Meteorológiai társalgó

Nos AROME vs. WRF ma nyert az arome

Bejött a fõn hatás az északi khg elõterében:
Link

Eger-Gyöngyös 3 fok, Észak alföld 0 fok, Záhony csak -4 fok, várhatóan kicsi les a hõingás ma. ÉK.-en egész nap ónos esõ eshet majd estig.

Budapest ÉK-i részén 18 mm esett reggelig. Én nem sütöm el (vagy mégis), a mi lenne ha kezdetû mondatot.

Mindig pengeélen táncolnak ezek a helyzetek, és valóban az 1 fokon ömlõ esõ a "legszörnyûbb", mármint a havazást várók szempontjából.

Jó reggelt! Késõ õszi reggelünk van,borús,párás, esõ csepergõs, Kosavával spékelve. Éjfélig esett 4.6mm a kolléga állomása szerint, éjfél után eddig még jött hozzá 6.2mm

Éjel akár lehet vegyes csapadék is itt az Alföldön
Link

Távolabbi esélyeket nézve, komoly tél lehetõség nem igazán látszódik 10-ig. Addig észak nyugati betörések amelyek itt a medecencében sík vidéken nem igazán fogják meghozni a stabil telet.

Szakad, 22 mm eddig. Rég volt már ilyen. 1 fokban.

Most kivételesen ide ragadt be. Megnéznék egy ilyet hóban is egyszer.

Az egyik csapadékkar átvonult, de délrõl még érkezik több is!

Ahogy a csatornából jön kifelé a víz úgy fagy rá a csatorna szélére 0:-0,4 fok között van a T.
Ha odafenn 2-3 fokkal lenne hidegebb akkor havazna, lucskos hó lenne. erre Északon már éjszakától van esély.

A csapadék nagy része most nem délnyugati kétharmadot érinti majd hanem északi részeket , mivel a csapadékzóna beleütközik az AC-be és megreked.

És tessék kéremszépen, az északnyugati áramlás a modellek szerint szülni fog:
Link
Babánk lesz ? Decemberben ilyen rendszer már elég lenne megmaradó hóhoz is. Nem kell itt -6-7 fokos 850.-es T

Aladin szerint már késõ délután a magasban indul a hidegadvekció északon:
Link
Eszerint lesznek olyan kis terület északon ahol a magasban megmarad a hideg az északi határszélen délben is.

18,9 mm csapadék hullott eddig.

Az omsz egyébként jól belõtte 1 napja, még tegnap reggel ezt a Gyõr - Budapest - B.csaba tengelyt, ma reggeltõl - éjszakáig újabb 15-20 mm is esélyes lehet, ezzel hosszú idõ után ismét lehet tekintélyes, akár 40-45 mm-es csapadékösszeg is másfél nap alatt, ezúttal nem délnyugaton, hanem fõleg az ország középsõ harmadában, északi részén.

Izgalmas az omsz figyelmeztetõ elõre, 1. fok északon sok esõre, illetve ónos esõre, valamint megpendítették a gyenge zivatar esélyeket is a délnyugati határvidékre.
Mi ez ha nem idõjárás!?

Havas esélyekrõl lemondtam már, de havas esõ nem zárható ki felém ma este, éjjel, illetve holnap sem, meglátjuk mi lesz. Egyébként hasonló rossz télkezdet volt 2008-ban is : szakadó esõ dec. 1.-én.

Ide meg a GFS 30-40 mm-t várt holnapig.
Tegnap egész délután esett meg éjjel is, és 2 mm jött össze

Beigértekkel ellentétben itt már semmi esõ nincs, pedig írták hogy esni fog rendesen egész nap.
Hát ez nemjött be. Sajnos

15mm eddig.

Itt Pesten a jól megszokott "téli" idõ van: 1 fok, szakadó esõ.

Jó reggelt!

Borult az ég, este 8 óta folyamatosan esik/eseget az esõ( délután 4-kor kezdõdött a csapadékhullás, de este 8-ig csak a szokásos szitálás volt, illetve 6 óra körül egy rövid csendes zápor is), és élénk, sokszor erõs lökések kísérik a keleti szelet és 1 °C körül van mindössze a hõmérséklet lassan 1 napa.
Elég cudar idõt produkál végül ez a front.

Vasárnapi csapadékösszeg 17 mm lett, ezzel a havi összeg 39,3 mm-re, az éves 798,5 mm-re nõtt.
Meg kellett dörzsölni a szemem a 7 órás leolvasáskor, hogy tényleg jól mért-e, nem mostanság esett 10 mm feletti összeg, legutóbb 40 napja, október 21.-én volt 10 mm feletti összeg, akkor 36,9 mm hullott napi csapadékösszegként.
Azelõtt pedig csak 5 héttel korábban, szeptember 14.-én született 10 mm feletti összeg, akkor 17,2 mm volt a napi csapadékösszeg.

Tehát szept. 14. - november 29. között csak 1 db! 10 mm feletti nap volt, és most 30.-ára a 2.

Jelenleg is borús, gyenge, közepes esõ van, élénk, gyakran erõs olykor 40-50 km/h-s keleti szél fúj, akt. T: 0,7 °C.

Egyébként rég láttam ennyire szokatlan beragadó csapadékzónát.
-------------------------------
Bakonyvár : 1 havi 1 nap alatt!? Ugyan már, az jó 50-60 mm-t jelent, ezúttal ennyi nem hullik le szerintem. Jelenleg a fõvárostól kissé délebbre hullott a legtöbb esõ, tegnap este óta 20-25 mm.

Hoppá, 8,7 mm jött le! Így 14,7-tel zárt nálam a november.

Érdekes, hogy november utolsó napjára milyen éles csapadéksáv alakult ki az országban. Két oldala köz 10 fok különbség (-5,+5) és képtelen Ék-re hatolni.Tegnap du. óta talán a legtöbb a Sopron-Budapest Békéscsaba vonal mentén a legintenzívebben esik és középen már talán a 20 mm is megvan. Ma estig lesz olyan hely, ahol egyhavi mennyiség lejön ? Az utolsó napnak köszönhetõen a november is eléggé csapadékos lett, a száraz remények elszálltak az utolsó pillanatban. Nálam még melegebb sem lett mint a 2010-es november, nagyon hasonlóan alakult mint a 4 évvel ezelõtti.
A T nálam alig változott este ót:,2,3 fokban szakad.

Azaz, ha egy légtestnek az alacsony hõmérséklet miatt saját nyomása kicsi, akkor magasabb légoszlop (nagyobb "hidrosztatikus" nyomás) kell, hogy felette álljon, hogy teljes nyomása elérje, pl., az 500 hepát. Magyarán, alacsonyabban fog elhelyezkedni, kisebb lesz a geopotenciálja. Ha egy légtömegben, bár dinamikai ok miatt magas a nyomás, (pl. AC) mégis alacsony tsz. feletti magasságban vannak a meghatározott nyomásnívók (kicsi a geopotenciál) , az feltehetõleg csak úgy lehetséges, hogy a levegõ hõmérséklete alacsony.

Ennek a szemléletnek az alapján a tényleges légnyomás 2 komponensbõl tevõdik össze: egyrészt a levegõ "saját" nyomásából, mely a hõmérséklet függvénye és akkor is meglenne, ha a levegõt kivennénk a gravitációs térbõl. Másrészt a légoszlop saját súlyából adódó "hidrosztatikus" nyomásból.

Na, akkor nekifutok még egyszer. Szóval, a térképekbõl világos, hogy a geopotenciál és a hõmérséklet között valamiféle kapcsolat van. A geopotenciál és a nyomás között úgyszintén. Eleinte úgy hittem, itt valami pofonegyszerû szabályról van szó. De már sejtem, harapós dologgal próbálunk megbirkózni.
A magam számára felállítottam azt a nyilván primitív, experimentális szabályt, hogy adott helyen minél nagyobb légnyomás mellett minél alacsonyabb a geopotenciál, ott annál hidegebb van. Ezen a ponton tényleg nem ártana, ha szakember nyilatkozna.

szeke: a hidegebb levegõ nemcsak sûrûbb a melegebbnél, hanem kisebb is a nyomása. Természetesen ez a parciális gáznyomásra igaz -akkor, ha eltekintünk a légoszlop "hidrosztatikus", barometrikus nyomásától. Ebbõl valóban következhet -esetleg- az is, hogy a nyomásnívók hidegebb levegõben alacsonyabban vannak.

Tudja valaki, hogy áll most nagyjából az éves anomália? Egy átlag körüli december esetén kijöhet egy Top 5-ös év?

2003. januárjában 3 darab telitalálatos mediterrán ciklon együtt nem tudott ledobni ennyit, pedig az sem volt piskóta...

szerk: Közben megjött a téli fejléc! Elkezdõdött a december!

Nem? Pedig ennek az évnek az utolsó napjai vezettek

< ----- ehhez a MASZFEJ-hez. Az alföldön 1 darab ciklonból esett 50 cm hó...

Így is meg lehet fogalmazni szerintem. Hiszen a térfogat a sûrûség függvénye.
Viszont szigorúan együtt fut a T-vel. Minél hidegebb egy légtömeg, annál nagyobb a fajlagos sûrûsége és annál alacsonyabban lesz az X hPa-s nyomásnívó. És fordítva is igaz: minél melegebb egy légtömeg, annál kisebb a fajlagos sûrûsége és annál magasabban lesz az X hPa-s nyomásnívó.

Én egyáltalán nem örülnék annak, ha újra 1908 lenne.

Ezt kérem a Jézuskától: Link

A hegyekben itt-ott már elég komoly jégréteg lehet a tereptárgyakon.

Lehet hogy félreértem a kérdést, de nem csak arról van szó, hogy a hidegebb levegõnek kisebb a térfogata, "kisebb helyen" (=kisebb geopot érték) is "elfér", míg a melegebb levegõnek több hely kell, ezért lesz magasabban az adott nyomási szint?
Szóval ha alacsony egy légoszlop hõmérséklete, akkor a geopot is biztosan az lesz, de az alacsony geopot értékbõl nem feltétlenül következik az alacsony hõmérséklet is.

Pontosan. A hideg levegõ sûrûbb.

Tehát, ha jól értem, hidegebb levegõben ugyanaz a nyomásnívó alacsonyabban van, mint melegben. Fizikai magyarázat?

Ha jól értem a kérdést, akkor a válasz:

A levegõ hõmérsékletének eltéréseibõl következik, hogy ugyanaz a nyomásnívó különbözõ magasságban van hideg, illetve meleg levegõoszlopban. Az 500 hPa-s geopotenciál térkép azt mutatja meg dekaméterben, hogy ez a nyomásnívó milyen magasan helyezkedik el. Ezen a térképen Link az 552 -es vonal kijelõli azt a helyet, ahol az 500 hPa-s nyomásnívó 5520 méteres magasságban található. A görbétõl északra az 500 hPa-s nyomásnívó azonos légnyomás esetén alacsonyabban, a görbétõl délre magasabban van mint 5520 méter. Javítsatok ki, ha tévedek!

Sajnos igen. Egészségügyi okok miatt csúszik minden. Ezért nem lesz hó.

Te még mindig a városban vagy?
Na így már végképp nem értem ezt a sok csapadékot!

Messze van ugyan,de ez nyárias? Van jó pár tag ami 0 fok alatt fut és hidegbetörést mutogat.Link

Egyébként nem bunkózni akartam a nyárias szöveggel!

Én se vagyok meteorológus, diplomám pedig teljesen más tudományágból van. Tehát, én szintén nem tudok autentikus választ adni a kérdésre. A hõmérséklet azonban biztosan a 850 hepás nyomásnívóra vonatkozik, a geopotenciál pedig az 500 hepás nyomásnívóra. Egyébként úgy tudom, a geopotenciál egységnyi tömegû levegõ gravitációból eredõ potenciális energiáját jelenti. Ciklonokban az 500 hepás (és minden más) nyomásnívó lejjebb száll, tehát az ezen elhelyezkedõ levegõ potenciális energiája kisebb lesz mint anticiklonban, ahol ez a nyomásnívó nagyobb magasságban található.
A hõmérséklettel való összefüggés számomra se világos. Az biztos, hogy alacsonyabb hõmérséklet többnyire alacsonyabb geopotenciállal jár. De mély ciklonok centrumában úgy igen alacsony a geopotenciál, hogy a hõmérséklet viszont nem az. Sok térkép végignézésébõl azt látom, hogy hideg mindig ott van, ahol nem túlzottan alacsony nyomásban alacsony a geopotenciál. Tudja valaki a korrekt magyarázatot?

Ebbõl melyik télies?? Egyik sem valami szuper

Én valsz. nem tudnék rá kellõképp szakmai választ írni (sem meteorológus nem vagyok, sem diplomás, ezek Thermo-nál fontos kritériumok), de gyanítom, hogy a felkészültebbek is elõször visszakérdeznének:

1. Mi az a "nem különösebben alacsony légnyomás"?
2. Melyik légköri szint geopotenciálja melyik légköri szint hõmérsékletével?

Nem is tudom hirtelenében, mit válaszoljak erre. Tulajdonképpen persze igazad van. Ha azt írom, hogy "Európának jó részén viszont kivételesen zord volt", akkor azt mondhatod, mellébeszélek.
Maradjunk annyiban, hogy bár kifejezetten Magyarország klímájáról volt szó, de egy tél zord vagy enyhe volta ennél nagyobb terület figyelembe vételével ítélhetõ meg helyesen. Legalább közép-európai léptékben kell ezt megfigyelnünk.

Így igaz: a 64. leghidegebb tél volt az elmúlt 120-ból....



Kinek mi a zord, persze.

Néhány friss fotó a hangulatos esti Egerrõl. Link

Még hóra is jó vagyok! Link Köszi!

Link
Erre valaki egy gyors valaszt adna?
Elore is koszonom !
Egyebkent Takt.: 0,6 fok, gyenge eso van, de minden vizben all a napok ota tarto szitalastol.

Hát, én nem igazán említeném a "zord" szót egy mondatban a 2009/2010-es téllel, de lehet, hogy még egy lapon sem. Egy szélsõséges, de összességében átlagos tél volt. Az, hogy párszor -20 fok alá ment a minimum helyenként (jellemzõen fagyzugos helyeken), az sajnos nem törli ki a karácsony környéki brutális melegrekordok emlékét, de említhetném még a januári +8,5 fokos szegedi Tmin (!) rekordot is.

Amúgy szuper tél volt, akár csak a 2012/2013-as (az ország északnyugati felén), mindig legalább annyi havazás kellene.

Több, mint egy hónap után ismét rendes esõ van. Eddig több, mint 5 mm.
0,5 fokban. Yess.

Figyelj! 20 pertubált tag+fõfutás+control futás na meg ha azt vesszük egy fut az összes átlagán

A betyárját! Õszülõ fejjel kell ezt megtudnom? Akkor ne írja ki,hogy "heavy snow",ha ráhúzom az egeret,mert megcsapom!

Nem tûnt fel, hogy rajtad kívül kb. még ezren olvasnak itt minden sort?
Tudom, hogy Te tudod. De lehet, van itt olyan is, akinek érdemes elmondani.

Link
Jobb klikkel oda huzod ahol laksz, és akkor Coupe GFS

A mi klímánk jellegzetessége, hogy tél és tél között óriási különbségek vannak: 2006/2007-es enyheségûek, valamint 1995/96-os hidegségûek lehetnek 1-2 év távolságra egymástól. Természetesen nem zárkózom el teljesen a (környezetszennyezés okozta) klímaváltozás gondolatától, mégis azt hiszem, hogy tekintve térségünk fent említett éghajlati jellegzetességét, az ilyen kijelentésekkel nagyon csínján kell bánni.
Lehet, hogy még ez a tél is vacak lesz, de az is elképzelhetõ, hogy utána, tehát 2015/16-ban egy 2009/2010 zordságú telet kapunk be. Sõt az sem lehetetlen, hogy már az idei tél is zimankós lesz végül (ki meri most határozottan állítani ennek ellenkezõjét?)
Nekem pl. a 2012 februári epizód, vagy 2013 januárjának, februárjának havazásai után nem az a benyomásom támadt, hogy felszámolódóban van a havas, fagyos tél lehetõsége országunkban.

Gabesz ezt az ábrát hol találom a meteocielen? Köszönöm elõre is a választ