Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
CSak nagyon nem mindegy, hogy amikor kiegyenlítõsdit játszik az idõjárás, akkor a -20 után egybõl kiegyenlíti 3 nap múlva és +20 lesz (mint 2009-ben decemberben, amikor 21-én reggel -21 fok volt Sellyén, majd 23-án délután +19 fok.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
Vagy amikor Nagykanizsa 2010-ben 1013 mm, majd 2011-ben 462 mm, ami az elmúlt 120 év legszárazabb éve.
Nem lett volna muszáj egy 1013 mm-es év után egybõl a legszárazabbnak jönnie, jöhetett volna egy 730 mm-es is, ami még mindig átlag alatti.
Az 1950-1990 közötti idõszakban kiegyenlítettebb csapadékviszonyok voltak.
Erre a meridionális idõszakra jellemzõ ez a szélsõségesség, és mivel anticiklonok uralják az idõjárást, nyilván ha az egyik anticiklon peremén lecsúszik a hideg, mediterrán ciklon, beragad ide mert az anticiklonok miatt nem tud hova elmenni, akkor esik megállás nélkül.
Ezt egy valami tudja megállítani: egy anticiklon.
De mivel dinamika nincs az idõjárásban, amennyiben egy anticiklon megállítja, akkor az véget is vet hetekre a csapadéknak.
Így jön létre az az állapot, hogy esik 1-1,5-2 hónapig, majd 1-1,5-2 hónapig nem esik.
Amikor a nyugati irányítás a domináns, akkor nincs ez a drasztikus észak-déli légkicserélõdés, kevesebb az anticiklon, kisebbek a kilengések, mert a gyorsan egymás után érkezõ frontok között nincs ideje sem a melegnek felhalmozódnia, mire nagyon meleg lenne már itt a következõ front, és mire szárazság lenne megint jön egy front, mire túl sok esne jön a következõ, tehát gyorsabban zajlanak az események, nem áll meg egy-egy ciklon vagy anticiklon egy helyben annyi ideig.
A népi megfigyelések, a szokásos havi és évszakos menet is sokkal kiszámíthatóbb a nyugati irányítás mellett, ebben a meridionális idõszakban bármikor bármi elõfordulhat, a nyugati irányítás sokkal jobban egy bizonyos mederben tartja az idõjárást.
A "kiegyenlítõsdinek" nincsenek szabályai mivel nem tudjuk mit viszonyítsunk mivel .Az évszakváltó frontoknak sincs.Direkt írtam idézõjelbe ,mert szubjektív dolog.Az én értelmezésemben a klímánkra való egyenlítõsdire gondolok,hogy nem leszünk Amazonas vagy Szahara.Igaz ebbe bele lehet állni ,hogy biztos csak véletlen,hogy nem leszünk ez vagy az.
Lehetõségekrõl nem érdemes írni ,ha 50-50 % az esélyük?
Egész télen ez ment itt még rosszabb arányokkal is !Valahol a fáklya is egy % esély nem? Hol írjon a szerencsétlen,ha nem itt? "Csapadékra hajlamos területen" nem nagyobb a csapadékos idõ esélye egy szárazabb idõszak után?? Na persze ,ha matek akkor ugye mekkora az eltelt száraz idõszak,mennyi idõ múlva kellene jönnie a csapadékos idõnek ,mennyi ideig kellene tartania stb. ,elég soknevezõs lenne ez az egyenlet.
Röszkénél voltam délután, a szántó közepén, jó 10 m magasban egy építkezésen. Gyönyörû virgák lógtak a szerb oldalon, gép sajnos nem volt nálam.
Nincs olyan, hogy kiegyenlítõsdi, meg persze az idõtávok amiken belül lenne, az valóban meghatározhatatlan.
Ok, én a "kiszáradt délkelet"-rõl a talajnedvességre asszociáltam.
A kiegyenlítõsdinek vannak leírható szabályai? Vagy egyedül a "hosszútávon" gumiszabály létezik?
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
A mostani tél nem maga is egy kiegyenlítés volt az elõzõ elhúzódó tél miatt? Ha az volt, akkor ezt a mostanit is ki kell még egyenlítenie az idõjárásnak?
Ha jön a kiegyenlítés, az most tavasszal fog jönni? Vagy nyáron? Vagy a következõ 2 télen fog 50-50%-nyit egyenlíteni az idõjárás? Vagy most 3 ilyen tél jön, és utána a következõ 2 fog egyenlíteni? Milyen hosszú idõ megengedett a kiegyenlítõdésre?
Nem ülünk fordítva a lovon?
Az elmúlt 200 év összes szélsõségéból számoltunk egy átlagot, és most várjuk hogy "átlagos" legyen az idõ, holott edig sem az idõjárás követte az átlagot, hanem mi számoltuk azt az eddig megfigyelések alapján.
Igazából csak gondolatébresztõnek szántam, nem kívánok a hívõkkel számháborúzni, túlságosan gumicsont.
Én egyetértek az általad leírtakkal.
Nem értem, hogy sokan miért úgy állítják be az idõjárást, mintha egy értelemmel rendelkezõ, gondolkodó lény lenne?
Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
)
Ha ez a kiegyenlítõsdi mûködne, akkor most nem lenne ez a csapadék mennyiség különbség az ország két fele között.
Ha hülyeséget beszélnék szóljatok rám, mert se diplomám, se érettségim, pusztán csak 8 általánosom van, egy egyszerû paraszt gyerek vagyok (ez lehet látszik is a képemen
Kicsit pontatlan voltam,de a linkelés már csak ilyen.A linken belül a 10 és 30 napos plusz, negatív csapadék anomáliára gondoltam nem a talaj telítettségére!!De a szöveges részem azt hiszem erre utalt!
Nem! Így sem értek egyet!
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Egyrészt lehetõségekrõl felesleges írni, ha nem nagyobb az esélyük, mint az ellenkezõjének (vagy ezt nem tudja alátámasztani, csak sejtetni).
Másrészt a nagy számok törvénye (tényleg van ilyen matematikai törvény) miatt nem vagyunk sivatag, lévén csapadékra hajlamos területen fekszünk. Szokásos matematikai példa: ahhoz, hogy Szahara legyünk, kb. az kell, hogy mondjuk dobjunk érmével egymás után 200 db fejet. Ennek az esélye 1/(2^200), ami oltári kicsi (61 darab nulla(!) után jön egy 6-os leírva).
Amit még fontosabb megérteni, hogy az (exponenciális eloszlás) örökifjúsága kb. teljesül az idõjárásra is: ha dobsz 10 darab fejet zsinórban (amiben semmi meglepõ nincs), akkor a 11. dobás elõtt a fej esélye ugyanakkora marad, mint az írásé! Nem várható a másik szélsõség! (50%) Persze nem a 11 dobás elõtt kell latolgatni, mert 11 fej esélye már csak 0.04%.
Ha pedig valaki azt állítja, hogy de itt nem teljesül a matek, mert az idõjárás okos, és kiegyenlít - nos annak egy rendkívül összetett, hosszú és szakmailag magas szintû bizonyítást kell felmutatnia, mert addig egyelõre az én "matekos modellem" jobban közelít.
Azért van még mit bepótolnia csapadék tekintetében az idõjárásnak délen, keleten és észak-keleten is. A mostani csapadék mindenhol csak "tûzoltásra" volt jó semmi másra. Ha megnézed a csapadékhiány térképet az OMSZ oldalán te is láthatod. Pl.: itt Debrecen környékén bõven elbírná a csapadékot a talaj.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Márciusban itt 9,2 mm csapadék hullott.
Tisztelve a nagyobb tudásod mégis ellent mondanék.Már hogyne játszana az idõjárás "kiegyenlítõsdit" a mi kis piciny területünkön is!!Persze elõfordulhatnak hosszan tartó idõszakok,de ez csak a klímánk sajátossága,épp mi dominál.Ha nem csinálná az egyenlítõsdit akkor Szahara vagy Amazonas-medence lennénk!Persze szélsõség után nem törvényszerû a másik szélsõség,de a mostani idõjárásunk nagyon is hajaz rá.Apró példa,persze bele lehet kötni (6 napon túl én is bele tudok mindenbe)
,de pl.most az eddig kiszáradt délkelet kapta a plusz csapadékot, nyugat meg a kevesebbet.Link
Amúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
Amúgy akinek írtad semmi kijelentõt nem írt, csak említett lehetõségeket amik nagyon is benne vannak a pakliban.(fagyveszély tavasszal,persze nem törvényszerû)Szerintem nagyon is okosan fogalmaz,bár ennyiszer nem kellene a lehetõségeket publikálni,itt azt nem szeretik.
Du-án 2 óra körül a megnövekedõ gomolyfelhõzetbõl nálunk csak pár csepp záporesõ hullott, de Tass és a Csepel-sziget déli csücske környékén erõsebb zápor is lehetett.
Délután 14 óra felé kialakult egy Cu-cong felettünk. Még a szél is megélénkült, de nem esett belõle.
Nem kell olyan messze visszalapozni - elég visszagondolni a tavalyi Szentivánéji (rém)álomra, amikor a 23-i fülledt 32 fokos kánikulát süvítõ északnyugati szél, szakadó esõ és alig 12 fok váltotta fel (június 24-én éjjel-nappal 12 fok volt Pozsonyban)
Ilyentájt 14 fok körül van a sokéves átlag.
Annyira nagy hõség tehát nincs. Kellemes idõ van.
Annyira nagy hõség tehát nincs. Kellemes idõ van.
Eszméletlen hõség van itt is! Csak két napig tartott ki a hûvösebb idõ.
+5°C-nál hidegebb középhõmérsékletû nap nem volt márciusban nálam, most úgy néz ki már nem is lesz.
+5°C-nál hidegebb középhõmérsékletû nap nem volt márciusban nálam, most úgy néz ki már nem is lesz.
"Ha lehet hinni az utóbbi évek nagy kilengéseinek,akkor a már régóta tartó száraz periódust felváltja egy esõsebb is a közeljövõben talán.
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos."
Erre mégis mi bizonyíték van? Mi támasztja alá, hogy a csapadékosra fordulás esélye nagyobb, mint ha nem változik a kárpát-medencei csapadék-egyenleg? Véleményem szerint SEMMI. Ne legyünk ennyire szûk látókörûek, hogy a nagy és egész világra kiterjedõ idõjárás kiegyenlítõsdit játszik egy körömnyi terület egy pici sarkában, ráadásul pont a hektikus csapadékeloszlás tekintetében!
Persze, vannak zonális és meridionális idõszakok, vannak periodikusan ismétlõdõ helyzetek (NAO, AO esetleges peridikus viselkedése, El Nino La Nina stb.), de ezekbõl nagy lózung olyat kijelenteni, hogy jön a csapadék és akkor biza ló túloldala. Ugyan dehogy! Nézzünk vissza 2 évvel: egész évben száraz volt az idõ, nem fordult sehonnan sehova!
Nézzük meg a telet! Volt 5 hónapja forgolódni: teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt hozott - pozitív anomáliával. Nézzük meg a NAO indexet: majdnem egész télen +1 +2.
Ezekbõl tehát elõrejelzéseket, halvány sejtéseket sem lehet kovácsolni, jobban megnézve (mai tudásunk szerint) teljesen véletlenszerûek ezek az idõszakok, a kezdetük, a hosszuk és az erõsségük is.
Persze vannak tanulmányok ezen a térek, amik mind nagyon érdekesek, de nem véletlenül tanulmányok, nem 1-2 mondatos sejtések / elõrejelzések / sejtetések / hümmögések.
Persze Derick-nek is igaza van: minden, aminek van kezdete, vége is van egyszer. De hogy mikor?
Egy újabb csoda szép hétvége elé nézünk.
Lehet kertészkedni, kirándulni, vagy akár egy óvatosat napozni is.
Akt T. 16
Lehet kertészkedni, kirándulni, vagy akár egy óvatosat napozni is.
Akt T. 16
Gyönyörû konvekció zajlik úgy 20 perce, ez a képet úgy 10 perce készítettem, azóta gyönyörû nagy habos congok keletkeztek és egyre csak törnek felfelé.

Nekem rémlik egy havas helyzet 2009 május 30.-ról egy hideg csepp ténykedésérõl.
Arról tudsz adatokat szerezni,mert külföldön biztos havazott 1000 méter alatt,Mo.-n nem biztos!?
Elõre is köszönöm
Arról tudsz adatokat szerezni,mert külföldön biztos havazott 1000 méter alatt,Mo.-n nem biztos!?
Elõre is köszönöm
Hát ha '99 a huszadik század eleje, vagy éppen a török kiûzése Budáról, akkor ja. :-)
Nem is kell messzire menni, ez sem volt kutya: Link
Nem is kell messzire menni, ez sem volt kutya: Link
Ha számottevõ hótakaró nem is alakult ki,de volt még egy érdekes példa,a Zirci hóesés 1948 augusztus 13.-án.
Hitelt adhatok, de nem kezeskedhetek a leírtakért. Mi, akiknek olyan nagyra nõtt az ülõgumónk a sok könyv mellett, jól tudjuk, hogy a kinyomtatott, és publikált szöveg sem szentírás.
Sajnos lehet, hogy tényleg egy szó sem igaz belõle.
Sajnos lehet, hogy tényleg egy szó sem igaz belõle.
1; Te adhatsz neki hitelt, de aki kicsit is járatos a korabeli ostrombeszámolók, vagy helyzetjelentések leírásaiban, az soha nem lesz biztos a dologban.
2; Már megint az emlékek... Réthly nem tesz említést semmi hasonló idõjárásról abban az idõszakban, sem Erdélyben, sem a Magyar Királyság területén. Pedig õ aztán megemlíti azt is, aminek kicsi a valószínûsége. Sopronban volt nagy jégesõ szeptember 1-jén, ennyi.
3; Az én megkopott emlékeim szerint és hitelt érdemlõen a legutolsó síkvidéki havazás idõpontja 1952 május 21. Pécs. Aztán a könyvtáras srácok majd megmondják, hogy a XIX.-ben volt-e késõbb...
2; Már megint az emlékek... Réthly nem tesz említést semmi hasonló idõjárásról abban az idõszakban, sem Erdélyben, sem a Magyar Királyság területén. Pedig õ aztán megemlíti azt is, aminek kicsi a valószínûsége. Sopronban volt nagy jégesõ szeptember 1-jén, ennyi.
3; Az én megkopott emlékeim szerint és hitelt érdemlõen a legutolsó síkvidéki havazás idõpontja 1952 május 21. Pécs. Aztán a könyvtáras srácok majd megmondják, hogy a XIX.-ben volt-e késõbb...
1999. jún. 22-re gondolsz? Az a nap tényleg szokatlanul hideg idõt hozott. Egy ciklon örvénylett a közelünkben, viharos nyugaton néhol orkánerejû É-i széllel, igen nagy csapadékkal, és néhol 11 fok (!) körüli T max-okkal:Link
Kár, hogy akkor még túl kicsi voltam ahhoz, hogy meglássam ebben a helyzetben az extrémumot.
Egy agrometeorológiai szakkönyvben olvastam, hogy síkvidéki havazás is volt már nálunk júniusban valamikor a múlt század elsõ felében.
Sõt, azt is olvastam, hogy Buda töröktõl való visszavétele idején szintén havazott -ez augusztus végén történt.
Mindkét közlésnek hitelt adhatunk. Magam is láttam június 20. körül igen erõs sarki hidegbetörést, egész nap borult éggel, viharos ény-i széllel, 9-10 fokos maxikkal. Innen már csak egy apró lépés lefelé, és bizony esik a hó.
Az augusztus végi hidegelárasztások hasonlóan erõsek tudnak lenni.
Sõt, azt is olvastam, hogy Buda töröktõl való visszavétele idején szintén havazott -ez augusztus végén történt.
Mindkét közlésnek hitelt adhatunk. Magam is láttam június 20. körül igen erõs sarki hidegbetörést, egész nap borult éggel, viharos ény-i széllel, 9-10 fokos maxikkal. Innen már csak egy apró lépés lefelé, és bizony esik a hó.
Az augusztus végi hidegelárasztások hasonlóan erõsek tudnak lenni.
Ha lehet hinni az utóbbi évek nagy kilengéseinek,akkor a már régóta tartó száraz periódust felváltja egy esõsebb is a közeljövõben talán.
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos.
Az a 10 pont pedig nem elõrejelzés volt részemrõl,hanem rendszeresen jelentkezõ események,amik a legszélsõségesebb évek velejárói is,ezek olyan dolgok,mintha pl. az történne,hogy teljesen kimaradna mondjuk a nyár,vagy az õsz.
Meridionális váltást idén is átéltük,csak jött 2 hét téli idõ,aztán most fújnak a tavaszi szelek,ahogy kell,kimondottan szelesre fordult az idõ az utóbbi 2 hét során,ezek után jönnek a garantált május,júniusi medárdi viharok(nehezen tudnék elképzelni egy csont száraz,aszályos májust,júniust országosan,pl hasonlót mint 2013 július,augusztus,nem beszélve a természetes hõcsökkenésrõl,ami május június környékén akarva-akaratlanul utat enged a hûvösebb óceáni áramlatoknak.
Most sztem a legnagyobb gond a várható fagyok lehetséges térhódítása!
Az aszály,fagykár,jégesõ okozza a legtöbb gondot a magyar mezõgazdaságnak,ami valljuk be nagyon nincsen kihasználva.
És a magyar egy igen csak szerencsétlen nép,ugyanis megfelelõ vízelvezetéssel,víztározók építésével ki lehetne küszöbölni az aszály,és az árvíz problémákat is(de hát másra kell a pénz)!
Aztán jön az,hogy jól jön az esõ,utána átbillenünk a ló túlsó oldalára,és mindenki átkozni fogja az esõt,ez is keményen benne van sajnos.
Az a 10 pont pedig nem elõrejelzés volt részemrõl,hanem rendszeresen jelentkezõ események,amik a legszélsõségesebb évek velejárói is,ezek olyan dolgok,mintha pl. az történne,hogy teljesen kimaradna mondjuk a nyár,vagy az õsz.
Meridionális váltást idén is átéltük,csak jött 2 hét téli idõ,aztán most fújnak a tavaszi szelek,ahogy kell,kimondottan szelesre fordult az idõ az utóbbi 2 hét során,ezek után jönnek a garantált május,júniusi medárdi viharok(nehezen tudnék elképzelni egy csont száraz,aszályos májust,júniust országosan,pl hasonlót mint 2013 július,augusztus,nem beszélve a természetes hõcsökkenésrõl,ami május június környékén akarva-akaratlanul utat enged a hûvösebb óceáni áramlatoknak.
Most sztem a legnagyobb gond a várható fagyok lehetséges térhódítása!
Az aszály,fagykár,jégesõ okozza a legtöbb gondot a magyar mezõgazdaságnak,ami valljuk be nagyon nincsen kihasználva.
És a magyar egy igen csak szerencsétlen nép,ugyanis megfelelõ vízelvezetéssel,víztározók építésével ki lehetne küszöbölni az aszály,és az árvíz problémákat is(de hát másra kell a pénz)!
Én is pont azt nézem, hogy ha így maradna, akkor itt felénk nem lesz fagy, ezt mint legrosszabb verziót most aláírnám.
A holnapi dél felõl felcsúszó csapadékkal kapcsolatban is nagyon jól kijött, hogy a két nagy modell által várt események általában úgy valósulnak meg 4-5 napos távra, hogy a kettõ között lesz az igazság.
Az ECM napokig alánk jóval alánk várta ezt a holnapi csapadékot, aztán egyszer csak behozta ránk.
Majd szépen visszavitte le, és valóban a kettõ között lesz az igazság, egy kicsit feljebb jön és belóg, de nem annyira, mint amit néhány futás erejéig várt.
A GFS ezt a jövõ hét eleji hideget távolabb várja Link , az ECM közelebb Link
1,5 nap múlva GFS Link és ECM Link
Ha most is a kettõ között lesz az igazság, akkor kevésbé jön be mint az ECM ahogy most várja, de közel lesz a hideg.
A holnapi dél felõl felcsúszó csapadékkal kapcsolatban is nagyon jól kijött, hogy a két nagy modell által várt események általában úgy valósulnak meg 4-5 napos távra, hogy a kettõ között lesz az igazság.
Az ECM napokig alánk jóval alánk várta ezt a holnapi csapadékot, aztán egyszer csak behozta ránk.
Majd szépen visszavitte le, és valóban a kettõ között lesz az igazság, egy kicsit feljebb jön és belóg, de nem annyira, mint amit néhány futás erejéig várt.
A GFS ezt a jövõ hét eleji hideget távolabb várja Link , az ECM közelebb Link
1,5 nap múlva GFS Link és ECM Link
Ha most is a kettõ között lesz az igazság, akkor kevésbé jön be mint az ECM ahogy most várja, de közel lesz a hideg.
Tipikus ún. Luftmassengrenze-helyzet, vagyis egy éles hideg-meleg választóvonal lesz várhatóan a közvetlen közelünkben, elég, ha ez 2-300 km-rel lejjebb csúszik, és borul az egész középtávú prognózis (remélem, ez nem fog bekövetkezni). Jelen állás szerint legfeljebb átmeneti hidegbeszivárgásra futná (fõleg északkeleten), de az a bizonyos ördög sosem alszik, úgyhogy kíváncsian várom, mi lesz jövõ szerdától, a két légtömeg csetepatéja szerencsés esetben akár
-okat is produkálhat, ami már a minap, ha jól emlékszem, meg lett említve.
Mi a fene?Átlagos április idõ lehet, sõt átlagnál is lehetnek hûvösebb napok?Ebben az évben?Áprilisban?
Ez nagy dolog, hiszen 2003 (!) óta nem volt átlagnál hûvösebb április.Reméljük 11 év után összejön, azt majd lehet mondogatni, hogy globális lehûlés van...
Ez nagy dolog, hiszen 2003 (!) óta nem volt átlagnál hûvösebb április.Reméljük 11 év után összejön, azt majd lehet mondogatni, hogy globális lehûlés van...
Hát az elõjelek ellenére(este felhõk voltak),ismét fagyban vagyunk,igaz most csak -1.9°C,de rendesen deres a fû!
Valóban (már többször utaltam rá), hogy itt mostanában ha be is jön egy regula, mégsem lehetünk biztosak semmiben. Pl. ki gondolta volna, hogy a nov-i 130 mm után dec. 9 mm esõt hoz csak (hó nuku), vagy a febr. 80 mm-ét a márc. 7 mm-rel követi. A tavalyi téli félévben talán fél évszázad legtöbb hava esett, az idei télen meg a legkevesebb. Itt a sokévi átlagokat felesleges nézni. A március most 9-10 fokig felment, mintha április lenne, aztán nálam tegnap 4,7 fokos napi közép lett két adatból (ma 5, de több adatból jóval kevesebb lenne), ami a hónap legalacsonyabb értéke. Ezzel a hónap végén a T közép is zuhanásnak indult a 23. utánra várt átlagnál melegebb idõ ellenére. Reggel még úgy tûnt vége a fagyoknak, most meg 11 múlt csak és csak 1,1 fok...
Ebbõl kiindulva véleményem szerint semmire nem lehet következtetni a Kárpát-medencére, vagy ha igen, az legalább egy 40 oldalas tanulmányt (is) megérne. Ezekbõl a szélsõségekbõl egyébként pont látszik, hogy az idõjárásra nehéz ráhúzni a kiszámítható statisztikát, amit 1-2 hete írtál. Ha akarja (és általában valamilyen formában meg is teszi), teljesen szembemegy az átlagokkal és szokásos értékekkel.
Reggel még a tagok 80%-a zuhant Link most már a tagok 80%-a marad a magasban. (Korábbi: Link ) Nagyon ugrál a fáklya, az ECM fáklya pedig inkább csak szétnyílik. GFS-en rendszerint akad még 4-5 tag, ami lenéz a -10 közelébe is. Ez azért már tudna hozni kellemetlen éjszakákat.
Reggel még a tagok 80%-a zuhant Link most már a tagok 80%-a marad a magasban. (Korábbi: Link ) Nagyon ugrál a fáklya, az ECM fáklya pedig inkább csak szétnyílik. GFS-en rendszerint akad még 4-5 tag, ami lenéz a -10 közelébe is. Ez azért már tudna hozni kellemetlen éjszakákat.
T szabadesés. Már abban sem vagyok biztos, hogy ÉK-en lesz a hidegebb, mert itt 12,8-ról 1,7 fokra pottyant. Nem akar a betóduló orosz-ukrán eredetû, sem az elõoldali mediterrán-szubtrópusi fuvallatokról tudomást venni a hõmérõ.
Ha beáll a fagy, akkor a 10. fagyos nap lesz ebben a hónapban a 27-bõl. Ahhoz képest, hogy rekordenyhének mondják ezt a hónapot, azért fagyos is (talán rekordszámú fagy nem lesz, mert 14-nél már nem lehet több márciusban az összes)
.
Ha beáll a fagy, akkor a 10. fagyos nap lesz ebben a hónapban a 27-bõl. Ahhoz képest, hogy rekordenyhének mondják ezt a hónapot, azért fagyos is (talán rekordszámú fagy nem lesz, mert 14-nél már nem lehet több márciusban az összes)