Meteorológiai társalgó

Igen köszi olvastam:-)

Szibéria:

Teljesen igazad van, voltak hiányosságok ahogy most is vannak. De itt elõttem van épp az 1911-es évkönyv. Bátran mondhatom, hogy ennyire összeszedett, kidolgozott, igényes, pontos, és tartalmas évkönyveket csak abban az idõszakban úgy 1950-ig láttam. Így azokban az idõkben nagyon is szükség volt a mérésekre. Azok az emberek sem voltak hülyék sõt, nem szabad lebecsülni õket. Azonban igazad van a háború sok veszteséget okozott, de amik megmaradtak mint pl Budapest, Siófok Pécs stb azért azok rendben mentek, kisebb hiányosságokkal, Így ráfogni nem lehet ezekre, hogy hibásak sõt..

Felteszek két kérdést aki tudja rá a választ kérem írja meg, vagy tippeljen. Az elsõ magas légköri felszállások, próbálkozások mikor voltak Magyarországon? Magyarország mikor csatlakozott az európai mérésekhez?
Két évszámra vagyok kíváncsi.
Este 8 körül értékelem a válaszokat.

Magam is beszéltem olyan észlelõvel, hogy kiment kitette a kezét és úgy írta be a hõmérsékletet, igaz nem mostanában volt. De úgy a 60.-as években.

Kérek menj be Debrecenbe a könyvtárba és kérd el az észlelési naplókat, én mindengyiket átolvastam, abban benne van az észlelõ neve is, volt amikor a mûszer romlott el, volt mikor bombáztak stb. Ezek tények. Azért a világválság és a világháború nem keverendõ össze. Van egy fiatal észlelõ 2 nap alatt úgy beviszik a frontra hogy azt se tudja eszik-e vagy isszák.

Igen köszönöm, országosan hidegebb volt, akkor bizony jól írtam. Tény ezek eltérõek mint minden évben egyes vidékeknek de nagyságrendileg mûködik a dolog.

Tehát 5 ilyen évünk is volt amióta megbiztató mérések folynak. Ami azért nem kevés.

Azt leírtuk, hogy a 1795-96 -os szezonban ezt értsük november-március között, tehát ekkor a március volt a leghidegebb hónap a téli idõszak folyamán.
De bizony volt, hogy november volt a leghidegebb, sõt és nem is kell messzire visszamenni. pl 1993-94-es év is iylen volt.
Még ilyen volt 1920-21, 1876-77-es tél. Ebbõl én 3 szezont találtam.
Tehát ha téli idõszakot nézem akkor a márciusnál 1 novembernél 3 is elõfordult.

Ennek analógiájára az 1929-1933-as adatokat se vegyük figyelembe a nagy gazdasági világválság miatt, mert akkor vélhetõen az észlelõk is nagyon stresszesek voltak és alul/felül mértek.
Link

IE8 bug.

Bizony, nagyrészt én is ezt tapasztalom...

Bezzeg a DM naptárról tudnak olyat mondani, hogy "óóó, nem is volt az olyan rossz, fél évre elõre csak 1 hetet tévedett".

Szibéria: Lász írta lentebb, hogy OMSZ-os évkönyvben az országos átlagnál a március volt hidegebb, plusz Télembernél is ez volt Siófokon. Ezek szerint keleten hidegebb volt a január, de ha értelmezted az írásomat, akkor láthattad, hogy Budapesten is. A többire nem reagálok, mert az csak egyszerû kibúvókeresés részedrõl.

Ez elég lokális lehetett 1944.-ben: 1880 elõtti adatok erõsen kérdõjelesek, ezért nem is lehet valóban komolyan venni. Debrecenben én is néztem régi adatokat anno, ott a gyógyszerész nézte 1854.-tõl, de olvastam hogy akkor össze vissza mértek több helyen az országban.

Szóval a met.hu adatbázisa alapján:

Debrecen 1944 (havi középhõmérséklet)
1944-01 -0.6
1944-02 -0.7
1944-03 1.8

Szeged ugyanekkor:
1944-01 1.8
1944-02 -0.4
1944-03 2.9
(forrás: Link
Másrészt 1944.-ben háborús készülõdés volt, az észlelõket vitték kifelé a frontra majd új érkezett helyettük, elég vészterhes idõszak volt akkor. Bombázások idején meg voltak hetes vagy hónapos kihagyások is érthetõ okok miatt.

Lász , ha esetleg átsiklottál volna felette: Link Link

Loznica,(Nyugat-Szerbia) 18 fok Nem semmi.

"Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni."

Te melyik univerzumból érkeztél? Az embereknek úgy általánosságban gõze nincs az idõjárási elõrejelzésekrõl, se a valószínûségekrõl, se egy idõjárási esemény idõbeli lefolyásáról

De nem is ez a szomorú, hanem az, hogy hiába próbálnád elmagyarázni nekik, a többség nem is akarná megérteni, sõt leginkább téged nevezne hülyének, hogy mit okoskodsz itt, neki az a lényeg, hogy 3 hét múlva péntek délután 2-kor esni fog-e vagy sem.

A jó elõrejelzésed elfelejti, a rosszat 30-szor az orrod alá dörgöli fennhanngon állítva, hogy ennél még a béka is pontosabban jósol.

Én már úgy vagyok vele, hogy ha kérdezik, akkor inkább azt mondom, hogy majd utána nézek, de inkább nem válaszolok. Mert ha egyértelmût kijelentek, azt elfogadja de utána beszól, ha nem az volt, ha meg elkezdek beválási esélyekrõl beszélni, akkor sültbolondnak néz, neki annyi jön át, hogy ez az illetõ bizonytalan, tehát nem tud semmit.

De nem kell messzire menni, itt a Metneten is bõven akadnak ilyenek, akik csak a tuti frankó kijelentõmondatokat tartják megfelelõ elõrejelzésértékûnek..

Siófoki adatok (illetve ezek hiánya miatt) alapján sajnos csak 1944-et tudom szintén megerõsíteni:
január: 2,9 °C, március 2,5 °C átlaghõmérséklettel zárt ebben az évben.

Ezt azért még gondolod át...

Az igen-nem az 2 kategória, ami lefedi az összes kimenetet, míg egy valószínûségi elõrejelzés esetén több kategória is lehet, pl. +3 foknál nagyobb, +1, +3 fokos, -1, +1 fokos, -3, -1 fokos ill. -3-nál alacsonyabb anomália valószínûsége.
Másrészrõl pedig a dolog erõsen függ az adott esemény klimatológiai bekövetkezési valószínûségétõl is. Ha pl. egy adott pontban, a hónap adott hetében a hóesés valószínûsége kisebb mint 0,1%, akkor egy erre vonatkozó 10-20%-os valószínûségi elõrejelzést nem vennél komolyan?
Ha viszont mondjuk 95% adott esemény klimatológiai valószínûsége, akkor nem biztos, hogy megijednél egy 50-60%-os elõrejelzési valószínûségtõl, pedig jóval magasabb, mint az elõbb említett 10-20%-os....

Persze nem mindegy, hogy mekkora a valószínûség, de azt azért mindenki tudja, hogy az 50%-os valószínûségû elõrejelzések tulajdonképpen nem jobbak egy tippmix szelvénynél. És ez akkor is így van, ha az elõbbi elkészítése nagyságrendekkel több energiába, idõbe telik, mint egy tippmix-szelvény kitöltése. A kérdés tehát nemcsak jogos, de nagyon fontos is, hogy miért kerülnek nyilvánosságra azok az elõrejelzések, amelyek beválási valószínûsége közelít az 50%-hoz, magyarán vagy beválnak, vagy nem? A valószínûség a közvélemény szemszögébõl olyan, mint a banki hirdetéseknél a csillag és az apró betûs rész. A széles közvélemény elé én csak a 80% feletti valószínûségû elõrejelzéseket tárnám. Ha ez egy hét, akkor egy hét, ha 1 nap, akkor 1 nap. Az emberek nem hülyék, ha elmagyarázzák nekik, hogy pillanatnyilag 1 napra "lát elõre" a prognózis, akkor meg fogják érteni. Az égvilágon semmi értelme alacsony valószínûségû elõrejelzéseket kiadni.

Akkor törlöm a böngészési adatokat.

Szerk: Nem értem vele semmit, ugyan úgy szét van esve

Köszönöm 1808 kimaradt valamiért. Országosan viszont 1944 márciusa hidegebb volt az egyik évkönyv szerint.
Igen Váralajmetnet nagyon szép munkája van és bizony tudni kell, hol keresgéljen az ember, Ádám is így tett.

Ádám viszont tudja milyen finom gyûjteményeim vannak a tarsolyba még ezen kívül is:-)
Természetesen fejbõl ennyi adat nem megy, sok igen de ennyi nem lehet, de valamiért nagyon szerencsés vagyok a memóriámmal, így az iskolákban is ezekbõl éltem:-)
Azt viszont tudom, hogy hol kell mit megnézni és tényleg nagyszerû gyûjtésem van most már, sõt jó sokat írogattam a könyvtárban is:-)

Viszont helyesbítek, mivel azt írtam, hogy május vagy szeptember itt termesztésre felcserélõdésre gondoltam, de azért nem igazán lehetnek egész nyáron a legmelegebb hónapok ezek. Május melegebb volt mint pl augusztus vagy akár július is és szeptemberrel is elõfordult ez az volt.

Nálam OK.

Értem, hogy mit szeretnél megfogalmazni, én inkább arra próbálnék rávilágítani, hogy egy adott területet (Magyarországot) tekintve, jelenállapotból, az az általad említett nagytérségi,de helyi folyamatok, szerintem nem befolyásolják a várható idõjárást. A Földközi-tenger vízhõmérsékletében is inkább csapadékszinten érzek valamennyi összefüggést. Persze ha mondjuk egy brutális hõ kontrasztal berendezkedett Európa, átmenetileg módosíthat bizonyos idõtávokon az anomálián. De hát az áramlás iránya az mindig beleszólhat a dolgokba.

Ja és utólagosan is köszi, hogy vetted a fáradalmat, velem ellentétben az áttekinthetõ hozzászólásra, kérlek most írd a számlájára annak, hogy 35 órája vagyok talpon, meg még leszek is estig, így nem annyira kifinomult a gondolkodó képességem.

Csak nekem jön be ilyen furán az oldal? Bal oldalt fent lehet bejelentkezni, utánna jobbra fent írja ki, hogy sikeres bejelentkezés. Teljesen szét van esve az oldal. Csak nálam jelentkezik ez a probléma?

Váraljamet budapesti adatsorában 4 olyan év is akad, amikor a március átlaghõmérséklete a januári alatt végzett. Ez nem is olyan kevés 234 év alatt, igaz mindegyik elég régen volt. Sorrendben 1796, 1808, 1804 és 1845 volt ilyen.

Plusz két esetben 1 fokon belüli volt a különbség január javára, ebbõl az egyik "viszonylag" közel volt a jelenhez, 1944-ben történt mindez (+1,6/+2,2). Ez a megelõzõ 30 évhez (-1,7/+5,2) képest 3,3 fokos pozitív anomáliát jelentett januárban és 3 fokos negatív anomáliát márciusban.

Január:

absz. Tmin: -5,3 fok.
absz. Tmax: +13,2 fok.
átlagos Tmin: +0,2 fok.
átlagos Tmax: +5,6 fok.
Fagyos nap: 15 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 22 mm.
Havas nap: 4 db.
Hótakarós nap: 3 db (max: 6 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Március:

absz. Tmin: -4,5 fok.
absz. Tmax: +8,9 fok.
átlagos Tmin: +0,6 fok.
átlagos Tmax: +6,0 fok.
Fagyos nap: 9 db.
Téli nap: 0 db.
Csapadék: 118 mm.
Havas nap: 14 db.
Hótakarós nap: 1 db (max: 13 cm).
Uralkodó szélirány: ÉNy-i.

Nem meglepõ módon a január nagy része északi zonalitással telt. Néha a frontok felkavarták nálunk is az állóvizet, de jobbára AC alatt pihentünk. Link A hónap elsõ felében befigyelt pár izgalmasnak tûnõ hidegöblítés, de ezek nagyrészt szárazon, ÉK felõl mentek végbe. Link

Hónap végén volt a legmelegebb, ami folytatódott február elején is, akkor már +15 fok is elõfordult! Link Aztán egycsapásra megváltozott minden. Link És mi lett belõle! Link Link Elég klasszikus felállás. Link Link

Nem csoda, hogy a február jóval hidegebb lett a januárnál, bár nem igazán volt extrém. Ahhoz több csapadék kellett volna. Azért akadtak kemény napok.

No de márciusban beindult a csigagyár. A mi csigagyárunk. Link Link Link Link

Napsütéses órák száma: 86/68/86. Január = március, durva.

Ezt nem lehetett kihagyni

Ezeket fejbõl is tudod, vagy azért néha írásos anyagra is támaszkodsz?
És miféle könyv...?

Jaj te milyen gonosz vagy, hogy a tutifrankó állításokat tényekkel cáfolod. Nem is értem hogy mered venni ehhez a bátorságot és az energiát

Nekem 1990-tõl vannak saját méréseim, oylan, hogy a január melegebb lett volna, mint a március, oylanra nem emlékszem, olyanra viszont többször is, hogy a március hidegebb, mint a február, illetve olyanra, hogy az adott hónap eleje és vége cserélõdött fel: azaz az átlaghõmérséklet a csökkenés helyett nõtt (pl tavaly október) illetve a növekedés helyett csökkent: tavaly március és május is)

Na de könyv, az mikor fog megjelenni ezekbõl? Szívesen állnék sorba érte!

Tegnapi nap után elgondolkoztam de ezt nem lehet kihagyni:-)

Nálunk gyakran elõfordul, olyan, hogy decembernél hidegebb a március de elõfordult már pl olyan, hogy januárnál hidegebb a március nem is egyzser.
1780 óta
1796, 1804, 1845 és 1944 ezekben az években március bizony hidegebb volt mint január.
Sõt 1795-96-os szezonban a március volt a tél leghidegebb hónapja. Ezek fõvárosi adatok országosan is elõfordult regionális szinten más években is, sajnos ahhoz több gyûjtés kell, hogy nagyobb képet kapjak. így állok egyelõre:-) De amiket leírtam azok nagyjából országos szinten is megállják a helyüket. Olyan sokat van, hogy február enyhébb a márciusnál. Nyári idõszakban is találunk, hogy a nyár legmelegebb hónapja május vagy szeptember, õszi a tavaszi hónapok is felcserélõdhetnek. De tél és a nyár ebbõl is legszélsõségesebb. A legextrémebb amit beszéltünk már, hogy 1926-ban a nyár legmagasabb hõmérséklet április 26-án volt 33,6 fokkal Debrecenbõl, igaz ekkor természetesen nem ez volt a legmagasabb havi közép a nyári idõszakban.
Ha egy tél enyhe nem jelenti azt, hogy márciusban ne lenne nagy havazás és zord hideg igaz kisebb az esélye de mint látjuk van rá példa.
Sõt egy másik extrém példa 1913-ben április 12-én alakult a ki a fõvárosban és gyakorlatig az egész Dunántúlon a legvastagabb hótakaró, úgyhogy egész télen alig volt havazás, és április közepén sokfelé voltak 10-30 cm vastag havak hófúvások a Bakonyban 1,5 méteres torlaszokkal. A fõvárosból is 5 hótakarós napot jelentettek és 12 cm vastag maximális havat.
1938-ban március melegebb volt mint április, és még sorolhatnám volt minden minta a búcsúban hazánk éghajlat bizony nagyon színes:-)

Amennyire tudom, a modellezés jelenleg elérte a saját határait. Bár korábban is igaz volt, hogy az elõrejelzések jelentõsen csak a mérõhálózat illetve a mérések gyakoriságának növelésével érhetõ el, azt gondolom, hogy mára ténylegesen is elkerülhetetlenné vált. Közismert tény, hogy Oroszországban, Mongóliában, vagy Kazahsztánban borzasztó ritka a mérõhálózat. Ezek sûrítése viszont elengedhetetlen az elõrejelzések tovább pontosításában. Gondoljatok csak a termikus AC fizikai paramétereire! Hogyan is lehetne megfogni a keleti hidegbetöréseket, ha tõlünk keletre 500-1000 kilométerenként van egy állomás?

Természetesen nem vitatom, hogy a fejlõdés vérrel-verítékkel lehetséges csak, de néha úgy érzem, hogy a meteorológia továbbfejlõdését aligha várhatjuk a modellek továbbfejlesztésétõl.

"Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?"

Igen, azt nem tettem hozzá, hogy Európa nagyrészére értettem, nem csak a kis országunkra.

" Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek"

Nyugati és a Földközi-tenger.

"a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen."

Azt én sem mondam, hogy gyakori lenne, én eleve nem is egy átlagos télrõl beszéltem. Szerintem egyátalán nem mindegy, hogy a földközi tenger mondjuk 5 fokkal melegebb vagy hideggebb az átlagtól tavaszkezdéskor. A meleg levegõ rengetegszer jön elõoldali helyzetben dél felõl, ilyenkor a földközi tenger és a fölötte lévõ levegõ hõmérséklete igenis sokat számít.

" A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén."

Ebben igazad van, rosszul fogalmaztam, az átlagot valószínûleg nem lehet, viszont az sem mindegy, hogy a tél vége felé milyen hõmérsékletek uralkodna Európában, ha például Európa szerte hideg az idõ, a talaj is át van hülve, akkor nyílván nehezebb a melegnek bevennie az országot, mint egy már amúgy is langymeleg Február után.

" volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy,
hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti"

De, szerintem mérsékel rajta/gyengíti, persze itt most nem egy inverziós helyzetre értem, amikor csak az alsó néhány száz méteren van hideg, felül meg +7 fokkok, hanem egy igazi kontinentàlis hideg légtömeget. Példát pedig nem kell írnod, tudok én is fejbõl egy pár esetet (jellemzõen Karácsonykor), amikor nagy hideget nagy enyhülés követett, de figyelem, én nem azt mondtam hogy ez megállítja a meleget, hanem hogy mérsékli/gyengíti, mert ha ugyanez a meleghullám mondjuk 0 fok körüli hõmérsékletekbe ütközne, nagyobb meleget tudna okozni.

Igen, én emlékszem még csak pár éve vagy csak 10-15 évvel ezelõttre, amikor a pár napnál távolabbra alig sikerült jó elõrejelzést készítenie a modelleknek/elõrejelzõknek.

Viszont én a gondot ott látom, hogy pont a leglényegesebb folyamatoknál (frontok, ciklonok) és legfontosabb eseményeknél (zivatar, havazás, ónosesõ) csökken radikálisan a beválás a kívánatos idõtáv alá, egy hótakaró vastagságot még 1 napra elõre is igen nehezen találnak el.

De persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezek a folyamatok a legérzékenyebbek a kezdeti feltételekre, de számomra is látványos volt a fejlõdés az utóbbi idõkben.

Köszönöm ezt akartam írni koczkásnak. Derick is ezt írta kb.

Köszi a képeket! Ha hazamegyek biztos hogy felmegyek én is, mostanában amúgy is szokásommá vált, mikor néha napján sikerül hazaszakadnom.

met4ever: Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.

Fõként, hogy a médiiijabetyárok úgy közvetítenek sokszor, hogy egy adott valószínûségbõl, konkrét végkimeneteleket, sõt, olykor következményeket , nem egy esetben pedig, saját "költõi" szárcsapkodásaikkal egészítik ki. sok sok pénzért, na ha fölöslegesen kidobott pénzrõl van szó akkor pl ezeknek a fizetésén is lehetne spórolni.

"Ha ugyanis a 7-10 napos intervallumon túl már nem láthatóak a makrofolyamatok sem, valóban felmerül a kérdés, hogy akkor minek öntik ki azt a rengeteg pénzt az ablakon, ami ezeknek a pocsék elõrejelezéseknek az elkészítéséhez szükséges."

Azért ez koránt sem ilyen egyszerû. Vannak teljesen elméleti levezetések a légköri folyamatok elõrejelezhetõségérõl, illetve van az ebben az értelemben vett "gyakorlati oldal", a modellezõk, akik megpróbálnak a légkört minél jobban leíró modelleket fejleszteni és ezeket folyamatosan ütköztetve a valósággal ebbõl következtetéseket levonni arról, hogy mit lehet és mit nem.
Ez nem megy egyik percrõl a másikra, több évtizedes fejlesztésekrõl van szó, és senki sem garantálhatja a jövõbeli jelentõs eredményeket. Ezek a fejlesztések jelentõsen túlmutatnak a középtávú idõjárás modellezésen, mert itt már csatolt légkör-óceánmodellekrõl van szó, mert ezen az idõskálán már az óceáni folyamatok sem hanyagolhatók el.
Egyébként nincs túl sok központ, mely komolyabban foglalkozik hosszútávú modellezéssel (a jelentõsebbek: ECMWF, Met Office, NCEP), az egyes met. szolgálatok pedig ezen modellek kimeneteit kapják meg, s értelmezhetik azokat.

Amit feszegetsz pénzügyi támogatás ügyben, az a kutatás, mint olyan támogatását kérdõjelezi meg. Akarjunk-e fejlõdni? Ha nem garantált eleve a siker, akkor neki se kezdjünk...?

A középtávú elõrejelzések lassú fejlõdése jó példája annak, hogy érdemes volt erre áldozni. Egy gyakran bemutatott ábra: Link (7. oldal tetején), arról, hogy az elõrejelzések nagy térskálán hanyadik napig tekinthetõek megfelelõnek (megfelelõség itt a legalább 80%-os anomália korrelációval van definiálva). Ez az ECMWF modell esetén az 500 hPa-os geopot. mezõre az ábra szerint a 80-as évek közepén átlagosan még csak 4,5 nap körül volt, manapság pedig már a 7. napot közelíthetjük (12 hónapos mozgó átlag), sõt havi átlagban nyáron a 8. nap is összejöhet.
Az ábrán nem látszik a modell elsõ 10 évének teljesítménye (1975-85), ami biztosan sokkal rosszabb volt, nem beszélve az 50-as, 60-as évekbeli korai próbálkozásokról.

Nos, megérte pár évtizedet belefeccölni?

Hosszútávú elõrejelzés témában nem a kutatást magát tartom rossz iránynak, hanem azt, hogy ebbõl a nagyközönség számára bármit is "kiadjunk", mert itt egyelõre még nem tartunk. Nem beszélve arról, hogy amíg a valószínûség fogalmával nincs tisztában valaki, addig ilyen elõrejelzést esélye sincs helyesen értelmezni.

Klassz képek!

A víz elkezdett dolgozni, de nem a Kárpát-medencében.

1 is elég, ha hiteles ember adja

13,2 fok van, élénk délnyugati szél, valami csodálatos idõ

Csepereg az esõ már egy ideje, nem szitálás, normál esõcseppek

Mindkét "királyi" modell továbbra is azt mutatja, hogy JELENTÕSEN átrendezõdik a cirkuláció Európa fölött jövõ hét közepétõl. Észak, Északkelet-Európában erõsen megnövekszik a légnyomás, ezzel párhuzamosan a mediterrán térségben ciklontevékenység indul.
Fentiek legalábbis a LEHETÕSÉGÉT megadják egy komolyabb idõfordulatnak, az idõjárás télire váltásának nálunk is.
Egy ilyen fejleménynek az a tény is hihetõséget kölcsönöz, hogy a zonális télközép után nagyon sokszor január második felére, vagy harmadik harmadára jött meg a blockinghelyzet, nyomában a hideggel a múltban is.
Viszont ilyenkor általában nem egycsapásra, hanem fokozatosan következik be a lehûlés -az elsõ lépések semmitmondóak, kiábrándítóak lehetnek. Meg kell fontolnunk azt is, hogy szkanderezõ, ütközõzónás alapfelállás lesz, a leginkább instabil, legnehezebben prognosztizálható helyzet. Nem véletlen a modellek csapkodása, ami a ránk vonatkozó hõmérsékletet, csapadékot illeti.
Viszont annál stabilabb az észak-európai blocking kilátása, s ez a lényeg.
Emlékezzünk Navarrone ágyúira: megtörtént a "robbanás", de a gát nem omlott össze (gyászolunk...)
Viszont még csak most kezd dolgozni a víz!

+1 (illetve +1000, csak azt nem lehet )

Sajnos hiába mondja el ezerszer az ember, hogy ezeknek az arányosításoknak semmi értelme és csak a szenzációhajhászás és nagyotmondás a céljuk.

Bárki, aki minimálisan ért a meteorológiához, az tudja, hogy abszolút hiteltelen állítások ezek és csak önmagát teszi nevetségessé, aki ilyeneket jelent ki, hogy ha januárban 5 fok lesz az átlag és márciusban ennek 4-szerese szokott lenni, akkor idén 20 fok lesz, júniusban meg 60 fok.

Gyakorlatilag két hét után törlõdik az idõjárás "memóriája", a hosszabb távú kapcsolatok meg valami 3., 4. összetett közös okra vezethetõk vissza, nem pedig az egyenes arányosságra.

Csak sajnos sokan nem látnak tovább az "1 tyúk 1 nap alatt 1 tojást tojik, akkor hány tyúk hány nap alatt hány tojást tojik " szinttû összefüggéseken.

12 fok van. Újvidék meg 15. Ennyire nem számítottam.

Szép napot! Csütörtökön felbuzdulva a számtalan szebbnél szebb képen amit készítetettek a hidegpárnáról, én is felmentem a pécsi Tv-toronyba, hogy megcsodáljam ezt a jelenséget. Azóta is a hatása alatt vagyok, alig akartam lejönni, felejthetetlen élmény volt. Készítettem pár képet, igaz nem vagyok egy fotómûvész, de hátha valakit érdekel.
A toronyból észak: Link majd pedig nyugat felé: Link
Jobb oldalon a Jakab-hegy: Link itt pedig a háttérben a Zengõ és a Hármas-hegy a felhõk felett: Link
Folyamatosan változott a ködhatár: Link Link
A gerinc: Link
Nagyon szép volt a hullámzás, néha hatalmas tarajos hullámok keletkeztek a felhõtengeren: Link
Lassan elérkezett a naplemente: Link Link amit én irányítottam: Link

Derick írta még pár éve, hogy a hosszú távú szezonális nyers modell kimeneteleket rosszul értelmezzük. Nagy léptékû dolgokról van szó és csak a tendenciát, vagy például a pozitív anomáliára való hajlamot kell figyelembe venni. Illetve valószínûséget mutat kizárólag. Most nem tudom pontosan vissza adni mit írt de õ magyarázta mikor salek állandóan linkelte a cfs-t. Abban az idõben nagy viták voltak itt ezekrõl a dolgokról.

Stabilitásban nincs is különbség...
Minden attól függ, hogy melyik modell milyen bemeneti értékebõl dolgozik az adott pillanatban (persze modelltõl függõen még ezernyi más dologtól is...)
Ha pl a GFS-t bézzük, jó pár futással ezelõtt még erõsebb brit ciklont, és északabbra lévõ, gyengébb skandi AC-t Link ennek következménye volt, hogy a hidegbõl se a magasban se talajon Link nem jutott elég hideg levegõ ide.
Mostanra annyit változott, hogy jóval délebbre, és keletebbre teszi az AC-t Link a brit ciklon jóval sekélyebb, ha egyáltalán még ott van, és a magasban és talajon is Link szabad útja van a hidegnek hazánk irányába...
Ha megnézzük az ECMWF-et, amit most nem linkelgetek, ugyanez, csak kissé a másik irányba tolódott a dolog.
Kockás is valami ilyesmit próbált érzékeltetni, csak nem linkelve, modellekkel. Alapvetõen egyet is lehetne érteni vele, de a helyzet közel sem mindig ennyire bonyolult, mint ennél a váltásnál. A közép-hosszú távú elõrejelzések is nagyot fejlõdtek az utóbbi hosszú idõszakban, de azt tudomásul kell venni, hogy vannak olyan folyamatok, amit nagy pontossággal lehetetlen a jelenlegi eszközökkel elõrejelezni. Mint ahogy a centizgetés is a lehetetlen kategóriába tartozik mediciklonok elõtt 3-4-5 nap távlatokból...

Bár nem vagyok teljesen kezdõ, de még igazán középhaladó sem a globális témákban, pár dolgot most mégis idéznék, ill. kérdeznék:
"egy erõsen enyhe tél után, nagyobb erõvel tud berobbanni a tavasz"....Hol kell hogy erõsen enyhe legyen a tél, honnan kell, hogy berobbanjon a tavasz?
"Az enyhe teleken ugyan is kevésbé hülnek le a tengerek ill. a szárszföldek, meg persze maga a légtömeg sem mindegy, hogy milyen levegõ tartózkodik Európában"..Melyik tengerek, melyik szárazföldek, mert hogy a tõlünk észara levõ tengereket kicsit messzinek találom, hogy ránk bármi félle hatással legyenek, a délieken, pedig nem gyakori tudtommal az olyan mennyiségû, és annyira tartós hideg felhalmozódás, hogy az akár évszaknyi, akár havi anomália növekedést eredményezzen. A szárazföldek léghõmérsékletét, sem lehet szerintem Európára kivetíteni, persze ránk gyakorolt hatását évszaknyi távlatban, hisz attól hogy nálunk kissé pozitív a tél...(eddig,meg még kitudja meddig, lehet keddig), attól még pl a Finneknél, de mondhatnék sokféle országot, lehet erõsen negatív anomália xy berendezkedések esetén.
"nyílván a -10 fokos hidegnek kell egy jó kora löket meleg, hogy tavasz legyen, de egy átlag körüli hõmérsékletû idõre ugyanaz a légtömeg sokkal magyobb enyheséget produkálna." volt már nem is egy olyan alkalom, hogy zord télbõl enyhe tavaszba csöppentünk, igény esetén megkeresem, ha pedig tartós, kellõen az általában déli, délnyugati áramlás, szerintem mindegy, hogy talaj közelben milyen a T-akt, hisz maximum órákat nyújt a melegedési folyamaton, de nem mérsékli, nem gyengíti Tavasznál ugye napállás is van, meg több tényezõ...stb. Természetesen ok-okozati összefüggések biztos vannak, de fõként, a DAI-DAI-ozás,(én spec. vevõ voltam,vagyok rá) után ami mögött azért háttér áll, nem hiszem, hogy a legszerencsésebb belemenni. Nehogy félre érts, nem kötekedésként reagáltam, engem is érdekelne sok dolog, de inkább ki várom míg valaki felteszi eme kérdéseket. Amiket meg nem tesznek fel, annak utánanézek, vagy mellõzöm.

Az ecm ugyan azt csinálja jelen helyzetben mint a gfs. Nem tudja megfogni mi várható. A fáklya pedig követi a kiugró futásokat. Én most hangsúlyozom ebben a helyzetben nem látok a gfs és az ecm között semmi különbséget stabilitásban. Tegnap az ecm volt télies ma a gfs. Az ecm 180 fokos fordulattal tavaszias idõt támogat, még a gfs szintén 180 fokot fordult télies idõt adva.
A GEM mikor hol jár, ha csak a Szibéria által párnappal ezelõtti futását nézném már meg vettem volna a hómarót, viszont most napernyõre lenne szükség...

Az esélyekbe mindenképp !