Meteorológiai társalgó

Ez igen!Amíg a szem ellát,Link átlag feletti hõmérsékletek és minimális csapadék:

Ejha...

Tavaly "ilyenkor" (március vége felé, idõjárásilag hasonlóan havas tél utáni száraz melegben) a Borsosberény körüli földutakon tapasztaltam (késõbb máshol is, de ott volt a leglátványosabb), hogy az út alatt a föld teljesen telített volt, csak a felsõ 2-4cm volt kiszáradva, de a kiszáradt réteg alatt átmenet nélkül azonnal telített jött. A száraz réteg kirepedezett, néhány mm-es rések lettek a poligonok között. Ezek pedig elváltak az alsó nedves rétegtõl, egyenként lehetett õket felszedegetni.
A földeken persze a fû rögzítette a poligonokat.
Ott deráziós völgyekben megy az út, kõzetliszt van többnyire.

Úgy látom meg volt idei elsõ nagy porördög kitöréses nap. Én kettõt észleltem Bács megyében. Egyiket a távolból, míg a másikon sikerült keresztül menni. Pont elõttünk alakult ki a padkán és keresztül ment az úton, így elkerülhetetlen volt a találkozás. Persze ilyenkor a fényképezõ a csomagtartóban pihent. Talaj felsõ 5-10 cm rendesen kiszáradt. Úgy porzik mint tavaly nyáron. Remélem a jövõ heti csapi megteszi a hatását. Bár a kert aljában a Robi rendesen dagasztotta a sarat.

Bizony, érdekes dolog ez a hideg víz kontra konvekció.

2011 tavaszán, mikor még hûvös volt a Balcsi és a Velencei-tó, gyakran volt délnyugati az áramlás, így a Siófok-Budapest tengely gyakorlatilag lenullázhatta erre az idõre a konvektív események esélyét, mert a hideg víz feletti légtömeg egyszerûen kinyírta a termikek többségét.

E tengely mentén helyezkedik el a 2011-es rekordszáraz év szárazságrekordere, a Fejér megyei Tordas nevû község is, ami ráadásul nemcsak ebbe a DNY-ÉK-i "konvekciógyilkos" sávba esett bele, hanem az az évben oly népszerû orros északnyugati frontok ÉNY-DK-i szélcsatornájába is, melyeknek kifutószelei szintén ölték a konvekciót elég rendesen. Így talán nem is véletlen, hogy épp ez a község lett a legszárazabb abban az évben.

kis túlzással az elmúlt négy hét:
1.) tél
2.) õsz [esõ]
3.) tavasz
4.) -jelenlegi- koranyár

Hmmm átnézve a modelleket elmondhatjuk, hogy jövõ hét végére egy "reménybeli álomhelyzet" körvonalazódik? (Télen használta talán Hari Seldon, koppintottam a kifejezést)

Az elmúlt napok minimumai a hegyoldalban, pirossal: (04.14-04.19.)
Link Link Link Link Link

Köszönöm szépen a délutáni válaszokat!
Meglepõ dolgokat írtatok egyébként, bele sem gondoltam a dologba abból a szemszögbõl, amit Pitom vázolt... Létezik az, hogy ezek az elszórt, nem összefüggõ belvízfoltok konvekciógyilkos hatással vannak? Egy Balaton méretû tónál egyértelmûen látszik is a jelenség, de a belvíznél nem gondoltam ilyenre.

Zabar sem semmi, 24 fokos T max után ma reggelre -1 fok.
Kis híján meglett a fagyos nap és a nyári nap.

Én is láttam ma egyet, úgy 10 méter magas lehetett a szántóföldön, szépen meghajlítgatta a fákat.

Április 4-e még hótakarós nap volt, 18-a pedig nyári nap.
Ad abszurdum azt is el tudom képzelni, hogy egy nap hótakarós és nyári nap is egyszerre.
Külföldi példa biztosan van rá, nem tudom magyar példát tud-e valaki mondani.
Jómagam 2005 márciusából emlékszem olyan esetre, hogy Tatabánya és Bicske között az autópályán a kocsihõmérõ +20°C-ot mutatott, miközben a pálya két oldalán masszív hótakaró volt.

Egy hét múlva a kisebb akkordok után nagy szezonnyitó? Link

Köszönöm szépen a gyors választ!

Floo: ma meg 17°C volt a maximum, pont egy tízessel kevesebb (igaz, cserébe éjszaka sem ment 14°C alá).

Sopron tegnap 27 fok, nem rossz Link

Pitom már megírta, én pedig keresetlen szavakkal írom meg újra: megfelelõ makrocirkuláció nélkül szivart sem ér a nálunk a talajba deponálódott nedvesség.
Ha kapunk egy száraz elõoldalt észak -afrikai eredetû levegõ beáramlásával, a valódi mocsár sem bír akkor csapadékot kicsikarni a légkörbõl.
Ilyen esetben nem nedvesség advekció (azaz oda hozatal) van, hanem nedvesség elvitel, "evekció" (bár ilyen terminus technikus nincs)

1/2 1 felé láttam egy porördögöt. Az idei szezonban ez az elsõ!

Abszolút idõjárási helyzettõl függ a dolog. Bárikus mocsárhelyzetben egyértelmûen döntõ rész a felszínrõl származó víznek van, ugyanakkor egy elõoldali helyzetben nagyobb szerep jut az advektált nedvességnek.

Szeretnék én is kérdezni valamit tõled!
Zivatarok csapadékában mekkora arányra tennéd a helyben elpárolgott nedvességbõl (talajról, kisebb tavakról, erdõkbõl) származó csapadékot, szemben a magasban érkezõ (pl. tenger felõl) "szállított" nedves levegõbõl származó csapadékkal?

A legjobb, ha a talajok kiszáradnak Hogy miért? Mert még nagy területek ugyanakkor víz alatt vannak, és a vízfelszín felett nem tud olyan termik kialakulni, ami a hõzivatarok elõfeltételei... Ámde kellenek a vízfelületek is, hiszen onnan rengeteg víz kerül a légkörbe, tehát épp a legjobb kombináció a száradó talaj illetve a visszahúzódó belvíz
Persze ennél még egy fokkal fontosabb, hogy a megfelelõ hõmérsékleti rétegzõdés is adott legyen inverzió nélkül

Ez a kép, ti. a Nyugat-Európára szakadó, egészen Ibériáig, Észak-Afrikáig lenyomuló sarki hideg, hozzánk ugyanannak a ciklonnak az elõoldalán masszív melegadvekcióval, roppant jellemzõ április végére, május elejére.
Példák az utóbbi évekbõl:

Link
Link

Látható, hogy a tavalyi, tavasz végi kánikulát is ez a helyzet hozta. Aztán:

Link
Link


Nagyon sokszor éppen ezzel a szituációval debütál a konvektív szezon, nemegyszer szó szerint fergetegesen.
A nyugat-európai hideg fõként a magasban délrõl megkerüli az Alpokat, és délnyugat felõl ráfut a Kárpát-medencét kitöltõ meleg, nedves levegõre. Ez nagy mértékben labilis légrétegzõdéssel, komoly zivatartevékenységgel tud járni.
1972 május közepén hasonló elrendezõdésbõl rendkívül durva zivatarlánc vonult végig a Dunántúlon délrõl észak felé. A Balaton fölött tornádó képzõdött, mely mind kitördelte a híres füredi platánsor õsfáit.

Link
Link

Most is pont ilyet mutat a GFS, de mivel 200 órán túl van, ez azért nem "istenbizony".
Mindenesetre, tekintve az elmúlt évtizedek hajlamait, nem lenne meglepõ egy meleg, konvektív május 1.

Link
Link

Igen, néztem, a belgrádi egész pofás, annál találtam rosszabbakat bõven.
Remélem, igazad lesz! Eddig én is bizakodó voltam a konvektív szezont illetõen, de most kicsit meginogtam, remélem, idén gyengébbek lesznek a mediterrán hatások!

Amúgy kicsit korábban kérdeztem, de a válasz mellett elsiklottam talán...
Szóval a talajban felhalmozódott nedvességre meddig apellálhatunk? A felsõ 5-10 centi már kiszáradóban van. Mennyi idõ után párolog ki annyi, hogy az már ne javítsa a konvektív kilátásokat?

No, ez sem rossz:-)

Link
Link
A tendencia itt is megvan. Ezek, mint mondtam a legjobb helyzetek a záporok, zivatarok kialakulásához. Jellegtelen nyomási kép, és lassú hidegfrontok amik nem kisöprik, hanem táplálják a nedvességet a medencébe. Ez nagyon jó jel szokott lenne. Sõt, már a hét eleje sem rossz fõként a kedd nagyot szólhat országosan is akár:-)

A fáklyák elsõ fele nagyon összetartó, mégis van egy (szerintem) elég markáns különbség a GFS és az ECM között, mégpedig: ECM Link GFS Link
Az ECM-en szinte hozzásimul a T850 az 5 fokos izotermához, míg a GFS 7-8 fokon fut. Mi okozhatja ezt a kis (?) különbséget?

Nyugi, hétfõn felétek lokális záporokból, egycellás zivatarokból néhány mm könnyedén összejöhet. Bár a bizonytalanság az olasz magassági ciklon/ hidegcsepp helyzete miatt ( Link ) egy pöppet nagy. Ha pár száz km-rel nyugatabbra helyezkedik el, akkor a HCS-hez tartózó szállítószalag alig jönne fel. Ha pedig keletebbre, akkor... Vasárnapra letisztul a szitu.
Hétfõ késõ délután: Link , Link , Link

Kíváncsi vagyok még az ECM ENS-re, de a tendencia elég egyértelmû: messze kint az óceánon blokkoló AC, a grönlandi hideg leszalad délre, ciklonokat generál Nyugat-Európa felett, így ez masszív elõoldalt eredményezhet nálunk, a jövõ hét végén jókora KÜN lehet ebbõl, ha minden igaz. A GFS budapesti csapadékfáklyája 26-a után magáért beszél

Azért ravasz módon belinkelted a közép-európai térség nyugati és északi vidékeinek fáklyáit. Ellenpéldaként linkelheték a Balkán közeli részeirõl szárazon porzó fáklyákat.

Az elõzõ napok elõrejelzései engem igenis aggasztottak, nagyon hasonló rémképet mutattak, mint ami tavaly a könyökünkön jött ki. Igaz, csak 10-14 napos távra mutatták, de akkor is... A most felvázolt jövõkép azért már sokkal szimpatikusabb.

Egyébként kár túlreagálni, de elbagatelizálni is a helyzetet. A fáklya 2 héten keresztül továbbra is masszívan az átlag felett fut 3-4-5 fokokkal és nálunk továbbra is kevés csapigörbe moccan. Szerencse, hogy most még csak április van, 2 hónappal késõbb jó 10-12 fokkal melegebb lenne tartósan...

Vagy nem,az ECM-en már nem az elsõ futás számol azzal,hogy a teknõ fenn akadna az Alpokon. Jövõ héten a hideg fél-blockinggal igaz elindulna dél felé Grönland felõl, ami csütörtök-szombat táján már igazi meleg nyári idõt okozna már(Tmax. 25-30 fok),de mivel nem jön(ne) tovább a teknõ,így a hideg sem,ugyanakkor a legjobb helyzet alakulhat ki,elõoldali meleg tartósan+ MNSZ=

A fene egye ezt a fagyzugot ahol lakom. Tmin: 2.5 (06:14) . Csípõsek még a reggelek errefelé. Ha ma 24-25 fok is lehet felém, akkor jó kis hõingás lesz.

Az agyagos talajok száradása már csak ilyen

Elnézést, nesze nekem szövegértelmezés :-)

Ironikus akartam lenni, azért van ott a szmájli

ZAMG csapadék elõrejelzés 48 órára Link

Még aggódni sem lehet?

Nálunk a talaj felsõ 2-3 centis rétege már keményre száradt, ahol nem mûvelték meg. Furcsa úgy látni a szántóföldet, hogy ott a nagy pocsolya és körülötte meg poligomig hasadt összeszáradt föld.

Olyan rövid volt, mint az utána következõ tél.

Szerintem ez annyira gáz. Kb. másfél-2 hete van jó idõ és már sokan pánikban vannak.
Ahelyett, hogy örülnének, hogy nem súlyosbodik tovább az ár- és belvíz helyzet.
Így állunk csapadék terén és már az aszály miatt sírni? Link

Április vége, május eleje egyre jobban néz ki! Jöhet a KÜN!

Pszichológia, mindenki fél a tavalyi nyártól. És ha az lesz akkor mi is történik? Semmi, simán belefér az is, sõt még a melegebb is. Tavalyi nyárral semmi bajom nem volt, ilyet is meg kell élni, de egy valami, rövid volt és kissé hûvös:-) Viccet félretéve, megértek mindenkit, hogy félnek tõle, pedig a mi éghajlatunkban bizony bõven belefér. A mostani kellemes 20-25 fok meg pont egy hihetetlen jó idõzítés, minden szempontból, így nem értem a rémálmokat sem.

Viszont látszik már a változás a mozgalmasabb idõ:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Az egész térségben süllyed a légnyomás ismét teknõ alá kerülünk még a hónap vége felé és a csapadék tagok is szépen mozdulnak, így egy változékony idõszak kezdõdik bõ 1-1,5 hét múlva, addig is élvezzünk, és legfõbb a természet élvezze ezt a szép igen kellemes idõt, nagyon rá fér már.

A száraz meleg fokozatosan olvasztja el a hegyekben akkumulálódott tetemes hótakarót. Ha a meleg még navy [esõ] -kel párosulna, akkor lenne igazi baj. Még mindig jó 2 hetes lemaradásban van a természet, így ezt a mostani meleg periódust minden szempontból pozitívna értékelem. Hiszen 10-ig gyakorlatilag tél volt.
Dom: a múltban sem volt ritka, hogy 10 nappal az elhúzódó késo tél után azonban nyár lett (ld. pld. 1996. áprilisa)
Brekk20: én maximálisan elégedett vagyok, nem értem, ha pár napig nem esik, és 20-25 fok van, miért kell azonnal Szaharát látni a dologban? Ez a csapelzárós dolog amolyan ertéeles bulvármaszlag, látom, már rá is kaptak

Ilyen szélsõséges idõ rég volt. Márciusi tél után, áprilisi kora nyár köszöntött be. Ez minden csak nem szokványos Csoda, hogy a melegrekord nem dõlt meg...

Bár a front besegít de régen történt ilyen. Éjfélkor 17,3 fok van...

Nem hittem volna,hogy alig 2 hét tavasz után eléri a fórumot a nagy hõ pánik.
Ha egy mezei halandó beleolvas a mai termésekbe,azt sem fogja tudni szerencsétlen,hogy melyik bolygón él.
Csigavér gyerekek!Még csak április van!Kicsit próbáljuk kiélvezni,hogy végre kint lehet lenni a szabadban sapka és sál nélkül.Lehet ebbõl még egy bõven változékony,mérsékelten meleg nyár is.És ez csak egy variáció volt a néhány közül...

Ahogy mondani szokták: a korai tavasznak meg van a böjtje, azaz korai (márciusi) meleg után, jönnek még fagyok április végén, május elején.
Na ebben az évben ez így hangozna: a télies márciusnak is meg lesz a böjtje, azaz tartós meleg és viszonylag száraz április vége, május jöhet jó eséllyel. Lehet hogy még esõért fogunk sírni... Majd meglátjuk!

Azért látványos, hogy 5-6 napon belül hogy tûnnek el a vizionált lehûlések (fáklya futásról-futásra). Azaz a középtávú elõrejelzésekben bõven benne vagyunk a "folyamatos alálövések korszakában".

Pl.: a mostani hétvégére is voltak pár napja (bizony OMSZ-os és sajnos Metnetes stb. elõrejelzések is, amik még 13, 18 fokokról, változékony idõrõl, lehûlésrõl szóltak ... hol van már az!!

Hát ez tényleg tuti : nekem is pont ma jutott eszembe, hogy milyen hirtelen váltottunk...és mennyire tartósnak tûnik ez a jelenlegi helyzet.
Csak tényleg nehogy átessünk a ló túlsó oldalára...ha az elsõ negyedév csapadékosságára gondolunk. Nem kellene még egy 2012.

Megint odakerült az írásom elejére egy smily, amit nem én tettem oda (a másik a Visszatekintõben, a bemásolt Élet és tudomány cikk elé termett oda a semmibõl)
Tisztelettel kérdezem a moderátorokat: technikai problémáról van szó, vagy valaki szórakozik velem?

Te csináltad? Csak facebookon láttam, gondoltam ez volt a ma esti hiradóban.

Sajnos, ebben nem segítenek a modellek -ti. a szinoptikai korszakváltás megjóslásában.
Szinoptikai korszakon azokat a hetekig, esetleg hónapokig tartó idõszakokat értem, mikor a makrocirkuláció " ugyanarra a verklire jár".
A már megtörtént dolgokat látjuk: hogy az elmúlt hónapok "verklije" (nyugat-délnyugatra csúszó kontinentális hideglevegõ által generált skandináv AC-t délrõl megkerülõ atlanti légtömegek=mediciklon sorozat) látványosan szétesett (ennek megfelelõen az AO rövid idõ alatt -6-ról +3-ra fog emelkedni!)
Az okosok persze mondhatják erre, hogy mindez várható volt, hiszen a szibériai hidegdepó tavasz folyamán fokozatosan felszámolódik. Akik a téli és nyári cirkuláció alapvetõ különbségét hangsúlyozzák, azoknak igazuk van (télen észak-eurázsiai "hûtõszekrény", kiélezett meridionális hõkontraszt, dél felé mozduló cirkulációs cellák)
DE mégis... Ott van például a nemrég taglalt 1957-es nyár. Ennek elsõ fele nagyon forró volt, az átlagnál több fokkal melegebb. Aztán július közepétõl jelentõs hõcsökkenés, s a nyár további része az átlagosnál hûvösebb idõt hozott. Pedig épp nyár második felére KELLETT VOLNA minimálisra zsugorodnia az arktikus hidegtömegnek, és az óceán-szárazföld hõdifferenciának is jelentõsen csökkennie kellett volna, lecsengõ európai monszunnal.
És mégis akkor jött a tartós hûvös idõ -honnan?
Szóval, igazán nem láthatjuk elõre, mit hoz a távoli jövõ. Mondhatom én, hogy "az eltérõ elõzmények miatt kevéssé valószínû, hogy most újra elõveszi az idõjárás a tavalyi forgatókönyvet" Meg hogy: nem valószínû, hogy a hosszan tartó, rendkívül száraz idõszak 5 hónapos csapadékos intermezzó után visszatér.
Lehet, röhög egyet, és mégis elõveszi azt a forgatókönyvet.
Nekem se tetszik az ég színe meg a felhõk, de még kevésbé fog tetszeni, ha a medárdi esõk helyett sivatagi kék ég fog fölénk terülni, melyen egész nap csak néhány cirrusz lesz látható. És két hétig semmi nem esik, és az alatt a két hét alatt lesz 12 hõségnapunk már június elsõ felében...
Isten ne adja!

Ja, konkrétan én csináltam, nem is értem fectrollt.Meleg volt ma.

Két hozászolással ezelõtt linkelték ezt.

Úgy látszik Pista bá' is olvassa a somogyiakat.