Meteorológiai társalgó

Ez nem ps topik.

GFS keményen behozta a szélnyírást is ( ahogy Floo is írta). Még a végén szupercellával nyit a szezon. Itt még nem hallottam az elsõ dörgéseket, holnap ez nagy eséllyel bekövetkezik.

Nullás konvektív: Link

Holnap hanyas lesz?

...és ezzel mit akarsz mondani? Hogy az illetõ gyatrán bánik a Photoshop-pal?... mert más értelme nincs a képnek.

Link

Egyre durvább paraméterek mutatkoznak holnapra, a szélnyírást és a labilitást is növelte a GFS, ebbõl így komoly szupercellák lesznek.

15C, derült égbolt.
Holnap jó esõ jöhet.
Link

Ez a pofátlan hegymászós hír kiakasztott:
Kedves serpa úr, nem menne fel helyettem az Everestre?:
" Fel kellett adniuk a Mount Evereset megmászását és haza kellett kullogniuk azoknak a hegymászóknak, akiket a hétvégén kis híján halálra köveztek a feldühödött serpák - írja a Guardian brit lap. A háromfõs - egy brit egy svájci és egy olasz mászóból álló - csoport azzal dühítette magára õket, hogy egyikük - az olasz hegymászó - leköcsögözött egy serpát egy vita során. - origo"

Trópusi éj a belvárosban: Link
A majálison jól fog fogyni a sör!

"Öregkorra jellemzõ dolog a teknõ déli részének leszakadása is (magassági ciklon ill. hidegcsepp képzõdés), miközben a teknõ északi része tovább halad kelet felé. A leszakadt déli rész pedig gyakran alig helyezõdik át"

Szerintem ugyanazon a pályán haladnak a gondolataink (csak én nem vagyok olyan képzett a témában, mint amilyennek téged gondollak)
Az északi rész azért tud tovább haladni kelet felé, mert "fiatalabb" a délinél, ezért mozgásában még jobban megmutatkozik a polárfront zonális áramlása. Úgy képzelem, hogy ilyenkor a déli és az északi rész nem ugyanahhoz a hõcsere ciklushoz tartozik.
Az elsõ ciklusban már meridionálisra váltott az áramlás, a ciklonok és gyors áramlási zónák messze délre terjedtek, és megtörtént a meridionális hõkicserélõdés. Közben a polárfront "regenerálódik": újra megnõ ott a hõkontraszt, felgyorsulnak a zonális áramlások, majd az alacsony nyomás, a sebes áramlási szalag megindul dél felé. Ez összekapcsolódhat a déli alacsony nyomással, ami az elõzõ ciklus maradványa. Ekkor az északi rész természetesen még gyorsan kelet felé helyezõdik, míg a déli rész tényleg alig helyezõdik át.
Az elõbb próbáltam megvilágítani, hogy elképzelésem szerint miért nem mozog kelet felé a nagyon megnyúlt teknõ déli része, az ott elhelyezkedõ ciklon(ok). Feltételezem, hogy a polárfronton a zonális fázisban kumulatíve felhalmozódott mozgási energia, melyet jórészt lineáris (persze ez is körmozgás, csak a kör nagyon nagy átmérõjû) áramlás hordoz, a meridionális fázisban szétoszlik a kialakult teknõ területén, és az ott létrejött ciklonok forgási energiájává alakul át. Ezáltal a vonal menti mozgások (áthelyezõdés) visszaszorulnak a forgó mozgással (kisebb ciklonok) szemben. Emiatt az öreg, megnyúlt teknõk rendszerint nehezen helyezõdnek kelet felé (ld. a jelenlegi szinoptikai helyzet)
Véleményed szerint alapjában helyes, vagy helytelen az elképzelésem?

Hát-hát.... Van ilyen, amit leírtál, de hogy ezt általánosan rá lehessen húzni a "teknõsödési folyamatra", az kicsit erõs szerintem.
A zonális és meridionális blokkok váltakozása tényleg a teknõk és gerincek kialakulásához kapcsolódik, de ezekkel elég sok minden történhet: kelet felé helyezõdhetnek át, egy helyben is állhatnak, ki is terjedhetnek dél felé (teknõ) / észak felé (gerinc) vagy akár retográd mozgással nyugat felé is helyezõdhetnek.

A zonális alapáramlásra (csak nyugati sebességkomponens) rakódó perturbációk (kis észak-déli sebességkomponensek) megfelelõ baroklin instabilitás esetén gyorsan továbbfejlõdhetnek és egyre nagyobb amplitúdójú hullám jön létre. Ha nem elég a b. instabilitás (ez a meridionális hõmérsékletkülönbséggel arányos), akkor a kezdeti perturbáció fokozatosan visszafejlõdik és a hullám ki sem alakul. Ugyanez történik az elöregedõ hullámokkal is, melyek öreg korukra már megszûntették a jelentõs meridionális hõm.különbséget, épp azt, ami létrehozta õket.

"Öregkorra" jellemzõ dolog a teknõ déli részének leszakadása is (magassági ciklon ill hidegcsepp képzõdés), miközben a teknõ északi része gyakran tovább halad kelet felé. A leszakadt "déli rész" pedig gyakran alig helyezõdik át, illetve ki van téve az újonnan kialakuló friss teknõk/gerincek "játékának".

A Földet körülfolyó hullámzó rendszer különbözõ alrendszerei állandó kölcsönhatásban állnak egymással, aminek eredményeképp igen összetett mozgás/fejlõdés jön létre. Ebben megfigyelhetõk bizonyos jellegzetéssegek, de csupán ezen tapasztalatokra alapozva nem lehet megmondani, hogy pl. egy adott teknõvel pontosan mi is fog történni a következõ 2/4/7 stb. nap folyamán...
Ellenben a globálmodellek a légkör matematikiai-fizikai leírásán keresztül ilyen nagy planetáris skálán az esetek jelentõs részén már nagyon jól látják elõre a dolgokat akár 7, olykor 10(-14) napra is.

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25.). a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt.

grrrr nagyon nem kellene....

Az olasz ETA egy Balatontól Délre kialakuló rendszert sejtet, ami aztán még Budapestet is elérné. Hmm. Persze hogy aznap megyek haza.

Figyelj csak GFS! Értem én a viccet, csak nem szeretem! Május 12-re 0 fok alattit behozza. Link A fagyosszentek mikor is vannak?

Itt a kulcsmondat: "a dél felé nagyon megnyúlt teknõk".
A fiatal, dél felé még nem nagyon megnyúlt teknõk persze gyakran áthelyezõdnek kelet felé, mert a polárfronton felgyorsult zonális légmozgás kelet felé irányuló impulzust ad nekik.
A teknõképzõdés, az áramlások meridionálisra fordulása azt is magával vonja, hogy a kezdeti, jobbára lineáris áramlás mozgási energiája egyre inkább forgási energiává alakul, ahogy a teknõ egyre délebbre nyúlik, és mind több ciklon jön létre benne. Ezzel együtt természetesen magának a teknõnek a haladó mozgása lelassul, az öreg teknõ végül stagnálni kezd.
Arra nem veszek mérget, hogy az általam leírtak légkörfizikailag teljesen megállják a helyüket. Van ebben hipotézis bõven. Mindamellett azt hiszem, követhetõ a gondolatmenetem.

Már körvonalazható a rendszer jellege, egy É-D tengelyû MKR lehetséges, mely a nyugati határnál indulna és haladna észak-északkelet felé.A Dunántúl 2/3 része jól járhat, Pécs szerintem nem kap ebbõl szupercellát, talán még zivatart se...vagy nem, ezt tartom egyelõre lehetségesnek.

Ez kevés csapi lesz Kaposvárra, jöhet a ziviszezon. 3 zivis nap az évben eddig.

Bár a T max "csak" 29.4 volt, de...
A talaj felsõ része csonttá száradt, hála a szeles és extrém meleg idõnek....


Minden "csapadék elég volt-nak.." nincs immáron értelme...

Kellene az esõ, most már...

Melegrekord: Link

Link

Szél alig volt a nap folyamán, 30,9 °C lett a Tmax. Izzasztó idõnk volt, igazi nyár, fülledt meleg, zöld fák és még sorolhatnám. Ez a télnél ezerszer jobb, persze az én véleményem szerint (utálok fázni, megfázás megfázás hátán, orrfolyás, nasütés alig...)

A tavalyi évben röpke fél évig stagnált az Atlanti teknõ, anélkül, hogy áthelyezõdött volna kelet felé. A tavalyi év éghajlati statisztikái elég nyilvánvalóan tükrözik is ezt.

"Az atlanti partoknál húzódó, dél felé nagyon megnyúlt teknõk nem szoktak keletre áthelyezõdni, az ilyeneknek mi mindvégig az elõoldalán maradunk."

Ez egyáltalán nem igaz, a nyugat-európai teknõk nagyon gyakran helyezõdnek kelet felé. Mint ahogyan a köv. napokban is kelet felé helyezõdik a teknõ és szépen lemászik rólunk az elõoldal. Nem is értem, hogy ezt honnan szedted. Cassano megfigyelésének is ez az alapja: a délnyugat-európai csapadékos, hûvösebb idõ, a teknõ kelet felé helyezõdésével a Kárpát-medencébe "áramlik" (nyilván nem az idõ áramlik ide, hanem a hûvösebb, nedvesebb légtömeg), pár napos, 1-2 hetes idõeltolódással.

Szeke: és a tavalyi év egyenlõ a "nem szoktak"-kal? Tehát, ha tavaly nem esett csapadék valamelyik hónapban, akkor ez abban a hónapban nem szokott esni?

Elsején reggel még esett itt a hó. Furcsa hónap!

Nagyon kellemetlen most ez a 31 fok.. Nyáron elviselhetõbb.

Még annyit a teknõsödéshez, hogy az idealizált kísérleti berendezésben (forgókád) a lineáris áramlási kép ill. a teknõsödés (a Namias ciklus zonális ill. meridionális fázisa) egyszerre lép fel az egész hemiszférán. A valóságban -feltehetõen a domborzat módosító hatása miatt- fáziseltolódás lehetséges, azaz a ciklus különbözõ fázisai egymás mellett léteznek a hemiszférán. De feltehetõleg így is meghatározható az általános teknõsödés elméleti idõpontja, mely körül a tényleges teknõk kialakulásának ideje szóródik.
A kissé talán nyakatekert megfogalmazásom lényege, azaz következménye, hogy ha egy fejlett teknõ kialakult az atlanti partoknál, akkor máshol is nagyon könnyen hajlam lehet a teknõképzõdésre a félgömbön. Ez lehet a Cassano -féle megfigyelés elvi alapja.

Kecskemét reptéren is meglett az év elsõ hõségnapja, a METAR-ok közül az egyik ugyanis már kerekített 31-et hozott.

Ha már egy évvel ezelõtt úgyis "csak" 29,8 volt április 30-án, idén nem maradt el az áprilisi 30 fok.

Valóban, ahogy többen is írták, gyorsan le is cseng a tavaszi hõség, és a következõ idõszak talán normálisabb hõmérsékletekkel telhet.
Bár ebbõl sok következtetést nem vonnék le a nyárra vonatkozóan, éppen a tavalyi év miatt: emlékezetes, hogy az április végi, május eleji 30 fokok után hûvösebb idõ jött (nálunk pl. május 2. után egyetlen hõségnap sem volt a hónapban), aztán tudjuk, mi következett utána június-július-augusztusban...

Viszont az április zivatar nélkül fog elmúlni minden bizonnyal Kecskeméten, így még mindig március 14. az év egyetlen zivataros napja.

28°C-ig felmásztunk mi is, a szél is belendült kicsit, nagyon nyár van.

Nálam épphogy, de meglett a hõségnap, kereken 30 fokkal. Elég hamar...

Közben némi csökkenés után újra emelkedik a T, az erõsebb napsütés hatására. Eddig 30,1°C (16:24)

És ennyi volt, újra lefele indul. Már csak 29,9°C

Úgy tûnik, lesz még kellemes, késõ TAVASZI idõ májusban, hálistennek. Persze, fázni azért nem fogunk: Link
A csapadékkal kapcsolatban egyelõre kicsit szkeptikus vagyok, nem lesz egyenletes az eloszlás, ez már majdnem biztos, remélem az Alföld nagy része azért kap egy kis májusi aranyat

Nem lett meg a hõségnap, 29,2 eddig a csúcs várhatóan nem is nagyon fog már változni. Egy porördög mentheti meg a hónap becsületét, de egyszer volt Budán.., így nem valószínû. Nincs meg a szép sorozat áprilisban, ez van. Sok volt a felhõ és a légmozgás is hiányzott. No próbálkozunk októberben ismét:-)
Holnap ide már hûvösebb levegõ érkezik és meg már május is van így mindegy. No gyúrunk a szép zivatarokra már holnap indul a móka:-)

nálam 31,5 Jelenleg. Nem kellemes még ez a meleg ilyenkor.

29,8°C lett csak

A fölénk sodródó katyvasz megmentett minket a 33 °C-tól... Fííínom értékek születnek ma ettõl függetlenül a Tiszántúlon.

Az igaz

Ok! De akkor is meleg volt.

Csak a LAKARVAN íródott felül!

Tavaly ilyenkor is meleg rekord született.

Mi lenne, mindentõl bír hisztizni!:-) Akkor még több hiszti lenne:-) Az a vicces, hogy simán megismétlõdhet bármikor, igaz most egy jóval nedvesebb idõszakban vagyunk, de néhány év alatt az elrendezõdés válthat és akkor.....

Nálam 29,1 a max eddig, én is szurkolok tovább a 30,0 foknak:-)

Atya-gatya, döbbenetesen brutális. Mi menne ma a médiában egy ilyentõl , valami ilyesmi, 8:50-tõl nézzétek Link ?!

Ha esetleg valaki talál valamilyen képet az akkori Balatonról, az igazán belinkelhetné .

Nanovich *: Persze, hogy nem volt , de elég siralmasan nézhetett ki ilyen vízállásnál Link , az 1921-es állapotot kell nézni.

Nálam 31.3 fok van. Szerintem már nem nagyon megy fentebb nagyon max 32 fok lehet. De már így is nagyon kellemetlen.

Dög meleg van.. 31.8-nál járunk..33 tuti meg lesz.

Dehogy volt! Ezt mi miatt kérdezed?

29,4°C. Még van kb 1 órája. Most már szurkolok, hogy meglegyen a 30

Igen hiteles. 1917 és 1922 között többnyire aszály sújtotta az országot, sokfelé 300-400 mm hullott több évben egymás után. A legcsapadékosabb részeken sem hullott 600-700 mm-nél több ami többnyire a hegyeink voltak. Ráadásul 1921-es forró nyár sem kedvezett neki.

Ekkor így indult: Link
és kb így volt vége: Link
26-27 fokos izoterma nagyon ritkán van az országunk felett, talán ezen kívül nem is nagyon volt.

Több helyen a medencében több mint egy hónapon keresztül 30 fokot meghaladó hõség volt. Az Alföldön augusztusra 38-42 fok közé emelkedett a hõmérséklet Szerep augusztus 12-én 42,2 fokkal zárta ezt az idõszakot, elõtte egy nappal 40,8 fok volt, és Túrkeve is 40 fokot elérte. Finom kis nyár volt akkor, és szegény Balaton csak apadt és apadt tovább.

Egyáltalán nem a mindenáron való ellentmondás kedvéért, de némi ellenvéleményt kell megfogalmaznom. Régi megfigyelésem, hogy az a hideg légtömeg, mely Nyugat-Európán áthaladva lehatolt Ibériáig, vajmi ritkán jelentkezik nálunk valamikor is. (Legfeljebb kerülõúton, délnyugat felõl és elsõsorban a magasban tud a Kárpát-medence fölé jönni)
Az atlanti partoknál húzódó, dél felé nagyon megnyúlt teknõk nem szoktak keletre áthelyezõdni, az ilyeneknek mi mindvégig az elõoldalán maradunk.
Elméletem az, hogy a teknõsödés során a polárfront lineáris légmozgásai egyre cirkulárisabbaká válnak, ahogy a hõcsere ciklus zonális fázisa meridionálisba fordul.
Ennek megfelelõen vannak fiatal, középkorú és öreg teknõk. A fiataloknál még sokkal kifejezettebb a lineáris, nyugatias légmozgás, azaz a keletre való áthelyezõdés. A fiatal teknõ még nem nyúlik túlságosan délre, az alacsonyabb szélességek (Mediterráneum) ciklontevékenysége még nem nagyon kifejezett. Az öregeknél mindez éppen fordítva van.
A mi spanyol teknõnk öregnek néz ki, stagnál, a ciklonok egy helyben pörögnek, legfeljebb igen lassan mozdulnak ék felé.
Nem ez a teknõ hozza majd a fagyosszenteket, ha egyáltalán... Ehhez makroszinoptikai átrendezõdés kellene.
Az igaz viszont, hogy a délnyugat-európai ciklontevékenység biztosítja az alacsony nyomású, meleg, de nedves légtömegek gyakori fölénk helyezõdését. Ilyen esetben hosszan tartó, perzselõ hõség nem valószínû.

Hiteles lehet ez a grafikon Link ?! 1921-ben ezek szerint nem sok víz volt a legnagyobb tavunkban .

szerk.: Ez is alátámasztja a fenti linket Link . Van errõl valamilyen írásos beszámoló régrõl? Mit jelentett ez, ki volt száradva a tó ?!

Idén elõször 30 fok felett.

Bágyadt napsütésben 25,2 fok. Nem fázunk annak ellenére, hogy 7 fokkal hidegebb van mint a Tiszántúlon. Látom arrafelé röpködnek a 32 fokok... Mintha tavaly ezen a napon is hõség lett volna országosan. Meg is nézem a naplót.
Megvan: tavaly 27,6(Sopron) és 33,2 (Heves) közt voltak ezen a napon a maximumok.