Meteorológiai társalgó

Én azt gondolom, hogy a zonalitást két dolog segíti elõ:

1. a hõkontraszt gyengülése az egyenlítõ és a sarki területek között

2. a sarkvidéki alacsonynyomás erõsödése, ami rásegít a nyugat-keleti áramlásra

Ezen hatások megfelelõ együttállása eredményezi a masszív zonális áramlást.

PL +48 óra: Link 980 hpa, masszív nagy kiterjedésû ciklon

2012 március 20: Link 1060 hpa

A Bükk fennsíkon is felkelt: Link

Sajnos 5°C volt, és 20 km/h-ás széllökést is mértünk, így a sekély köd elmaradt

Nem sáskajárást örökített meg napfelkeltében...?

Most a hosszútávú latolgatás ide vagy oda, a természet úgyse azt fogja csinálni amit a modellek mutogatnak össze vissza.Az lesz ami lesz. Ennyi! Remélem azért lesz egy hosszú kemény havas tél!

Hát ezek most túlságosan zajosak lettek.

Ma is felkelt: Link Link Link

1."Ha kisebb kiterjedésû lenne a hidegtömeg, feltehetõen könnyebben, és elõbb leszakadnának bizonyos részei." Ez hogy is van?

2.Létezik-e olyan makro felállás, aminek a végét nem tudod elvi síkon kihozni bazi hidegleszakadásra?
Ezt megválaszolom helyetted: Nem!

3."Továbbra is úgy látom, ebben a helyzetben benne van egy késõbbi bazi hidegleszakadás, hidegelárasztás esélye."
Október végén egy elég bevállalós tipp ez, legalább akkora mint február végé felé, egy melegöblítést prognosztizálni.

Like!

-------------
Hogy ne csak off legyen...
Mai T max. 21,1°C (16:21)

Szerintem ezzel nem mutatta meg, hogy ma pont ott, pont ennyi volt. Máshol meg más volt. Gondolom ez a 15 fokos átlagérték is több évtizednyi megfigyelés, modellezés után lett meghatározva.

És ebben az idõszakban ez a 15 fok már inkább egy nyári 17 fokkal ér fel.

Ezt senki nem is vitatja egy pillanatra sem. Egyébként semmilyen esetben sincs ínyemre más véleményének hülyeséggé, baromsággá minõsítése.
Tessék tényekkel operálni, érvelni, ha valaki valamivel nem ért egyet. A minõsítgetés nem vezet sehova, és illetlen dolog az én szememben.
Mielõtt valaki rávetné magát kis szösszenetemre, ajánlom figyelmébe ama bizonyos fehérnemû felvételét, vagy fel nem vételét!

Nem baromság volt, hanem csak vicceltem!

Azzal együtt, hogy a bajai állomás kiugró maximumai nem reprezentatívak, sok esetben van sokkal melegebb ott, mint a környezõ, szintén alföldi állomásokon.

Baja egyben azt is megmutatta ezek szerint, hogy helyes az a lexikális adat, miszerint a T2m és a T850 különbségének átlagértéke kb. 15 fok. Az ettõl akár fel, akár lefelé eltérõ differencia már speciális eset, pl. nyári huzamos napsütés, száraz levegõ, vagy pedig inverz légrétegzõdés az õszi-téli hónapokban.

November közepéig? Utána tényleg kijárna a kárpótlás , az igazi zord , havas tél legalább márciusig.

Link valamelyik kovács egyenesre kalapálta a determinisztikus futást szerdától. Avagy teljesülni látszik a karácsonyig maradjon ilyen az idõ c. kívánság. Tibi bácsi meghalotta a kívánságokat?

ÉNy-on majdnem 2-ig bírta a köd, elsõre nem rossz.

A felszabadult helyeken pillanatok alatt megugrott a T. Szombathelyen délben még 9 fok volt, de még 1-kor is csak 11 fok, most meg már 19-nél jár.

A TopMax-ot Baja vitte kerekített 24 fokkal, kb. 9 fokos T850 mellett.

------------------------

Sajnos a dombról sem volt túl nagy a látótáv, kb. 70 km lehetett, de ez még a Király-hegyhez is kevés, pedig azon már lehet hogy van hó (1946 m).

Nem akarok az ördög (pontosabban a Mikulás) ügyvédje lenni, de nézd csak meg ezt:

Link

Elképesztõ hosszúságú zonális légpálya az Atlanti-óceán közepétõl egészen Szibéria középtájáig.

Egyik lehetséges oka ez:

Link

Monolit hidegtömeg, mely csaknem kitölti a Jeges-tenger medencéjét. Semmi hasadtság, semmi súlyzó alak. Feltehetõen ez a hatalmas, fagyos légtömeg hozza létre az említett, nagyon kifejezett zonális áramlást azon az alapon, hogy éppen a gigantikus méreteknél fogva nehezen képes a zonalitás meridionalitásba fordulni.
Ha kisebb kiterjedésû lenne a hidegtömeg, feltehetõen könnyebben, és elõbb leszakadnának bizonyos részei.
A közeljövõben ugyan tartósan Észak-Amerikára szakad a hideg, de ez nyilván nem lesz mindig így. Az ottani meridionalitás majd zonalitásba fordul, Eurázsiában pedig valószínûleg meridionalitásba vált a zonalitás.
Véleményem szerint nagyon tetszetõs ez a helyzet: október végén, esetleg még november elején is kitartó magasnyomású öv Dél-Szibériától egészen az Atlanti-óceánig, ettõl északra fokozatosan felhalmozódó hideg levegõ. Továbbra is úgy látom, ebben a helyzetben benne van egy késõbbi bazi hidegleszakadás, hidegelárasztás esélye. Aztán majd meglátjuk.

Szebbet festeni sem lehetne: Link

Igazad van, tényleg nem mondtál ilyet és még csak nem is utaltál ilyenre.
Bocsáss meg, de most olyan jól esett beszólni!
Te szóltál hozzá Floo baromságához elõször, ezért kaptál most tõlem megjegyzést.
(No nem az a baromság Flootól, hogy örül a mostani idõnek, hanem a decemberi, januári álmai)

Ki mondta, hogy "télfan" vagyok? Nektek minden fekete-fehér?

Nálunk is megvan már a 20°C

Beállok a sorba én is, mert úgy is jönnek a télfanok és megpróbálnak minket elnyomni.

------------
szerk.:
Csak le kellett írnom és már itt is van nanóbátyó!

Sõt! Innentõl kezdve akár melegedhetne is, és 2-3 hét alatt szépen beállna az elkövetkezendõ 50 évre a Maluku-szigetek klímájára. Nagyobb hülyeséget valaki?

Maradhatna november végéig, aztán decemberre visszahûlne 15 fokra, január-február 10 fok, majd márciusban újra 20 fok

Valószínûleg csak egy eltévedt futás ,marad az átlagnál jóval enyhébb idõjárás ,elõreláthatólag november közepéig nem kell félni a téltõl.Baffin-tengernél lévõ hidegmag nagyon befészkelte magát.

Kívánni sem lehetne szebb idõt október végén: napsütés, gyenge délies szél, 21 fok

Sõt, melegebb lett a fagyzugokban itt, mint a dombokon, hát ki érti ezt?
Beindult a délnyugati szél az éjjel, nagyon kellemes éjszaka volt, már reggel kellemes meleg volt.
Most meg kimondottan meleg van, végre!
A délnyugati szél árnyékában északnyugaton meg beragadt a köd.
Tipikus nap a mai.

Szuper idõ van, 16.6°C ,bár szél lehetne gyengébb kissé.Ma ismét 20 felett lehetünk.

És itt egy fáklya: Link
Már közel sem olyan egyértelmû az október végi-november eleji meleg. Nem azt mondom hogy nagy hidegek jönnek , de nem is lesz nagy meleg. Megnõtt a szórás , és a csapadékgörbék is már egy picit mozgolódnak.
Október 30: Link
A melegebb levegõ Nyugat-Európa fölé húzodott.
Az az esély megvan rá , hogy engedjen a szórításából az elõoldali-délnyugatias áramlás.

Na, csak képzõdött egy kis katyvasz Közép-Szlovákiában a felszálló ködbõl...

Itteni Tmin -0,2 fok.

Ajándék az idõjárástól a mai nap. Fantasztikus napsütés némi fátyolfelhõzettel.
Gyenge délies légmozgás. Pólós idõ van.

Itt szerencsére szép napos az idõ, mérsékelt a Dny-i szél, csak némi fátyolfelhõzet van az égen.

Mûholdképen is szépen látszik a több órája egyhelyben "toporgó" köd. Link Itt szikrázóan süt a nap, tizenegy-két fok van.

Itt az elmúlt órában még mindig sûrûsödött a köd, most már teljesen zárt és csak 100 m a látótávolság, emellett pedig befordult északiba a szél. Az ilyen délnyugati áramlásos helyzetekben ez tipikusan jellemzõ itt az Alpokalján, de arra nem számítottam, hogy már ma ilyen erõteljesen megjelenik. Szerintem egyes helyeken simán megmaradhat a köd akár délig vagy kora délutánig.

Néhány fotó reggelrõl (amikor elindultam, még átderengett a Nap a ködön, de utána hamar bezárult): Link

Reggeli után kisétálok a dombra, hátha lehet látni a Tátrákat. Chopok-on 9, Lomnici-csúcson 25 cm-es a hóvastagság.

Köszönöm az észrevételt, javítva!

Nem bánom, ma van eme hónapban az utolsó utolsó szabadnapom, legalább jó hangulatban lehet majd kinn ténykedni.

Viszont a 36 órásra így ráférne még egy ráncfelvarrás.

Napközben az ország északkeleti harmadán alacsony szintû rétegfelhõzet okoz erõsen felhõs, borongós, helyenként tartósan párás idõt...

Azt azért érdemes lesz megfigyelni, hogy a nyugati köd mikorra oszlik fel.

------------------------

Hónap utolsó napjaira egyre valószínûbb a lehûlés, persze ebben nincs semmi meglepõ egy meleg idõszak után, és lehet, hogy csak az átlagig csökken a T.

Határ eset volt... Jelen pillanatban csak északnyugaton vannak ködös területek és úgy tûnik a várttal ellentétben északkeleten is szép napos lesz ma az idõ..

Hát ezt bebuktam, nem képzõdött stratus, hiába mutatták a HR modellek.

Persze ez jó, mert szép idõ lesz, de hát mégiscsak egy nagy bukta mára.

A GFS után a mai 12Z ECMWF is "dobott" egy hideg verziót a hosszú hétvége elõtti illetve körüli idõjárást illetõen. Nagyon kíváncsi leszek, hogy vajon melyiküknek lesz "igaza", 18z GFS Mindenszentekre hidegcseppet és havazást "álmodott". Jó éjt!

Pontosan errõl olvastam nemrég, hogy mekkora tévedés ez, hogy a tudományban a devianciák vitték elõre a rendszert. Errõl írtam elõbb: mindenki azt hiszi, hogy a tudomány egy ulrtakonzervatív zárt, nehézkes rendszer, mert nem enged be magába a tapsztaltakkal eltérõ illetve nem igazolt feltételezéseket valamint ezekkel nem foglalkozik behatóbban

A válasz erre az, hogy csak olyat fogadhat el, ami 100%-ig igazol, mert ha nem ezt teszi, akkor összeomlik az egész az ellentmondásoktól

A nem beépített dolgokat 3 rekeszbe sorolja

- valószínû, hogy igaz (nem mond ellent az eddigieknek és a törvények elvárják a létezését, csak még nem fedeztük fel)
- valószínû, hogy nem igaz (nem feltétlen mond ellen az eddigieknek, de nem szükségszerû a létezése)
- biztosan nem igaz (ellentmond legalább egy alapvetõ elméletnek)

A tudomány pénz és emberi kapacitása az elsõ csoportba soroltakat támogatja, a harmadik csoportba soroltakat nem támogatja, a második pedig a lehetõségekhez képest támogatja

Pl: hatalmas összeget fektet(ett) a Higgs bozon megtalálásába, mert ennek létezését az elmélet erõsen valószínûsítette

Nem nagyon fektet pénzt a SETI programba, mert ugyan lehet, hogy vannak földönkívüliek, de megtalálásuk szinte a lehetetlennel egyenlõ

Nem fektet pénzt az örökmozgó kifejlesztésébe, mert az ellentmond pl a termodinamika alaptörvényeinek

Sokan iylen 3ik csoportos elmélettel jönnek elõ azzal az ürüggyel, hogy mi van, ha mégis létezik, nem értik meg, hogy ha valamelyik alaptörvény nem lenne igaz, akkor egyáltalán semmiféle modern berendezés nem mûködne, se mobiltelefon, se számítógép, se semmi

Szóval lehet nyugodtan bízni a szkepticizmusban, ennél nem kívánhat többet az ember. Persze nem kell letenni a romantikus elképzelésekrõl, de tudni kell ,hoyg mi az , ami létezhet azaz valós, és mi az, ami nem létezik

1 vagy 2 vagy 3ik kategória

És akkor nem esünk az ezoterikus baromságok hálójába...

Teljes egyetértésem -lásd az elõbbi beírásomat.

Komoly eredmények mögött mindig komoly munka állt, az a mérnök is kibámult az ablakon, de elõtte évtizedekig gondolkodott a problémán, míg rájött a megoldásra.
Ilyen csak a romantikus regényekben meg a startrekben van, hogy valamit fel kell találni másnap már valaki feltalálja, harmadnap meg már mûködik.

És a tényekhez/matematikához ragaszkodás itt nem pusztán elv, hanem megkerülhetetlen kényszer, aki nem tarja be az semmit sem fog elérni.

A komplex számokra se jöttek volna rá, ha elõtte évezredekig nem dolgoztak volna a valós számokkal

A relativisztikus hatásra se, ha elõtte nem fejleszti ki Newton az õ mechanikáját, amit csak úgy tudott kifejleszteni, hogy elõtte évszázadokig tudósok ezrei dolgoztak ezen mechanika alapjain. Betartva a legszigorúbb tudományos módszereket.

Persze aki híján van mind a matematikai mind pedig a módszertani ismereteknek, az könnyen képzeli, hogy a világ olyan egyszerû, hogy bárki hiphop feltalál/felfedez valamit, elég csak kicsit körbeszaglászni.

A legtöbb ember még azzal sincs tisztában, hogy mit nem tud...

Én nem azt mondtam, hogy az ihlet pillanatát nem elõzte meg hosszas aprómunka, fejtörés és gyötrõdés ezeknél a tudósoknál.
De azt ugye Te se tagadod, hogy gondolataik kissé "deviánsnak" számítottak a korabeli szakmai közvéleményben? Ennek ellenére nekik volt igazuk.
Néha furcsa, átlagostól nagyon eltérõ elképzelések jelentik a továbbfejlõdés útját.
Sõt mi több, épp ezek viszik elõre az emberi tudást.

LOOOOOOOL!!

Newtonnak a fejére esett az alma és egybõl eszébe jutott a gravitációs törvény. Persze. Einstein meg egyik reggel a WC-n ülve gondolt egy merészet, hogy az idõdiletáció milyen jó móka lenne - és lám! - késõbb úgy is lett. Hát hogy milyen érdekes dolgok ezek. Így most mát tényleg látom értelmét annak, hogy regényeket szövögetünk. Hátha bejön. Akár be is jöhet, nem?! A fentiek is ezt igazolják. Rajta hát! Gyerünk! Mindenki hozzon magával még egy "elméletet"!

Az nagyon szép és csak helyeselhetõ, ha a természettudományos megfigyelés, kísérletezés számtalanszor kipróbált, gondosan kimunkált módszereihez ragaszkodunk. Nemkülönben a szintén bevált logikai utakhoz, matematikai formulákhoz való ragaszkodás -különösen az ezoterikus esztelenségek terjedésének korában.
De nem szabad kiönteni a gyereket a fürdõvízzel. Illetõleg, a tudás útja nemcsak rögös, de nemegyszer roppant furcsa is. Néha elõfordul, hogy elsõ olvasatban õrültségnek tetszõ elképzelések helyesnek, elõrevivõnek bizonyulnak. Gondolj csak a relativisztikus effektusokra, vagy a komplex számokra a matekban.
Olyan is elõfordult, hogy elvileg is helytelen koncepció használható metódust eredményezett.
A legelsõ robbanómotorok pl. még világítógázzal mûködtek. Ezek a gázmotorok viszont elég gyakran úgy felrobbantak, mint a bombák. Egy mérnök, aki a probléma elhárításán fáradozott, egy téli napon kibámult az ablakán. Azt látta, hogy a kémények füstje egy ideig felfelé száll, majd vízszintes rétegekben szétterül : egy réteg füst, egy réteg tiszta levegõ...és így tovább. A mérnök a homlokára csapott: ez a megoldás! A világítógázt levegõvel kell rétegezni a hengerben, az majd pufferolja a robbanások erejét, nem fog szétmenni a henger.
Meg is konstruálta azt a szerkentyût, mely létre tudta hozni ezt a rétegezettséget a gázmotor hengerében. És a motor ezután tényleg nem robbant szét. Késõbb a behatóbb vizsgálatok kimutatták, hogy ez az elv teljesen rossz: sincs semmiféle tompító hatása a gáz közé rétegzett levegõnek. A hibás koncepció mégis bevált a gyakorlatban.

Ott is jó, csak innen fut ki hamar.

A Visszatekintõbe terveztem betenni, de persze ez részletkérdés.

Nahát, akkor én megpróbálok némi új információval szolgálni. Nem vitatom, hogy a légkör kaotikus rendszer, és hogy egy bizonyos állapotnak többféle, idõ múltával pedig nagyon sokféle kimenetele lehetséges.
Vannak ellenben az idõjárásnak olyan faktorai, melyek jóval kevésbé kaotikusak, mint a levegõnek, mint gáznak a mozgásai. Ilyen például a szibériai hótömeg, vagy a sarki jég.
A hó jelenléte önerõsítõ folyamatokat indít el: felszíne visszaveri a napsugarak legnagyobb részét, nemigen tud ezen az úton felmelegedni. Ugyanakkor hõszigetelõ tulajdonsága folytán megakadályozza, hogy az alatta levõ földfelszín hõje elérje a fölötte elterülõ légréteget. Mindezek következtében a hosszú szubarktikus éjszakákon a hófelszín fölötti levegõ rendkívül lehûl. A lehûlés anticiklonokat generál, azok pedig fenntartják a derült éghez, a kisugárzáshoz szükséges leszálló légmozgást. Az ilyen "ördögi kör" a káosz állapotában is biztosan fennmarad egy ideig. A szibériai hómennyiség a Hari-féle prediktor egyik eleme, feltehetõleg éppen a fentiek miatt bír elõjelzõ hatással.
A másik elem egy bizonyos légnyomás-eloszlási mintázat: közép-európai alacsony nyomás+észak-atlanti magas nyomás vs. közép-európai magas nyomás+észak-atlanti alacsony nyomás.
Ez az elem a minket érintõ hidegleszakadások lehetõségét fejezi ki. Nem mindegy, hogy a hómezõk fölött felhalmozódott fagyos levegõ el tud-e jutni hozzánk, vagy sem.
E két elem között is van kapcsolat, de ennek kielemzése meghaladja lehetõségeimet. Illetve, talán a meridionális hõcsere ciklusain keresztül függenek össze.
Szóval, arra kívántam rávilágítani, hogy a sarki-szubarktikus hidegbázis kiépülése, regenerálódási hajlama az egyes téli szezonokban eléggé determináltnak látszik.
Hogy a krioszféra hogy reagál a nyár végi, õsz eleji besugárzás csökkenésre, érzésem szerint elég sokat elmond a továbbiakról. Hogy milyen ütemben alakulnak ki,ill. regenerálódnak a sarki hidegtömegek, hogy ezek mutatnak-e leszakadási hajlamot vagy sem, az nagyon jellemzõ az adott õszre és télre. Ezek a jellemzõk pedig nemegyszer fennmaradnak az õsz és tél teljes idõtartamára.