Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
a jma budapestre már nem túl sok csapival számol csütörtökön, ott lesz a csapadék határa
Szuper!
Akkor még 10 év és kint vagyunk ebbõl a szélsõséges periódusból!
Mekkorát néznek majd a globális felmelegedõsök, hiihijjjj!
A klímakutatók meg majd csak akkor veszik észre, hogy kint vagyunk ebbõl a blokkból, amikor már véget ér a következõ!
Akkor még 10 év és kint vagyunk ebbõl a szélsõséges periódusból!
Mekkorát néznek majd a globális felmelegedõsök, hiihijjjj!
A klímakutatók meg majd csak akkor veszik észre, hogy kint vagyunk ebbõl a blokkból, amikor már véget ér a következõ!
Hála a Magasságosnak, végre megeredtek az ég csatornái, esik szépen az esõcske 
Szerb radar alapján van még bõven utánpótlás: Link Aztán pénteken itt az újabb adag esõ, akár 10 mm is összejöhet, de kis szerencsével akár ennél valamivel több is, szombat estig
[esõ] Szurkoljatok nekünk srácok, nagyon kell a csapadék.. 
Szerb radar alapján van még bõven utánpótlás: Link Aztán pénteken itt az újabb adag esõ, akár 10 mm is összejöhet, de kis szerencsével akár ennél valamivel több is, szombat estig
[esõ] Szurkoljatok nekünk srácok, nagyon kell a csapadék.. 
Szerintem az összes fõvárosi metnetes nevében kérhetem, hogy ne így legyen.
Ha még az a csapimezõ fentebb tolódik a Dunántúlon, jó kis hózáporok lehetnek belõle a Balaton északi részén. Elvileg ott már a GFS szerint jók a feltételek a havazáshoz.
Amit egészen biztosan tudok errõl az idõszakról, az annyi, hogy kb. 1880 és 1920 között lényegesen ritkábban fordultak elõ tartósan 30-35 fok feletti nappali hõmérsékletû idõszakok, mint 1921-50 vagy 1991 és napjaink között.
Csapadék tekintetében nagyon változatos a kép: elõfordult 1-2 nagyon száraz és csapadékos év, viszont a szóródás talán kisebb mértékû lehetett.
Több mint valószínû, hogy éghajlatunk az úgynevezett Többévtizedes Atlanti Oszcilláció (AMO) 60-70 éves periódusidejére reagál a fõként zonális és meridionális irányítású (vagy szélsõségesebb) idõszakok váltakozásával: Link Az ismétlõdõ ciklusok közepette viszont emelkedett hazánk átlaghõmérséklete, a 18. század vége óta valószínûsíthetõen több mint 1 fokkal. Elsõsorban annak köszönhetõen, hogy a téli félév melegedett - nyáron minimális a hosszú távú változás, inkább csak 30 évenkénti erõteljes ingadozás jelentkezik. Errõl a máig befejezetlen kutatássorozatomról még a tavalyi Metnet találkozón tartottam egy elõadást.
Csapadék tekintetében nagyon változatos a kép: elõfordult 1-2 nagyon száraz és csapadékos év, viszont a szóródás talán kisebb mértékû lehetett.
Több mint valószínû, hogy éghajlatunk az úgynevezett Többévtizedes Atlanti Oszcilláció (AMO) 60-70 éves periódusidejére reagál a fõként zonális és meridionális irányítású (vagy szélsõségesebb) idõszakok váltakozásával: Link Az ismétlõdõ ciklusok közepette viszont emelkedett hazánk átlaghõmérséklete, a 18. század vége óta valószínûsíthetõen több mint 1 fokkal. Elsõsorban annak köszönhetõen, hogy a téli félév melegedett - nyáron minimális a hosszú távú változás, inkább csak 30 évenkénti erõteljes ingadozás jelentkezik. Errõl a máig befejezetlen kutatássorozatomról még a tavalyi Metnet találkozón tartottam egy elõadást.
Te!
Az 1890-1920 közti 30 évrõl miket tudsz?
Azt szeretném tudni, hogy mennyire hasonlított az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, szélsõségektõl mentesebb idõszakra?
Persze 100-120 évvel korábbi adatokat nehezebb összegyûjteni, de ha van rálátásod, akkor megköszönném!
Csak mert az 1992-2013-ig lévõ szélsõséges idõszakra nagyon hasonlít az 1920-1950 közötti idõszak...
Az 1890-1920 közti 30 évrõl miket tudsz?
Azt szeretném tudni, hogy mennyire hasonlított az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, szélsõségektõl mentesebb idõszakra?
Persze 100-120 évvel korábbi adatokat nehezebb összegyûjteni, de ha van rálátásod, akkor megköszönném!
Csak mert az 1992-2013-ig lévõ szélsõséges idõszakra nagyon hasonlít az 1920-1950 közötti idõszak...
Köszi az érdekes elemzést! S a mos Dunántúlon DK felõl ÉNY felé araszloló csapadéksávról megemlékezik JMA barátunk?
S a mos Dunántúlon DK felõl ÉNY felé araszloló csapadéksávról megemlékezik JMA barátunk?
A SYNOP-ból és digitalizált napijelentésekbõl összerakott adathalmaz szerint 2012-es évnél szárazabb volt 1997, 2000, 2003. Két hasonlóan száraz év pedig az 1940-es évek második felében követte egymást. A számítási eredményül országos csapadékösszegeim majdnem pontosan egyeznek az OMSZ-éval 1901-tõl. Elõtte nincs mit összehasonlítani, mert a Szolgálat nem rajong az általam kedvelt 19. századért. Még annak ellenére sem, hogy 1870-ben alakultak meg.
JMA elõrejelzése: Ma kiteljesedik észak felé a csapadékzóna, a legtöbb az alföld középsõ és északi részein valószínû. Nyugat felé Budapest lesz a határa a csapadéknak.
Az Északi khg területén még holnap kora délutánra is csapadékot vár egyre inkább havazással.
Holnap este délnyugatról belép az újabb csapadékzóna. Zala és vas megyében kiterjedt havazással még éjfél elõtt. Reggelig a Pécs Siófok Sopron vonalig húzódik fel a cspadékzóna. Délelõtt a balatontól északra korlátozódik Soporon környékére számol a legtöbb hóval, kegyetlen havazással, de még a bakonyban is nagy havazást vár !!
A kisalföldön már valamivel kevesebbet. ÉNY.-on még csütörtök este is esni fog gyengülõ intenzitással.
Péntek éjjel belép a csapadék a déli részeken immár, Baranya-Bés Kiskun területén, a JMA 0 fok alatti hõmérséklettel és havazással számol (délkeletre nyúlhat be a + fok)
A legtöbb hó is itt várható. Délre már eléri a Letenye-Fonyód-Siófok-Dunaföldvár-Békéscsaba vonalat. És nagyon szép havazás néz ki ettõl délre.
Az Északi khg területén még holnap kora délutánra is csapadékot vár egyre inkább havazással.
Holnap este délnyugatról belép az újabb csapadékzóna. Zala és vas megyében kiterjedt havazással még éjfél elõtt. Reggelig a Pécs Siófok Sopron vonalig húzódik fel a cspadékzóna. Délelõtt a balatontól északra korlátozódik Soporon környékére számol a legtöbb hóval, kegyetlen havazással, de még a bakonyban is nagy havazást vár !!
A kisalföldön már valamivel kevesebbet. ÉNY.-on még csütörtök este is esni fog gyengülõ intenzitással.
Péntek éjjel belép a csapadék a déli részeken immár, Baranya-Bés Kiskun területén, a JMA 0 fok alatti hõmérséklettel és havazással számol (délkeletre nyúlhat be a + fok)
A legtöbb hó is itt várható. Délre már eléri a Letenye-Fonyód-Siófok-Dunaföldvár-Békéscsaba vonalat. És nagyon szép havazás néz ki ettõl délre.
Igen, a Fertõ-tó akkor száradhatott ki, ha évekig nem volt esõ.
Most ebben a két évben azért nem történt ilyen, mert elõtte volt a 2010-es év, amikor rekordcsapadék volt.
A kérdés, volt-e olyan két év egymás után, amikor ennyire csapadékos volt mint a 2010-es, és ennyire száraz mint a 2011-es, egymást követõ két ilyen év!?
Tipp: passz!
Most ebben a két évben azért nem történt ilyen, mert elõtte volt a 2010-es év, amikor rekordcsapadék volt.
A kérdés, volt-e olyan két év egymás után, amikor ennyire csapadékos volt mint a 2010-es, és ennyire száraz mint a 2011-es, egymást követõ két ilyen év!?
Tipp: passz!
Floo: 2011-ben extrém alacsony volt a csapadék éves mennyisége (területi átlagban), azonban a mérések valódi kezdete, a 19. század elsõ fele óta közel sem ez volt a legszárazabb év kis hazánk területén.
Az 1850-es, 60-as évtizedben legalább 5-6 ennél szárazabb év fordult elõ, a régi OMSZ-os és osztrák évkönyvekben lévõ adatok tanúsága szerint. Miközben a régi típusú csapadékmérõk pontossága elmarad a Hellmann-rendszerûekétõl, a korabeli mérések viszonylagos helyességét igazolja a Fertõ-tó viselkedése. E tavunk szinte kizárólag a közvetlen környezetére és víztükrére hulló évi átlagban 600mm körüli csapadék útján kap utánpótlást. Nos, az 1860-as évtized közepére a tó teljesen kiszáradt, helyét felszántották, még egy kápolna falán álló emléktábla is õrzi ennek a nem mindennapi eseménynek az emlékét (3. oldal): Link
Közben az idõjárás iránt érdeklõdõk és a hazai mezõgazdaságban érdekeltek örömére új, véleményem szerint egyedülálló meglepetés van készülõben, amelybõl csak részleteket tudok mutatni még (a linkek kb. 10-15 másodperc alatt töltõdnek be):
1865. február: Link
1993. november: Link
2003. július: Link
2010. május: eláztunk Link
2012. augusztus: Link
Van-e bárkinek ötlete mi lehet ez?
(annyit elárulok, hogy az adatbázis 68000db havi összegzõ adatot tartalmaz 1820 és 2012 között, amely 2 millió digitalizált napi megfigyelésbõl számolódott!)
Az 1850-es, 60-as évtizedben legalább 5-6 ennél szárazabb év fordult elõ, a régi OMSZ-os és osztrák évkönyvekben lévõ adatok tanúsága szerint. Miközben a régi típusú csapadékmérõk pontossága elmarad a Hellmann-rendszerûekétõl, a korabeli mérések viszonylagos helyességét igazolja a Fertõ-tó viselkedése. E tavunk szinte kizárólag a közvetlen környezetére és víztükrére hulló évi átlagban 600mm körüli csapadék útján kap utánpótlást. Nos, az 1860-as évtized közepére a tó teljesen kiszáradt, helyét felszántották, még egy kápolna falán álló emléktábla is õrzi ennek a nem mindennapi eseménynek az emlékét (3. oldal): Link
Közben az idõjárás iránt érdeklõdõk és a hazai mezõgazdaságban érdekeltek örömére új, véleményem szerint egyedülálló meglepetés van készülõben, amelybõl csak részleteket tudok mutatni még (a linkek kb. 10-15 másodperc alatt töltõdnek be):
1865. február: Link
1993. november: Link
2003. július: Link
2010. május: eláztunk Link
2012. augusztus: Link
Van-e bárkinek ötlete mi lehet ez?
(annyit elárulok, hogy az adatbázis 68000db havi összegzõ adatot tartalmaz 1820 és 2012 között, amely 2 millió digitalizált napi megfigyelésbõl számolódott!) 
A rekord az rekord, én nem is arra céloztam, hogy nem hinném el, csak arra, hogy bármiféle következtetéseket vonjunk le belõle anélkül, hogy kicsit távolabbról tudnánk szemlélni a dolgot. Itt van pl. a Balaton esete: az átlagember pl. arra gondolhatna, hogy a tó jelenlegi vízszintjébõl valamiféle éghajlati hajlamokra/szélsõségekre lehetne következtetni... Csak az felejtõdik el, hogy amit a tóval mûveltek az emberek, az volt szélsõséges: elõször is a déli parti vasút megépítésekor több mint 100 éve több mint 2 métert lecsapoltak belõle. Gondoljunk bele, ezek szerint az átlagos vízszint nem 3-4 méter volt, hanem 2 méterrel több! Azaz a rendkívül szélsõségesnek nyilvánított 1 méteres vízhiány, ami pl. idén is jelentkezett, 100 éve meg se kottyant volna a tónak. Na akkor most mi is a szélsõséges? Az idõjárás/éghajlat, vagy az, ahogy mi gondolkodunk?
Én is ezt mondtam. Voltak szép téli napok, de december eleje óta nem volt tartós tél csak pár napra tudott lehûlni, na meg hó esni.
Luli mi ma este is favorizáljuk a csütörtök pénteki havat Én is kitartok mellette, mondjuk a délkeleti részeken csütörtökön még esõvel indulhat, de késõbb havazás lehetséges. 
Én is kitartok mellette, mondjuk a délkeleti részeken csütörtökön még esõvel indulhat, de késõbb havazás lehetséges. 
Amióta élek egyedül 1987-ben és 2003 januárjában volt jó a medi az egész országra(most csak havazásra értem),ha emlékeim nem csalnak.Az 1999-es is majdnem jó volt országosan,de ott sem mindenki járt igazán jól.Ettõl függetlenül az ország egy-egy része,néha jelentõs része belefut szinte minden télen egy komoly medis havazásba.Idõnként egy szezon alatt kétszer-háromszor is.
És akkor most mit szóljanak a belgrádiak, a szófiaiak és a bukarestiek akiknek szintén reszeltek egy ideig tél ügyben.
Vagy mit szóljanak a varsóiak,a prágaiak a berliniek,õk szinte sosem érzik meg a mediterrán ciklon adrenalin növelõ hatását.Ott 10-15 cm hó már világcsúcs.Õk szinte csak ny-ény-ról kapnak havat,esetleg Varsó néha kap k-dk-rõl visszahajló pár centit.Természetesen ezeknél a városoknál is van kivétel,egyszer-egyszer jön jelentõsebb hó,de nem szívesen várnék ott rá.1979 óta még nem hallottam arrafelé katasztrofális hóhelyzetrõl.Ezzel csak azt akartam érzékeltetni hogy a nagy hóra jóval esélyesebbek vagyunk mint tõlünk északra,nem fekszünk rossz helyen tél szempontjából.
És akkor most mit szóljanak a belgrádiak, a szófiaiak és a bukarestiek akiknek szintén reszeltek egy ideig tél ügyben.
Vagy mit szóljanak a varsóiak,a prágaiak a berliniek,õk szinte sosem érzik meg a mediterrán ciklon adrenalin növelõ hatását.Ott 10-15 cm hó már világcsúcs.Õk szinte csak ny-ény-ról kapnak havat,esetleg Varsó néha kap k-dk-rõl visszahajló pár centit.Természetesen ezeknél a városoknál is van kivétel,egyszer-egyszer jön jelentõsebb hó,de nem szívesen várnék ott rá.1979 óta még nem hallottam arrafelé katasztrofális hóhelyzetrõl.Ezzel csak azt akartam érzékeltetni hogy a nagy hóra jóval esélyesebbek vagyunk mint tõlünk északra,nem fekszünk rossz helyen tél szempontjából.
A légkörzési modellek alaptulajdonságait és fõbb jellemzõit felületesen ismerem csak, és el kell ismernem, hogy a numerikus modellezés fejlõdéstörténetérõl még kevesebbet tudok. A CDAS modell legutóbbi értesülésem szerint egy olyan alkotás, amelyet az 1980-as évek közepe óta szándékosan nem fejlesztettek, nem korrigáltak. Amennyiben jól sejtem, ennek tudományos értékét az adhatja, hogy a 80-as évtized szûkös számítási kapacitásaira méretezett szoftver könnyedén elfut manapság szinte bármilyen UNIX rendszerû gépen, és a jelenben éppen használatban lévõ modellek kiindulási állapothoz képesti fejlõdését egzakt módon mérni lehet általa (pl. mekkora a térbeli korreláció az elõrejelzett és a tényleges nyomási elrendezõdés között a GFS vagy az ECM vagy az UKM esetében). Pontosan megmondhatjuk általa, mennyivel lettek numerikus modelljeink "okosabbak" 30 év alatt
Én amúgy személy szerint oly mértékben GFS pártinak számítok (és ezzel senkit nem áll szándékomban megsérteni az "ellentáborba" tartozó idõjáráskedvelõk közül), hogy automatikus elõrejelzõ-programot is írtam a GFS ingyenes adatbázisára alapozva. A még tesztverziós program a helyi viszonyokra számítja át a 48.0 északi szélességi és 20.0-dik keleti hosszúsági fokra kiszámított paramétereket, ez alapján próbálja "megjósolni" - hány cm hó fog esni Mátraalmáson holnap, vagy mennyi lesz a 3 nappal késõbbi Tmax ugyanitt. Az algoritmus részben beépíti a modell és valóság között a múltban tapasztalt eltérések áltagát, és ez alapján korrigál pl. a hõmérsékleten vagy a csapadékon. Tesztváltozat megnézhetõ itt: Link A GFS-re épülõ elõrejelzõ programot az itt mért adatokkal vetem össze: Link Link
Én amúgy személy szerint oly mértékben GFS pártinak számítok (és ezzel senkit nem áll szándékomban megsérteni az "ellentáborba" tartozó idõjáráskedvelõk közül), hogy automatikus elõrejelzõ-programot is írtam a GFS ingyenes adatbázisára alapozva. A még tesztverziós program a helyi viszonyokra számítja át a 48.0 északi szélességi és 20.0-dik keleti hosszúsági fokra kiszámított paramétereket, ez alapján próbálja "megjósolni" - hány cm hó fog esni Mátraalmáson holnap, vagy mennyi lesz a 3 nappal késõbbi Tmax ugyanitt. Az algoritmus részben beépíti a modell és valóság között a múltban tapasztalt eltérések áltagát, és ez alapján korrigál pl. a hõmérsékleten vagy a csapadékon. Tesztváltozat megnézhetõ itt: Link A GFS-re épülõ elõrejelzõ programot az itt mért adatokkal vetem össze: Link Link
"...the U.S. GFS, the European ECMWF, the U.K. Governments UKMET, and a model called CDAS which has never been modified, to serve as a "constant." ..."
"...CDAS (frozen model) since 1984..."
"...CDAS (frozen model) since 1984..."
Persze, tiszta sor: a mûszerhibák, a mérési körülmények változása, az emberi hibafaktor, az adatok gyér feldolgozottsága mind arra figyelmeztet, hogy ezeket a rekordokat óvatosan kell kezelni.
Mint ahogy Hidegség és Antibulvár már írt errõl, egészen biztosan volt az elmúlt 100-150 évben 41,9 foknál magasabb hõmérséklet Magyarországon.
De!
És Réthly Antalt sokan emlegetik, de gondolj bele, hogy 50 évre visszamenõleg sem tudunk sok mindent biztosan, akkor a többszáz évvel ezelõtti dolgokat is azért óvatosan kell kezelni.
Az országban régebben is voltak szélsõségek, ez tiszta sor, nem is vitatja senki, miért is ne lettek volna.
De ez nem indok arra, hogy ez most nem egy rendkívül szélsõséges idõszak.
De!
A csapadék mérésében egymás utáni két évben csapadék maximum rekordot és csapadék minimum rekordot dönteni még akkor is durva, ha feltételezzük, hogy a korábbi rekordon túl is volt mondjuk 1-2 év az elmúlt 100-150 évben, a "mérések kezdete óta", amikor ennyi vagy kevéssel ennél több csapadék hullott, csak senki sem mérte, vagy nem jól mérte.
De egymás után, ilyen közel egymáshoz....ez rendkívül figyelemre méltó!
Aztán a következõ évben meg egy abszolút napfényrekord.
Meg egyébként is, 2 évig nem esett az esõ, most meg szeptember óta minden második nap esik átlagban valahol az országban, sõt, ha az országot vesszük alapul, akkor szerintem az átlag ennél még durvább, szerintem átlagban 10 napból 9-szer esik valahol az országban.
Végletek vannak: ha nem esik akkor hónapokig aszály van, ha esik akkor egyfolytában, ha hó esik egybõl 30-40 centi, konvetktív csapadék van az esetek 80-90 %-ában, ha süt a nap akkor 1 hétig nincs felhõ az égen, ha utána beborul akkor 5 napig nem látunk napot.
1950-2000 között két nap volt a szegedi állomáson 30 fok feletti max átlag júliusban, 2000-2010 között azt hiszem 4-szer.
50 év alatt 2-szer, 10 év alatt négyszer.
Ezek mind azt bizonyítják, hogy szélsõséges idõszakot élünk.
Volt ilyen, lesz is ilyen, de ez is ilyen.
Végül is a rekordok nélkül is látja akinek van szeme hozzá, de akinek nincs szeme hozzá, azoknak ezek bizonyítják.
Mint ahogy Hidegség és Antibulvár már írt errõl, egészen biztosan volt az elmúlt 100-150 évben 41,9 foknál magasabb hõmérséklet Magyarországon.
De!
És Réthly Antalt sokan emlegetik, de gondolj bele, hogy 50 évre visszamenõleg sem tudunk sok mindent biztosan, akkor a többszáz évvel ezelõtti dolgokat is azért óvatosan kell kezelni.
Az országban régebben is voltak szélsõségek, ez tiszta sor, nem is vitatja senki, miért is ne lettek volna.
De ez nem indok arra, hogy ez most nem egy rendkívül szélsõséges idõszak.
De!
A csapadék mérésében egymás utáni két évben csapadék maximum rekordot és csapadék minimum rekordot dönteni még akkor is durva, ha feltételezzük, hogy a korábbi rekordon túl is volt mondjuk 1-2 év az elmúlt 100-150 évben, a "mérések kezdete óta", amikor ennyi vagy kevéssel ennél több csapadék hullott, csak senki sem mérte, vagy nem jól mérte.
De egymás után, ilyen közel egymáshoz....ez rendkívül figyelemre méltó!
Aztán a következõ évben meg egy abszolút napfényrekord.
Meg egyébként is, 2 évig nem esett az esõ, most meg szeptember óta minden második nap esik átlagban valahol az országban, sõt, ha az országot vesszük alapul, akkor szerintem az átlag ennél még durvább, szerintem átlagban 10 napból 9-szer esik valahol az országban.
Végletek vannak: ha nem esik akkor hónapokig aszály van, ha esik akkor egyfolytában, ha hó esik egybõl 30-40 centi, konvetktív csapadék van az esetek 80-90 %-ában, ha süt a nap akkor 1 hétig nincs felhõ az égen, ha utána beborul akkor 5 napig nem látunk napot.
1950-2000 között két nap volt a szegedi állomáson 30 fok feletti max átlag júliusban, 2000-2010 között azt hiszem 4-szer.
50 év alatt 2-szer, 10 év alatt négyszer.
Ezek mind azt bizonyítják, hogy szélsõséges idõszakot élünk.
Volt ilyen, lesz is ilyen, de ez is ilyen.
Végül is a rekordok nélkül is látja akinek van szeme hozzá, de akinek nincs szeme hozzá, azoknak ezek bizonyítják.
Kritikus pontig enyhítettek a modellek, jelenleg pengeél számunkra a szitu, ami a pénteket illeti. De még talán inkább hó.
Ha folytatódik a tendencia, akkor viszont, esõ, abból sem túl sok. [esõ]
Ha folytatódik a tendencia, akkor viszont, esõ, abból sem túl sok. [esõ]
Miért döglött volna be? Azért mert emelkedik a T? társoldal Hatvani automatája 2.2 mér.
Hóesés: ha szerencséd van holnap láthatsz havat.
Hóesés: ha szerencséd van holnap láthatsz havat.
Én már teljesen elvesztettem a fonalat, nincs idõm a sok 100 hozzászólást visszaolvasni...
Tehát itt északon mikor várható legközelebb havazás?
A havunk ma jelentõsen megrogyott, a + T hatására, és összességében a csapadék alulmaradt az elõrejelzettekhez képest, az 1. ciklonból.
Tehát itt északon mikor várható legközelebb havazás?
A havunk ma jelentõsen megrogyott, a + T hatására, és összességében a csapadék alulmaradt az elõrejelzettekhez képest, az 1. ciklonból.
Mibõl gondolod? Csütörtökön is hóra számítok, max a legeslegelején lehet némi vegyes. De lehet, hogy még annyi sem lesz: Link Szóval eleinte max a 925 hPa-s légréteg lehet esetleg necces.
Péntekit nem is linkelek, mert teljesen fölösleges, egyértelmû, hogy hó lesz (ha persze lesz minek esnie.)
Aztán ott a vasárnap, ami a mediterrán ciklonoknál ûrtávnak számít, jelenleg pengeélnek néz ki. Ez egy lehetõség a sok ezt követõ futás közül.
Péntekit nem is linkelek, mert teljesen fölösleges, egyértelmû, hogy hó lesz (ha persze lesz minek esnie.)
Aztán ott a vasárnap, ami a mediterrán ciklonoknál ûrtávnak számít, jelenleg pengeélnek néz ki. Ez egy lehetõség a sok ezt követõ futás közül.
Én nagyon szívesen bevállalok Nála egy félórás intenzív lapátolást ezen a héten bármelyik este.
20 km utazással együtt. Az esélytelenek nyugalmával teszem.
költözésrõl nem volt szó
20 km utazással együtt. Az esélytelenek nyugalmával teszem.
költözésrõl nem volt szó
Azért érdekes, hogy most mindenki Donnie orrát próbálja felemelni a földrõl, máskor meg ki kell kötni, nehogy elszálljon
Én ígértem neki egy nyilvános lapátolást pár napja a háza elõtt péntekre, de ebbõl is látszik, hogy nem vagyok úriember, mert tutira fogadtam. Mert nem létezik, hogy annyi hó essen itt, mint más "normális" helyeken.
Amúgy meg érdekes ez a tél, mert a mai volt a 24. hótakarós nap, ami rendkívül kellemesen hangzik!!
De ebbõl csak 3x volt 5 centinél nagyobb a hó(max 8 cm), ez jobb helyeken(lásd Dunántúl) pár óra alatt leesik.
Szóval 24 nap ide, meg oda, elég szívásnak érezzük itt a telet...
Én ígértem neki egy nyilvános lapátolást pár napja a háza elõtt péntekre, de ebbõl is látszik, hogy nem vagyok úriember, mert tutira fogadtam. Mert nem létezik, hogy annyi hó essen itt, mint más "normális" helyeken.
Amúgy meg érdekes ez a tél, mert a mai volt a 24. hótakarós nap, ami rendkívül kellemesen hangzik!!
De ebbõl csak 3x volt 5 centinél nagyobb a hó(max 8 cm), ez jobb helyeken(lásd Dunántúl) pár óra alatt leesik.
Szóval 24 nap ide, meg oda, elég szívásnak érezzük itt a telet...
Nekem/nekünk már csak a péntek esélyes úgy látszik...
Link
Csak az utóbbi 3-4 nap alapján : a 12/13-as tél a nagy ziccerek tele.
Link
Csak az utóbbi 3-4 nap alapján : a 12/13-as tél a nagy ziccerek tele.
A friss ELTE-s WRF szerint csak holnap késõ este, éjjel érkezne meg a csapadékzóna a Dél-Dunántúlra: Link . Az ezt követõ idõszakban némileg hûlne a 850: Link és Link . A harmatpontok addigra már csak a déli határ mentén maradnénak gyengén pozitívak: Link . Eleinte az Alpokalja és a Balaton térségében lenne a legtöbb csapadék holnapután délig, ráadásul a modellkimenet szerint mind hóban. A hóvalószínûségek is ezt adják, mind a négy féle az említett térségben 95% fölött adja a hó valószínûségét: Link Link Link Link
Ugyanakkor a ciklon eléggé délre menne el, de még nem lát el addig a modell, hogy megmondjam, meddig fog fölérni a csapadékzóna.
(Érdekesség: éjszakára a modell elég szép labilitást ad, a Duna-Tisza-közén a 0-255mb Cape megközelíti a 60J/kg-t is. Ad is mellé záporos csapadékot: Link , ami a pozitív harmatpont ( Link Link ) ellenére hó lehet ( Link Link ) ).
Ugyanakkor a ciklon eléggé délre menne el, de még nem lát el addig a modell, hogy megmondjam, meddig fog fölérni a csapadékzóna.
(Érdekesség: éjszakára a modell elég szép labilitást ad, a Duna-Tisza-közén a 0-255mb Cape megközelíti a 60J/kg-t is. Ad is mellé záporos csapadékot: Link , ami a pozitív harmatpont ( Link Link ) ellenére hó lehet ( Link Link ) ).
Szerintem Vas megyében 10-20 cm hó eshet csütörtök estig, igaz ez nagyban függ attól, hogy holnap milyen meleg lesz a csapadék elõtt. Ha felmegy 2-3 fokig a hõmérséklet, akkor a hó eleje nem fog megmaradni. Mondjuk a legutóbbi modellfutások picit hûtöttek, illetve van esély rá, hogy most éjszaka felszakadozzon a felhõzet a megye nyugati felén, így ott talán nem kell majd olvadástól tartani.
A vasárnappal még nem foglalkozok, a GFS mostani futása eléggé kilóg a sorból mind csapadékilag, mind hõmérsékletileg, így ha lesz is csapadék, korántsem biztos, hogy (csak) hó. Igaz ha beenyhülne a magasban, akkor inkább ónos esõ esne, mert a talaj közelében valószínûleg még fagyni fog. Link
A vasárnappal még nem foglalkozok, a GFS mostani futása eléggé kilóg a sorból mind csapadékilag, mind hõmérsékletileg, így ha lesz is csapadék, korántsem biztos, hogy (csak) hó. Igaz ha beenyhülne a magasban, akkor inkább ónos esõ esne, mert a talaj közelében valószínûleg még fagyni fog. Link
Hidegség: mi az a CDAS?
Az ECM valóban jobb, de amíg a kapott értékek 0.854241 vs. 0.854037 az ECMWF javára, addig mindkettõt nagyon is komolyan kell venni. Ebbõl a pár tizednyi jobb teljesítésbõl semmi tanulságot nem lehet levonni a kárpát-medencei várható idõjárásra. Mindkét kimenet ugyanolyan hasznos egy amatõr szempontjából. Sokkal több múlik a jó térképeken, okos összehasonlító, anomáliát számító eljárásokon, a több futás, pertubált futások felhasználásán. Ezek mellett az, hogy melyik teljesít jobban? Elenyészõ különbség.
A GFS nem csak 240 óráig látható, hanem 384 óráig és nem 2, hanem 4 futás készül belõle naponta. Ez egyrészt megbízhatatlanabbá teszi (többféle lehetõséget és elképzelést látunk tõle - sokat "fecseg"), másrészt okosan használva többet tudhatunk meg a jövõrõl (tehát pontosabb lesz a modell!). Sajnos minket az érdekel, hogy mennyi hó lesz a deszki tanyáknál, de ez nem alkalmazható arra, hogy modellek között különbséget tegyünk. Több TB-nyi adat elemzése, összehasonlítása és ellenõrzése többféle módszerrel, numerikusan, kézzelfoghatóan: arra rábólinthatunk.
Kárpát-medencei idõjárás beválásának szubjektív ellenõrzése alapján tehát hol ez, hol az lesz jobb, hol egyik sem, de ez csatát (háborút) nem fog dönteni.
Ráadásul a különbség csak az északi hemiszféra esetén annyi, amennyi a grafikonon. Hol van még a Kárpát-medence, a speciális paraméterek, stb.? Sehol, sehol...
Wetsom, a számítógépes példád nagyon rossz! Ha a GFS erre képes pár ócska szerveren, az ECMWF-nek pedig ennyi szuperszámítógép kell kb. ugyanahhoz, mire lenne képes a GFS azon a szerverfarmon? 3840 órára elõre tudna pontosan jelezni
Rossmann: 8-tól 3-ig vannak nyitva, nem dolgozóbarát nyitvatartás... A héten lesz idõm megvenni, múlt héten nem volt Feltételezésemben kb. 100-150 éves adatsort tekintettem, a könyvre nagyon kíváncsi leszek!
Az ECM valóban jobb, de amíg a kapott értékek 0.854241 vs. 0.854037 az ECMWF javára, addig mindkettõt nagyon is komolyan kell venni. Ebbõl a pár tizednyi jobb teljesítésbõl semmi tanulságot nem lehet levonni a kárpát-medencei várható idõjárásra. Mindkét kimenet ugyanolyan hasznos egy amatõr szempontjából. Sokkal több múlik a jó térképeken, okos összehasonlító, anomáliát számító eljárásokon, a több futás, pertubált futások felhasználásán. Ezek mellett az, hogy melyik teljesít jobban? Elenyészõ különbség.
A GFS nem csak 240 óráig látható, hanem 384 óráig és nem 2, hanem 4 futás készül belõle naponta. Ez egyrészt megbízhatatlanabbá teszi (többféle lehetõséget és elképzelést látunk tõle - sokat "fecseg"), másrészt okosan használva többet tudhatunk meg a jövõrõl (tehát pontosabb lesz a modell!). Sajnos minket az érdekel, hogy mennyi hó lesz a deszki tanyáknál, de ez nem alkalmazható arra, hogy modellek között különbséget tegyünk. Több TB-nyi adat elemzése, összehasonlítása és ellenõrzése többféle módszerrel, numerikusan, kézzelfoghatóan: arra rábólinthatunk.
Kárpát-medencei idõjárás beválásának szubjektív ellenõrzése alapján tehát hol ez, hol az lesz jobb, hol egyik sem, de ez csatát (háborút) nem fog dönteni.
Ráadásul a különbség csak az északi hemiszféra esetén annyi, amennyi a grafikonon. Hol van még a Kárpát-medence, a speciális paraméterek, stb.? Sehol, sehol...
Wetsom, a számítógépes példád nagyon rossz! Ha a GFS erre képes pár ócska szerveren, az ECMWF-nek pedig ennyi szuperszámítógép kell kb. ugyanahhoz, mire lenne képes a GFS azon a szerverfarmon? 3840 órára elõre tudna pontosan jelezni
Rossmann: 8-tól 3-ig vannak nyitva, nem dolgozóbarát nyitvatartás... A héten lesz idõm megvenni, múlt héten nem volt
Feltételezésemben kb. 100-150 éves adatsort tekintettem, a könyvre nagyon kíváncsi leszek! 
Vastagon belefér a csapadék is! Lapozgasd a Réthly könyvet és meglátod hogy így van, megvásároltad nem?
Ott, ahol a legtöbb hó esett, ott fogta meg a legrosszabbul a GFS.
Zivi! Te miként látod most a helyzetet? A sógorok visszavettek, ellenben a GFS durva dolgokat vizionál (mind holnapra, mind vasárnapra).
Nálunk meg totál nem volt képben a GFS a mediterrán ciklon csapadékával még 12 órával az esemény elõtt sem (sõt még akkor sem, mikor már elkezdõdött a havazás vasárnap este), míg az ECMWF már 24 órával elõtte pontosan jelezte.
Zápor van, mint nyáron. Szakad az esõ, nem bírja a csatorna.
Hiába, ami nem esett le nyáron az most esik le.
Link
Hiába, ami nem esett le nyáron az most esik le.
Link
+1
.............
Donnie! Ez a hideg miért nem elég? Link 4- 5 napon túli dolgokkal ebben a medis helyzetben meg röhejes foglalkozni.
.............
Donnie! Ez a hideg miért nem elég? Link 4- 5 napon túli dolgokkal ebben a medis helyzetben meg röhejes foglalkozni.
A makrohelyzet önmagában mit sem ér, ha a hõmérséklet nem jó.
Na persze most az esõ is fontos, de ha havat akarsz: elsõ feltétel mindig a megfelelõen hideg idõ!
Na persze most az esõ is fontos, de ha havat akarsz: elsõ feltétel mindig a megfelelõen hideg idõ!
Hallottad már azt a mondást, hogy? :
"Az egyszerûbb jobb"
Nálam a GFS egyértelmûbben jobban teljesít, mint az ECMWF. A mostani helyzetet is hamarabb látta a GFS, mikor még az ECMWF országos havazást adott...
"Az egyszerûbb jobb"
Nálam a GFS egyértelmûbben jobban teljesít, mint az ECMWF. A mostani helyzetet is hamarabb látta a GFS, mikor még az ECMWF országos havazást adott...
Az az oka, hogy a NOAA-t az állam kötelezi, az ECMWF meg egy szervezet, amit nem kötelez senki.
Szerinted az OMSZ miért nem milliméterezget?! Miért nem mondják ki már most a frankót, hogy NY-DNY -on várható számottevõ hó csak? Óvatosság, de inkább tapasztalat! Mert ebben a helyzebne benne van a lehetõség pl. felénk is. Tudod ez a makrofelállás bármennyire is reménytelen most ide, azért bombasztikus! Hány térképet nyálazol át telente mire realizálódik egy ilyen helyzet? Fel a fejjel, ha bebukjuk , ha nem, igenis van esély. Nekem az elvárásom egy 5cm körüli hófúvásos helyzet, ha ez bejön maximálisan elégedett leszek! Ebben a helyzetben ez vastagon benne van!!!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat