Meteorológiai esélylatolgatások

Így van, az ECMWF szerint a hét közepi meleg után jövõ péntekre újra itt a hidegfront, vasárnapra pedig a magassági hidegörvényt is mutatja Közép-Európa felett (azaz nem a GFS "szállt el", de persze még így is nagyon bizonytalan a dolog). Ami elég biztosnak látszik, hogy cca egy hét mûlva a "hullámvasút" megint lefelé indul. A légkörzési alapséma változatlan az atlanti meridionális AC-t idõrõl-idõre kettéfûzõ ciklonokkal, melyek dny-ról ék-re vándorolva gyakran beleszólnak a mi idõjárásunkba. Némi módosulás azonban látszik: Észak-Afrika nyugati részére és részben az Ibériai-félszigetre "befészkelte magát" a hõség, és egyébként is egyre több a narancsos színárnyalat Európa izoterma térképén (az elõoldali hullámhegyek már Kelet-Skandináviát is "megnyalják"). Az északnyugati hûvös légtömegek egyelõre még csak idõlegesen engedik magasabb szélességekre a forró levegõt, tartósan ez még nem tud "beköltözni" hozzánk. Hogy meddig lehet távol tartani a szubtrópusi hõséget a Kárpát-medencétõl, az 10 napon túl erõsen kétséges.
A fekete-tengeri ciklonról: most is mutatja a modell a meglepõ mértékben kimélyült ciklont a Fekete-tenger é-ény-i részén hétfõ-keddre. Aktivitása ellenére nem hiszem, hogy közvetlen hatással lesz ránk. Befolyása annyi lesz, hogy a tõle ny-ra elhelyezkedõ anticiklonnal északias légmozgást tart fenn fölöttünk. Némileg valóban nyugat felé mozdul, de közben gyengül is.(Ha valóban kialakul a jelzett formában, még nevet is adok neki)

Ki hitte volna: mar meg is jelent a modelleken a kovetkezo hetvegere szolo feketeleves. Bar nagyon bizonytalan a helyzet es akar el is maradhat, de boven realis eselye van a kovetkezo hidegoblitesnek, bar velemenyem szerint gyengebb lesz mint az e hetvegi. Amit jelenleg pedzeget a GFS, az elegge kiugro szerintem (hidegcsepp?), de az hogy mi lendithetne ki az idojarast ebbol a szelmalomkerekebol, azt nem tudom... Talan ha majd kialakul egy erosebb AC... Arrol nem is beszelve, hogy arra is van esely hogy a Fekete-tengeri ciklon visszaporogjon rank (bar ez inkabb a keleti regiot erinti), szoval van csapadekesely... Par nap es letisztazodik, kuszak a szalak Mar jovo szerdara is teljes a kaosz: Link . Kivancsian varom hogy a mindebbol semmit sem lato GEM, Nogaps mikor all be a sorba (GFS, ECM).

Én közepes termésrõl hallottam, már amennyiben a búzára gondolsz. Ez nagyjából az elmúlt öt év átlagának 80%-a, azaz 3,6 millió tonna. Kevés volt a május csapadék.

Így június végén lassan elmondható, hogy a megfigyelésink nagyjából jók. Az áramlási rendszerek nem változtak ezért egy szárazabb és melegebb elsõ hónapon leszünk túl, erre számítottam.
A következõ idõszakról is ez elmondható lesz, miszerint a kontinens elrendezõdésének a drasztikus változása nem látszik. Annyiban módosulhatunk, hogy még erõsebb hõhullámok fogják elérni a földrészt délrõl és még kevesebb hideg tartalék marad, de ez júliusban, augusztusban nem rendkívüli dolog.
Szerencsére az aratás elkezdõdik, és mivel sok tartalék maradt tavalyról és idén is volt annyi csapadék, hogy elég legyen ezért egy igen jó termés lehet belõle. Ezzel nincs gond.

No de térjünk vissza a következõ idõszakra idõjárás szempontjából. Mivel a medence azért idén nem bõvelkedett lehullott nagy csapadékokkal, ezért a forró légtömegeknek sokkal könnyebb a dolgunk júliusban. És amíg a front iránya nem változik meg akkor bizony a szárazság és a nagy meleg lesz az úr hazánk területén, nem zárom ki egy igen erõs hõhullám eljövetelét júliusban és augusztusban.
Egy dolog mentheti meg a nem hõséget várókat, mégpedig a helyi hatások, zivataros idõszaka, igaz meleg ekkor is lesz. Ha a frontok csak érintenek minket akkor az sokkal kedvezõbb lehet, mint pl a mostani átrobogó viharos cuccos.
Ezt azért írom, mert a dinamikája legyengül, de szerencsés helyzetben nagyobb nedvességet hagy a medence területén, így a záporok, zivatarok is jobban képzõdnek, ezt követõen meg generálják magukat. Ez nem csak júniusban, hanem még bõvel júliusban is kitud alakulni, augusztusban a légkör már szunnyadtabb, nem annyira dinamikus így sokkal nehezebb jönnek már létre.
Mindenesetre ehhez azért túl magasnyomás nem szerencsés, jó lenne 1020hPa alatt maradna, nagyobb nedvességtartalommal.
Várakozásom ennek megfelelõen egy meleg és szárazabb, de zivatarokkal tarkított nyári második hónap, nem lepedõnék meg, sõt inkább számítok egy erõs hõhullám kialakulására, akár 40 fok közeli csúcshõmérsékletekkel.

Bizony,úgy néz ki tényleg tendenciának tûnik a megfigyelésem. A most pénteki front lesz az utolsó eddig megszokottak közül és utána más pályára térhetnek a ciklonok. GFS és ECM szerint is jövõ héttõl már Észak-Európát célozzák meg térségünk helyett. Legyengült formában azért megjelenik a következõ front is a modelleken a "megszokott" idõszakban nálunk ,de a tagok többsége szerint ez csapadékkal járna inkább,számottevõ lehûlés nélkül már és szépen lassan az afrikai eredetû levegõ teret nyerhet a kontinensen.

Az egy hidegcsepp lenne, realitása közel nulla.

A GFS ha jól látom most kacérkodik egy medi ciklonnal 240 órától!Link
Persze ez ûridõ,de igazán a száraz részeknek ez az egy esélyük van,hogy normális csapadékot kapjanak!

A térképekrõl jelenleg az olvasható le, hogy a mostanit követõ hidegfront azért 2-3 napot késhet, így az ún. menetrendszerû hétvégi hidegöblítés vasárnapra, illetve hétfõre marad (július 3, ill. 4.), amit persze most még behatárolni szinte képtelenség. Én is a július 10-15-e közötti idõszakra teszem egy hosszabb meleghullám kialakulásának legnagyobb esélyét, amikor érvényesülhet majd a Kárpát-medence hõkatlan-effektus és több helyen mérhetnek majd 35 fok közeli hõmérsékleteket. Addig viszont véleményem szerint be kell érnünk a max. 3-4 napos, hidegfrontokkal minduntalan megszakított elõoldali helyzetekkel.

A június utolsó napjaira várt elõoldali helyzet még szerintem sem fog lényegesen különbözni az elõzõektõl: átmeneti szituáció lesz az ÉNy-ról érkezõ újabb hidegfront elõtt. Én is úgy gondolom, hogy a hõmérséklet "hullámvasutazása" nem egy hirtelen fordulattal, hanem fokozatosan fog megszûnni júliusra, miután a ciklonpályák lassan-lassan északabbra tolódnak, a hátoldali hidegöblítések munícióját adó sarkvidéki hidegtartalékok fogynak, az elõoldali melegbeáramlások pedig egyre erõsebbek lesznek. Aztán valamikor júliusban az egyik gyengébb HF nyomában már meglesznek az alapjai egy olyan, önmagát erõsítõ meleg magnak a kontinens felett, ami már visszaveri a következõ HF próbálkozását.

Pusztán éghajlati, valószínûségi alapon is ez a forgatókönyv esélyes. A három nyári hónapunk közül épp a hasonló szituációk miatt lett június a legváltozékonyabb és a legalacsonyabb átlaghõmérsékletû, és nem véletlenül alakult ki a medárdi "40 nap" hírneve (ami ugyebár július közepéig tart). Frontgyakoriság, változékonyság szempontjából "medárdi" idõjárásunk van a javából, még ha a csapadék kevesebb és hektikusabb is, mint a szólásmondásban. Az ilyen idõjárás pedig tipikusan a nyár elejére jellemzõ, a második felében már igen ritka madár.

Persze azt nehéz megmondani, hogy pontosan mikor érkezik el a váltás... A fáklyát figyelve az elmúlt 1-2 hét tendenciája az, hogy a következõ és azutáni hidegleszakadást mindig gyengébbnek, az elõoldali melegedést pedig erõsebbnek mutatja az elõzõhõz képest, aztán az idõpont közeledtével a hidegcsúcs egyre mélyül, az elõoldali melegcsúcs pedig lassan visszahúzódik a 20°C-os 850 hPa tájáról. Egyszóval, a nyárimádók elõtt egyelõre mézesmadzagokat húzogat a modell, de ez alapján a nyarat temetni még kevésbé indokolt, mint karácsony elõtt a telet.

Tartós hõség makroszinoptikai feltételei a következõ 10 napban nem lesznek adottak, ez roppant valószínû.

Egy 2007-es típusú hõhullámhoz speciális feltételek kellenek.
1. Negatív NAO index, amely tulajdonképpen blokkolja a hozzánk legrövidebb úton, tehát Nyugatról és Északnyugatról érkezõ óceáni légtömegek útját.
2. Egy Marokkó - Balkán tengelyû gerinc.

Illetve az ebbõl a két képzõdménybõl adódó viszonylag stabil (4-5 nap) veszteglõfront nagyjából a Gibraltár - Lengyelország tengelyen.

Én azért óvatos lennék ezzel a hõségperiódussal. A hétvégén átrobogó hidegfront és alacsony nyomású mezõ a Fekete tenger térségében létrehoz egy viszonylag jellegtelen alacsony nyomású területet. Ez viszont nem fogja különösebben "tolni" a Marokkó-Algéria térségbõl ránk a forróságot. A jövõ heti bemelegedés inkább lesz újabb epizód az azutáni hétvége, már-már menetrendszerû hidegöblítése elõtt.

Abban igazad van, hogy jún.29.-30.-ra elõoldali helyzet néz ki, de ez tökéletesen illeszkedik a már jól megszokott légkörzési sémába: a grönland-izlandi AC és az azori AC közti alacsony nyomású "csatornában" dny-ról ék-re mozgó ciklonok. Ezek a Brit-szigetek fölé érve elõoldali szituációt teremtenek nálunk, majd tovább haladva mint skandináv ciklonok északnyugatról ránk húzzák a hûvösebb levegõt. A hónap két utolsó napján talán kissé erõsödik az azori magasnyomás, az említett "cikloncsatorna" egy hangyányival északabbra tolódik, de én egyelõre nem látom jelentõsnek a változást. Hogy hosszabb távú tendenciáról van-e szó, majd a következõ napok mutatják meg. Változatlanul úgy gondolom, hogy a fent vázolt séma makacs lesz, sorsa nem hirtelen felszámolódás, hanem lassú módosulás. A jövõ hét második felére esedékes melegedés szintén áthelyezõdõ elõoldal folyománya, melyet akkor még szinte biztosan újabb lehûlés fog követni. A tartós nagy meleg július elsõ napjaiban még nem veszi kezdetét (Véleményem szerint majd az elsõ és a második dekád határán jön, ha jön egyáltalán)

Ferri: valóban kimélyül a ciklon a Kárpátoktól keletre a jövõ hétfõn, de most a Fekete-tenger északnyugati részére teszi a középpontját az ECMWF (még kedden is ott örvénylik).
Mindegy, a lényeg, hogy igencsak szeles, hûvös idõt okozna nálunk azon a két napon. S ha a hét végét is ide számítom, viszonylag tartós hátoldali helyzetrõl beszélhetünk.

Igen,mind a GFS,mind az ECM-nél az megfigyelhetõ,hogy a soron következõ pénteki erõs front után egy stabil és erõs meleg indulhat majd el az azt követõ újabb ciklon elõoldalán,az elmúlt idõszakhoz képest egyelõre a legerõsebb hõhullám érheti el Nyugat és Közép-Európát. A bizonytalanság ettõl kezdve lesz elég nagy,de ha egyelõre csak kisebb eséllyel is,van rá némi esély,hogy a ciklonok útja ne Közép-Európába vezessen,hanem jóval északabbra legyen (ECM álláspont)és jóval kisebb hatást fejtsenek ki ránk,ezzel tartós,nagyon meleg idõszak kezdõdhessen.

Ne haragudjatok, en egeszen mast olvasok ki az alakulo helyzetbol (bar lehet hogy helyzeti es idobeli elonyben vagyok, sot biztos). Mondanam hogy az ECM kezd beallni a GFS moge, csak ez olyan hulyen hangzik Szoval a soron kovetkezo hf-unk utan, egy par napos enyhebb idoszakot kovetoen kedd magassagatol eroteljes melegedes kezdodhet a magasban egy, a Brit-szigetek kozeleben olalkodo ciklon elooldalan... (ECM: Link ; GFS: Link ) Ekozben Europa nagy reszere anticiklon telepulne, es szepen lassan szivarogna be a (csillagaszati tavlatban akkar forro...) meleg levego a kontinens belsejebe... Bar fikcio, de talan a nyar elso hosegperiodusa kezdodhetne.. Tudom, ki kell varni meg a hidegfront elvonulasat, de az en laikus fejemben most egy igencsak realis verziokent jelenik ez meg.

Jól látod - az egyik nemrégi JMA-futásban is benne volt. A soron következõ ciklon a Kárpátoktól északkeletre kimélyülne, és ez bizony fõleg az ismert szélcsatornákban igencsak szeles idõt eredeményezne jó 2-3 napon keresztül (kb. vasárnaptól keddig). Mindenesetre a friss GFS-futás a balti-államok, illete Szt.-Pétervár térségére helyezi a ciklont, így a nagy szelet és a hideget lengyel barátaink kapnák. Mindenesetre a következõ nyári hidegöblítés a mostaninál hosszabbnak ígérkezik és az újonnan kiépülõ AC elõoldalán még napokig észkias maradhat az áramlás, ezért június végéig én már jelentõsebb felmelegedésre, pláne kánikulára nem számítok (az ENS-átlag éppen a sokévi átlag körüli értékekre melegszik vissza), a 10-12 fok 850 hPA-on talajközelben 23-29 fokra elegendõ - jobb esetben.

Benne van a pakliban egy "balatoni orkán" is, ECM többedik futásában vannak erre utaló jelek... Jövõ hét vége felé, illetve utána lévõ hét legeleje tájékán.

Felhívnám a figyelmet a tartósabb anticiklonok teljes hiányára az egész európai kontinens viszonylatában. Többek között ezért is nyargalhatnak a ciklonok kényükre-kedvükre és ránthatják le messze délre a sarkvidék mostanra már jócskán felmelegedett, ám így is meglehetõsen hûvös légtömegeit (akárhogy is vesszük, 5 fok 850 hPa szinten térségünkben június végén azért nem egy gyakori jelenség), és a hullámvasútnak csupán akkor szakad(hat) majd vége, ha egy skandináv, vagy kelet-európai blokkoló AC útját állja a ciklonoknak. Csak reménykedhetünk, hogy a nyár közepe felé egy más típusú kerékvágásba zökken idõjárásunk, mert az egyik nap 35 fok dögmeleg, másik nap 15 fok októberi hangulatú szürkeség állandó váltakozása végsõ soron akár "kinyírhatja" az idei nyarat és így idén nem is kell talán várni majd az "évszakváltó" frontra, ha úgyis 4-5 naponként ránk szakad Grönland hûvös lehellete.

Felhívom a figyelmet egy sokat mondó momentumra: jövõ hét végétõl a megerõsödött grönland-izlandi AC "növeszt" nyúlványt fölénk, az azori visszhúzódik. Ez tartósabb negatív anomáliát sejtet, lehet, hogy az idei nyár közepe mégsem a hõségekrõl lesz emlékezetes.

Még annyit hogy a 33-38 fokos meleget a melegperíódus csúcsára értettem,de 35 fokot közelítõ hõségre több alkalommal is számítok.

Mivel a naptevékenység hatását a föld idõjárására csak nagyon felületesen ismerem,ezért örülök hogy írtok róla,de érdemben beleszólni nem tudok.(De próbálom értelmezni).
Viszont hogy nincs-pozitív anomáliás idõjárás jelenleg-ez szerintem nem sokáig lesz így ha maradnak azok a légkori ismétlõdõ folyamatok amelyek jellemezték idáig a nyarat.A nyugat-európai ciklonok egyre kevésbé lesznek hatással ránk,egyre nagyobb teret hódít majd a magasnyomás.A késõbbiekben egy-egy hidegfront átvonulása után Ac épül fel tõlünk nyugatra,amely szépen közép-európa felé terjeszkedik.A száraz levegõben gyorsan erõsödik a nappali felmelegedés.Közben a Brit sz-k felett elõbb-utóbb megjelenik egy ciklon amely elindít egy elõoldalt és a felettünk lévõ Ac-t fenntartását is erõsíti.Júliusban,augusztusban ezek az Ac-k már elég erõsek ahhoz hogy pár napig visszatartsák a ciklon hidegfrontját.Na ilyenkor alakulnak ki a 33-38 fokos melegek amellyek ilyen felállásnál akár 4-5 napig is fennmaradhatnak.Én ilyenre számítok a nyár folyamán többször is.Egy kis ízelítõt már kapunk a jövõ héten belõle.Szóval úgy látom hogy a nyár hátralevõ részén marad a jelenlegi helyzet,csak két front között nem 5-6 nap telik el hanem 8-10 és drasztikusabb lesz közte a melegedés.Ha tõlünk keletre alakulni ki egy erõs Ac,dõlne minden ami írtam mert felettünk lelassítaná a frontokat,de erre egyenlõre nemigen van esély.

Alapfeltevésem, hogy a naptevékenység növekedése erõsíti a térítõi magasnyomást, ez tényleg a száraz, átlagosnál melegebb idõjárás irányába hat. Azonban a naptevékenység egyelõre nem nagyon erõs, és növekedésében megtorpanások tapasztalhatók, s e tény nyilván kihat az idõjárásra. Elég beszédesek a Mikiwan által linkelt NAO és AO görbék. Pontosan követik a naptevékenység változásait: annak megtorpanásakor, visszaesésekor süllyedni kezdtek. Ez egyben azt is jelenti, hogy erõs naptevékenység a zonális áramlási muszterekre való hajlamot erõsíti, míg a gyenge inkább meridionális képpel jár együtt.
Mostanában úgy néz ki, mintha az erõs és a gyenge naptevékenységre jellemzõ cirkulációs
minták "birkóznának" egymással. Jelen van az erõs "azori" jelleg, magasnyomás a tipikus helyen, mely "orrokat növeszt" a kontinens irányába. Megemelkedett légnyomás középérték, frontok elõtt csak mérsékelt légnyomás-süllyedés, utánuk gyors emelkedés, kevés a csapadék, nincsenek ciklonok a mérsékelt és a délebbi szélességeken. Másrészrõl azonban az izland-grönlandi AC is idõrõl-idõre megerõsödik, az Azori-szigeteket ciklonok "súrolják". Emiatt az északi hideg légtömegek is utat találnak Közép-Európába, mint például május elején -komoly fagyokat okozva nálunk. Egyébként sincs tipikus "pozitív anomáliás" jellege az idõjárásnak. A hõmérsékleti kiugrások nem vészesek, elõoldali szituációban sem "megy az egekbe" a hõmérséklet. Nálam például még nem volt hõségnap az idén, s talán már nem is lesz ebben a hónapban. Nem hiszem, hogy a 2000-es és 2006-os évhez hasonlóan "meleg félévnek" néznénk elébe.

Szerintem felmerülnie sem kellett volna soha senkiben a "hétvégi rossz idõ" mítoszának. Hiszen amelyik csapadékzóna hozzánk hétvégére ér, azzal mi a helyzet másutt? Németországba nyilván hétköznap ér ugyanaz a front...errõl ennyit. Vagy "balsors akit régen tép"? Magyarországon még az idõ is mindig hétvégén romlik el...A brit kutatók is itteni idõjárást vizsgáltak, vagy mi? Vagy véletlenül pont 1 hét telik el amíg ideér onnan a csapadék? Testvérország!!!

Az úgynevezett hétvégi idõromlás nem több puszta mitosznál vagy véletlen egybeeséssel. Mintegy 35 esztendeje jegyzem a fölöttünk átvonuló ciklonokat, amelyek dátumát az aktuális légnyomás-minimumhoz kötöm. Ennek kapcsán a terjedelmesebb ciklonok 7-8 naponként csakugyan követ(het)ik egymást földrajzi szélességünkön, a kisebb méretû ciklonok viszont akár 2-4 naponként. Mindkét felhõrendszer-fajta cikloncsaládok tartozékai, amelyben csupán annyi érdemel emlitést, hogy körülbelül a középütt haladó ciklonban mérhetõ a legalacsonyabb légnyomásérték, ott a legmélyebb a depresszió.
Mivel észleléseimet ugyanarról a helyrõl végzem, a ciklon(család)ok ezt nem mindig veszik figyelembe (számukra ebben az értelemben Nagyszalonta egyszerûen "érdektelen" - a bárikus centrumok általában nem tüntetik ki városunkat), ilyenformán a matematikai statisztika igen sérülékeny, a (t)rendnek vélt összefüggés (l. a hétvégi idõromlás) akár össze is omolhat.
A naptevékenység lassú, de további erõsödése - következetesen tartva korábbi hozzászólásomat - idõjárásunk hosszabb távon, akár õsz végéig (??) folytat(hat)ja a száraz, csapadékszegény, a szokásosnál melegebb idõ dominanciáját, amit inkább csak helyi jellegû, konvektiv záporok, továbbá levágódó, "cut-off" ciklonok és a szokásosnál kisebb gyakorisággal fellépõ mediterráni ciklonok kinálta tartósabb esõzés, szakithat meg.

Igen, ez volt a brit (?) tudósok indoka is. Csakhogy a légköri képzõdmények mozgását nem a kondenzmagok száma határozza meg . Akkor dúsulnak a magok, ha mondjuk AC, vagy legalábbis meleg légtömeg van, kicsi légmozgással, stb. Az ipar, közlekedés, stb. hétközbeni és hétvégi kibocsátása között pedig nincs akkora különbség, hogy ez szignifikánsan eltérõ koncentrációkat okozzon.
A kb. 7 naponta átvonuló ciklonok a jelenlegi makroszinoptkius helyzet következményei Közép-Európában, emellett Észak-Amerikában is gyakran kialakul hasonló helyzet mellett. A váltás idõpontja határozza meg, hogy az adott idõszakban melyik lesz az az 1-2 nap, amikor minden héten rosszabb lesz az idõ. Errõl tényleg van statisztika, de a konkrét napok szerinti bontása már véletlenszerûséget mutat.
Maga a makroszinoptikus helyzet kialakulása független a kondenzmagoktól. A kondenzmagok nagy mértékû lokális dúsulása azonban olyan helyi hatás, mely megfelelõ helyzetben kialakíthat pl. zivatart. Ennek egy szélsõséges esete a pyrocumulus.

(A hiedelmekkel szerintem nem érdemes foglalkozni, amit írtam, inkább csak érdekességnek szántam. )

Most azért remélem "elromlik" az idõ a jövõ hét végén is Link , az ECMWF nem elõször kacérkodik egy jelentõsebb június végi esõvel. A rendszerességrõl nehéz lenne statisztikát készíteni, mindenesetre hétvégére dúsulnak föl az iparral közlekedéssel kapcsolatos kondenzációs magok.

Azt hiszem, túl jól sikerült a vicc, ha komolyan vetted ezt a hülyeséget Bocsánat!

A "hétvégi idõromlás" természetesen vicc, én se gondoltam komolyan. Nyilván szükségtelen arról gyõzködnünk egymást, hogy az idõjárásnak nincs naptára, agendája és nem az emberek bosszantására teszi, amit tesz (bár nemegyszer úgy tûnik)
De az tény -angol meteorológusok statisztikailag ki is mutatták- hogy a ciklonátvonulások nyáron nemritkán 6-7 napos idõközökben történnek. Ilyen esetben, ha a hidegfront véletlenül hétvégére esik, akkor hosszabb idõn keresztül valóban következetesen szombat-vasárnap romlik el az idõ. Ez történik most is: a holnap estére esedékes frontátvonulás után jövõ héten megnyugszik, melegszik az idõ -következõ vasárnapra viszont elõreláthatólag újra itt a hidegfront.
Persze tényleg nagy szerepet játszik a hétvégi idõromlás képzetében a "fekete macska effektus". Ti.,ha százszor átfut elõtted a macska, és 99-szer nem történik semmi, azt mind elfelejted. Azt az egy esetet, mikor elõfordul valami kellemetlen, persze jól megjegyzed. Egy idõ után úgy tûnik, mindannyiszor baj lett, ahányszor keresztezte az utad a fekete macska.
Így játszik velünk az emlékezetünk a hétvégi rossz idõ esetében is.

Egyszer Pitommal fejben! készítettünk egy nem pontos statisztikát a "mindig hétvégén van rossz idõ" lózungról. Semmit nem ér, az idõjárásnak nincs köze a napokhoz, a hétvégére elromló idõhöz, sokkal inkább az emberek tudatlanságának.

Azért ez ebben a formában nem igaz. Mivel, ha tõlünk nyugatra anticiklon van akkor az áramlási rendszere észak-déli, így mindképp északról érkezik hozzánk a levegõ. Az anticiklonnak délnyugaton kell elhelyezkedni és tõle északra ciklonnak, hogy az afrikai eredetû légtömegeket fölénk húzza.
Ha csak Brit anticiklon van akkor bizony akár nyár akár tél a léghullámok északi-északnyugati pályát vesznek fel, mivel az anticiklonban így mozog a levegõ.
Azori anticiklon kell és Brit ciklongyár, olyan mértékben, hogy az Azori Európa középsõ részéig mintegy szarvként elnyúljon, no abban van a vitamin és a 35 fok:-)
Pl: szép klasszikus ott a kis szarvacska:-)
Link
Emlékszünk a 41,7 fokos békéscsabai maximumra 21-én!
A másik de az merõben más, hogy a kontinens középsõ részeit az anticiklon uralja, és ekkor fokozatosan emelkedik benne a hõmérséklet, de most nem errõl volt szó.

Télen feltétlenül, de nyáron éppen ellenkezõleg. A brit AC csak a nyugati áramlást blokkolja, és utat nyit az észak-déli pályáknak. Nyáron pedig a szaharai meleg erõsebb a sarki "hidegnél"

Erõs brit AC? Az inkább a hûvös légtömegeknek nyit utat. Éppen ellenkezõleg: a szaharai forróságnak egy erõs brit ciklon tudna utat nyitni, délkelet-európai magas nyomással párosulva.

Csak óvatosan azzal a kánikulával, mert egyre több jelét látom a Szahara beköszöntének!
Július elejére egyre északabbra tolódhatnak a ciklonpályák, és akkortájt könnyen kialakulhat egy erõs brit AC, amely utat nyithat a szaharai melegnek.
Ezek persze egyelõre részben csak spekulációk, ám bekövetkezése esetén akár a 2008-as rekordmelegek is ostrom alá kerülhetnek!
Az egyetlen biztató, hogy lesz még idén december!

Ezek az adatok sem éppen arra engednek következtetni, hogy rövid idõn belül kitör a "szahara" nálunk:
Link
Link
Amúgy mellékesen öröm nézni õket, csak azok a fránya felfelé görbék ne lennének a végén...

Úgy látszik, a roppant bosszantó "hétvégi idõromlások" korszaka jött el megint. Ráadásul most a jövõ hétfõre is kifejezetten szeles, hûvös idõ néz ki. Aztán szerdától melegedés, a már tárgyalt 2-3 napos elõoldali "hõhullám" -és szombatra újra itt a hidegfront.
A mostani áramlási muszter nagyon jellegzetes és stabil: erõs grönland-izlandi AC és szintén erõs azori magasnyomás, e kettõ idõnkénti összekapcsolódásából óriási, meridionális tengelyû anticiklon híd az északi Atlantika fölött. Ezt néha kettészakítják a ciklonok, melyek dny-ról ék-re haladva elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdnek. Az elsõnek említett pozició nálunk elõoldali helyzetet, melegedést eredményez, míg a második ény-ra forduló áramlást, lehûlést -és ez ismétlõdik szinte szabályos idõközönként.
Ezen áramlási kép olyan makacsnak látszik, hogy véleményem szerint -ha valamennyire módosult formában is- július elejéig is fenn fog maradni. A GFS 192 órán túli szinoptikus térképei szintén ezt erõsítik, méghozzá a "skandináv ciklon-brit AC" változatot.
Akárhogy is, most már biztosnak látszik, hogy a tartós hõség júliusra marad, azon belül inkább a 2. dekádra képzelhetõ el a kitörése (egyébként ez így is természetes). A modellek "nem látnak el" odáig, ez az én privát tippem. Egyelõre nem látszik stacionárius dél-közép európai anticiklon, mely elõoldali-magasnyomású szituációt, igazi hõhullámot okozna. A mostani helyzetnek kézenfekvõ továbbfejlõdése, hogy az északatlanti AC Északeurópa fölé helyezõdik. Ebben az esetben anticiklonális, gyenge keleties légmozgású tartósan szép nyáridõ venné kezdetét.

Hát a modelleket nézegetve (elsõsorban ECM és GFS) én azt olvasom ki, hogy ebben a hónapban rövid felmelegedés (elõoldal) kb. 30 °C pár napig, aztán hidegfront, lehûlés 20°C körülre, majd minden kezdõdik elõlrõl. Olyan 7-10 napos periódosokban mindezek. Tartós hõhullámtól egyenlõre szerintem nem kell tartani, ahhoz nem látom a modelleken a nagy, tartós anticiklont Dél-Európa felett.

Hát, egyelõre elég "sápadt" az ECMWF izoterma térképe, a narancs szín meg a vörösök a Mediterráneumban és Észak-Afrikában vannak. Jún. 16.-án látszik kis jóindulattal elõoldalinak nevezhetõ szituáció, a brit ciklon valamivel "feljebb húzza" a meleget Közép-Európára, de már 17.-én az alacsony nyomás Skandinávia fölé kerül, az Északi-foktól Angliáig 1000 hpa-s területet mutat a modell (mondjuk, ez érdekes -mostanában nem tudtak ilyen depressziók a Skandináv-félszigetig eljutni, némi kétkedés van bennem)
Ennek az északeurópai ciklonrendszernek déli oldalán újra elér minket a hûvösebb levegõ jún. 18-19.-re.
De teljesen igazad van: ma ezt mutatja a modell, holnap kicsit (nagyon) más verziót tálal majd fel. A 2-3 napos "hõhullámok" nagyon is elképzelhetõek júniusban is, átmeneti elõoldali áramlásokhoz kapcsolódva. Én a tartós hõségre (legalább egy hét) gondoltam azt írván, hogy ebben a hónapban ilyen vélhetõleg nem lesz. Bár tudom, csínján kell bánni az ilyen kijelentésekkel, fõleg 2006 júniusa óta. Mindenesetre azt kell mondjam, meglepõdnék, ha 20.-ig hõségnap fordulna elõ nálam (ebben a szezonban még nem volt!), és borzasztóan meglepõdnék, ha több hõségnap lenne.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a modellek - fõleg a GFS - hû marad-e önmagához, azaz pld. pár nappal ezelõtt több futáson keresztül kemény hõhullámot tett be a jövõ hét 2. felére (ECM részben koppintotta), majd ejtette a fonalat és fogadni mernék rá, hogy kellõ pillanatban visszatér ehhez. (negáció negációja) Ezért az általad említett 2-3 napos hõhullámok bármikor beüthetnek, pld. a jövõ hét 2. fele számomra ebbõl a szempontból még egyáltalán nem lefutott téma.

Egyetértek, a hõhullámok is a "semmibõl" tudnak itt teremni, ha eljön az idõ. Mégis van olyan érzésem, hogy az idén júniusban nem kell számolnunk tartós hõségidõszakkal, talán még július elsõ napjaiban sem, de aztán...
A nyár közepe szinte garantáltan hoz majd "harapós" meleget, mikor csak a véletlenen múlik, megáll-e a felmelegedés 30 egynéhány foknál, vagy megközelíti a 40-et. Az elmondható, hogy az atlanti hatás az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elég gyenge, a ciklonok csak vánszorognak kelet felé, vagy stagnálnak. A hûvös, nedves óceáni légtömegek ezért nehezen jutnak el hozzánk, és a nyár közepén túl ez nyilván még fokozottabban így lesz. Viszont az a tény, hogy az AC dominanciában az északi anticiklonoknak jelentõs részük van, számomra azt sugallja, hogy szubtropikus hatások mellett (helyett) ezen a nyáron inkább szárazföldiekkel fogunk találkozni. Meleg lesz bõven, de az igazán tartós "buta" hõséget talán megússzuk.

Elég végigzongorázni áz aktuális modellfutásokat - ciklonok sorozata kezd nyugatról kelet felé mozogni, köztük egy-egy átmeneti AC-ék. Az áramlás Dny és Ény közt ingadozik, ugyanúgy a fáklya is eléggé hullámzik. Az ECM ugyan inkább félblocking felé hajlik, de nem ez a jellemzõ kimenetel.

Kifejtenéd? Már hogy mibõl látod a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítást.

Érdekes, hogy szinte "a semmibõl" kezd összejönni a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítás, amely legalább 1-2 hétig el is tarthat. Nyilván ezt érzékelteti az osztrák 3 hónapos hosszútávú elõre, amely többé-kevésbé átlagos júniust, viszont azt követõen egy igen meleg júliust vetít elõre. Jellegtelen kezdet után a nyár azért sokszor csúcsformára tudja járatni magát, azaz a most kezdõdõ mérsékelten meleg idõszak még semmit sem árul el az idei nyár egészérõl.

Nézetem szerint az elmúlt néhány nap hõkiugrása csak "ijesztgetés" volt a nyár részérõl -sokszor így van ez a júniusi hõcsökkenés elõtt. A modellek alapján kijelenthetõ, hogy hosszabb, mérsékelt felmelegedésû idõszak jön. Kánikula június utolsó dekádja elõtt nemigen jelentkezik, sõt, megkockáztatható: tartós nagy meleg, sorozatos hõségnapok e hónapban nem lesznek.

A választ az idõjárási visszatekintõbe írom!

Figyelemre méltó elképzelést fejtettél ki, érdeklõdéssel olvastam. Határozott véleményem van nekem is az elõttünk álló nyárról, pontosabban annak elsõ felérõl. Más oldaláról fogom meg a dolgokat, mégis bizonyos mértékig egyetértek veled. Annyi biztosnak látszik, ezen a nyáron s
em fogunk fázni.(Egyébként mikor is volt utoljára hûvös nyár, talán a 80-as évek derekán?)
Az idõjárás tavaszi, ill. jelenlegi viselkedését alapul véve, általánosságban melegebb és szárazabb nyár ígérkezik a tavalyinál. Holott tavaly is volt egy kemény hõhullám júliusban, s a nyár középhõmérséklete sem maradt el a sokévi átlagtól.
Tehát borítékolni lehet a hõhullámot, hõhullámokat. Nagy tétben fogadnék rá, lesz a következõ hónapokban másodfokú hõségriasztás, valószínûleg többször is.
Viszont szélsõségesen tartós (a 2006 nyárihoz hasonló), vagy rekorderõs (mint 2007-ben) hõségre egyelõre nem számítok. Ennek oka, hogy elég erõsnek látom az északeurópai anticiklonokat, nem lehet azt mondani, hogy a déliek általában fejlettebbek lennének ezeknél. Márpedig ezen AC-k erõviszonyai jól reprezentálják a sarki és szubtrópusi légtömegek egymáshoz mért viszonyát. (Tulajdonképp az AO és NAO indexek is ilyesmit fejeznek ki) Az északeurópai magasnyomás nyáron meleg, de nem forró idõjárással, mérsékelt konvekcióval és keleties légáramlásokkal jár. Úgy látom, ez a szituáció gyakori lesz ezen a nyáron.
A forró légtömegek északafrikai térhódítását egy ideje figyelemmel kísérem. Ezek izotermái szinuszhullámként vonulnak át Észak-Afrikán ny-ról k-re, s közben adott esetben a hullámhegy Európát is eléri.Jelenleg úgy látom, a hullámok keleten (Egyiptom, Szaúd-Arábia) erõsödnek meg igazán, nyugatabbra mérsékeltebb az idõ. Tekintve a coriolis erõ jobbra térítõ hatását, ez a meleg most a Fekete-tenger vidékét, Kisázsiát "fenyegeti".

Nagyon érdekes téma! Egy apró pontosítás: Szerintem a linkelt ábrákon látható ITF nem azonos az ITCZ-vel. Hisz az utóbbi a nevébõl is adódóan inkább egy többszáz kilométer széles öv, terület (Intertropical Convergence Zone), míg az ITF ennek a sávnak a határvonala, azaz frontvonalként is értelmezhetõ. Ez a névbõl is adódik: Intertropical Front. Az viszont furi, hogy akkor miért nincs elkülönítve fogalmilag az északi és déli ITF.

A távkapcsolatról pedig: szerintem teljesen logikus!

Egy korábbi hozzászólásomban már írtam, hogy vélelmezhetõ (táv)kapcsolat lehet az ITCZ helyzete és az északi-félteke hõhullámai között: Link Úgy gondolom, hogy Magyarországra az Afrikai ITCZ keleti részének lehet hatása. Az ITCZ tavasztól kb. augusztus elejéig észak felé vándorol. Idén eddig mindkét szektor a nyugati és a keleti is le volt maradva a sokéves helyzetéhez képest (a nyugati rész kevéssel: Link , a keleti rész viszont jobban: Link )
Május utolsó dekádjára viszont szépen ledolgozta az eddigi lemaradást, fõleg a keleti rész ami mostmár jóval északabbra jár az átlagos helyzetéhez képest: Link Kíváncsian várom a folytatást, hogy a következõ idõszakban hogyan alakul az ITCZ helyzete. Véleményem szerint, ha a továbbiakban is északabbra fog elhelyezkedni az átlaghoz képest, akkor jó esélyünk lehet tartós hõhullámokra a nyár közepére.

Jún. 10.-e után a meridionális tengelyû atlanti AC középen kettészakad, és a résbe nyugatról "beerõltetik magukat" a ciklonok. De ezek nemigen közelítik meg a kontinenst, általában Izland hosszúságán maradnak, ill. 17.-e táján érik el Brit-szigeteket. Közép-Európában kis nyomásgradiens, jellegtelen áramlási kép néz ki -mindez párosulva az északkelet-európai AC-al, sekély légörvényt, ill. bárikus mocsárt valószínûsít. Ebbõl kifolyólag mérsékelt meleg, záporos-zivataros idõ feltételezhetõ. Jún. 17.-e táján az óceán fölött zonalitás látszik, a brit ciklon elõoldalán pedig az északafrikai meleg elárasztja Ibériát és Dél-Franciaországot. Ûrtávlatban (GFS szerint) úgy tûnik, ezen atlanti zonalitásból nem lesz nálunk félblocking, ény-i áramlás, hanem újfent az észak-északkelet- európai AC-k erõsödnek meg: marad a jellegtelen áramlási kép Közép-Európa felett, illetõleg leginkább k-ék-i légmozgások mutatkoznak.