Agrometeorológia

Bioszférás megközelítésbõl; száradjon ki a csõ, ahogy lehet. Kevesebb rizikó lesz ha kevesebb a nedvesség tartalom, meg alább említett betárolási költség is. Láttam én már még januárban is száron álló kukoricát, elrejtve a csuhéj alatt, hogy a varnyúk el ne vigyék..
Rámenni a földre; meg lehet várni a száraz fagyokat is, hogy a felsõ talaj száradjon meg. Vannak olyan novemberek is, hogy szeles, de szárító a levegõ és ez miatt csökkenhet a befülledés és rothadás veszélye akár a kukorica szárnak is.A leálló csuma-héj miatt nem fog csökkenni a minõsége.

És azt se feledjük el hogy egyéb gazdasági érdek is áll a dolgok mögött.
Szerintem. Most nem fejtem ki mert nem idevaló!

Pedig egyszerû. A tárolókapacitás nincs ingyen. Készlet = költség.
Amíg kint áll lábon, nem kerül semmibe. Ha bent van a tárolóban, amíg nem tudod eladni, addig csak viszi a pénzt.

Másfelé hogyan áll a kukorica aratása?
Folyamatosan figyelve kiütköznek a hibák, amiért a magyar mezõgazdaság olyan amilyen!

Felénk nincs learatva a kukorica, Nagykanizsától Lentiig a 90 %-uk lábon van még.
De mi az atyaúristenre várnak?
Ha esõs hûvös év lett volna akkor rendben, de a szárazság és a meleg miatt már augusztus végén szeptember elején lógtak a fejek és szárazak voltak a levelek, eddig mi az istenre vártak?
Most egy hét esõs, borult idõ lesz, és amire ez véget ér, benne leszünk az október közepében.
A sár miatt a földekre valószínû nehezebb lesz rámenni, ha nagyon sok esõ talál lenni, akkor biztos pár napig nem is lehet rámenni a földekre.
Így az aratás csúszik, és nem 2 nap learatni az összeset, így még november elején is lesz learatatlan kukorica.
A minõsége biztosan romlik, nem tudom mennyire szívja meg magát vízzel, valószínû semennyire, de hogy nem szárad az is biztos.
Ilyenkor már azért kockázatos száron tartani, lehet fagy, esõ, sár bármi.
Ezért nem értem mi a fenére vártak ideáig az aratással!?

Almamoly az , igen, elnézést. Köszönöm mindenkinek a segítséget, tanácsot.

Negatív. Éppen a téli metszés lapon fertõz a tûzelhalás, stb.gomba-vírus +1+5 átl.T.
Az elhanyagolt, lehasadt ágakon, nyílt töréseken már most szabad az út az ilyen rontásoknak. Szakszerû ág lemetszés, fûrészelés, de utána mindjárt sebkezelõ balzsam. Többet ér,ha már ott vagyunk a fa alatt, mint a távolabbi lemosó permet.
Részben azért írom ezen sorokat, aki ritkán megy ki a birtokra, és elõbb lenne pár fakezelõ dologban.
Az almamolyokra visszatérve. Elég alattomos, és elhúzódó rajzása kb.8-10 esetben nehéz idõzíteni a permetezést ellene. Vagy ott kuksol az ember fia egy hetenként, és drága fer-hormon lapokkal legyezi magát, vagy két-három hetenként ad le egy 7-12 napos erõs permetet.

Az almamoly miatt lesz (lett) kukacos az alma. Jövõre párszor fújni fogok ellene kontakt vagy felszívódó rovarölõvel. Ami a metszést illeti, az almaféléket a tûzelhalás miatt ilyenkor szerintem nem szabad bántani, télen kell, amikor nincs nagy hideg (nappal pluszos).

Talán, csak károsító rovarokra nézve:

Cyperkill szezon alatt párszor, zárásként karate. Jól beosztva, tizedelni lehet a terméskárosítókat.
Almadarázsról még én se hallottam, de darázs, fülbemászó, hangya kártételrõl tudnék mesélni..

Hát az idei esztendõ nyara kivételes volt a rovar világra is nézve. Voltak fajok, lásd Harlekin katica elmaradása és más, mostani poloska invázió. Az olyanról mint az almadarázs, nem hallottam. Ez is hõmérséklet függõ faj lehet.
A jövõ évre nézve; érdemes most õsszel csinálni egy "alakító metszést" a felesleges keresztbe növõ, el lombosító ágakat kivenni, és felaprítani távoli tüzelõnek. Majd még szép novemberi éppen jó idõben hígabb lemosó permet, az altalajra is. Nem kell a feltalajt lemosni öntözéssel, épp elég a csapadék hozzá. ( a gyerkõcök meg ne játszanak körülötte, legyen más terep arra.
Persze elõrelátóan végezni ezt, hogy azért maradjon is egészséges termõ ág. Majd tavaszra, febr-márc. jöhet a fazonra (fajtára jellemzõ) metszés, utána az erõsebb lemosó. (nevikén,pol-sulcol-agrol). Kijuttatás után ezek a gomba - pete ölõk se mérgeznek, esetleg a permetezés során, ha sok gázt- permet levet lélegeznénk be. Szélcsendbe, vagy hasonló hátszélbe állva.

Kérdeznék tõletek az almával kapcsolatban:
Az alma is hihetetlen, ha nem permetezi az ember (pl. én) 50-80 %-os almadarázs? kártétel lesz nálunk. Idén nem aggódtam, mert kevés alma volt, de jövõre szokásához híven, szerintem sok lesz. Viszont most azon filózok, hogy megtöröm a hagyományt és le fogom permetezni (max. a gyerekek miatt majd jól beöntözöm a környéket, hátha azzal felhígitom a fûre is hulló permetet.. persze nyilván attól függ milyen a szer, érek e ezzel egyáltalán valamit).

Szóval ennek függvényében tudnátok javasolni nekem szert az almára? Rossz lesz bûnbe esni, de azért 100 kg almát nem kéne veszendõbe hagyni.

Köszi, Carment ki fogom próbálni.
Nálam ennyi megrágott, kukacos alma még sose volt.
Viszont körtét, barackot is ugyanazokkal szoktam, ugyanakkor, és mégsem volt semmi ilyen bajuk. Érdekes.

Nekem Bigaro burlat cseresznyém volt a hobbiba, nagyon zamatos,középkorai. A másik a szomolyai fekete volt az udvarban.Ennél az a gond, hogy korán színesedik, elhúzódó az érése mire be bordósodik és a seregélyek gyorsan leszedik a tetejét.Viszont akkor teljes érésben szinte édes-zamatos.Tartós esõt, (2-3 nap nem bírja, reped. A Bigaro B. keményebb bõrû,fényes feszes,de savasabb, olyan eltevõs. Csercsi légy nem károsítja õket ( évjárattól függõen- ha meleg napos a május- már május 28- június 25 ig van cseresznyénk )
Azért sárguló színben (május 15) egyszer meg szoktam permetezni, olyan 5-7 napos rovar ölõvel + lombtrágyás Wuxalal, nem 3 napossal. Ja , ahogy olvasom a virágzáskori monília után a fentiekhez teszek még a monília ellenit is, hogy érés elõtt ne potyogjon le a java!

Az a pomázi hosszúszárú avagy fekete nevû fajta volt, pár évtizede még a házikerti fajták között szerepelt. Hasonlóan fekete és korai a szomolyai cseresznye is. A koraiakat valóban nem bántja a cseresznyelégy pl. Rita, de nálam eddig a június legelején érõ Carmenben sem volt még. Cseresznyelégy ellen nem elég egyszer permetezni a június közepén vagy utána érõ cserik esetén. Elõször amikor a sárgába kezd váltani a termés (Mospilan / Actara felszívódó + Karate taglózó, 2 hetente), majd legkésõbb érés elõtt 2 héttel, mert az eü-i várakozási idõ betartandó! Horitazi ha nem akarsz magas fát, akkor akkor ismételten csak a nagy gyümölcsû, ám gyenge növekedési erélyû Carment ajánlanám, az most már sok helyen kapható. Mediterránabb részen már május végén ehetõ. Ami a permetezést illetil, tavasszal én is letudtam mindent a monília, tafrina és levéltetvek ellen, az alma nem kapott semmit szeptemberig, meg is lett az eredménye (tanulópénz).

Teljesen jogos. Én próbáltam permetezni, de azért elég nagyra meg tud nõni a germersdorfi. De mivel elpusztult, az utódját megpróbálom kordában tartani. Az itteni tanácsokat megfogadva keresek valami hasonló nagyszemû, de korábban érõ fajtát. Október végéig szeretném, ha földbe kerülne.
Idén amúgy is nagyon kevés rovarölõt használtam, sajnos ez az almákon meg is látszik. Jövõre kicsit jobban kell elosszam a rovarölõk használatát.

Nálunk még pár évig nem lesz ki összetapicskolja. Amúgy meg úgy vagyok vele, hogy a várakozási idõket betartva, ajánlott alkalom/szer figyelembe véve lehet csinálni a vegyszerezést is.

Igaz ugyan, hogy sokaknak a germersdorfi a mániájuk (valóban mutatós, meg ropogós, finom is végülis stb...), de ha szabadna javasolnom, én egy korább érõ fajtát választanék, ami a cseresznyelégy rajzása elõtt érik. Nekünk anno Pomázon volt a telken egy korom feketére érõ (viszonylag korai) cserkónk (ott csak pomázi fekete cseresznyének hívták, sajnos nem tudom az igazi nevét), nem volt soha kukacos. Persze ha az ember nem totojázós, és lepermetezi, akkor mindegy, hogy jön e az a fránya cseresznyelégy, csak én magamból indulok most ki, mert én idén csak a szõlõt fújtam le rézzel (a gyerekek mindent összetapicskolnak, nem merek orrba-szájba permetezni).

Nem csak elképzelni szoktam

Képzeljetek el egy kis trombitagombát töltött húsban, erdei csiperkét tejszínes levesben, õzláb kalapot sajttal összerakva, kevéske szürke tölcsért tojásosan, érdesnyelût zöldborsós-hagymás húskörítésnek, lila pereszkét savanyúnak pár szem borókabogyóval! - savanyúnak finom a rizike is...

Pedig a gombák íze között jelentõs eltérés van, és Floo ugyanezt mondja a fügékre is.

Köszönöm szépen a tanácsokat.
Hasznosnak tûnnek. Igyekszem megfogadni õket.

------------------
Floo : Egyáltalán nem szeretem a fügét ( ízét ), sajnos. Nem tudok megbarátkozni vele, a gombával sem.

Igen ,mind más ízben!
Bár kis eltérések vannak, a szivarfügének vagy egy kis karamelles-kókuszos íze, van egy török fajtánk annak kicsit citromos-narancsos, az egerszegi sárgának nagyon erõs édes zamatos íze van, a sárga óriás kicsit jellegtelenebb ízû, de nagyon lédús, az ujjas óriás elsõtermése édes, húsos, a másodtermése fõleg a vége felé nem annyira finom már, az olasz barna nem az a mézédes hanem simán fügeízû, a kútfeji lila nagyon édes, a zöld aszalódó frissen szintén sima fügeíz, kicsit aszalódás, töppedés után fantasztikusan finom, a korai lila elsõtermése szerintem a legfinomabb, annak veszettül jó íze van.
Persze ezek csak ilyen hasonlítgatások, valójában mindenki megtalálja a kedvére valót.
Édesszájú és kevésbé édesszájú is!

Na most már legalább tudom, hogy nekünk is milyen van (ilyen).
Aztán mondd már, ízben is más a többi fajta?

A hétvégi napsütés talán beérleli majd a maradék paradicsomot és paprikát. Nagyon sok paprikám tömve virággal, apró terméskezdeményekkel. Valószínû 1-1 szebb palántát átültetek cserépbe télire, hátha. Fõleg a csilik közül válogatok majd.

Úgy tûnik a második tippem volt a helyes

Képek az érõ fügékrõl Link Link

Nagyon jó az össze állításod, kár hogy én már nem tudok hely hiány miatt ültetni Carment, vagy Lindát. (esetleg ha szétbontjuk a górét, és lenne hely a diófa után.- porta rendezés októberben- )

Jogos a cseresznyés tipp, pótlásként kell, sajnos a több 10 éves germersdorfi feladta a küzdelmet.(A fa nagy része elszáradt) Bár eddig szépen termett minden évben(néhány 10 és 1 mázsa között ingadozott az éves termés).
Faiskolában körül nézek, még a komolyabb fagyok elõtt örülnék, ha földbe lenne.

A gvyümölcsfát ültetõknek ha szabad, adnék pár tanácsot:
- germersdorfi cseresznye helyett már vannak ugyanolyan minõséget adó, viszont sokkal megbízhatóbban és többet termõ (pl Linda), kisebb fát nevelõ (pl. Carmen, hatalmas cserik) fajták, illetve öntermékeny csereszynék is (pl. Alex), haladjunk már egy kicsit a korral... sajnos nekem is lett egy germersdorfim, amin a faiskolában Bigaro Burlat címke volt, nagy ra nõ, de alig terem...
- szilvából a sharka-ra minimum toleráns, de ha lehet rezisztens fajtát ültessetek, mert az érzékeny fajták (Besztercei) hamar leromlanak és lehullik zölden az egész termés
- ugyanez igaz a kajszira is, ott is alap a PPV-rezisztencia, ha nem akarsz foltos magot, és fokozatosan leromló termést.

Sajnos országszerte ez a helyzet, és ilyen enyhe telek után a paradicsomot legkésõbb augusztus második felében rovarölõzni kell a poloskák és a gyapottok bagolylepke hernyó kártételének elkerülése érdekében. Ha csak "Karate"-zunk, akkor az leviszi a poloskákat és ha éppen kap belõle a lepke, akkor kevesebb tojást rak. Igazán megvédeni felszívódó rovarölõvel lehet, ott viszont nézni kell, hogy mennyi a várakozási idõ (min. 1 hét). Idén olyan szép volt minden - fõleg a paprika - , hogy nem fújtam, meg is lett az eredménye, fõleg a paradicsomot és a TV paprikát szeretik a hernyók. Padlizsánban nem találtam, kápia paprikában sem nagyon. A most kötõ termésekben pedig már jó eséllyel nem lesz hernyó.

Fénykép?

Júliusban volt vagy 4 db érett. Ekkorát még soha nem termett. Nagyon megduzzadnak az érõ fügék.

Mármint ez a második termés?
Még csak most érik?
Akkor vagy az ujjas óriás egyik késõbbi klónja vagy a hagyományos magyar barna fajta lehet.

Most kezdett el érni a ismét a füge. Ekkorára nálam még soha nem nõtt meg. Egy érett füge most 70g! Reped szét a sok víztõl. A rigók is belecsípnek szinte minden érett gyümölcsbe.

Pálinka fa,hehe
Idén õszre germersdorfi meg valamilyen nagyobb szemû szilvafa ültetése van tervben. Plusz tõke pótlás, úgy 5-6 lyukas helyem még mindig van a sorok között. Oda kékfrankost tervezek.

Tervezem egy kajszi ültetését az õsszel.
Szeretem én is a gyümölcsfákat. De nekem egy igen rendezett, gyepes, tujás portán kívül jobban néz ki, pl. mamámnál.

Jó a csepegtetõ öntözés, csak azzal az a baj, hogy folyamatosan kell öntözni vele, mert amikor már szárazság van, akkor már nem tudod pótolni vele a talaj nedvességét!
A fügét meg nem kell folyamatosan öntözni, évente 3-4 alkalommal elég lenne, van 3-4 kritikus pont, akkor van neki víz adva akkor tökéletesen mûködik.
Márpedig a csepegtetõ öntözés folyamatos öntözésre való.
A mikro szórófejes sokkal jobb, az nagyobb területen nedvesíti be a talajt.

Nálunk zöld hernyók fúrnak bele a paradicsomba, de láttam valami kis termetû poloska félét is.
Pár hete rákaptak a padlizsánra is, lyukat fúrnak abba is és benne növekednek a nagy zöld hernyók.
Még ilyen durva sose volt, mint az idei, gondolom ez az aszályos nyár lehet az ok (felénk legalábbis nagyon kevés csapi esett)...

A füge árnyékban is terem, de sokkal kevesebbet és sokkal rosszabbul!
A füge árnyékban megnyúlt ágakat hoz, ami inkább nõni fog mint teremni.
Nem tudja nem magasra engedni, mert ez csak úgy lehetne megoldható, ha metszi, visszavágja.
Viszont abban az esetben sokkal magasabbra fog nõni, mintha nem nyúlt volna hozzá.
Ha levágsz egy méteres ágat a fügérõl mert túl nagy, még abban az évben kétszer akkorát növeszt a helyére, és minél jobban vágod, annál jobban nõ.
Úgyhoy jobb nem bántani, inkább olyan helyre ültetni, ahol nincs útban.
Késõbb is visszafagyhat nem csak az elsõ években, annyi hogy az elsõ években -12-13 fok is kárt tud benne tenni mert még inkább nõ és kevésbé fásodik, évek múlva már -15 fokot is kibír.
De -16 fokot már nem.
Így ha -18 fokot kap akkor késõbb is visszafagy.

Szeke!
Eddig még nem bántották a fügéket.

Nálunk az összes pirosodó paradicsomot megtámadták a poloskák. Megszúrják, elkezd rohadni, majd még féléretten lepotyog. Nulla az idei termésünk.

Még semmi, csak azt látom, hogy a hülye nagy zöld poloskák rajta ülnek a lila terméseken. gondolom nem csak nézegetik...
Lassan eljutok oda, hogy rovarirtóznom kell (amit nagyon el akarok kerülni) ha bármilyen zöldséget, gyümölcsöt akarok jövõre.

Tünetek?

Kirágott bogyók? Ha igen nálam is van, a leszedetett paradicsomok 1/3-fele..

Jogos a dió, paradicsom elnevezés. Az egyik csak dió, a másik csak paradicsom,slusszpassz!

Jogos észrevétel!
Igazából sokáig én is zöldségként mondtam a parit, aztán néha ki lettem javítva és áttértem a gyümölcs megnevezésre.
Valahogy pl. nekem a dió mint gyümölcs alig áll a számra.
Legszívesebben se zöldségnek, se gyümölcsnek nem mondanám. Egyszerûen dió.

Köszi ez jó kiindulás.
Diót nem ültetek, mert szerintem max 5 évig fogunk itt lakni, és a tulaj amúgy sem szeretne nagy fát szerintem, árnyékolhatja a szomszédot, szemetel is nagyon.
Mandula lesz, füge is. Szõlõ nem hiszem, túl macerás.
Áfonya régi mániám, jó eséllyel dézsás lesz. 3 hordóban is gyûlik az esõvíz, abból kap majd
Homoktövist én sem gondoltam komolyan... a gyerek amúgy is kicsi, nem kell tövises bozót.

A szõlõfajták között korai csemegét biztosan találsz: kerítés mellé, élõsövénynek. Mi a szomszéddal közösen kötözzük. Biztos tipp a mandula és a dió, a mogyoró lehet nyerõ. Nézz körül, milyen állapotban vannak a szomszédok fái (monília, tûzelhalás... elég ha csak egy tulaj nem permetez, hazavágja a hegyoldalt...) A homoktövis annyira napra való, hogy a saját árnyékát se tûri. Kétlaki, és várhatod mikor terem... viszont ádázul sarjadzik... és soha többé nem szeded ki, akkor már az orgona (Syringa vulgaris)vagy a bambusz is jobb... ha bozótirtani akarsz. A füge árnyékban is terem. Ne engedd magasra nõni, és az autóparkolót se foglalhassa el (2 m széltében /4 év...) az elsõ években visszafagyhat. Mi nagynak is takarjuk, alatta a kankalinok. Josta, egres esetleg; az áfonyát felejtsd el... honnan adsz neki annyi esõvizet?...

Miután a teljes paradicsomállományt tönkrevágták a vándorpoloskák, most a fügét szivogatják!!!
Floo, nálad is?

Bár nem egyértelmû, de inkább zöldség lesz az, mint gyümölcs.

"A paradicsom bogyótermése botanikailag gyümölcs, hasonlóan a paprikáéhoz, vagy a tökfélékéhez. Ettõl függetlenül mind termesztéstechnológiáját, mind felhasználását tekintve egyértelmûen zöldségféle. A gyümölcsök termesztése minden esetben évelõ, több évig termõ ültetvények formájában jellemzõ (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától).

A zöldségféléket - így a paradicsomot is - jellemzõen egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni." Wiki

Hali! Áthozom a társalgóból, ide akartam amúgy is:

Homoktövissel vannak valakinek tapasztalatai?

Mivel kertes házba költözünk, a következõ gyümölcsökön gondolkodom:
Áfonya (kék/fekete), jó sok tõzegmoha kell alá, ennyi tudok eddig.
Szibériai mézbogyó (jó igénytelen, állítólag nagyon finom).
Barack (õszi már van, esetleg egy kajszit megkísérlek még, végülis domboldal, egész magasan relative)
Mandula (jó köves, meszes talaj az jó neki)
Füge (természetesen) a tolnait elszaporítjuk itt is

Porózus, meszes (szarmata), soványka/leginkább semmilyen termõréteggel (sem) rendelkezõ talajra milyen gyümölcsöt érdemes ültetni?

Tulajék próbálkoztak odavitt termõtalajjal, de lemossák az esõk sajnos.
Azt tudom, hogy a barack és a mandula szeretik, egyéb tipp?

Van gyümölcsfánk : Egy szeder fa( eper fa ), ami látható is a képen.
Az utcafront fele pedig 3 db verszilva fa.
Ja, és van 20 tõ paradicsomunk a vetemenyesbe, az is gyümölcs.
Szándékosan ilyen a kert, szerintem így szép.
Szerencsére mind a 2 mamám él még, náluk vannak a gyümölcsfák, nem is kevés, vagy 2 tucat.
Azokat gondozza õ is, és anyukám, valamint én is elõszeretettel és esszük, befozunk.
Nem jó ez így!?

Szerintem szép ez az udvar. Különleges hangulata van, olyan Japános. (lásd; Bill Kill,kardos jelenet a két nõ közt a havas kertben.) Még egy szép bólogató szökõkút fokozná a hangulatot.
Persze meg egy törpe trópusi fácska sziklakert, és kész a színpad. A sima zöld gyep lehetne kevesebb, épp a fenti dolgok elférnének, de nem középen.

Üdv a klubban, nekem a díszfás, gyeptéglás, gazmentes kertek annyira mûviek. Nincs bennük élet...