Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Egyáltalán nem erre gondoltam, hülyeséget ne húzzál rám kérlek!
Persze hogy bekerül az adott nap rekorddöntése a listába csak arra utaltam hogy sokszor mennyire a véletlenen múlik ez.
Persze hogy bekerül az adott nap rekorddöntése a listába csak arra utaltam hogy sokszor mennyire a véletlenen múlik ez.
Akkor gondolatodtól vezérelve javasoljuk az OMSZ-nek ,hogy csak akkor legyen valami rekorddöntés ,ha az elõzõ és az azutáni napot is behúzta. Remek ötlet. 
Egyetértek! Többé - kevésbé!
És tudod mit vettem még észre!? Hogy többször a puszta véletlenen múlnak a fõleg nyári félévben tapasztalt rekordok.
Most csak egy példát mondok : 2015 augusztus 17.-én +37,8 °C-ot mértek, arra napra vonatkozik mondjuk +36,9 °C-os rekord, tehát a korábbi rekord kerek 1 °C-kal dõlt meg.
De másnapra, augusztus 18.-ra már 2 °C-kal magasabb, 38,9 °C-os rekord tartozik.
Akkor hogy dõlt volna meg ezzel a 37,8 °C-al!? Sehogy.
És sok ehhez hasonló példa van, majd a jövõben figyeljétek meg hogy mennyire a véletlen "szerencsén" múlnak sokszor a rekorddöntések.
Azért a 2007 július közepi, vagy az 1992 augusztusi példához hasonlóak ritkák mikor közel 1 héten át dõlnek napi szinten sorozatban a melegrekordok. Na ez az igazi rekorddöntögetés, de ez már jóval ritkább.
És tudod mit vettem még észre!? Hogy többször a puszta véletlenen múlnak a fõleg nyári félévben tapasztalt rekordok.
Most csak egy példát mondok : 2015 augusztus 17.-én +37,8 °C-ot mértek, arra napra vonatkozik mondjuk +36,9 °C-os rekord, tehát a korábbi rekord kerek 1 °C-kal dõlt meg.
De másnapra, augusztus 18.-ra már 2 °C-kal magasabb, 38,9 °C-os rekord tartozik.
Akkor hogy dõlt volna meg ezzel a 37,8 °C-al!? Sehogy.
És sok ehhez hasonló példa van, majd a jövõben figyeljétek meg hogy mennyire a véletlen "szerencsén" múlnak sokszor a rekorddöntések.
Azért a 2007 július közepi, vagy az 1992 augusztusi példához hasonlóak ritkák mikor közel 1 héten át dõlnek napi szinten sorozatban a melegrekordok. Na ez az igazi rekorddöntögetés, de ez már jóval ritkább.
Ha a Bükkfennsíkon lenne hivatalos állomás lehetne fokozni a politikai hisztériát. "Az idõk járása változó... " Nagy igény van a "hüleségre"!
Nem voltam itthon, de most olvasva azt látom, hogy többen foglalkoztak a tegnapi egyetln hozzászólásommal, nem volt hiábavaló, sok érdekes dolog kiderült. Egy hozzászólót kivéve, aki semmi mást nem tud produkálni a hülyézésen kívül. Eredetileg csak arról volt szó, hogy 5-én reggel az m1-en azt hallottam a reggeli elõrejelzésben (ez már bulvármédia 
), hogy nagy területen 30 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Másnap azt láttam, hogy csak Baja hozott kerekített 30-at az országban.Persze az elõrék egy héten át adott nagy melegét igazolta, akárcsak másnap, amikor kerekített 31-et mért, bár akkor mellette 5 db 30 is lett délen. Ezért írtam, hogy a naponta bemondott jövõ heti bõdültes meleget így kezelem (nem veszem készpénznek), hisz még a 28-at sem sikerült behúzni itt az idén. Erre jött a Pápára senki nem mondta szöveg, de ezt hagyjuk.
Az éghajlatváltozás meg rossz mérés kérdéskörére azért utaltam, mert ma a felforrás helyett inkább a szélsõségesedõ éghajlatról beszél a politika torkaszakadtából, már államelnöki szinten folyik a hülyítés és nekik pont az ilyen Bajákra, Körösszakálokra, Zabarokra van szükség, melyek átírják 2 évtized alatt a rekordtáblázatokat: lám végünk (mondják) mert itt csak rekordhidegek meg rekordmelegek vannak, de normális idõ nincs. Az idei tavasznál normálisabb már régen volt szerintem.
), hogy nagy területen 30 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Másnap azt láttam, hogy csak Baja hozott kerekített 30-at az országban.Persze az elõrék egy héten át adott nagy melegét igazolta, akárcsak másnap, amikor kerekített 31-et mért, bár akkor mellette 5 db 30 is lett délen. Ezért írtam, hogy a naponta bemondott jövõ heti bõdültes meleget így kezelem (nem veszem készpénznek), hisz még a 28-at sem sikerült behúzni itt az idén. Erre jött a Pápára senki nem mondta szöveg, de ezt hagyjuk.Az éghajlatváltozás meg rossz mérés kérdéskörére azért utaltam, mert ma a felforrás helyett inkább a szélsõségesedõ éghajlatról beszél a politika torkaszakadtából, már államelnöki szinten folyik a hülyítés és nekik pont az ilyen Bajákra, Körösszakálokra, Zabarokra van szükség, melyek átírják 2 évtized alatt a rekordtáblázatokat: lám végünk (mondják) mert itt csak rekordhidegek meg rekordmelegek vannak, de normális idõ nincs. Az idei tavasznál normálisabb már régen volt szerintem.
Hihetetlen hogy szalad az idõ!
Már 5 éve annak, hogy ilyenkor már javában tombolt a Zsófia vagy Yolanda ciklon ( kinek hogy tetszik ) 2010. május 15.-18.-ig.
Nálam 139,7 mm csapadékot hozott, ezen belül volt egy 2 nap / 112,1 mm - es szakasz is. Az ény szél napokon át viharos vagy erõsen viharos volt, 17.-én 95-100 km/h-s lökésekkel fél napon át.
Íme pár emlék videó :Link
Link
Már 5 éve annak, hogy ilyenkor már javában tombolt a Zsófia vagy Yolanda ciklon ( kinek hogy tetszik ) 2010. május 15.-18.-ig.
Nálam 139,7 mm csapadékot hozott, ezen belül volt egy 2 nap / 112,1 mm - es szakasz is. Az ény szél napokon át viharos vagy erõsen viharos volt, 17.-én 95-100 km/h-s lökésekkel fél napon át.
Íme pár emlék videó :Link
Link
Nagykanizsán a nagyobb fák alatt ki van égve a fû, mert nem volt annyi esõ régóta, hogy a fa lombja alatt is beázzon.
Most végre ott is beázott, de ettõl még a fû ki van ott égve.
Most végre ott is beázott, de ettõl még a fû ki van ott égve.
Angyalföld, biztor!
Hagyjátok! Szélmalommal szemben nehéz harcolni.
Aki az ellenkezõjét állítja valószínûleg vaktában mert nincs tisztában a dolgokkal, azokat úgysem lehet meggyõzni.
Sokan nem veszik figyelembe hogy 3 és fél hónap az 3 és fél hónap!
Ez idõ alatt sokat fejlõdött a vegetáció, ugrásszerûen megnõtt a párolgás mértéke, a növények sokkal több vizet igényelnek május, júniusban mint pl. télen vagy kora tavasszal.
A nappalok hossza is sokat hosszabodott, és a napsütés ereje is sokat erõsödött.
A szél szinte minden nap erõsen fúj, néha viharosan, ellenben csapadék csak idõnként hullik, az is többnyire kis mennyiségben,
Nyilván nem kiáltok armageddont, de a fõvárosban és környékén bizony sokfelé megjelent az egyre erõsödõ szárazság az elmúlt hetekben, ill. helyenként már aszályról is beszélhetünk.
Ezek nem alaptalan állítások, nyilván én vagy más aki szárazságról vagy aszályról ír nem ok nélkül írja hanem azért mert van alapja.
Az õszi, tavaszi vetések gyengélkedése, sárguló fû, helyenként fonnyadozó növényzet, tenyér nagyságban repedezõ föld elszórt jelleggel nem elég bizonyíték!?
Mellesleg pl. a tavaszi vetéseket nem érdekli hogy alul minden rendben, sok a víz, mikor a számukra szükséges felsõ fél méter, ill. feletti rész látványosan kiszárad.
Sokan nincsenek tisztában a konvektív csapadékkal sem : Leeshet akár egyszerre 50-100 mm is egy zivatarból egy adott terület fölött a csontszáraz talajra, mégis alig ér valamit mert az egész elfolyik.
Végezetül pedig itt az aszály pontos definíciója, amit kimásoltam :
Az aszály olyan idõszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentõsen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hõmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentõsen megnõ, hosszabb idõre terjedõ szárazság áll be, a növényzet fejlõdését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sõt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékû a kár, ha a hosszabb idõre kiterjedõ szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bõ esõzés sem pótolja. Ilyenkor az õszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthetõ elõ kellõen a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlõdésnek. Az égetõ nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelõket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésû vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elõ, s a mezõgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.
BOCS A HOSSZÉRT, DE EZ KIKÍVÁNKOZOTT MOST BELÕLEM! Ha nem tetszik, lehet törölni!
Ilutomi9 : Ugye ismered a történetet mikor a gyerek állandóan farkas kiáltott, aztán porul járt!? Hiszem ha látom.
Hagyjátok! Szélmalommal szemben nehéz harcolni.
Aki az ellenkezõjét állítja valószínûleg vaktában mert nincs tisztában a dolgokkal, azokat úgysem lehet meggyõzni.
Sokan nem veszik figyelembe hogy 3 és fél hónap az 3 és fél hónap!
Ez idõ alatt sokat fejlõdött a vegetáció, ugrásszerûen megnõtt a párolgás mértéke, a növények sokkal több vizet igényelnek május, júniusban mint pl. télen vagy kora tavasszal.
A nappalok hossza is sokat hosszabodott, és a napsütés ereje is sokat erõsödött.
A szél szinte minden nap erõsen fúj, néha viharosan, ellenben csapadék csak idõnként hullik, az is többnyire kis mennyiségben,
Nyilván nem kiáltok armageddont, de a fõvárosban és környékén bizony sokfelé megjelent az egyre erõsödõ szárazság az elmúlt hetekben, ill. helyenként már aszályról is beszélhetünk.
Ezek nem alaptalan állítások, nyilván én vagy más aki szárazságról vagy aszályról ír nem ok nélkül írja hanem azért mert van alapja.
Az õszi, tavaszi vetések gyengélkedése, sárguló fû, helyenként fonnyadozó növényzet, tenyér nagyságban repedezõ föld elszórt jelleggel nem elég bizonyíték!?
Mellesleg pl. a tavaszi vetéseket nem érdekli hogy alul minden rendben, sok a víz, mikor a számukra szükséges felsõ fél méter, ill. feletti rész látványosan kiszárad.
Sokan nincsenek tisztában a konvektív csapadékkal sem : Leeshet akár egyszerre 50-100 mm is egy zivatarból egy adott terület fölött a csontszáraz talajra, mégis alig ér valamit mert az egész elfolyik.
Végezetül pedig itt az aszály pontos definíciója, amit kimásoltam :
Az aszály olyan idõszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentõsen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hõmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentõsen megnõ, hosszabb idõre terjedõ szárazság áll be, a növényzet fejlõdését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sõt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékû a kár, ha a hosszabb idõre kiterjedõ szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bõ esõzés sem pótolja. Ilyenkor az õszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthetõ elõ kellõen a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlõdésnek. Az égetõ nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelõket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésû vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elõ, s a mezõgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.
BOCS A HOSSZÉRT, DE EZ KIKÍVÁNKOZOTT MOST BELÕLEM! Ha nem tetszik, lehet törölni!
Ilutomi9 : Ugye ismered a történetet mikor a gyerek állandóan farkas kiáltott, aztán porul járt!? Hiszem ha látom.
Az egy dolog, nálunk a kertben idén 2. jára kellett locsolni ma még csak, ezt azért aszálynak nem nevezném, ráadásul a következõ 1 hétben várható csapi...
"Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt."
Hát igen,a múltbéli dolgoknál,adatsoroknál ezt mindig oda tudja majd szúrni (nem rád gondolok
)aki vitatni akar valamit.Pista bá nem volt e részeg mikor leolvasott,szeme jó volt e még ,szenilis nem lett e az öreg. stb. 
Volt a 2000-es évek 2.felében egy 39 fok körüli is,nem? Jó volna tudni Likócs meg a többi állomás adatsorát is minél régebbrõl,de nem hinném,hogy ilyen sûrûn repkedtek a forró és hõségnapok.De meg lehet gyõzni...
Hát igen,a múltbéli dolgoknál,adatsoroknál ezt mindig oda tudja majd szúrni (nem rád gondolok
)aki vitatni akar valamit.Pista bá nem volt e részeg mikor leolvasott,szeme jó volt e még ,szenilis nem lett e az öreg. stb. Volt a 2000-es évek 2.felében egy 39 fok körüli is,nem? Jó volna tudni Likócs meg a többi állomás adatsorát is minél régebbrõl,de nem hinném,hogy ilyen sûrûn repkedtek a forró és hõségnapok.De meg lehet gyõzni...
Én is mérem,vezetem a csap.adatokat. Majus eddig 25.3 ,az éves csapadék 150.7 mm.
Ez mind O.K. Pont arról írtam, hogy a mérõhálózatba újonnan nagy számban fölvett "meleg" (hiperadiabatikus) és "hideg" mikroklímájú mérõhelyek torzító hatása feltehetõleg kiegyenlíti egymást.
Gyõr-Likócs a homokpusztai környezetével valószínûleg mindig a melegebb fajta megfigyelõhelyek közé tartozott. Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt. Egyébként ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években már kicsípett Likócs egy 38-as helyi abszolút rekordot.
Pont arról írtam, hogy a mérõhálózatba újonnan nagy számban fölvett "meleg" (hiperadiabatikus) és "hideg" mikroklímájú mérõhelyek torzító hatása feltehetõleg kiegyenlíti egymást.Gyõr-Likócs a homokpusztai környezetével valószínûleg mindig a melegebb fajta megfigyelõhelyek közé tartozott. Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt. Egyébként ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években már kicsípett Likócs egy 38-as helyi abszolút rekordot.
Azért Likócs nem pont azért húzta be a 40,6 fokot amilyen környezetben fekszik.Akkor már az elmúlt nem tom hány évtizedben is (mióta mérnek ott) lettek volna hasonló értékek.Hanem egyszerûen azért,mert baromi meleg volt,a többi környékbeli állomás is hasonlót mért,legalább is úgy emlékszem.Az max. rátett pár tizedet.
Szerintem Pér is 40 körül mért és itt jön a képbe a melegedés,a forró és hõségnapok számának emelkedése.
Szerintem Pér is 40 körül mért és itt jön a képbe a melegedés,a forró és hõségnapok számának emelkedése.
Miért kell azt a szavat odabiggyeszteni?
Azon kívul meg már kerek 4 órája itt éktelenkedik a káromkodás, és nem ez lenne az 1. eset arra, hogy elég sokáig nincs moderálva a hozzászólás. Bár tudom, a moderátoroknak is van szabadidejuk, és moderálhatnák magukat a hozzászólók.
Azon kívul meg már kerek 4 órája itt éktelenkedik a káromkodás, és nem ez lenne az 1. eset arra, hogy elég sokáig nincs moderálva a hozzászólás. Bár tudom, a moderátoroknak is van szabadidejuk, és moderálhatnák magukat a hozzászólók.
Ez mind oké amit leírtál,ezért is utaltam rá ,hogy ha a meleg gócpontokat kivesszük akkor már nem lesz melegedõ a klímánk?A földi klímát azért említettem,mert szinte mindenhol a melegedés van túlsúlyban,ha az óceánokat nézzük ,ha a hegyi klímákat ,stb. S a felengedõ talaj Szibériában nem hinném,hogy az ottani meleg gócos adatsoroknak köszönhetõ és még sorolhatnám.
Bár ahogy Zivipötty írta azért ott vannak az adatsorokban a hideg gócok is, olyan ellensúlynak.
Esetleg regionális adatsor létezik már,az mit mutat?
Bár ahogy Zivipötty írta azért ott vannak az adatsorokban a hideg gócok is, olyan ellensúlynak.
Esetleg regionális adatsor létezik már,az mit mutat?
Ahogy látom a hónap eddig 24,5 mm. Tekintve, hogy éppen a felénél járunk, és a májusi szegedi átlag 51 mm, ez nem tûnik olyan rossznak. Ahogy visszanéztem az elmúlt hónapokat, csak az április volt jóval szárazabb az átlagosnál.
Érdekességképp, ezen adatsor alapján Szegeden az évben eddig 154,4 mm csapadék hullott, míg itt nálunk 171,5 mm. Ez a 17-18 mm-es különbség éppen megegyezik az éghajlati átlagok szerint május végéig elvárható értékkel. Nálunk viszont sokat dobott az összegen a szerdai 30 mm, a nélkül csak nagyjából egálban lennénk Szegeddel (a szupercellák által nem érintett környezõ helyeken 10-15 mm volt a szerdai csapadékösszeg).
Érdekességképp, ezen adatsor alapján Szegeden az évben eddig 154,4 mm csapadék hullott, míg itt nálunk 171,5 mm. Ez a 17-18 mm-es különbség éppen megegyezik az éghajlati átlagok szerint május végéig elvárható értékkel. Nálunk viszont sokat dobott az összegen a szerdai 30 mm, a nélkül csak nagyjából egálban lennénk Szegeddel (a szupercellák által nem érintett környezõ helyeken 10-15 mm volt a szerdai csapadékösszeg).
A friss GFS emelt a várható csapadék mennyiségén, bár eljátszotta már ezt néhányszor tavasszal, végül kaptunk néhány mm-t ebben a régióban. Mellé fõleg a nyugati országrészbe viharos szelet és épphogy 10 fokot rakott be,ez sem éppen megszokott május vége felé. Abban meg teljesen igazad van, hogy nagy a szárazság,kezdõdõ aszály mutatkozik, a csapokat alaposan elzárták az elmúlt hónapokban. Nagyon remélem hogy országos szinten leesik a jövõ héten legalább 20-30 mm (a várható légköri helyzet elég biztató azért) és utána alaposan beindul a konventív idõszak, a nedves talaj erre alaposan rásegítene.
Én is megmértem,Szeged keleti részén 14.3 mm esett csütörtök óta. Szerintem ez több,mint pár mm. Nem mondom,hogy nem jönne még jól 20-30 mm csapadék a hónapban,de becsüljük meg ezt is!
Lemondok rólatok. Tessék átnézni ezt: Link
Nem a monitoron át nézem, én is kimegyek a kertbe, le is olvasom a mérõt.
Nálam az automata szerint 14,1 mm esett, a zöldike többet fogott meg 15,5 mm lett a vége.
Ott mennyi esett? Mennyi volt a pár mm???
Konkrét adattal állj elõ!
Nem a monitoron át nézem, én is kimegyek a kertbe, le is olvasom a mérõt.
Nálam az automata szerint 14,1 mm esett, a zöldike többet fogott meg 15,5 mm lett a vége.
Ott mennyi esett? Mennyi volt a pár mm???
Konkrét adattal állj elõ!
A stílusod egy kicsit kivetnivaló. Tegnap kötöttél bele a "siránkozásomba", leírtad Szeged környékén mennyi esõt mutatnak különbözõ mérések. Én e helyett kimentem a kertemben és a virtuális valósággal szemben megállapítottam, hogy a nagy szárazságon mit sem orvosolt ez a pár mm csapadék. Viszont ha te a monitoron keresztül mást látsz, akkor sajnálom.
Az, hogy száraz a talaj felsõ rétege, nem jelenti azt, hogy aszály van. Valóban sokfelé szükség van az esõre, de azért az aszálytól még messze vagyunk.
Emlékszik rá valaki? Napra pontosan 5 évvel ezelõtt országos árvízhelyzet volt Magyaországon. [esõ] Link
Ide már az is kevés lenne. A ciklonból itt csak pár tized mm esett tegnap késõ délután, este.
Borzasztó ez a aszály
Borzasztó ez a aszály
"Magas maximum mérésre legjobb egy 85-90 méteres magasság, homokos vagy salakos talaj, és körben annyi növényzet, ami "befülleszti" a helyet, leállítja a szelet, és egy meleg légtó alakul ki körben, amit a nap jobban fel tud hevíteni"
Pontosan ilyen fekvésû a gyõr-likócsi automata: 100 m körüli magasság, homokos folyami hordaléktalaj, egyik oldalon ártéri erdõ illetve maga a község, a másikon ültetett homoki fenyves. Be is húzta 2013 augusztusában a 40,6 fokot.
Azt ellenben meg kell hogy mondjam, hogy a mérõhálózatba újonnan felvett helyek torzító hatásával kapcsolatban szkeptikus vagyok. Nyilván bekerül így egy sor hideg és meleg mikroklímájú hely, de ezek valószínûleg kibalanszírozzák egymást. Az nehezen hihetõ, hogy hosszú távon sokkal több meleg helyet iktassanak be, mint hideget -vagy fordítva.
Viszont azt én is észrevettem, hogy mostanában nagyon könnyen mérnek szélsõséges értékeket, és gyakran dõl rekord is: mind meleg, mind pedig hideg. Igaz, a hidegrekordokat majdnem mindig ugyanaz az 1-2 hely hozza (Zabar, Nyírlugos) 
Pontosan ilyen fekvésû a gyõr-likócsi automata: 100 m körüli magasság, homokos folyami hordaléktalaj, egyik oldalon ártéri erdõ illetve maga a község, a másikon ültetett homoki fenyves. Be is húzta 2013 augusztusában a 40,6 fokot.
Azt ellenben meg kell hogy mondjam, hogy a mérõhálózatba újonnan felvett helyek torzító hatásával kapcsolatban szkeptikus vagyok. Nyilván bekerül így egy sor hideg és meleg mikroklímájú hely, de ezek valószínûleg kibalanszírozzák egymást. Az nehezen hihetõ, hogy hosszú távon sokkal több meleg helyet iktassanak be, mint hideget -vagy fordítva.
Viszont azt én is észrevettem, hogy mostanában nagyon könnyen mérnek szélsõséges értékeket, és gyakran dõl rekord is: mind meleg, mind pedig hideg. Igaz, a hidegrekordokat majdnem mindig ugyanaz az 1-2 hely hozza (Zabar, Nyírlugos)
Sokadikként leírom én is, hátha még hasznos .
A felszín feletti pár méteres réteg überadiabatikus állapota a felszín talajféleségétõl, típusától, a talajvíztartalomtól, a növényzettõl függ és a 2m RH-tól függ, a 2m-es hõmérõ nyáron nappal ebben mér. A T850+15°C-hez még hozzá kell adni pár (kb. 0-4) fokot, és a talaj pont azt mondja meg, hogy mennyit. Ilyenek miatt mér melegebbet a környéknél általában pl. Túrkeve, Újpest, stb., vagy hidegebbet pl. Szécsény (TMax-okról van szó).
(Csak azért írtam le én is, mert elvileg kb. ezt a témát fogom kutatni.)
"Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai."
Ez nem csak a gépi, hanem a meteorológus által írt, és a médiában is bemondott elõrejelzésre is igaz, még akkor is, ha utóbbinak általában (néha sokkal) jobbak a beválásai. Ha ezt mind tudod (ahogy ebbõl a hsz-edbõl "kiderül"), akkor nem értem, miért született az egész vitát indító hsz-ed.
(Sze: nem is beszélve arról, amit valószínûleg sokan látnak, látunk, hogy a közmédiában milyen változások mentek végbe márciusban, a "belsõsök" meg még annál is többet látnak, ezért én ma már szinte csak magamnak jelzek elõre idõjárást.)
Atis (#274949):
Nem merném kijelenteni, hogy nem gyakorol hatást az ilyesmi az idõsorokra. Pont említettem Újpestet, ami amióta létezik, feltûnõen sok melegrekordot szállított. Ebbõl az következik, hogy az állomás nem lehet túlzottan nagy térségre reprezentatív, ami rontja a "globális átlag", mint éghajlatváltozást mérõ mennyiség, megbízhatóságát (Czelnaitól olvastam, de sokan mások is, többek között az ilyenek miatt is alkalmatlannak tartják ezt a paramétert a földi klíma változásának leírására; ha jól vettem észre, akkor szerencsére egyre többen jönnek rá, hogy a klímát nem lehet globálisan elég pontosan leírni, ezért egyre inkább a regionális klímakutatások kezdenek elõtérbe kerülni).
.A felszín feletti pár méteres réteg überadiabatikus állapota a felszín talajféleségétõl, típusától, a talajvíztartalomtól, a növényzettõl függ és a 2m RH-tól függ, a 2m-es hõmérõ nyáron nappal ebben mér. A T850+15°C-hez még hozzá kell adni pár (kb. 0-4) fokot, és a talaj pont azt mondja meg, hogy mennyit. Ilyenek miatt mér melegebbet a környéknél általában pl. Túrkeve, Újpest, stb., vagy hidegebbet pl. Szécsény (TMax-okról van szó).
(Csak azért írtam le én is, mert elvileg kb. ezt a témát fogom kutatni.)
"Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai."
Ez nem csak a gépi, hanem a meteorológus által írt, és a médiában is bemondott elõrejelzésre is igaz, még akkor is, ha utóbbinak általában (néha sokkal) jobbak a beválásai. Ha ezt mind tudod (ahogy ebbõl a hsz-edbõl "kiderül"), akkor nem értem, miért született az egész vitát indító hsz-ed.
(Sze: nem is beszélve arról, amit valószínûleg sokan látnak, látunk, hogy a közmédiában milyen változások mentek végbe márciusban, a "belsõsök" meg még annál is többet látnak, ezért én ma már szinte csak magamnak jelzek elõre idõjárást.)
Atis (#274949):
Nem merném kijelenteni, hogy nem gyakorol hatást az ilyesmi az idõsorokra. Pont említettem Újpestet, ami amióta létezik, feltûnõen sok melegrekordot szállított. Ebbõl az következik, hogy az állomás nem lehet túlzottan nagy térségre reprezentatív, ami rontja a "globális átlag", mint éghajlatváltozást mérõ mennyiség, megbízhatóságát (Czelnaitól olvastam, de sokan mások is, többek között az ilyenek miatt is alkalmatlannak tartják ezt a paramétert a földi klíma változásának leírására; ha jól vettem észre, akkor szerencsére egyre többen jönnek rá, hogy a klímát nem lehet globálisan elég pontosan leírni, ezért egyre inkább a regionális klímakutatások kezdenek elõtérbe kerülni).
Igencsak tetszene az az idõjárás, ami a jövõ hét közepétõl látszik. Mérsékelten meleg, csapadékos idõ, akár napokon keresztül! Remélem végre bejön, mert a globális modellek ritka megbízhatatlanok mostanában. Jó lenne végre 20-30 mm csapadék, az kicsit enyhítene a szárazságon.
Na várjál csak, lehet a mérõket szándékosan feljebb kalibrálják 1 fokkal!
Azért csak tucatnyi helyen vannak "nagymelegek", mert ezek az állomások vannak olyan talajon, olyan tengerszint feletti magasságban és olyan környezetben, ami támogatja a magas maximumokat.
Persze van köztük hõszennyezett, fölémérõs gyanús, de egy zalaegerszegi, árpád-tetõi vagy pécs-pogányi állomás soha nem fog nagyon magas maximumot mérni, mert 100-200-300 méterrel magasabban és szeles helyen vannak.
Magas maximum mérésre legjobb egy 85-90 méteres magasság, homokos vagy salakos talaj, és körben annyi növényzet, ami "befülleszti" a helyet, leállítja a szelet, és egy meleg légtó alakul ki körben, amit a nap jobban fel tud hevíteni.
Nyilván télen ez valamelyest megfordul, mert akkor minél szelesebb, gyakran annál jobb, mivel akkor a napnak nincs ereje melegíteni, így akkor az odahordott levegõ hõmérséklete és a lekeveredés számít jobban.
A múltkori nagy melegnél nagyon sok helyen volt 29,0 és 30,0 fok között a hõmérséklet, Iklód, Sellye egyik sem hõszennyezett állomás, meg talán a délkeletiek sem mind Link
Mondjuk nekem a sümegi állomás böki sokszor a szememet, mert a magassága ellenére nagyon magas maximumokat mér.
A tatai alatt salak van, fekete salak, egy iskola sportpályája mellett van.
Mondjuk az durva!
A másik meleg nap Link is valóban kísértetiesen hasonló az elrendezõdés, de ez csak az idõjárási helyzet miatt volt.
Bár Zabar 28 fok, meg Pécs-Pogány is 28 fok.
A bajai állomás kilógásáról sokat írtam már, maximum mérésére egyébként nagyon jó helyen van, de gyanút kelthet.
Vannak olyan állomások, amik hõszennyezettek lettek: Tevel silótartályok, Tata salak felett, Szentkirályszabadja reptéri beton mellett, stb stb), meg vannak olyanok, ahol hideg helyen vannak nem régóta: Bátaapáti, Zabar, Nyírlugos, Kakucs sem régi állomás azt hiszem.
Egyszer kellene egy országos állomásbejárást szerveznünk egyébként, végigkutatni az aktuális és a régi állomások helyét, feltérképezni, elemezni, lehetne érdekes dolgokat találni.
Persze van köztük hõszennyezett, fölémérõs gyanús, de egy zalaegerszegi, árpád-tetõi vagy pécs-pogányi állomás soha nem fog nagyon magas maximumot mérni, mert 100-200-300 méterrel magasabban és szeles helyen vannak.
Magas maximum mérésre legjobb egy 85-90 méteres magasság, homokos vagy salakos talaj, és körben annyi növényzet, ami "befülleszti" a helyet, leállítja a szelet, és egy meleg légtó alakul ki körben, amit a nap jobban fel tud hevíteni.
Nyilván télen ez valamelyest megfordul, mert akkor minél szelesebb, gyakran annál jobb, mivel akkor a napnak nincs ereje melegíteni, így akkor az odahordott levegõ hõmérséklete és a lekeveredés számít jobban.
A múltkori nagy melegnél nagyon sok helyen volt 29,0 és 30,0 fok között a hõmérséklet, Iklód, Sellye egyik sem hõszennyezett állomás, meg talán a délkeletiek sem mind Link
Mondjuk nekem a sümegi állomás böki sokszor a szememet, mert a magassága ellenére nagyon magas maximumokat mér.
A tatai alatt salak van, fekete salak, egy iskola sportpályája mellett van.
Mondjuk az durva!
A másik meleg nap Link is valóban kísértetiesen hasonló az elrendezõdés, de ez csak az idõjárási helyzet miatt volt.
Bár Zabar 28 fok, meg Pécs-Pogány is 28 fok.
A bajai állomás kilógásáról sokat írtam már, maximum mérésére egyébként nagyon jó helyen van, de gyanút kelthet.
Vannak olyan állomások, amik hõszennyezettek lettek: Tevel silótartályok, Tata salak felett, Szentkirályszabadja reptéri beton mellett, stb stb), meg vannak olyanok, ahol hideg helyen vannak nem régóta: Bátaapáti, Zabar, Nyírlugos, Kakucs sem régi állomás azt hiszem.
Egyszer kellene egy országos állomásbejárást szerveznünk egyébként, végigkutatni az aktuális és a régi állomások helyét, feltérképezni, elemezni, lehetne érdekes dolgokat találni.
Kivagtak a fakat, korbe lett aszfaltozva, az OMSZ szandekosan belenyul az adatokba, Al Gore (aki egyebkent szinten beteg, csak ellentetes elojellel) odaallt lehelni a szenzort. Ezt meg a hulye is lathassa!
Pénteken hajnalig közepesen, erõsen fátyolfelhõs, hajnaltól - éjszakáig erõsen felhõs, borult ég volt.
Napsütés nem volt egész nap.
Délelõtt és késõ este többszöri gyenge, csepergõ, szitáló esõk voltak, de rövid ideig tartottak így a beton is alig lett vizes.
Napi csapadékösszeg : 0,8 mm lett, ezzel éves 189,7 mm, ami a május közepéig elvárható idõarányos éves átlagnak megfelelõ.
Itt szerdától - péntekig csak 8,4 mm jött össze ami édes kevés ilyen száraz periódusban.
A szél egész nap gyenge maradt néha méréskelt lökésekkel dk-i irányból.
Tmin : 8,8 ° C ( mely csütörtökön éjfélre állt be ), Tmax : 15,7 ° C volt. Nem mondom hûvös nap volt.
A GFS és ECM is igen biztató jövõ hét közepétõl térségemre, bár mindig biztató a távolban, csak nem jön be sosem, na most.
Napsütés nem volt egész nap.
Délelõtt és késõ este többszöri gyenge, csepergõ, szitáló esõk voltak, de rövid ideig tartottak így a beton is alig lett vizes.
Napi csapadékösszeg : 0,8 mm lett, ezzel éves 189,7 mm, ami a május közepéig elvárható idõarányos éves átlagnak megfelelõ.
Itt szerdától - péntekig csak 8,4 mm jött össze ami édes kevés ilyen száraz periódusban.
A szél egész nap gyenge maradt néha méréskelt lökésekkel dk-i irányból.
Tmin : 8,8 ° C ( mely csütörtökön éjfélre állt be ), Tmax : 15,7 ° C volt. Nem mondom hûvös nap volt.
A GFS és ECM is igen biztató jövõ hét közepétõl térségemre, bár mindig biztató a távolban, csak nem jön be sosem, na most.
És akkor legyen egy példa is, Szombathely; se nem belváros, se nem homokos talaj, gyakran az ország leghûvösebb vidéke. De a 1960-as évek 9 fok körüli átlagáról mostanra (ez a grafikon csak 2000-ig van) 11 fok köré, vagyis kb. 2 fokkal emelkedett az éves átlaghõmérséklet. Link
Sokszor el lett már mondva, hogy miért ott van mindig a legmelegebb, ahol, csak te ezeket egyszerûen nem is akarod elfogadni vagy legalább megérteni, mert az agyadra ment a globális felmelegedésesdi.
Igen, a belvárosok is melegek (de az is el lett már mondva, hogy Budapesten a külvárosban van a fõ budapesti mérõállomás), a homoktalajok is melegebbek, így itt is melegebb van, mint a környezete. Ezen kívül még egy csomó egyéb tulajdonság meghatározza a hõmérsékletet, pl. a domborzati hatások (ehhez ajánlom a spanyolországi hõhullámos cikket, ott sem hiába csak egy-két helyen volt a legmelegebb Link ), illetve például helyi konvergenciák is elõidézhetnek akár egy-két fokos hõtöbbletet is lokálisan.
Akkor ennyi erõvel ne mérjünk fagyzugban sem, mert ott úgyis mindig hidegebb van, mint máshol? És ha nem mondjuk el, hogy a "csodahelyeken" 30 fok lehet, azt se mondjuk, hogy a fagyzugokban fagyhat? Aztán ha elfagy minden, jöjjenek a nem is mondták, hogy fagy lesz szövegek? Amúgy mivel a városokban az emberek többsége általában a belvárosban él, vagy dolgozik, számukra igen is nagy jelentõséggel bír, ha ott 1-2 fokkal melegebb van, mint a külvárosban, mivel nagyobb a hõstressz is. Nem mellesleg, ha elhagyjuk a fagyzugos méréseket is (az ellenkezõ csodahelyeket), akkor nem lesz magasabb az átlaghõmérséklet? Segítek, de.
Igen, a belvárosok is melegek (de az is el lett már mondva, hogy Budapesten a külvárosban van a fõ budapesti mérõállomás), a homoktalajok is melegebbek, így itt is melegebb van, mint a környezete. Ezen kívül még egy csomó egyéb tulajdonság meghatározza a hõmérsékletet, pl. a domborzati hatások (ehhez ajánlom a spanyolországi hõhullámos cikket, ott sem hiába csak egy-két helyen volt a legmelegebb Link ), illetve például helyi konvergenciák is elõidézhetnek akár egy-két fokos hõtöbbletet is lokálisan.
Akkor ennyi erõvel ne mérjünk fagyzugban sem, mert ott úgyis mindig hidegebb van, mint máshol? És ha nem mondjuk el, hogy a "csodahelyeken" 30 fok lehet, azt se mondjuk, hogy a fagyzugokban fagyhat? Aztán ha elfagy minden, jöjjenek a nem is mondták, hogy fagy lesz szövegek? Amúgy mivel a városokban az emberek többsége általában a belvárosban él, vagy dolgozik, számukra igen is nagy jelentõséggel bír, ha ott 1-2 fokkal melegebb van, mint a külvárosban, mivel nagyobb a hõstressz is. Nem mellesleg, ha elhagyjuk a fagyzugos méréseket is (az ellenkezõ csodahelyeket), akkor nem lesz magasabb az átlaghõmérséklet? Segítek, de.
Bocsi hogy ilyenkor reagálok erre a hozzászólásra de most van csak idõm.
Én érdekes, de teljesen másként látom ezt a helyzetet.
Az április elsõ dekádjában tapasztalható jó 1 hetes hideghullám óta, tehát nagyjából április 10. óta egy tendenciát fedeztem föl de én nem a hûvösebb, hanem a melegebbet.
Márciusban és április elsõ dekádjában azt tapasztaltuk, hogy a távolban mutogatott lehûlések általában erõsödtek mire a közelébe értünk a helyzetnek.
Április 10. óta is jött jó néhány hidegfront, de a távolban mutogatott lehûlések azóta általában szelídülnek, illetve idõtartamuk is rövidebb lesz mint ahogy kinéz 1 hetes idõtávlatban.
Jó sok hidegfront jött, de csak 1-2-3 napig tartanak az átlag alatti napok utána megint gyorsan bemelegszik, sõt május elsõ felében inkább csak az átlagosra hûlt vissza országosan, esetleg 1-1 napon az átlag alá 1-2 °C-al az ország területén.
Ráadásul felém továbbra is él a száraz verkli, január 31. óta, tehát immár 3 és fél hónapja.DURVA!
Február : 16,4 mm, március : 22,5 mm, április : 14,1 mm, május 1.-15.-ig : 23,4 mm ( tegnap 0,8 mm hullott ). Ez csak közel 80 mm 3 és fél hónap alatt.
A fáklyákról továbbra is az olvasható le számomra, hogy a távolban mutogatott csapadék csak fogy- és fogy mire a mutogatott idõszak közelébe érünk vagy kisebb területre korlátozódik a csapadék. Többnyire ez megy kb. 105 napja.
Az OMSZ Agrometes térképei is árulkodóak : Szinte az összes térképen a fõváros és a Velencei - tó térsége a legszárazabb.
Én érdekes, de teljesen másként látom ezt a helyzetet.
Az április elsõ dekádjában tapasztalható jó 1 hetes hideghullám óta, tehát nagyjából április 10. óta egy tendenciát fedeztem föl de én nem a hûvösebb, hanem a melegebbet.
Márciusban és április elsõ dekádjában azt tapasztaltuk, hogy a távolban mutogatott lehûlések általában erõsödtek mire a közelébe értünk a helyzetnek.
Április 10. óta is jött jó néhány hidegfront, de a távolban mutogatott lehûlések azóta általában szelídülnek, illetve idõtartamuk is rövidebb lesz mint ahogy kinéz 1 hetes idõtávlatban.
Jó sok hidegfront jött, de csak 1-2-3 napig tartanak az átlag alatti napok utána megint gyorsan bemelegszik, sõt május elsõ felében inkább csak az átlagosra hûlt vissza országosan, esetleg 1-1 napon az átlag alá 1-2 °C-al az ország területén.
Ráadásul felém továbbra is él a száraz verkli, január 31. óta, tehát immár 3 és fél hónapja.DURVA!
Február : 16,4 mm, március : 22,5 mm, április : 14,1 mm, május 1.-15.-ig : 23,4 mm ( tegnap 0,8 mm hullott ). Ez csak közel 80 mm 3 és fél hónap alatt.
A fáklyákról továbbra is az olvasható le számomra, hogy a távolban mutogatott csapadék csak fogy- és fogy mire a mutogatott idõszak közelébe érünk vagy kisebb területre korlátozódik a csapadék. Többnyire ez megy kb. 105 napja.
Az OMSZ Agrometes térképei is árulkodóak : Szinte az összes térképen a fõváros és a Velencei - tó térsége a legszárazabb.
Jó reggelt mindenkinek!
Lementettem tegnap GFS barátunk fõfutásának ámokfutását.
Ilyenekbõl már láttam néhányat idén tavasszal, egyáltalán nem kell komolyan venni az 1 hétre mutogatott 35-40 kt-s szelet ami kb. 65-75 km/h-s átlagszelet jelent a szokásos veszprémi rácspontra 100 km/h feletti lökésekkel mert úgysem jön be.
Illetve írtam néhány hete hogy itt van lassan a május, június amikor óhatatlanul jönnek az elmebeteg futások a 10 nap alatt 50-100-150 mm-es csapadékokkal, ilyenek is voltak.
Lementettem tegnap GFS barátunk fõfutásának ámokfutását.
Ilyenekbõl már láttam néhányat idén tavasszal, egyáltalán nem kell komolyan venni az 1 hétre mutogatott 35-40 kt-s szelet ami kb. 65-75 km/h-s átlagszelet jelent a szokásos veszprémi rácspontra 100 km/h feletti lökésekkel mert úgysem jön be.
Illetve írtam néhány hete hogy itt van lassan a május, június amikor óhatatlanul jönnek az elmebeteg futások a 10 nap alatt 50-100-150 mm-es csapadékokkal, ilyenek is voltak.
Itt a 2 nap termése az igen szerény 6mm. Eltelt a hónap fele és a havi mennyiség mindössze 12mm.
február: 16mm, március: 11mm, április: 6,5mm után, szerintem kevés.
Ja és várunk a következõ lehetõségre. Most éppen a jövõ hét végére. És csak várunk, várunk...
február: 16mm, március: 11mm, április: 6,5mm után, szerintem kevés.
Ja és várunk a következõ lehetõségre. Most éppen a jövõ hét végére. És csak várunk, várunk...
Elég jó zivatarozást mutat csütörtök környékén több modell is,talán nem lesz gond.A 30 fok meg úgy is inkább délen lehet.
Az éjjel még esett 0,7 mm-nyi felhõszakadás, így ezt a két napot 12,2 mm-rel zártuk, a semminél több.
Sajnos felmerül a kérdés, hogy milyen csapadék? Jövõ héten jönnek a 30-as értékek, komoly gondok lesznek így nemsokára.
Az éghajlatváltozáshoz,ha jól értelmezem amit mondani akarsz:tényleg azt gondolod,hogy a melegedõ klíma csak a pár "meleg lyuk"adatainak tudható be világviszonylatban?Ez téveszti meg a tudósokat?A többi helyen nincs is melegedés?
A gond az ,hogy sablonosan fogalmazol,több témát is érintesz és utána jössz azzal ,hogy nem értjük ,nem arra gondoltál.Ha azt mondod ,hogy sokan már 30 fokokat várnak tedd hozzá ,hogy a bulvármédiára gondolsz riogatás terén.S mivel utána rögtön Pápával példálóztál,hogy ott csak 27 fok volt az eddigi riogatások ellenére talán nem meglepõ ,hogy összefüggést találtunk a két dolog között.S akkor még nem beszéltünk arról ,hogy az éghajlat változást és országos rekordokat is sikerült belekeverni a dologba.
További szép napot!
További szép napot!
Úgy látszik nem értetted meg amit leírtam, de mások sem, de ahhoz hozzászoktam. Éppen ellenkezõjérõl van szó, aki meg nem fogja fel lehet, hogy fent baj van nála de nagy. Arról van szó, hogy hozzám vágták, hogy hol láttam Pápára harminc fokos elõrejelzést ? Sehol, de nem is mondják be sehol városonként szerencsére. Persze vannak gépi elõrék tanyára , falura, városra leírják, de én ezeket nem bogarászom, mint itt ezek szerint sokan. Ezekre jön a reakció, hogy buktak. Szerintem hülyeség elõre akár hetekre településre lebontva millimétereket, fokokat stb. megadni és ezeket még el is hinni. Vannak az elõrejelzéseknek korlátai. Itt arról van szó, hogy csütörtökön a média megkezdi a jövõ csütörtöki 30 feletti meleg hirdetését és ezt fogja minden nap tenni, holott majd lehet hogy lesz egy két, esetleg tucatnyi hõszennyezett helyen (csodahely), mint a múltkor. Arra meg végképp lövése sincs itt egy nagyokosnak sem, miért csak tucatnyi helyen vannak a "nagymelegek". Talán ezek felett mindig 3 okkal melegebb van 850-en ? (földönkívüliek fiziai csodamasinájától ?) Pápát itt már elkönyvelhetik fagymocsárnak, vagy kertemet hideglyuknak, de pl. Budapest külterületének hõmérséleti viszonyai ugyanilyenk, csak nem beépíttet nagyvárosokban kéne éghajlatot kutatni.
?) Pápát itt már elkönyvelhetik fagymocsárnak, vagy kertemet hideglyuknak, de pl. Budapest külterületének hõmérséleti viszonyai ugyanilyenk, csak nem beépíttet nagyvárosokban kéne éghajlatot kutatni. Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat