Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hogy a túróból következteted ki a Pápán és Cseszneken mért csapadék mennyiségekbõl azt, hogy országosan nem lehet szárazság?
Nem értek egyet a bõdült szárazságról szólókkal. Itt Pápán 18, Cseszneken 23 mm a május, az április 15 ill. 11 volt. Ezek országosan nem a legkevesebb értékek, de nem is tartoztunk a nagy csapadékú helyekhez. Semmiféle fûkiégést nem láttam a környéket járva, sem sínylõdõ növényzetet.Hisz az õsz és tél nagyon esõs-havas volt, a talaj felsõ rétege most pont annyit kapott, ami nagyon kellett. A féltucatnyi 25-28 fokos nap nem égetett ki semmit és az országban ha 10 % ahol esetleg ilyen elõfordulhat.
A mérõhelyek mikroklímájáról jó, hogy kioktatásokat kapok, csakhogy egy hivatalos /az amatõr az más/ mérõhelyeket szerintem nem szabadna tó és folyópartokon, betonos részeken, homokos-salakos felszínre vagy épületek erdõk közelébe tenni. És lehetõleg völgykatlant , domboldalt és dombtetõt sem lenne célszeû választani, ha van rá mód. Nem tudom, hogy a nyárádi állomás miért szûnt meg, de nem kár érte. Keletre tõle méterekre szántóföld, ami vagy csupasz, vagy kukoricás, de nem egy füves térszín. 2 m-re tõle északra vízmû épület és délben igencsak jól melegedett napos idõben. Ugyanakkor egy patakparti lapály volt, ami sok minimumot volt képes lejjebb vinni. Nyugatra épületek és a falu egy dombon,északra a közelben egy faluvégi erdõcske. Az é-nyugatias hûvösebb széltõl vagy a délutáni-esti napsütéstõl megóvta, árnyékolta. Lehet, hogy sajátosságai ellenére az átlagot megközelítette (reggel jó hideg, délben jó meleg hely volt napsütésben), de jobb hogy nem kavarja be szegény repülõsöket. Nekik káosz lehetett, hogy két pápai adat keringett az éterben és követhetetlen, hogy most akkor melyik is az igazi.
A rekordokról még annyit, hogyha Zabar mellé még egypár töbör vagy hegyi medence is felkerülne (a Bakonyban is lenne ötletem) a listára a hidegrekordok száma is nõne. Szerintem, ha egy helyen csak pár éve vagy évtizede mérnek, akkor nem kéne rekorddöntésrõl szenzációzni. Ha 100 éve van ugyanott egy állomás, vagy legalábbis a közelben és közben nem erdõsült, városiasodott stb., akkor jogos a 100 éves rekorddöntés. Ha Zabar hoz egy rekordot, nem tudhatjuk, hogy 100 éve, ha lett volna, akkor nem lenne-e az a napi rekord alacsonyabb. Pl. mit mért volna 1942-ben vagy 1929-ben stb.? (lehet, hogy -40-et is
)
A mérõhelyek mikroklímájáról jó, hogy kioktatásokat kapok, csakhogy egy hivatalos /az amatõr az más/ mérõhelyeket szerintem nem szabadna tó és folyópartokon, betonos részeken, homokos-salakos felszínre vagy épületek erdõk közelébe tenni. És lehetõleg völgykatlant , domboldalt és dombtetõt sem lenne célszeû választani, ha van rá mód. Nem tudom, hogy a nyárádi állomás miért szûnt meg, de nem kár érte. Keletre tõle méterekre szántóföld, ami vagy csupasz, vagy kukoricás, de nem egy füves térszín. 2 m-re tõle északra vízmû épület és délben igencsak jól melegedett napos idõben. Ugyanakkor egy patakparti lapály volt, ami sok minimumot volt képes lejjebb vinni. Nyugatra épületek és a falu egy dombon,északra a közelben egy faluvégi erdõcske. Az é-nyugatias hûvösebb széltõl vagy a délutáni-esti napsütéstõl megóvta, árnyékolta. Lehet, hogy sajátosságai ellenére az átlagot megközelítette (reggel jó hideg, délben jó meleg hely volt napsütésben), de jobb hogy nem kavarja be szegény repülõsöket. Nekik káosz lehetett, hogy két pápai adat keringett az éterben és követhetetlen, hogy most akkor melyik is az igazi.
A rekordokról még annyit, hogyha Zabar mellé még egypár töbör vagy hegyi medence is felkerülne (a Bakonyban is lenne ötletem) a listára a hidegrekordok száma is nõne. Szerintem, ha egy helyen csak pár éve vagy évtizede mérnek, akkor nem kéne rekorddöntésrõl szenzációzni. Ha 100 éve van ugyanott egy állomás, vagy legalábbis a közelben és közben nem erdõsült, városiasodott stb., akkor jogos a 100 éves rekorddöntés. Ha Zabar hoz egy rekordot, nem tudhatjuk, hogy 100 éve, ha lett volna, akkor nem lenne-e az a napi rekord alacsonyabb. Pl. mit mért volna 1942-ben vagy 1929-ben stb.? (lehet, hogy -40-et is
) 
A 70-es 80-as evekben nem is voltak 35 fokok, nyarak multak el ugy, hogy egyszer sem volt 35 fok, sot 30 fok felett is ritkabban, mint mostanaban.
A "jegeso" szo sem hangzott el annyiszor.
Azert sem mert tobb volt a sima frontzivatar es valoszinu kevesebb a jegeso, illetve az idojarasjelentesek sem voltak annyira kifinomultak.
A "jegeso" szo sem hangzott el annyiszor.
Azert sem mert tobb volt a sima frontzivatar es valoszinu kevesebb a jegeso, illetve az idojarasjelentesek sem voltak annyira kifinomultak.
A modelleket átnézve úgy tûnik, hogy május második fele már nem a szárazságról fog szólni. 
Véget érhet ugyanis az eddigi zonális jellegû, viszonylag gyors áramlású alaphelyzet, és cserébe meridionális felállás jöhet. Éppen a jövõ heti hidegfront lesz az, ami megalapozza az egészet, hiszen jelentõsen belassul majd a térségünkben, és bõ három nap alatt halad majd csak át felettünk (kedden már "belöttyenhet" északnyugatra, míg pénteken éri el a keleti országrészt). Ennyi idõ éppen elég lesz arra, hogy a korábbi ciklon mögött Kelet-Európában egy anticiklon épüljön ki. Innen aztán már több verzió van. Ha az AC eléggé megerõsödik, de viszonylag délen marad, akkor a következõ teknõ is Közép-Európában landol majd (GFS, GEM verzió). Ha pedig északabbra húzódik az AC, és esetleg összekapcsolódik az azori anticiklonnal, keleties áramlással KÜN-ös helyzet jöhet (ECMWF verzió).
Véget érhet ugyanis az eddigi zonális jellegû, viszonylag gyors áramlású alaphelyzet, és cserébe meridionális felállás jöhet. Éppen a jövõ heti hidegfront lesz az, ami megalapozza az egészet, hiszen jelentõsen belassul majd a térségünkben, és bõ három nap alatt halad majd csak át felettünk (kedden már "belöttyenhet" északnyugatra, míg pénteken éri el a keleti országrészt). Ennyi idõ éppen elég lesz arra, hogy a korábbi ciklon mögött Kelet-Európában egy anticiklon épüljön ki. Innen aztán már több verzió van. Ha az AC eléggé megerõsödik, de viszonylag délen marad, akkor a következõ teknõ is Közép-Európában landol majd (GFS, GEM verzió). Ha pedig északabbra húzódik az AC, és esetleg összekapcsolódik az azori anticiklonnal, keleties áramlással KÜN-ös helyzet jöhet (ECMWF verzió).
Az a 2015 aug. 17-e nem 2013 akart lenni? 2015 nyara még a jövõ méhében szunnyad. 
Egyébként egyetértek: a rekorddõlésekben a mérések "elõélete" miatt nagy adag véletlenszerûség is van.
Nem beszélve az "újbelépõkrõl", lásd Zabar.
Más példa: ha kapunk egy két hetes, "krematória" hõhullámot július közepén, akkor könnyen lehet olyan júliusunk, mely ott van az eddig észlelet 5 legmelegebb között (sõt, elsõ helyen is állhat) És akkor a médiában rázendít a GW kórus.
Ha tökugyanaz a hõhullám úgy jelentkezik, hogy elsõ hete július végére, második hete augusztus elejére esik, akkor lesz egy jó meleg júliusunk meg egy jó meleg augusztusunk, azonban mindenféle szélsõségesség, rekordmagas havi közép nélkül. És a média nem fog a felmelegedésrõl énekelni.
Egyébként mint régi motoros, nagyon jól emlékszem 70-es és 80-as évekbeli idõjárás-jelentésekre.
Valahogy-valahogy más jellegûek voltak, mint a mostaniak. Akkoriban pl. nem fordult elõ 32-37, 33-38, 34-39 fokos intervallum az elõrejelzésekben. Tény, hogy az utóbbi 20-25 évben feltûnõ gyakorisággal voltak hõhullámos nyarak, de csak errõl lenne szó? Nincs emögött valami szakmai irányelv (is)?
A régi meteorológusok mintha inkább "a közép felé húztak volna" De ez persze csak ötletelés a részemrõl.
Bakonyvár: bizony, az én benyomásom szerint is régen volt ilyen kiegyenlített tavasz, legalábbis hõmérsékleti szempontból. Ebbõl csak az április közepi pár napos nagy meleg "énekel ki"
Egyébként egyetértek: a rekorddõlésekben a mérések "elõélete" miatt nagy adag véletlenszerûség is van.
Nem beszélve az "újbelépõkrõl", lásd Zabar.
Más példa: ha kapunk egy két hetes, "krematória" hõhullámot július közepén, akkor könnyen lehet olyan júliusunk, mely ott van az eddig észlelet 5 legmelegebb között (sõt, elsõ helyen is állhat) És akkor a médiában rázendít a GW kórus.
Ha tökugyanaz a hõhullám úgy jelentkezik, hogy elsõ hete július végére, második hete augusztus elejére esik, akkor lesz egy jó meleg júliusunk meg egy jó meleg augusztusunk, azonban mindenféle szélsõségesség, rekordmagas havi közép nélkül. És a média nem fog a felmelegedésrõl énekelni.
Egyébként mint régi motoros, nagyon jól emlékszem 70-es és 80-as évekbeli idõjárás-jelentésekre.
Valahogy-valahogy más jellegûek voltak, mint a mostaniak. Akkoriban pl. nem fordult elõ 32-37, 33-38, 34-39 fokos intervallum az elõrejelzésekben. Tény, hogy az utóbbi 20-25 évben feltûnõ gyakorisággal voltak hõhullámos nyarak, de csak errõl lenne szó? Nincs emögött valami szakmai irányelv (is)?
A régi meteorológusok mintha inkább "a közép felé húztak volna" De ez persze csak ötletelés a részemrõl.
Bakonyvár: bizony, az én benyomásom szerint is régen volt ilyen kiegyenlített tavasz, legalábbis hõmérsékleti szempontból. Ebbõl csak az április közepi pár napos nagy meleg "énekel ki"
Csapadék itt is elférne.Február 1. óta 69 mm csapadék esett mindössze.
Talán a jövõhéten szerdától alaposan pótlódik.
Gfs alapján bizakodhatnék is, de az Ecm nem annyira bõkezû.
Talán a jövõhéten szerdától alaposan pótlódik.
Gfs alapján bizakodhatnék is, de az Ecm nem annyira bõkezû.
Itt a hegyekben sincs aszály de esõ az bõven elférne. Elmúlt heten összesen 15 mm volt, az agyagos talajnak köszönhetõen ez most itt elég jó, zöld a rét a mezõ. Öntözni sem kell még a veteményt sem. De megnéztem a budapesti es az alföldi adatokat. Pl. Szolnok es Cegled térsége március: 21 mm, aprilis 5mm, május 4mm. Mi ez ha nem aszály? Három havi össz csapadék 30mm!!!!!! Mellé folyamatos szél es napsütés.
Ja igen, a 4 mm Keszthely környékére értendõ a fórum helyszínt nem változtattam meg. Semmit valóban, nagyon szurkolok a jövõ heti csapadéknak.
Becsehely 33 mm lett ebben a par napban.
Letenyen csak a szerdai zivatar volt 14 mm.
Isze latszottak a piros gocok a radaron errefele.
Az a 4 mm feletek gondolom semmit sem ert.
Letenyen csak a szerdai zivatar volt 14 mm.
Isze latszottak a piros gocok a radaron errefele.
Az a 4 mm feletek gondolom semmit sem ert.
Mennyi?? Itt esett 4 mm, por vihart csinál ez a kellemes szél...
Becsülendõ tulajdonság, mert vannak akik nem meggyõzhetõek érvekkel és tényekkel sem!
Errefelé elég, ugyanis a borult ég és a szélmentesség miatt nem száradt ki azonnal.
Foltokban egy-egy zivatarban szerintem több is lejött, 30-40-50 lehet helyenként a heti csapadék, mellé párás meleg van, biztos hogy ki fog jönni, sõt, láttam már Somogyból vargánya képet, igaz, az olyan területrõl, ahol magasan van a talajvíz, így mindig ott jön ki elõször.
Más kérdés, hogy pl. Lentitõl északra alig volt esõ, ott tuti nem volt elég.
Viszont ami a rosszabb, hogy a vargánya mellett a szúnyogok is elõ fognak jönni, ráadásul egyszerre, mivel a vargánya és a szúnyog inkubációs ideje megegyezik.
Úgyhogy eddig nem volt idõm horgászni, két hét múlva meg majd nem fogom látni a kapást a szúnyogfelhõ miatt.
Foltokban egy-egy zivatarban szerintem több is lejött, 30-40-50 lehet helyenként a heti csapadék, mellé párás meleg van, biztos hogy ki fog jönni, sõt, láttam már Somogyból vargánya képet, igaz, az olyan területrõl, ahol magasan van a talajvíz, így mindig ott jön ki elõször.
Más kérdés, hogy pl. Lentitõl északra alig volt esõ, ott tuti nem volt elég.
Viszont ami a rosszabb, hogy a vargánya mellett a szúnyogok is elõ fognak jönni, ráadásul egyszerre, mivel a vargánya és a szúnyog inkubációs ideje megegyezik.
Úgyhogy eddig nem volt idõm horgászni, két hét múlva meg majd nem fogom látni a kapást a szúnyogfelhõ miatt.
Hogy én hogy utálom a szelet...
Persze megint fúj, elég rendesen.
De legalább kellemes meleg van, szép napos idõvel.
Persze megint fúj, elég rendesen.
De legalább kellemes meleg van, szép napos idõvel.
Ez a globális felmelegedéses téma számomra olyan dolog, amihez nem tudok hozzászólni. Teljesen laikusként úgy gondolom, 80%-ban manipuláció és népetetés. A mi idõjárásunkat is teljesen normálisnak gondolom.
Inkább azt mondd, hogy ennyi esõ elég volt az erdõknek? Lesz vargánya?
Inkább azt mondd, hogy ennyi esõ elég volt az erdõknek? Lesz vargánya?
Nem, csak mindenki nekem esne, és arra semmi szükség, de priviben leírom!
Oda sem való!
Nem azért mert nem a fórum témája, hanem mert nem a metnet témája!
Nem azért mert nem a fórum témája, hanem mert nem a metnet témája!
Remélem nagyobb viharok lesznek, kevesebb kárral több esõbel 
Súlyos aszály van, az Áprilisi és Májusi csapadék nem éri el 30 mm-t se, a másfél hónap csapadéka csupán 24.8 mm. Ami elég szegényes.
Ha nem változik a helyzet akkor ez lesz legszárazabb Május a méréseim kezdete óta. Eddig 12.8 mm a Május.
Az elmúlt 4 éve Májusi összegei:
2011 120,5 mm
2012 60,8 mm
2013 84,2 mm
2014 185.1 mm
Eddig sajnos beigazolódni látszanak a várakozásaim h száraz évnek nézünk elébe.
Ha nem változik a helyzet akkor ez lesz legszárazabb Május a méréseim kezdete óta. Eddig 12.8 mm a Május.
Az elmúlt 4 éve Májusi összegei:
2011 120,5 mm
2012 60,8 mm
2013 84,2 mm
2014 185.1 mm
Eddig sajnos beigazolódni látszanak a várakozásaim h száraz évnek nézünk elébe.
Pedig lehetne akár ennyi is, újabb MKR-ek jöhetnek szerdától, csak remélni tudom, hogy ehhez végre nekünk is lesz némi közünk.
Az omsz és az elõrék melegedést sugalló, mindenbõl a globális felmelegedést kihozni akaró megnyilvánulásaiban van valami, de nem részletezem az elméletemet ezzel kapcsolatban, nem ide való!
Az idei tavasz valóban normális volt, leszámítva az április-májushoz képest bõdült szárazságot, és a rendkívüli szelességet!
Más kérdés, hogy amennyiben bejönnek a jövõ heti modell elõrék, 2 hét alatt megszûnhet a szárazság, sõt.
Az idei tavasz valóban normális volt, leszámítva az április-májushoz képest bõdült szárazságot, és a rendkívüli szelességet!
Más kérdés, hogy amennyiben bejönnek a jövõ heti modell elõrék, 2 hét alatt megszûnhet a szárazság, sõt.
Így van!
Gazdag Ati volt egy pálinkaversenyen Galambokon pár éve, ahol az egyik emberrel arról volt meggyõzõdve, hogy van egy erdõ Galambok mellett, és az húzza le a vihart a falura
Ha lennének nagy fás területek, attól még a klíma ugyanolyan meridionális vagy épp zonális lenne, vagy a kettõ közti átmenet.
Télen meg semmit nem számítana, mivel nincs rajtuk lomb.
Az biztos, hogy a nyári felmelegedést mérsékelné, a páratartalmat emelné, a szelet lassítaná.
De nagyon egyszerû, meg kell nézni, hogy amikor régen, 100-200-300 évvel ezelõtt még az árterek nem voltak letarolva, akkor kiegyensúlyozottabb volt-e a medence idõjárása!?
Ajánlom ezzel kapcsolatban Réthly könyveit, de ha nincs meg, Rossmann szívesen tájékoztat, milyen idõjárás volt a medencében akkor, amikor ott még ártéri erdõk voltak
Közben az ECM-nél megint elgurult a gyógyszer, mostanában rendre fölébecsli a csapadékot Link Link Link
Szerintem elfelejtettek szólni neki, hogy nem 2014 nyara van, hanem már 2015 van
Gazdag Ati volt egy pálinkaversenyen Galambokon pár éve, ahol az egyik emberrel arról volt meggyõzõdve, hogy van egy erdõ Galambok mellett, és az húzza le a vihart a falura
Ha lennének nagy fás területek, attól még a klíma ugyanolyan meridionális vagy épp zonális lenne, vagy a kettõ közti átmenet.
Télen meg semmit nem számítana, mivel nincs rajtuk lomb.
Az biztos, hogy a nyári felmelegedést mérsékelné, a páratartalmat emelné, a szelet lassítaná.
De nagyon egyszerû, meg kell nézni, hogy amikor régen, 100-200-300 évvel ezelõtt még az árterek nem voltak letarolva, akkor kiegyensúlyozottabb volt-e a medence idõjárása!?
Ajánlom ezzel kapcsolatban Réthly könyveit, de ha nincs meg, Rossmann szívesen tájékoztat, milyen idõjárás volt a medencében akkor, amikor ott még ártéri erdõk voltak
Közben az ECM-nél megint elgurult a gyógyszer, mostanában rendre fölébecsli a csapadékot Link Link Link
Szerintem elfelejtettek szólni neki, hogy nem 2014 nyara van, hanem már 2015 van
Ha folyóinknak visszaadnánk vagy visszavennék az õsi ártereik egy részét ott kialakulna egy erõs nagy fás terület valószínû sokkal kiegyensúlyozottabb csapadékosabb volna a medence idõjárása az ember és a növény állatvilág számára. Tovább volna élhetõ a medence.
Nem is hisztériázott senki tudtommal (lehet te is kevered a szakmához a bulvár szennyet) ,csak átírják a napi rekordot ,ha döntésre került.A szakma biztos tudja kezelni ezt az adatot hidd el.
Lehet vannak feldolgozatlan adatok,vagy valahol többet ,kevesebbet mértek,de ez meg a lehet kategória, ezzel megint nem kell érdemben foglalkozni amíg ki nem derül bizonyosan.Ugyanis a "lehetnek" az ellenkezõje is lehet.
Lehet vannak feldolgozatlan adatok,vagy valahol többet ,kevesebbet mértek,de ez meg a lehet kategória, ezzel megint nem kell érdemben foglalkozni amíg ki nem derül bizonyosan.Ugyanis a "lehetnek" az ellenkezõje is lehet.
Az volt a szándékom, hogy ha egy adott napon megdõl a melegrekord és arra a napra alacsonyabb maximum tartozik az elõtte lévõ meg utána lévõ napra magasabb, akkor nem kell hisztériázni hogy itt mekkora rekorddöntés volt.
Az az igazi, mikor napokon át dõlnek sorozatban a rekordok, na az már valami.
De nekem az ilyen 1-2 napos kiugrások komolytalanok.
Mellesleg biztos vannak napok szép számmal, melyekre nincsen adat feldolgozva. Így lehet hogy mondjuk július 27.-én az omsz tárában szerepel egy 37 °C-os érték, de lehet akár 40 °C-is volt már arra a napra.
Az az igazi, mikor napokon át dõlnek sorozatban a rekordok, na az már valami.
De nekem az ilyen 1-2 napos kiugrások komolytalanok.
Mellesleg biztos vannak napok szép számmal, melyekre nincsen adat feldolgozva. Így lehet hogy mondjuk július 27.-én az omsz tárában szerepel egy 37 °C-os érték, de lehet akár 40 °C-is volt már arra a napra.
Akkor mi volt a szándékod ezzel a példával?A véletlen bemutatása? Hát igen az idõjárás maga a véletlen a kiszámíthatatlanság példája,de ehhez miért kell más napokat belekeverni egy adott nap idõjárásába???Akkor az van másnap meg más,ha az belövi a 11-est akkor másnap õ a BL gyõztes és nem a másik.Ilyen dolgokba értelmetlen belemenni,márpedig a ha-val kezdõdõ dolgok ilyenek.
Most már legalább tudom hogy idén augusztus 17-18-ára betervezhetek egy strand napot!
A csapadékról annyit a hét csapadéka 9.2mm lett,és vita nélkül száraz és rendkívül szeles volt a tavaszunk!Az udvarom egy részén már kiégõben a fû,erre májusban még nem volt példa!
És igen ,locsolhatnám,de nem fogom! Majd kinõ újra,ha esik több.
Ettõl függetlenül nem beszélnék szárazságról,mivel volt téli csapadékunk bõven,de a talaj felsõ rétege kiszáradt,ez van!
A csapadékról annyit a hét csapadéka 9.2mm lett,és vita nélkül száraz és rendkívül szeles volt a tavaszunk!Az udvarom egy részén már kiégõben a fû,erre májusban még nem volt példa!
És igen ,locsolhatnám,de nem fogom!
Majd kinõ újra,ha esik több.Ettõl függetlenül nem beszélnék szárazságról,mivel volt téli csapadékunk bõven,de a talaj felsõ rétege kiszáradt,ez van!
Nem hiszem ,hogy naponta bemondják,ha épp változnak a kilátások módosítják az elõrejelzést.Bár gondolom nálad ez már hibapont a szakmának.Az nem lehet ,hogy épp nem sikerült nekik belõni fokra ,tizedre (ahogy elvárnád) a hõmérsékletet és azért nem lett nagy területen annyi?Már ,ha tényleg ezt mondták,de hát Istenem nem tévedhetetlenek õk sem.
Pápát te hozod mindig fel ,hogy ott nem annyi volt akkor miért csodálkozol,hogy a válaszban is benne van?Írd azt ,hogy az ország 2/3 -án nem volt annyi és mindjárt nem kell Pápával foglalkozni.
A szélsõségekhez:a klímakonferencián nem hinném ,hogy a hideg,meleg gócok miatti szélsõséges adatok miatt ülnek össze.Hogy aztán a Blikk meg hasonszõrû médiumok naponta milyen világvégérõl írnak azzal nem hiszem ,hogy kellene nekünk foglalkozni.Ez 2 dolog!!!Ennyi erõvel Sarka Kata aktuális posztját is kivesézhetnénk.
Pápát te hozod mindig fel ,hogy ott nem annyi volt akkor miért csodálkozol,hogy a válaszban is benne van?Írd azt ,hogy az ország 2/3 -án nem volt annyi és mindjárt nem kell Pápával foglalkozni.
A szélsõségekhez:a klímakonferencián nem hinném ,hogy a hideg,meleg gócok miatti szélsõséges adatok miatt ülnek össze.Hogy aztán a Blikk meg hasonszõrû médiumok naponta milyen világvégérõl írnak azzal nem hiszem ,hogy kellene nekünk foglalkozni.Ez 2 dolog!!!Ennyi erõvel Sarka Kata aktuális posztját is kivesézhetnénk.
Egyáltalán nem erre gondoltam, hülyeséget ne húzzál rám kérlek!
Persze hogy bekerül az adott nap rekorddöntése a listába csak arra utaltam hogy sokszor mennyire a véletlenen múlik ez.
Persze hogy bekerül az adott nap rekorddöntése a listába csak arra utaltam hogy sokszor mennyire a véletlenen múlik ez.
Akkor gondolatodtól vezérelve javasoljuk az OMSZ-nek ,hogy csak akkor legyen valami rekorddöntés ,ha az elõzõ és az azutáni napot is behúzta. Remek ötlet. 
Egyetértek! Többé - kevésbé!
És tudod mit vettem még észre!? Hogy többször a puszta véletlenen múlnak a fõleg nyári félévben tapasztalt rekordok.
Most csak egy példát mondok : 2015 augusztus 17.-én +37,8 °C-ot mértek, arra napra vonatkozik mondjuk +36,9 °C-os rekord, tehát a korábbi rekord kerek 1 °C-kal dõlt meg.
De másnapra, augusztus 18.-ra már 2 °C-kal magasabb, 38,9 °C-os rekord tartozik.
Akkor hogy dõlt volna meg ezzel a 37,8 °C-al!? Sehogy.
És sok ehhez hasonló példa van, majd a jövõben figyeljétek meg hogy mennyire a véletlen "szerencsén" múlnak sokszor a rekorddöntések.
Azért a 2007 július közepi, vagy az 1992 augusztusi példához hasonlóak ritkák mikor közel 1 héten át dõlnek napi szinten sorozatban a melegrekordok. Na ez az igazi rekorddöntögetés, de ez már jóval ritkább.
És tudod mit vettem még észre!? Hogy többször a puszta véletlenen múlnak a fõleg nyári félévben tapasztalt rekordok.
Most csak egy példát mondok : 2015 augusztus 17.-én +37,8 °C-ot mértek, arra napra vonatkozik mondjuk +36,9 °C-os rekord, tehát a korábbi rekord kerek 1 °C-kal dõlt meg.
De másnapra, augusztus 18.-ra már 2 °C-kal magasabb, 38,9 °C-os rekord tartozik.
Akkor hogy dõlt volna meg ezzel a 37,8 °C-al!? Sehogy.
És sok ehhez hasonló példa van, majd a jövõben figyeljétek meg hogy mennyire a véletlen "szerencsén" múlnak sokszor a rekorddöntések.
Azért a 2007 július közepi, vagy az 1992 augusztusi példához hasonlóak ritkák mikor közel 1 héten át dõlnek napi szinten sorozatban a melegrekordok. Na ez az igazi rekorddöntögetés, de ez már jóval ritkább.
Ha a Bükkfennsíkon lenne hivatalos állomás lehetne fokozni a politikai hisztériát. "Az idõk járása változó... " Nagy igény van a "hüleségre"!
Nem voltam itthon, de most olvasva azt látom, hogy többen foglalkoztak a tegnapi egyetln hozzászólásommal, nem volt hiábavaló, sok érdekes dolog kiderült. Egy hozzászólót kivéve, aki semmi mást nem tud produkálni a hülyézésen kívül. Eredetileg csak arról volt szó, hogy 5-én reggel az m1-en azt hallottam a reggeli elõrejelzésben (ez már bulvármédia ), hogy nagy területen 30 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Másnap azt láttam, hogy csak Baja hozott kerekített 30-at az országban.Persze az elõrék egy héten át adott nagy melegét igazolta, akárcsak másnap, amikor kerekített 31-et mért, bár akkor mellette 5 db 30 is lett délen. Ezért írtam, hogy a naponta bemondott jövõ heti bõdültes meleget így kezelem (nem veszem készpénznek), hisz még a 28-at sem sikerült behúzni itt az idén. Erre jött a Pápára senki nem mondta szöveg, de ezt hagyjuk.
Az éghajlatváltozás meg rossz mérés kérdéskörére azért utaltam, mert ma a felforrás helyett inkább a szélsõségesedõ éghajlatról beszél a politika torkaszakadtából, már államelnöki szinten folyik a hülyítés és nekik pont az ilyen Bajákra, Körösszakálokra, Zabarokra van szükség, melyek átírják 2 évtized alatt a rekordtáblázatokat: lám végünk (mondják) mert itt csak rekordhidegek meg rekordmelegek vannak, de normális idõ nincs. Az idei tavasznál normálisabb már régen volt szerintem.
), hogy nagy területen 30 fok fölé emelkedik a hõmérséklet. Másnap azt láttam, hogy csak Baja hozott kerekített 30-at az országban.Persze az elõrék egy héten át adott nagy melegét igazolta, akárcsak másnap, amikor kerekített 31-et mért, bár akkor mellette 5 db 30 is lett délen. Ezért írtam, hogy a naponta bemondott jövõ heti bõdültes meleget így kezelem (nem veszem készpénznek), hisz még a 28-at sem sikerült behúzni itt az idén. Erre jött a Pápára senki nem mondta szöveg, de ezt hagyjuk.Az éghajlatváltozás meg rossz mérés kérdéskörére azért utaltam, mert ma a felforrás helyett inkább a szélsõségesedõ éghajlatról beszél a politika torkaszakadtából, már államelnöki szinten folyik a hülyítés és nekik pont az ilyen Bajákra, Körösszakálokra, Zabarokra van szükség, melyek átírják 2 évtized alatt a rekordtáblázatokat: lám végünk (mondják) mert itt csak rekordhidegek meg rekordmelegek vannak, de normális idõ nincs. Az idei tavasznál normálisabb már régen volt szerintem.
Hihetetlen hogy szalad az idõ!
Már 5 éve annak, hogy ilyenkor már javában tombolt a Zsófia vagy Yolanda ciklon ( kinek hogy tetszik ) 2010. május 15.-18.-ig.
Nálam 139,7 mm csapadékot hozott, ezen belül volt egy 2 nap / 112,1 mm - es szakasz is. Az ény szél napokon át viharos vagy erõsen viharos volt, 17.-én 95-100 km/h-s lökésekkel fél napon át.
Íme pár emlék videó :Link
Link
Már 5 éve annak, hogy ilyenkor már javában tombolt a Zsófia vagy Yolanda ciklon ( kinek hogy tetszik ) 2010. május 15.-18.-ig.
Nálam 139,7 mm csapadékot hozott, ezen belül volt egy 2 nap / 112,1 mm - es szakasz is. Az ény szél napokon át viharos vagy erõsen viharos volt, 17.-én 95-100 km/h-s lökésekkel fél napon át.
Íme pár emlék videó :Link
Link
Nagykanizsán a nagyobb fák alatt ki van égve a fû, mert nem volt annyi esõ régóta, hogy a fa lombja alatt is beázzon.
Most végre ott is beázott, de ettõl még a fû ki van ott égve.
Most végre ott is beázott, de ettõl még a fû ki van ott égve.
Angyalföld, biztor!
Hagyjátok! Szélmalommal szemben nehéz harcolni.
Aki az ellenkezõjét állítja valószínûleg vaktában mert nincs tisztában a dolgokkal, azokat úgysem lehet meggyõzni.
Sokan nem veszik figyelembe hogy 3 és fél hónap az 3 és fél hónap!
Ez idõ alatt sokat fejlõdött a vegetáció, ugrásszerûen megnõtt a párolgás mértéke, a növények sokkal több vizet igényelnek május, júniusban mint pl. télen vagy kora tavasszal.
A nappalok hossza is sokat hosszabodott, és a napsütés ereje is sokat erõsödött.
A szél szinte minden nap erõsen fúj, néha viharosan, ellenben csapadék csak idõnként hullik, az is többnyire kis mennyiségben,
Nyilván nem kiáltok armageddont, de a fõvárosban és környékén bizony sokfelé megjelent az egyre erõsödõ szárazság az elmúlt hetekben, ill. helyenként már aszályról is beszélhetünk.
Ezek nem alaptalan állítások, nyilván én vagy más aki szárazságról vagy aszályról ír nem ok nélkül írja hanem azért mert van alapja.
Az õszi, tavaszi vetések gyengélkedése, sárguló fû, helyenként fonnyadozó növényzet, tenyér nagyságban repedezõ föld elszórt jelleggel nem elég bizonyíték!?
Mellesleg pl. a tavaszi vetéseket nem érdekli hogy alul minden rendben, sok a víz, mikor a számukra szükséges felsõ fél méter, ill. feletti rész látványosan kiszárad.
Sokan nincsenek tisztában a konvektív csapadékkal sem : Leeshet akár egyszerre 50-100 mm is egy zivatarból egy adott terület fölött a csontszáraz talajra, mégis alig ér valamit mert az egész elfolyik.
Végezetül pedig itt az aszály pontos definíciója, amit kimásoltam :
Az aszály olyan idõszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentõsen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hõmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentõsen megnõ, hosszabb idõre terjedõ szárazság áll be, a növényzet fejlõdését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sõt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékû a kár, ha a hosszabb idõre kiterjedõ szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bõ esõzés sem pótolja. Ilyenkor az õszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthetõ elõ kellõen a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlõdésnek. Az égetõ nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelõket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésû vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elõ, s a mezõgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.
BOCS A HOSSZÉRT, DE EZ KIKÍVÁNKOZOTT MOST BELÕLEM! Ha nem tetszik, lehet törölni!
Ilutomi9 : Ugye ismered a történetet mikor a gyerek állandóan farkas kiáltott, aztán porul járt!? Hiszem ha látom.
Hagyjátok! Szélmalommal szemben nehéz harcolni.
Aki az ellenkezõjét állítja valószínûleg vaktában mert nincs tisztában a dolgokkal, azokat úgysem lehet meggyõzni.
Sokan nem veszik figyelembe hogy 3 és fél hónap az 3 és fél hónap!
Ez idõ alatt sokat fejlõdött a vegetáció, ugrásszerûen megnõtt a párolgás mértéke, a növények sokkal több vizet igényelnek május, júniusban mint pl. télen vagy kora tavasszal.
A nappalok hossza is sokat hosszabodott, és a napsütés ereje is sokat erõsödött.
A szél szinte minden nap erõsen fúj, néha viharosan, ellenben csapadék csak idõnként hullik, az is többnyire kis mennyiségben,
Nyilván nem kiáltok armageddont, de a fõvárosban és környékén bizony sokfelé megjelent az egyre erõsödõ szárazság az elmúlt hetekben, ill. helyenként már aszályról is beszélhetünk.
Ezek nem alaptalan állítások, nyilván én vagy más aki szárazságról vagy aszályról ír nem ok nélkül írja hanem azért mert van alapja.
Az õszi, tavaszi vetések gyengélkedése, sárguló fû, helyenként fonnyadozó növényzet, tenyér nagyságban repedezõ föld elszórt jelleggel nem elég bizonyíték!?
Mellesleg pl. a tavaszi vetéseket nem érdekli hogy alul minden rendben, sok a víz, mikor a számukra szükséges felsõ fél méter, ill. feletti rész látványosan kiszárad.
Sokan nincsenek tisztában a konvektív csapadékkal sem : Leeshet akár egyszerre 50-100 mm is egy zivatarból egy adott terület fölött a csontszáraz talajra, mégis alig ér valamit mert az egész elfolyik.
Végezetül pedig itt az aszály pontos definíciója, amit kimásoltam :
Az aszály olyan idõszakot jelent, amikor az átlagosnál jelentõsen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hõmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentõsen megnõ, hosszabb idõre terjedõ szárazság áll be, a növényzet fejlõdését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sõt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékû a kár, ha a hosszabb idõre kiterjedõ szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bõ esõzés sem pótolja. Ilyenkor az õszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthetõ elõ kellõen a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlõdésnek. Az égetõ nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelõket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésû vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elõ, s a mezõgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.
BOCS A HOSSZÉRT, DE EZ KIKÍVÁNKOZOTT MOST BELÕLEM! Ha nem tetszik, lehet törölni!
Ilutomi9 : Ugye ismered a történetet mikor a gyerek állandóan farkas kiáltott, aztán porul járt!? Hiszem ha látom.
Az egy dolog, nálunk a kertben idén 2. jára kellett locsolni ma még csak, ezt azért aszálynak nem nevezném, ráadásul a következõ 1 hétben várható csapi...
"Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt."
Hát igen,a múltbéli dolgoknál,adatsoroknál ezt mindig oda tudja majd szúrni (nem rád gondolok )aki vitatni akar valamit.Pista bá nem volt e részeg mikor leolvasott,szeme jó volt e még ,szenilis nem lett e az öreg. stb.
Volt a 2000-es évek 2.felében egy 39 fok körüli is,nem? Jó volna tudni Likócs meg a többi állomás adatsorát is minél régebbrõl,de nem hinném,hogy ilyen sûrûn repkedtek a forró és hõségnapok.De meg lehet gyõzni...
Hát igen,a múltbéli dolgoknál,adatsoroknál ezt mindig oda tudja majd szúrni (nem rád gondolok
)aki vitatni akar valamit.Pista bá nem volt e részeg mikor leolvasott,szeme jó volt e még ,szenilis nem lett e az öreg. stb. Volt a 2000-es évek 2.felében egy 39 fok körüli is,nem? Jó volna tudni Likócs meg a többi állomás adatsorát is minél régebbrõl,de nem hinném,hogy ilyen sûrûn repkedtek a forró és hõségnapok.De meg lehet gyõzni...
Én is mérem,vezetem a csap.adatokat. Majus eddig 25.3 ,az éves csapadék 150.7 mm.
Ez mind O.K. Pont arról írtam, hogy a mérõhálózatba újonnan nagy számban fölvett "meleg" (hiperadiabatikus) és "hideg" mikroklímájú mérõhelyek torzító hatása feltehetõleg kiegyenlíti egymást.
Gyõr-Likócs a homokpusztai környezetével valószínûleg mindig a melegebb fajta megfigyelõhelyek közé tartozott. Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt. Egyébként ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években már kicsípett Likócs egy 38-as helyi abszolút rekordot.
Pont arról írtam, hogy a mérõhálózatba újonnan nagy számban fölvett "meleg" (hiperadiabatikus) és "hideg" mikroklímájú mérõhelyek torzító hatása feltehetõleg kiegyenlíti egymást.Gyõr-Likócs a homokpusztai környezetével valószínûleg mindig a melegebb fajta megfigyelõhelyek közé tartozott. Természetesen (legalábbis elviekben) az is kérdés, hogy mivel mérnek, hogyan mérnek ma, és mértek pár évtizeddel ezelõtt. Egyébként ha jól emlékszem, valamikor a hatvanas években már kicsípett Likócs egy 38-as helyi abszolút rekordot.
Azért Likócs nem pont azért húzta be a 40,6 fokot amilyen környezetben fekszik.Akkor már az elmúlt nem tom hány évtizedben is (mióta mérnek ott) lettek volna hasonló értékek.Hanem egyszerûen azért,mert baromi meleg volt,a többi környékbeli állomás is hasonlót mért,legalább is úgy emlékszem.Az max. rátett pár tizedet.
Szerintem Pér is 40 körül mért és itt jön a képbe a melegedés,a forró és hõségnapok számának emelkedése.
Szerintem Pér is 40 körül mért és itt jön a képbe a melegedés,a forró és hõségnapok számának emelkedése.
Miért kell azt a szavat odabiggyeszteni?
Azon kívul meg már kerek 4 órája itt éktelenkedik a káromkodás, és nem ez lenne az 1. eset arra, hogy elég sokáig nincs moderálva a hozzászólás. Bár tudom, a moderátoroknak is van szabadidejuk, és moderálhatnák magukat a hozzászólók.
Azon kívul meg már kerek 4 órája itt éktelenkedik a káromkodás, és nem ez lenne az 1. eset arra, hogy elég sokáig nincs moderálva a hozzászólás. Bár tudom, a moderátoroknak is van szabadidejuk, és moderálhatnák magukat a hozzászólók.
Ez mind oké amit leírtál,ezért is utaltam rá ,hogy ha a meleg gócpontokat kivesszük akkor már nem lesz melegedõ a klímánk?A földi klímát azért említettem,mert szinte mindenhol a melegedés van túlsúlyban,ha az óceánokat nézzük ,ha a hegyi klímákat ,stb. S a felengedõ talaj Szibériában nem hinném,hogy az ottani meleg gócos adatsoroknak köszönhetõ és még sorolhatnám.
Bár ahogy Zivipötty írta azért ott vannak az adatsorokban a hideg gócok is, olyan ellensúlynak.
Esetleg regionális adatsor létezik már,az mit mutat?
Bár ahogy Zivipötty írta azért ott vannak az adatsorokban a hideg gócok is, olyan ellensúlynak.
Esetleg regionális adatsor létezik már,az mit mutat?
Ahogy látom a hónap eddig 24,5 mm. Tekintve, hogy éppen a felénél járunk, és a májusi szegedi átlag 51 mm, ez nem tûnik olyan rossznak. Ahogy visszanéztem az elmúlt hónapokat, csak az április volt jóval szárazabb az átlagosnál.
Érdekességképp, ezen adatsor alapján Szegeden az évben eddig 154,4 mm csapadék hullott, míg itt nálunk 171,5 mm. Ez a 17-18 mm-es különbség éppen megegyezik az éghajlati átlagok szerint május végéig elvárható értékkel. Nálunk viszont sokat dobott az összegen a szerdai 30 mm, a nélkül csak nagyjából egálban lennénk Szegeddel (a szupercellák által nem érintett környezõ helyeken 10-15 mm volt a szerdai csapadékösszeg).
Érdekességképp, ezen adatsor alapján Szegeden az évben eddig 154,4 mm csapadék hullott, míg itt nálunk 171,5 mm. Ez a 17-18 mm-es különbség éppen megegyezik az éghajlati átlagok szerint május végéig elvárható értékkel. Nálunk viszont sokat dobott az összegen a szerdai 30 mm, a nélkül csak nagyjából egálban lennénk Szegeddel (a szupercellák által nem érintett környezõ helyeken 10-15 mm volt a szerdai csapadékösszeg).
A friss GFS emelt a várható csapadék mennyiségén, bár eljátszotta már ezt néhányszor tavasszal, végül kaptunk néhány mm-t ebben a régióban. Mellé fõleg a nyugati országrészbe viharos szelet és épphogy 10 fokot rakott be,ez sem éppen megszokott május vége felé. Abban meg teljesen igazad van, hogy nagy a szárazság,kezdõdõ aszály mutatkozik, a csapokat alaposan elzárták az elmúlt hónapokban. Nagyon remélem hogy országos szinten leesik a jövõ héten legalább 20-30 mm (a várható légköri helyzet elég biztató azért) és utána alaposan beindul a konventív idõszak, a nedves talaj erre alaposan rásegítene.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat