Meteorológiai társalgó

Írj valami bíztatót kérlek,bármit ami reményt adhat.

De egy 1 és másfél között még simán lehet. A hírhedt '88-90-es pechszéria közepén is 2 fok alatt volt a pozitív anomália.

Hát igen. Durva széria lenne megint egy +2-es feletti tél...

14/15 kimaradt.

Térjünk vissza a kérdésre 50 év múlva.
Ha jól látom te 66, én 72 éves lennék.
Ha akkorra is marad a folyamatosan melegedõ trend akkor kedélyesen elbeszelgethetunk mint két nyugdíjas a globális felmelegedés témában.
Nekem egyelõre még nem meggyõzõ a téma.
Egyébként azt nem vitatom hogy van globális felmelegedés, éppenséggel lehet, de a mértéke kérdéses, az emberi befolyásoló tényezõ pedig még inkább.
De bele se kezdek, mert ez nem az a fórum.

Ez leginkább a mediterrán éghajlatra jellemzõ: forró , száraz nyár ill csapadékos , enyhe tél. Ha szerinted nincs globális felmelegedés akkor miért nincsenek normális telek? Miért volt 2015 elsõ 8 hónapja a legmelegebb az egész földön? (Forrás:idõkép) miért melegszik rohamosan az északi sark? Mi okozza a felmelegedést szerinted?

Nagyon jellegzetes forgatókönyv lenne, mindenesetre, amit ECMWF felvázolt. Enyhe teleket megelõzõen is gyakori egy télies epizód, ami akár október második felében is jöhet, átlagos közelébe húzva le a havi közepet. Aztán a tél eleje már kifejezetten enyhe, és általában enyhe marad az idõ decemberben, januárban, februárban is. Ilyenkor nemegyszer a koratavasz szintén pozitív hõanomáliás.
De, ahogy az elõbb is írtam, az efféle lefolyás a címeresen enyhe teleket jellemzi. ECMWF most ennek a képét vetíti elénk.
Sajnos, még csak azt sem mondhatjuk, hogy most már feltehetõleg megszakad a rossz telek sorozata, hiszen ez még csupán a harmadik nagyon enyhe tél lenne.
Szóval, nem elképzelhetetlen ez a verzió, fene a jó dolgát. De persze ez a legrosszabb eset, egyáltalán nem szükségszerû egy ennyire vacak téli szezon újbóli elõállása.

Ezt mire is alapozod? Mert a "most már hideg télnek kell jönnie" nem elég.

Én még akkor sem gondolkodnék a globális felmelegedésen, ha a következõ 5 tél is nagyon meleg, vaskos pozitív anomáliás lenne.
Személyes véleményem amit kora tavasz óta Elképzeltem :
A következõ tél, vagyis a 2015/2016-os tél az átlagnál kissé enyhébb, csapadékosabb lehet.
De több havat adhat mint az elõzõ 2 szezon összesen.
Mondjuk ezt nem lesz nehéz überelni, az elmúlt 2 szezont.

És egy kis érdekesség : Az elmúlt 9 évet mértem végig, ezalatt 9 telet, 9 nyarat.
6 tél átlagnál csapadékosabb, 3 tél átlagnál szárazabb volt felém.
Nyáron pont fordított a szitu : 6 nyár átlagnál szárazabb volt, 3 nyár átlagnál csapadékosabb.
Tehát felém az elmúlt majd 10 évet Figyelembe véve a nyarak egyértelmûen szárazabbak lettek, a telek pedig átlagnál csapadékosabbak.
Ebbõl persze semmilyen következtetést nem lehet levonni a következõ x akárhány évre.

Ezt te se hidd már el , mi akadálya lenne egy átlagnál hidegebb télnek? Szerintem most ennek jön el az ideje ilyen gyatra telek után

Ha esetleg így alakulna a következõ tél is , mint amit a modell felvázolt , akkor komolyan lehet gondolkodni a globális felmelegedérõl.

Jó lehet mondani , hogy az 1970-es években sokszor alig volt hó , de ilyen rekord enyhe telek , mint ami a hátunk mögött van , ráadásul egymás után , ilyen nem volt . Legalábbis 1860-as évektõl.

Igen, 2015 januárig visszamenõen. Az URL-ben a dátumot kell átírni.
Csapadékra is van: Link

31,9mm lett összesen a 2 nap termése eddig, hiszen most erõs szitálás van [esõ]

Elég lehangoló kilátások azok számára, akik a havat, fagyot kedvelik.
Az anomália-térképekbõl egy tipikus, mondhatni klasszikus enyhe tél képe rajzolódik ki, melynek már a késõ õszi elõzménye is enyhe. És ugyanúgy enyhe a kora tavasz is.
Rendkívüli módon, emlékezetesen "lecsó" tél lenne ez így.
Csak remélni tudom, hogy a modell ezúttal nagyot bukik!

Elég nagy a káosz most a modelleken a jövõképet illetõen. Az AC északra húzódása mindenképp kedvezhet majd a mediterrán ciklonok kialakulásának a hónap legvégén, október elején, ez nagyjából minden modellen látszik. Viszont nem mindegy, hogy ez a tenger déli területein történik-e majd, így hozzánk északkelet felõl érkezhet a hideg, száraz levegõ, vagy északon, mely esetben csapadékosabb, de enyhébb idõ lenne. illetve él még a kettõ közötti verzió is, mely szerint csapadék nem nagyon lenne, csak enyhe idõ.

Emellett az AC északra tolódása révén még egy szubtrópusi ciklon is kialakulhat majd az Azori-szigeteknél, bár ez egyelõre csak érdekesség kategória. Link Link Link Link

A GFS is hasonló Link

Az ECM most teljesen ránk húzza a hideget.

Eddig aszály volt, lehet most leesik egy hét alatt két havi cspaadék Link ?
Más kérdés, hogy az ECM egy csepp esõt sem vár Link
Szegény modellek!

Meg lehet nézni hogy az elmúlt hónapokban mennyire váltak be ezek az elõrék?

Sajnos lehet hogy idén azt elég sokáig kell várnod

Ezt senki nem tudja, de beillene a sorba, ha így megvalósulna. Visszatérünk rá tél végén.

Ilyen magas hõmérsékletnek szerintem nem sok esélye van októberben

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Aktuális idõjárás (#34

Én úgy gondolom ezt nem szabad komolyan venni!
Van egy tendencia amihez a számítógépek ragaszkodnak,semmi több!
Ezt,így ebben a formában nem tudom és nem akarom elképzelni
Link
Britek felett ez az 1030-s(lehet több is) lénynyomás remélem gyakran látott vendég lesz a tél folyamán

Még jó, hogy valószínûleg nem így fog megvalósulni..

Mindegyik hónap melegebb lenne az átlagnál ez szerint.engem nagyon meglepne

Kemény, mondjuk ez a verzió lenne a legkevésbé meglepõ, mindezzel együtt több hónapra elõre továbbra is a jóslás kategória, még akkor is, ha a legmegbízhatóbb modellrõl beszélünk.

ECMWF szezonális elõrejelzése Európára (havi T2m anomália):
2015-10: Link
2015-11: Link
2015-12: Link
2016-01: Link
2016-02: Link
2016-03: Link

Adataim nincsenek, annál kevésbé, mert azt sem tudom, Hari Seldon pontosan hol húzta meg a referencia-terület határait az Észak-Atlantikumban.
Érzésem szerint kifejezetten nagy eltérés egyik irányban sem lesz a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-értékeknél. A hónap elején atlanti blokk volt, a végén -jelen állás szerint- ismét magasabb lehet arrafelé a légnyomás. Viszont mindezeket szépen kiegyensúlyozza a hónap közepének bõdült ciklontevékenysége, ami akkor felhúzta ránk az afrikai forróságot.

A konzekvencia a következõ:

-az elsõ diagram esetében: az utóbbi 60 évben az átlagosnál hidegebb decembereket feltûnõ gyakorisággal elõzte meg szeptemberi pozitív nyomásanomália az Észak-Atlantikumban, míg az enyhébbeket negatív légnyomásanomália ugyanott.
Az összefüggés nagy középhõmérséklet-eltéréseknél igen erõs, kis eltéréseknél jóval gyengébb. Markáns kivétel a szabály alól csak 2 esetben fordult elõ a 60 év alatt.

-a második diagram esetében: az utóbbi hatvan évben a dec. 1-tõl jan. 10-ig terjedõ idõszak napi középhõmérsékletei határozott korrelációt mutatnak a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomáliával. Pozitív nyomásanomália esetén a napi középhõmérséklet-görbe ezen idõszakban végig alacsonyabban fut, mint negatív nyomásanomáliában.

Az idei szeptember eddigi és a várható észak-atlanti légnyomás-anomáliája alapján milyen hõanomáliájú decemberre számíthatunk,ezen összefüggések alapján?
Vannak már adatok,számítások?

Még annyit az elõzõ hozzászólásomhoz, hogy az elsõ diagram függõleges számozása a decemberi hõanomáliát mutatja, míg a másodiké napi középhõmérsékleteket.

Teljesen random eredmény halmaz. Mi a konzekvencia?

A szezonális prognózisok még napjainkban sem teljesen megbízhatók, enyhén szólva. Teljesen más szemmel kell néznünk õket, mint pl. egy 5 napos elõrét.
A szóban forgó ECMWF szezonális elõrejelzés gyanúsan óriási területre kiterjedõ pozitív hõanomáliát mutat -igazából arra lenne kíváncsi az ember, ez hogy "jött ki" a modellnek.
Egy szó mint száz: a magam részérõl még nem kezdtem elsiratni ezt a telet.
Sokkal jobban érdekel, hogy alakulnak a decemberi prediktor értékei. Csak ismételni tudom magam: ezeket a diagramokat nézegessétek, rendkívül érdekesek:

Link

Link

Eszerint az észak-atlanti térség légnyomásait kell elsõsorban figyelgetni szeptemberben (erõs izlandi ciklontevékenység szemben anticiklonokkal, atlanti blokkal), ha a tél elejérõl valamit is szeretnénk megtudni.

Kisütött a Nap, közben fordul a Dunántúl felé a ciklon, de erre már lefõtt a kávé.

No Én meg most értem haza, és a Bakonysági mérõmben újabb 9mm-lapult. Így aztán elkönyvelhetem, hogy a ciklon csapadéka kereken 90mm!!! (81+9=90) A Bakonykoppányi észlelõ csupán 6-7 km-távolságban van. A két eredmény szinte azonos, és számomra is bizonyítja, hogy nagyjából jól "mérek".

Teljes mértékben egyetértek!

50 mm-nél járunk.

Arról nem beszélve, hogy a jövõ heti hideg löttyentés után, nagyban függ a melegedés mikéntje, mert bizony egyre nagyobb szerepet kap majd a köd.

Floonál a pont

Azért ha ez hóban esett volna le, nem lenne annyira rossz!
Mármint a hómániásoknak!
Deby szerintem erre gondolt!
Egyébként országos szinten azért elég jó esõk voltak, sokfelé esett 20-40 mm.
Más kérdés, hogy a mostani szárazsági viszonyok mellett az 50 mm sem sok.
Múlt évben a Kerka 20 mm-tõl kiöntött, most 30-40-60 mm esett le a Kerka környékén, és alig emelkedett 20 centit a vízszint.
Ha ilyen ciklonok lennének jellemzõek a folytatásban, akkor nem lenne szárazság soha...viszont cserébe elrothadna minden.

Nagy baj lesz ha ilyen ciklonok lesznek jellemzõek a folytatásban. Esett kevesebb mint 20 mm, úgy hogy egy jó részét a viharos szél ki is szárította már.

Egyébként én nem is értem miért próbálkoznak(publikus) szinten hónapokra elõre
Asztal,PC,zártkörû társaság,sör,sörbet,mellett lehet jókat beszélgetni róla,no de ezt komolyan venni?

Közben utánanéztem a dolgoknak. A térképekrõl hiányzik a címsor és a skála feletti magyarázat, tehát épp a leglényegesebb rész lett levágva róluk. Csak a trópusi területekre találtam meg ezeket a térképeket nyilvánosan, de így már világos, hogy azt jelenti, mekkora eséllyel esik a hõmérséklet az alsó vagy a felsõ harmadba (a harmadik harmad jelenti az átlagot és környezetét, azért csak 40 %-tól indul a skála): Link Viszont ez a térkép semmilyen információt nem szolgáltat arról, hogy a felsõ harmadba esés hány fokos anomáliát jelent. Azt ezen a térképen lehetne látni: Link És itt jól látszik az is, hogy hiába 70-100 %-os majdnem az összes trópusi óceán, ez csak a Csendes-óceán Egyenlítõ menti részén jelent +2 foknál nagyobb anomáliát.

Tehát az általad linkelt térképek alapján azt lehet csak elmondani, hogy Magyarország egyes területein 70-100 %-os valószínûséggel lehet az átlagosnál melegebb tél, de a pozitív anomália mértékét nem.

Nekem mindegy. A lényegen ez senmmit sem változtat. Enyhébb telet vár, majd kiderül, hogy +1,2 vagy netán 3 fokkal lesz több az átlagnál vagy sem.

Ennyit sikerült megtudni, translate ...

"Hibák hõmérséklet Európában õsszel és télen 2015/2016

Narancs = + 0,5 / 2 ° C átlag feletti (melegebb) - Kék = -0.5 / 2 ° C átlag alatti (hidegebb)

elemzése térképek ECMWF szezonális elõrejelzés õszi-téli 2015 / 2016. Részletes leírás (megbízhatóság: a szezonális elõrejelzések mindig volt egy nagyon alacsony megbízhatósága 20-30%. Csak a közelmúltban, mivel nem egy nagyobb érdeklõdés a tudományos közösség, a legjobb eredménnyel)."

November / December: az utóbbi része az õszi szezonban, és az elsõ hónapban a téli, nincs jelentõs változás a hõmérséklet növekedésével széles körben átlag felett egész Európát, még mindig elég jelentõs mértékben, a következõ sorrendben: 1- 2., a szektorok közép-keleti és dél-központi általában. Tippek 2 ° túl a normát a Földközi-tenger középsõ része Közép-Európa és a Kelet-Skandinávia. Továbbra is az átlag körüli, több mint Portugália, északnyugat Spanyolország és az Egyesült Királyság, itt értékek egy kicsit "átlag alatti a szélsõséges nyugati szektorban.

Január / februári: a középsõ szakaszban a téli hõmérséklet várhatóan még jóval átlag fölött sok a kontinens szerint a szezonális minta ECMWF. Különösen átlag feletti hõmérsékletek, a következõ sorrendben: 2 °, biztosított a Földközi-tenger középsõ és az alpesi területeken. Körüli hõmérsékleten a média csak a dél-közép Norvégia, az Centronord az Egyesült Királyságban, Portugáliában és az Északnyugat-Spanyolország.

Ez így akkor sem stimmel. Tehát mondjuk Oroszországban, ahol 3 szín is van egymás mellett, ott akkor 40 % alatti a +0,5 foknál alacsonyabb anomália esélye, 40-50 % közötti a +0,5 - +1 fok közötti, és 50-60 % közötti a +1 - +1,5 fok közötti? Ha igen, miért szerepel a térképen nagyobb eséllyel a magasabb anomália, mint az alacsonyabb? Mert ez azt jelentené, hogy éppen a szélsõségekre (+2 foknál magasabb és -2 foknál alacsonyabb anomália) van a legnagyobb esély. Ez így hülyeség, és én biztos vagyok benne, hogy nem ezt ábrázolja a térkép.