Meteorológiai társalgó

Köszönöm szépen! Pont erre gondoltam! 8

Az ECM-en úgy nézett ki, de a GFS-en nem. Link Link

Szóval ebbõl még bármi lehet. A csapadékfáklyák sem üresek teljesen: Link Link

Talán ekkor lenne a med. csapadéka leginkább az országban:
Link
Kíváncsi leszek mi lesz,ha a következõ futásban beteríti az országot Ez még 4nap..akárhogy is

Igen ám, de a félblocking, ahogy a neve is mutatja, átmenetet képez zonalitás és meridionalitás között, ezért korántsem olyan stabil állapota a makrocirkulációnak, mint a zonalitás, vagy a ciklus végi AC uralom.
Nem mondom, elég sokáig "elcicózhat" az északnyugati irányítás, de aztán valamelyik irányba -vagy a teljes blokk, vagy a vonalzonalitás irányába továbblép. Hogy a kettõ közül melyik jut érvényre, nem lehet tudni. Mondhatnám, hogy ez a ciklus még nem futott le teljesen, nem ért el a mediciklonos szakba -ezért tartós zonális visszarendezõdés nem valószínû.
De nem mondom, mert az idõjárás sokkal ravaszabb annál, semhogy ilyen sematikus forgatókönyvekbe mindig és minden esetben beleférjen.
Bár több olyan GFS futás is volt, mely a terminus vége felé a meridionalitás felé való elmozdulást sejtette, véleményem szerint december elsõ fele bõven "elbír" egy északi zonalitásos, nálunk csendes, hidegpárnás idõszakot is.
Az sem kizárt, hogy az átmeneti zonális visszarendezõdést követõen villámgyorsan végigfut a ciklus, és megjelennek, uralomra jutnak a mediciklonok.
Ezeket mint lehetõségeket villantom fel, a modellek egyelõre ilyesmit nem mutatnak.
Az biztos, hogy a középtávon mutatkozó (fél)zonális visszarendezõdés a hideg december esélyeit nem sokban csökkenti. Sok év tapasztalata, hogy még hidegebb fajta teleken is a november végi téli "beköszöntõ" után némileg enyhébb idõszak következik december elsõ 1-2 hetében. A hónap elsõ dekádja -legalábbis itt északnyugaton- ritkán hoz szigorú hideget.

Balkán, avagy a szokásos forgatókönyv: Link

Én is arra készülök, hogy hétfõn meglátom a szezon elsõ hópelyheit.

Én bizony szívesen temetném. El tudnám viseni, ha innen már csak javulna az idõjárás.

En ezt is vartam h esetleg a Balkan behavazodhat...az is lesz.

A hétfõi nap érdekes lehet DK-en,nem kizárt,hogy estig kitartson a csapadék,ami egyre inkább hó lehet.


Szerk.: Gabesz: bizony,most úgy néz ki,hogy kedden-szerdán jócskán behevezódhat a Balkán. Lehet,hogy megint 30-50 km-en fog múlni,hogy felérjen hozzánk...

Maximálisan egyetértek Veled.
Hihetetlen,hogy egyesek november /!!!!!/ 22.-én temetik a telet...

Így már más -én nem ezeket a térképeket néztem, hanem egy kisebb idõbeli felbontású ECMWF futást.
Igazat adok neked: keleten,délkeleten tényleg lehet látványhó hétfõn.

Link

Joe : egyelõre úgy néz ki,hogy kedden nemigen fog felérni a déli határainkhoz a csapadék,Bosznia és Szerbia viszont jócskán behavazódhat. Persze nem sokon múlhat,meglátjuk. Talán a délnyugati határszélen van a legnagyobb esély .

Néhány mondat a többek által már-már nyáriasan enyhének titulált télkezdetrõl.

Hétfõn, kedden és szerdán az ország nagy részén 5 fok alatt marad a nappali maximum.
Szerda hajnalban meglehet az elsõ zord nap, Zabarra kinéz egy kellemes -10, -12 fok.
Hétfõre/hétfõn több hegységünkben is kialakulhat az elsõ hótakaró, szerintem továbbra is a Mátra a favorit (a konvergencia miatt), ott akár jelentõsebb (5-10 cm) hóréteg is összejöhet.
Hétfõn délen, délkeleten síkvidéken is lehet havas esõ, havazás, valamint lehet kedden is, ha följön odáig a mediciklon csapadékzónája.
Hétfõn és kedden a Dunántúlon elszórtan hózáporok képzõdhetnek.
Szerda-csütörtök éjszaka, vagy csütörtökön érkezik egy melegfront. Abból aztán minden elõfordulhat, esõ, havas esõ, havazás, sõt, akár ónos esõ vagy fagyott esõ is, attól függõen, hogy pontosan mikor és hogyan érkezik.

Sok a feltételes mód, de ha ez nem télies, akkor költözzetek fel Grönlandra a jégmezõre.

Link
Link

Az attól függ mit akarsz nézni.

Valaki tudna nekem egy linkel segíteni ahol archívumot tudok nézni térképes formában? A tavaly decembert szeretném végiglapozni.

Így november végén még ne temesd a DAI-t...

Bizony, és a magas novemberi pozitív anomáliát már nem valószínû, hogy sikerûl leküzdeni. Ha a december is átlagosan vagy annál melegebb idõvel indúl szerintem az idén nem érvényesûl a DAI.

Én a következõképpen látom a dolgokat: az átmeneti hidegöblítést követõen tartósabb északnyugati irányítás a legvalószínûbb, mellyel felváltva enyhébb és hûvösebb légtömegek érkeznek az észak-atlanti térségbõl. Így síkvidéken amíg csak a modellek ´szeme´ ellát ez változékony, kisebb esõkkel, záporokkal tarkított, idõnként szeles idõt jelent, az eddigiekhez képest kisebb köd- és Hochnebel-hajlammal, a hegyekben viszont 800-1000 m felett jó eséllyel tartósabban berendezkedhet a tél. Hogy ez késõbb mihez vezet, erre itt és most aligha lehet válaszolni, egyvalami viszont biztos: amíg nem alakul ki egy tartósabb blocking helyzet (brit-izlandi tengelyû vagy skandináv középpontú AC), addig itt nem lesz komoly tél. Végigzongorázva a releváns nyomásfáklyákat (London/Stockholm/Reykjavik), belátható idõn belül erre nincs számottevõ esély és a NAO-index is össze-vissza mozog, úgyhogy ez sem nyújt kellõ támpontot

Kösz a kérdõívet! Tanulságos az utolsó két kérdésre adott válasz!

Lehet még tegnap õk is egy modell kimenetet néztek.....Link

Nagyot változtak a lehetséges kimenetelek, átmeneti lehûlés után én vissza rendezõdést valószínûsítek a friss futások alapján.
Tavaly december elején ugyan de sokkal komolyabb télbetörés volt.

Thermometer: Én csodálkoznék ha a december mélyen az átlag alatt lenne (T szempontjából), nem lepne meg egy átlagos hónap.
Link

Bocsi, de: "Hétfõn (...) a 0 fokos T850 izoterma a keleti határnál húzódik, a -5 fokos a nyugatinál."

Kb. 5 fokkal nézted el! Hétfõn napközben:
Link
Link

Persze reggel még valóban kevésbé lesz hideg a magasban, de nagyon intenzíven fog hûlni odafent, napközben már fõként - nem megmaradó - havazásra számítok keleten, délkeleten is.

szerk: 925-ön is jó eséllyel - gyengén - fagyni fog már reggel is: Link

Na, akkor nézzük, hogy áll a helyzet valójában ma reggel.
OMSZ még mindig a nagyon hideg verziót mutatja: hétfõn, kedden plusz néhány fokos maximum, szerdán, csütörtökön már alig valamivel 0 fok fölötti (az 5 fokos szórási intervallum közepe szerint) Éjszakánként -1,-2 majd -2,-3 fokos fagy. Végig sok felhõ,hétfõtõl csütörtökig mindennap többfelé havazással, hózáporral.
Gyorsan átnéztem az ECMWF térképeit, hogy vajon a legfrissebb futás nem "szaladt-e ki" az említett OMSZ prognózis alól.
Hát, nem tudom... Én ennek a futásnak az alapján kissé más jövõképet vázolnék.
Hétfõn az 1005 és az 1015-ös izobár között az ország -elég nagy tehát a gradiens, ehhez erõs északi áramlás társul. A 0 fokos T850 izoterma a keleti határnál húzódik, a -5 fokos a nyugatinál. Ebbõl felhõátvonulásos, erõsen szeles idõ néz ki, keleten több felhõvel, esetleg tartós csapadékkal. Nyugaton legfeljebb záporszerû csapadékkal. Keleten a viszonylag magas T850 miatt nagy valószínûséggel csak esõ esne [esõ] , nyugaton a záporok jó eséllyel hózáporokra váltanának . A maximum hõmérsékletet én 5 fok körülire becsülném ezen a napon.
Kedden már egész jó a helyzet T850 szempontjából: az egész országot betakarja a -5 fokos terület, a nyugati határt pedig a -10 fokos is megérinti. Viszont már erõs az AC hatás: az 1015 és az 1025-ös izobár között van az ország. Én ez alapján már csak elszórt hózáporokra tippelnék keleten nagyobb, nyugaton kisebb valószínûséggel. A maximum hõmérsékletet 2-5 fok közöttire becsülöm keddre.
Szerdára még jobban megemelkedik a légnyomás, az 1020 és az 1030-as izobár közé kerülünk. Tehát még mindig erõs északi szél, de már kevés felhõ, csapadék csak elvétve, és fõleg keleten hózápor formájában. A magasban nem változnak a hõmérsékleti viszonyok keddhez képest. Tehát eléggé napsütéses, szeles idõ néz ki szintén 1-6, 2-7 fokos maxikkal. Nulla fok közelében maradó nappali hõmérséklet szerintem csak kevés helyen fordulhat elõ.
Csütörtökre maradnak a nyomásviszonyok, illetve kissé csökken a gradiens, ritkásabbá lesznek, s kissé visszafordulnak nyugatira az izobárok felettünk. A magasban kismértékû enyhülés néz ki kb. -5 fokra 850 hepán. Jobbára száraz, változóan felhõs idõt feltételezek ennek alapján, mérséklõdõ széllel. Ebbõl kifolyólag talán szerdáról csütörtökre virradóan lesz az országban elõször erõsebb, -5 fokot meghaladó fagy. A hét elején az élénk légmozgás, és a viszonylag sok felhõ miatt legfeljebb 0 és -3 fok közötti minimumokat valószínûsítek.

Friss 5 napos elõrejelzés: Link

Valahol 384 órán túl...

Hat aki egy egy modell futast nez, annak szamara lehet elszublimalt...

Felénk sem jobb a helyzet... Link

Mélyen egyetértek, sajnos a nevezéktan eltorzulásának sok áldozata van.
Felhoztad Gömört: Gömöridák, Gömör-Szepesi-érchegység, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt, Szlovák-karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység és stb..

elszublimált...

És hol van a havazás hózápor többfelé meg a nappali fagy amit vártatok jövõ hétre ? Annyira lázba volatok ....

Geográfusként ezzel a felfogással tudok leginkább azonosulni. A tengerszint feletti magasság önmagában nagyon keveset árul el egy adott táj valódi jellegérõl.

A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.

Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.

A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.

Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.

Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt.

A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név.

Dehogynem radikális ! A mostani 11-16 fokról lehûl 2-7 fokig, ez igen erõs lehûlést jelent.
Már sokkal téliesebb idõ lesz.

Nah akkor amilyen hõmérsékleteket vársz , záport , akkor ebbõl sem lesz még csak téliesebb idõ se .......

Jön a következõ esõ menetrendszerûen Link
Egy dolog miatt örülök ennek a hidegbetörésnek, kisöpri ezt a megülepedett mocskot innen, ami miatt 2 hete nem süt a nap és köd van!

Én kockáztatok maradnak kint, hátha hozzászoknak

Szia akkor nem lesz olyan mértékû lehülés mint amit latolgattatok a napokban?

Tartós északnyugati áramlás, idõszakos záporok hózáporok, nyugaton erõs szél. Ez a jövõ hét.
Az elsõ hózáporra a kisalföldön számolok hétfõ délutánra !
Nappal 2-7 fok, éjjelente -2:+4 fok
A blokking az Atlanti óceán fölött tartósnak ígérkezik.

Állati jól néz ki, ahogy a szemben lévõ zöld területen kb. fél órája talaj menti köd kezdett képzõdni, aztán ahogy lassanként világosodik, kel föl a Nap, egyre sûrûbb talaj mentén a köd, most pedig már oda jutottunk, hogy szemmagasságban is kezdünk beködölni Mindez kb. fél óra alatt, látványos Mindeközben persze gyönyörû kék az ég, a felkelõ Nap megsüti azt a 2 oktányi gomolyos felhõt, ami az égen van, pazar látvány

Clive, Taki! Igen igazatok van, azok is "kivételek"


Továbbra is enyhék a reggelek T:akt 8,4

Itt is esik rendesen, a modellek nem számoltak ekkora csapadékkal, mondjuk a Kelet felõl benyúló csapadékrendszereket sokszor nem tudják megfogni.

Elég komoly kis csapadéktömb garázdálkodik most felém. Esik is belõle rendesen. [esõ]

Hát, jól ki száradtak így estére a modellfutások, ide a Dunántúlra. Hóesély max zápor formájában maradt.
Na de fog ez még változni (gondolom) A hideg betörés természetesen maradt.

Hát az biztos, hogy pl. a Szársomlyó az 500m alatti magasságához képest nagyon is hegynek néz ki, ahogy kiugrik a Dráva völgyének síkjából Link
Az egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.

Helyesen: alföld (0-200m tengerszint f.magasságú síkság).
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.

Ha errõl van szó bármelyiken, most azon filozofálok, hogy hova tegyem a muskátlijaimat erre az 1 hétre...

Hát november végén a -10-12 fokos 850-es hõmérséklet után még szerencse, hogy befût, mi lenne ha behûlne?

Csaucsi!
Valamelyik este el kellene járni egy táncot, hátha a hideg megijed és visszahúz északra!
Melyik este érsz rá?