Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Irigyellek benneteket, ahol napok óta 25-30 fok van, ide is elkellne már egy kis meleg.
A mai 22 fokot úgy éltem meg, hogy le kellett vennem a pulcsimat!
Nagyon fülledt idõ volt, az este is nagyon kellemes, 20 fok van, remélem lesz melegebb is a következõ napokban.
A mai 22 fokot úgy éltem meg, hogy le kellett vennem a pulcsimat!
Nagyon fülledt idõ volt, az este is nagyon kellemes, 20 fok van, remélem lesz melegebb is a következõ napokban.
Az szép!
Itt 18,8 fok volt a minimum. Most is enyhe az este, 21,7 fokon állunk.
Trópusi éjszakánk volt, csak 20,5 fokig hûlt le a levegõ reggelre.
Egész éjszaka élénk, néha erõs volt a keleti, délkeleti szél.
Egész éjszaka élénk, néha erõs volt a keleti, délkeleti szél.
Végre valami szép is a radaron! A 19,óra10-es képen egy kék kiskutya éppen vizet iszik a balatonból,
hát van mibõl!!
Itt nemcsak a "szagérzékrõl" van szó. Az alább fanyalgók úgy látszik, nem tudják, hogy elméleti megfontolás van véleményalkotásom mögött. Az õ kedvükért (és tiédért is), rögtön ki is fejtem ezt. Ebben is vannak hipotetikus momentumok, de aránylag kevés, fizikailag megalapozott és egészében jól illeszthetõ a megfigyelésekhez. Szóval, szó sincs itt "dávidmihálykodásról".
Az elsõ feltevés, hogy a mi téli idõjárásunkra két hidegmag van közvetlen vagy közvetett hatással. Az elsõ a szibériai (fõleg nyugat-szibériai), melyet valamennyien jól ismerünk.
A másik a grönland-észak-amerikai, mely a kanadai arktikus szigetvilág, a Hudson-öböl, és Nyugat-Grönland fölött alakul ki (tavalyi "vendégszereplése" Kanadában és az USA-ban emlékezetes)
E hidegmagok kettõs hatást fejtenek ki. Elõször is, az általános hemiszférikus hõkontrasztot növelik, ezáltal nõ a nyomásgradiens és a féltekei nyugati áramlási szalag sebessége.
Másrészt ott, ahol elhelyezkednek (mondhatni helyileg) megnövelik az un. baroklin instabilitást, ami stabil örvényesedéshez, meridionalizációhoz, hidegleszakadáshoz vezet.
A hidegmagok fejlettsége nagyon eltérõ lehet. Általában az egyik jóval fejlettebb a másiknál. Az csak hemiszférikusan kifejezetten zord teleken fordul elõ, hogy a sarkvidéki hidegfelhalmozódás lehetõvé teszi mindkettõnek a nagyra növését. Ha az egyik mag (pl. az amerikai) sokkal fejlettebb, mint a másik, annak "gyászos" következményei vannak a gyengén kifejlõdött hidegtömeg környékének hidegleszakadásaira. Mert egyrészt, nem lesz ott kellõ hõkontraszt, kicsi lesz a baroklin instabilitás, nem jön létre stabil örvényesedés és meridionálisba fordulása az áramlásoknak. Másrészt a másik mag nagy fejlettsége az általános féltekei hõkontraszt kiélezésével "meghajtja" a nyugati áramlási szalagot, mely a kisebb mag környezetének amúgy is gyenge hidegleszakadásait "elfújja", állandó zonalitást biztosítva az érintett területen. A tavalyi telünkön jól megfigyelhetõ volt mindez. (folyt köv.)
Az elsõ feltevés, hogy a mi téli idõjárásunkra két hidegmag van közvetlen vagy közvetett hatással. Az elsõ a szibériai (fõleg nyugat-szibériai), melyet valamennyien jól ismerünk.
A másik a grönland-észak-amerikai, mely a kanadai arktikus szigetvilág, a Hudson-öböl, és Nyugat-Grönland fölött alakul ki (tavalyi "vendégszereplése" Kanadában és az USA-ban emlékezetes)
E hidegmagok kettõs hatást fejtenek ki. Elõször is, az általános hemiszférikus hõkontrasztot növelik, ezáltal nõ a nyomásgradiens és a féltekei nyugati áramlási szalag sebessége.
Másrészt ott, ahol elhelyezkednek (mondhatni helyileg) megnövelik az un. baroklin instabilitást, ami stabil örvényesedéshez, meridionalizációhoz, hidegleszakadáshoz vezet.
A hidegmagok fejlettsége nagyon eltérõ lehet. Általában az egyik jóval fejlettebb a másiknál. Az csak hemiszférikusan kifejezetten zord teleken fordul elõ, hogy a sarkvidéki hidegfelhalmozódás lehetõvé teszi mindkettõnek a nagyra növését. Ha az egyik mag (pl. az amerikai) sokkal fejlettebb, mint a másik, annak "gyászos" következményei vannak a gyengén kifejlõdött hidegtömeg környékének hidegleszakadásaira. Mert egyrészt, nem lesz ott kellõ hõkontraszt, kicsi lesz a baroklin instabilitás, nem jön létre stabil örvényesedés és meridionálisba fordulása az áramlásoknak. Másrészt a másik mag nagy fejlettsége az általános féltekei hõkontraszt kiélezésével "meghajtja" a nyugati áramlási szalagot, mely a kisebb mag környezetének amúgy is gyenge hidegleszakadásait "elfújja", állandó zonalitást biztosítva az érintett területen. A tavalyi telünkön jól megfigyelhetõ volt mindez. (folyt köv.)
Ma már majdnem kisütött a nap
néha csepergett Tmax.21,6 fok õszies hangulat mégis ez volt a héten a legkellemesebb nap.
Én - ha enyhe lesz a tél - elhatároztam, hogy végigbográcsozom.
De mivel most költöztünk magánházba, így - Murphy törvényei alapján bizonyára hosszú és kemény tél következik...
Mindenesetre rendeltem 4 erdei köbméter tölgyfát.
De mivel most költöztünk magánházba, így - Murphy törvényei alapján bizonyára hosszú és kemény tél következik...
Kardodba dölsz, esetleg megeszed nem létezö kalapod?
Nagyatádra így érkezett tegnap a zivatarlánc.
Link
Videokkal kapcsolatban nagy az érdektelenség, így nem pakolom össze..
Videokkal kapcsolatban nagy az érdektelenség, így nem pakolom össze..

Ne ismétlõdjön meg az elõzõ mert akkor nem tudom mit csinálok...
Link 'E' tipusú meridionalitás uralkodott az elõzõ télen. Én ennek ellenére nem várok most hideg telet. Könnyen megeshet, hogy ugyanaz a verkli fut majd le, mint az elõzõ télen. Az USA-ra rászakad a hideg, nálunk meg enyhe és száraz lesz a tél.
Nem tudhatjuk milyen telünk lesz,de én szárazabb,hidegebb télre teszem a voksom,de majd meglátjuk.Az ilyen anomáliákban mint a CFS azért sem bízok mert megnézhetjük a 2012 januári CFS-t amit februárra jelzett és tudjuk hogy mi lett a vége!
Ez nagy vonalakban így van, a zonalitás halott.
Viszont ahogy most esik egész nyáron, júniusban itt semmi csapadék nem volt, elõtte májusban végig esett, március-április száraz volt, aztán február végig esett, december és január elsõ fele száraz, majd elõtte novemberben végig esett.
Errefelé a nyár 400 mm felett volt, Debrecen felé meg alig esett.
A 2012-es február nagyon kemény téli idõt hozott, a 2013/14-es tél meg rekordenyhét.
Tehát elõjelek ide elõjelek oda, lehet akármilyen tél.
Fõleg hogy akár 0 mm-es hónap után tud jönni 180 mm-es is.
Tehát a két véglet is lehet egy télen, mint ahogy ez meg is történt múlt télen.
Viszont ahogy most esik egész nyáron, júniusban itt semmi csapadék nem volt, elõtte májusban végig esett, március-április száraz volt, aztán február végig esett, december és január elsõ fele száraz, majd elõtte novemberben végig esett.
Errefelé a nyár 400 mm felett volt, Debrecen felé meg alig esett.
A 2012-es február nagyon kemény téli idõt hozott, a 2013/14-es tél meg rekordenyhét.
Tehát elõjelek ide elõjelek oda, lehet akármilyen tél.
Fõleg hogy akár 0 mm-es hónap után tud jönni 180 mm-es is.
Tehát a két véglet is lehet egy télen, mint ahogy ez meg is történt múlt télen.
Szerintem mindenképpen jó elõjel egy viszonylag hideg télre az a tény, hogy mostanában nincs túl nagy hajlandósága a légkörnek a tipikus északi vonalzonalitásra. Néha megjelenik egy rövid idõre némi zonális hajlam, aztán újra indul a meridionális fázis. Például az idei télen sem az a tipikus zonalitás volt meglátásom szerint (leszámítva december végét, ill. január elsõ napjait). Az igaz, hogy nyugatról kelet felé jöttek-mentek a frontok, de nem az Azori AC dominált, hanem egy tõlünk keletre elhelyezkedõ AC. Így az atlanti frontok általában lelassultak, teknõk-ciklonok képzõdtek, amiknek mi többnyire az elõoldali áramrendszerében helyezkedtünk el. Kvázi egyfajta déli típusú meridionalitás uralkodott hosszú ideig, ami az utóbbi években inkább a nyári félévben jelentkezett. Szóval én bízom abban, hogy idén sem lesz a 2007-es januárhoz hasonló szinte állandó, erõteljes zonalitás, és a meridionális fázisban sem kerülünk elõoldalra, és akkor jöhet egy szép, hideg, havas tél.
Hát igen, ha az ember, lesz aki azt gondolja, hogy dodonnai jóslatot ad, ha viszont konkrét dolgokat úgy jelent ki, hogy nem ecseteli kellõképpen a bizonytalanságait, akkor DM -stílus, azaz megalapozatlan, nem szakmai. Namár most 40 éves szaglótapasztalatból származó megérzés viszont éppen ez a kategória
Ha megnézem DM 2014 es hõmérséklet elõrejelzéseit csak a csemege kedvéért (összevetjük a megfelelõtcsak az EUMET budapesti mért T grafikonnal), jó bizonyíték arra, hogy, hogy vak tyúk is talál szemet.
Számomra azonban prediktor ugyanebbe a kategóriába tartozik:
Link
Ettõl még persze én sem vetem meg a múltbéli események alapján történõ becslést.
Számomra azonban prediktor ugyanebbe a kategóriába tartozik:
Link
Ettõl még persze én sem vetem meg a múltbéli események alapján történõ becslést.
T850 alapján 32/33-nál nem nagyon van benne több.
De már az is durva lenne.
S a legfrissebb már melegebbet is vár ,pont az ellenkezõjét.
Ezért nem kell a csapongásokkal foglalkozni,meg kell várni míg tendencia lesz.S tanulni belõle,mindenkinek.
Mindenesetre kitûnõ példa arra, hogyan lehet fél mondatnyi lényegbõl regényt írni, hetente akár többször is.
Furcsa olvasni olyan fejtegetéseket, hogy 20 fok alá sem mentünk napok óta, meghogy már kéne egy kis esõ ide meg oda. Vasárnap óta itt csak 2 órát volt 20 fok felett a T (max.21,3). Egy kis izelítõ a Bakonyból, Csesznekrõl:
Július:155 mm, Augusztus:175 mm, Szeptember: 46 mm
Vagyis 63 nap alatt 376 mm, és még nem is kapott a mérõhely 50+ mm-es felhõszakadást. Lehet olyan hely, ahol már 2 havi 400 felett járnak a Bakonyban... [esõ]
Ide 3 hetes napsütés és 25 fok kéne.
Július:155 mm, Augusztus:175 mm, Szeptember: 46 mm
Vagyis 63 nap alatt 376 mm, és még nem is kapott a mérõhely 50+ mm-es felhõszakadást. Lehet olyan hely, ahol már 2 havi 400 felett járnak a Bakonyban... [esõ]
Ide 3 hetes napsütés és 25 fok kéne.
Tehát akkor, hogy coontac mondatát idézzem "bármi lehet és annak az ellenkezõje is."
Azért ez nem egészen így van -mármint, hogy semmitmondó, bárhogyan értelmezhetõ "dodonai jóslatot" adtam.
Azt állítom, hogy átlagosnál lényegesen hidegebb, nagyfagyos, nagyhavas télre kevés az esély.
Valamint, hogy szendvics, vagy AC dominanciájú telet tudok a leginkább elképzelni. S mielõtt még valaki megkérdi: "miért is?" -megadom a választ. Negyven telet alaposan "végigszagolt" orrom súgja ezt.
Természetesen tudom, mi az értéke az ilyen "elõrejelzéseknek" Hangsúlyozom, itt nagy meglepetések mindig elõfordulnak, lásd tavalyi tél, melyet annak idején a nagy többség hidegnek várt.
Azt állítom, hogy átlagosnál lényegesen hidegebb, nagyfagyos, nagyhavas télre kevés az esély.
Valamint, hogy szendvics, vagy AC dominanciájú telet tudok a leginkább elképzelni. S mielõtt még valaki megkérdi: "miért is?" -megadom a választ. Negyven telet alaposan "végigszagolt" orrom súgja ezt.
Természetesen tudom, mi az értéke az ilyen "elõrejelzéseknek" Hangsúlyozom, itt nagy meglepetések mindig elõfordulnak, lásd tavalyi tél, melyet annak idején a nagy többség hidegnek várt.
Mondjuk ezt nem nehéz kijelenteni, hiszen a teleink 80%-a ilyen
Ugyanez félmondatban: bármi lehet és annak ellenkezõje is.
CFS ide vagy oda, a közeledõ télrõl, fõként annak lefolyásáról most még felelõsséggel semmit sem állíthatunk. Én mindössze azt kockáztatom meg, hogy valószínûleg nem lesz tartósan havas, fagyos, zimankós nagy telünk. Ezt leszámítva minden variáns elképzelhetõ: korán kezdõdõ, majd hamar kiengedõ, aztán a végére újra erõre kapó "szendvicstél". Vagy AC dominanciájú, hidegpárnás, unalmas szürke évszak. Vagy bõdületes lehûlés az elején, és utána nagy semmi.
Az átlagtól alig elütõ középhõmérsékletûtõl a kifejezetten enyhéig terjed a skála. (Az viszont fölöttébb valószínû, hogy a tavalyi rekord-hosszúságú enyheség nem ismétlõdik meg)
Mindenesetre a modelleket hosszan "faggatva" most az a sejtésem támadt, hogy idén is az amcsiknak áll a zászló.
Persze, a végén óriási meglepetés most sincs kizárva!
Az átlagtól alig elütõ középhõmérsékletûtõl a kifejezetten enyhéig terjed a skála. (Az viszont fölöttébb valószínû, hogy a tavalyi rekord-hosszúságú enyheség nem ismétlõdik meg)
Mindenesetre a modelleket hosszan "faggatva" most az a sejtésem támadt, hogy idén is az amcsiknak áll a zászló.
Persze, a végén óriási meglepetés most sincs kizárva!
Budapest környékére az esõ nem is hiányzik annyira, mint Pécel környékére egy kis éjszakai villámlás.
Nem mintha hiányozna Budapest környékére az esõ
Ide a frissen vetett fûre jó volna egy locsolásnyi csendes esõ, de több ide sem nagyon kell még. 24.7 fok van, tûz a nap ezerrel, és az északi szelet mérsékelt lökések kísérik.A 30 fok remélem nem lesz meg.
Az idei nyár ebben az én térségemben mondhatni tökéletes volt. Komoly 35C feletti hõ hullámok alig voltak, csapadék bõven volt...talán annyi h kevés volt a komoly konvektív mûsor, de azért zivatarok voltak csak a lazább kategóriás komoly csapadékkal járó, viszont nagy pusztitó széltõl és jégtõl mentes zivatarok voltak ezek.
Hogy a tél milyen lehet?
Persze senki se tudja, habár nyilván jönnek majd nemsokára a latolgatások. Meg kell jegyezni h tavaly a CFS elég szépen teljesített.
Nem valami szép
Sebaj megint túlélik a pálmák a telet kint a földben
Link
Hogy a tél milyen lehet?
Nem valami szép
Link
Budapest és környéke úgy látom ma sem fog kapni semmit. A labilis levegõ délen marad. Ott dekkol, mint homokos talajon a keljfeljancsi.
Több modellfutás (GFS és ECMWF) alapján az a tendencia látszik kibontakozni, hogy a ciklontevékenység, az alacsonyabb geopotenciálok és a sarki hideg légtömegek az Atlanti óceán északnyugati, ill. Észak-Amerika északkeleti peremei fölött összpontosulnak.
Európában, a skandináv térségben viszont tartósan AC rendezkedik be, magas geopotenciállal, és magas hõmérsékletekkel a 850 hepás nyomásnívón. Ha ez a kép nem változik meg belátható idõn belül, úgy valószínûleg délkeleti, déli áramlásos, meleg koraõszünk lesz.
Az pedig a DAI-n keresztül enyhe télelõt, télközepet valószínûsít.
Csak nehogy úgy járjunk, hogy a nyárias szeptember és zömmel október után október végén, november elején kapunk egy korán jött hideg epizódot, majd a továbbiakban nagy semmi!
Európában, a skandináv térségben viszont tartósan AC rendezkedik be, magas geopotenciállal, és magas hõmérsékletekkel a 850 hepás nyomásnívón. Ha ez a kép nem változik meg belátható idõn belül, úgy valószínûleg délkeleti, déli áramlásos, meleg koraõszünk lesz.
Az pedig a DAI-n keresztül enyhe télelõt, télközepet valószínûsít.
Csak nehogy úgy járjunk, hogy a nyárias szeptember és zömmel október után október végén, november elején kapunk egy korán jött hideg epizódot, majd a továbbiakban nagy semmi!
Számomra az a hihetetlen hogy napok óta 20 fok alá se mentünk. Egyedül ez a szürkeség zavar a széllel de legalább hideg nincs.
Északra levõ s.ciklon és keleti áramlás? Valami nem áll össze
Még mielõtt néhányan rosszul lennének, javaslom vegyük ki az 5 naposból az eltévedt 38 fokot.
szerk: közben látom megtörtént.
szerk: közben látom megtörtént.
Mai futások szerint jobban megnézve mindkét modell inkább sekélyciklont nyom tõlünk északra, ami lassan töltõdik, a felállás nem éppen késõnyárra, hanem tipikusan medárdos idõszakra hasonlít (tartós DK i áramlásba besodródó és K Európa illetve a Balkán felett feltöltõdõ sekély illetve mediterrán ciklonok) megint nem éppen a szárazságrõl szólna. (Szeptember lévén sajnos simán benne van a többnapos esõ lehetõsége, na de ugyanez februárban korcsolyapálya...
[esõ] [esõ] [esõ] )
Azért ezt még nem nevezném nálunk hidegelárasztásnak, ez egy olyan forgatókönyvnek tûnik, ami ilyenkor sõt augusztus közepétõl sem ritka, s nem okoz tartós jelentõs lehûlést (nálunk) - a Kárpátoktól keletre lezúduló hûvös, 2-3 fokos t850 es levegõ, amelyre utaló jelek a GFS en is elõ-elõ kerülnek, (a tagok lefelé szórnak kissé) csak északkeletebbi irányba így ettõl mi bõvan maradnánk a DK i áramlásban elõoldalban. Ez az esemény szárazabbra fordítaná nálunk az idõt, a hajnalok õsziessé csípõssé válnának, ha meg is valósulna nem lenne tragikus a nyárkedvelõknek sem, mert az éjszakai lehûlésben vennénk észre leginkább, a hajnalok csípõs 4-9 fokos tartományba kerülnének, emellett nappal 1-2 nap kivétellel legalább 22- 27 fokos tartományban maradna a hõmérséklet a jelenlegi párás bágyadt szórt napsütést erõs mélykék eges enyhén gomolyfelhõs váltaná fel, a szóbanorgó tag ugyanis pár nap után ismét 10 fok felé veszi az irányt. legalább 50-60 %, hogy a tartós szárazabb melegebb idõjárás most szeptember 18- 20 ig kitart.
Az viszont elég valószínû, hogy a leginkább szinte trópusi éjszakáknak köszönhetõ kései szabadvizes strandszezonnak nagyjából jövõhét elsõ napjaiban lesz vége, bármely forgatókönyvet is vesszük alapul.
Az viszont elég valószínû, hogy a leginkább szinte trópusi éjszakáknak köszönhetõ kései szabadvizes strandszezonnak nagyjából jövõhét elsõ napjaiban lesz vége, bármely forgatókönyvet is vesszük alapul.
Ahogy elnézem ma is dõlhetett valahol a Tmin rekord.
Eger 21 fok, Zabar 11 fok, jó nagy különbség.
Eger 21 fok, Zabar 11 fok, jó nagy különbség.
Nálunk is van a kertben eperfa( fehér szeder), és kb. 3 hete bebarnultak, elszáradtak rajta a levelek és hullanak le.
Nálunk is van a közelben napraforgó tábla, tehát összefüggés lehet is akár abban amit írtak itt a fórumon tegnap és ma is.
Egyébként örülök hogy feljött a téma, hogy nem csak nekem szúrt szemet már hónapok óta a dögledezõ vegetáció.
Május, június nagy részében még minden növény szép zöld volt, ( kivéve júniusban a füvet, brutál mód ki volt égve többfelé az aszály miatt a környéken, mely 43 naposra nyúlt!)
Június végén kezdõdött eleinte egy- két, majd mostanra elég sok fafajta látványos állapot romlása.
Június végén, júliusban a hárs, juhar, majd az aknázó moly miatt a gesztenyefák, majd július közepétõl az akác, július vége óta pedig a diófák állapota romlott látványosan, több fa bebarnult ,elsárgult, levelei elszáradtak, mintha aszály lenne, ezért is írtam kb. 1 hónapja, hogy egyáltalán nem nézett ki szebben a vegetáció idén nyáron a sok csapadékban ( leszámítva a rikító zöld füvet), mint pl. az utóbbi 3 javarészt száraz, igen meleg nyár idején.
A sok csapadék és viszonylag meleg, párás nyár, valamint az enyhe tél miatt nagy mértékben elszaporodó és fákat, növényeket támadó gombákat okolom elsõsorban az idei nyáron kialakult helyzetért.
Egyébként normál esetben október elsõ napjaiig szokott egységesen szép zöld maradni a növényzet, aztán október legelején következik be a tömeges lomb korona színváltás.
Az utóbbi napokban viszont már a fû sem olyan mint 1-2 hete.
A rikitó zöld szín picit kifakult már és foltokban sárgul és fehéredik a fû több ponton a városban, ezt a változást is a károkozó gombák támadó hatásának tudom be, errõl olvastam múltkor, hogy a füvet is megtámadhatják a gombák és ilyenkor sárgás, fehéres színûek lesznek, ez fõleg esõs, párás idõszakokban jellemzõ.
Nálunk is van a közelben napraforgó tábla, tehát összefüggés lehet is akár abban amit írtak itt a fórumon tegnap és ma is.
Egyébként örülök hogy feljött a téma, hogy nem csak nekem szúrt szemet már hónapok óta a dögledezõ vegetáció.
Május, június nagy részében még minden növény szép zöld volt, ( kivéve júniusban a füvet, brutál mód ki volt égve többfelé az aszály miatt a környéken, mely 43 naposra nyúlt!)
Június végén kezdõdött eleinte egy- két, majd mostanra elég sok fafajta látványos állapot romlása.
Június végén, júliusban a hárs, juhar, majd az aknázó moly miatt a gesztenyefák, majd július közepétõl az akác, július vége óta pedig a diófák állapota romlott látványosan, több fa bebarnult ,elsárgult, levelei elszáradtak, mintha aszály lenne, ezért is írtam kb. 1 hónapja, hogy egyáltalán nem nézett ki szebben a vegetáció idén nyáron a sok csapadékban ( leszámítva a rikító zöld füvet), mint pl. az utóbbi 3 javarészt száraz, igen meleg nyár idején.
A sok csapadék és viszonylag meleg, párás nyár, valamint az enyhe tél miatt nagy mértékben elszaporodó és fákat, növényeket támadó gombákat okolom elsõsorban az idei nyáron kialakult helyzetért.
Egyébként normál esetben október elsõ napjaiig szokott egységesen szép zöld maradni a növényzet, aztán október legelején következik be a tömeges lomb korona színváltás.
Az utóbbi napokban viszont már a fû sem olyan mint 1-2 hete.
A rikitó zöld szín picit kifakult már és foltokban sárgul és fehéredik a fû több ponton a városban, ezt a változást is a károkozó gombák támadó hatásának tudom be, errõl olvastam múltkor, hogy a füvet is megtámadhatják a gombák és ilyenkor sárgás, fehéres színûek lesznek, ez fõleg esõs, párás idõszakokban jellemzõ.