Agrometeorológia

Hát, látatlanban elég nehéz tanácsot adni. Forr még a bor picit? Mikor lett lekénezve? Ilyenkor még elég opálos a bor, ez majd idõvel letisztul. A magam részérõl nem ajánlom a derítést, ha forr még a bor, akkor nem fog leülepedni a derítõszer. Ha már megvolt a kénezés, és nem is forr, akkor inkább fejtsd le, visszatöltés után (közben) újra kénezés.
Mindenesetre a derítés módszere az, amit leírtál, de a csomagoláson általában meg van adva.
Sok sikert!

Bor derítés:
Valaki csinált már ilyet?

Tudtommal 24 órát hagyni kell a kimért derítõszert kevés vízben, felkeverve hagyni, majd a borhoz egyenletesen adagolva hozzáadni. Jól tudom?

Sajnos a rizlingszilvánim csöppet sem akar tisztulni, a szaküzletben derítést ajánlották. Holnap kezdeném az elsõ lépéseket.

Ezzel szemben a vörös 3 hét hordóban pihenés után elég szép már, még Márton-nap elõtt jöhet az elsõ fejtés, kóstolás.

Viszont érzékeny az almamolyra, ott vagy hogy 2 hetenként permetezni kell nyár derekán.
Részben vizes, közép kötött talajt szereti. ( szép sárgás gyümik lesznek, de az alsó részén befurakszik a molylárva és teszi tökre a magházat. Másik elélvezõ rontás a gnomóniás héj betegség, bebarnult-feketedõ héj. De ezt novemberig ki lehet likvidálni késsel, amikor fogyasztható.
Nálam akkor is a megfõtt birs a fájer, nem törik a fogam bele.+ fahéj és fogsor rögzítõ ragi. Tv.rekl.

Birsbõl szép magyar nemesítésû fajták is vannak, a fényigényét nem ismerem, de élõsövény között is terem, nem nõ magasra. Szárazságtûrés tekintetében és talajmélység igény szempontjából is, érdemes a fajtákat megnézni. A levele nagy, a virága szép: bokrocska korában is díszít.

A birs nem olyan nagy fényigényû? Egyébként jó, hogy most mondod, mert nálam nagyon felértékelõdtek a birsek. Az egyik legfinomabb lekvár készül belõlük, egy jó birssajt meg az egyik legfinomabb élelmiszer, ami létezik.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#291618 - 2015-10-26 11:02:37)

A másik: csak nemrég vettem észre, hogy az elõkertben van egy (most még) pici vérszilva-fa is.
Remélem, a termõ fajta, mert én nagyon szeretem a gyümölcsét olyan, mintha cseresznyét kereszteztek volna ringlóval.

Ha gyümölcsöt szeretnél, mit szólsz a birshez? - és ha strapaálló fát: tudom még a turkesztáni szilt ajánlani. Metszhetõ, szép, és szilfavész-rezisztens, a paraléces ágai mutatósak, a levele kicsi, és nem nõ magasra. - alá tüdõfüvet tehetnél, pöttyös levelût, vagy sásokat.

Akkor én a málnára voksolnák. Igénytelen részben, nem kell agyon permetezni, és kora tavasszal már sarjad a zöld levélkéje. Mondjuk szereti a napfényt-félárnyékot, és a szárazságban az öntözést. Sövény jellegûre is ki lehet alakítani, 1,5-1,8 méteres magasságig. Kikötözés huzalrendszerben szépen mutat, és takar.

Köszi, de akkora helyünk nekünk sincsen. Nem tudom, lehet, hogy meggyet kéne. Pomázon volt nekünk a Mesélõ hegyen, észak-keleti lejtõn, nagyon bejött (amíg el nem vitte a Monilia) és szerintem ott sem igazán semleges a talaj, inkább gyengén savas kémhatású (gondolom agyagbemosódásos barna erdõtalaj lehet a genetikus) és itt lehet még elviselné a fenyõ által hagyott "örökséget". A feleségem áfonyára, ribizlire és málnára gondolna, ami nagyon jó ötlet, csak télen olyan sivár lenne ott (mondjuk árvácska mezõvel fel lehet dobni, az eszméletlenül jól bírja a telet). Az áfonya azért is jó lehet, mert az fa alá is jó. Vélemény? Aztán már nem fárasztalak Titeket...

Mit szólnál a most terjedõ érdekes fáról, a kínai császárfáról? Erre felénk Zsana környékén kezdték el nagyüzemi erdõ telepítésre. Nem tudok én se róla sokat, de itt van egy link;
Link

Link


Talán beválik, és leszel Te, mint különleges fák telepítõje.

Sajnos nálam nincs hely, éppen bontjuk le az udvari cserepes górét, ami facölöpökön- tégla alapon van.(legyen hely az unokáimnak hintázni a nagy diófa alatt, ami a górétól 2 méterre nõtt nagyra.)

Én sem ajánlom a nyírt.
Nekünk az van, a fa kb. 11-12 éves, és az utóbbi 1-2 évben nõtt csak igazán meg és indult be a termésének az " áldása", melynek neve : szárnyas makkok.
Eddig alig szemetelt, mostanra viszont tele van a fa alatt minden a szárnyas makkokkal. Az a jobbik eset ha egyben marad, de pl .idén majdnem az egész szétporlott.
A fû miatta besárgul a fa alatt, majd kikopik, mert elveszi az oxigén nagyját.

Másik hátránya hogy gyorsan nõ, és túl terebélyes, esetlen a fák többsége. A nagy meleget sem igen bírja.

Ami a legjobb az sztem díszfák ültetése, pl. vérszilva ami nekünk is van, vagy gömbkõris, amit elõszeretettel ültetnek terekre, utcák mellé is, én pl. nagyon szeretem.
Szépen, lassan nõ, csak õsszel szemetel többet leveleivel, az év egyéb részeiben nem.

Köszi, csak az a kár, hogy a feleségemnek nem tetszik a nyír

Bükköt kéne Imádom. Csak kicsit lassan nõ, meg itt nem élne meg szerintem. Egy 35-38 fokos meleg periódus jó eséllyel kicsinálná a nyáron.

Bölke! Nekem nyír is van meg juhar is, egyiket sem ajánlom. A nyír termésével tele van a padlás,és a csatorna (befújja a szél a tetõ alá) a juhar termését minden évben ki kell gyomlálni a kertbõl.
Örököltem õket, sok szelet lefognak, ezért maradnak!

A nyírfa szép, mindent kibír és alatta elférnek az árnyéki talajtakarók (varjúháj/Hosta/tüdõfû/sások/...) A ház mögött a mieink voltak már ívben a járdához fagyva (lapáttal fölvakartuk) és kifordulva is (visszahúzattuk, 8 hónap rögzítés, a helyén van és növésben se maradt le a másik kettõtõl.) A háztetõ magasságában ne felejtsétek visszavágni a vezérágat, akkor nem fordítja ki a szél. (sekély a gyökere) - a gyomirtót jobban tûri, mint a szilek és a fenyõk.

Szerintetek milyen fát ültessek két kivágott 25 éves hatalmas ezüstfenyõ helyére? A ház északkeleti elõterérõl van szó, tehát a kis csemetét nem sok napsütés fogja érni és a talaj is nyilván jó savanyú. A tujákat meg se említsétek, mert nagyon nem az esetem, így is van elég (megörököltük - a feles vizet legalább van hová vezetnem mondjuk ).
Infó még: talajvíz mélyen van és elvileg genetikusan csernozjomos barna erdõtalaj.

Én valamilyen juharra gondoltam, ha gyümölcs, nem tudom, lehet elég sötét lesz a csemetének.
Javaslat? Köszönöm elõre is.

Mi már nem próbálkozunk többet tujákkal.
Ami meg van megmarad, ami tönkremegy az tönkremegy. Kész.
Szerencsére a többi tuja gyönyörû szép zöld meg a fenyõk is.
Csak a smaragd tuják vacakolnak ,szerencsétlenkednek.
Volt 2008-ig egy gyöyyörû tujasorunk, 7 méter magasak, 11 db, 2009-ben mind egyszerre barnult be, akkor még ez a rovar nem volt, gondolom akkor az enyhe telek miatt elszaporodtak a gombás fertõzések és attól mentek tönkre.

Akkor vágd ki, az egészségesnek tûnõ alapig. Ha fehéres a metszéslap,akkor még van nedv keringés, és beforr. Ha már az is barnás, akkor már behatolt a gomba, és terjed az oldal ágak felé.
Az olajfesték helyett jobb az agrol+ víz 1/1 arányú beitatása, rézféle keverékkel.Jobban szívódik bele a háncs szövetbe. Nézd át a törzset is, lehetnek ott is mézgás folyások, ami a kéregmoly kártétele.Az agrol erre is jó.

Na akkor ezekre egy jó kis 1 hetes -15 tmines idõt kérnénk szépen a télen, nagyon itt az ideje.

Link Kétszer is meg kellene gondolni

Remélem tévedek, de a tünetek alapján minden elkövetkezõ év termése ajándék. A kajszi általában rövid életû fa, ha a pusztulását jelzi valami, feltétlenül - a jövõre gondolva - elõre pótolni kell. Évekbe telhet, amíg egy újonnan ültetett fa teremni kezd.

Köszi ,akkor levágom,remélem a többiben tévedsz. Már 2 éve is temette a szomszéd a fát,azért még 130 l cefrét kipréselt magából idén.

A mi "smaragdjaink" szerencsére nagyon jól érzik magukat, szépen fejlõdnek (3 és fél éve ültettük õket) és csak legbelül vannak sárga leveleik, de ez természetes. A gyümölcsfákkal viszont nincs szerencsénk, 10 napja az utolsót is ki kellett vágnunk. Az itteni talajban amúgy sem hoznak túl sok termést az egész környéken.

Link
Ez a bogár okozza, a boróka - tarkadíszbogár, és védett!

Kihúztunk a 8 db tavaly ilyenkor ültetett tujából 4 - et, mert teljesen tönkrementek, kiszáradtak.
Egyik kertész barátom mondta, hogy 2 éve egy eddig teljesen ismeretlen kártevõ faj telepedett meg Magyarország egyre nagyobb területén.
Védekezni még nem lehet ellene, ráadásul védett fajta.
A tuják, de különösen a smaragd tuják egyedeit oly módon veszélyezteti és végül teszi teljesen tönkre rövid idõ alatt, hogy a fák tövénél lerakják a petéjüket, abból kikelnek és elkezdik rágni a fák gyökereit.
Végül az egészet szétrágják és a fa kiszárad.
Ez a folyamat itt Pilisvörösváron is nagyon jól követhetõ, már a tuják kb. negyede ki is pusztult a városban.
Azt tanácsolom, senki ne vegyen tujákat, pláne smaragdot és ne is ültessen ki, mert pénzkidobás és idõpazarlás.
Lehet hogy él akár 5-10 évig is, de a eddigi tények nem ezt mutatják, hamar tönkremennek.

Link Fõleg ezt a fajtát senki se vegye, a smaragdot.
Ami ellenállóbnak tûnik és még népszerû az ez a két fajta pl. Link Link

Nem a sebfelületen behatoló fertõzéstõl fog a fád elpusztulni, hanem azoktól a gombáktól, baktériumoktól, amelyek már behatoltak és megölték a "vezérágat". Egy-két éve lehet még a fának. A sebfelületet kezeld valamivel (pl. bordói por olajfestékbe keverve). Feltétlen ültess még az idén új fát helyette!

Szerintetek sárgabarackfa elhalt vezérágat le lehet ilyenkor még venni,vagy ha már elhalt akkor mindegy mikor veszem le?

Megvettem és elültettem az áfonyákat
2 tõ, egyenként 25l tõzegmoha ment alá/köré, csak elég lesz. Közel vannak a csatorna kiömlõhöz, szóval víz az van a földben durván.
Hát, nagyon kíváncsi leszek

Kétségtelenül az év fénypontja. Virágzó Cylindropuntia imbricata bokorkaktuszok. Link

Ehhez nem értek, mert nem télálló.
Viszont az anyósnyelvet feltétlen ültesd át egy nagyobb cserépbe, mert így csak szenved szegényke. A kikötözés pedig illúzióromboló, rontja az összképet.

Szervusz, kaktusz-doktor!
Épp most fényeztem le egy balkon kaktuszomat, hasonló a Te fényképedhez, de szerintem nem az.
Javaslat?
Link

A lényeget pedig elfelejtettem leírni. Nagy eséllyel jövõre már virágozni is fog. Na és milyen lesz a színe? Hát ZÖLD.

Köhmm.
Rengeteg napfény kell nekik.

Ha lángszóróval lepörzsölném azt is túlélné!?

------------------------ Kéne valami ilyesféle nekünk is. Bent van káktusz, de kint még jobban mutatna.

Sziasztok.

Még 2011-ben hódmezõvásárhelyrõl kaptam egy picike Cylindropuntia davisii dugványt.
Azóta mindenféle védelem nélkül(!) gyönyörûen fejlõdik. Csak ajánlani tudom a díszkertekbe.
Kegyetlen szívós. A sivatagi hangulat ezzel a növénnyel garantált.
Link

Szelídgesztenyénél állítólag nagyon fontos, hogy milyen alanyon van a nemes. Szegeden nem sok ilyen fa van, de én tudok egy helyet, ahol hatalmas példányok vannak belõle. Csak az a baj, hogy nem közterületen vannak, hanem egy telken, ahol a portásnál kell engedélyt kérni, hogy szedhessen az ember.

Májusban itt rengeteg esõ esett Link , de ez nem akadályozta a nyarat abban, hogy nagyon száraz legyen.

Nagyon szépen köszi!
Legújabb, helyi talajokat vizsgáló netes "kutatásaim" eredménye az, hogy itt helyben semleges, enyhén savanyú a talaj. Szóval elvileg jó
De még rá tudok segíteni tõzegmohával kicsit esetleg.

A szelídgesztenye termõhely igényének egyik sarokpontja a talaj kálitartalma. Ennek hatékony felvételét a mésztartalmú talajokban ugyan valóban kevésébé tudja véghezvinni (a mésztartalom gátló tényezõ), de nem ez elsõsorban a döntõ tényezõ a kálifelvétel hatékonyságában, hanem a talaj pH. értéke vagyis a kémhatás. Ez ne legyen soha 6,4-nél magasabb, mert akkor tuti növekedés visszaesésed lesz.
Egyébként ebben szakszerûbben és még több információt érsz el.
Link
vagy itt
Link

Az egyike a kedves fafajaimnak

Na most alaposabban utánanéztem. Érden belül is sokféle talaj van, nálunk a nyugati végeken, a fennsík déli lejtõjén rendzina a jellemzõ.
Ami - annak ellenére, hogy mészkövön van - a kilúgozódás miatt enyhén *savanyú*.
A vékony termõréteg igen magas humusz tartalmú, viszont könnyen ki is szárad.

Ergo a gesztenyét talán nem is kell tõzegmoházni, és még az áfonya sem esélytelen - viszont mindkettõ öntözni kell rendszeresen.
Ja és persze figyelni kell, hogy nem mosódjon el a termõtalaj....

Amennyire tudom, a meszes talajból nehezebb fölvenni a szulfátot és a káliumot, ezért kezdtem hamuval kezelni (amikor lombos, kéthavonta 1/3 - fél vödör a koronacsurgó alá sekélyen bedolgozva)-lehet hogy Rhodo táppal jobb, de az drága.

Nade álljunk meg, itt azt írják, hogy a hamuval nem csökkentem, hanem növelem a talaj PH-értékét, pedig a gesztenye a savanyút szereti, a meszest pont nem. Link
Most akkor hogy van ez?

Köszöm szépen a jó tippeket
Ezért (is) szeretek ide "járni"!
Hamu lesz bõven, mivel van kandallónk

A szelídgesztenyét majd lelkesen káliumozd, Solymáron (kiscelli agyag + dachsteini mészkõ) addig élt, amíg minden évben sok hamut dolgoztam alá, mert a meszes talajt nem szereti igazán. Egyszer elhanyagoltam és kiszáradt.

Rendeltem 2 mandulát és egy szelidgesztenyét
Utóbbinak ugyan savanyú talaj lenne az ideális, de a városban láttam többet is, amik teremtek nagyon szépen mostanában. Veszek pár zsák tõzegmohát és bekeverem majd a földlabdája köré.

Hétvégén megveszem a mézbogyót, meg talán áfonyát is, bár utóbbin erõsen filózom, mert ezen a talajon nincs sokkal több esélye, mint a magyar válogatottnak EB-t nyerni jövõre Mondjuk meg tudom bundázni ezt is tõzegmuhával meg lefedni mulccsal, de kérdés, hogy ez mennyire tartós.
A fügét majd késõ õsszel hozom Tolnáról, simán kihajt ágról, persze csak ha nem lesz durva a tél. Majd jó közel ültetem a házhoz azért.

Asszem ennyi, ezen kívül van a kertben 2 cseresznye, 1 kajszi, 1 ribizli meg 1 pici tõke szõlõ. Ezzel elleszünk

Ezek tényleg szárazságról tanúskodó képek, de a világért ne haragudj meg, de két fakózöld vagy elsárguló kisebb fa a sok zöld között nem "egész erdõrészek pusztulása". Az erdõ a Pilisben is teljesen rendben van, simán túlél egy ilyen mértékû szárazságot, voltam is a Pilisben - nem egyszer!
Ennél sokkal súlyosabb szárazságokat láttam Tihanyban 2004 óta, nem egy fát vágtunk ki a telkünkön kiszáradás miatt, pedig nem erdõben lakunk, jó ha van 10 fa a kertben...
Ne érts félre, nem cáfolni szeretnélek, hanem a túlzó állításokat kissé mérsékelni.

Májusban olyan mocsár volt a Pilisben egy futóversenyen, hogy ha akkor kérdezik, azt mondtam volna, hogy ha itt egy fél évig egy csepp esõ se esik, akkor se szárad ki az erdõ 50 km futás után mindenki nyakig sáros volt

2015 nyár, aszály képek. Fotók aug. 15.-én készültek az aszály utolsó napján, egy 16.-ától érkezõ frontrendszer elõtt :
Link Link kiszáradt patakmeder Link Link fák is megsínylették Link Link a határ "szavannás" lett Link Link ismét a sínylõdõ növényzet Link Link Link Link újfent egy kis szavannás határkép ( ez nem azért sárga mert tarló, ez gyönyörû zöld õsgyep szokott lenni ) Link Link Link a kukoricának annyi lett Link Link Link Link

Ennek szerencsére már lassan 3 hónapja vége. Ez volt a legerõsebb aszály felém mióta 2004 óta megfigyelek.

Nem biztos hogy fertõzés, hanem víz hiány lehet a háttérben. A 3. fotón látszik a fiatal kevés alsó gyökérzettel lévõ fenyõke, tetejében még lejtõs, csapadékot nem tartó domboldalon. A nyári eseti zivatarok-záporok nem tudták rendesen átitatni a 30-50 cm.-es feltalajt és ez kevés volt egy fenyõnek.
A rozsda-gombásodást elsõsorban a nemes tuják kapják el, ott is vázáganként,jellemzõen az árnyékos, vagy befülledt részen. Az idõsebb fenyõkön látszó elhalás meg a fényhiány, gyors leöregedés miatt lehet.
A mostani 34 órás egyenletes esõk 8+31,5 mm. felénk szépen beitatódtak, igaz síkságon vagyunk, de nem alakultak ki nagyobb pocsolyák. Gondolom majd arra felé is nedvesedett a termõ réteg nem szaladt le víz, mint nyári ziv.-zápor esetén.

Az utóbbi jó néhány hétben a Pilisvörösvár környéki dombok telepített fekete fenyvesei tömegesen elkezdtek sárgulni, barnulni, rozsdásodni.
Ez milyen fertõzés lehet és mi lehet az oka!?
Utóbbi években többször is megfigyeltem a folyamatot, hol rosszabb, hol szebb- üdébb állapotban vannak az erdõk.
Íme néhány fotó a helyzetrõl, melyeket csütörtökön csináltam a hozzám legközelebb esõ, kb. 300-400 méterre lévõ Kálvária - domb tövénél. Link Link Link Link

Lehet egy csomó oka, pl. állami szubvenció.

Ha a vadak ledarálják, az esõ és a sár miatt nem tudod majd akkor aratni amikor akarod, vagy mindenki egyszerre kezd el aratni és foglalt lesz a szárító, vagy a sok esõ miatt elkezd penészedni, romlani a minõsége, akkor az többe kerül.
Viszont milyen érdekes, hogy Szlovéniában a kukoricák döntõ része le van aratva.
Vajon miért?