Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ha már amatõrök, 8-kor a két szélsõérték: Kendig csúcs(Kõszegi-hg) +15 fok, Barlahida(Zala) -5 fok.
(Hozzáteszem, a K. csúcson lévõ állomásról láttam korábban képet, messze van a szabályos elhelyezéstõl, finoman szólva - ez persze nem azt jelenti, h. jelen helyzetben ez az érték nem lehet reális)
(Hozzáteszem, a K. csúcson lévõ állomásról láttam korábban képet, messze van a szabályos elhelyezéstõl, finoman szólva - ez persze nem azt jelenti, h. jelen helyzetben ez az érték nem lehet reális)
Egészen pontosan Dél-Pestre 01.27-én: 9 óra 20 perc a nappal, ez pedig (a 8:29 -es minimumhoz képest) +51 perc. A nap maximális beesési szöge pedig már 24,07 fok (ez a 19,2 fokhoz képest már közel 5 fokos emelkedés).
Ami szerintem sokkal fontosabb "mutató szám", hogy mennyi ideig van 20 fok vagy a fölött a nap (amikor van érdemi besugárzás): ez az ország nagy részén 0:00 perc december 22-én (!), de jelenleg Dél-Pesten már 3 óra 29 perc.
Hangulati szempontból, vagyis a világos órák száma (amikor is -6 fok, vagy a "fölött" van a nap a horizonthoz képest) már 10 óra 27 perc már!
És a csillagászati "folyamatok" csak most gyorsulnak igazán!
Forrás: Link
Ami szerintem sokkal fontosabb "mutató szám", hogy mennyi ideig van 20 fok vagy a fölött a nap (amikor van érdemi besugárzás): ez az ország nagy részén 0:00 perc december 22-én (!), de jelenleg Dél-Pesten már 3 óra 29 perc.
Hangulati szempontból, vagyis a világos órák száma (amikor is -6 fok, vagy a "fölött" van a nap a horizonthoz képest) már 10 óra 27 perc már!
És a csillagászati "folyamatok" csak most gyorsulnak igazán!
Forrás: Link
Tegnap este kb. 10 és fél 11 között gigapelyhes havazásban volt itt részem, ritka vendég az ilyen errefelé, kb. 4-5 cm-es pelyhek hullottak alá. A közvilágitás fényszórójának az élére amikor ráesett egy ilyen pehely valósággal szétporlott és kisebb darabokban hullott tovább.
Gyönyörû látvány volt, kb. 20-30 percig tartott és le is dobott kb. 3-4 cm havat.
Késõbb próbálok majd videót is megosztani.
Gyönyörû látvány volt, kb. 20-30 percig tartott és le is dobott kb. 3-4 cm havat.
Késõbb próbálok majd videót is megosztani.
Persze hogy rövidek a nappalok, hiszen még csak január vége van.
A napos órák száma most még legfeljebb 9 óra még mindig csak. De február közepén már 10 óra lesz.
A napos órák száma most még legfeljebb 9 óra még mindig csak. De február közepén már 10 óra lesz.
Arról kis tudni kell, hogy a növények többsége egyfajta napfénytartam-mérõként mûködik. A növény csak akkor virágzik, ha a nappalok hossza egy bizonyos mértéket elér. Ha nem éri el, akkor a növény nem virágzik ki akkor sem, ha a hõmérséklet bõven elegendõ volna hozzá. A biológia eszerint megkülönböztet hosszú nappalos, és rövid nappalos fajokat.
A még mindig nagyon rövid nappalok mellett a növények nagy része még igen enyhe idõben sem virágzik ki.
A még mindig nagyon rövid nappalok mellett a növények nagy része még igen enyhe idõben sem virágzik ki.
Elviselhetetlen hõingás volt ma. 0 fokról indulva elértük egészen a kerek 1 fokot. Izzadtam is rendesen ebben a ködben.
A Floonak címzettet hasonlóan gondolom én is.
De a 2014-es meleg február megmutatta, hogy mennyivel korábban tud beindulni a vegetáció, mint pl. az elõtte lévõ 2013-as évben, mikor a február átlagnál csak picit volt melegebb, a március meg hidegebb.
Hiszen pl. 2013-ban április 5-e körül még full kopasz volt a táj, míg 2014-ben április 5. körül már rendesen virágoztak a fák, növények, egyesek már leveleztek is.
Tehát van bõven különbség, egy enyhe február csodákra képes. Fõleg ha utána márciusban is marad a bõven pozitív anomália.
A legdurvább a 2008-as február volt. Február végén már elindult egyes fák virágzása a környékemen is.
Akkor mi lehetett délnyugaton!?
De a 2014-es meleg február megmutatta, hogy mennyivel korábban tud beindulni a vegetáció, mint pl. az elõtte lévõ 2013-as évben, mikor a február átlagnál csak picit volt melegebb, a március meg hidegebb.
Hiszen pl. 2013-ban április 5-e körül még full kopasz volt a táj, míg 2014-ben április 5. körül már rendesen virágoztak a fák, növények, egyesek már leveleztek is.
Tehát van bõven különbség, egy enyhe február csodákra képes. Fõleg ha utána márciusban is marad a bõven pozitív anomália.
A legdurvább a 2008-as február volt. Február végén már elindult egyes fák virágzása a környékemen is.
Akkor mi lehetett délnyugaton!?
Igen, az. A T850 meteorológiailag valóban jobb döntés lenne, majd márciusban megpróbálkozom vele. Nyilván a T2m sok szempontból nem jó, de alapból mégiscsak azt nézik sokan, illetve azért azt sem árt tudni, hogy a modell az adott helyzetben és idõtávban hogyan muzsikál e szempontból.
Floo: Tényleg hihetetlen, hogy ez a vegetációs dolog minden évben elõjön. Pedig az elmúlt években voltak sokkal enyhébb hónapok is, pl. 2014-ben február elsõ napjait leszámítva végig röpködtek a 10-15 fokok a Dunántúl nagy részén, éjszakánként alig fagyott, mégsem indult be semmi. (A kora tavaszi virágok virágzását én nem tekintem a vegetáció beindulásának, a vegetáció nálam a fák növények rügyezésével, a gabonák sarjadásával indul be).
Floo: Tényleg hihetetlen, hogy ez a vegetációs dolog minden évben elõjön. Pedig az elmúlt években voltak sokkal enyhébb hónapok is, pl. 2014-ben február elsõ napjait leszámítva végig röpködtek a 10-15 fokok a Dunántúl nagy részén, éjszakánként alig fagyott, mégsem indult be semmi. (A kora tavaszi virágok virágzását én nem tekintem a vegetáció beindulásának, a vegetáció nálam a fák növények rügyezésével, a gabonák sarjadásával indul be).
Jelen pillanatban a talaj 5 centi mélyen -1 fokos, kell pár nap amíg kienged.
Más tészta, hogy nem tudom téli idõszakban ez a talajhõmérés hogy mûködik, mert egy ismerõsömnek csõtörése volt, próbálták kiásni a talajt, és azt mondja úgy át volt fagyva a talaj, hogy a markoló alig bírta kiásni.
Persze nem láttam az esetet nem tudom, de egy hetes fagy után 5 centi mélyen csak -1 fok van, kicsit keveslem.
Na de mindegy, a lényeg a lényeg, hogy január végén február elején egy ilyen fagyból indulva egy hét vagy két hét enyheség édeskevés ahhoz, hogy bármi meginduljon.
Érdekes hogy Ti mindig aggódtok a kártevõk elpusztulása miatt, a betegségek enyhe idõben való terjedése miatt, a januárban meginduló növények elfagyása miatt, de a -30 fok miatt soha nem aggódik senki.
Várjátok a -20 fokos 850-et nagy hóval, meg irigykedtek az amerikai hidegbetörések miatt, de hogy a -30 fok milyen károkat okoz az nem érdekel senkit.
Csak ha elmarad.
Ebbõl látszik hogy ezek a beindul a vegetáció meg nem fagynak ki a kártevõk dolog ez csak arra jó, hogy okot találjatok arra, hogy miért nem jó az enyhe idõ, miért lenne jobb a fél méteres hó -30 fokkal.
Nem kell rá okot találni, ha Nektek jó, akkor legyen jó ok nélkül azért, mert jó!
Közben ugyanolyan káros lenne, mint egy beinduló vegetációra érkezõ hideg, vagy hogy a vírusok nem fagynak meg, vagy hogy a kártevõk nem nyiffannak ki.
Holott tudjuk, hogy a vírusok akkor tudnak szaporodni a testben, ha a testhõ lecsökken, márpedig amikor -30 fokban kell munkába menni, akkor jobban lecsökken, mint +15 fokban és napsütésben.
Persze sokan ezt úgy képzelik el, hogy -30 fok van éjjel, a vírusok meg kõvé fagyva koppannak a fagyott hó tetejére hullva, aztán reggelre 10 centi vastagon borítja a hó tetejét a sok kinyiffant vírus.
Az is igaz, hogy enyhe idõben lengébben öltözik az ember, akkor meg azért fázik meg, de egy kemény téli idõszak nagy hidegekkel ugyanúgy elõnyös a betegségeknek.
A kártevõket meg tudjuk!
De hogy ez minden télen elõjön, az durva, pedig vannak enyhe meg durva telek egymás után, és látott már valaki kevesebb kártevõt?
Volt már enyhe télen nulla járvány és hideg télen járvány meg fordítva is.
Meg enyhe téli periódus után is volt már tél, aztán nem lett semminek semmi baja, meg volt enyhe téli idõszak után hogy nem lett hideg.
Ez a tél idáig is sokkal telebb volt mint az elõzõ, ezután a két hét után meg úgyis vált, nem hiszem el hogy nem lehet megérteni hogy a tél nálunk nem -20,-30 fokról meg fél méter havakról szól szeptember 1-tõl május 31-ig.
Hanem enyhébb és hidegebb idõszakok váltakozásairól.
Lehet hogy ezután a két hetes blokk után ránk szakad az északi sark, aztán mindenki megnyugszik.
Más tészta, hogy nem tudom téli idõszakban ez a talajhõmérés hogy mûködik, mert egy ismerõsömnek csõtörése volt, próbálták kiásni a talajt, és azt mondja úgy át volt fagyva a talaj, hogy a markoló alig bírta kiásni.
Persze nem láttam az esetet nem tudom, de egy hetes fagy után 5 centi mélyen csak -1 fok van, kicsit keveslem.
Na de mindegy, a lényeg a lényeg, hogy január végén február elején egy ilyen fagyból indulva egy hét vagy két hét enyheség édeskevés ahhoz, hogy bármi meginduljon.
Érdekes hogy Ti mindig aggódtok a kártevõk elpusztulása miatt, a betegségek enyhe idõben való terjedése miatt, a januárban meginduló növények elfagyása miatt, de a -30 fok miatt soha nem aggódik senki.
Várjátok a -20 fokos 850-et nagy hóval, meg irigykedtek az amerikai hidegbetörések miatt, de hogy a -30 fok milyen károkat okoz az nem érdekel senkit.
Csak ha elmarad.
Ebbõl látszik hogy ezek a beindul a vegetáció meg nem fagynak ki a kártevõk dolog ez csak arra jó, hogy okot találjatok arra, hogy miért nem jó az enyhe idõ, miért lenne jobb a fél méteres hó -30 fokkal.
Nem kell rá okot találni, ha Nektek jó, akkor legyen jó ok nélkül azért, mert jó!
Közben ugyanolyan káros lenne, mint egy beinduló vegetációra érkezõ hideg, vagy hogy a vírusok nem fagynak meg, vagy hogy a kártevõk nem nyiffannak ki.
Holott tudjuk, hogy a vírusok akkor tudnak szaporodni a testben, ha a testhõ lecsökken, márpedig amikor -30 fokban kell munkába menni, akkor jobban lecsökken, mint +15 fokban és napsütésben.
Persze sokan ezt úgy képzelik el, hogy -30 fok van éjjel, a vírusok meg kõvé fagyva koppannak a fagyott hó tetejére hullva, aztán reggelre 10 centi vastagon borítja a hó tetejét a sok kinyiffant vírus.
Az is igaz, hogy enyhe idõben lengébben öltözik az ember, akkor meg azért fázik meg, de egy kemény téli idõszak nagy hidegekkel ugyanúgy elõnyös a betegségeknek.
A kártevõket meg tudjuk!
De hogy ez minden télen elõjön, az durva, pedig vannak enyhe meg durva telek egymás után, és látott már valaki kevesebb kártevõt?
Volt már enyhe télen nulla járvány és hideg télen járvány meg fordítva is.
Meg enyhe téli periódus után is volt már tél, aztán nem lett semminek semmi baja, meg volt enyhe téli idõszak után hogy nem lett hideg.
Ez a tél idáig is sokkal telebb volt mint az elõzõ, ezután a két hét után meg úgyis vált, nem hiszem el hogy nem lehet megérteni hogy a tél nálunk nem -20,-30 fokról meg fél méter havakról szól szeptember 1-tõl május 31-ig.
Hanem enyhébb és hidegebb idõszakok váltakozásairól.
Lehet hogy ezután a két hetes blokk után ránk szakad az északi sark, aztán mindenki megnyugszik.
Ez a T2m? Mert tetszik az ötlet, de a T2m az nem jó... Nem lehetne inkább a T850 vagy valami kevésbé hektikus, szóródó, 24 órára is lutri érték? Annyi de annyi mindentõl függ a T2m, hogy nem fog valós képet adni a modellek megbízhatóságáról, túl erõs lesz a "zaj".
Az én ötletem pressure, T850, T925 lenne, esetleg csemegének csapadék (ami olyan, mint a T2m, de mégis nagyon fontos, és rövid idõtartományban (72h) érdekes lehet).
Az én ötletem pressure, T850, T925 lenne, esetleg csemegének csapadék (ami olyan, mint a T2m, de mégis nagyon fontos, és rövid idõtartományban (72h) érdekes lehet).
Nálunk a hóvirág már jan.elején kinyílt. Tavaly is ,elõtte is. Semmi különleges nincs ebben.
Ha Észak-Dunántúlon (egész pontosan a Kisalföld középsõ területén) megmaradunk a 10-15 fokos intervallumban, akkor, legalábbis vidékem vonatkozásában, nem fogom rendkívülinek tekinteni a dolgot. Tizenöt foktól már meglepõ lenne, és igen remélem, ilyen magas hõmérsékletet se ezen a héten, se a rákövetkezõn nem fogok mérni.
Ha kb. 10 napig 10 fokot elérõ, enyhén meghaladó Tmax-ok lesznek, akkor be fog indulni a vegetáció, nincs mese. Legalábbis egy sor hagymás növény: hóvirág, esetleg krókusz is (bár ez utóbbi inkább csak városi hõszigetben) ki fog hajtani. Ibolya ellenben nem hiszem, hogy lesz errefelé, az valamivel azért melegigényesebb. A fûz szinte biztosan barkásodni fog. Véleményem szerint azonban -bár nem vagyok agrár-szakember- a fák nagyrészt még a mélynyugalom állapotában vannak, legtöbbüknél aligha indul meg a nedvkeringés.
Évtizedes tapasztalatok alapján egyébként azt szoktam mondani, ha már a bodza is elkezd levelesedni, a télnek kakukk. Onnan már nem szokott visszaút lenni a nagyobb hidegekhez.
Ha kb. 10 napig 10 fokot elérõ, enyhén meghaladó Tmax-ok lesznek, akkor be fog indulni a vegetáció, nincs mese. Legalábbis egy sor hagymás növény: hóvirág, esetleg krókusz is (bár ez utóbbi inkább csak városi hõszigetben) ki fog hajtani. Ibolya ellenben nem hiszem, hogy lesz errefelé, az valamivel azért melegigényesebb. A fûz szinte biztosan barkásodni fog. Véleményem szerint azonban -bár nem vagyok agrár-szakember- a fák nagyrészt még a mélynyugalom állapotában vannak, legtöbbüknél aligha indul meg a nedvkeringés.
Évtizedes tapasztalatok alapján egyébként azt szoktam mondani, ha már a bodza is elkezd levelesedni, a télnek kakukk. Onnan már nem szokott visszaút lenni a nagyobb hidegekhez.
Ha jól emlékszem, korábban említettem, hogy a mostani, fixen 1-jétõl és 1-ától induló fáklyák helyett szeretnék olyat csinálni, amin már az adott hónap elsõ napjára is az összes (00Z-s és 12Z-s) futás szerepel, vagyis onnan indul, amikor 1-je 384 óránál van. Februárra már elkezdtem, és mivel most már 10-e utánig is ellát a GFS, feltettem ide: Link
Ez a környékbelieknek lehet inkább érdekes, de így lehet majd nézni rajta a tendenciákat. Így egy adott napra 59 futás szerepel majd, ha minden jól megy (most sajnos már kimaradt egy nap múlt héten, remélem több nem fog).
Legalább két-három naponta frissítem majd a képen ezen link alatt. A futások átlagát a piros vonalak mutatják, a valós méréseket pedig majd sárgák fogják. A folytonos vonal teli körrel a maximum, a szaggatott vonal üres körrel pedig a minimum.
Ez a környékbelieknek lehet inkább érdekes, de így lehet majd nézni rajta a tendenciákat. Így egy adott napra 59 futás szerepel majd, ha minden jól megy (most sajnos már kimaradt egy nap múlt héten, remélem több nem fog).
Legalább két-három naponta frissítem majd a képen ezen link alatt. A futások átlagát a piros vonalak mutatják, a valós méréseket pedig majd sárgák fogják. A folytonos vonal teli körrel a maximum, a szaggatott vonal üres körrel pedig a minimum.
Reméljük így lesz ahogy leírod, ettõl függetlenül ez az enyhülés most tényleg elég komolynak néz ki, nem az "ez még belefér" fajta. Ezen még az egy-két halovány atlanti hidegfrontok sem változtatnak.
Csillagászatilag még nem lehetséges olyan sok napsütés, ami komolyabban beindíthatná a vegetációt. Egy-két helyen kinyílik a hóvirág, a krókusz, esetleg az ibolya, de több nem lesz. Másrészt pedig azért így is lesznek fagyos éjszakák nyugaton, délnyugaton a meleg periódusban is.
Gondolom mindenkinek feltûnt, hogy átestünk a ló túlsó oldalára. A következõ 10 napban egészen elképesztõ Tmax-k lesznek a délnyugati országrészben. Nem is az a gond, hogy ennyire megenyhül, hanem az, hogy milyen hosszúnak néz ki ez az idõszak, tulajdonképpen nem látszik a vége. Remélem nem mondok azzal hülyeséget, hogy a Dunántúl déli és nyugati részén meg fog indulni a vegetáció, bár ennek a témának Floo a szakértõje, én csak hangosan gondolkoztam. 10 nap ilyen enyhe, szinte meleg idõ (ahogy nézem a modelleket napsütésben sem lesz hiány) megbolondíthatja a természetet. Ha ez így lesz az komoly baj, gondolom én. És ki tudja mi lesz még 10 nap után ameddig azért elég nagy biztonsággal el lehet látni. Eltarthat 3 hétig is az évszakhoz képest jóval melegebb idõ. Fagyos napok, pedig még biztosan lesznek, akár komolyabbak is, a most kezdõdõ meleg periódus után. Sok van még a télbõl.
Ugyanezen gondolkoztam. Végre egy értelmes téma a fórumban! Utánanézek este, érdekel.
Látom, érdekes.
Az jutott eszembe, hogy iylen magasságokban mi okozhat ennyire erõteljes melegedést:
- valahogy fel vagy beérkezõ por
- ózonfeldúsulás
- valamilyen más, erõsen elnyelõ anyag feldúsulás
- adiabatitus összenyomás (?)
Az jutott eszembe, hogy iylen magasságokban mi okozhat ennyire erõteljes melegedést:
- valahogy fel vagy beérkezõ por
- ózonfeldúsulás
- valamilyen más, erõsen elnyelõ anyag feldúsulás
- adiabatitus összenyomás (?)
Itt most valószínûleg nem errõl van szó, nézd meg a találatokat erre: Link
Nem tudom, én nem figyeltem rendszeresen a 10hpa szint hõmérsékletet, nem tudom, milyen szokott lenni a hõmérsékleti eloszlás, de most majd figyelni fogom.
Az ilyen mintázatokról nekem a modell valamely szisztematikus hibája jut eszembe.
Hasonlóan ahhoz, amikor 300 óra felett egyetlen giga ciklont számol a gfs, vagy óriási anticiklont.
Hasonlóan ahhoz, amikor 300 óra felett egyetlen giga ciklont számol a gfs, vagy óriási anticiklont.
Egyébként amióta figyelem ezt a paramétert, engem az lep meg, hogy 300 óra felett is nevetségesen kicsi eltérésekkel tudja elõrejelezni a GFS. Ez pedig azt jelenti, hogy a GFS 300 óra felett nem tér el teljesen a valóságtól és mutat valami elképesztõ véletlenszerû hülyeséget (mint itt sokan hisszük), hanem nagyon is jó képe van a folytatásról, csak a túlságosan összetett légköri folyamatokat nem tudja pontosan kiszámolni.
Viszont ha egyszer olyan pontos lesz a T850 elõrejelzés, mint most a T10 (vagy rendkívül sok év múlva a csapadéké esetleg...), akkor sokkal unalmasabb lesz a várható idõjárást boncolgatni. A lényeg, hogy most nem az, tele van izgalmakkal
Viszont ha egyszer olyan pontos lesz a T850 elõrejelzés, mint most a T10 (vagy rendkívül sok év múlva a csapadéké esetleg...), akkor sokkal unalmasabb lesz a várható idõjárást boncolgatni. A lényeg, hogy most nem az, tele van izgalmakkal
Jaj de butus vagy!
Mi okozhatja szerinted?
Hát a globális felmelegedééééés!
Mi okozhatja szerinted?
Hát a globális felmelegedééééés!
Itt a december elején írt télsirató fórumvárakozásom! 
1.(december eleje) December elején még nem szokott tél lenni Magyarországon nem az a klíma, majd a közepe fele.
2.(december közepe) Annál jobb minél késõbb lesz, mert annál nagyobbat fog szólni. Majd figyeljetek
3.(december vége) Hát ez a december egy fos volt. De sebaj ott a január az az igazi téli hónap, mert addigra érvényesül az északi félteke lehûlése
4. (január közepe) nem hiszem el, hogy a január is megy a levesbe. Január végén úgyis megérkezik a Szibéria express csak figyeljetek!
5.(január vége) Ekkora egy fos januárt... De semmi baj ott van még a február az is téli hónap, és itt szoktak lenne a nagyobb havak. Gondoljatok 1999-re.
6.(február közepe) Ekkor a fórum már eltemette a telet. "Nem hiszem el, hogy 3 ilyen fos tél volt egymás után" ,de még vannak optimisták akik szerint ott a március, gondoljatok 2013-ra nincs veszve semmi.
7.(március közepe) . Megjelennek a "na ugye megmondtam, hogy enyhe tél lesz" mondatok. Semmi baj majd jövõre lesz egy jó hideg havas tél!!! Már nagyon érik!!!
1.(december eleje) December elején még nem szokott tél lenni Magyarországon nem az a klíma, majd a közepe fele.
2.(december közepe) Annál jobb minél késõbb lesz, mert annál nagyobbat fog szólni. Majd figyeljetek
3.(december vége) Hát ez a december egy fos volt. De sebaj ott a január az az igazi téli hónap, mert addigra érvényesül az északi félteke lehûlése
4. (január közepe) nem hiszem el, hogy a január is megy a levesbe. Január végén úgyis megérkezik a Szibéria express csak figyeljetek!
5.(január vége) Ekkora egy fos januárt... De semmi baj ott van még a február az is téli hónap, és itt szoktak lenne a nagyobb havak. Gondoljatok 1999-re.
6.(február közepe) Ekkor a fórum már eltemette a telet. "Nem hiszem el, hogy 3 ilyen fos tél volt egymás után" ,de még vannak optimisták akik szerint ott a március, gondoljatok 2013-ra nincs veszve semmi.
7.(március közepe) . Megjelennek a "na ugye megmondtam, hogy enyhe tél lesz" mondatok. Semmi baj majd jövõre lesz egy jó hideg havas tél!!! Már nagyon érik!!!
Már 250 óránál van a csúcs (február 6. 252 óra jelenleg), a melegedés kezdete pedig 200 óránál.
Egyébként nem kell aggódni, a meleget mindig jobban megfogják a modellek.
Egyébként nem kell aggódni, a meleget mindig jobban megfogják a modellek.
Nem kötekedésnek szánom, de mióta Nyuli említette legalább egy hete elõször ezt, akkor is 300 óra feletti tartományról beszéltünk és most is így van, ha jól értem. Vagy van változás?
Csak e körül az idõpont körül lenne szimmetrikus, a melegedés elõtt még a hideg lenne túlsúlyban, utána pedig a meleg: Link
Az okát mondjuk én sem tudom, hogy miért pont ilyen mintázattal zajlik le az egész folyamat.
Az okát mondjuk én sem tudom, hogy miért pont ilyen mintázattal zajlik le az egész folyamat.
Ezt a térképet nézve elgondolkodtató, hogy mi okozhat a sztratoszférában ilyen szimmetrikus hõmérsékleti mintázatot.
Múltkor az északi sarkon volt 0 fok, két hét múlva meg a sztratoszférában is annyi lehet, mindig csak ez a meleg, nem lesz itt már tél. Link
Nyilván, mivel esõrõl van szó. Ha hó lenne, közel sem lenne ilyen erõs, sõt, döglene befelé mint ahogy tegnap tette.
Szépen csökken a T..
Na, ma volt értelme a szürke, ködös idõnek. Konzerválta a havunkat. A mai Tmax nálam 0,4 lett, az ersz is alig cseppent meg. Még mindig 5-6 centi hó. T akt:-0,8
Itt már volt az elõbb egy pár csepp záporesõ, nagy cseppekben nekikezdett aztán abba is hagyta, közben meg mínusz egy fok van. A nagy láncolat viszont újra összeállt, érdekes lesz ahogy mínusz egy fokban fog szakadni a záporesõ
Link