Agrometeorológia

Link

Lugas szélén ilyen a helyzet. Beljebb sem rosszabb Bár van 1-2 tõke amin madárkásak lettek a fürtök, de nem számottevõ.
Idei év nagyon ott lehet a szeren, reméljük így is marad. Még úgy 2-3 hét és a viaszosodó, záródó fürtök ellenállóak lesznek a betegségek ellen.
Minimális peronoszpóra fertõzés van, de ez a végelszámolásban 1-2 liter mínuszt jelenthet borügyileg.

Minek kanalazni , ha a luk fölött is lehet kakkantani ?

Én is vizitelem õket, a sárga szín elõbb jelenik meg, de várni kell, hogy teljesen átfedje az aranysárga héj.Az átmérõben is látni nagyobbodást egyik napról a másikra. A héten biztosan beérnek, ha tart ez a 25-28 fokos nappal.

Nekünk tegnap este még csak picit kezdett puhulni pár szem, a nagy szelek cserencsére nem vertek le egyet sem.
Minden este nézegetjük, melyik elég puha már, még igazán érett nem volt - féléretten megettünk 5 darabot eddig.

Legújabb verzió vakond ellen az emberi ürülék. A kicsapott túrások aljára kell kikanalazni, majd vissza földelni.

Nálam idõszakosan jelennek meg, majd tovább állnak. Otthon kinõtt ilyen vakond riasztó növény, pedig nem is ültettük. A kertben is jönnek mennek. A friss túrást a komposztba szoktam keverni. Ellenben a szomszéd macskák nagyobb bosszúságot okoznak. Mindig a friss ágyásba kaparnak meg piszkítanak. Tavaly uborka soromat kellett kidobnom, mert tele volt fosva. Én legszívesebben a macskákat nyilaznám le.

Nálunk locsolórendszer nélkül is széttúrva az udvar. Addig nincs is baj, míg nem a kertben teszik, de pár palántát minden évben kitúrnak (belefér).
Egyik nap elegyengetem, másnap megint van pár. Egyedül a fûnyírást zavarja.
Ha nem nagyon lesz csapadék úgysem kell egy darabig, csütörtökön levágott fû valószínû már ki fog égni részben, ha nem kap esõt.

Mértékkel mi is szeretjük a vakondot, de két fészekaljat felnevel évente, és az már túlzás... ezért az erdei siklót még a vakondnál is jobban szeretjük. Türelem nincs, az íjak pihennek. Vakondék a nagy (8 m3)komposzt alatt laknak, a kígyó pedig a garádban (ágakból + vödrökbõl rakott, 0,8 x 0,8 x 12 m élõhely) - ott telelni is tud, a cinkét nem tudja bántani. Látni csak komposzt - fordításkor láttam a vakondot, megszimatolt és elbújt.

Amíg locsoltuk a füvet, szerte volt az egész pázsit túrva. (Megyek be sötéttel, ásó csákány gereblye stb. kézben, Húgom: Gyere nyugodtan, most egyengettem el a túrásokat! - zsupsz már hasra is estem a legújabbikban... ) Mióta az automata széjjel van szedve, azóta a fû szép, vakond nincs, a szomszédot boldogítja.

A szomszéd helyében nem nagyon hencegnék ilyennel, mert ez állatkínzás! "A vakond nagyon hasznos a kerti kártevõk ellen. Saját súlyának több mint másfélszeresét eszi meg naponta. Az állatok hatalmas táplálékigénye következtében sehol sem lehet túl sok belõlük, mert csak ott jelennek meg nagyobb számmal, ahol bõséges táplálék található, és ahol ez megfogyatkozik, onnan gyorsan továbbvándorolnak. Nem érdemes gyümölcsösökben irtani, vagy elûzni, mert a fák gyökereit pusztító pajorok (többek közt a májusi cserebogár lárvái) elsõ számú fogyasztói."

Minek sok - sok pénzért vakond riasztó szerek - amelyek annyit érnek kb. , mint halottnak a csók - ha van ezeknel egy sokkal egyszerûbb, és szinte ingyenes megoldás!?

Az egyik szomszédunk lenyilazott 4 vakondot.
Ez még télen történt, csak ma került szóba mikor dumáltunk.

Csodálkoztam is hogy tavaly csomó vakondtúrás volt a kertünkben, idén tél óta pedig egy sem.
De a " rejtély " Megoldódott. Csak Ennyi kell : Türelem, egy íj és egy jó célzó képesség.

Köszi, utána is nézek a neten.

Amerikai lepkekabóca.

Sziasztok!

Pár kép a kertünkbõl, a bogyósok érzik magukat a legjobban. Tudtok abban segíteni, hogy mi az a fehér a paradicsom (ill. kicsit a málna) szárán?

Link

Világos-zöld, igen apró (kisebb mint 1 mm) levelei vannak. Élénk fenyõillata van. A szára 3-10 cm hosszú, többször elágazó. Talajon, a fû között tenyészik. Élénk fenyõillata van. Ha kigereblyézem a fûbõl, megy a virágágyba talaj-takarónak. Pár hét alatt megtelepedik.

Még kicsik a kajszik,nem teremnek, majd jövõre. De köszi.
Itt is van kevés mazsolásodás a szõlõn,én peronoszpórának néztem, de akkor rosszul.
Szerencsére csak oár fürt, így a beteg részeket lecsíptem.

Riadót fújok! Aki teheti szedje le az éredõ sárgabarackot-õszit, miegymást. Nagyon meleg van, délután este meg várhatók nagyobb szelek. A kihajló termõkarok az esõtõl akár 1-3 kg. "nehezéket" is kaphatnak, letörés veszély.
Ma délelõt szedtem egy kosár- 5 kg. barackot. Elõször kézzel, majd gyenge rázással még két marékkal. A nagy melegben gyorsan érik a gyümölcs, szombaton még kemény, hétfõre meg löttyedt, hulló lesz. A barackok 1-2 napig még leszedett állapotban is utóérnek, szabad levegõs helyen. Hûtõzni csak közvetlen fogyasztás elõtt érdemes.
Link
Link
Aktuális fertõzöttség topikba meg egy mazsola szõlõ lisztharmatos képét mutatom.Esõk után hétfõn megy a kén, és felszívódó más.
Link

Ja méhdoktor lesz az. Megsütött a meleg. A mezõgazdasági boltba a Vásárhelyi Pál utcában.

Június havi agrometes elemzésem következik röviden;
Kezdjük a kajszival. Szépen hoz a fa, majdnem sokat;
Link
A május derekán támadó (himlõ) rozsdásodás a zöld gyümölcsön;
Link
De a gyors beavatkozás (dithane) megmentette a teljes szeplõtõl, és lehullástól teljesen felszívódott;
Link

A szõlõt is kapdosta a perenoszpóra, a hónap elején. Ott is virágzáskor kezelve, majd egy hétre ismételve megmaradt a fürt fele. Persze zárt levélzet alatt elképzelhetõ
Link
Ahol éri a napfény, a szárító levegõ;
Link
És persze van rontás, mint a szilvánál. A gyors reagálású hadtest kicsit lemaradt, katica-fürkész darázs, imádkozó sáska, stb. Egy lezáró,(napalm) Karate permet fog következni;
Link

Van még másik gond is, a diónál. Lehet hogy én rontottam el, napos idõben permeteztem, és napégés lehet talán, vagy más átok? (dithan+rov.ölõ + lombtrágya de.10 óra)
Link

Na szóval szépen telt a Június, volt esõ jég nélkül, hõség, élénk szél erre felé.

Sharka = szilvahimlõ avagy PPV, gyakorlatilag lenullázta a hagyományos besztercei szilvát, és a többi elterjedt fajta minõségét is rontja, sõt elkapják a kajszik, õszibarackok is. Az évek során zölden lehullik vagy értéktelenné válik a termés, a levelek foltosak, levéltetvek terjesztik. Nálunk is az utcában minden szilvaféle beteg. Ezért kellene ültetni a sarka vírusra rezisztens vagy immunis szilva- és kajszifajtákat, ehhez képest megveszik a "régi magyar" beszterceit, aztán csodálkoznak sose terem.
Áfonya: szépen érik a kétszerérõm, lehálóztam a rigók elõl. A talajra azért figyelni kell, bár nálam eleve mérsékelten savanyú, kötött agyagos talaj van. A Duna-parti öntés talajon nehezebb lenne.

Az áfonyát sem igen bántja semmi, egyelõre (hálistennek)
Mézbogyót õsszel ültetek, ha igaz.

Köszi a tippeket!

A mustár tûnik nekem a legjobb választásnak, ugyanis a vetést követõ csapadékmentes idõszakot is átvészeli és akkor csírázik, ha van csapadék.

Lactarius, az utolsó mondatodat nem értem.

Harki, a virágdoktort hol veszed?

gulyasme, hogy néz ki ez a moha?

A tujamoha egyik erõsen fenyõillatú változatát (a nevét nem tudom, de az illata a lényeg) utálják a csigák. A moha talajlakó, többszörösen elágazó. Az öntözött felületeken jól szaporodik. Nálunk bevált, próbálj körülnézni, hátha Nálatok is honos a környéken.

Tavasszal herével próbálkoztam a deszki kertnek az alsó részében ami anno belvizes terület volt. Sikerült elszórnom a magokat a csapadékmentes idõszakban. Így csak foltokban kelt ki. De inkább kaszálom most a gazzal együtt, mint rotáljam 2 hetente. Jelenleg fásítás folyik ezen a területen. Késõbbiekben, mikor állatot is akarok tartani akkor pedig legeltetésre akarom használni azt a részt. Volt egy másik kísérletem. Virágdoktor mag keverékét szórtam ki. Ebbõl a mézontó fû igen jól teljesít. Nehezen indult be, de annál masszívabb. Ezt nyugodt szívvel tudom ajánlani. A herével meg õsszel vagy tavasszal újra próbálkozom.

Egyébként érdekes, hogy a permetezést nem igénylõ gyümölcsök mennyire nem terjednek, itt is a megszokás, információhiány az úr (akárcsak pl. a "germersdorfi" cseresznyénél, a liszharmatos egresnél stb). Egy kivétel van, a füge, ez nálunk szerintem már a városkép része, ellenben datolyaszilvát, kivit, indián banánt vagy mézbogyót nemigen látni. A hagyományos gyümölcsfáknál pedig tiszta sharka minden rezisztens szilvákat, kajszikat nemigen látni.

Szia!

Link

Én egy régi magyar gyümölcsfákkal foglalkozó faiskolától ezt a linket kaptam.

Alkalmazásuk: Link

Én is a talajjavításon gondolkodom, elsõ körben a fák tövét próbálom lefedni fû kaszálékkal, de ez nem a legjobb, mert túlságosan nagy Nitrogén bomba, kell hozzá szén, pl. faforgács.

Ajánlom figyelmedbe a Talajmegújító Mezõgazdaság nevû fb csoportot, vezetõje egy bizonyos Kökény Attila, akit nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere bízott meg egy bio farm létrehozására a Dél-Alföldön. Õ nagyon sokat foglalkozott már a témával, sok hasznos írása van. Neki sikerült a Duna-Tisza közén 0,5 % humusztartalmú homokból (ha jól emlékszem) 2 százalékosat csinálni. Magyarán van tapasztalata.
Blogja is van: Link

Kösz a tippet!

Közben találtam egy jó anyagot a zöldtrágyázásról. Link

Valakinek van esetleg tapasztalata valamelyik növénnyel? Én most elsõsorban a talaj javítása, a humuszképzés és másodsorban a gyomok elnyomása céljából szeretnék õsszel valamilyen zöldtrágya-növényt vetni.

Mûanyag üveg kilyuggatva kb felénél, hogy a lény pont beférjen. Bele sör,bor,üdítõ,ecet és egyéb löttyök. A lény bele tud menni, de ki már nem.

Milyen csapdát?

Egy percig sem vitattam a kerti munka élvezetét. Senkinek sem mondtam meg, mit csináljon. Csak számolgatok, morfondírozok a dolgokon. Írtam is, hogy ez nem kritika, hanem hangosan gondolkodok.

Én a sötétzöld vonalat képviselem. Ami nem bírja vegyszer nélkül, arról már le is mondtam. Sõt, én inkább eszek egy kukacos biomeggyet, mint egy kukac nélküli vegyszerezettet. Az érzékenyebbnél érzékenyebb gyümölcsök, zöldségek termesztése nem csak nem egészséges a kényszerû vegyszerhasználat miatt, de valószínûleg gazdaságtalan is - ha egyáltalán beárazható az egészség. (szerintem nem) Nálam, a nyers öntéstalajon meg aztán ez hatványozottan igaz, mert a talajmunka borzasztóan megnehezíti a zöldségtermesztést.

Kísérletezni én is imádok, jelenleg éppen a vándorpoloska a legnagyobb kihívás, amivel szembesülök. A saját termés nekem is örömet okoz, tudom mirõl beszélsz.

A meztelencsiga probléma sajnos a nyers öntéstalajoknál hatványozottan jelentkezik, hiszen a repedésre hajlamos talaj kitûnõ búvóhely nekik. Itt megint kiütközik a termõréteg hiánya sajnos. De a talajképzés igen hosszú folyamat, legalább 5-10 év, ha nem több...

Sajnos a helyzet az, hogy ha nem védem be a kis palántákat csigaölõvel, akkor még nem biozöldségem se lesz egy darab se. Most a hamus módszeren gondolkodom, állítólag a hamun nem megy át a csiga. Jövõre tesztelem.

Felénk kissé agyagos, de nagyon jó a talaj. Sokáig tartja a nedvességet, szépen megterem rajta minden ami kell.
Felénk kabócák régóta vannak már. Bögölyök viszont idén extra nagyok. Undorítóak, teszek ki csali csapdát, remélhetõleg ami a darázsnak "jó" a bögölynek is.

A kerti munka is nemesít.

Nálam viszont kihívás a nyers öntéstalaj. Ásni büntetés, de egyébként sem vagyok ásás párti. Csak annyit ások, amennyit muszáj. Tavaly kezdtem neki a humuszréteg képzésnek.
Tegnap füvet nyírtam - van egy kisebb füves rész is -, és közben bögöly, meg ilyen keringõ légy zaklatott. Nem volt kellemes.
Megfigyeltem, hogy a szubmediterrán területeken pl. Badacsony déli lejtõ, Csobánc déli lejtõ, Balatonfüred megjelentek a kabócák és ezek az óriás böglyök. kicsit ijesztõ volt.

Ez egy kicsit övön aluli megjegyzés, ne haragudj.
És akinek hobbi kertje van, hagyjon fel vele, ne menjen kirándulni,idejét eltölteni, csak a piacig?
Járom én is a piacot minden pénteken, most is. Megveszem a paradicsomot, paprikát, krumplit,stb. pár száz forintért. Van már csöves kukorica 80 ft./db. de biztosan fóliázott kertbõl. Újdonság, és nem kínlódtam vele.
De a saját termesztett dolgok sok örömmel töltenek el, kísérletezés a paprikákkal igaz kevés, netán foltos, egy szatyorba elférnek majd...

Panaszkodtál a csigákra. Elég erõs talajfelszíni méreget szórtál ki ellenük.Fene se tudja, hogy a gyökérrendszeren felszívódva nem-e lesz maradvány. Van egy bio módszer, a kinai futó kacsa. Futtasd el õket reggelente, és összeszedik a csigákat, de pálcával tereld õket, ha jól laktak, vissza a karámba. (dupla hasznosítás ugye)

Mai udvari képeim vannak, du. felteszem.

Ez a hobbim, kikapcsol, semmi pénzért nem adnám fel a kerti munkát. Grátisz sütögetések, tanyabulik csak hab a tortán. Plusz a saját bor, amiben érzéseim szerint egyre inkább otthon vagyok.

Igen, tudom, de az erdõ nem a miénk, így csak annyit szedünk ki belõle ami túlzottan belóg. Az is bõven elég a téli fûtésre ha épp valami buli/munka folytán huzamosabb ideig kint vagyunk.

Aha. De bizonyos szempontból ugyanott vagy, akkor. Mert abból az 50 000 forintból, amit növényvédelemre költessz, bõven fedezhetnéd a zöldség és gyümölcsfogyasztásodat. Így se bio és úgyse bio. Sõt, akkor az arra fordított idõd felszabadul. Ne érts félre, nem vitatkozom, csak hangosan gondolkodom.

Az akác kitûnõ tûzifa! Érdemes fává nevelni!!! Ha eladod tûzifának, szép summa jöhet belõle! Én éppen most nevelek magoncokat! Õsszel ültetem el õket.

Kajszit gombaölõvel permeteztem, ez tény de csak egyszer.
Cseresznye nem lett nyüves, csak tetves, de még idõben jött a felszabadító fülbemászósereg
Szilva nincs, almát elkapta sok minden, le is hullott a pár kötött termés
Gombafertõzés eddig nem nagyon volt, zöldség amúgy sincs.

Ami tény, hogy nagyon erõs tényezõ a környezet, vannak szerencsésebb, kevésbé körbefertõzött helyek, aztán adottság még a jó szellõzés (nálunk domboldalban ez is pipa, nem is nagyon volt monília, csak az érett cseresznye rohadt el miután az esõktõl megrepedt) meg az elõnyös fekvés, talajtípus stb. Érden rengeteg a gyümölcsfa, sok minden ideális nekik ezek közül szerencsére.

Sokat járom a várost, és látom, mi történik a gondozatlan házikertekben, kihalt udvarokban. Sajnos a mostani fertõzési nyomás, kialakult rezisztenciák, új kórokozók miatt egy beépített környezetben véleményem szerint nem lehet, vagy csak részlegesen (szerencsével) eredményt elérni. A hangsúly a mértéken van, azaz nem kell sokat permetezni, hanem jól idõzítve kell azt megtenni. Ha nem tennék semmit:
- a monília már kinyírta volna a meggy- és kajszifá(i)mat (idén különösen erõs fertõzés volt!)
- a cseresznye tele lenne nyüvekkel
- szilvadarázs leépítené a szilvát, almamoly az almát stb
- a levéltetvek a katicák érkezése elõtt tönkrevágták volna a növényeket a hangyák hathatós segítségével
- egy gombafertõzés végigszántott volna gyümölcsökön, zöldségeken
- augusztus végére gusztustalan kukacos lenne a paprika, paradicsom
és még folytathatnám!
(és igen, semmi szükség az almafa 30 permetezésére, de párszor azért kell, hogy enni is lehessen!)

Egyértelmû, felesleges a vitázás, ez innentõl már hit kérdése is, az meg nagyon veszélyes.

Részemrõl csak annyit: direkt hangsúlyoztam, hogy csak a saját célú hobbikertnél merném/merem én is meglepni, hogy nem vegyszerezek, és simán lehet bukás is belõle. Ha pénzt is keresnék vele, tuti nem merném... szóval nemhogy meggyõzni nem akartam senkit, de igazából vitázni sem

Úgy érzem magam, mint manapság a divatos vegán életmód híveinek videói után. Ott is csak az a tuti amit õk mondanak, és minden más marhaság.
Megmondom õszintén, ha átállnék a biogazdálkodásra hamar abba is hagyhatnám.
Balról borászat, sok szõlõvel,hátulról erdõ, rengeteg akáccal (nem gyõzzük ritkítani), jobbról igénytelenség, méteres gaz.
Egyik jobb veszélyforrás, mint a másik. Zöld munka, rendszeres fûnyírás, permetezés. Enélkül nem menne.
Az az évi cirka 50 ezret amit tokkal vonóval elköltök (permetszerek, üzemanyag, egyéb apróságok,felújítási költségek), nem sajnálom. Valószínû, ha nem erre akkor másra költeném el, 99%, hogy marhaságra.
Részemrõl lezárom a bio vs. nem bio ügyet. Úgysem tudja az egyik tábor meggyõzni a másikat.

Uristen.

Uristen. Pont az ilyen korlátoltság miatt tart ott a magyar mezõgazdaság, ahol..

A rovar kártevõk irtása esetleg egybeeshet a hasznos rovarok likvidálásával is. Kérdés melyik fog újra éledni. Erre már a magas szintû bio-kutatás fog választ adni. A gomba betegségekre viszont nem sok ellenszer van, csak úgy a természetben. Fahamu,káliszappan, ecet,szódabikarbóna, másféle természetes dolgok. Aztán hat, vagy nem.
Az éves vegyszer beszerzésem kb. 5 ezer ft.a lombtrágyával együtt, de ezzel vége is, marad jövõre is.
Már csak a diót-mogyorót,szõlõt-szilvát fogom lefújni, olyan Július derekán.Õsszel meg a több éves kékkût ( kristályos rézgálic) fogom mészhidráttal feloldani, lemosó, és annyi.
Na szép napokat, szép gyümi szedést sokaknak!

Másszatok át és szedjétek le.

Köszi a tippeket.
Egy félreértést azonban kerüljünk el: nem írtam, és nem is gondolom, hogy a vegyszerek mérgezést okoznának, akár emberre akár a kártevõk ellenségeire.
Az viszont tény, hogyha vegyileg kiirtjuk a kártevõt, akkor a természetes ellensége is eltûnik, hisz nem lesz mit ennie.
Így ha hirtelen nem vegyszerezünk, akkor a kártevõk jó eséllyel letarolnak mindent, hisz nem teremnek hipp-hopp ott az ellenségeik.
A 10 km szerintem kicsit erõs, én azt látom, hogy már az is valami, ha a környéken (pár utcán belül) nem, vagy csak nagyon kevesen permeteznek.
Egyébként nem vitatkozom azzal, amiket írtál, távol áll tõlem a "bio-térités", vagy ilyesmi, egyelõre csak csendben örülök, hogy nálunk, saját fogyasztásunkra termõ, igen zsenge állapotú kertünkben egyelõre milyen jól mûködik a vegyszertelenség.
Késõbb meg majd meglátjuk
Azért egy jó kis fagyos tél érdekes lenne most (már, végre...).
A fügét meg befedem úgy, ahogy van, még messze nem ér derékig sem

Szerk: látom, közben a 10 km-t át is írtad, így már hihetõbb

Olvasom a sok hozzászólást, volna pár szösszenetem.
A bio termesztés csak elhatárolt, messze a fertõzött parcelláktól lehetséges (3-6-10 km.).
A kijuttatott vegyszerek idõben és elõírt dózisban semmi féle mérgezést nem okoznak.
A hasznosnak kikiáltott rovarok csak 50%-ban eredményesek, az alsó 50%-ot elviszik a kártevõk, pont akkor amikor kellene védekezni.
A cseresznye rohadása; pont a sárgulás idõpontjában egy gyönge, akár 0,1% -os (1 deka/10 liter) gombaölõ szer + lombtrágya sokat javíthatott volna a szüretre.
A kajszi fácska,(3 cm.átm.) mint nálam is (8 cm.) ilyenkor leadja az összes energiáját, kvázi hormoncsúcson van, de jövõre számítható a csak hajtásnövekedés, egy pár termés csak. Az ún. termés-szakaszosság majd 4-6 éves korban egyenlõdik ki, mint más termõ növényeken. Lehet õsszel majd több K-P kálium-foszfor trágyát adni, majd tavasszal a nitrogént. Vagy maradjunk a megszokott vegyes-szerves trágyánál.
Összességében a növényvédelem bizonyos életszakaszokban elengedhetetlen. Ez nem antibioktikum, csak felületi védelem, megelõzés, mint nálunk a téli vitamin szedés.

Na kicsit kevésbé vegyszermentes. Próbálkoztam pár helyen csemege szõlõ ültetéssel térelválasztásként a kert között,meg más helyeken is. Szépen megindult mind(8-10 tõkérõl van szó), de május végére leszáradtak a hajtások. Viszont, tegnap vettem észre, hogy kivétel nélkül újra hajtottak. Lehet a sokat akar a szarka, de nem bírja a farka esete állt fenn. Remélem ily módon majd a borszõlõim is kihajtanak(12-bõl csak 7 cab. sauvignon hajtott még csak ki).

A már termõ szõlõn megjelent a lisztharmat 1-1 fürtön, fõleg a lugas felsõ részén, ahol sûrûbb a lombozat (nem volt erre idõm még teljesen). A kényes helyeken kiritkítottam. Máshol szép, egészséges fürtöket hoznak a tõkék.
Ma felszívódó és kontakt szerekkel megszórom, 2 hétig megint jó lesz.

2 dolog miatt szív: az elsõ év a teljes vegyszerezésrõl a bióra váltásra szerintem mindig ilyen lehet. Pont olyan mint az indokolatlanul túlzásba vitt antibiotikum használat az embereknél: csak rossz hatása van, a természetes ellenállás csökken le dramatikusan.
A második a környezet: jól írod, ha a környéken mindenhol máshol is termesztés van, akkor onnan simán átjöhetnek a fertõzések, a vegyszerezés leállítása miatt pedig még inkább - kisebb ellenállás.

Nálunk a közvetlen szomszédokban sehol senki nem permetez semmit évek óta. Az egyik telken semmit sem csinálnak, kvázi vadon nõ a füge, szeder, cseresznye, ribizli, szamóca.
Jelenleg a ribizli érik: fantasztikus, csodás termés van rajta, de ilyen volt a szamóca és a cseresznye is korábban idén. Füge is lesz dögivel, hát még szeder.
Agyunk durran el, mert nemhogy gondozni nem jár oda senki (idén 1 fûkaszálás volt összesen!!), hanem még leszedni sem! Ott szárad el a csodás gyümölcs a növényeken....

Saját fogyasztásra egyértelûen jobb a bio: lesznek évek, amikor gyengébb a termés, meg nem is fog minden megmaradni, viszont nemcsak egészségesebbet eszel, de a növények is sokkal ellenállóbbak lesznek.

Ha valaki viszont pénzkeresésre termeszt, neadjisten ez a fõ bevétele, akkor ezt a bizonytalanságot nem engedheti meg magának... ha meg egyszer elkezdte, akkor fõleg nem állhat le róla.

A szerhasználatról annyit hogy anyós idén kijelentette minden BIO lesz a kertjében. Hát én nem tudom másnál hogy mûködik, de nála megy minden tönkre.. Kajszi elszárad, alma leömlött éretlenül tele kukacokkal. Szilva vastagon levéltetves ragadós mézharmattal, kezd száradni és még sorolhatnám. Hozzáteszem mindkét szomszédban nagy kertek vannak sok gyümölcsfával rendszeresen védekeznek a kártevõkkel szemben. Talán úgy müködik, hogy kertváros, és a kis miniparcellák közt a parkosított kertekben (golfpálya - sírkert kategória)itt-ott egy-egy gyümölcsfa van és akkor nem tud tömegesen felszaporodni a kártevõ. Nem költök sokat szerekre, általában ukrán ismerõstõl megveszem negyed áron. Pl Actara 800 ft helyet 200 Ft. Gyomstop fillérekért stb..

Az áfonyánál így utólag látszik a megoldás, amikor még csak virágzott, nem lehetett tudni, hogy mennyire (nem) fogja bírni...A másik áfonya szerencsére nõ rendesen
A fügét megpróbálom lekapni ma.

foltok --> gombafertõzés
pókszerû behálósodás --> atka
a termés elaprózódása az áfonyánál --> legközelebb szedd le a fölösleget így a növényen hagyott termések szépen beérnek megnõnek és a növényed is hoz hajtásokat tehát jövõre már sokkal nagyobb növényrõl sokkal több termést szüretelhettél volna
Késtíthetnél képeket így jobban tudunk segíteni és láthatnánk amit szeretnél mondani