Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Na ja,én is megtapasztaltam Nyúlon a zöldségesben ,gyümölcsösben.Ment a lecsóba a java termés,persze azért maradt is,olyan ritkán van ,hogy semmi sincs.
De mintha késõbbi dátum sejlene fel ,talán 2007 július vége.
Nagyon emlékeimben maradt az az éjszakai jégverés. Az egész sokorót is érintette, Téttõl -Pannonhalmán át. Másnap jártam arra, borzalmas látvány volt. A rengeteg letarolt napraforgó, és kukorica, meg szõlõ...
Ne akarjon jeget látni senki!! (Jöhet az kéretlenül úgyis , és csak a bajt hozza ránk.)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23615)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23614)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23613)
Nincs, egyik ismerõsöm mesélte, hogy a haverjának szétverte a horgászfelszerelését az olaszi tavon, képeket nem csinált. Lehet, hogy túlzás volt a barack, de nagy jég volt, az biztos.
A múltkori olaszi barackméretû jégrõl nincs további infód?
A júniusi szárazság fokát mutatja, hogy 50-100 centi között az omsz mérései alapján 60-70 %-os a talajnedvesség, pedig a szárazság óta eltelt egy hónapban 100-150-200 mm esõ esett le.
Ennyi esõ után sem tudott a nedvesség fél méter mélyre lejutni.
Persze a heves záporok nem úgy áztatnak mint a csended esõ.
A júniusi szárazság fokát mutatja, hogy 50-100 centi között az omsz mérései alapján 60-70 %-os a talajnedvesség, pedig a szárazság óta eltelt egy hónapban 100-150-200 mm esõ esett le.
Ennyi esõ után sem tudott a nedvesség fél méter mélyre lejutni.
Persze a heves záporok nem úgy áztatnak mint a csended esõ.
Örülj neki, nekem már volt részem tojás nagyságú jégverésben, a lakásból lapátolni lehetett a jeget kifelé, szõlõben, veteményben, gyümölcsösben 100%-os kár.
Link
Link
Ezt a párbeszédet legyetek szívesek inkább a visszatekintõ fórumban folytatni, köszi!
Találtam egy jó kis mûholdkép archívumot.
Link
Megtaláltam benne az 1999. július 7-i mûholdképeket. Látszik, hogy aznap egy nagyon masszív squall line ment végig az országban.
Link
Megtaláltam benne az 1999. július 7-i mûholdképeket. Látszik, hogy aznap egy nagyon masszív squall line ment végig az országban.
A fene tudja, hogy van ez a tornádókkal. Kisiskolás koromban a tornádót valami egzotikus dolognak véltem, távoli földrészek idõjárási jelenségének. S valószínû, annak gondolta a legtöbb laikus honpolgár is.
Holott a zivatartevékenységet kísérõ széltölcsérek, trombák (tornádók) nyilván elõfordultak hazánkban a régebbi idõkben is. Csak nem volt, aki lefényképezze õket. Az egyszerû nép pedig aligha különböztette meg a tornádót a porördögtõl, mindkét jelenséget "forgószélnek" nevezte. A tubákat pedig -ha észrevette egyáltalán- furcsa felhõknek tartotta.
Holott a zivatartevékenységet kísérõ széltölcsérek, trombák (tornádók) nyilván elõfordultak hazánkban a régebbi idõkben is. Csak nem volt, aki lefényképezze õket. Az egyszerû nép pedig aligha különböztette meg a tornádót a porördögtõl, mindkét jelenséget "forgószélnek" nevezte. A tubákat pedig -ha észrevette egyáltalán- furcsa felhõknek tartotta.
Életemben sose láttam még nagyon nagy szemû jégesõt, max 1-1.5 cm volt a rekord, amit megfigyelhettem. Nagyobb erejût is életemben egyszer láttam, ami után meglátszott is a fûben a jég (és az ereszcsatornák alatt a hófehér foltok
). Akkor ki is rohantam a jégesõbe. Mini cella volt, de 45 percig tolta mozdulatlanul. Budaörs alsó része kissé víz alá is került (Hidegség tud mesélni, ott lakik, fotói is vannak róla), a gimnázium meg beázott. Ez volt vagy 7 éve.
Utóbbi idõben több éve nem láttam jégesõt sem, talán pár szemet a záporesõ közé keveredve, pedig minden vihart alaposan megfigyeltem, ez tuti
Egyszerûen szerintem ez az átlagos, csak nem volt szerencsém jégesõkkel
Utóbbi idõben több éve nem láttam jégesõt sem, talán pár szemet a záporesõ közé keveredve, pedig minden vihart alaposan megfigyeltem, ez tuti
Egyszerûen szerintem ez az átlagos, csak nem volt szerencsém jégesõkkel
Igen erre mondták.De tényleg gyönyörû volt.(sajnos dolgoztam)Megálltam autóval,nem tudtam betelni vele.Fentrõl a pincénktõl kellett volna fotózni.
Jobban elnézve a képzõdést, azért látszik, hogy nincs elég kakaó a légkörben.
Az elsõre szép tornyosnak induló gomolyok egy idõ után elkezdenek laposodni, majd szétoszlani. Egy-egy erõsebb példány marad életben hosszabb ideig, de ezek még záporokhoz sem nagyon lesznek elegek ma.
Holnap azért már növekszik a kraft a levegõben, kicsit jobbak lehetnek a feltételek, amelyek aztán szombatra ugrásszerûen javulhatnak majd.
A feltételes mód különösen fontos, láttuk az utóbbi napokat is (és több másik ilyen szituációt idén), amikor az idõponthoz közeledve rohamléptekkel romlottak a paraméterek.
Holnap azért már növekszik a kraft a levegõben, kicsit jobbak lehetnek a feltételek, amelyek aztán szombatra ugrásszerûen javulhatnak majd.
A radarjel erõsség leginkább a csapadékelemek fajtájától és sûrûségétõl függ abban a magasságban, ahol a sugár metszi a felhõt.
A legintenzívebb a visszaverõdés az olvadó hópelyhekrõl és jégszemekrõl, ha ezekbõl kevés van, akkor nagy csapadékintenzitás mellett is viszonylag gyenge a reflektivitás.
Pl vannak klasszikus esetek, amikor a radarképbõl lehet következtetni a csapadékváltásra: télen, ciklon elõoldal: ha intenzív foltosodás van a radaron, ott már megtörtént a csapadékelemek olvadása, ahol sima egyenletes, ott még hó esik.
ciklon hátoldalnál sokszor szinte nincs radarjel, mert egyrészt túl alacsonyan keletkezik a csapadék, másrészt az apró hópelyheknek kicsi a reflektivitása.
de hát errõl még lehetne oldalakat írni, hogy mikor mire lehet következtetni a radarképbõl..
A legintenzívebb a visszaverõdés az olvadó hópelyhekrõl és jégszemekrõl, ha ezekbõl kevés van, akkor nagy csapadékintenzitás mellett is viszonylag gyenge a reflektivitás.
Pl vannak klasszikus esetek, amikor a radarképbõl lehet következtetni a csapadékváltásra: télen, ciklon elõoldal: ha intenzív foltosodás van a radaron, ott már megtörtént a csapadékelemek olvadása, ahol sima egyenletes, ott még hó esik.
ciklon hátoldalnál sokszor szinte nincs radarjel, mert egyrészt túl alacsonyan keletkezik a csapadék, másrészt az apró hópelyheknek kicsi a reflektivitása.
de hát errõl még lehetne oldalakat írni, hogy mikor mire lehet következtetni a radarképbõl..
Hozzánk este 9-kor érkezett. Fekete peremfelhõ, orkán erejû szél, brutál közeli villámok, pozitív házrezgetõk és ilyen nagyon furcsa, visszhangszerûen szaggatott hangon sistergõs lecsapók, amilyeneket csak abban az évben hallottam, utána 2000-tõl egy viharban sem voltak olyan hangok.
Miért biztos annyira, hogy ma nem lesz semmi? Szerintem pedig lesznek záporok a környéken, akár még Orosházán sem lehetetlen...
Egész héten nem volt ilyen pofás gomolyfelhõ-képzõdés, mint ma. Ha nem tudnám, hogy semmi nem lesz ma (sem), még azt is hihetném, hogy igen.
Talán majd a hétvégén, meg a jövõ héten, ha csak addigra az is el nem szivárog, ahogyan ez újabban szokás...
Azt hiszem tudom melyik vihar volt az. Éjszakai órákban vonult át, igaz? Cegléd környékén kb 11 óra után érkezett és vízszintesen esett az esõ, akkora szél volt.
Tegnapi erõsen borult idõben csak 0,1 mm. lett a mennyiség.(szemerkélõ,szitáló esõ).
Jó kis Szlovén instab kéne. Olyan, mint az 1999. július 7-es. De jöhet olyan MKR is, ami ott alakul ki, ahol most a térkép mutatja, és csak utánunk hal el.
Várd ki a végét, ha ott fejlõdik ki, esély van ré, hogy nálunk fog elhalni.
Te, és Laganus az aki ezt meg tudja erõsíteni, hogy nálam is gyakran van jégesõ, néha elég komoly is.
Tényleg komoly esõ volt az éjjel, ti is megkaptátok szépen.
Viszont nyiregymet.hu csak 13mm-t mért, hát érdekes...
Tényleg komoly esõ volt az éjjel, ti is megkaptátok szépen.
Viszont nyiregymet.hu csak 13mm-t mért, hát érdekes...
Nyíregy viszont taszítja a jégesõt.. ha van is max. cseresznye mag nagyságú..
viszont 8-10 km-re a város szívétõl minden irányban nagy jégesõk szoktak lenni.
Hmm.. hajnalban 38,2 mm esett volna..
Valaki az OMSZ-tõl tud mondani egy Nyíregyi mai csapa adatot, ha van egyáltalán itt valahol hivatalos mérés..
viszont 8-10 km-re a város szívétõl minden irányban nagy jégesõk szoktak lenni.
Hmm.. hajnalban 38,2 mm esett volna..
Valaki az OMSZ-tõl tud mondani egy Nyíregyi mai csapa adatot, ha van egyáltalán itt valahol hivatalos mérés..
Lakóhelyem sem számít jégesõsnek , de van a tágabb térségben jégjárta sáv néhány, régi idõk óta valóban gyakrabban jégverte sávok. Érdekes az utóbbi 10 évben két tornádó is járt határunkban, elõtte nem tudok a krónikákból esetrõl.
Szibéria! A hárslevelû szõlõ még olyan savanyú , mint az ecet, de érik majd az is.
Szibéria! A hárslevelû szõlõ még olyan savanyú , mint az ecet, de érik majd az is.
Azért csak vigyázz Te ezzel. Pannonhalma történelmi borvidékén voltak olyan dûlõk, melyekre a tulajdonosok nem kötöttek biztosítást, mondván, hogy "ott sohasem szokott lenni jégverés"
Aztán a 2000-es évek valamelykében (talán 2005 volt?) augusztus elején akkora jégverést kaptak ezek a határrászek -ráadásul éjszaka-, hogy hírmondó se maradt a termésbõl.
Mindamellett igazad van abban, hogy tényleg vannak erõsen jégveszélyes, meg ettõl meglehetõsen védett helyek is. De az ördög -ahogy a példa mutatja- sehol sem alszik...
A zivatarok hevességében megmutatkozó helyi eltérések kézen fekvõen magyarázhatók a talaj eltérõ felmelegedésével,a terepalakulatokból adódó kényszeremeléssel, és talán a konvergenciák létrejöttére való (orografikus?) hajlammal.
Aztán a 2000-es évek valamelykében (talán 2005 volt?) augusztus elején akkora jégverést kaptak ezek a határrászek -ráadásul éjszaka-, hogy hírmondó se maradt a termésbõl.
Mindamellett igazad van abban, hogy tényleg vannak erõsen jégveszélyes, meg ettõl meglehetõsen védett helyek is. De az ördög -ahogy a példa mutatja- sehol sem alszik...
A zivatarok hevességében megmutatkozó helyi eltérések kézen fekvõen magyarázhatók a talaj eltérõ felmelegedésével,a terepalakulatokból adódó kényszeremeléssel, és talán a konvergenciák létrejöttére való (orografikus?) hajlammal.
Nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni, szerintem a radarmérésekkel kapcsolatosan tapasztalt "hibák" többsége inkább csak az infrastrukturális és/vagy technológiai korlát megnyilvánulása, amelyeknek ha nem is örülünk, de elfogadjuk, és ezek fényében nézzük a dolgokat.
Például: kevés állomás -> nagy távolságok -> "széttartó" hullámok: 100-150 km után már jelentõsen romló felbontás. Vagy az egymást kitakaró intenzív csapadéktömbök, ami "mögé" nem lát be a radar. Aztán nem csak a radar bocsát ki X GHz-es jeleket, ez is bezavarhat. Meg gondolom még kismillió-egy dolog.
szerk.: a jégesõk gyakorisága, intenzitása is érdekes kérdés. Alapvetõen maga a jég, mint csapadékforma még egy zivataron belül is viszonylag kis területen fordul elõ, kis eséllyel talál be pont a megfigyelési helyre. Aztán hány olyan zivatar alakul ki, amelyben talajt elérõ X méretû jégszemek elõfordulnak, mennyi a jég hullásának idõtartama stb. Vagy - ha már "hátulról" közelítettem meg a dolgot, haladjunk a helyi jellegektõl a nagyobb léptékekig - olyan helyeken, térségekben ahol gyakrabban fordul elõ szupercellás zivatar (Barcs, Oklahoma :-))) ), a jégesõnek is nagyobb a valószínûsége, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol elsõsorban a helyi hatások irányítják a zivatarok kialakulását (pl. orográfia).
Például: kevés állomás -> nagy távolságok -> "széttartó" hullámok: 100-150 km után már jelentõsen romló felbontás. Vagy az egymást kitakaró intenzív csapadéktömbök, ami "mögé" nem lát be a radar. Aztán nem csak a radar bocsát ki X GHz-es jeleket, ez is bezavarhat. Meg gondolom még kismillió-egy dolog.
szerk.: a jégesõk gyakorisága, intenzitása is érdekes kérdés. Alapvetõen maga a jég, mint csapadékforma még egy zivataron belül is viszonylag kis területen fordul elõ, kis eséllyel talál be pont a megfigyelési helyre. Aztán hány olyan zivatar alakul ki, amelyben talajt elérõ X méretû jégszemek elõfordulnak, mennyi a jég hullásának idõtartama stb. Vagy - ha már "hátulról" közelítettem meg a dolgot, haladjunk a helyi jellegektõl a nagyobb léptékekig - olyan helyeken, térségekben ahol gyakrabban fordul elõ szupercellás zivatar (Barcs, Oklahoma :-))) ), a jégesõnek is nagyobb a valószínûsége, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol elsõsorban a helyi hatások irányítják a zivatarok kialakulását (pl. orográfia).
Ezt én sem értem, a múltkori félóra alatt 50 mm-es jégesõs felhõszakadásnál is még piros is csak egyszer volt a radar, leginkább sárga volt.
A 15 méterre lévõ kocsit nem lehetett látni ugy esett.
A 15 méterre lévõ kocsit nem lehetett látni ugy esett.
Hát itt meg gyakori.
2009-ben is 6-8cm jégdarabok potyogtak.
Mellesleg Pécelt is elkerülik a komoly jégesõk, amire én sem jöttem rá eddig.
Mindenesetre jó dolog a rosszból folyton kimaradni.
Mindenesetre jó dolog a rosszból folyton kimaradni.
Aztaaaa!
Itt kb. a fele, 275 mm az éves.
Csengeri: a próféta szóljon belõled, idén eddig csak gyenge zivatarok voltak itt pár mm (1-3 mm) csapadékkal és fõleg távolabbi villámokkal, Pécel ettõl szerencsésebb volt eddig is.
Vasárnaptól kezdõdõen szépen néz ki pár nap. Hozzátenném egyelõre.
Jégesõs zivatart legutóbb 2011 júliusában láttam Debrecenben. Itt Pesten pedig még sosem.
Csengeri: a próféta szóljon belõled, idén eddig csak gyenge zivatarok voltak itt pár mm (1-3 mm) csapadékkal és fõleg távolabbi villámokkal, Pécel ettõl szerencsésebb volt eddig is.
Vasárnaptól kezdõdõen szépen néz ki pár nap. Hozzátenném egyelõre.
Jégesõs zivatart legutóbb 2011 júliusában láttam Debrecenben. Itt Pesten pedig még sosem.
Én meg arra nem tudtam rájönni, hogy felém miért van olyan ritkán jégesõ, és hogy a mérete miért nem haladta meg soha a 2-3 cm-t, de örülök ennek nagyon, kell a francnak a nagy jég, itt dara, borsó a csúcs, akármilyen morcos, kemény cella is legyen, 2007-ben volt 2-3 cm között, de az volt a max itt, helyiek sem tudnak itt nagy jégverésrõl.
2010 május 25.-én a SC-t 1 - 1,5 cm átmérõjû kevés jég kísérte, azóta 0,5 -1 cm között volt a max.
Idén 1 db jégesõs nap volt 1 cm-es max átmérõvel
2010 május 25.-én a SC-t 1 - 1,5 cm átmérõjû kevés jég kísérte, azóta 0,5 -1 cm között volt a max.
Idén 1 db jégesõs nap volt 1 cm-es max átmérõvel
Nem is maradtál te ki semmibõl! Nem volt egy darab villám, de még dörgés sem. A csapadékmérõ meg nem tökmindegy, hogy elõtted, vagy mögötted telik meg?
Remélem nemsokára fordul a kocka, és jönnek ide a fergeteges esti-éjszakai zivatarok sorozata hozzám, hozzád, meg Sazomuxhoz is!
Remélem nemsokára fordul a kocka, és jönnek ide a fergeteges esti-éjszakai zivatarok sorozata hozzám, hozzád, meg Sazomuxhoz is!
531 az éves, 202 a havi csapadék.
Kótaj is 30mm-t kapott, de szerintem Demecser még tõlem is többet kapott.Ez a környék, Nyírbogdány, Demecser, Kemecse, Sóstó mindég többet tud kapni mint más helyek a megyében, és itt sokkal többször van jégesõ is, de még nem tudtam rájönni, hogy mi okozhatja ezt.
Elképesztõ, hogy ilyen gyenge radarjelek mellett, hogy a fenébe eshet ennyi!
Lehet rossz és elállítódott, mert ennyihez rövid idõ alatt legalább egy piros cella kéne, nem pedig egy narancssárga apró paca, körülötte sárga radarjelekkel.
Egyébként július utolsó dekádjára jellemzõ leginkább, hogy a záporos - zivataros csapadékösszegek 1 nap alatt képesek 50-100 mm közé idõnként a fölé emelkedni, de az idõjárás ritkán fordul tartósan esõsre, hûvösre, a szingularitás idén is megállja majd a helyét, ugyanis az idei július végére, augusztus elejét sem a rossz idõ jellemzi.
Kellemes 30 °C közeli/körüli meleg várható záporokkal, zivatarokkal, de napokig tartó hideg, esõs idõtõl nem kell tartani, így bár nem a csúcs nyár jön ( felhõtlen ég napokig, 35 °C körüli vagy afeletti hõség), de mindenképpen igazi nyári idõ várható a következõ 2 hétben.
Link
Lehet rossz és elállítódott, mert ennyihez rövid idõ alatt legalább egy piros cella kéne, nem pedig egy narancssárga apró paca, körülötte sárga radarjelekkel.
Egyébként július utolsó dekádjára jellemzõ leginkább, hogy a záporos - zivataros csapadékösszegek 1 nap alatt képesek 50-100 mm közé idõnként a fölé emelkedni, de az idõjárás ritkán fordul tartósan esõsre, hûvösre, a szingularitás idén is megállja majd a helyét, ugyanis az idei július végére, augusztus elejét sem a rossz idõ jellemzi.
Kellemes 30 °C közeli/körüli meleg várható záporokkal, zivatarokkal, de napokig tartó hideg, esõs idõtõl nem kell tartani, így bár nem a csúcs nyár jön ( felhõtlen ég napokig, 35 °C körüli vagy afeletti hõség), de mindenképpen igazi nyári idõ várható a következõ 2 hétben.
Link
Hihetetlen az ottani mikro klíma is. Egész évben óriási mennyiségek esnek Nálad.
Mennyi az éves csapadék?
Mennyi az éves csapadék?
Nekem nem savanyú, szépen érik már.
Országos szinten nagyon jól alakultak a dolgok.
Jövõ héten sem lesz mindenütt 10-20 mm.-es zivatar.
Országos szinten nagyon jól alakultak a dolgok.
Jövõ héten sem lesz mindenütt 10-20 mm.-es zivatar.
A ciklon nálam 2,1 mm -t adott,tegnap még volt egy gyenge zápor. Savanyú a szõlõ, komolyan mondom már nosztalgiát érzek a zonális irányítású helyzetekre, amikor néha jött egy HF, jó esetben izmos MKR -el . Pedig az aszályok a zonális rezsim alatt szoktak kialakulni , most igazán jól áll szinte minden térség az országban, még az enyém is, ahol mindkét ciklon viszonylag gyengébben teljesített.
Az igen 44 mm az éjszaka? Akkor téged szépen végigszántott a konvergenciavonal [esõ]
