Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Itt marad a KÍN (Konvektív Ínséges Napok) !!
DE váltás kezdõdött a DK irányítás kimúlóban... A DNY-i délutánra megérkezik hátha besodor egy- két cellát a Tisza tó felõl.. ott most úgyis van van energia..
DE váltás kezdõdött a DK irányítás kimúlóban... A DNY-i délutánra megérkezik hátha besodor egy- két cellát a Tisza tó felõl.. ott most úgyis van van energia..
Jó akkor felhõszakadás szerû intenzitással hullott a csapadék !
Nem felhõszakadás! Felhõszakadás 30 mm/óra felett van.Tehát minimum 30 mm-nek kellene hullania, hogy felhõszakadásnak lehessen nevezni. 30 mm alatt csak felhõszakadás szerû intenzitásról lehet beszélni.
Utóbbi képen véleményem szerint egy fractus látható. A laikusok általában nem különböztetik meg az örvénylést és a forgást, de igazából nincs is túl nagy különbség a kettõ között. Szóval szerintem fractus.
Pár dörgés és pár óriás csepp ma is megvolt, tegnap is egy félórás záporra futotta, hát eddig elég silány ez az egész...holnap szervezettebb konvekció lehet, modellek alapján.
Összevissza kóvályognak a csapadékcellák az ország keleti felén, egészen különleges ami ma megfigyelhetõ a radarokon.
Basszus, ha a gyerek csak 1 évvel idõsebb lenne, tuti mennénk gombászni a hétvégén...
Csak nehogy jövõre meg megint aszály legyen :/
Basszus, ha a gyerek csak 1 évvel idõsebb lenne, tuti mennénk gombászni a hétvégén...
Csak nehogy jövõre meg megint aszály legyen :/
Tisza-tónál is legalább a 6-ik,7-ik tömb megy. Mennyi ott az éves csapi? Akármikor nézem a radart, ott tuti mindig van valami.
Ide is betalált a második igen intenzív tömb, ömlik, szakad már vagy 20 perce.
Ez most Miskolc keletebbi részét favorizálja, nagyon korrekt dolog
Kíváncsi leszek a mai mérésekre, 10-20 mm már ebbõl a 2. tömbbõl meglesz, ki tudja hol állunk meg végül.
Tisza-tó: akkor együtt, kórusban: VIHAR
Ez most Miskolc keletebbi részét favorizálja, nagyon korrekt dolog
Kíváncsi leszek a mai mérésekre, 10-20 mm már ebbõl a 2. tömbbõl meglesz, ki tudja hol állunk meg végül.
Tisza-tó: akkor együtt, kórusban: VIHAR
A nagyon érdekes videó (egyébként mi lett a "szerzõvel", életben maradt?) apropójából ide másolom egyik megelõzõ kommentemet, mely a tornádók keletkezésére és viselkedésére próbál hipotézist felállítani. Afelõl hangsúlyozottan nem kezeskedem, hogy tudományos szempontból teljesen korrekt a véleményem: ez csak egy lehetséges magyarázat.
Mindenesetre a tornádótölcsér periodikus szétesésére és kiújulására (mely a videón jól nyomon követhetõ) hihetõ választ ad. Kérem a társaságot, fogadja szeretettel e kis szösszenetet, és aki jobb, korrektebb magyarázatot tud, írja meg.
A tompai tornádó apropóján végiggondoltam a tornádó fizikáját. Általában úgy gondoljuk, hogy a mezociklon forog, meg általában, ha örvényesség van a levegõben, akkor helyenként az forgó mozgást végez, és ebbõl lesz a tornádótölcsér forgása.
De fentiek önmagukban még nem adnak magyarázatot a tornádó eszeveszett gyors pörgésére. Az a véleményem, hogy itt a forgási energia transzformációjáról van szó: csökkenõ tehetetlenségi nyomaték - növekvõ szögsebesség. Éppen úgy, mint ahogy ha a mûkorcsolyázó a testéhez szorítja a karjait, és emiatt tengely körüli forgása hirtelen felgyorsul. A test ilyenkor"karcsúbb" lesz, csökken a tehetetlenségi nyomatéka (mert ez az átmérõ függvénye), így a forgási energia és a tömeg megmaradását feltételezve meg kell nõnie a szögsebességnek, mely tulajdonképp idõegység alatti elfordulást jelent (így fordulatszám-szerû mennyiség)
A pontos fizikai képlet mellõzésével azt lehet mondani, hogy a szögsebesség hiperbolikus függvény szerint változik a forgó test sugarának (azaz átmérõjének, "karcsúságának") változásával: szögsebesség=C 1/r , ahol a C a forgási energiától és a tömegtõl függõ konstans. Azaz, ha kellõen lecsökkentjük a sugarat, vagyis "karcsúsítjuk" a forgó testet, úgy a szögsebesség rohamosan nõni kezd.
A következõ gondolat: mitõl "karcsúsodik" a forgó légoszlop? A válasz roppant egyszerû: a centrumában elõálló nyomáscsökkenéstõl! Annak szívó hatása "húzza össze" kisebb átmérõjûvé az örvényt. Éspedig minél gyorsabb a forgás, azaz a levegõ sebessége a tölcsérben, annál jobban lecsökken benne a légnyomás, és annál karcsúbbra húzódik össze az örvény -és így tovább.
Tehát circulus vitiosus -sal, önerõsítõ folyamattal állunk szemben! Nyilván van a levegõ örvénylésének egy határsebessége, amelynél beindul az ördögi kör. Ezért van, hogy nagy örvényesség esetén is csak itt-ott alakul ki tuba, vagy tornádó. Viszont ebbõl az is következik, hogy elvileg minden olyan helyzet, mely nagy örvényességgel jár a légkörben, tornádóveszélyes. Hogy a tornádótölcsér miért válik függõleges tengelyûvé, nem is kérdés: tudjuk, ha felszálló légmozgások vannak a levegõben (márpedig "tornádós" helyzetekben mindig vannak) akkor minden örvény hajlamos a "talpára állni"
Érdekes kérdés az örvény földet érése. Természetes, hogy az örvénylés elõször a magasabb légrétegekben éri el a határsebességet, hisz itt kisebb a súrlódás, és nagy a szélnyírás, ami végsõ soron az örvény szülõje.
A kumulative egyre gyorsabban pörgõ, és függõleges tengelyûvé váló légoszlop perdülete súrlódás révén áttevõdik az alacsonyabb légrétegekre, ahol szintén lejátszódik ugyanaz az önerõsítõ folyamat. Mígnem az örvény földet ér -és innentõl minõségi változás áll elõ a folyamatban. Ekkor már nincs lefelé terjedõ önerõsítés, viszont van megnövekedett súrlódás, mely végül sz egész légoszlopot lelassítja a határsebesség alá. Most a tornádótölcsér szétesik: centrális része hirtelen kitágul a nyomásnövekedés miatt, forgása lelassul, majd megáll. Ez a történés jól látszik is a tomapi tornádó videóján.
Viszont, ha a magasban "életben maradt" az örvény, akkor a földtõl való elválás révén "tehermentesül", súrlódási energiavesztése megszûnik. Így megint elérheti a határsebességet, és az önerõsítõ folyamat újra indulhat -mígnem a tölcsér ismét földet ér. Jól látszik ez a kiújulás is a videón. Egyébként minden valószínûség szerint ezzel függ össze a tornádók "szaggatott" útvonala is.
Érdekes, és a felvételeken legtöbbször jól látszik a tölcsérek "üvegcsõ" jellege is. Ez abból adódik, hogy a por és egyéb szemét a forgó léghenger palástján, felületén helyezkedik el. Pont ott, ahol a forgásból adódó centrifugális, azaz kifelé ható erõ éppen egyensúlyt tart az örvény szívóerejével.
Mindenesetre a tornádótölcsér periodikus szétesésére és kiújulására (mely a videón jól nyomon követhetõ) hihetõ választ ad. Kérem a társaságot, fogadja szeretettel e kis szösszenetet, és aki jobb, korrektebb magyarázatot tud, írja meg.
A tompai tornádó apropóján végiggondoltam a tornádó fizikáját. Általában úgy gondoljuk, hogy a mezociklon forog, meg általában, ha örvényesség van a levegõben, akkor helyenként az forgó mozgást végez, és ebbõl lesz a tornádótölcsér forgása.
De fentiek önmagukban még nem adnak magyarázatot a tornádó eszeveszett gyors pörgésére. Az a véleményem, hogy itt a forgási energia transzformációjáról van szó: csökkenõ tehetetlenségi nyomaték - növekvõ szögsebesség. Éppen úgy, mint ahogy ha a mûkorcsolyázó a testéhez szorítja a karjait, és emiatt tengely körüli forgása hirtelen felgyorsul. A test ilyenkor"karcsúbb" lesz, csökken a tehetetlenségi nyomatéka (mert ez az átmérõ függvénye), így a forgási energia és a tömeg megmaradását feltételezve meg kell nõnie a szögsebességnek, mely tulajdonképp idõegység alatti elfordulást jelent (így fordulatszám-szerû mennyiség)
A pontos fizikai képlet mellõzésével azt lehet mondani, hogy a szögsebesség hiperbolikus függvény szerint változik a forgó test sugarának (azaz átmérõjének, "karcsúságának") változásával: szögsebesség=C 1/r , ahol a C a forgási energiától és a tömegtõl függõ konstans. Azaz, ha kellõen lecsökkentjük a sugarat, vagyis "karcsúsítjuk" a forgó testet, úgy a szögsebesség rohamosan nõni kezd.
A következõ gondolat: mitõl "karcsúsodik" a forgó légoszlop? A válasz roppant egyszerû: a centrumában elõálló nyomáscsökkenéstõl! Annak szívó hatása "húzza össze" kisebb átmérõjûvé az örvényt. Éspedig minél gyorsabb a forgás, azaz a levegõ sebessége a tölcsérben, annál jobban lecsökken benne a légnyomás, és annál karcsúbbra húzódik össze az örvény -és így tovább.
Tehát circulus vitiosus -sal, önerõsítõ folyamattal állunk szemben! Nyilván van a levegõ örvénylésének egy határsebessége, amelynél beindul az ördögi kör. Ezért van, hogy nagy örvényesség esetén is csak itt-ott alakul ki tuba, vagy tornádó. Viszont ebbõl az is következik, hogy elvileg minden olyan helyzet, mely nagy örvényességgel jár a légkörben, tornádóveszélyes. Hogy a tornádótölcsér miért válik függõleges tengelyûvé, nem is kérdés: tudjuk, ha felszálló légmozgások vannak a levegõben (márpedig "tornádós" helyzetekben mindig vannak) akkor minden örvény hajlamos a "talpára állni"
Érdekes kérdés az örvény földet érése. Természetes, hogy az örvénylés elõször a magasabb légrétegekben éri el a határsebességet, hisz itt kisebb a súrlódás, és nagy a szélnyírás, ami végsõ soron az örvény szülõje.
A kumulative egyre gyorsabban pörgõ, és függõleges tengelyûvé váló légoszlop perdülete súrlódás révén áttevõdik az alacsonyabb légrétegekre, ahol szintén lejátszódik ugyanaz az önerõsítõ folyamat. Mígnem az örvény földet ér -és innentõl minõségi változás áll elõ a folyamatban. Ekkor már nincs lefelé terjedõ önerõsítés, viszont van megnövekedett súrlódás, mely végül sz egész légoszlopot lelassítja a határsebesség alá. Most a tornádótölcsér szétesik: centrális része hirtelen kitágul a nyomásnövekedés miatt, forgása lelassul, majd megáll. Ez a történés jól látszik is a tomapi tornádó videóján.
Viszont, ha a magasban "életben maradt" az örvény, akkor a földtõl való elválás révén "tehermentesül", súrlódási energiavesztése megszûnik. Így megint elérheti a határsebességet, és az önerõsítõ folyamat újra indulhat -mígnem a tölcsér ismét földet ér. Jól látszik ez a kiújulás is a videón. Egyébként minden valószínûség szerint ezzel függ össze a tornádók "szaggatott" útvonala is.
Érdekes, és a felvételeken legtöbbször jól látszik a tölcsérek "üvegcsõ" jellege is. Ez abból adódik, hogy a por és egyéb szemét a forgó léghenger palástján, felületén helyezkedik el. Pont ott, ahol a forgásból adódó centrifugális, azaz kifelé ható erõ éppen egyensúlyt tart az örvény szívóerejével.
Vasárnap óta ott már megvan a 100-as nem???
-------------------
Itt 48,9mm esett vasárnap óta, most pedig záporom volt, abból esett 0,9mm, sajnos esnek szét a zápik, zivik mire ideérnek.
-------------------
Itt 48,9mm esett vasárnap óta, most pedig záporom volt, abból esett 0,9mm, sajnos esnek szét a zápik, zivik mire ideérnek.
Micsoda szériában vagytok. Itt száraz, napos idõ van, óriási fülledtség. Tegnapi össz. csapi 0,8 mm 3 nekifutásból...
Vasárnap óta a 7. felhõszakadás Link újabb bõséges 10-15mm -t dobott le és még mindig szakad [esõ]
Micsoda meglepetés újabb felhõszakadás ! Link szép kis friss keletkezés olyan 10-15mm ledobott
Igen így van, ahogy mondjátok, de azért nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a folyamatot, ami most olasz, szlovén és horvát területen tapasztalható, mert az újabb adag már onnan fog jönni.
Jópofa a radar. A Dunántúlon K,ÉK felé haladnak a tömbök, míg Keleten ÉNy-i irányba mozognak. Ja és a Tisza környéke természetesen termeli a zivatarokat.
Értelemszerûen poén volt, amúgy ajánlom Rudolfking kommentjét. A csapadék sosem "utazik" sokat, sokkal fontosabb a keletkezés helye.
Komoly esõzés folyik itt éppen most.
Komoly esõzés folyik itt éppen most.
Gyakorlatilag már nincs is felettünk felhõ, de még mindig csöpörög.
Mint egy szivacs, olyan a légkör itt felettünk.
A mai meglepetészápor 2mm-t adott. Eddig.
20,1 fok, 94% Rh.
Mint egy szivacs, olyan a légkör itt felettünk.
A mai meglepetészápor 2mm-t adott. Eddig.
20,1 fok, 94% Rh.
Tudni szerettem volna, hogy miért van a metnetes elõrejelzésbe írva, és mibõl lett ez feltételezve, hogy "Délnyugati irányból zivatarrendszer indulhat a késõ délutáni órákban a középsõ országrész felé.". Az OMSZ webldalán nem írnak ilyenrõl.
micibot: Reggel ezt már végigpörgettem, de azért köszi!
micibot: Reggel ezt már végigpörgettem, de azért köszi!
Szerintem zivatarok 50 km-t nem képesek maguk megtenni (tiszelet a squall-line-os és szupercellás kivételnek), a keletkezés esélye mozoghat térben. Ez fog most is történni. Akárcsak télen a mediciklon csapadéka. Nem jön, hanem kialakul.
Éjszaka szintén volt szerencsénk egy ágyúdörgésekkel kísért zivatarral találkozni. A java elment É-nak, de így is 6mm-t kaptunk (ww=95). Nemrég egy izmos záporban is részünk volt, amely 2-3mm csapadékot dobott le az imént.
Tegnap kora délután is kaptunk egyet (peremfelhõset), amelyet tovább erõsödve (ezalatt a vörös góc kb. 2x akkorára hízott) Martfumeteo kolléga úr kapott meg. A következõkben ugyanezt a cellát fogom összehasonlítani különbözõ fejlettségi stádiumban. Ugyanez a rendszer nálam (a képek az egyik ismerõsöm telefonjával készültek, majd a linksor végén a radarkép): Link Link Link Link (sajnos csak szeletekben sikerült lefényképezni a sok fa és épület, valamint a villanyvezetékek miatt, de a lényeg így is látszik), a fractusok itt is a földig értek és ugyanez a rendszer továbbfejlõdve nála: Link Link Link . Itt kb. 5 perc felhõszakadás(szerû intenzitás)t okozott (ezalatt az átl. csapadékintenzitás 84.3mm/h volt) és maga a zivatar negyed óránál tovább nem tartott.
Tegnap kora délután is kaptunk egyet (peremfelhõset), amelyet tovább erõsödve (ezalatt a vörös góc kb. 2x akkorára hízott) Martfumeteo kolléga úr kapott meg. A következõkben ugyanezt a cellát fogom összehasonlítani különbözõ fejlettségi stádiumban. Ugyanez a rendszer nálam (a képek az egyik ismerõsöm telefonjával készültek, majd a linksor végén a radarkép): Link Link Link Link (sajnos csak szeletekben sikerült lefényképezni a sok fa és épület, valamint a villanyvezetékek miatt, de a lényeg így is látszik), a fractusok itt is a földig értek és ugyanez a rendszer továbbfejlõdve nála: Link Link Link . Itt kb. 5 perc felhõszakadás(szerû intenzitás)t okozott (ezalatt az átl. csapadékintenzitás 84.3mm/h volt) és maga a zivatar negyed óránál tovább nem tartott.
Van egy Thaiföldön is, szerintem az péntekre ér ide, persze még változhat.
Na most elkezdett szakadni, váratlan módon, elég nyögvenyelõsen indult.
Ehhez képest a város DK csücskénél már piros is a radar.
Na most elkezdett szakadni, váratlan módon, elég nyögvenyelõsen indult.
Ehhez képest a város DK csücskénél már piros is a radar.
Légyszi, ne nézz már bele minden európai zivatarba egy budapesti éjszakai zivatarozást!
Én sem vagyok nagy szakértõ, így persze nem zárhatom ki a lehetõségét!
Én sem vagyok nagy szakértõ, így persze nem zárhatom ki a lehetõségét!
Abból a rendszerbõl lesz ma éjszaka zivatarozás, ami most Észak-Olaszországban van?
Eddig ez a "KÜN" eddig egy nagy "KÍN" a környékemen!
2.4 mm esett az utobbi 2 napban.
Ámen.
Ránk férne most már tényleg egy látványos zivatarrendszer.
Miskolc-Debrecen vonalban szép összeáramlás alakul, be is simult kint a felhõzet rendesen, sötét lett.
Napok óta tart ez a fura idõ... borult, meleg, fülledt... hol vannak már a régi jó hagyományos, száraz kánikulák, esetleg néha esti hõzivatarokkal? Tisztára mintha valahová az egyenlítõ környékére kerültünk volna. Szürkeség, borultság mellett is dögmeleg (vagy legalábbis annak érzete) és vaskos pára.
Napok óta tart ez a fura idõ... borult, meleg, fülledt... hol vannak már a régi jó hagyományos, száraz kánikulák, esetleg néha esti hõzivatarokkal? Tisztára mintha valahová az egyenlítõ környékére kerültünk volna. Szürkeség, borultság mellett is dögmeleg (vagy legalábbis annak érzete) és vaskos pára.
Hehe, én is ugyanezt szûrtem le a modellek alapján: "Délnyugati irányból zivatarrendszer indulhat a késõ délutáni órákban a középsõ országrész felé." (36 órás elõre)
Na akkor így is kell lennie
Na akkor így is kell lennie
Engem már nem érdekelnek a mai modellfutások, és elõrék! Tegnap késõ este DK-i áramlás, ma hajnalban, ami egy kis csapadékot is hozott már DNY-i az áramlás. Változott a helyzet, korábban fog érkezni az újabb csapadékfront.
"A déli óráktól viszont dél, délnyugat felõl várhatóan egy vonalba rendezõdõ zivatarrendszer éri el hazánkat, ezért egyre több helyen valószínû heves zivatar kialakulása, amelyhez felhõszakadás (30-60 mm csapadék), nagyméretû jég (2-3 cm-t meghaladó átmérõvel) és 90 km/h fölötti szélrohamok társulhatnak." Na persze, soha napján kiskedden! Azok az idõk már elmúltak.
OMSZ : Kedden délnyugaton kevesebb, másutt több helyen várható zivatar, lokálisan felhõszakadás (20-50 mm csapadék), fõként északkeleten néhol jégesõ (átmérõ 1-2 cm körül), átmenetileg viharos (60-80 km/h) széllökések kíséretében. Szerdán a nap elsõ felében fõként északon alakulhat ki elszórtan zivatar a fentiekhez hasonló kísérõjelenségekkel. A déli óráktól viszont dél, délnyugat felõl várhatóan egy vonalba rendezõdõ zivatarrendszer éri el hazánkat, ezért egyre több helyen valószínû heves zivatar kialakulása, amelyhez felhõszakadás (30-60 mm csapadék), nagyméretû jég (2-3 cm-t meghaladó átmérõvel) és 90 km/h fölötti szélrohamok társulhatnak.
Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy a Pest megye térségében a kipattant cellák a mûholdon látható összeáramlás miatt alakultak ki?
Most próbálok nagyobb tudás birtokába kerülni?
Lenne egy olyan kérdésem, hogy a Pest megye térségében a kipattant cellák a mûholdon látható összeáramlás miatt alakultak ki?
Itt Tinnyén viszont szakadozik a felhõzet, néha már a Nap is elõbukkan.
A friss modellfutások alapján a mai nap is egy orbitális bukta lesz itt megint (zivatarok szempontjából). Zivatart nem várok, de esõ/zápor lehet, de azzal az égvilágon semmit nem tudok már kezdeni, azonkívül, hogy már igy is fülledtség van... Tavaly június 10-e óta orbitális balszerencsénk van: a tél értékelhetetlen volt, de ami fájóbb, az idei "zivatarszezon" minden eddiginél kiábrándítóbb: több tucatnyi ziccer ment a levesbe, ha pedig valami csoda folytán mégis van valami, akkor sincs épkézláb látvány. Esõ az bezzeg van: télen is és nyáron is csak az esõ bir esni, néha intenzivebben, néha pedig gyengébben. És még remény sincs, hogy valaha ez a balszerencse-sorozat megváltozhat...