Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A hónap 2 mm csapadéknál jár.
Május 11 óta pedig 7 mm esett le...
Talán kedden lehet ebben változás itt is.
Május 11 óta pedig 7 mm esett le...
Talán kedden lehet ebben változás itt is.
Megleptek ezek a reggeli zápor(ok).Egy kis zsebkendõnyi záporból 6mm csapadék hullott le elég rövid idõ alatt.Eddig úgy néz ki, hogy nem ez volt az utolsó mára.
Oké, így már tiszta. Az nem esett le elsõre, hogy egy koordináta-rendszerbe helyezted a dolgot.
A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.
Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.
A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.
Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.
Tegnap, végre valahára elkapott egy zivatar. Ledobott pár milit. A port, részben visszábbfogta. 
Nem? Pedig reméltem, tudsz valamit errõl. 
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.
Az elsõ mondatból egy kukkot nem értek, 
a MetNet-es anomália-térkép lehetséges gyermekbetegségeit pedig már jó párszor kitárgyaltuk. Én nem használom, mert hibás.
a MetNet-es anomália-térkép lehetséges gyermekbetegségeit pedig már jó párszor kitárgyaltuk. Én nem használom, mert hibás. 
Jó lett, Miki! Én dolgoztam, láttam is az SC-t tõlem nem olyan messze nyugat felé elmenni, fotóztam is, de nem volt olyan látványos, mint nálad.
Én dolgoztam, láttam is az SC-t tõlem nem olyan messze nyugat felé elmenni, fotóztam is, de nem volt olyan látványos, mint nálad.
Salo azt írta egyszer, hogy van valami jelentõsége annak, hogy milyen irányban, és mennyire tér el a szélsõértékekbõl számított és a per definitionem kapott középhõmérséklet (ami az a hõmérsékleti nívó, ami alatti terület éppen megegyezik a valós hõmérsékletgörbe alatti területtel) A nyolc adatból számított közép természetesen jobban megközelíti a meghatározás szerinti középértéket, mintha csak két adatból számoljuk ki azt.
Sajnos, tanult kollégánk nem részletezte, mi a jelentõsége ennek az eltérésnek, mit mutat meg. Tud valaki errõl valamit?
Egyébként arra én is felfigyeltem, hogy a Metnet hõanomália-térképei rendre az Északnyugat-Dunántúlra (fõleg a soproni csücsökre), valamint az Északi-középhegység bizonyos területeire mutatják a legnagyobb pozitív eltérést. Kissé gyanús a dolog. Itt két eset lehetséges: vagy hibás a kimutatás, vagy pedig úgy változott meg a klíma az utóbbi idõben, hogy az említett helyek különösen erõsen felmelegedtek. Én inkább az elõbbi lehetõségre szavazok.
Sajnos, tanult kollégánk nem részletezte, mi a jelentõsége ennek az eltérésnek, mit mutat meg. Tud valaki errõl valamit?
Egyébként arra én is felfigyeltem, hogy a Metnet hõanomália-térképei rendre az Északnyugat-Dunántúlra (fõleg a soproni csücsökre), valamint az Északi-középhegység bizonyos területeire mutatják a legnagyobb pozitív eltérést. Kissé gyanús a dolog. Itt két eset lehetséges: vagy hibás a kimutatás, vagy pedig úgy változott meg a klíma az utóbbi idõben, hogy az említett helyek különösen erõsen felmelegedtek. Én inkább az elõbbi lehetõségre szavazok.
Minden pont úgy alakult, ahogy vártam: a front teljesen szárazon vonult át, de azért körbe mindenfele megvót a zivatar, csak hogy jobban érezzem magam! 
Az esti móka sem maradt el, igaz kicsit késõbb, éjfél után ért csak ide. Sokáig itt táncolt a csapimezõ, de éjjel 2 körül betalált és ledobott szerény 2 mm-t. Zivatar végül nem lett, csak Orosháza mellett! 
Arra elég szép volt a radar hajnalban...
Az esti móka sem maradt el, igaz kicsit késõbb, éjfél után ért csak ide. Sokáig itt táncolt a csapimezõ, de éjjel 2 körül betalált és ledobott szerény 2 mm-t. Zivatar végül nem lett, csak Orosháza mellett! Arra elég szép volt a radar hajnalban...
A pápai, reptéri állomáson majdnem fél fokos különbség van a szélsõértékekbõl és a nyolc adatból számított napi kh. között. A nyolc adatos 0,42 fokkal melegebb.
Ez igen cirka idõszak,még ha kevéssel 100 év fölötti idõszakot veszünk.
Cseheknél,franciáknál majd 300 éves adatsor van,és az is kevés.
És mi lehetett ezer,tízezer,millió,milliárd éve.Milyen lehetett a klímánk a Földön és Magyarországon!?
Lehet olyan cifra dolgok voltak,hogy a mostani június elsõ két dekádja pusztító melegnek,avagy pusztító hidegnek számított volna.
És mi lesz 10000 év múlva!? Rengeteg adat születhet és azt is kell majd valamilyen átlaghoz viszonyítani
Egy a lényeg: Duplázás látszik,ugyanis egy átlagnál kissé hûvösebb május után hasonló viszonylag gyenge anomáliával,de a június is átlagnál kissé hûvösebb lehet országos átlagban.
Ezzel már szûk 2 és fél hónapja tart az április 8. óta tartó hûvösebb idõszak,az akkori törés azóta is szüntelen.
I.1. - IV.8. : mindössze 2 alkalommal volt átlag alatti idõszakú hõmérséklet,és 1 alkalommal pont átlagos.
IV.8. -VI. 20. már a 8. , átlagnál hûvösebb néhány napos periódust éljük nagy ugrálásokkal,igazi meridionalitás van.
Cseheknél,franciáknál majd 300 éves adatsor van,és az is kevés.
És mi lehetett ezer,tízezer,millió,milliárd éve.Milyen lehetett a klímánk a Földön és Magyarországon!?
Lehet olyan cifra dolgok voltak,hogy a mostani június elsõ két dekádja pusztító melegnek,avagy pusztító hidegnek számított volna.
És mi lesz 10000 év múlva!? Rengeteg adat születhet és azt is kell majd valamilyen átlaghoz viszonyítani
Egy a lényeg: Duplázás látszik,ugyanis egy átlagnál kissé hûvösebb május után hasonló viszonylag gyenge anomáliával,de a június is átlagnál kissé hûvösebb lehet országos átlagban.
Ezzel már szûk 2 és fél hónapja tart az április 8. óta tartó hûvösebb idõszak,az akkori törés azóta is szüntelen.
I.1. - IV.8. : mindössze 2 alkalommal volt átlag alatti idõszakú hõmérséklet,és 1 alkalommal pont átlagos.
IV.8. -VI. 20. már a 8. , átlagnál hûvösebb néhány napos periódust éljük nagy ugrálásokkal,igazi meridionalitás van.
Gondolom a napi (melyik ?) 30 éves átlagok nem csak nekem nincsenek meg, hanem annak sem pl. Pápára vagy Mórahalomra vagy Edelényre stb. sem, aki a metnet anomáliatérképeit készítette. (Ha igen, akkor kérem szépen )
Úgy tudom, hogy a napi 24 óra 24 adatából való számolgatás nem rég terjed el és 50 vagy 100 éve talán 1-2 helyen írogatták fel ilyen sûrûn az adatokat. Így nehéz az összehasonlítás a mai átlagszámítás és az 50 éves átlagok közt az biztos.
)Úgy tudom, hogy a napi 24 óra 24 adatából való számolgatás nem rég terjed el és 50 vagy 100 éve talán 1-2 helyen írogatták fel ilyen sûrûn az adatokat. Így nehéz az összehasonlítás a mai átlagszámítás és az 50 éves átlagok közt az biztos.
Tegnapi csapadékmennyiség: 0.5mm
Gratulálok a délnyugati képekhez. Látványosak, de nem sokat segített ez a cella a csapadékmennyiségben. Ismét csak egy flekó lett nedves a csapadéktérképen.
Gratulálok a délnyugati képekhez. Látványosak, de nem sokat segített ez a cella a csapadékmennyiségben. Ismét csak egy flekó lett nedves a csapadéktérképen.
Azért valahogy jobban örülnék 29-32 fokos strand idõnek, jön le egy ismerõsöm Debrecenbõl, és mennénk fürödni a Balatonra. 
Háhh! Gyenge zivatarra ébredtem. A csapi szemre olyan 1mm maximum, de néhány akkora lecsapót dobott a cella, hogy az ember bele is remegett tõle. Csak azt álmodtam, hogy dübörög az ég... A harmadik már akkora volt, hogy felébredtem tõle. Mondtam én Meteorosnak este, hogy éjjel csobogó ereszre fogunk ébredni, délben Reisz András is zivit rajzolt éjszakára.
Csak azt álmodtam, hogy dübörög az ég... A harmadik már akkora volt, hogy felébredtem tõle. Mondtam én Meteorosnak este, hogy éjjel csobogó ereszre fogunk ébredni, délben Reisz András is zivit rajzolt éjszakára.
"Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek."
Ez azért egy elég nagy probléma.
És havi átlaghoz viszonyítasz, mint a múltkor, vagy már megvan napi bontásban a június?
Ez azért egy elég nagy probléma.
És havi átlaghoz viszonyítasz, mint a múltkor, vagy már megvan napi bontásban a június?
Úgy van, eltaláltad !
Van érzéked a dolgokhoz elismerem.
Ugyanis nekem vannak OMSZ átlagaim Pápáról, gondolom Neked is azért tudod ilyen jól, kérnék is ha lehet adatokat, mert a neten szerintem nincs megbízható adat.
Egyszerû a magyarázat a kérdésekre. Szegény ember vízzel fõz, vagyis nekem nincsenek akármilyen adataim, csak amit 2009-ben kaptam az OMSZ-ból. Ezek az 1951-2008-as, az 1971-2000-res és a 2000-2008-as.Ezen kívül régi, 1901-50-es is van.Tudok ezekbõl 1901-2008-as vagy 1971-2008-as átlagokat is kreálni és vannak 2006-2014-es saját naplóbeli adataim. Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek. Sajnos az összes havi vagy évenkénti átlagaim a 108 évbõl nincsenek. Állítólag az 1940-1980 közti idõszakban volt egy lehûlés és a 80-as években egy felmelegedés kezdõdött. Tehát Ha az 1980-2010 vagy az 1983-2013-as átlagokhoz viszonyítunk, akkor negatív anomáliájú lenne a hónap. Pl. a 2000-2008-as átlag júniusban 19,8 fok volt Pápán. A hetvenes évek kutyahideg nyaraihoz viszonyítva ( egy rendkívül hideg évtized 3 évtized átlagát nagyon leviszi) valóban nagy pozitív anomália van.Pl ha az 1971-2000 közti átlag után áttérünk az 1981-2010-re, akkor mondjuk a 70-es évtized 17 fokos júniusait a 2001-2010-es évek mondjuk 20 fokos júniusaival leváltjuk, akkor máris 1 fokkal melegebb júniusi átlaghoz jutunk és az anomália hirtelen 1 fokkal csökken. Ha az 1951-2008-as átlagot nézem, akkor ilyen bugyutaságot nem követek el. Már sokszor kifejtettem, hogy a 30 éves átlag klimatológiailag nem egy megfelelõ intervallum. Ha kiesik egy hideg évtized, mert léptünk egyet (vagy éppen egy meleg), akkor teljesen más és fals eredményeket kaphatunk, hacsak a klíma nem állandó és kilengésmentes.
Van érzéked a dolgokhoz elismerem.
Ugyanis nekem vannak OMSZ átlagaim Pápáról, gondolom Neked is azért tudod ilyen jól, kérnék is ha lehet adatokat, mert a neten szerintem nincs megbízható adat.
Egyszerû a magyarázat a kérdésekre. Szegény ember vízzel fõz, vagyis nekem nincsenek akármilyen adataim, csak amit 2009-ben kaptam az OMSZ-ból. Ezek az 1951-2008-as, az 1971-2000-res és a 2000-2008-as.Ezen kívül régi, 1901-50-es is van.Tudok ezekbõl 1901-2008-as vagy 1971-2008-as átlagokat is kreálni és vannak 2006-2014-es saját naplóbeli adataim. Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek. Sajnos az összes havi vagy évenkénti átlagaim a 108 évbõl nincsenek. Állítólag az 1940-1980 közti idõszakban volt egy lehûlés és a 80-as években egy felmelegedés kezdõdött. Tehát Ha az 1980-2010 vagy az 1983-2013-as átlagokhoz viszonyítunk, akkor negatív anomáliájú lenne a hónap. Pl. a 2000-2008-as átlag júniusban 19,8 fok volt Pápán. A hetvenes évek kutyahideg nyaraihoz viszonyítva ( egy rendkívül hideg évtized 3 évtized átlagát nagyon leviszi) valóban nagy pozitív anomália van.Pl ha az 1971-2000 közti átlag után áttérünk az 1981-2010-re, akkor mondjuk a 70-es évtized 17 fokos júniusait a 2001-2010-es évek mondjuk 20 fokos júniusaival leváltjuk, akkor máris 1 fokkal melegebb júniusi átlaghoz jutunk és az anomália hirtelen 1 fokkal csökken. Ha az 1951-2008-as átlagot nézem, akkor ilyen bugyutaságot nem követek el. Már sokszor kifejtettem, hogy a 30 éves átlag klimatológiailag nem egy megfelelõ intervallum. Ha kiesik egy hideg évtized, mert léptünk egyet (vagy éppen egy meleg), akkor teljesen más és fals eredményeket kaphatunk, hacsak a klíma nem állandó és kilengésmentes.
Dehogy hozta ki, sokkal több volt ebben. Sajnos túl korán érkezett, raert volna 6-7 óra körül. De nem panaszkodom, fotoztam egy mezociklont.
Jó a keped. Holnap a videot is megnézem
Jó a keped. Holnap a videot is megnézem
Várj elõveszek egy nagyítót!
Magasabb labilitási értékek mellett kegyetlen szupercellák lettek volna!
Magasabb labilitási értékek mellett kegyetlen szupercellák lettek volna!
Úgy látszik a modellek már meghallgatták az imámat. Remélem az égiek is hasonlóan gondolják. Jövõ héten államvizsgázom, így a kert locsolása részemrõl nuku.
Beszámoló mégsem lesz, igazából semmi olyan képem nincs ami valami.
Akikkel készíttettem képeket, azokon sincs semmi.
Csak ömlesztve: valami mintha akarna lenni Link
Ez is olyasmi Link
Áltuba Link Link
Horizontális örvény Link
Ez a három meg teljesen friss kép, az elõbb haladt át felettem, hátulról így nézett ki Link Link Link
Akikkel készíttettem képeket, azokon sincs semmi.
Csak ömlesztve: valami mintha akarna lenni Link
Ez is olyasmi Link
Áltuba Link Link
Horizontális örvény Link
Ez a három meg teljesen friss kép, az elõbb haladt át felettem, hátulról így nézett ki Link Link Link
Csak nem megmutatkozik megint a nem tökéletes kigyenlítõdés!!?
Jó,az április 8. óta tartó gyakoribb negatív anomáliás idõszak nem olyan látványos,mint a brutál enyhe január-április eleji bõ 3 hónapos idõszak,de figyelemre méltó.
Ahogy vártam,az idei év sem fog 2 fok feletti pozitív anomáliával zárni,illetve zárhatna,de a mérések kezdete óta ez még nem történt meg,2007 vitte a prímet 1,7 fokkal,ráadásul jól alakul a nyár eleje is hõmérsékleti szempontból,és a következõ hetek sem a vaskos,tartós pozitív anomáliáról szólhatnak majd(legalábbis a jelenlegi kilátások szerint).
Én ilyen északi,Skandináv beállítású ember vagyok,szeretem én is a jó idõt,de nem mindig,és mindig jobban várok egy hûvösebb,csapadékosabb idõszakot,pláne ha ez a verzió látszik az elõrejelzésekben
Mondjuk az igaz,hogy az utóbbi 2 igen meleg nyár során megszerettem a hõhullámokat is,pedig dolgoztam nem egyszer ilyen körülmények között kint,de izgis,nem volt rossz
Csapadék továbbra is katasztrófa,június 20.-ig 5,4 mm 3 csapadékos napból(2,4 mm - 0,7 mm- 2,3 mm)kerek 5 hete,május 16. óta tart itt a szárazság, 35 nap csapadékösszege kemény 20,1 mm
Gyakorlatilag zsinórban a 4. év,hogy kemény aszályos helyzet áll elõ,az idei felveszi a versenyt mind a 2011 vagy 2012 vagy 2013-assal-legalábbis felém biztosan nem.
Jó,az április 8. óta tartó gyakoribb negatív anomáliás idõszak nem olyan látványos,mint a brutál enyhe január-április eleji bõ 3 hónapos idõszak,de figyelemre méltó.
Ahogy vártam,az idei év sem fog 2 fok feletti pozitív anomáliával zárni,illetve zárhatna,de a mérések kezdete óta ez még nem történt meg,2007 vitte a prímet 1,7 fokkal,ráadásul jól alakul a nyár eleje is hõmérsékleti szempontból,és a következõ hetek sem a vaskos,tartós pozitív anomáliáról szólhatnak majd(legalábbis a jelenlegi kilátások szerint).
Én ilyen északi,Skandináv beállítású ember vagyok,szeretem én is a jó idõt,de nem mindig,és mindig jobban várok egy hûvösebb,csapadékosabb idõszakot,pláne ha ez a verzió látszik az elõrejelzésekben
Mondjuk az igaz,hogy az utóbbi 2 igen meleg nyár során megszerettem a hõhullámokat is,pedig dolgoztam nem egyszer ilyen körülmények között kint,de izgis,nem volt rossz
Csapadék továbbra is katasztrófa,június 20.-ig 5,4 mm 3 csapadékos napból(2,4 mm - 0,7 mm- 2,3 mm)kerek 5 hete,május 16. óta tart itt a szárazság, 35 nap csapadékösszege kemény 20,1 mm
Gyakorlatilag zsinórban a 4. év,hogy kemény aszályos helyzet áll elõ,az idei felveszi a versenyt mind a 2011 vagy 2012 vagy 2013-assal-legalábbis felém biztosan nem.
Mai felhõképek. A déli órákban az Ikervári szélkerekek és én is ilyen látványban gyönyörködhettünk Link Link , délután pedig, Véprõl északkelet felé nézve is tûrhetõ látványban volt részem Link Link tovább haladva, kelet felé, így nézett ki Link , végül pedig este, itthonról Link Link
Mérhetõ csapadék, a nagy ritkán csepergõ záporokból nem esett és már nem is fog. Június eddig 0,2 mm.
ilyen látványban gyönyörködhettünk Link Link , délután pedig, Véprõl északkelet felé nézve is tûrhetõ látványban volt részem Link Link tovább haladva, kelet felé, így nézett ki Link , végül pedig este, itthonról Link Link Mérhetõ csapadék, a nagy ritkán csepergõ záporokból nem esett és már nem is fog. Június eddig 0,2 mm.
Én is kizártnak tartom, szerintem mínusz akart lenni.
Egyébként igen, az OMSZ-os anomália térképek alapján még a legfrissebb 30 éves átlaghoz képest is közelebb lehet a +2-höz az anomália Pápán, mint a +1-hez. Azt meg külön nem értem, minek közel 60 éves átlaghoz viszonyítani (és fõleg ezt összehasonlítani a 30 éves átlaghoz viszonyított értékekkel).
Egyébként igen, az OMSZ-os anomália térképek alapján még a legfrissebb 30 éves átlaghoz képest is közelebb lehet a +2-höz az anomália Pápán, mint a +1-hez. Azt meg külön nem értem, minek közel 60 éves átlaghoz viszonyítani (és fõleg ezt összehasonlítani a 30 éves átlaghoz viszonyított értékekkel).
+0,8 a június?
Na ezt én kizártnak tartom! Fõleg majd' 60 éves átlaghoz viszonyítva, ami tuti alacsonyabb, mint bármelyik közeli 30 éves.
Na ezt én kizártnak tartom! Fõleg majd' 60 éves átlaghoz viszonyítva, ami tuti alacsonyabb, mint bármelyik közeli 30 éves.
Az innen 5 km-re lévõ Debrecen - Józsán már csak 4,1 mm csapadék hullott. Közben megmértem a Hellman-ban lévõ mennyiséget, 18,6 mm volt benne.
Nem kicsit, nagyon...megtört a meleg. Legalábbis itt felénk, illetve ahol az anomáliát nem a belterületi adatokból számolják és nem a hûvös 70-es évekhez viszonyítják. Bár én sem külterületen vagyok és kissé fölémérek, de nézzük az idei anomália alakulását Pápán az 1951-2008-as átlaghoz képest:
Hónap 2014. 1951-2008 anomália
Január 3,1 .. -0,2... +3,3 fok
Február 4,4 ....1,6... +2,8
Március 9,1 ....5,8... +3,3
Április12,5 ...10,5... +2,0
Május 15,4 ...15,5... -0,1
Június 19,4 ...18,6... +0,8
A június még melegebb az átlagnál, de ahogyan az elõrejelzések mutatják a hónap további részében a minimumok 10, a maximumok 25 fok körül lesznek. Ez 17,5 fok körüli, vagyis akár 1-2 fokos negatív anomália lenne, ami a hónapot átlag körülire, akár alattira is kihozhatja (Valamiért a metnet anomáliatérképe minden hónapban szinte ugyanazt mutatja: É-Dunántúlon-Pannonhalma központtal- és az északi határszélen a legnagyobb, a Mátra-Bükk térségében a legkisebb anomália. Szerintem itt valami nagy gáz lehet az adatokkal, erre ne adj. Ide 2 fokos pozitívot mutat, ami nem nagyon állja meg a helyét)
Úgy van alig egy fokos pozitívum, hogy esõ csak 1,7 mm esett és rengeteget sütött a nap és volt egy hõhullámocska is a maga 5 hõségnapjával. (Na ilyen sem lesz egy darabig szerencsére) Április 0, május 8, június 12 nyári nap: ezt nem nevezném brutálisnak. Ma 22 fok a maxi.
A csapadékról meg annyit, hogy itt január átlag alatti volt,február ugyanannyival felette.Márciusban alig esett, április középarányos, május a szokásos kétszerese,június meg eddig botrányos, de most feltûnt egy esõfelhõ...
Eddig alig átlag alatti a helyzet esõbõl.
Hónap 2014. 1951-2008 anomália
Január 3,1 .. -0,2... +3,3 fok
Február 4,4 ....1,6... +2,8
Március 9,1 ....5,8... +3,3
Április12,5 ...10,5... +2,0
Május 15,4 ...15,5... -0,1
Június 19,4 ...18,6... +0,8
A június még melegebb az átlagnál, de ahogyan az elõrejelzések mutatják a hónap további részében a minimumok 10, a maximumok 25 fok körül lesznek. Ez 17,5 fok körüli, vagyis akár 1-2 fokos negatív anomália lenne, ami a hónapot átlag körülire, akár alattira is kihozhatja (Valamiért a metnet anomáliatérképe minden hónapban szinte ugyanazt mutatja: É-Dunántúlon-Pannonhalma központtal- és az északi határszélen a legnagyobb, a Mátra-Bükk térségében a legkisebb anomália. Szerintem itt valami nagy gáz lehet az adatokkal, erre ne adj. Ide 2 fokos pozitívot mutat, ami nem nagyon állja meg a helyét)
Úgy van alig egy fokos pozitívum, hogy esõ csak 1,7 mm esett és rengeteget sütött a nap és volt egy hõhullámocska is a maga 5 hõségnapjával. (Na ilyen sem lesz egy darabig szerencsére) Április 0, május 8, június 12 nyári nap: ezt nem nevezném brutálisnak.
Ma 22 fok a maxi.A csapadékról meg annyit, hogy itt január átlag alatti volt,február ugyanannyival felette.Márciusban alig esett, április középarányos, május a szokásos kétszerese,június meg eddig botrányos, de most feltûnt egy esõfelhõ...
Eddig alig átlag alatti a helyzet esõbõl.
Nincs mérõm, de majd a többiek biztos tudnak adatokkal szolgálni. Egy biztos, most az Erzsébet utcán állok egy parkolóban és a nagy fák alatt száraz a föld. Felétek még komolyab volt az intenzitás a radar alapján.
Szép! Mi is elkaptuk. Egy ilyen nudli szituból délnyugat hozta a kötelezõt. Képek hamarosan.
Mi is elkaptuk. Egy ilyen nudli szituból délnyugat hozta a kötelezõt. Képek hamarosan.
Szerencsések vagytok, jó képek. A második, két óra elõtt érkezõ celláról (a felhõzetérõl) nincs fotód? A kétvölgyi kamera alapján ez már felétek az SC lehetett: Link
Itt csak száraz zivatar volt a kora délutáni tömbök jóvoltából, majd késõbb egy 0,5 mm csapadékot produkáló zápor. Sajnos minden szétesett, ami errefelé jött volna le az Alpokból. Kíváncsi leszek, hogy ennek a láncolatnak mi lesz a sorsa, de az azért biztató, hogy az OMSZ ismét kiadta a riasztást. Link
A második, két óra elõtt érkezõ celláról (a felhõzetérõl) nincs fotód? A kétvölgyi kamera alapján ez már felétek az SC lehetett: LinkItt csak száraz zivatar volt a kora délutáni tömbök jóvoltából, majd késõbb egy 0,5 mm csapadékot produkáló zápor. Sajnos minden szétesett, ami errefelé jött volna le az Alpokból. Kíváncsi leszek, hogy ennek a láncolatnak mi lesz a sorsa, de az azért biztató, hogy az OMSZ ismét kiadta a riasztást. Link
"Én nem olyan irányból közelítem meg, hogy milyen cirkulációs helyzet idézi elõ az aktuális idõjárást, hanem, hogy az valójában milyen."
Éppenhogy a hosszabban fennálló cirkulációs helyzet határozza meg, hogy valójában milyen az idõjárás. A hõmérsékleti és csapadék anomáliákat cirkulációs "anomáliák" okozzák.
Jelenleg elég huzamos ciklon-hátoldali, hidegadvekciós szituáció néz ki -ha így maradna, ez a nyár nemhogy vaskos pozitív hõanomáliával nem zárna, de az átlagosnál hûvösebb lenne.
Persze nem valószínû, hogy hónapokig ilyen legyen a felállás. Lehet, tényleg durva hõhullámok jönnek majd júliusban, augusztusban. De ugyanennyire az is elképzelhetõ, hogy "lájtos" nyarunk lesz csekély pozitív anomáliával, sõt, esetleg némi negatív eltéréssel.
A magasban nagyon befészkelte magát a hideg Észak-Európába, s ez huzamos hûtõ hatást gyakorolhat a mi idõjárásunkra is.
Éppenhogy a hosszabban fennálló cirkulációs helyzet határozza meg, hogy valójában milyen az idõjárás. A hõmérsékleti és csapadék anomáliákat cirkulációs "anomáliák" okozzák.
Jelenleg elég huzamos ciklon-hátoldali, hidegadvekciós szituáció néz ki -ha így maradna, ez a nyár nemhogy vaskos pozitív hõanomáliával nem zárna, de az átlagosnál hûvösebb lenne.
Persze nem valószínû, hogy hónapokig ilyen legyen a felállás. Lehet, tényleg durva hõhullámok jönnek majd júliusban, augusztusban. De ugyanennyire az is elképzelhetõ, hogy "lájtos" nyarunk lesz csekély pozitív anomáliával, sõt, esetleg némi negatív eltéréssel.
A magasban nagyon befészkelte magát a hideg Észak-Európába, s ez huzamos hûtõ hatást gyakorolhat a mi idõjárásunkra is.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat