Meteorológiai társalgó

Megint nem mûködik egy része a radarképnek.

Jó-jó, ezt értem, de akkor miért sikerült az egy évtizede nem összejövõ sarki jégréteget mégis átlagosra hozni? Miért hidegebb az óceán, több a jég? Ez nem warm arctic már!
Persze erre Thermometer idõközben leírta elméletét, amin el is gondolkodtam, tetszik, formálódik a saját elméletem is, de pont erre nem válaszoltál, pedig igazából más kérdésem nem volt.
Mire beütött a nagy "WACC", sehol se volt már pl. a skandi hófelhalmozódás, kiszáradt a skandi félsziget márciusban! Nem azt mondom, hogy ez így mégse WACC, meg ez cáfolat, sõt lehet ez a forgatókönyv, de akkor ezt le kell fektetni, végig kell gondolkodni. Nem elég ködös, bizonyítatlan, innen-onnan összecsippentett infókból légvárat, "lég-elméletet" építeni. Épp erre próbáltam felhívni a figyelmet: akár az ellenkezõjével is tudok érvelni, mert ugyanazok az adatok az én kezemben is ott vannak.

Cauchy: arról már nem is beszélve...

Én úgy tudtam, hogy a nagy hõkontraszt esetén alakulnak ki a nagyobb amplitúdójú hullámok és az aktívabb hõcsere, kis hõkontrasztnál pedig inkább zonális az áramlás...

Ami akkor ott reggel esett nem volt az annyira borzasztó

A WACC a Ferri által idézet szlovák tanulmányban leírt módon alakul ki: "A sarki jég alacsony kiterjedtség következtében az Északi-pólus körül meleg levegõ helyezkedik el, ez erõs anticiklon-képzõdéshez vezet, ehhez hozzájárul a nagymértékû hófelhalmozódás Szibériában, Oroszország európai területein, illetve Skandináviában... "

Az 60-as évek óta nem tapasztalt meridionalitás is ennek folyománya, tehát ahogy Thermometer is leírta, a sarkvidék és a mérsékelt öv közötti hõkontraszt drasztikus csökkenése. Ez törvényszerûen vezet a zonalitás hanyatlásához.

Azért az látható, hogy valamivel szárazabb 10 napnak nézünk elébe, egyedül északkeletre ígérkezik jelentõsebb csapadék (pont jókor jön, hogy beindítsa a kucsmagomba szezont

), de az fõleg a szombati peremciklonnak lesz köszönhetõ: Link .
1"=2.54 cm

Bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a "meleg" sarkvidék elõsegíti a skandi AC létrejöttét.
De teória, gondolati játék van -nálam.
Azt szinte tényként fogadhatjuk el, hogy a tartós, erõs skandináv anticiklon annak a jele, hogy tõle keletre (az észak-eurázsiai térségben, Szibériában) nagy tömegû levegõ mozdul el a magasabb szélességek felõl az alacsonyabbak irányába. A dél felé mozduló légtömeget a coriolis erõ nyugat felé téríti, így az rátorlódik az ott (nyugaton) elhelyezkedõ levegõre -innen a légnyomás-növekedés.
A coriolis erõ nagysága függ a mozgó levegõ tömegétõl, délkör menti sebességétõl, méghozzá egyenesen arányos ezekkel (a föld forgási sebességétõl és a földrajzi szélességtõl is függ, azonban utóbbiakat nagyjából konstansnak vehetjük) Nagy coriolis erõbõl nagy rátorlasztó hatás, erõs északkelet-európai (skandináv) AC kell, hogy következzék.
Jelentõs szibériai hidegdepó esetén tehát erõs skandináv AC-k generálódnak, feltéve, hogy a felhalmozódott szibériai hideg alacsonyabb szélességek felé mozdul el.
Ezen a ponton jön a képbe az arktikus és a szibériai hidegbázis általam (és Szibéria által) feltételezett antagonizmusa.
Az én teóriám szerint: ha az arktikus hidegbázis gyenge, úgy kicsi a meridionális hõkontraszt, ezért a nyugatias áramlások egyrészt kevésbé gyorsulnak fel, másrészt kevésbé terjednek ki az alacsonyabb szélességek felé. A zonalitás északon marad, a nyugati áramlások nem "támadják oldalba" a szibériai hidegtömeget. Az északi zonalitás és a déli magashegységek (Pamír, Himalája) által közrefogott szibériai légtömeg advektív hatások híján zavartalanul hûlhet, fõképp, ha vastag hótakaró is van ott.
Erõs arktikus hidegbázis esetén a helyzet természetesen fordított.
Szibéria elmélete szerint: ha "meleg" a sarkvidék, nagyobb a jégmentes tengerfelszín, és onnan nagy mennyiségû víz párolog el. Ez a légnedvesség aztán hó formájában csapódik ki a hideg szibériai tájakon.(Bár nem tudom, hogy Szibéria hogy fogalmazott eredetileg -elgondolását egyik kollégánk tolmácsolásában ismertem meg)

Én egyébként az elsõ verzióra szavazok, hogy a sok blokking miatt olvad a jég jobban.

Ezzel a WACC jelenséggel azért elég sok probléma akad, szóval sok sebbõl vérzik az elképzelés. Miszerint 2006-07-es télen is lehetett volna az de még sem lett az mivel jég kb annyira volt alacsony mint most, az a eltérés nem sokat számít már. Valamint az anticiklon ha kialakul északon akkor a elvileg a WACC-nak szét kell zilálni így nem lehet ilyen mértékû tél sem Szibériában sem Európában sem nálunk. Igazából ez a WACC jelenség kb annyit ér mint a globális felmelegedés vagy lehûlés téma, szóval semmit sem! Inkább a továbbra is az Eurázsia anticiklon dóm jellege határozza meg a mi telünket, így nálunk kedvezõ irányba mozdulás estén van havas hosszú tél, ha ez nincs akkor déli-délnyugati vagy nyugati áramlás van. A dóm jelleg kialakulásához viszont pont a nyugati, fõként az északi áramlási kép segít így ezért a WACC elmélet nálam már meg is bukott.

Van rá esély...

Vagy ránk telepszik az az anticiklon, és legközelebb szeptemberben látunk felhõt!

Rudolfking!
Én már régóta morfondírozok azon, hogy a rengeteg blokkoló anticiklon miatt olvad-e a jég fent, vagy az olvadó jég miatt van a sok bivalyerõs anticiklon.
Vissza kellene nézni, hogy amikor régebben ilyen erõs anticiklon uralom volt, akkor hogy állhatott a sarki jég.
Ez a grafikon azért sokat elmond az utóbbi évekrõl Link
Az 1990-es évek elején ráállt a blokkingra, elõtte sokkal zonálisabb idõszak volt.
1960 elõtt megint több a kék.
Hm-hm!

Teljesen igaz! Úgy látszik, a valóságban (ellentétben a forgókádas kísérleti elrendezéssel) hemiszférikusan egymás mellett fordulnak elõ a hõcsere ciklus egyes fázisai.
Feltételezem, hogy a kontinens terepalakulatai nem kedveznek a hosszú, lineáris áramlatok fennmaradásának -ellentétben az óceánnal.
Meg lehet figyelni, hogy ahogy kelet felé tartunk a kontinensen, egyre ritkábbak a lineáris nyugati légpályák.

Itt minden van, csak nem tavasz. Köd, 5 fok, szemerkélõ esõ.
Fórumhelyszín Mezõszemere, de Tárkány is lehetne.

Történetesen egyetértek Veled, de az ellentmondás is jelen van, fel kéne oldani A kölcsönhatás biztos, de nem annyira kézzelfogható, mint amennyire egyesek felhasználják. Arra kéne "bizonyíték", hogy egy meleg sarkvidék elõsegíti a "skandi" AC létrejöttét. Utána már értem, miért tûnhet el a meleg sarkvidék jelensége (blokkolódás, víz lehûlése, befagyás stb.).

Ha Kazahsztánból nézed, ez is blocking

Meg még ez is gyönyörû!
Link

De az majdnem hétszentség, hogy egy ilyen zonális képet nemsokára hidegleszakadás követ.
A folytatást nem mutatom meg, mert az már a 192 órán túli "mesetartományba" esik, de azt elmondom, hogy ott is látszik az áramlási kép meridionálisba fordulása. Hogy pontosan hova szakad a hideg, és milyen idõzítéssel, persze most még teljesen bizonytalan.
Az mindenesetre látszik, hogy ápr. 18.-tól nagy szórás van a fáklyán:
Link

Szóval, április harmadik harmadában egyáltalán nem lehetetlen egy hidegelárasztásos epizód.

15-étõl végre vége a novemberi idõjárásnak talán...

Gyönyörû ez a makroszinoptikus kép! Link

Én is úgy látom, lehet valamiféle antagonizmus az arktikus és a téli szibériai hidegbázis között. Amit leírtál, az csak látszólag mond ellent a WACC elképzelésének.
Minden jel arra mutat, hogy az elmúlt telünk jellegét az Észak-Eurázsiában kialakult, s nyugat-délnyugat felé mozduló hidegtömeg határozta meg. Ennek volt köszönhetõ a kiújuló, erõs skandináv AC. Az anticiklont a nedves, enyhe észak-atlanti légtömegek délrõl kerülték meg -ennek volt a következménye a véget nem érõ mediciklon-sorozat. S az is, hogy az atlanti "fûtést" biztosító léghullámok hiányoztak északon: innen a hidegmag Svalbard és Novaja Zemlja között, és a Jeges-tenger hozzánk közeli melléktengereinek befagyása.

Friss hó a Kékestetõn:

Link

Miért lett volna WACC? A sarkvidék egy évtizede nem látott módon átlagosra fagyott (legalábbis a minket érintõ részeken). A Jeges-tenger és az Atlanti-óceán felénk esõ része is az átlagosnál (jóval) hidegebb volt. Hogy is érted akkor ezt pontosan?

Pozsonyban utoljára március 19-én mértem 10 fok feletti értéket (13,3 fok volt akkor), ettõl eltekintve gyakorlatilag 4 hétig egyfolytában egyszámjegyû csúcsok voltak, de ennek most vége szakad, a 15 fok feletti értékek kisebb esõkkel párosulva hamarosan beindítják a természet vérkeringését, egy csapásra kizöldül minden, és a hét végi hidegöblítés is csak érintõlegesnek tûnik, a Dunától nyugatra szinte semmit sem érzékelünk majd belõle, ha nagyjából marad a GFS által jelenleg felvázolt AC-pálya. A jövõ hét - mind az ECM, mind a GFS ENS-e szerint, kellemesen meleg, ciklonális elõoldali délnyugati áramlás uralta idõjárást hozhat, így jó eséllyel nem lesz azonnal nyár, de - ha hiszitek, ha nem - hamisítatlan tavaszi idõ látszik, 15-20 fokos nappali csúcsokkal (ezt most háromszor lekopogom!)
Ricso3: megfigyeltem, a 18 UTC futás valamilyen oknál fogva mindig így szétesik

A fõfutással vannak gondok!??
Link

Tegnap volt a hónapban a leghidegebb és egyben a legmelegebb is (Tmin-Tmax). Ma a sok felhõ miatt nem biztos, hogy a 11,1 fokos rekord megdõl. Remélem hidegebb sem lesz már -2,7-nél. Március 21 óta elõször tegnap tudott percekre 10 fok fölé melegedni a levegõ.Most 4,8 van.

Hull a pelyhes a Bükkben. Link Link

Én is eltûnõdtem azon, hogy mi lett volna, ha ez a nagytérségi keleti áramlás januárban áll fel. Lett volna nemulass... Az elemzésbõl azt vontam le, hogy ez egy ütõs WACC-epizód volt (már ha egyáltalán véget ért). Ugyanakkor ha a sarkvidék bemelegedése WACC-epizódokba torkollik, akkor az ilyen helyzetekre még biztosan számíthatunk a köv. hónapokban, vagy még akár években is. Hiszen a sarkvidék még mindig melegszik.

Ez itt is jellemzõ volt a mai napra. Vastag kabát, sál, sapka. Több órás napsütés, 12-13 fokok mellett. A délies szél itt is hûtött.

Íme a beígért szlovák tanulmány az idei márciusi idõjárás hátterérõl:
A március elsõ felében uralkodó kora tavaszi idõt télies idõszak váltotta fel, ami a múltban teljesen megszokott volt. Szlovákiában (Felvidéken) 1996. óta nem fordult elõ ilyen hideg március, de a 70. években, illetve a 60-as évek elején inkább a hideg márciusok voltak jellemzõk. A LEG jelzõt leginkább a területi kiterjedése miatt érdemli meg a mögöttünk levõ március, hiszen Vlagyivosztoktól egészen Kanadáig kemény téli idõ uralkodott. Mi okozta a nagytérségi keleti áramlást (a mi szóhasználatunkban: MASZFEJ)? A sarki jég alacsony kiterjedtség következtében az Északi-pólus körül meleg levegõ helyezkedett el, ez erõs anticiklon-képzõdéshez vezetett, ehhez hozzájárult a nagymértékû hófelhalmozódás Szibériában, Oroszország európai területein, illetve Skandináviában... (közismert dolgok).
Hasonló makrofelállás jött létre 1962/63 telén, amikor viszont januárban érkezett a nagy hideg, így befagyott a Temze és a Duna Bécstõl lefelé. Az egyetlen szerencse az volt, hogy idén késõn érkezett a téli fordulat, egyébként az északi völgyekben (Liptó, Árva, Szepesség!, jóval -30 fok alatti értékeket mértek volna, illetve síkvidéken is 50 cm-nél több hó halmozódott volna fel. Összességében a sarkvidéki jéghiány, az ennek nyomán keletkezõ hatalmas AC és a MASZFEJ az egyébként kisebb hullámzásoktól eltekintve vízzsintesen kígyózó jet stream-et nagy amplitúdójú hullámzásra készteti, ami egyfelõl messze északra felnyomja a szubtrópusi légtömegeket, másfelõl viszont komoly hidegleszakadásokat vált ki déli irányba. Az Oroszországot elérõ tél eleji tartós hidegadvekció arrafelé a hótakaró gyors gyarapodásához vezetett, amit a szokásosnál jobban felmelegedett Jeges-tenger fokozott kipárolgása is elõsegített. Oroszország és Skandinávia hóborította felszíne felett igen erõsen lehûlt a levegõ (ez okozta többek között a március elején a hidegmag hozzánk ún. kedvezõ pozícióban történõ kiterjedését)... A többit pedig már ismerjük: a délnyugat felé áramló hideg sorozatos medeket hozott létre (északnyugat-délkeleti megosztottság), majd az áramlási viszonyok megváltozásával med-hátoldalán az egész ország több adagban megkapta a tél végi/tavasz eleji nagy havakat.

Örülök, hogy legalább mások élvezhették már a napfényt, mert erre mifelénk még ma is csak maximum 20 percre jött elõ a nap, és a Tmax is még mindig csak alulról közelítette a 10 fokot. Valahogy nagyon beragadt itt a felhõzet, nagyjából úgy, mint novemberben szokott, csak már lassan április közepe van, és hihetetlen mennyire meg kell szenvedni egy kis napsütésért. A hideget még valahogy elviselném, de a naphiány már kezd idegesíteni engem is. De ahogy elnézem a hét hátralévõ része sem elsõsorban arról fog szólni, még ha enyhül is kicsit.

Az útról szépen eltakarították, így ott nem lesz jég. Bár az árnyékosabb szakaszok még jegesek, de szerintem az addigra elolvad.
Bár, ha holnapra még esne az úton lévõ maradék hóra egy nagyobb adag, amit nem takarítanak el...?

Az elmúlt két évben ezen a réten ki volt égve a fû Link Link
Most kirohad.

Ma végre sütött a nap, az elmúlt hónapokban ez nem nagyon volt jellemzõ.
De!
Melegem nem volt, kellemetlenül hidegen fújt a délies szél, fel kellett öltözni rendesen.

104 mm azaz mindent a nézettségért Link

Szombatra rendesen bepakolt hozzánk a GFS, Link Link Link Link azért így már árnyaltabb a kép Link de azért már holnap reggeltõl kezdi a záporokat aztán minden nap lehet esõ, zápor még szombatig is.

Itt a síkon az utolsókat rúgják a hófoltok. Tinnye, és Piliscsaba között az árokban még van néhány, de 1-2 nap és elolvadnak teljesen.

Jó elõjelek
El tudnék viselni végre egy olyan nyarat, amikor nem a 35+ fokoktól kell rettegni, hanem mondjuk a

Egyre inkább úgy néz ki, hogy lesz legalább egy átmeneti blocking. Megnéztem a stockholmi nyomásfáklyát, 20 fokok úgy néz ki ismét elnapolva. Végul igazam lehet, hogy a húszon túli tartományra csak 20-a után számíthatunk?

Uhh, hétvégén Szarvasûzõk, eszerint a fennsíkon futók jégre és hóra készülhetnek
Kész szerencse, hogy elcseréltem a szakaszomat, a Kalapati-pihenõ - Olaszkapu szakasz biztosan jeges lesz még...

Érdeklõdéssel várjuk, elõre is köszönjük. Egyébként már 1962 tavasza és kora nyara is rendkívüli szinoptikai helyzeteket produkált -sokszor leszakadt ránk a sarkvidéki hideg még júniusban, július elsõ felében is. Aztán jött az 1962/63-as tél, mely a múlt század második leghidegebbje volt (az 1928/29-es után)
Az idei kora tavaszt látva, nekem bizony már többször eszembe jutott 1962.

Ma még azért kiélveztem a tél örömeit.
Szikrázó napsütés fél méter feletti hó a Bükkfennsíkon.
A sífutóléc szinte nyomot sem hagy a hatalmas hó tetején. A napsütötte részeken már belesüpped 1-2 centit.
Egy havasabb helyen kiváncsiságból beerõszakoltam a léc végét a hóba, 75 cm-nyit hatolt be a hóba, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerült a talajig bedöfni.
Van, hogy kijön az ember a fenyõfák alól egy északi rétre, és szinte egy dombot kell megmásznia, annyival nagyobb ott a hó. És nem szélfútta buckákról írok, olyanokat nem is láttam.

Szóval, van még tartalék bõven a hegyekben!
És holnap még eshet is hozzá egy kis utánpótlás. (amit másnap az esõ eláztat)

"Uccu Rossmann kapjál botra s a vendéget indítsd útra "

Nekem is szívem csücske március derekáig de most már olyan mint akár a legkevesebb vendég, már rég illett volna eltávoznia.

Szép napot kivánok! Valóban, az 1962/1963-as tél igen keménynek, hidegnek, havasnak bizonyult, jócskán átment a tavaszba. Mielõtt olvasnánk a tanulmányból (amit elõre köszönünk!), meg kell emliteni, hogy épp akkor volt a naptevékenységi minimum, továbbá az indonéziai Agung-tûzhányó Európa légterét már jó ideje boritotta nem kis mennyiségû kén-dioxiddal.

Valóban, teszegetik a modellek az AC középpontját Norvégiától Litvániáig. Nagyon képlékeny dolog még a blokkoló anticiklon felépülése Észak-Északkelet-Európában, de mivel már csak 1 hét távolságra van az esemény, nem legyinthetünk rá.
Más lapra tartozik, hogy egy ilyen felállásból legjobb (legrosszabb?) esetben is csupán gyenge, száraz hidegöblítés származhat -ha egyáltalán. Tél közepén más lett volna a helyzet, tartós lábashideg-beáramlás nyitánya lehetett volna ez a makroszinoptikai kép.
De már április eleje van...

Szerintem nem veszi azokat komolyan senki, csak a télfanok és a nyárfanok cukkolják veluk egymást. Egyébként két szlovák klimatológustól olvastam egy jó ciklet az idei télies tavasznyitányról, ha lesz egy percem, lefordítok egypár érdekességet, most csak annyit, hogy 1963-ban 3 hónapig tartott a MASZFEj , befagyott a Temze és a Duna nagy része is.

Ezt meg én nem tudtam, kösz a felvilágosítást. Ettõl függetlenül tartom, amit leírtam: teljesen más szemmel nézendõ az elsõ sorozat (192 óráig), mint a második (192 órától)
Nemegyszer látom, hogy kollégák teljes komolysággal hivatkoznak 250-300 óra idõtávban levõ szinoptikai képekre, ami rendszerint (ön) becsapás.
A fél-egy éves idõtávig futtatott programok "eredményei" pedig szót sem érdemelnek. Ilyen Münchausen-történeteket magára valamit adó amatõr komolyan nem vehet, de mindig abból kell kiindulnunk, hogy lehetnek teljesen laikusok is olvasóink között. Ha nem írjuk meg, hogy vicc az egész, még megérhetjük, hogy valaki kérdõre von: há' hógyan -nem fehér karácsonyt jósoltál április elején?

Most meg megint AC és negatív 850-es izoterma. Nem semmi csapongás még mindig...
ENS: Link
Hajszálon múlhat a dolog, de legalább szárazabb idõ lesz, és ez után már tényleg erõteljesebb és tartósabb melegedés valószínûsíthetõ.
GFS fõfutás közelebb áll az ECM ENS-hez. Link
Az övé pedig. Link
Viszlát tél!

Délelõtt voltam a Soproni-hegységben.
400 m magasan (Brennbergbánya) foltokban van hó 40-50%-os borítottsággal.
Tovább emelkedve hirtelen gyarapszik a hóréteg, 500 m magasságban Hermesznél kitettségtõl függõen 5-20 cm vastag hótakaró van. Délelõtt az árnyékos részeken annyira meg volt fagyva a hó, hogy simán megbírt, ugrálni lehetett rajta.
Emelkedtem volna tovább is, de sajna nálunk ennyi a vége (559 m).

Pontosan.Egy bizonyos idõtávon túl ott a Dávid naptár.

Ha jól tudom, a 0-192h-ig tartó GFoS-futás nagyobb felbontással bír, mint az utána következõ 192-384h-s, ezért (is) van külön kezelve.