Meteorológiai társalgó

85 km-es túra??? Egy nap alatt? Úristen! Azt meg hogy? Mi volt az útvonal?

Elég szokatlan, hogy ezt a három (mondjuk inkább csak kettõ) települést valaki a magas minimumokkal említi egy hozzászólásban

Egy belsõs infót kérnék!

Szécsény, Zabar, Szentlélek közül melyik hozta a magasabb Tmin-t? Esetleg volt ezeknél enyhébb hely?

Az 1996 os évet azért tekintem különlegesenek, mert egész õsszel csaknem 5-10 fokkal alacsonyabb max. hõmérséklet volt az átlagnál, eltekintve egy rövid október közepi idõszaktól, amikor épp átlagos volt. November elején meg amolyan májusi feeling volt, meleg estékkel zivatarokkal, ami közös az idei évvel hogy ennek ellenére talán egyedül 1996 ban köszöntött be ennyire késõn az egész országot érintõ komolyabb fagy, Nálam volt ugyan tartós -2 fok de a vegetáció ezt nagyrészt -csekély károsodás mellett- túlélte , a következõ 2 hét nagyrészt napsütéses ideje még akár értékelhetõ kerti terméshozamokra is lehetõséget ad illetve még megtoldhatja a gombaszezont is.

Remélem olyan gyenge szezonod lesz, hogy alig-alig látunk a fórumon
Na nem mintha nem látnálak szívesen itt, csak én enyhe télben reménykedem

11-dél körül felszakadt a köd, kisütött a nap, és ahol a legnagyobb köd volt reggel, Iklódban, ott lett a legmelegebb 15 fokkal.
Remélem holnap már nem áll be a köd.

Hol van az még...
Szerintem legalább egyet szeress meg a másik 3 évszakból is. Egyrészt túlságosan stresszes a magyar tél, másrészt a változatosság gyömyörködtet.

1926.
10,26 °C.
Siófokon.
Nem lesz könnyû....

Viszont az indexek talán már valamelyest szebben festenek középtávra, mint pár nappal ezelõtt.
Link
Link

Korán jöttél!

Atomstabil a fáklya. Ebbõl még akár rekord enyhe hónap is lehetséges. Mikor volt a legenyhébb november Magyaroszágon?

Köszönöm szépen még egyszer! :-) Na, ahogy látom, Nálad is ugyanazok a telek szerepelnek, csak egy csöppnyit más sorrendben, de ez a lényegen nem változtat.

Íme, a siófoki adatok:

1. -4,80 (1928/29)
2. -4,57 (1962/63)
3. -4,37 (1939/40)
4-5. -3,67 (1941/42)
4-5. -3,67 (1963/64)
6. -3,47 (1946/47)
7. -2,93 (1984/85)
8. -2,77 (2002/03)
9-10. -2,40 (1908/09)
9-10. -2,40 (1913/14)

Egyetértek veled!

Az az érdekes, habár én sose kedveltem maga a hosszútávú modelleket, találgatásokat, hogy a CFS tényleg jó vizsgázik, tavaly tél óta, szinte minden hónapot telibe verte.
Persze mindég azt mondom h maga az anomália nem mindég ad teljes képet mi is várható, lehet abból brutál hét napos hideg, utánna brutál 15 napos meleg, s már is az anomália nem mutatja azt a képet amit várnánk.
Nincs mit tenni, elmullik ez a két hét unalom is, aztán majd kiderül lehet több valami a jövõt illetõen, + idõjárásunk is lehet, mert ez idõállás lesz.

Esetleg errõl van egy listád, mármint az elmúlt 120 év leghidegebb teleirõl, azonbelül is különösképpen a top 10-rõl? Annak idején Stelvio tett fel egy ilyen listát (még talán a Hosszútávú fórumban), és csak kiváncsi lennék a Tiédre. Ha jól emlékszem, abban a listában az elsõ helyezett az 1939-40-es tél volt, azt követte az 1928-29-es. Az elsõ tízben benne voltak még pl. a '41-42-es, a '62-63-as, a '63-64-es éa a '84-85-ös is. És még a 2002/2003-as tél is benne szerepelt (talán nyolcadikként), még a '84-85-ös telet is megelõzve!... Elõre is köszönöm szépen.

A november már egyre biztosabb, hogy enyhébb lesz.
Azt kell hogy mondjam hogy jó 2 hét távlatában nagyobb változás jó 10-12 nap mulva lehetséges, mint esély.
A fáklya 2 tagja jelzi ezt, azaz 10%.
Link
Persze ezt meg kell elõzni egy makroszinoptikus átrendezõdésnek...aminek 10-12.-e körül el el kell kezdõdnie.
Ennek alapját egy szinte ûrtávlatban kiépülõ blokking teremtheti majd meg, ez a GEM-ben is megjelenik már:
Link

Ez persze elõjel, de ez az egyetlen esélyt jelentõ lehetõség.
Ha így történne, akkor már téliesebb periódus vehetné kezdetét.

Ez nem így van.

Az 1995/96-os tél különleges és emlékezetes és bizony nagy tél volt.

Az elmúlt 120 év 13. leghidegebb tele volt.
9. legtöbb hideg nap, 4. legtöbb téli, 7. legtöbb hóeséses, 2. legtöbb hótakarós nap.

Ezekre azt mondani, hogy nem volt nagy tél....
Ha ez se nagy tél, akkor költözni kell az Uralon túlra.

A hétvégén szombat reggeltõl vasárnap hajnalig túrázni voltam a Pilisben meg a Budai-hegységben. Idõjárásilag nagyon érdekes volt Az alacsonyabban fekvõ területeken végig köd volt, emellett eléggé hideg is: Link szerintem megvolt a fagy 2m-en, mert a sapkámon volt zúzmara Közelrõl: Link Viszont kicsit feljebb érve mindjárt jóval melegebb lett: Link és a nap is kisütött. Ennek köszönhetõen a túrán a völgybe érve fáztunk, hegyre érve (nem csak a kimelegedés miatt) igencsak melegünk lett, a különbség 30-40 m szint megtétele alatt erõsen érzõdött, érzésre akár 5-7 °C különbség is lehetett. Így hát kész öröm volt a hosszú (85 km-es) túrán hegyre menni és fázós volt a völgybe ereszkedni Érdekes, hogy a köd most nem volt olyan éles határvonalú, hanem sokkal inkább elkenõdöttebb volt: Link
Panoráma a Nagy-Kevélyrõl: Link Dobogókõre menet a köd vége és egy kis napsütés: Link Link Kilátás Dobogókõrõl: Link
Éjszaka is volt köd a völgyekben, de nem kiterjedten, azaz volt völgy, ahol egyáltalán nem volt, de volt gerinc, ahol jobbról balra áramlott a köd, de annyira, hogy a fejlámpa fényénél lehetett látni a száguldó szemcséket Budaörs, a cél ködben volt és igen hideg volt a hegy után, pedig hajnali 3 körül értünk le.

Ilyenkor érzi igazán az ember, hogy milyen nehéz elõrejelzést írni (képtelenség pontosan belõni a térségeket, a felhõzetet és a hõmérsékleteket), és mennyire összetett az idõjárásunk: pár száz méterenként 5 fokokat ugrál a hõmérséklet, Dömösön egész nap borult (lehetett) az égbolt elég hûvös hõmérsékletekkel, de mögötte 100 m-rel magasabban egész napos napsütés és kellemes melegek lehettek. Szép ez az idõjárás dolog A túra meg piszkos nehéz volt

Továbbra is a CFS forszírozza az átlagtól melegebb decembert, és ami érdekes nem csak ide hanem észak Amerikára is Tisztulni fog ez november végéhez érve szinte biztos, de attól tartok h önekik jó irányban (már ha télkedvelõ szemszögébõl nézzük ).
Itt nálam megérkezett a kosava, amely akár november közepéig is kitarthat, nagyon kínos és unalnas periódus lesz ez a 10 nap, november közepéig alig ha lehet várni valami komolyabb idõjárás változást, talán ahogy a szerb hosszú távú is várja, november közepe után válhat változékonyra idõjárásunk.

Sziasztok!
Visszatértem a hosszú szabiról, lassan-lassan indul a szezon, én is megjelenek

Jelenleg hideg van még, de verõfényes napsütés van, VÉGRE!

Idén eddig még nem volt ilyen sûrû mint most, ahelyett hogy oszlana, még sûrûbb lett, jó ha van 20m látótáv..Be is záródott, 0,2 fok mellett.

Thermometer, Ferri :

Na látjátok, ezek hiányoznak nekem az utóbbi másfél év tárházából!
2013 közepéig még minden rendben volt, azóta alig van dinamikus ény, nyugati áramlás(bár azért még 2013 júniustól-októberig azért még jellemzõbb volt, elõ-elõ jött, idõnként több alkalommal is), javarészt délnyugati, déli, délkeleti, keleti, északkeleti áramlások dominálnak több alkalommal semmitmondóan.

Lehet egy új korszak kezdõdik!? Bár ezt kétlem.

Bizony itt jó nagy köd van, ahogy az UM várta.
Bitang jó modell.

Az UM egész szépen fogta a ma reggeli St/köd területi eloszlását, itt nincs felhõ sem, a szél még gyenge, de a levegõ elég párás azért...délutánra viszont elvileg fölénk sodródik a stratus.

Az utóbbi években teljes hiánycikknek számítanak a nyugatról keletre vonuló dinamikus frontok. Ennek közvetlen oka a Rossby-hullámok hosszú amplitudoja, illetve lanyhasaga, ezért képes egy-egy makroszinoptikai helyzet hosszú hetekig fennállni, illetve ki-kiujulni. Ennek mélyebb oka, hogy egy meridionalis fázisban vagyunk, amelyben zorális epizódok csak röpke intermezzokent fordulnak elõ. Hogy globális léptékben mi okozza a zonalis es meridionalis fazisok valtakozasat, sajnos nem tudom. Ez így is marad, amíg nem kapjuk meg a kielégítõ választ a kérdések kérdésére: a sok szélsõséggel egyuttjaro, együttesen globális klímaváltozásnak nevezett jelenség vajon alapvetõen természetes, vagy ember okozta dolog-e, illetve ha a kettõ keveréke, mennyit nyom a latba az egyik, mennyit a másik tényezõ?

Az valóban érdekes, hogy az élénk észak-atlanti ciklontevékenység Európa vonatkozásában nem zonalitásban vagy félblocking helyzetekben jelentkezik, hanem minduntalan visszatérõ "végtelenített" elõoldali poziciókban. Annál érdekesebb, mert ez utóbbi alaphelyzetek egyébként kifejezetten gyakoriak.
S hogy még érdekesebb legyen a dolog: az elmúlt téli félévben se nagyon jelentkeztek.
A közvetlen ok bizonyára a fejlett kelet-európai AC, melynek nyugati oldalán az áramlási vonalak kénytelenek északnak kanyarodni.
Nagyobb léptékben talán a Rossby-hullámok különös konfigurációja áll a jelenség mögött, mely tavaly télen is jellemzõ volt, és most, az idei téli félév kezdetekor kiújult. A mélyebb okok nyilván bonyolultak és messzire vezetnek, ezeket most ne firtassuk.
Mivel a gyakori frontátvonulások éppen a zonális és félblocking helyzetekhez köthetõk, ezek elmaradása a tartós elõoldali pozicióban nem csoda. Nyár végétõl a mai napig talán 2 jelentõsebb hf vonult át. Nem valami sok, fõleg ha azt vesszük, hogy a téli félévben nemegyszer frontok sorozata halad át térségünk felett 1,5-2 naponta újabb és újabb meleg és hidegfrontokkal.

Valahogy arra próbáltam kilyukadni ezzel, hogy ha mondjuk valaki rosszul dob célba, de olyanok a körülmények, hogy mindig újra és újra megvan a lehetõsége, hogy dobjon még egyet, akkor elõbb-utóbb (a gyakorlati tapasztalat alapján legalábbis) betalál, még ha matematikailag nem is nõ egy-egy dobás után a következõ dobás sikerességének valószínûsége. Magyarra fordítva: hidegleszakadásos helyzetekben elõbb-utóbb minden térség megkapja a részét a hidegbõl, tartós nyugat-keleti irányú ciklonális áramlás híján elõbb-utóbb mi is a célkeresztbe kerülhetünk. Persze értem én, hogy azt, hogy ez az elõbb-utóbb mikor jön el, azt senki sem tudja, így valóban elõfordulhat, hogy a köv. 3 hónapban tõlünk keletre is leszakad a hideg, meg nyugatra, csak pont ránk nem. De azért lássuk be: egy ilyen forgatókönyv (pláne a tavalyi után) eléggé egzotikus lenne. Persze ki nem zárható. Arra próbáltam rávilágítani, hogy a mostani makrohelyzet alapjaiban tér el a tavalyitól, ezért aligha lesz az idõjárás az elõzõ szezon másolata. Legfeljebb egy nagyon gyenge utánzat. Ha klasszikus zonalitás kezdene körvonalazódni, akkor valóban nem lenne pardon, hiszen egy ilyen stabil helyzet nagyon hosszú ideig fennállhat (ld. 2007. január) biztosítva az állandó enyhe atlanti szeleket. De én erre vonatkozó elõjeleket eddig nem véltem felfedezni, persze a jövõben még kialakulhatnak. De ha mégsem, akkor a hideg lehetõsége mindig ott lesz valahol a jövõben, csak az a kérdés, hogy az idõjárás mennyire tud élni ezzel a lehetõséggel.

Valljuk be, bõven bele lehet kötni ebbe a gondolat menetbe.
Tisztázni kellene néhány fogalmat mielõtt ilyen konkrétra és bõ lére ereszted az eszme futtatást, mert ez így még Dávid naptárnak is a gyengébbik fajta.
"De a következõt vagy az azutánit akár egyenesen a nyakunkba is kaphatjuk akár egy finom kis medivel karöltve. Úgy gondolom, hogy lesz bõven téma az idõjárás terén az esti híradókban a téli idõszakban. S ez nem az enyheség és szárazság lesz..." És ha valami ördögi véletlen folytán még sem a nyakunkba kapjuk, akkor mi lesz? Esetleg épp az ellenkezõje annak amit vársz?

Még mindig nem látszik semmiféle elõrelépés a tél felé a modelleken, folyamatosan adják fel-fel újuló elõoldalakat Európára.
Nem lepne meg, ha így maradna legalább a tél közepéig. Körülbelül olyan forgatókönyvvel mind tavaly, vagyis november végén lenne egy rövid téli intermezzo.

Szerintem ez nem jelent semmit, nem mintha nem örülnék egy újabb enyhe szezonnak. Számos okból.
Ezzel együtt nyilván 2-3 hét valódi hideg, keményebbel fagyokkal szükséges lenne. Nagy havazásról már álmodni sem merek. Nekem személy szerint már most hámlik a bõröm az egyre hosszabbodó éjszakáktól és rövidülõ nappaloktól. Utóbbiba pedig sajnos egyre többször belepiszkol a hangulat gyilkos stratus is.

1995/96 tele ezek után megváltás volt. De!!! Azért nem kell tõle sem elájulni az lehet hogy a télies epizódok nov. elejétõl március közepéig jelen voltak de a január nagy része hómentes és eleinte enyhe is volt úgyan sok havas nap jellemezte a telet de igazi hótakarós idõszak csak január 24-e után volt és itt Soroksáron -13Cfok volt a szezonrekord. Szóval 7 év után igazi tél volt de nem nagy tél.

Nos ez így igaz annyival kiterjeszteném az intervalumot 1987/88-1994/95 telei. Ezen idõszakban 88novembere 91februárja 93novembere és esetleg 95januárja amikor átéltünk igazi téli idõt mondhatni 24téli hónaphoz ez elég karcsú volt amolyan hét szûk esztendõ.

Tavaly télen sem volt zonalitás, csak afrikai száraz, meleg áramlás!

Egy dolog nagy bizonyossággal kijelenthetõ a közeli jövõrõl: nem nagyon akaródzik visszatérni a zonalitás Európába. Mégcsak elõjelek sem igazán mutatkoznak arra, hogy valamikor a közeljövõben ez bekövetkezne. Márpedig amíg ez így van, addig folyamatos hidegleszakadások vannak/lesznek. Most éppen tõlünk nyugatra, ezért ez ránk nézve enyheséget jelent. De a következõt vagy az azutánit akár egyenesen a nyakunkba is kaphatjuk akár egy finom kis medivel karöltve. [esõ] Ameddig alapvetõ makroszinoptikai átrendezõdés nem következik be Európa idõjárásában (jelen esetben ez egy zonálisabb szakasz elindulását jelentené), addig tartósan enyhe és száraz idõszak nem fog tudni berendezkedni térségünkben. Ezek miatt én most is úgy gondolom, hogy lesz bõven téma az idõjárás terén az esti híradókban a téli idõszakban. S ez nem az enyheség és szárazság lesz... [esõ] Persze egy-egy medi elõoldal hozhat átmeneti enyhülést, némi esõt, de hosszabb távon ez aligha lesz jellemzõ véleményem szerint.

De jó kis felvétel!
Az utóbbi õszön, télen is gyakran 1000-1200 m magasan volt a stratus teteje.
Ez a magasság mitõl függ?
Tudom, hogy a légmozgás hatására behullámzik, megemelkedik, de gyakran 1000 m-rõl indul ez a folyamat.

"Hurka" tél lesz. Jól megtöltve, átsütve, forrón tálalva

Már várom a szelet, remélem itt is kipucolja a párát. Tegnap, és ma is nézegettem a webkamerákat. Sajnos túl magasan volt a trutyi teteje. Mentem volna fotózni, ha 700m alatt van.

2 éve: Link

Nálam már csak Tak: 1.2 fok van. Gyenge fagy lesz nálam -1-et várok. Esetleg lemehet -2 ig, de lentebb nem hiszem

Mindenesetre az talán pozitív, hogy ez a végeláthatatlan elõoldali idõszak most van és nem mondjuk december közepén (persze, akkor is lehet), lehet az idei nem "szendvics" tél lesz?

Csendesen tûnõdöm, és hüledezem az általad leírtakon! OK, megmagyaráztad a bizonyítványt, de az idei évet idõjárásilag érdektelennek beállítani számomra sznobságnak tûnik. Nemkicsit. Remélem nem árulok el titkot, hogy sokkal érdektelenebb évek vannak, voltak ennél. 1988 - 1995 között , egy - egy telet leszámítva a dögunalom finomkodó szinonima lehet ha jelzõt akarok találni. Vagy amikor a várva várt frontális zivatar szárazon vonul át csontszáraz hetekben, komoly aszálynál, természetesen zonális idõszakban... Az igen csapadékos nyár után extra csapadékos idõszakot hozott a szeptember, és az október is... Link

jaja , most nézem én is hogy elírtam. Mindenesetre, ez most biztató.

Kiváló meglátás!

El vannak csúszva a linkjeid. Nem január, február és március van rajtuk, hanem december, január és február. A decembert átlagos hõmérsékletû és átlagos csapadékú. Ez még jól is elsülhet. A január valóban bíztató ezen, mert az átlagosnál hidegebbnek és jóval csapadékosabbnak adja. A februárt is az átlagosnál kissé csapadékosabbnak adja, átlagos hõmérséklettel.

Ez így van, két egyforma tél nincs

Amit látok : november elsõ fele durva pozitív anomáliával telhet el, a hónap második felét nem tudom, de gondolom jó eséllyel pozitív november jöhet ki( kb. 1,5-2 fok).
Nézzük negatívan : november szinte egésze elpazarolódik téli esélyek szempontjából.
Nézzük pozitívan : van hátra 3 téli hónap.

Ahogy stabilan hónapok óta, úgy most sem várok sokat az idei téltõl, tartom véleményem, hogy átlagnál enyhébb, átlag körüli csapadékú, vagy átlagnál kissé csapadékosabb lesz.

Ha már itt tartunk: enyhe télben benne lehet egy vagy több kemény téli epizód is, de egy fecske nem csinál nyarat, pláne egy olyan gyatra tél után mint a legutóbbi.

Másik a jellegtelen idõjárás, ami a 2014-es év majd egészét jellemzi.
Néha beindul valami változás, és amikor végre kibillenne ez a jellegtelen helyzet máris visszaáll a jellegtelenbe.

Képtelen kialakulni egy tartósabb viharos, izgalmas, ciklonokban gazdag etap, a nyári idõszakot hagyjuk, az nem ide tartozik.
Hány ciklon is volt!? Nem sok

Sorolom miket hiányolok az idei évbõl:
Havazás, erõs fagy, tartós hideg, nagy zuttyok, intenzív, heves zivatarok, medárdi esõzések, nagy hõhullámok, Szupercellák.

Egyszóval: az idõjárást hiányolom az idei évbõl.

Fiatal korom( 21) ellenére már volt szerencsém 10 évet egészben megfigyelni+ 2003 õsz közepét, végét, decembert, és az idei 2014-es évet és ha feje tetejére áll a világ, akkor is az idei év lesz megfigyeléseim leggyengébb éve idõjárási szempontból, nagyon sok minden hiányzik idén.
Az egyik legjobb év épp 10 éve, 2004-ben volt

Tehát decemberben?

Érdekes, én 3 óra környékén futottam a Nagy-Kõris, Nagy-Hárs (Jávorkút) környékén, és nyugatról egy darabon besütött a Nap a stratus alá. Igaz, elõtte-utána végig köd volt, vastagon ki is csapódott a szemüvegemre, és egy töbör alján mintha deret is láttam volna. Hideg volt.

Még az a szerencse hogy két egyforma tél(évszak)nincs.Legfeljebb hasonló.Kicsit morbidul hangzik,de a GFS-n az egyetlen igazán biztató az hogy egy idö után már nem melegszik tovább.Nagyon stabilan tartja a következõ két hétben az átlagosnál jóval melegebbet.Igazán le a kalappal a modell elõtt,mert a holnaptól kezdõdõ enyhülést már nagyon régóta látta.A modelleken az is látszik hogy amikor végre nagy nehezen a hátoldalra kerülnénk akkor a menetrendszerûen érkezõ következõ ciklon bezavar,és ismét kezdõdik minden elölrõl.A nekünk jó helyen levõ skandi ciklon nem tud tartósan hatást kifejteni.
A 70-80-as években azért szinte minden novemberben volt pár napos,néha igen kemény téli epizód, a gyakori enyhe telek ellenére is.Persze még rengeteg van a novemberbõl,de 20-a után azért már illene "kicsit" télnek lennie.

A CFS az, ami nem biztató.
Egész jó kis cikket írt ez a Salek, bár én MELEG télrõl nem beszélnék. A mi telünk legrosszabb esetben is csak ENYHE.
Azonkívül nem említette a kárpát-medencei hideg légpárna lehetõségét, mint igen nagy bizonytalansági tényezõt. Ennek figyelmen kívül hagyása szarvashiba! Éppen a várható makrocirkulációs alaphelyzetben (ti. délen AC, északon ciklonok)
a hidegpárna könnyen kialakulhat, feltéve, hogy az anticiklon centrális térségébe esik a Kárpát-medence, és lassú a légáramlás felettünk. Ilyenkor, az alapvetõen "meleg" szinoptikai helyzetben nálunk köd, stratus, és fagypont közeli hõmérséklet van, sokszor hetekig. Ez pedig lényegesen megváltoztathat egy havi hõanomália értéket. A hidegpárnát a modell (pl. CFS) nem látja elõre.