Meteorológiai társalgó

Bár mintha a fáklyán is látszana valami 20. után: Link

Ekkor épülne ki a Brit Anticiklon is: Link Ilyen idõtávlatban nem is jelezhetné szebben a fáklya.

Persze ez még csak érdekesség, nehogy valaki túlságosan komolyan vegye!

Érdekességképp megnéztem a GFS 192 órán túli térképeit is, pontosan ilyen folyamatot mutatnak: ti. az északkeleti AC "alá szorult" medek ránk húzzák a kontinentális hideget jan. 20. után. Természetesen az idõtáv miatt nagy fenntartással kezelendõ a dolog.

Az atlanti ciklonokkal támadó autumno és az északkeleti anticiklonnal felszerelt inverno tartós csatája....

Köszi, tényleg jó! (Annyira elõre már nem néztem vissza a hsz-okat.)

Természetesen Gabesz linkelte Link

Thermometer: szerintem is télies az összkép (azaz hordozza számunkra a téli idõ lehetõségét, pl. GFS fáklya 180 feletti része egyre inkább, de az ECM-é is), csak kezdek már beleöregedni a várakozásba
A makrofelállás kezd kiváló lenni! A blocking nincs reális veszélyben: Link

Derick: jobban is tetted, elég küszködõs volt ma is a fórum
Met4ever: hasonló szkander volt 2012 karácsony elõtt is, éppen pont felettünk. Hátha most nem a nyugati versenyzõ gyõz a végén

Végsõ soron azt kell észrevennünk, hogy ez a kép

Link

az alapvetõen blockingosra, meridionálisra váltó cirkulációnak egy, a mi szempontunkból elfajzottnak (mert ciklon elõoldali) tekinthetõ válfaját mutatja.
Határozottan jelen van az északkeleti hideg, s ennek bárikus megnyilvánulása, a kelet-skandináv blokkoló AC. Az atlanti óceáni légtömegek már csak kerülõ úton, az AC "alá szorulva", azt délrõl megkerülve juthatnak kelet felé. a mutatott szituáció a "csúszópályás" medek elõszobája.
Még világosabbá válik ez, ha megnézzük az egy nappal késõbbi képet:

Link

ECMWF ugyanerre az idõpontra:

Link

Link

Szóval, itt már szó sincs a minket karácsony óta gyötrõ zonális felállásról. Akkor délen volt a magasnyomás, északon az alacsony -eztán fordítva lesz (ha minden igaz)
Gyökeres változás a makroszinoptikai elrendezõdésben -nyugodtan mondhatjuk. Tartós fennállás esetén biztosan elhozza nekünk a telet.
Persze, rémképet ezzel együtt is magunk elé képzelhetünk: az északkeleti blokkoló AC leépül, s a csigagyár légtömegei szabad utat kapnak a kontinens belsejébe. Visszaáll a klasszikus zonalitás, visszaérünk oda, ahonnan indultunk.
De nem kell ennek így történnie, s valószínû, hogy nem is fog. Például, alakulhat tovább úgy is a cirkulációs kép, hogy az atlanti ciklonok a "csúszópályán" lejutnak a Mediterráneum középsõ, majd keleti részébe, és mint mediciklonok, ránk húzzák a Kelet-Európai-síkság fagyos levegõjét. Ebben az esetben havazás is, hideg is lehetne.

Na legalább az AO index jól néz ki, ha már a modellek nem: Link
A zuhanás után pedig már nem is olyan egyértelmû az a visszaugrás pozitívba.

Hol az olasz grafika, belinkelnéd légyszi?

Én emlékszem, 2012 karácsonya elõtt

Az olasz grafika szokás szerint szuperjó, nekem is a szkander jut eszembe a 2 nagy képzõdmény harcáról

Tehát valahol Románia felett majd összecsap a hideg és a meleg, soha nem látott hóvastagságot eredményezve.

Köszi az utána járást.

Elsõ kérdésre a tipp 1905.
Másodikra 1855.

Azért ennyire nem tragikus a dolog.
Általában hangsúlyozva van az idõarányos beválási valószínûség.
Az amatõr meteorológiai portálokon pedig csak felszövegezik a nyers kimeneteket sokat nem gondolkoznak vajon milyen bizonytalan az adott helyzetben a légkör állapota. Azt hiszem vagyis azt tapasztalom az internetes omsz hivatalos prognózisa is a nyers ecm kimenet felszövegezése. Talán 72 órán belül számolhatják be a helyi hatásokat. De azt hiszem a beválási valószínûségrõl náluk van egy tájékoztató.

" Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni."
Teljes egyetértésemmel találkozik ez a kijelentés. Sõt, tovább megyek: nemcsak értelme nincs, hanem nem is szabadna szabályos elõrejelzéseket készíteni 200 órán túli modelleredmények alapján.
Persze, a csábítás nagy: hiszen 300 óránál is ott vannak ugyanazok a térképek, mint amik 24 óránál, például. Ugyanúgy lehet azokbõl is félnapokra lebontott, számadatokat tartalmaszó prognózist elõállítani.
De egy szakembernek éreznie kell (hisz mi, amatõrök is tisztában vagyunk ezzel) micsoda óriási különbség van beválási valószínûség, egyáltalán, komolyan vehetõség szempontjából egy 24 órás, és egy 300 órán felüli idõtávú szinoptikai térkép között. Aki ezt nem érti, az tényleg nem érti a numerikus, valószínûségi elõrejelzés lényegét.
Vagy ami még rosszabb, nem akarja érteni, vagy direkt szélhámoskodik. Szerény véleményem szerint, aki ugyanúgy közöl 200 órán felüli modelleredmények alapján készült részletes prognózist, mint ahogy a 24 vagy 48 órás idõtávû alapján készültet, az kókler.
Ilyen hosszú idõtávban már napi lebontású, számadatokat is tartalmazó elõrét igen-igen kétes (vétkes?) dolog adni.
Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy ilyen és ilyen makrocirkulációs kép látszik valószínûnek, de akkor is fel kell hívni a figyelmet a beválás bizonytalanságára.
Tulajdonképp nem is az az "árulás", ha valaki jóval 200 órán túlra szabályos prognózist készít. Hiszen rendszerint bukni fog vele, és mivel az emberek tényleg nem hülyék, elõbb-utóbb már csak legyinteni fognak rá.
Az árulás az, mikor a meteorológus "kisunnyog" az ilyen prognózis mögül. Azaz, a kérdéses napra szóló elõrét hozzáigazítja, farigcsálja a változó modellkimenetekhez. Ilyenkor látszólag nincs bukta: pénteken még ezt jósoltam jövõ utáni hét szerdára, majd vasárnap azt, kedden pedig amazt -s lám, végül igazam is lett!
Lehet, nincs bukás, de van áltatás, és permanens csalódások az olvasók-hallgatók részérõl.
Ha én lennék a "nagyfõnök", nem engedném, hogy a meteorológusok 5 napon túlra részletes elõrejelzést publikáljanak. S azt is csak kivételes esetben, hogy utólag hozzányúljanak a prognózisokhoz.

Írdod: "Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?"
Íme a tényleges helyzet a mai minimumokkal: Link
A legnagyobb adathiány az óceánok és a sarkvidékek térségében van.

Egy dolog a mezõgazdaságnak tragédia lenne, ha a várva várt lábas hidegünk esetleg február közepe táján méltóztatna megérkezni, addig meg maradnának többnyire a fagymentes éjszakák. Erre is van esély. Nem biztos, hogy a tél végén nem tör rénk az északi sark. Ez sem lenne rendkivüli sem.

71.

71 éve történt a doni katasztrófa. Január tizenkettedikei szovjet áttörés napjaiban az idõjárás is igen zordra fordult, a hideghez idõnként erõs szél, hóviharok társultak.
Link
Link
(Nálam még 2013 van fejben.., köszi Télember! )

Siófokon rendben mentek a mérések. Ha nagyon akarod, még az észlelõ nevét is megtalálom 1944-bõl. Hiánytalanok az adatok

Azért nem mindenki volt hadköteles akkoriban.

Nem is mutatnak mást, folyton melegítenek!
Már lassan megjelenik messze délen a 20 fokos izoterma is, még a végén március utolsó napjaiban meglátogathatom a jó öreg Csepeli strandot!

Igen ez a fajta meleg levegõ már az ecm futásán is rajta van. Den nem valószínû, hogy elér minket de figyelemre méltó így január közepén.

Többen írták és ez lehet az oka a modellek csapongásának, hogy mi pont ütközõ zónában lehetünk egy darabig, sajnos elég sanszos, hogy a meleg oldalon kezdetekben.

Annak indult, de nem maradt úgy (120 óra felett).
Hát igen, a 06z-t valami kinti télfan hekkelhette.
Ezzel együtt nem tartom kizártnak a pálfordulatot...

Africa is coming
Link

Donnie: Annyira betegek a modellek, hogy nem is emlékszem ilyenre mikor volt ilyen hogy futásról futásra mást mutassanak.

A folytatás annyira nem lett rózsás.

Én nem igen hiszem h téliesebben indul Már a 06Z után tuttam h nem sok esélye van annak a futásnak

12z a 06z-hez képest is téliesebben indul. Link

Jó hülye elmélet volt részemrõl a szinuszos a minap (hogy kb hasonló ideig tartanak az egymást követõ futások hûtõ- és fûtõjellegû futásai, és ezek felváltva hullámzanak), erre most mégis ezt csinálja a GFS.

Néha a leghülyébb elméletek is igazolódnak viszont (1-1 alkalommal)

Évszámot kérek, jöhet privátba is aztán írok hozzá kis történet is, ja két évszám kell. Este vagy holnap délelõtt fent lesz ígérem. Most mennek kell.

101 éve és 8 napja

Ma elõször ültem gép elé, és a GFS fáklya láttán azt kell mondjam... Nofene!
OP "kicsit" elszállt, most lefelé.
Ami jó, hogy a tagok átlagát is levitte jó pár fokkal (a GFS, nem maga az OP).
ECM-mel helycserés támadást folytatnak?

Azt ne felejtsd el,hogy Szegeden akkor csak belterületi mérések voltak,ezt nem árt figyelembe venni az összehasonlításoknál.

Problémát megoldottam. Az oldalnézetet lekicsinyítettem 90%-ra miközben normális esetben 100% szokott lenni. De azért köszi

Igen köszi olvastam:-)

Szibéria:

Teljesen igazad van, voltak hiányosságok ahogy most is vannak. De itt elõttem van épp az 1911-es évkönyv. Bátran mondhatom, hogy ennyire összeszedett, kidolgozott, igényes, pontos, és tartalmas évkönyveket csak abban az idõszakban úgy 1950-ig láttam. Így azokban az idõkben nagyon is szükség volt a mérésekre. Azok az emberek sem voltak hülyék sõt, nem szabad lebecsülni õket. Azonban igazad van a háború sok veszteséget okozott, de amik megmaradtak mint pl Budapest, Siófok Pécs stb azért azok rendben mentek, kisebb hiányosságokkal, Így ráfogni nem lehet ezekre, hogy hibásak sõt..

Felteszek két kérdést aki tudja rá a választ kérem írja meg, vagy tippeljen. Az elsõ magas légköri felszállások, próbálkozások mikor voltak Magyarországon? Magyarország mikor csatlakozott az európai mérésekhez?
Két évszámra vagyok kíváncsi.
Este 8 körül értékelem a válaszokat.

Magam is beszéltem olyan észlelõvel, hogy kiment kitette a kezét és úgy írta be a hõmérsékletet, igaz nem mostanában volt. De úgy a 60.-as években.

Kérek menj be Debrecenbe a könyvtárba és kérd el az észlelési naplókat, én mindengyiket átolvastam, abban benne van az észlelõ neve is, volt amikor a mûszer romlott el, volt mikor bombáztak stb. Ezek tények. Azért a világválság és a világháború nem keverendõ össze. Van egy fiatal észlelõ 2 nap alatt úgy beviszik a frontra hogy azt se tudja eszik-e vagy isszák.

Igen köszönöm, országosan hidegebb volt, akkor bizony jól írtam. Tény ezek eltérõek mint minden évben egyes vidékeknek de nagyságrendileg mûködik a dolog.

Tehát 5 ilyen évünk is volt amióta megbiztató mérések folynak. Ami azért nem kevés.

Azt leírtuk, hogy a 1795-96 -os szezonban ezt értsük november-március között, tehát ekkor a március volt a leghidegebb hónap a téli idõszak folyamán.
De bizony volt, hogy november volt a leghidegebb, sõt és nem is kell messzire visszamenni. pl 1993-94-es év is iylen volt.
Még ilyen volt 1920-21, 1876-77-es tél. Ebbõl én 3 szezont találtam.
Tehát ha téli idõszakot nézem akkor a márciusnál 1 novembernél 3 is elõfordult.

Ennek analógiájára az 1929-1933-as adatokat se vegyük figyelembe a nagy gazdasági világválság miatt, mert akkor vélhetõen az észlelõk is nagyon stresszesek voltak és alul/felül mértek.
Link

IE8 bug.

Bizony, nagyrészt én is ezt tapasztalom...

Bezzeg a DM naptárról tudnak olyat mondani, hogy "óóó, nem is volt az olyan rossz, fél évre elõre csak 1 hetet tévedett".

Szibéria: Lász írta lentebb, hogy OMSZ-os évkönyvben az országos átlagnál a március volt hidegebb, plusz Télembernél is ez volt Siófokon. Ezek szerint keleten hidegebb volt a január, de ha értelmezted az írásomat, akkor láthattad, hogy Budapesten is. A többire nem reagálok, mert az csak egyszerû kibúvókeresés részedrõl.

Ez elég lokális lehetett 1944.-ben: 1880 elõtti adatok erõsen kérdõjelesek, ezért nem is lehet valóban komolyan venni. Debrecenben én is néztem régi adatokat anno, ott a gyógyszerész nézte 1854.-tõl, de olvastam hogy akkor össze vissza mértek több helyen az országban.

Szóval a met.hu adatbázisa alapján:

Debrecen 1944 (havi középhõmérséklet)
1944-01 -0.6
1944-02 -0.7
1944-03 1.8

Szeged ugyanekkor:
1944-01 1.8
1944-02 -0.4
1944-03 2.9
(forrás: Link
Másrészt 1944.-ben háborús készülõdés volt, az észlelõket vitték kifelé a frontra majd új érkezett helyettük, elég vészterhes idõszak volt akkor. Bombázások idején meg voltak hetes vagy hónapos kihagyások is érthetõ okok miatt.

Lász , ha esetleg átsiklottál volna felette: Link Link

Loznica,(Nyugat-Szerbia) 18 fok Nem semmi.

"Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni."

Te melyik univerzumból érkeztél? Az embereknek úgy általánosságban gõze nincs az idõjárási elõrejelzésekrõl, se a valószínûségekrõl, se egy idõjárási esemény idõbeli lefolyásáról

De nem is ez a szomorú, hanem az, hogy hiába próbálnád elmagyarázni nekik, a többség nem is akarná megérteni, sõt leginkább téged nevezne hülyének, hogy mit okoskodsz itt, neki az a lényeg, hogy 3 hét múlva péntek délután 2-kor esni fog-e vagy sem.

A jó elõrejelzésed elfelejti, a rosszat 30-szor az orrod alá dörgöli fennhanngon állítva, hogy ennél még a béka is pontosabban jósol.

Én már úgy vagyok vele, hogy ha kérdezik, akkor inkább azt mondom, hogy majd utána nézek, de inkább nem válaszolok. Mert ha egyértelmût kijelentek, azt elfogadja de utána beszól, ha nem az volt, ha meg elkezdek beválási esélyekrõl beszélni, akkor sültbolondnak néz, neki annyi jön át, hogy ez az illetõ bizonytalan, tehát nem tud semmit.

De nem kell messzire menni, itt a Metneten is bõven akadnak ilyenek, akik csak a tuti frankó kijelentõmondatokat tartják megfelelõ elõrejelzésértékûnek..

Siófoki adatok (illetve ezek hiánya miatt) alapján sajnos csak 1944-et tudom szintén megerõsíteni:
január: 2,9 °C, március 2,5 °C átlaghõmérséklettel zárt ebben az évben.

Ezt azért még gondolod át...

Az igen-nem az 2 kategória, ami lefedi az összes kimenetet, míg egy valószínûségi elõrejelzés esetén több kategória is lehet, pl. +3 foknál nagyobb, +1, +3 fokos, -1, +1 fokos, -3, -1 fokos ill. -3-nál alacsonyabb anomália valószínûsége.
Másrészrõl pedig a dolog erõsen függ az adott esemény klimatológiai bekövetkezési valószínûségétõl is. Ha pl. egy adott pontban, a hónap adott hetében a hóesés valószínûsége kisebb mint 0,1%, akkor egy erre vonatkozó 10-20%-os valószínûségi elõrejelzést nem vennél komolyan?
Ha viszont mondjuk 95% adott esemény klimatológiai valószínûsége, akkor nem biztos, hogy megijednél egy 50-60%-os elõrejelzési valószínûségtõl, pedig jóval magasabb, mint az elõbb említett 10-20%-os....

Persze nem mindegy, hogy mekkora a valószínûség, de azt azért mindenki tudja, hogy az 50%-os valószínûségû elõrejelzések tulajdonképpen nem jobbak egy tippmix szelvénynél. És ez akkor is így van, ha az elõbbi elkészítése nagyságrendekkel több energiába, idõbe telik, mint egy tippmix-szelvény kitöltése. A kérdés tehát nemcsak jogos, de nagyon fontos is, hogy miért kerülnek nyilvánosságra azok az elõrejelzések, amelyek beválási valószínûsége közelít az 50%-hoz, magyarán vagy beválnak, vagy nem? A valószínûség a közvélemény szemszögébõl olyan, mint a banki hirdetéseknél a csillag és az apró betûs rész. A széles közvélemény elé én csak a 80% feletti valószínûségû elõrejelzéseket tárnám. Ha ez egy hét, akkor egy hét, ha 1 nap, akkor 1 nap. Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni. Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni.

Akkor törlöm a böngészési adatokat.

Szerk: Nem értem vele semmit, ugyan úgy szét van esve

Köszönöm 1808 kimaradt valamiért. Országosan viszont 1944 márciusa hidegebb volt az egyik évkönyv szerint.
Igen Váralajmetnet nagyon szép munkája van és bizony tudni kell, hol keresgéljen az ember, Ádám is így tett.

Ádám viszont tudja milyen finom gyûjteményeim vannak a tarsolyba még ezen kívül is:-)
Természetesen fejbõl ennyi adat nem megy, sok igen de ennyi nem lehet, de valamiért nagyon szerencsés vagyok a memóriámmal, így az iskolákban is ezekbõl éltem:-)
Azt viszont tudom, hogy hol kell mit megnézni és tényleg nagyszerû gyûjtésem van most már, sõt jó sokat írogattam a könyvtárban is:-)

Viszont helyesbítek, mivel azt írtam, hogy május vagy szeptember itt termesztésre felcserélõdésre gondoltam, de azért nem igazán lehetnek egész nyáron a legmelegebb hónapok ezek. Május melegebb volt mint pl augusztus vagy akár július is és szeptemberrel is elõfordult ez az volt.

Nálam OK.