Meteorológiai társalgó

A mai napra vonatkozó Tmin max 18,8°C, ha minden igaz. Nem dõlt meg?

A viharos szél kisebb porvihart is okoz. A látás 49 %-os Rh melett csak 8 km.

Nagyon szeles az idõ, nem jó a szabadban lenni.
Az imént 62,3 km/h lökést regisztrált a mérõmûszerem.

Abban egyetértenek a modellek,hogy a makro felállásban változás jön május elején,a hideg mag tovább gyengül és elmozdul észak illetve keleti irányba. GFS egy ebbõl származó teknõ maradványaként vizionál egy bárikus mocsár helyzetet,az ECM viszont szinte egész Európára kiterjedõ AC monstrumot: Link Elõbbivel jobban járnánk,mert az utóbbi elõfutára lehet egy tartós,száraz,nagyon meleg idõszaknak.

Jó nyugatinak lenni
Idõjárás szempontjából,azon kívül...nem

Jockey! Az idõjárás komplexitása nem engedte meg az összecsapást, már itt ültem 9 óra óta, de sokat kellett tanakodni, nem túl egyértelmûek a modellek.

Van igazad, de azt azért tegyük hozzá, hogy ez egy olyan verseny, ahol a bivalyröcsögei sportegyesület kasszája (= MetNet elõrejelzõi, szabadidejükben, ingyen) küzd a Bayern München tõkéjével (= OMSZ, Idõkép, EUMET fizetett elõrejelzõi).

A csütörtök-péntek pedig a Dunántúlra néz ki jól, a GFS és az ECMWF is szép kis labilitással és csapadékkal számol.

Úgy legyen! Bár a nyers ECMWF vajmi keveset lát ebbõl.

Bocs, hogy megjegyzem, de 10 óráig minden nap el kellene készülnie a 36 órásnak! Ez egy verseny, ha a metnet késlekedik, és nem lehet idõben elolvasni a friss elõrét, akkor a honlapra látogatók máshol fogják megnézni, milyen idõ várható.

Az ECM gépi szerint most van a mélypont, május 1. után Offenbachba is visszatér a tavasz, kellemes 16-20 fokos hõmérsékletekkel. Egyébként 2000. június Pozsonyban 2 nap alatt majdnem 20 fokos T zuhanást produkált, a 36 fokos hõséget hidegfront váltotta fel, 17 fokra esett vissza a hõmérséklet, ezt összesen 2 x játszotta el abban a hónapban. Egyébként csak 1,5 fokkal maradtunk el a trópusi éjszakától, 18,5 lett a hajnali minimum.

Sziasztok, Jó reggelt!

Régóta nem írtam, de most megteszem:

A jövõ héten(05.02-05.06) az ország több pontján lehet zivatar (KÜN kezdõdhet). Ennek okozója egy sekély ciklon lehet, amely folyamatosan szállítja Ny- Ény felõl a meleg, nedves levegõt, miközben a labilitás Cape mérõszáma eléri már a narancs, sõt egyes helyeken a piros szintet is.A zivatarok kiváltója ezért, egy MNSZ is lehet. Ennek következtében akár zivatarrendszerek (pl. squall line) is elõfordulhatnak, bár szerény meglátásom szerint fõképpen helyi zivatarok lesznek, melyek tömbökké szervezõdhetnek az idõ elõrehaladtával Ezzel együtt egy jóval hûvösebb idõszak kezdõdhet az idõjárásban, különösen május 7.-tõl mikor visszamehet a T850 hõmérsékleti szint 10°C közelébe, sõt ez alá is leeshet(lásd a jelenlegi GFS futás). Idén eddig néhány zivatartól(egy-két helyi zivatar, illetve 03.19.-én a DK-i rendszer) eltekintve sok konvektív esemény nem történt,(Fehérváron még semmi sem volt) a tavalyi év augusztust leszámítva egy bivalyerõs 3-as osztályzatot kapott, remélhetõleg ezt idén felülmúljuk.
Más: ma száraz hidegfrontot kapunk itt Fehérváron, már fúj a szél, de a hõmérséklet már most a kellemes 22°C körül van, ez az idõ eltarthat 05.01-ig.
Ismét más: Tegnap(04.26) elkönyveltük az elsõ melegrekordot, mely Soltvadkerten valósult meg, 29,8°C hõmérséklettel, ezt a mai nap folyamán, és a következõ néhány napban túl is léphetjük.


Amúgy érdekes lenne megfejteni, hogy mi magyarázza ezt a most már 3 éves tendenciát az április végi 30°C-os kánikulát illetõen. Valószínûsíthetõen ilyenkor aktiválódik az izlandi cikloncsalád, ezzel lehetõvé válik a déli-délkeleti áramlás kialakulása, ezzel együtt pedig a 15°C-os T850-es léghullámok bejutása az ország területére.

Persze az is lehet, hogy ezekbõl semmi nem valósul meg, hiszen az idõjárásé az utolsó szó!

Mikor leszel kész vele?

Pár aktuális adat Offenbach környékérõl:

20 mm (eddig), 6 fok, esõ [esõ] , ~800 m (hóhatár) Link , ~600 m (hóesés határa)

Ha kitart a csapadék ma, akkor ez a 6 fok maradhat a mai Tmax...

Szép napot kivánok! Bizonyára sokan felfigyeltek a fölöttünk húzódó sivatagi eredetû porfátyolra. Nagyszalonta egén a nap körüli gyöngyházszinû fényhomály - és az azt övezõ, fakó sárgásbarna szinû Bishop-gyûrû - 30 szögfoknyi (pontos értéket lehetetlen meghatározni, mivel a homály külsõ pereme fokozatosan vékonyodik s olvad bele az égbolt alig felfedezhetõ kékjébe).

Ez tényleg pont jó lenne nekünk, de sajnos abban is igazad van, hogy mostanában mindig kitolódik a zivatarok idõpontja. Mire odaérünk, péntek lesz belõle, aztán szombat, és már csak záporok maradnak a végén, de ne legyen igazam! Jó lenne már egy igazi, dübbenõs zivatar.

Egyébként nem semmi, hogy fél 9-kor máris 22 fokot mérünk. Tiszta nyár.

Megjelent a nyár kellemetlen mellékhatása a szúnyog. Ahogy látom idén jó lesz belõlük a termés.

A jövõ szerda ÉK-Mo.-nak és az Alföldnek egyelõre ígéretesen alakul(gat): Link
Bár az egyik téli klasszikus a nyári félévben is érvényes: "a nagy zivatarok mindig a jövõ héten vannak".

Ezért szép az idõjárás!
A jelen mûholdkép(ami persze sok mást is sejtett) köszönõ viszonyban sincs
az elmúlt napok várakozásaival.
Gondolom ..azért valaki megpróbál megcáfolni.
A Metnet pedig ezért "szép"

Ez szép és jó, csak a grafikonok roppant bénák. Meglehetõsen kis felbontásúak, némelyik az áttekinthetetlenség határán mozog, ebbõl ezerszer jobbat ki lehetett volna hozni.

Megvizsgáltam az OMSZ 100 éves adatsor négy városának évi abszolút maximum-hõmérsékleteit, valamint a három jelzõnap (nyári, hõség és forró nap) évi számát, s az eredményeket kvalitatív módon elemeztem.
Grafikonok:
Nyári napok száma: Link
Hõségnapok száma: Link
Forró napok száma: Link
Évi abszolút TMax: Link
A jelzõnapoknál megjelenített vízszintes vonalak (átlag) és hibasávok (szórástartomány) a 100 év adataiból binomiális eloszlás alapján lettek számolva és egészre kerekítve. Ezek számszerûen:
Város / Nyári nap / Hõségnap / Forró nap
Budapest / 82 +- 8 / 23 +- 5 / 2 +- 2
Debrecen / 79 +- 8 / 20 +- 5 / 2 +- 2
Szeged / 88 +- 9 / 26 +- 5 / 3 +- 2
Szombathely / 59 +- 8 / 11 +- 4 / 0 +- 0

A nyári napok számában kevésbé látványosan, a hõség és forró napok számában erõsebben jelentkezik több jelenség is. Ezeket vegyük sorra:
Nagyjából 1920-ig "minden rendben van".
1920-tól gyakoriak a normálisnál magasabb értékek, amik a szórástartomány fölött vannak. Ez az idõszak úgy 1955 környékéig tart. Ezen belül a 30-as években, fõleg a hõségnapokat tekintve ritkább az extrém magas érték, csak épphogy megy néhány a szórástartományok fölé. A TMax-ban jól látható korreláció ezzel nincs, talán kimutatható valami számítással, de most arra törekedtem, hogy szemmel látható legyen a dolog.
Ezután kb. '70-ig megint kb. normális minden, de úgy, hogy közben fokozatosan megyünk át az alsó extremitásokba (kivéve a nyári napokat): a hõségnapok kb. '75-'85 között eléggé megfogyatkoztak, a forró napok pedig már '65-tõl gyakorlatilag eltûntek.
'85 után aztán mind a három jelzõnap fokozatos emelkedésbe kezdett, s a '90-es években már megint a normálisnál magasabb értékek válnak gyakoribbá.
A '65-'85-ös idõszakhoz kapcsolódóan a TMax-menetben egy kisebb ingadozású, alacsonyabb átlagértékû periódus kötõdik, de '80 óta folyamatos emelkedést láthatunk, a kis ingadozás megmaradása mellett.

Ebbõl levonom azt a tanulságot, hogy a '60-as évektõl kiegyenlítettebb csaknem 2000-ig kiegyenlítettebb, és '80-ig mindenképpen hûvösebb és a jelzõnapokat tekintve "eseménytelenebb" volt az idõjárás.

Ahogy felvetõdött a kérdés, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan állhattunk a jelzõnapokkal, belekezdtem egy kis vizsgálatba. Ez még nincs kész, de közben olyan érdekes adattal találkoztam, hogy 1926-ban Debrecenben az éves abszolút maximum-hõmérséklet 04.25-én(!!) állt be 33,6°C-kal. Az elõzõ évben ez 05.15-én volt 32,2-vel, míg Szombathelynél lehet még két májusi adatot találni: 1912.05.13. (30,7°C) és 1960.05.17. (30,1°C).
(Ez az OMSZ 100 éves adatsoraiból szedhetõ ki.)

1976 júniusa valóban rendkívüli meleget hozott Nyugat-Európában. Az általad leírtakhoz még azt is hozzáteszem: valamelyik korabeli lap hozott egy fényképet a Rajnáról, mely azt mutatta, hogy a meder fele teljesen ki van száradva. A hõség arrafelé rettentõ szárazsággal párosult.
De vigyázat! Ravaszul kétarcú idõjárást hozott Európában ez a hónap. Ennek oka roppant tartós, ill. kiújuló meridionális tengelyû AC volt. Míg az anticiklon hátoldalán forró légtömegek áramlottak a kontinens nyugati része (s nagyrészt a Kárpát-medence) fölé, addig elõoldalán több hullámban igen hideg sarki levegõ árasztotta el a Kelet-Európai-síkságot.

Link
Link

Látható, hogy pl. 10-én Svájc fölött 15C volt 850 hpa-n, Moszkva környékén 0C.

A hónap közepe táján a blokkoló AC kissé nyugatabbra mozdult, és keleti oldalának hideg levegõjébõl egy adag betört a forró levegõvel kitöltött Kárpát-medencébe.
Nézzük ezeket a rendkívül érdekes szinoptikai képeket! Mintha nem is nyári szituáció lenne:

Link
Link

Másnap:

Link
Link

17-én elõször több helyen heves zivatarok törtek ki az észak felõl közeledõ sarki levegõ hatására, majd délután tomboló szél kíséretében beáramlott hozzánk a száraz, igen hûvös levegõ. 18-ra virradó éjszaka az Északi-középhegység völgyeiben +3 fokra süllyedt a hõmérséklet, a néhány nappal azelõtti kánikula után!
Életem egyik legérdekesebb idõjárási helyzeteként tartom számon az 1976 június közepén történteket.

Most jöttünk haza szalonna sütésbõl, parádés idõ volt ezen az estén, még most is cirógatja az ember bõrét a levegõ, ha meglibben a szél. Szívem szerint a székben a csillagok alatt elaludtam volna, mondjuk ebben az is közrejátszott, hogy úgy bezabáltam, hogy mozdulni is alig bírtam.
Imádom ezeket a nyári estéket!

Pontosan.
Egy évtizeden belül is elképesztõ különbségek vannak.A 40-es években volt olyan nyár,amikor a hõségnapok száma még az 5-öt(!)sem érte el(értékelem,hogy akkor még nem éltem )és volt olyan is,amikor ez a szám meghaladta a 40-et!
De nem kell ennyire messzire mennünk.Az elmúlt évtizedben is találunk meglepõ adatokat.

De jó, hogy nem akkor voltam fiatal!

A 70-es évek második felében voltak a valaha mért leghûvösebb nyarak, ez tény, azonban nem ez volt a jellemezõ, sõt véleményem szerint az volt a "szélsõség":-) Dehogy volt az, simán belefért mint a mostani forróbb nyarak:-)

Sok-sok adatot és évkönyvet, leírást bogarásztam át, az az igazság, hogy nincs új a nap alatt:-) viccesen olvasom pl az 1917-es kiadást, hogy az idõjárás "abnormális, sorozatban a 7. nagyon enyhe december", és biztosan megállították, hogy "mekkora szélsõség és mekkora éghajlatváltozás lészen":-)

És azóta eltelt közel 100 év és tényleg az az évtized volt a legenyhébb decemberek évtizede. De olvasva az 1921-es forróságról is megállapították ezt stb. szóval kérem szépen a globális felmelegedés volt, van és lesz mindig is:-)))))))))))))

Ma 29,5 fokot mértem, sajnos a hõségnap nincs meg, remélem kedden behúzom itt is, megérdemlem azt hiszem a szép április csokrot. Jó lenne nooo:-)

30,9 fok Újpest, nem rossz már csak 3-4 fokra van a napi rekordtól:-)

Igen, helyenként meglett. Mára még nem vártam, jövõ hétre viszont igen. Én a forró napra mondtam, hogy bár helybõl ezt se vetem el, de jelenleg roppant kicsinek gondolom a valószínûségét.

A 70-es évek elsõ felében 10-14 hõségnapot regisztráltak,a 70-es évek második fele viszont valóban elég pocsékra sikeredet.Találtam olyan évet is,amikor 10 alatt maradt ez a szám.A 80-as években viszont egyértelmûen emelkedõ tendencia látszik.Azaz,ha nem is csoda számba ment a 30 fok,de kétségtelen,hogy voltak olyan esztendõk,amelyek nagyon nem a strandszezonról szóltak,így önkritikát gyakorolva elnézésedet kérem,hogy rózsásabbra festettem a helyzetet,mint amilyen egyébként volt.
A 90-es évek(ez azaz évtized,amire már én is emlékszem)több alkalommal produkált már 30 hõségnapot megközelítõ,vagy ezt a számot meghaladó nyarat.
Vagyis,én már a meleg nyaras periódusban nõttem fel,valószínûleg ez az oka,hogy hihetetlen volt számomra az,amit az ezt megelõzõ 2 évtizedrõl írtál.

Bepakolt vasárnapra Link Porszem került a gépbe..

Floo!!!
Meglett ma a hõségnap????

Tehát tartod,hogy a Délalföldön is csodaszámba ment úgy durván 20 éven keresztül egy-egy 30 fokos T max? "25-30 már durva forróságnak számított"
Ne haragudj,de én ezzel szemben továbbra is hitetlenül pislogok.
Az aláírom,hogy az általad említett idõszakban valóban hûvösebbek voltak a nyarak,mint mondjuk az elmúlt 20 évben,ugyan akkor a 40-es,50-es években nem egyszer +1-+2 fokos pozitív anomáliával zárt a nyár.

Van egy olyan érzésem, hogy ami most van, illetve jövõ héten próbálkozik, az egy meleg késõtavaszi epizód, ami még csak a bevezetõje lesz egy igen meleg idõszaknak májusban.

Friss naplemente az teraszról. Olyan sápadt sárgás, mint amilyen a tavalyi hõségnapokon napkeltekor lehetett látni. Vagy az afrikai por-homok van már fent? A pára az olyan szürkéskék szokott lenni.
Link
Megvolt erre is a nagy meleg, nálam 29,5 fokig ment fel, sajnos du.3 után falárnyékban van az árnyékolóm.

1976 június legvégén,július elsõ napjaiban rendkívüli hõség érte el nyugat-Európát,hosszú napokig nagy területen 35 fok, illetve afeletti nappali hõmérsékletek voltak jellemzõek.Elég sok halálos áldozata volt annak a hõhullámnak,fõleg Franciaországban.Azután az atlanti-óceán felõl érkezõ ciklon közép-Európa fölé tolta ezt az afrikai eredetû levegõt és egy napig itt is 32-37 fok között alakult a legmagasabb nappali T.(Manapság nyaranta ilyen hõmérsékleteken már fel sem kapja az ember a fejét). Csak azért írtam ezt le mint érdekességet mert az újságok akkor tele voltak ezzel a "rendkívüli" meleggel,vezetõ cikk volt.Bár még általánosba jártam,de csak ezért megvettem a népszabadságot,hogy elolvassam azt a rendkívüli cikket a hõségrõl.
Utána már nagy,tartós nyári hõség csak 1983-ban volt,emlékeim szerint az egy pokoli nyár volt.

Thermometer!
Na, meglett ma a hõségnap?

Valóban, de 1992 augusztusa nem a semmibõl jött, voltak elõzményei.
Az elsõ tartós, déliszeles nyári forróság, melyet nem követett értékelhetõ hidegfront, emlékeim szerint 1988 júliusában állt elõ.
Azelõtt (70-es, 80-as évek) nyáron csak prefrontálisan volt erõsebb délnyugati, déli légmozgás, 1-1,5 napig -aztán gyorsan megérkeztek a zivatarok, az esõ, a lehûlés. [esõ]

Egyébként az utóbbi évtizedek "döbbenetes" nyári forróságait minden esetben nyugatról közeledõ, de "besült" hidegfrontok elõtti déli, délnyugati légmozgás hozza. A 70-es, 80-as években is sokszor elõfordultak ehhez hasonló prefrontális helyzetek, azzal a különbséggel, hogy akkor a ciklonok nem cövekeltek le a Brit-szigetek környékén, hanem gyorsan haladtak kelet felé, és hidegfrontjuk áthaladt rajtunk. Ha stagnálni kezdtek volna, valószínûleg épp úgy masszívan ráhúzták volna Közép-Európára a forró afrikai levegõt, mint mostanában szokásos.

Végül "csak" beállította a rekordot, Újpest viszont döntött, 7 tizeddel ment a régi fölé. Természetesen SZR volt ma, valószínûleg az ország 90-100%-án.

A mai Tmax. 29,8 °C lett... Már majdnem!

Elfogadnék egy újabb hasonló idõszakot. Még a 90-es években is volt néhány olyan nyár, amikor szinte meg kellett küzdeni a 30 fok fölötti értékekért. Az elõrejelzésekben akkoriból én is maximum 27-32-okra emlékszem, 28-33 illetve 29-34 már ritkaságszámba ment. Bezzeg az utóbbi években a 40 fok is többször megjelenik.

Ezzel teljesen egyetértek, nagyjából ezekre az értékekre emlékszem én is a nyugati végrõl.
Az elsõ igazán ütõs nyár, amely végett vetett a 70-es 80-as évek hûvösebb nyarainak az 1992 augusztusa volt.

Nem sértesz meg minket. De nem is kívánok errõl vitázni, hogy mi igaz, mi nem.
-----
Tyû, a "nemjóját", 29 fokos Tmax, langyos Dny-i szél, és erõs UV-B sugárzás jellemezte a mai kora délutánt. 4 km-es sétából 1,5 km már elég nehezen ment, erõsen izzadott a homlokom is. A fizikaizást nem is említeném. És még csak most lesz május.

A cseresznyefavirágzásra gyanakszom. Hirtelen virágzott ki sok cseresznyefa, mind-mind rózsaszín virággal, miközben rengeteg cseresznyegáz szabadulhatott fel. A rózsaszín Hold szinte garantált...

Nem szokásom foglalkozni a konkurens oldallal,de ez a cikk túl megy a bulvár határán: Link

"A tegnapi részleges holdfogyatkozást követõen ma este a rózsaszín Hold nyújthat különleges látványt."

"A szakemberek szerint azért alakul ki a jelenség a Hold látványát illetõleg, mivel a légkörben különbözõ gázok szabadultak fel. A kémiai össztételekrõl ugyanakkor nem szóltak. A Holdunk napfogyatkozások idején is szokta színét változtatni, de a mostani színváltozás nem külsõ, hanem légkörön belüli esemény "

Milyen gázok szabadultak fel és hol a Földön,amitõl rózsaszín lenne a Hold?

Itt pont a fele, 14 fok, 14 fokos harmatponttal

Szép nagy nyitott melegszektora van a ciklonrendszernek: Link

Így van, a talaj nedvességtartalma nem tud ukkmukkfukk elpárologni, így igazából a konvekciót sem nagyon befolyásolja.

Közben 28,2 fokra ugrott a T, melegem van

Nem biztos,hogy jól emlékszel.

Nyugat-Európában tevékenykedõ front,már nem tud elvánszorogni hozzánk,holnap hoz egy kis borút maximum. Jövõ hetinél is hasonlónak tûnik az ens-ek,fáklyák alapján a felállás,20 fok alatti maximumok nem látszódnak a jövõ hétre sem,de némi csapadék lehet már. Korán indul a nyári idõ idén is...

Meg kell néznünk a másik oldalt, a hûvös nyári napokat is. Az 1970-es, 1980-as évek nyarain, pontosabban a nyarak elsõ felében néhány napos, 1 hetes idõközökben követték egymást az Atlanti-óceánról jövõ hidegfrontok. Tíz napra nyúló pauza már szokatlannak számított.
Ezek a hidegfrontok többnyire nemcsak konvektív eseményekkel jártak, a záporos-zivataros kezdet után rendszerint a talajon is bejött a hûvös levegõ, a csöpörgõ esõs, szeles napok egyáltalán nem mentek ritkaság számba. [esõ]
A hûvös napok maximumai 16-21, 17-22, 18-23, 19-24 C intervallumba estek, de nem volt szenzáció a 20 fok alatt maradó felmelegedésû esõnap sem.
Többnyire júl 15 és aug. 15 között volt 3-4 zavartalan strandidõt hozó hét, melyet az aug. 20 utáni lehûlés újfent hûvös idõjárása szokott lezárni.
Megjegyzem, fentiek Észak-Dunántúlra és a Balaton keleti medencéjére vonatkoznak.

Írták párszor, hogy csordultig a talaj nedvességgel, ha jön a meleg meg a napsütés csak kapkodjuk a fejünket, mert Cb Cb hátán lesz. A csodálatos KÜN-bõl eddig nem sok lett errefelé, ráadásul a belvizek már kezdenek eltûnni, a gépek után porfelhõ száll a földeken. 40 év alatt nem sok összefüggést tapasztaltam a talajnedvesség és a zivatarszám közt. Inkább a száraz idõszakban (pl. tavaly július) dördül meg gyakrabban az ég és nem a belvizek idején.