Meteorológiai társalgó

Még csak 3 mm körül esett de már áll a viz udvarba.

Igen, ez jó dolog. No meg az is jó dolog, hogy mostanság alig olvasni másoktól a "borzasztórettenetesésilyenmégsosemvoltésmostazutánmármindigilyenorbitálisszélsõségeslesz" jellegû beírásokat.
Ez legalább olyan zavaró. Akinek lenne ilyen jellegû hozzászólás írására késztetése, annak Lász 181 311 sz. hozzászólását ajánlanám figyelmébe. Mentse el és minden nap olvasgassa....

Kora reggeltõl beágyazódott tornyos gomolyokból többnyire gyenge zápor esik. A DNY-ról átsuhanó Stratus-felhõcafatok - mint mindig - idõben jelezték a jelenlegi folyamatos esõt. A mûholdfelvételek szerint itt, keleten is lesz ma késõbb napfényes, igazi tavaszi idõ.

Floo, a NAO nem a hideg vagy meleg telek fokmérõje, hanem az áramlási képé. A meridionális áramlás Kelet-Európai magasnyomású gerinccel (Vangenheim féle "E" áramlási kép) pontosan olyan, hogy nincs zonalitás, de mégis enyheség van, mert nálunk ez tartósan, vagy meghatározóan elõoldali áramlást okoz. Így lehetséges, hogy negatív a NAO, de enyhe a tél.

Igazi tavasz végre....14 fok van,süt a Nap és szinte szélcsend van.

Olyan szépen emelkedik a T., hogy ha nem érkeznének késõbb felhõk,14 órára meglenne a 20 fok is.

Köszi. Közben utána érdeklõdtem, és kifejezetten Komárom Esztergom megyére vonatkozó klimatológiai adatokra lenne szükség. Keresgélek, de nem igazán találok.

Komolyan mondom, irigyellek Benneteket! Itt borult, erõsen párás idõ van, szitálással, 6-7 fokkal, nyoma nincs a tavasznak. Még most is kapják a cinkék a napraforgómagot meg a faggyúgolyót! A természet március eleji állapotban, mint ahogy az idõ is annak felel meg, vagy jellegét tekintve még inkább novembernek.

Majd májusra feloszlik

Lassan aktuális lesz egy ilyen tavaszi videó is: Link

Reggel napsütéssel, azúrkék égbolttal indítottunk Pozsonyban, 7 fok mellett, de az öröm nem tartott sokáig: betört a Hochnebel délkelet felõl, áprilisból ismét novembert csinált, kíváncsi vagyok, mikor oszlik fel ez a szürke vacak
Szerk.: Közben nézem a mûholdanimációm, hogy a Hochnebel fölé is érkeztek felhõk, mindegy, holnap talán összejön a beígért napsütés és a 18 fok

De jó volt 8-9 fokra és madárcsiripelés ébredni.
Már 11 fok van.
Sóhaj!
Pár Jut eszembe, szombaton láttam fecskét elõször, azóta többször is.
Egy fecske még nem csinál nyarat, de ha most csak tavaszt csinálna, már annak is örülnék.

5.8°C van,és baromi nagy köd!Látástávolság 100m körüli!

Igen, 5 perce itt is szakad az esõ, a radaron látható "pacából"... [esõ] ... nagyon hiányzik ...

A baj nyilván onnan ered, ha csak egy-egy tényezot veszunk alapul, és kiragadjuk a kontextusból. Szerinted, a sok adat fényében egyáltalán van az embernek szignifikáns hatása a klímára, vagy ez csak a bolha és az elefánt esete, ahol szegény bolha azt hiszi, hogy mekkora robajt csap, mimoriadne átmegy az elefánttal a hídon?

Pálinkás szép reggelt!
"Jót" fog tenni a Sajónak ez a lassan 2 órája tartó nem gyenge esõ, ami tirgulni és gyengülni sem nagyon akar... Sõt! [esõ]

Úgy, hogy éppen belóg még egy kis 0 fokos nyelv 850 hPa-n..... de ezen a "tavaszon" ez is elég...

Megjött a tavasz.
Bánkúton most is a HÓ szakad! Link

Így van a NAO önmagában édes kevés, figyelni kell hozzá még ezt: Link

Valamint ez sem árt: Link
És ez is fontos:
Link

aztán számok : Link
Link

Ha ez megvan akkor 2-3 hétre egész jól be lehet lõni a nagytérségi képeket elrendezõdéseket. De ekkor sem lehet megmondani hogy május 11-én 9 óra 54 perckor 23,4 fok lesz Diósdon:-)

Nyárra az egész nem igaz akkor csak rá-rá pillantok, picit korrelál a Teheráni-maximummal a kép de inkább helyi hatások irányítják. Szeptembertõl áprilisig jól sõt nagyon jól használható. Nyáron fontosabb a NAO.

Viszonylag kellemesebb a mai reggel, a hajnali zápor és a 6,9 fokos minimum után már 8,8 fokot mérek Link hurrá tavasz!

Jelentem az ev elso zivatarja 'tombol' Pesten Megjött a tavasz, közeledik a nyár...

Ezzel nagyon egyetértek! A kép rendkívül árnyalt, és ez az egy mérõszám önmagában egy egész telet is képtelen meghatározni! De bizony segíthet meghatározni nagyjából a képet.
Ugyanez lehet igaz a napfolttevékenységre: néhányan azt állítják, szoros a kapcsolat (sõt, egész elvetemült dolgokat, pl. hidegleszakadást, havazást képesek ráfogni, vagy elõoldal miatt cáfolni... He?!). Ugyanúgy lehet (valószínû?) a kapcsolat, de nem szoros, csak segítõ pont lehet.
Hiszen ha mindkét esetben szoros, akkor nagyon jó korrelációt kéne találnunk a napfolttevékenység és a NAO/AO indexek között, nem? Ez pedig már talán könnyen bizonyítható, hogy nem így van.
Néha elgondolkodom rajta, hogy ezt kéne szakmának választani, 5-6 évig tanulni az alapokat, majd 10-20 évig kutatni. Utána lehet, hogy megértenék még 1-2 összefüggést. Egy nagy bölcsességnek tartom:
"Ha azt hisszük egy kérdésrõl, problémáról, hogy egyszerû megoldani és megmagyarázni az okát, akkor (még) nem látjuk a probléma valódi méretét."
Ezért fogok mindig vitatkozni azokkal, akik hirtelen rájönnek a megoldásra, vagy rejtett képességeket, biztos elméleteket húznak elõ egymaguk (vagy még néhány tudóssal a háttérben). Nem hinném, hogy totál hülyeséget mondanak, csak árnyalni próbálom a képletet. Nem mindenkinél mûködik a dolog persze..

Kezelhetõ egyáltalán a meridionalitás/zonalitás kérdése csak a NAO-index figyelembevételével? Már csak a közös akciócentrum (Izland) okán sem illik külön kezelni õket, imho.
Kislexikonban szó van mindkettõrõl, jóval rövidebb leírásra emlékszem róluk, mikor legutóbb olvastam õket NAO: Link AO: Link

Ha jól tudom, a NAO index az izlandi minimum és az azori maximum közötti légnyomáskülönbségen alapul. Ha kifejezett az izlandi alacsony nyomás, s az azori magasnyomás is, úgy pozitív, és magas az index értéke. Ilyen esetben nagyon sokszor nálunk is a nyugatias légmozgás uralkodik. Azonban ez azért nem törvényszerû -nyilván innen erednek a grafikon furcsaságai.

Vicces ez, mert elvileg a zonális telek enyhébbek, a meridionálisak pedig hidegebbek.
Node!
A 2006/2007 tele, ami rekordenyhe volt, legalábbis az ismert adatok között, mégis inkább ott a "kék" van túlsúlyban.
Ha jól emlékszem, véletlenül pont úgy jött össze, hogy vagy nyugatra ment le a hideg, vagy keletre, mindig megúsztuk, ha nyugatra akkor elõoldal volt, ha keletre, akkor meg nem kaptunk hideget.
Így jött ki, tök véletlenül.
Szóval nyilván ez sem szentírás.
Vagyis hogy az, csak becsapós.

Vartyognak a bátrabbak már itt is! Vízfelületben nincs hiány!

Valóban tanulságos, gondolatébresztõ a grafikon. Én azt látom ezen, hogy az ötvenes években tényleg sok a kék, a hullámvölgyek mélyek és szélesek, a piros hullámhegyek alacsonyak, satnyák. Ez tényleg megfelelhetne az 1950-es évek szélsõségekben bõvelkedõ klímakorszakának.
Azonban úgy látom, a grafikonnak ezen jellege szinte változatlan marad egészen 1971-ig. Csak ezután szaporodik a piros, ritkul a kék szín. Szerintem a NAO grafikonon nem látszik meg az 1960-as évek zonális jellege -az 1970-es éveké már inkább.
Ami nagyon feltûnõ, az az 1989-tõl 1995-ig tartó irdatlan piros uralom: valóságos Himaláját látunk a grafikonon ebben az idõszakban. Ha a NAO indexet a minket érintõ nyugatiáramlás-hajlam abszolút mérõszámának tekintjük, úgy ennek a 6 évnek kifejezetten kiegyenlített, zonális idõjárásúnak kellett volna lennie. Azonban -az én emlékezetem szerint is- nem ez a helyzet.
1995-tõl kezdve ritkul a piros, s különösen mostanában erõsen uralkodik a kék szín. Ez újfent jól egybevág a meridionális muszterek manapság tapasztalt gyakoriságával.

Sóhaj!

Elõbb errefelé megszólaltak a legbátrabb békák, most kezdõdik a tavasz. Pollenszenvedés, kerti munkák garmadája, dögmelegre készülõdés. De egyre közelebb vagyunk egy igazán zord havas Télhez Link Nem tudom tovább titkolni, a deszkimókra jó évek várnak!

Én is csak lesek, hogy micsoda szakmai hozzászólások vésõdnek ide, ráadásul ilyen gyakran. Ámulok-bámulok, ja és persze tanulok.
8,8 fok odakint, mégis oly enyhe az idõ, hogy bátran szellõztetek.

Holnap akár zivatar is lehet errefelé, de különösebb jelentõsége nincs.

Igen, szépen megállt a csökkenés... lassan jön a mi idõnk, a 15 fok feletti hõmérsékletû hajnalok

Iiiiiiii!
Nehéz feladat, sõt, ha valós képet akarsz kapni, akkor lehetetlen küldetés.
Írd be a keresõbe, hogy "Fejér megye éghajlata" , meg "Csongrád megye éghajlata", aztán szelektálj.

Jó benézni egy ideje a met. társalgóba, eltûntek a mikorleszmárhó miértnemesikahó miértcsak20centiesett 163963óránánlhidegleszakadáshurrááájajdejó remélemnemcsak20centilesz típusú hozzászólások, és egyre gyakrabban jönnek elõ komolyabb, tudományos témák.

Este fél 10-kor még mindig 11 fok van.
Itt valami csalás van.

Üdvözletem!
Szükségem lenne egy kis segítségre. Egyik ismerõsömnek egy elõadást kell tartania egy olyan témakörben, ahol Magyarország éghajlati viszonyairól kellene beszélnie. Érdeklõdnék,hogy tudna-e valaki olyan oldalt linkelni, ahol megyékre lebontva visszamenõlegesen utána lehetne nézni a klimatológiai viszonyoknak, illetve egyéb jellemzõknek, pl.: jellemzõ széljárás, átlagos évi csapadék, stb. A lényeg, hogy megyékre lebontott térképekre lenne szükség, ha megoldható.

Szerintem nem így van, de majd egy légkörfizikus megmondja.

Alig esett ma itt esõ, mégis olyan tócsa áll az udvarban, mintha 15 perces felhõszakadás lett volna. Durva.

Kísérlet a két elképzelés (Szibériáé és az enyém) közös nevezõre hozására:
A "meleg" sarkvidék miatt eleinte északi zonalitás van, és a Jeges-tengernek Eurázsia északnyugati partvidékén fekvõ melléktengerei nem, vagy csak tökéletlenül fagytak be.
Fentiek következtében nyugat-délnyugat felõl gyakran érik el nedves, enyhe léghullámok Észak-Szibériát, ezért ott sokat havazik.
A nedves léghullámok közötti szünetekben viszont kiderül az ég, megerõsödik a fagy.
Közbevetõleg megjegyzem, hogy a többé-kevésbé szabályos egymásutánban érkezõ atlanti-óceáni léghullámok (futószalag) néhány napos periódusidejû ingadozást vált Észak-Szibéria (pl. a Sarki-Ural) vidékének idõjárásában: szárazabb, erõsen fagyos napok váltakoznak enyhébb, havas napokkal. Ezt szinoptikai térképek tanulmányozása során vettem észre.
Ez a hullámzás affelé tendál, hogy ingadozásokkal ugyan, de egyre erõsebb lesz a hideg AC, és mind nyugatabbra terjed ki. Végül észak teljesen blokkolódik, az alacsony nyomású, enyhe észak-atlanti léghullámok már csak a szárazföldi AC-t délrõl megkerülve képesek kelet felé jutni.
Ez élénk ciklontevékenységet vált ki a Mediterráneumban. Ugyanakkor a nyugatias légmozgásoktól megfosztott Északnyugat-Szibéria, valamint a kapcsolódó melléktengerek (Kara-tenger) vidéke erõsen lehûl, így ezek a tengerek késõbb befagynak.

Ismereteim szerint a kisebb termikus ellentét esetén áll fenn a zonalitás, a légtömegek ideális esetben szinte egymással párhuzamosan áramlanak. A helyzet akkor változik meg, amennyiben vagy a meleg levegõ melegszik erõteljesebben vagy a hideg levegõtömeg hûl jobban. Ekkor keletkeznek hullámok a zonalitás határán, mélyülnek ki ciklonok (Bjerknes alapvetõ elmélete) és épülnek fel anticiklonok, s formálódik mind nagyobb görbületû határvonal. Ez a meridionalitás. Vagy mégsem?
Esik az esõ egy DNY felõl érkezõ felhõrendszerbõl, annak legalsó rétegébõl, az Altostratus-ból. Folyamatosan, de szerencsére gyengén. Még soha nem vártam napfény után annyira, mint mostanában - utoljára 1978. novemberében, amikor is egy hideg légpárna miatt három hétig egyáltalán nem láttam/láttuk központi csillagunk korongját.

Nem logikus ez az elgondolás, hiszen a nagy hõkontraszt pörgeti fel a zonális áramlást. Ha kicsi a hõkontraszt, akkor tudnak hatalmas blocking mezõk és elõoldalak fejlõdni. A rendszer tehát negatív visszacsatolású.

Ez is jó:-) A déli sarkon is azért nõ a jég mennyisége mert melegszik és egyre vékonyabb és nagyobbat mutat:-) Nooooormális Margit?:-)

Link

Mennyi baromságot hordanak össze ez hihetetlen. Ráadásul a hõmérséklet tavaly azt hiszem, ha jól emlékszem 4 fokkal volt átlagosan alacsonyabb pl Vosztoknak!

Ráadásul ez azért hihetetlen ostobaság, mert ha vékonyabb akkor bizony a nyári idõszakban többet kéne olvadnia így kisebbnek kell lennie! Ehelyett ez volt nyáron:
Link

Hmm-hmm:-)

Szóval egyre vékonyabb de több a jég és kb két év múlva újra hógolyó lesz a Föld, mivel vékony de növekszik:-)))))))

Megint nem mûködik egy része a radarképnek.

Jó-jó, ezt értem, de akkor miért sikerült az egy évtizede nem összejövõ sarki jégréteget mégis átlagosra hozni? Miért hidegebb az óceán, több a jég? Ez nem warm arctic már!
Persze erre Thermometer idõközben leírta elméletét, amin el is gondolkodtam, tetszik, formálódik a saját elméletem is, de pont erre nem válaszoltál, pedig igazából más kérdésem nem volt.
Mire beütött a nagy "WACC", sehol se volt már pl. a skandi hófelhalmozódás, kiszáradt a skandi félsziget márciusban! Nem azt mondom, hogy ez így mégse WACC, meg ez cáfolat, sõt lehet ez a forgatókönyv, de akkor ezt le kell fektetni, végig kell gondolkodni. Nem elég ködös, bizonyítatlan, innen-onnan összecsippentett infókból légvárat, "lég-elméletet" építeni. Épp erre próbáltam felhívni a figyelmet: akár az ellenkezõjével is tudok érvelni, mert ugyanazok az adatok az én kezemben is ott vannak.

Cauchy: arról már nem is beszélve...

Én úgy tudtam, hogy a nagy hõkontraszt esetén alakulnak ki a nagyobb amplitúdójú hullámok és az aktívabb hõcsere, kis hõkontrasztnál pedig inkább zonális az áramlás...

Ami akkor ott reggel esett nem volt az annyira borzasztó

A WACC a Ferri által idézet szlovák tanulmányban leírt módon alakul ki: "A sarki jég alacsony kiterjedtség következtében az Északi-pólus körül meleg levegõ helyezkedik el, ez erõs anticiklon-képzõdéshez vezet, ehhez hozzájárul a nagymértékû hófelhalmozódás Szibériában, Oroszország európai területein, illetve Skandináviában... "

Az 60-as évek óta nem tapasztalt meridionalitás is ennek folyománya, tehát ahogy Thermometer is leírta, a sarkvidék és a mérsékelt öv közötti hõkontraszt drasztikus csökkenése. Ez törvényszerûen vezet a zonalitás hanyatlásához.

Azért az látható, hogy valamivel szárazabb 10 napnak nézünk elébe, egyedül északkeletre ígérkezik jelentõsebb csapadék (pont jókor jön, hogy beindítsa a kucsmagomba szezont

), de az fõleg a szombati peremciklonnak lesz köszönhetõ: Link .
1"=2.54 cm

Bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a "meleg" sarkvidék elõsegíti a skandi AC létrejöttét.
De teória, gondolati játék van -nálam.
Azt szinte tényként fogadhatjuk el, hogy a tartós, erõs skandináv anticiklon annak a jele, hogy tõle keletre (az észak-eurázsiai térségben, Szibériában) nagy tömegû levegõ mozdul el a magasabb szélességek felõl az alacsonyabbak irányába. A dél felé mozduló légtömeget a coriolis erõ nyugat felé téríti, így az rátorlódik az ott (nyugaton) elhelyezkedõ levegõre -innen a légnyomás-növekedés.
A coriolis erõ nagysága függ a mozgó levegõ tömegétõl, délkör menti sebességétõl, méghozzá egyenesen arányos ezekkel (a föld forgási sebességétõl és a földrajzi szélességtõl is függ, azonban utóbbiakat nagyjából konstansnak vehetjük) Nagy coriolis erõbõl nagy rátorlasztó hatás, erõs északkelet-európai (skandináv) AC kell, hogy következzék.
Jelentõs szibériai hidegdepó esetén tehát erõs skandináv AC-k generálódnak, feltéve, hogy a felhalmozódott szibériai hideg alacsonyabb szélességek felé mozdul el.
Ezen a ponton jön a képbe az arktikus és a szibériai hidegbázis általam (és Szibéria által) feltételezett antagonizmusa.
Az én teóriám szerint: ha az arktikus hidegbázis gyenge, úgy kicsi a meridionális hõkontraszt, ezért a nyugatias áramlások egyrészt kevésbé gyorsulnak fel, másrészt kevésbé terjednek ki az alacsonyabb szélességek felé. A zonalitás északon marad, a nyugati áramlások nem "támadják oldalba" a szibériai hidegtömeget. Az északi zonalitás és a déli magashegységek (Pamír, Himalája) által közrefogott szibériai légtömeg advektív hatások híján zavartalanul hûlhet, fõképp, ha vastag hótakaró is van ott.
Erõs arktikus hidegbázis esetén a helyzet természetesen fordított.
Szibéria elmélete szerint: ha "meleg" a sarkvidék, nagyobb a jégmentes tengerfelszín, és onnan nagy mennyiségû víz párolog el. Ez a légnedvesség aztán hó formájában csapódik ki a hideg szibériai tájakon.(Bár nem tudom, hogy Szibéria hogy fogalmazott eredetileg -elgondolását egyik kollégánk tolmácsolásában ismertem meg)

Én egyébként az elsõ verzióra szavazok, hogy a sok blokking miatt olvad a jég jobban.

Ezzel a WACC jelenséggel azért elég sok probléma akad, szóval sok sebbõl vérzik az elképzelés. Miszerint 2006-07-es télen is lehetett volna az de még sem lett az mivel jég kb annyira volt alacsony mint most, az a eltérés nem sokat számít már. Valamint az anticiklon ha kialakul északon akkor a elvileg a WACC-nak szét kell zilálni így nem lehet ilyen mértékû tél sem Szibériában sem Európában sem nálunk. Igazából ez a WACC jelenség kb annyit ér mint a globális felmelegedés vagy lehûlés téma, szóval semmit sem! Inkább a továbbra is az Eurázsia anticiklon dóm jellege határozza meg a mi telünket, így nálunk kedvezõ irányba mozdulás estén van havas hosszú tél, ha ez nincs akkor déli-délnyugati vagy nyugati áramlás van. A dóm jelleg kialakulásához viszont pont a nyugati, fõként az északi áramlási kép segít így ezért a WACC elmélet nálam már meg is bukott.

Van rá esély...

Vagy ránk telepszik az az anticiklon, és legközelebb szeptemberben látunk felhõt!

Rudolfking!
Én már régóta morfondírozok azon, hogy a rengeteg blokkoló anticiklon miatt olvad-e a jég fent, vagy az olvadó jég miatt van a sok bivalyerõs anticiklon.
Vissza kellene nézni, hogy amikor régebben ilyen erõs anticiklon uralom volt, akkor hogy állhatott a sarki jég.
Ez a grafikon azért sokat elmond az utóbbi évekrõl Link
Az 1990-es évek elején ráállt a blokkingra, elõtte sokkal zonálisabb idõszak volt.
1960 elõtt megint több a kék.
Hm-hm!

Teljesen igaz! Úgy látszik, a valóságban (ellentétben a forgókádas kísérleti elrendezéssel) hemiszférikusan egymás mellett fordulnak elõ a hõcsere ciklus egyes fázisai.
Feltételezem, hogy a kontinens terepalakulatai nem kedveznek a hosszú, lineáris áramlatok fennmaradásának -ellentétben az óceánnal.
Meg lehet figyelni, hogy ahogy kelet felé tartunk a kontinensen, egyre ritkábbak a lineáris nyugati légpályák.