Meteorológiai esélylatolgatások
Csatlakozom, egy-két napos átmeneti AC-intermezzókat leszámítva szerintem is inkább a hüvös, csapadékos, változékony idõszak az esélyes.
GFS alapján éppen ellenkezõleg,tartósan igazi nyárias idõ lehet,záporokkal-zivatarokkal tarkítva. 
Az ECMWF térképeibõl a következõket lehet kiolvasni: a Nyugat-európa fölött létrejött teknõ elõoldala máj. 30.-án és 31.-én (hétfõ és kedd) alapvetõen meghatározza idõjárásunkat. Ebbõl kifolyólag e két napon száraz, nyári meleg idõ valószínû, sõt, hõség is könnyen elképzelhetõ. Jún. 1.-re (szerda) a teknõ fölénk helyezõdik, igen nagy ny-k irányú hõmérsékleti gradiens alakul ki Közép-Európa felett (keleten meleg-nyugaton hûvös).
Csütörtökre (jún.2.) a hûvös levegõ csak kismértékben mozdul kelet felé, a frontálzóna még mindig fölöttünk lesz (pontos helye kérdéses). Nagy hõmérsékleti differenciát feltételezhetünk országon belül: nyugaton kifejezetten hûvös, keleten még nyári meleg -a frontvonal környezetében heves, esetleg igen heves konvekció.
Megemlítendõ, hogy jún. 3.-ra (péntek) a teknõ déli felének megerõsödésével nagy kiterjedésû mediciklon képzõdik a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Ez nyilvánvalóan további nedves légtömegeket szállít fölénk.
Jún. 4-5.-re a nyugateurópai teknõ hátoldalán levõ AC megerõsödik, és elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdik. Ezzel párhuzamosan elõoldalán hideg sarkvidéki levegõ indul el Kelet és Közép-Európa irányába. A sarki levegõ 6.-án és 7.-én erõsen megközelíti a Kárpát-medencét, egy része feltehetõleg be is áramlik. Ekkor az addig viszonylag meleg keleti országrész is lehûl, sõt, akkor ott lesz hûvösebb, mint nyugaton.
A hûvös nyár tipikus szinoptikai elrendezõdése néz ki erre a két-három napra.
Összességében figyelemreméltó, ahogy a mostantól jún.7.-ig terjedõ idõszakban az anticiklonok észak felé mozdulnak: a kelet-európai a Skandináv-félsziget keleti része fölé, az azori a Brit-szigetek, majd késõbb szintén Skandinávia fölé. Ez arra mutat, hogy keletkezésükben és fennmaradásukban növekvõ szerep jut az északi hideglevegõ dél felé való elmozdulásának a szubtrópusi meleg térhódításának rovására. Véleményem szerint az eddigieknél hûvösebb, nedvesebb idõszak küszöbére értünk.
Ferri: tegnap délelõtti kommentedben (társalogó) a véleményünket kérted jún. elsõ napjainak idõjárásáról. Sajnos, nem voltam gépközelben, nem válaszolhattam. Nem is baj, mára jobban látszik a helyzet. Alapjában véve a hûvösebb verziót támogatom, a Kárpát-medence nyugati részére nézve mindenképp. Látszik, hogy a konvektív mellett erõs advektív hajlam is van a légkörben (nyár elején ez még természetes). A hidegadvekció lehetõségére feltétlen felhívja a figyelmet a múlt keddi hidegfront a szerda hajnalra 6 fokig(!) zuhanó hõmérséklettel, és a ma délelõtti, 12-13 fokos, csendes esõs idõ. Továbbra is tartom, hogy júniusban elég valószinû egy, esetleg két erõsebb hidegbetörés, néhány szokatlanul hûvös nap. Persze emellett nyilván lesznek nyári napok, sõt, hõségnapok is. De sokkal valószínûbbnek tartok ilyen erõsen hullámzó hõmérséklet- menetet, mint tartós hõhullámot, hõségnapok sorozatát.
Csütörtökre (jún.2.) a hûvös levegõ csak kismértékben mozdul kelet felé, a frontálzóna még mindig fölöttünk lesz (pontos helye kérdéses). Nagy hõmérsékleti differenciát feltételezhetünk országon belül: nyugaton kifejezetten hûvös, keleten még nyári meleg -a frontvonal környezetében heves, esetleg igen heves konvekció.
Megemlítendõ, hogy jún. 3.-ra (péntek) a teknõ déli felének megerõsödésével nagy kiterjedésû mediciklon képzõdik a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Ez nyilvánvalóan további nedves légtömegeket szállít fölénk.
Jún. 4-5.-re a nyugateurópai teknõ hátoldalán levõ AC megerõsödik, és elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdik. Ezzel párhuzamosan elõoldalán hideg sarkvidéki levegõ indul el Kelet és Közép-Európa irányába. A sarki levegõ 6.-án és 7.-én erõsen megközelíti a Kárpát-medencét, egy része feltehetõleg be is áramlik. Ekkor az addig viszonylag meleg keleti országrész is lehûl, sõt, akkor ott lesz hûvösebb, mint nyugaton.
A hûvös nyár tipikus szinoptikai elrendezõdése néz ki erre a két-három napra.
Összességében figyelemreméltó, ahogy a mostantól jún.7.-ig terjedõ idõszakban az anticiklonok észak felé mozdulnak: a kelet-európai a Skandináv-félsziget keleti része fölé, az azori a Brit-szigetek, majd késõbb szintén Skandinávia fölé. Ez arra mutat, hogy keletkezésükben és fennmaradásukban növekvõ szerep jut az északi hideglevegõ dél felé való elmozdulásának a szubtrópusi meleg térhódításának rovására. Véleményem szerint az eddigieknél hûvösebb, nedvesebb idõszak küszöbére értünk.
Ferri: tegnap délelõtti kommentedben (társalogó) a véleményünket kérted jún. elsõ napjainak idõjárásáról. Sajnos, nem voltam gépközelben, nem válaszolhattam. Nem is baj, mára jobban látszik a helyzet. Alapjában véve a hûvösebb verziót támogatom, a Kárpát-medence nyugati részére nézve mindenképp. Látszik, hogy a konvektív mellett erõs advektív hajlam is van a légkörben (nyár elején ez még természetes). A hidegadvekció lehetõségére feltétlen felhívja a figyelmet a múlt keddi hidegfront a szerda hajnalra 6 fokig(!) zuhanó hõmérséklettel, és a ma délelõtti, 12-13 fokos, csendes esõs idõ. Továbbra is tartom, hogy júniusban elég valószinû egy, esetleg két erõsebb hidegbetörés, néhány szokatlanul hûvös nap. Persze emellett nyilván lesznek nyári napok, sõt, hõségnapok is. De sokkal valószínûbbnek tartok ilyen erõsen hullámzó hõmérséklet- menetet, mint tartós hõhullámot, hõségnapok sorozatát.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#41441)
Valóban: A Dél-Anglia fölé helyezõdõ Ac Június 1-3 körül minden bizonnyal meghozza a jelentõs esõt, ami valószínûleg konvektív jellegû lesz. A csapadékos idõszak nagy valószínûséggel kitart június elsõ harmadában.
Bizony egy határozott váltás néz ki idõjárásunkban június elsõ felétõl kezdõdõen. Meglátjuk mi is lesz belõle, a következendõkben kitérek rá.
Most azonban már a változékonyság van jelen, ha ez nem is mindenkinek az. Az elmúlt napokban azért jó sok konvektív esemény volt amit a mai front zárt le, azt hiszem nem is volt olyan rossz ez az idõszak.
Pénteken még egy jó kis front lesz azonban még délen és keleten jó magasra szökhetnek a hõmérsékleti értékek, akár új éves csúcs is születhet. Ha jól tudom akkor tegnap állt be 30,7 fokkal Tatán. Majd front zivatarokkal, a szupercellákról és egyéb kísérõ eseményekrõl még most korai beszélni, de ebben a napban az is benne van idén talán elõször.
Ezt követõen egy teknõ elõoldalán igen meleg, szubtrópusi légtömegek érnek el minket. Néhány napja is leírtam, hogy az elsõ igazi országos hõhullám május végén, június elején bekövetkezhet, úgy néz ki, hogy bizony bekövetkezik. Ami 30 fok feletti csúcshõmérsékleti értékeket jelent. Ez azonban nem lesz hosszú életû, ugyanis a Nyugat-Európai teknõ keletnek vándorol, így minket is elér, már június elsõ-második napján.
Itt történik meg ami régóta nem volt, legalábbis most úgy látszik. Az Azori anticiklon északnak vándorol és a Brit-szigetek fölé helyezõdik, a Skandináv anticiklon meg egészen felhúzódik Északkelet-Európára. Így hazánk idõjárása csapadékosabb képet fog mutatni, úgyanis a cikloncsaládok így már képesek eljutni hozzánk, változékony idõt okozva. Igazi medárdi napok is kialakulhatnak. Valószínû, hogy nem ez lesz nyárra a jellemzõ. Mindenesetre egy változás kinéz ebbõl a helyzetbõl átmenetileg. Ennek ellenére én továbbra is egy száraz-meleg nyarat tartok a legvalószínûbb folytatásnak. Aztán majd kiderül, ha az áramlás tartósnak bizonyul, akkor a várakozásaim is borulhatnak:-)
Most azonban már a változékonyság van jelen, ha ez nem is mindenkinek az. Az elmúlt napokban azért jó sok konvektív esemény volt amit a mai front zárt le, azt hiszem nem is volt olyan rossz ez az idõszak.
Pénteken még egy jó kis front lesz azonban még délen és keleten jó magasra szökhetnek a hõmérsékleti értékek, akár új éves csúcs is születhet. Ha jól tudom akkor tegnap állt be 30,7 fokkal Tatán. Majd front zivatarokkal, a szupercellákról és egyéb kísérõ eseményekrõl még most korai beszélni, de ebben a napban az is benne van idén talán elõször.
Ezt követõen egy teknõ elõoldalán igen meleg, szubtrópusi légtömegek érnek el minket. Néhány napja is leírtam, hogy az elsõ igazi országos hõhullám május végén, június elején bekövetkezhet, úgy néz ki, hogy bizony bekövetkezik. Ami 30 fok feletti csúcshõmérsékleti értékeket jelent. Ez azonban nem lesz hosszú életû, ugyanis a Nyugat-Európai teknõ keletnek vándorol, így minket is elér, már június elsõ-második napján.
Itt történik meg ami régóta nem volt, legalábbis most úgy látszik. Az Azori anticiklon északnak vándorol és a Brit-szigetek fölé helyezõdik, a Skandináv anticiklon meg egészen felhúzódik Északkelet-Európára. Így hazánk idõjárása csapadékosabb képet fog mutatni, úgyanis a cikloncsaládok így már képesek eljutni hozzánk, változékony idõt okozva. Igazi medárdi napok is kialakulhatnak. Valószínû, hogy nem ez lesz nyárra a jellemzõ. Mindenesetre egy változás kinéz ebbõl a helyzetbõl átmenetileg. Ennek ellenére én továbbra is egy száraz-meleg nyarat tartok a legvalószínûbb folytatásnak. Aztán majd kiderül, ha az áramlás tartósnak bizonyul, akkor a várakozásaim is borulhatnak:-)
Az ECMWF tényleg berakott skandináv-brit AC-t június legelsõ napjaira, fölöttünk északkeletire forduló áramlással. Ez legfeljebb mérsékelten meleg idõt jelentene, talán valamennyi esõt is. Elég valószínûtlennek érzem, hogy a tavaszi hónapok rendkívül száraz idõjárása a nyárra is áthúzódjon.
Legalább egy évet, idén erre vajmi kevés az esély, ld. 66897, 03.30.
Igen, a bárikus mocsárhelyzetek esélye magas, fõleg június 1 után, hiszen Kelet-Európában és Oroszország fölött nem látszik felépülni komolyabb AC. Azonban az is igaz, hogy az 1999-es jellegû bárikus mocsár helyzetekre még várni kell..
Teljesen egyetértek, abszolút a naptevékenység határozza meg közvetetten is az idõjárásunkat. Elég gyengus maximum lesz a mostani (várhatóan 2013 júniusában), a NASA jelenlegi elõrejelzései alapján kb. 58 %-a lesz az elõzõ maximumnak, ami elég durva visszaesés. Néhány éven belül komoly változások várhatók a föld idõjárásában, 2010 csak ízelítõ volt... 
Nagyon sokáig voltak negatív tartományban az indexek, az igaz. A sokéves grafikonok azt mutatják, hogy a pozitív és negatív fázisok váltakozásának periódusideje nemigen lehet ennél hosszabb. Tehát most pozitív fázisnak kell(ene) következnie. Valószínûleg így is lesz, de könnyen elképzelhetõ, hogy nulla közeli, vagy gyengén pozitív értékek lesznek jellemzõek, nem fognak az indexek nagyon felugrani. Van egy olyan gyanúm, hogy ezen értékek szorosan összefüggenek a naptevékenységgel. Erõs tevékenység - magas index, és viszont. Ha a napfoltmaximum valóban mérsékelt lesz (most talán úgy tûnik), akkor eszerint az elképzelés szerint az indexek is viszonylag alacsonyak maradnak. Hát kíváncsi vagyok a továbbiakra.
A nyár lehet valamivel szárazabb az átlagosnál, de sokkal szárazabb aligha. Ez statisztikailag valószínûtlen. Az év elsõ 5 hónapjában az ország legnagyobb részén kis jóindulattal a 100 mm-t érte el a csapadékmennyiség. Ha a nyári hónapokra is ezek a viszonyok volnának jellemzõek, úgy augusztus végére 160 mm körül lenne a csapadék összege. Elég esõsnek kellene lennie az év maradék 4 hónapjának, hogy ne "sivatagi" eredménnyel zárjuk 2011-et. Ekkora fordulat õszre nem várható: ha a magas páranyomású nyár nem képes esõt produkálni, akkor a sokkal kisebb abszolút páratartalom hogy csináljon özönvizet õsszel? Tehát valószínûnek látszik, hogy a nyári csapadékmennyiség legalábbis nem lesz mélyen az átlag alatt.
A hõmérsékleti viszonyokat tekintve lehet ugyan átlagnál melegebb, de mivel az azori AC mellett az északi magasnyomás is szerepet kap, véleményem szerint jobbára mérsékelt melegre van kilátás, idõnként persze hõségidõszakokkal megspékelve. De olyan hosszas forróságra azért nem számítok, amilyen 2003-ban vagy 2006-ban volt.
A május végi kánikulát az ECMWF egyelõre nem támogatja.
A nyár lehet valamivel szárazabb az átlagosnál, de sokkal szárazabb aligha. Ez statisztikailag valószínûtlen. Az év elsõ 5 hónapjában az ország legnagyobb részén kis jóindulattal a 100 mm-t érte el a csapadékmennyiség. Ha a nyári hónapokra is ezek a viszonyok volnának jellemzõek, úgy augusztus végére 160 mm körül lenne a csapadék összege. Elég esõsnek kellene lennie az év maradék 4 hónapjának, hogy ne "sivatagi" eredménnyel zárjuk 2011-et. Ekkora fordulat õszre nem várható: ha a magas páranyomású nyár nem képes esõt produkálni, akkor a sokkal kisebb abszolút páratartalom hogy csináljon özönvizet õsszel? Tehát valószínûnek látszik, hogy a nyári csapadékmennyiség legalábbis nem lesz mélyen az átlag alatt.
A hõmérsékleti viszonyokat tekintve lehet ugyan átlagnál melegebb, de mivel az azori AC mellett az északi magasnyomás is szerepet kap, véleményem szerint jobbára mérsékelt melegre van kilátás, idõnként persze hõségidõszakokkal megspékelve. De olyan hosszas forróságra azért nem számítok, amilyen 2003-ban vagy 2006-ban volt.
A május végi kánikulát az ECMWF egyelõre nem támogatja.
Teljesen korrekt, de ha megnézed, jan. végétõl máj. elejéig elég sokat volt pozitívban mind az AO, mind a NAO. Anarki grafikonjain szerintem ez látszik. S ez látszik a mostani makrocirkuláció milyenségén is, mert legyünk õszinték, ez az erõs azori maximummal és az Izland körül kóválygó ciklonokkal bizony magas NAO-s ízû.
Most valóban lefelé tendálnak az indexek, kíváncsian várom, mikor mutatkoznak majd ennek cirkulációs következményei.
Még egy dolog: nem találod úgy, hogy az indexértékek elég jól korrelálnak a naptevékenységgel, mely most kissé csökkenni látszik (legalábbis megtorpant a növekedése)?
Most valóban lefelé tendálnak az indexek, kíváncsian várom, mikor mutatkoznak majd ennek cirkulációs következményei.
Még egy dolog: nem találod úgy, hogy az indexértékek elég jól korrelálnak a naptevékenységgel, mely most kissé csökkenni látszik (legalábbis megtorpant a növekedése)?
Igen ám, de közel 1,5 éves tendencia zárult le, és most az elmúlt hónapok hozták meg a pozitív indexeket. Valószínû, hogy most inkább kiegyenlített, vagy gyengén pozitív indexeket fogunk látni, de télrõl még bármit is mondani nem lehet.
A nyárról annál inkább, de ezt leírtam lejjebb és tartom, hogy szárazabb-melegebb nyárra lehet számolni idén.
Az Azori jó, stabil állapotban van és egyre forrósodik a Afrika északi fele valamint a közel keleti régió is, igaz továbbra sincs meg az 50 fok, de 48 már igen, ami már nagyjából megfelel a várakozásnak, sõt Egyiptomot és a Szaúdi részt is nyaldossa már a hõség 40, 45 fokkal, így már hõtartalékok megvannak. A kontinensen az anticiklon az úr, így a benne áramló levegõ egyre melegebb, ha a tendencia marad, akkor a nyárra nem lehet panasz. Természetesen helyi záporok, zivatarok lesznek, sõt lehetnek kimondottan mocsaras helyzetek is, de a nyár szárazabb mivoltját véleményem szerint ez nem fogja befolyásolni.
Még egy gondolat, hamarosan az elsõ igaz országos hõhullám beteszi a lábát valószínû, többfelé 30 fok feletti tartománnyal. Akár május utolsó, június elsõ napjaiban is elõfordulhat ez. Tény, még kissé képlékeny a dolog, meglátjuk:-)
A nyárról annál inkább, de ezt leírtam lejjebb és tartom, hogy szárazabb-melegebb nyárra lehet számolni idén.
Az Azori jó, stabil állapotban van és egyre forrósodik a Afrika északi fele valamint a közel keleti régió is, igaz továbbra sincs meg az 50 fok, de 48 már igen, ami már nagyjából megfelel a várakozásnak, sõt Egyiptomot és a Szaúdi részt is nyaldossa már a hõség 40, 45 fokkal, így már hõtartalékok megvannak. A kontinensen az anticiklon az úr, így a benne áramló levegõ egyre melegebb, ha a tendencia marad, akkor a nyárra nem lehet panasz. Természetesen helyi záporok, zivatarok lesznek, sõt lehetnek kimondottan mocsaras helyzetek is, de a nyár szárazabb mivoltját véleményem szerint ez nem fogja befolyásolni.
Még egy gondolat, hamarosan az elsõ igaz országos hõhullám beteszi a lábát valószínû, többfelé 30 fok feletti tartománnyal. Akár május utolsó, június elsõ napjaiban is elõfordulhat ez. Tény, még kissé képlékeny a dolog, meglátjuk:-)
Érdekesen alakul mostanság a makrocirkuláció: az azori magasnyomás erõs és stabil, a ciklonok Izland és a Brit-szigetek térségében grasszálnak, csak néha érintik Skandináviát.
Hozzánk az azori növeszt "orrokat". Holott tudtommal nemrégiben még lefelé tendált a NAO.
Fenti helyzetnek megfelelõen Közép-Európa fölé meleg légtömegek érkeznek, a hõmérsékletek az átlagnál magasabbak.
Mindamellett a modell (ECMWF) hosszabb ideje skandi anticiklonokkal is kacérkodik. Ez mindenesetre arra mutat, hogy az északi hideglevegõ "próbálkozik" a dél felé terjedéssel, de a hidegleszakadások csíraállapotban maradnak: az áramlási vonalak csakhamar újra nyugatira fordulnak, a hideglevegõ a Keleteurópai-síkság felé mozog, hozzánk nem jut el.
Az a privát véleményem, hogy az északi AC-k szöszmötölése oda vezet majd, hogy a közeljövõben a magasabb szélességek nyugati áramlása tartósabban északira fordul, és a sarki hidegbázis maradékából mi is jót kapunk a nyakunkba. Véleményem szerint a mostani meleg idõszaknak nem óceáni, hanem viszonylag száraz sarki levegõ betörése vet majd véget (különös tekintettel a keletre jottányit se mozduló északatlanti ciklonokra). A légköri képzõdmények most is csak vánszorognak kelet felé, vagy retrográd mozognak.
Anarki: az általad mutatott AO és NAO grafikonok választ adnak a mostani cirkulációs hajlamokra. A tél idõjárására következtetni azonban szerintem most még korai. Érdekelne, hogy magas indexértékek mellett nem fordul-e elõ átlagos, vagy annál hidegebb tél (szerintem igen, itt legfeljebb valószínûségekrõl lehet szó).
Hozzánk az azori növeszt "orrokat". Holott tudtommal nemrégiben még lefelé tendált a NAO.
Fenti helyzetnek megfelelõen Közép-Európa fölé meleg légtömegek érkeznek, a hõmérsékletek az átlagnál magasabbak.
Mindamellett a modell (ECMWF) hosszabb ideje skandi anticiklonokkal is kacérkodik. Ez mindenesetre arra mutat, hogy az északi hideglevegõ "próbálkozik" a dél felé terjedéssel, de a hidegleszakadások csíraállapotban maradnak: az áramlási vonalak csakhamar újra nyugatira fordulnak, a hideglevegõ a Keleteurópai-síkság felé mozog, hozzánk nem jut el.
Az a privát véleményem, hogy az északi AC-k szöszmötölése oda vezet majd, hogy a közeljövõben a magasabb szélességek nyugati áramlása tartósabban északira fordul, és a sarki hidegbázis maradékából mi is jót kapunk a nyakunkba. Véleményem szerint a mostani meleg idõszaknak nem óceáni, hanem viszonylag száraz sarki levegõ betörése vet majd véget (különös tekintettel a keletre jottányit se mozduló északatlanti ciklonokra). A légköri képzõdmények most is csak vánszorognak kelet felé, vagy retrográd mozognak.
Anarki: az általad mutatott AO és NAO grafikonok választ adnak a mostani cirkulációs hajlamokra. A tél idõjárására következtetni azonban szerintem most még korai. Érdekelne, hogy magas indexértékek mellett nem fordul-e elõ átlagos, vagy annál hidegebb tél (szerintem igen, itt legfeljebb valószínûségekrõl lehet szó).
Nem lenne valami jó ,de a mostani zonalitásnak van-e köze annak ,hogy Grönlandon átlagosnál hidegebb van ,mint az elmúlt években?
Egy átlagosan havas tél lehetõségérõl se feledkezzél meg: Link !
Errõl majd írok egy véleményt a blogomba, ha már van! Lehet még a mai nap folyamán
Hopsz! Nem elhanyagolható változások: Link ebbõl még akár szép zonalitás is lehet télre!
Negatív NAO eseten nem csupán az jellemzõ, hogy É-on anticiklon alakul ki, inkább úgy mondanám, hogy az idõjárást meghatározó akcióközpontok ellanyhulnak, emiatt aztán gyengül a nyugati irányítás, ill. délebbre is húzódik, a mediterrán térségben csapadékos idõt okozva (azaz ha úgy tetszik, a mérsékelt égövben, a Ráktérítõtõl északra). Közép-Európára ez csupán közvetetten, esetleges mediciklonok révén van hatással. És ami még fontos: a NAO fõként a téli idõszak idõjárására van hatással, mivel egyeb tényezõkkel is összefügg. A meleg idõszakban nem ennyire pregnáns a hatása.
Lenne egy kérdésem:Minek köszönhetõ a mostani csapadékos idõjárás a Rák-terítõtõl északra?Negatív NAO esetén Anticiklonok alakulna ki északon?(mostani NAO Link már átlagos szinten van ,de mégsem alakult még ki csapadékos idõjárás Közép-Európában)
Nem állítanám, hogy nincs nagytérségû áramlás. Csak nagyon lassú és kacskaringós. Illetve a bárikus mocsárhelyzetet általában olyan helyzetek elõzik/szakítják meg, amelyekben északnyugat, nyugat felõl nedves levegõ érkezik Európa fölé.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat