Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szinte akármelyik országot elõ lehet venni Európában (is). Döbbenetes igazán ilyen területen követni az anomáliákat, illetve így érdemes. Kicsi országunk része a nagy egésznek.
A horvátoknál mostanában volt hír, hogy lassan egy éve folyamatosan pozitív az anomália, illetve rekord meleg az Adriai-tenger.
A horvátoknál mostanában volt hír, hogy lassan egy éve folyamatosan pozitív az anomália, illetve rekord meleg az Adriai-tenger.
Mint írtam is, a cikk Ausztriáról szólt, nem Magyarországról.
A 10 legmelegebb télbõl öt az elmúlt 10 évben jött össze a 250-bõl. Ezek tények!
Senki nem írta, a cikkben sem olvashatsz ilyet, hogy itt GW és mind meghalunk és senki sem írta, hogy ezek után már sosem lesz hideg tél. Ennyi.
Hidd el, ez nekem is nagyon hiányzik már:
A 10 legmelegebb télbõl öt az elmúlt 10 évben jött össze a 250-bõl. Ezek tények!
Senki nem írta, a cikkben sem olvashatsz ilyet, hogy itt GW és mind meghalunk és senki sem írta, hogy ezek után már sosem lesz hideg tél. Ennyi.
Hidd el, ez nekem is nagyon hiányzik már:
Biztos, hogy nálunk is a legmelegebbek közé fog tartozni az idei tél. A december +2,3 fokos anomáliával zárt országosan ( Link ), a január átlag körül, míg a február +5-6 fok körül fog. Ez kb. 2,5 fokos pozitív anomália lesz a télre nézve.
A 2013/14-es tél +2,56 fokos anomáliával a 3. legmelegebb volt. "Az idei tél szokatlanul magas hõmérsékletekkel telt, az elmúlt 113 év 3. legenyhébb telét jegyeztük. "
A 2013/14-es tél +2,56 fokos anomáliával a 3. legmelegebb volt. "Az idei tél szokatlanul magas hõmérsékletekkel telt, az elmúlt 113 év 3. legenyhébb telét jegyeztük. "
Ha kiváncsi vagy a véleményemre, akkor az a következõ: hátralévõ életünkben továbbra is lehet bármikor "rendes" tél (a mi szempontunkból ez az elmúlt 30 éves átlag alatti középhõmérsékletû teleket jelenti), de sajnos egyre kisebb gyakorisággal.
Persze enyhe tél is lehet emlékezetes, mint amilyen a 2012-13-as tél volt. Egy télre sem emlékszem korábbról, amikor annyi hó esett volna.
De tény, hogy az utolsó négy tél 12 téli hónapjának egyike sem volt nálam negatív középhõmérsékletû. Ilyen sorozat a jellemzõen enyhébb telû 70-es, 80-as években nem fordult elõ. Ezalatt a négy év alatt pedig csupán háromszor mértem -10°C alatti hõmérsékletet.
A mostani február pedig, hogy Meteoros szokásos szófordulatával éljek: kritikán aluli.
(a "hûvöspárna" pedig nálam +3,94°C-ra "mentette" a december középhõmérsékletét, ez még mindig több, mint három fokkal az átlagos felett van)
Persze enyhe tél is lehet emlékezetes, mint amilyen a 2012-13-as tél volt. Egy télre sem emlékszem korábbról, amikor annyi hó esett volna.
De tény, hogy az utolsó négy tél 12 téli hónapjának egyike sem volt nálam negatív középhõmérsékletû. Ilyen sorozat a jellemzõen enyhébb telû 70-es, 80-as években nem fordult elõ. Ezalatt a négy év alatt pedig csupán háromszor mértem -10°C alatti hõmérsékletet.
A mostani február pedig, hogy Meteoros szokásos szófordulatával éljek: kritikán aluli.
(a "hûvöspárna" pedig nálam +3,94°C-ra "mentette" a december középhõmérsékletét, ez még mindig több, mint három fokkal az átlagos felett van)
Félreértés ne essen, eszembe se jut, hogy kétségbe vonjam a számadatok helyességét. De hadd tegyek néhány röpke megjegyzést. Elõször is, az osztrákoknál lehetett ez a tél a második legenyhébb a mérések kezdete óta, de nálunk nem biztos, hogy dobogós helyre kerülne. Mégpedig azért nem, mert a decemberünket a "hûvöspárna" némileg mentette, míg ez Ausztriában nyilván nem "mûködött"
Másodszor, az utóbbi 10 évben ott volt 2009/2010 tele, mely Európa északnyugati részén kivételesen zord volt, de nálunk se tartozott éppen az enyhék közé. Mint ahogy a következõ tél se. 2011/2012 összességében feltehetõen enyhébb volt az átlagnál, de tartalmazta a január legvégétõl február közepéig tartó idõszakot, ami rendkívül zord volt. Azután következett a Dunántúlon nagyon havas 2012/13, majd 2013 örökre emlékezetes márciusa. Ezeket is hozta a legenyhébb telû 10 év, ne feledjük.
Szóval, nehogy az "jöjjön le" a cikkbõl, hogy többé rendes tél már nem lehet nálunk.
Másodszor, az utóbbi 10 évben ott volt 2009/2010 tele, mely Európa északnyugati részén kivételesen zord volt, de nálunk se tartozott éppen az enyhék közé. Mint ahogy a következõ tél se. 2011/2012 összességében feltehetõen enyhébb volt az átlagnál, de tartalmazta a január legvégétõl február közepéig tartó idõszakot, ami rendkívül zord volt. Azután következett a Dunántúlon nagyon havas 2012/13, majd 2013 örökre emlékezetes márciusa. Ezeket is hozta a legenyhébb telû 10 év, ne feledjük.
Szóval, nehogy az "jöjjön le" a cikkbõl, hogy többé rendes tél már nem lehet nálunk.
Szerintem meg elgondolkodtató.
Mert azt jelenti, hogy az elmúlt 250 év - ami egy emberélet szempontjából már elég hosszú - legmelegebb téli idõszakát élték meg Ausztriában (és feltehetõleg nálunk is) az utóbbi 10 évben.
Azt jelenti, hogy sem nagyapáink, sem dédapáink, sem ükapáink nem éltek meg ilyen meleg idõszakot (10 évet).
És ne millió években mérjük az idõt, mert nem égitestek, hanem emberek vagyunk a saját rövid életünkkel.
Chauchy-nak pedig csak egy valószínûségszámítási csuklógyakorlat lenne kiszámolnia, hogy teljesen kiegyenlített éghajlat esetén mekkora lenne az esélye annak, hogy egy 250 éves adatsorból az öt legmelegebb az utolsó 10 évre esik. Számítás nélkül is megmondom: nagyon kicsi.
Mert azt jelenti, hogy az elmúlt 250 év - ami egy emberélet szempontjából már elég hosszú - legmelegebb téli idõszakát élték meg Ausztriában (és feltehetõleg nálunk is) az utóbbi 10 évben.
Azt jelenti, hogy sem nagyapáink, sem dédapáink, sem ükapáink nem éltek meg ilyen meleg idõszakot (10 évet).
És ne millió években mérjük az idõt, mert nem égitestek, hanem emberek vagyunk a saját rövid életünkkel.
Chauchy-nak pedig csak egy valószínûségszámítási csuklógyakorlat lenne kiszámolnia, hogy teljesen kiegyenlített éghajlat esetén mekkora lenne az esélye annak, hogy egy 250 éves adatsorból az öt legmelegebb az utolsó 10 évre esik. Számítás nélkül is megmondom: nagyon kicsi.
Szerintem nem szomorú, és nem is elgondolkodtató.
10 év nyúlfarknyi idõ, hogy abból bármiféle következtetést tehessünk.
Ha a következõ 10 tél is enyhe lenne, akkor sem tudnánk levonni semmiféle következtetést.
Ha jönne mondjuk zsinórban 3 beteg mód kemény tél mondjuk 2017-tõl , rögtön leszállna a köz a GW rugóról.
Az emberek többsége hangulatember. Mindenben a GW-ot látja.
Ha meg jönnének a kemény telet akkor meg a jégkorszakot.
Ami éppen van, abból próbálnak következtetni, és hiper szélsõségesnek beállítani. Helytelenül.
Ha sokat esik az esõ ha keveset, megbolondult a klímánk, ha meg pont " átlagos " a csapadékviszony az se jó, mert semmi izgalom benne.
Az éghajlati átlagok a kilengésekbõl fésülõdnek össze.
Így a múlt mindig " normálisnak " fog hatni, a jelen pedig nem normális, felfoghatatlanul szélsõséges idõjárásnak, holott ezek régen is biztosan meg voltak.
És ha visszatekintenénk évmilliókat a jelenleginél sokkal durvább értékeket is kaphatnánk minden téren.
Ez az elmúlt 50-300 év elég nyúlfarknyi idõ a világon a rendszeres mérések korszakában.
Szerintem semmi rendkívüli meglepõ dolog nincs abban hogy zsinórban 3 igen enyhe, hószegény telünk volt.
Hiszen a hideg az elmúlt 3 szezonban is a közelünkben volt, csak sok-sok szerencsétlenkedés volt és pont nem szakadt ránk a nagyja, ha meg csurrant-cseppent is valami, akkor nem ment elég nyugatra, hogy a mediterrán térségben erõs ciklont generáljon ami telibe veri Közép-Európát. És itt jön az hogy ha már ki is alakul, fel is kéne kanyarodni jó pályán stb.
10 év nyúlfarknyi idõ, hogy abból bármiféle következtetést tehessünk.
Ha a következõ 10 tél is enyhe lenne, akkor sem tudnánk levonni semmiféle következtetést.
Ha jönne mondjuk zsinórban 3 beteg mód kemény tél mondjuk 2017-tõl , rögtön leszállna a köz a GW rugóról.
Az emberek többsége hangulatember. Mindenben a GW-ot látja.
Ha meg jönnének a kemény telet akkor meg a jégkorszakot.
Ami éppen van, abból próbálnak következtetni, és hiper szélsõségesnek beállítani. Helytelenül.
Ha sokat esik az esõ ha keveset, megbolondult a klímánk, ha meg pont " átlagos " a csapadékviszony az se jó, mert semmi izgalom benne.
Az éghajlati átlagok a kilengésekbõl fésülõdnek össze.
Így a múlt mindig " normálisnak " fog hatni, a jelen pedig nem normális, felfoghatatlanul szélsõséges idõjárásnak, holott ezek régen is biztosan meg voltak.
És ha visszatekintenénk évmilliókat a jelenleginél sokkal durvább értékeket is kaphatnánk minden téren.
Ez az elmúlt 50-300 év elég nyúlfarknyi idõ a világon a rendszeres mérések korszakában.
Szerintem semmi rendkívüli meglepõ dolog nincs abban hogy zsinórban 3 igen enyhe, hószegény telünk volt.
Hiszen a hideg az elmúlt 3 szezonban is a közelünkben volt, csak sok-sok szerencsétlenkedés volt és pont nem szakadt ránk a nagyja, ha meg csurrant-cseppent is valami, akkor nem ment elég nyugatra, hogy a mediterrán térségben erõs ciklont generáljon ami telibe veri Közép-Európát. És itt jön az hogy ha már ki is alakul, fel is kéne kanyarodni jó pályán stb.
Szerintem meg egymás alpári rugdosása helyett olvassátok el ezt a linket.
Link
A több mint 250 éves mérési adatsorok szerint ez a tél volt a 2. legmelegebb tél Ausztriában. Az elsõ "természetesen" a 2006/2007-es volt. Elgondolkodtató/szomorú, hogy az elsõ 10 legmelegebb tél között ötöt találunk az utóbbi tíz évbõl...
Ennyire hiper-giga-mega-szuper meridionális érát élünk vagy mi van?
Link
A több mint 250 éves mérési adatsorok szerint ez a tél volt a 2. legmelegebb tél Ausztriában. Az elsõ "természetesen" a 2006/2007-es volt. Elgondolkodtató/szomorú, hogy az elsõ 10 legmelegebb tél között ötöt találunk az utóbbi tíz évbõl...
Ennyire hiper-giga-mega-szuper meridionális érát élünk vagy mi van?
Ezeknek a kijelenteseknek a cafolasara semmi sem jo, jovore meg utana ugyanugy elojonnek.
Legkalapaccsal sem tudod kiverni a fejekbol, a helyes gondolatot meg beverni.
Legkalapaccsal sem tudod kiverni a fejekbol, a helyes gondolatot meg beverni.
Egy megjegyzést tennék a Rudolfking által kritizált tegnapi hozzászólásra, hátha nem volt egyértelmû, mire gondoltam ott:
A linkelt grafikonon szerintem véletlenszerû, hogy 1, 2 vagy éppen 3 enyhe december követte-e egymást sorozatban, és azok milyen idõközzel következtek be. A legalább +1 fokos anomáliájú december közti hidegebb decemberek száma így változott: 2-2-4-5-2-4-2-2-1-3-2-2-5-1-1-1. Az egymást követõ enyhe decemberek számát tekintve tekintve pedig így néz ki a sor (szintén legalább +1 fokos anomália): 1-2-3-1-1-1-1-1-1-3-2-1-1-1-2-1-3. Az utóbbi 3-as azért, mert a grafikon csak 2013-ig szól, de a 2014-es és a 2015-ös december is enyhe volt. Én erre írtam, hogy teljesen véletlenszerû, mert én ezekben semmi szabályosságot nem látok. A módosított állítás igazságtartalmát nem tagadtam (bár azt továbbra is fenntartom, hogy mindez csak a decemberekre lett megnézve, holott az egész télrõl volt szó).
A linkelt grafikonon szerintem véletlenszerû, hogy 1, 2 vagy éppen 3 enyhe december követte-e egymást sorozatban, és azok milyen idõközzel következtek be. A legalább +1 fokos anomáliájú december közti hidegebb decemberek száma így változott: 2-2-4-5-2-4-2-2-1-3-2-2-5-1-1-1. Az egymást követõ enyhe decemberek számát tekintve tekintve pedig így néz ki a sor (szintén legalább +1 fokos anomália): 1-2-3-1-1-1-1-1-1-3-2-1-1-1-2-1-3. Az utóbbi 3-as azért, mert a grafikon csak 2013-ig szól, de a 2014-es és a 2015-ös december is enyhe volt. Én erre írtam, hogy teljesen véletlenszerû, mert én ezekben semmi szabályosságot nem látok. A módosított állítás igazságtartalmát nem tagadtam (bár azt továbbra is fenntartom, hogy mindez csak a decemberekre lett megnézve, holott az egész télrõl volt szó).
Na, ez már valami, ami kézzel fogható lenne. Ebbõl már ki lehet indulni.
Egy kérdés: a "hideg telek" mit jelentenek számszerûleg?
Egy kérdés: a "hideg telek" mit jelentenek számszerûleg?
"Jobban átgondolva helyesen így hangzott volna: az átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletû telek szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Jah, hogy valamit menet közben korrigálni a hülyeség jele? Hát, gratulálok!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott (decemberi anomália) diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek."
Szerintem menj, dõlj le és józanodj egy kicsit!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott (decemberi anomália) diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek."
Szerintem menj, dõlj le és józanodj egy kicsit!
Na, még egy dolog: említettem, hogy állításom gyenge pontja az, hogy a decemberi középhõmérséklet-anomália nem biztos, hogy reprezentatív az egész télre nézve.
Arra gondoltam: nosza, nézzük meg, milyen volt a decemberi anomália emlékezetesen hideg, illetve enyhe telek esetén. Ehhez nézzük még egyszer az ominózus diagramot:
Link
Az egyszerûség kedvéért csak annak az évnek a számát adom meg, amelyben a tél kezdõdött -majd megadom a decemberi hõanomáliát.
HIDEG TELEK: 1962:-3,1 1963:-4,9 1969:-2,8 1978:+0,7 1984:-1 1986:-1,4 1995:-0,3 2002:-1,2
ENYHE TELEK: 1974:+2,7 1982:+3,1 1987:+1,2 1997:+1,8(?) 2006:+2,3
A számok magukért beszélnek. Legalábbis a vaskosabban hideg telek elõtt a decemberek is hidegek, az enyhéket megelõzõen pedig enyhék voltak az utóbbi 60 évben.
Arra gondoltam: nosza, nézzük meg, milyen volt a decemberi anomália emlékezetesen hideg, illetve enyhe telek esetén. Ehhez nézzük még egyszer az ominózus diagramot:
Link
Az egyszerûség kedvéért csak annak az évnek a számát adom meg, amelyben a tél kezdõdött -majd megadom a decemberi hõanomáliát.
HIDEG TELEK: 1962:-3,1 1963:-4,9 1969:-2,8 1978:+0,7 1984:-1 1986:-1,4 1995:-0,3 2002:-1,2
ENYHE TELEK: 1974:+2,7 1982:+3,1 1987:+1,2 1997:+1,8(?) 2006:+2,3
A számok magukért beszélnek. Legalábbis a vaskosabban hideg telek elõtt a decemberek is hidegek, az enyhéket megelõzõen pedig enyhék voltak az utóbbi 60 évben.
Az elõbb már készültem válaszolni -aztán azt mondtam magamban: á, minek is...
De mégis!
Az a baj kérlek alássan, hogy Te szavakon lovagolsz, és azt hiszem, direkt teszed. Már legalább kétszer megírtam, hogy a "zord" kitétel hiba volt. Jobban átgondolva helyesen így hangzott volna: az átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletû telek szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Jah, hogy valamit menet közben korrigálni a hülyeség jele? Hát, gratulálok!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek. De a diagram ezt adta, és csak arról volt szó, ami ott mutatkozik.
Azért az érdekes és sokat mondó, hogy valakinek nem az az elsõ reakciója egy tényanyaggal támogatott állításra, hogy: "hej, de érdekes, ebben lehet valami, gondoljuk csak át" hanem csípõbõl tüzel rá, kimazsolázva és a végletekig hajtva az esetleges verbális ellentmondásokat. A szavak csak szavak, még a tudományban is. Persze, szabatosságra kell törekednünk megfogalmazásainkban, de a lényeg nem ez, hanem ami a szavak mögött van. A jó megértés kedvéért körül lehet járni a dolgot, át lehet fogalmazni ugyanazt a gondolatot. Ez meg is történt, és szerintem csak az nem értette meg, mire gondoltam, aki nem akarta megérteni.
Még valami: ha megkérhetlek, ne marházz le engem nyilvánosan (és a nyilvánosság kizárásával se) Tudod, ez sértõ -valamikor ilyen esetben el szokták küldeni a párbajsegédeket.
Elárulom, hogy már azon voltam, hogy pü-ben keresetlen minõsítést küldök. Tudod, mi tartott vissza végül ettõl? Az, hogy Te is ember vagy, és miután találkoztam azokkal a gyerekekkel, akik eddig csak nick voltak a számomra, nem több, már nem volt se szívem, se gyomrom sértegetni téged, holott megérdemelnéd.
De mégis!
Az a baj kérlek alássan, hogy Te szavakon lovagolsz, és azt hiszem, direkt teszed. Már legalább kétszer megírtam, hogy a "zord" kitétel hiba volt. Jobban átgondolva helyesen így hangzott volna: az átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletû telek szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Jah, hogy valamit menet közben korrigálni a hülyeség jele? Hát, gratulálok!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek. De a diagram ezt adta, és csak arról volt szó, ami ott mutatkozik.
Azért az érdekes és sokat mondó, hogy valakinek nem az az elsõ reakciója egy tényanyaggal támogatott állításra, hogy: "hej, de érdekes, ebben lehet valami, gondoljuk csak át" hanem csípõbõl tüzel rá, kimazsolázva és a végletekig hajtva az esetleges verbális ellentmondásokat. A szavak csak szavak, még a tudományban is. Persze, szabatosságra kell törekednünk megfogalmazásainkban, de a lényeg nem ez, hanem ami a szavak mögött van. A jó megértés kedvéért körül lehet járni a dolgot, át lehet fogalmazni ugyanazt a gondolatot. Ez meg is történt, és szerintem csak az nem értette meg, mire gondoltam, aki nem akarta megérteni.
Még valami: ha megkérhetlek, ne marházz le engem nyilvánosan (és a nyilvánosság kizárásával se) Tudod, ez sértõ -valamikor ilyen esetben el szokták küldeni a párbajsegédeket.
Elárulom, hogy már azon voltam, hogy pü-ben keresetlen minõsítést küldök. Tudod, mi tartott vissza végül ettõl? Az, hogy Te is ember vagy, és miután találkoztam azokkal a gyerekekkel, akik eddig csak nick voltak a számomra, nem több, már nem volt se szívem, se gyomrom sértegetni téged, holott megérdemelnéd.
Mégegyszer és (ebben a témában) utoljára.
Thermometer 309277: "Az utóbbi 4 évtizedben többször is voltak 2-3 teles semmitérõ, enyhe szériák. Emlékeim szerint 1974/75, 1975/76 majd 1982/83 és 1983/84 (február kivételével) azután 1987/88, 1988/89, 1989/1990 mind elég vacak volt. 1994/95 se volt valami döbbenet télies. Szintén "szólóban" jelentkezett, de annál enyhébb volt 1997/98 és 2000/2001. A 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 rossz szériára a fiatalabbak is emlékeznek.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Nanovich 309278: Milyen szabály szerint tértek vissza a zord telek?
Thermometer 309284: ".... Link A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben.
Themometer 309287: "...Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december..."
Tehát a tél összemosva a decemberrel, a kérdés kikerülve. Méghozzá nem úgy, hogy"jaigenfaszságotírtammármegintbocs", hanem megint csak a mellébeszélés, meg, hogy Nanovich mekkora egy szemét, amikor kiszúrja megint az ordenáré marhaságot, meg az arra adott elmismásolós magyarázatot, és a szemétláda még szóvá is teszi.
Ez egy vicc!
Finomítva - Rudolfking
Thermometer 309277: "Az utóbbi 4 évtizedben többször is voltak 2-3 teles semmitérõ, enyhe szériák. Emlékeim szerint 1974/75, 1975/76 majd 1982/83 és 1983/84 (február kivételével) azután 1987/88, 1988/89, 1989/1990 mind elég vacak volt. 1994/95 se volt valami döbbenet télies. Szintén "szólóban" jelentkezett, de annál enyhébb volt 1997/98 és 2000/2001. A 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 rossz szériára a fiatalabbak is emlékeznek.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Nanovich 309278: Milyen szabály szerint tértek vissza a zord telek?
Thermometer 309284: ".... Link A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben.
Themometer 309287: "...Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december..."
Tehát a tél összemosva a decemberrel, a kérdés kikerülve. Méghozzá nem úgy, hogy"jaigenfaszságotírtammármegintbocs", hanem megint csak a mellébeszélés, meg, hogy Nanovich mekkora egy szemét, amikor kiszúrja megint az ordenáré marhaságot, meg az arra adott elmismásolós magyarázatot, és a szemétláda még szóvá is teszi.
Ez egy vicc!
Finomítva - Rudolfking
Ráadásul bemutattam azt az ominózus diagramot. Ennél tanulságosabb szemléltetés nem sok létezhet annak számára, aki informálódni óhajt az elmúlt évtizedek kora teleirõl.
Semmi mást nem tettem, csak leírtam, ami a diagramon látszik: hogy egyhuzamban 4-nél több átlagosnál enyhébb december egyszer sem fordult elõ a 60 év alatt. Igaz, magyarázatot erre nem adtam, mert nem is tudok. Hipotézisem van, de ahol Nano grasszál, ott ennek elõadása "életveszélyes" volna. Egyébként a lényeg pont az: mi változtatja meg, torzítja el itt a puszta valószínûséget?
Saját, immár közel 45 éves megfigyeléseim vezettek el ahhoz a megállapításhoz, hogy az enyheteles szériák 2-3-4 évet foglalnak magukban. Meglepetéssel vettem észre, hogy Hari Seldon diagramja ezt igazolni látszik.
Ennyi a történet, nem több. Talán jobb lett volna, ha eleve nem reagálok Nano amúgy is provokatív kérdésére.
Ez most komoly? Vagy elõrehoztad április 1-jét?
Amit te írsz, az igaz. Csakhogy az esperes úr nem ezt írta. Hanem, mégegyszer: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.
Ráadásul ezt szabálynak állítva be. Azért ne mááár... Társalgó...
Amit te írsz, az igaz. Csakhogy az esperes úr nem ezt írta. Hanem, mégegyszer: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.
Ráadásul ezt szabálynak állítva be. Azért ne mááár... Társalgó...
Az biztos, az már egy más kérdés, hogy milyen idõléptékû idõszakokat nézünk. Mi nem biztos, hogy azt megérjük.
Az az igazság, hogy itt pont ennek ellentmondó dolgokra akart rávilágítani Thermometer, csak hát lassan állandó célpont lesz
Mindenkinek javaslom a kísérletet: fogjon egy pénzérmét és dobja fel 50szer. Meglepõ szabályosságok, sorozatok esnek ki és az emberi agy, ami a szabályokat, a formákat, az ismétlõdéseket keresi, fog is benne találni, nem is egyet.
Ugyanakkor meglepõen sok lesz a hosszú ismétlõdõ szakasz, a 6-8 elemû ugyanolyan sor. Amire nem is számítanánk (és ez is valószínûségszámítás, Cauchy meg tud erõsíteni benne).
Na már most, ha ilyen nincs a telekben, akkor annak LEHET, hogy van egy oka, egy magyarázata, akad valami olyan folyamat, ami nem engedi, hogy 6-8 telünk zsinórban enyhe legyen. Persze én amondó vagyok, hogy aki ilyet állít és hivatkozik rá (nem csak érdekességképp említi), az járjon utána, hogy mi lehet az oka. De érdekességképp említeni egy meteorológiai társalgóban ugye nem baj???!!?!?
Ha már VáraljaMet megtehette, hogy a hosszútávú fórumban olyanokat írt, hogy valami változást 15 év eltolással követ egy másik. 15 év. Mégse hordta le senki, mert volt annyi tisztelet felé. Oké, hogy másvalaki sokszor áll elõ elméletekkel, ezért kevesebb a tisztelet irányába, de azért ez nem azt jelenti, hogy mindig minden mondatába bele kell kötni, mert így lesz az ember butább, mint akibe beleköt.
Mindenkinek javaslom a kísérletet: fogjon egy pénzérmét és dobja fel 50szer. Meglepõ szabályosságok, sorozatok esnek ki és az emberi agy, ami a szabályokat, a formákat, az ismétlõdéseket keresi, fog is benne találni, nem is egyet.
Ugyanakkor meglepõen sok lesz a hosszú ismétlõdõ szakasz, a 6-8 elemû ugyanolyan sor. Amire nem is számítanánk (és ez is valószínûségszámítás, Cauchy meg tud erõsíteni benne).
Na már most, ha ilyen nincs a telekben, akkor annak LEHET, hogy van egy oka, egy magyarázata, akad valami olyan folyamat, ami nem engedi, hogy 6-8 telünk zsinórban enyhe legyen. Persze én amondó vagyok, hogy aki ilyet állít és hivatkozik rá (nem csak érdekességképp említi), az járjon utána, hogy mi lehet az oka. De érdekességképp említeni egy meteorológiai társalgóban ugye nem baj???!!?!?
Ha már VáraljaMet megtehette, hogy a hosszútávú fórumban olyanokat írt, hogy valami változást 15 év eltolással követ egy másik. 15 év. Mégse hordta le senki, mert volt annyi tisztelet felé. Oké, hogy másvalaki sokszor áll elõ elméletekkel, ezért kevesebb a tisztelet irányába, de azért ez nem azt jelenti, hogy mindig minden mondatába bele kell kötni, mert így lesz az ember butább, mint akibe beleköt.
A 110% az igazi! Én azt szeretem. Az is van olyan gyakran nyáron nappal, mint a 90-100 .
Nekem azok a helyzetek tetszenek mikor este/hajnalba jönnek a hosszantartó zivatarok napközbe meg még 30 fok 90-100%-os pára este meg lehet izgulni 
Igen, természetesen 19-e szombat éjjel volt.
Ritka eset mikor nálam is volt valami. A 2:10-es radaron az majdnem felettem volt, közel felhõszakadással. Igaz elõtte 2:05 körül volt a nagyja felettem, akkora már északabbra húzódott a zivatar.
Ezelõtt augusztus 17. , aug. 16. , június 9-e és május 20.-a ami érdemi eseményt hozott itt is.
Tehát nálam csak 5 db esemény volt, ami értékelhetõ, ezen belül 2 nap ütött, a május 20-i késõ esti zivatar, mely a Balaton felõl jött, felettem purcant ki, de pont ekkor siklott rá a hf, AMI 40 PERCIG 90-100 km/o-s károkozó széllel járt.
És augusztus 16-án éjfél elõtt összejött a viharos szél ( Wgmax 78.5 km/ ), felhõszakadás, lecsapóparádé kombó ebbõl a cellából Link Link
Ritka eset mikor nálam is volt valami. A 2:10-es radaron az majdnem felettem volt, közel felhõszakadással. Igaz elõtte 2:05 körül volt a nagyja felettem, akkora már északabbra húzódott a zivatar.
Ezelõtt augusztus 17. , aug. 16. , június 9-e és május 20.-a ami érdemi eseményt hozott itt is.
Tehát nálam csak 5 db esemény volt, ami értékelhetõ, ezen belül 2 nap ütött, a május 20-i késõ esti zivatar, mely a Balaton felõl jött, felettem purcant ki, de pont ekkor siklott rá a hf, AMI 40 PERCIG 90-100 km/o-s károkozó széllel járt.
És augusztus 16-án éjfél elõtt összejött a viharos szél ( Wgmax 78.5 km/ ), felhõszakadás, lecsapóparádé kombó ebbõl a cellából Link Link
Nekem tavaly nyárról az olyan helyzetek hiányoztak, amikor egy adott hét minden napján folyamatosan van esély helyi záporok, zivatarok kialakulására. A hidegfrontok itt gyakran csak porvihart hoznak. Én imádom, amikor már délelõtt 10 körül megjelennek az elsõ gomolyok, és szinte facsarni lehet a vizet a levegõbõl. Olyankor szinte biztosra veszi az ember, hogy este 6 óráig becsúszik 1-2 zivatart. És meg is történik. Én megõrülök, ha egy nyári hét zivatar nélkül telik el. 
És meg is történik. Én megõrülök, ha egy nyári hét zivatar nélkül telik el.
Igen. Budapesten jó szezon volt, igaz rövid, nálam meg egy kalap ......
És a távolság légvonalban csak 15-20 km, ha egy átlagot veszek. Óbuda 8 km, Pest vége 28 km.
Budapesten késõn indult, május 20-án volt az elsõ szebb akció, aztán csend.
Utána június 9-én jött a 2 . komoly akció, ezután megint hosszú csend.
Az igazi beindulás a július 8-i brutál HP szupercellával jött, ez volt a 3. eset és innentõl augusztus 17-ig több komoly, vagy komolyabb zivataros akció is volt.
A 4. július 18-án, az 5. július 23-án, a 6. július 25-én, a 7. augusztus 5-én, a 8. augusztus 16-án, a 9. augusztus 17-én, ez volt a másik Top a július 8-i mellett.
Aztán megint hosszú kihagyás és szeptember 21-én volt az év 10., egyben utolsó komoly vagy komolyabb zivataros pesti akciója.
Röviden : A 2015-ös szezon rövid, de ütõs volt, Pesten.
Mind a 10 felsorolt dátumhoz lehet találni Bp. valamely részérõl piros vagy fekete radarjeleket.
Nyilván hülyeség egy 10-100 négyzetkilométeres települést összehasonlítani az 525 négyzetkilométeres fõvárossal.
Pl. én ahol lakom, egy 25 km2-es területû város, Budapest meg 525 km2, vagyis 21-szer akkora.
Ezért Budapesten mindig jobb zivatarszezon lesz mint nálam, hiszen jóval nagyobb területen képzõdhet, vagy sodródhat be zivatar. Meg hát az a bizonyos városi hõsziget sem hátrány ( zivatar terén ), hõségben csapás.
És a távolság légvonalban csak 15-20 km, ha egy átlagot veszek. Óbuda 8 km, Pest vége 28 km.
Budapesten késõn indult, május 20-án volt az elsõ szebb akció, aztán csend.
Utána június 9-én jött a 2 . komoly akció, ezután megint hosszú csend.
Az igazi beindulás a július 8-i brutál HP szupercellával jött, ez volt a 3. eset és innentõl augusztus 17-ig több komoly, vagy komolyabb zivataros akció is volt.
A 4. július 18-án, az 5. július 23-án, a 6. július 25-én, a 7. augusztus 5-én, a 8. augusztus 16-án, a 9. augusztus 17-én, ez volt a másik Top a július 8-i mellett.
Aztán megint hosszú kihagyás és szeptember 21-én volt az év 10., egyben utolsó komoly vagy komolyabb zivataros pesti akciója.
Röviden : A 2015-ös szezon rövid, de ütõs volt, Pesten.
Mind a 10 felsorolt dátumhoz lehet találni Bp. valamely részérõl piros vagy fekete radarjeleket.
Nyilván hülyeség egy 10-100 négyzetkilométeres települést összehasonlítani az 525 négyzetkilométeres fõvárossal.
Pl. én ahol lakom, egy 25 km2-es területû város, Budapest meg 525 km2, vagyis 21-szer akkora.
Ezért Budapesten mindig jobb zivatarszezon lesz mint nálam, hiszen jóval nagyobb területen képzõdhet, vagy sodródhat be zivatar. Meg hát az a bizonyos városi hõsziget sem hátrány ( zivatar terén ), hõségben csapás.
Budapesten nem volt olyan rossz a tavalyi szezon, ott nagy zivatarból (felhõszakadás, jégesõ, szélvihar, szupercella) is volt legalább 3, meg ezen kívül több kisebb. Bluli gondolom ottanra értette.
Viszont valóban voltak olyan országrészek, ahol sokkal gyengébb volt a szezon, pl. itthon sem volt valami nagy eresztés (a száraz zivatarokat is számolva nálunk 11, csak a csapadékot is produkálókat véve 7 zivataros nap volt a nyári hónapokban összesen). A július azért megmentette a nyár becsületét, de az augusztust pl. még a március is lepipálta zivatarok szempontjából.
Viszont valóban voltak olyan országrészek, ahol sokkal gyengébb volt a szezon, pl. itthon sem volt valami nagy eresztés (a száraz zivatarokat is számolva nálunk 11, csak a csapadékot is produkálókat véve 7 zivataros nap volt a nyári hónapokban összesen). A július azért megmentette a nyár becsületét, de az augusztust pl. még a március is lepipálta zivatarok szempontjából.
Tényleg elég nyamvadt volt a tavalyi konvektív szezon Szegeden, az OMSZ napijelentéseket megnézve csak 9 db zivataros nap volt egész nyáron, ennek a nagyja is csak július végén, augusztus elején.
Bár 2015-rõl rémlik nekem egy szebb zivataros akció Szegedrõl, ez pedig május 19-e egy keddi nap volt.
Link Jelentõs esõ, közel viharos szél és sok villám. Volt jég is. Link , radar Link
Bezzeg elõtte 2014-ben!
Tudnának mesélni a környékbeliek a 2014-es szegedi zivatarszezonról.
Bár 2015-rõl rémlik nekem egy szebb zivataros akció Szegedrõl, ez pedig május 19-e egy keddi nap volt.
Link Jelentõs esõ, közel viharos szél és sok villám. Volt jég is. Link , radar Link
Bezzeg elõtte 2014-ben!
Tudnának mesélni a környékbeliek a 2014-es szegedi zivatarszezonról.
Ezzel vitatkoznék...
Számszerûleg mégis mennyi az a jópár? Itt 3 nyavajás zivatarszerûségre futotta 90 nap alatt!!! Gondolom ez mindent elmond.
Az elsõ nyári hónap a június, 9 mm-rel zárt. Soha ilyen nyarat.
Számszerûleg mégis mennyi az a jópár? Itt 3 nyavajás zivatarszerûségre futotta 90 nap alatt!!! Gondolom ez mindent elmond.
Az elsõ nyári hónap a június, 9 mm-rel zárt.
Soha ilyen nyarat. 
Végül a péntek-szombat páros megmentette a hónap becsületét, így két fagyos nappal búcsúzunk a februártól ..
Köszönjük tél, szép nem volt, jó sem annyira, viszlát 8 hónap múlva, lassan jöhetnek a száraz, zivatar mentes frontok is.
Köszönjük tél, szép nem volt, jó sem annyira, viszlát 8 hónap múlva, lassan jöhetnek a száraz, zivatar mentes frontok is.
Épp ma nézegettem ismét a szegedi adatokat. A napi 4 adatból számolt átlag az elmúlt 26 napban 6.28°C, 24 adatból számolt átlag 6.36°C.
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!
5 házzal felettem az utca mellett van egy gyönyörû bokor csoport ( fogalmam sincsen mi a neve ), gyönyörû rózsaszínû virágok borítják be tavasszal, aztán már csak a gyönyörû zöld, majd egyre sötétzöldebb, barnásodó levelek maradnak rajta.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.
Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.
Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.
De rajtra készen, duzzadtan várakoznak a rügyek már azért, vannak olyan fák ahol nem sok kell majd a kipattanáshoz.
A napállás Zivipötty! 
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.
Január 27-ike óta ma reggel fagyott újra elõször itt a dombon -0,2 fokkal. Város mélyebben fekvõ területen persze többször volt fagy. Kedvencem a múltkori eset, amikor a völgyben vastagon deres volt minden, de itt a dombon lévõ füves területen egy árva dér sem volt, csak harmat. Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél.
Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél. 
Remélem bejön az Ecm 20 fokos várakozása jövõ vasárnapra, bár még emelhetne a téten! 
Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit!
Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit! 
A mandula kivirágzik már januárban is, ha van néhány napos és enyhe nap, abból nem lehet kiindulni.
Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.
Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.
Ez az enyheség bõven kevés volt a legtöbb fajta gyümölcsfa virágzásának beindításához. Megfigyelésem szerint legkorábban a mandula virágzik. A gyõri hõszigetben nemegyszer elõfordult, hogy enyhe február-végeken virágozni kezdett egy bizonyos kertben. Mostanában nem jártam arrafelé, tehát nem tudom, kivirágzott-e. Szerintem határeset a mostani idõjárás ebbõl a szempontból. Mégpedig azért, mert a huzamos napsütés, és a 15 fok fölötti hõmérsékletek errefelé hiányoztak. A következõ etapban a barackfélék szoktak virágozni, de ehhez már valódi tavaszi melegek kellenek. A csopaki kertünkben március 15-e elõtt csak nagy ritkán virágzott az õszibarack, viszont annál többször volt olyan, hogy ekkor még csak nem is ébredeztek a rügyek. (A legjópofább eset 1996 márc. 15-én volt: a kapu elõtt akkora olvadó hófuvatag feküdt, hogy lapáttal kellett széthányni az autóval való behajtáshoz. Egész nap köd, szélcsend és +1 fok volt a Balatonnál. Ja, volt még jobb is 1976-ban: akkor márc. 15-e elõtt néhány nappal egész napos fagy, szinte összefüggõ hótakaró, és félig befagyott Balcsi fogadott. Haj, régi szép idõk!)
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat