Ho-ho-hóváró

Azért ez február közepén a mátraszentistváni sípályán se egy megszokott látvány szerintem. Persze, elõfordul, hogy a pályán kívül nincs hó, csak hogy most pályán sincs síelhetõ hó... Link

Nem kizárt, hogy holnap itt-ott síkvidéken is láthatunk hópelyheket, de nem ez a valószínûbb.

A magasabb hegycsúcsok viszont nagy eséllyel újra behavazódhatnak. Meglátásom szerint: Mecsek nulla; Kõszegi-hegység 2-5 cm; Bakony lepel-2 cm; Dunazug 2-3 cm; Börzsöny 5 cm körül; Mátra, Zempléni-hg. 2-5 cm; Bükk 5 cm körül.

A homogenizált adatosorokra gondolom ott van szükség, ahol ezeket egy másik rendszer inputjaként adod be. Például egy éghajlatváltozást vizsgáló algoritmus bemenetként minél hosszabb változatlan adatsort vár. Nem teheted meg, hogy beadod a homogenizálatlan adatsort, hiszen nem tudod beadni az egyes mérések szakaszait, hogy 1901-1950 belváros, 1951-1990 külváros, mert nem teszi lehetõvé az adott program/algoritmus stb. Ha pedig lehetõvé teszi, akkor meg õ maga homogenizál úgyis belül, és akkor már jobb ha Te csinálod több ésszel.
Sokszor ugyanis nem elég a t - (t-1) vizsgálat, mert akkor nem tudod összevetni a t(Ásotthalom) és t(Szeged) értékeket, vagy a t(globális) és t(magyar) értékeket stb. stb. Ezért én arra tippelnék, hogy megállja a helyét a rendes és a homogenizált adatsor is, függõen attól, hogy mire használjuk.

Persze ha az adatsor maga a végeredmény akar lenni, egyedül, magában, akkor megfelelõ leírás, magyarázat mellett egyetértek azzal, amit mondasz, nem kell a homogenizáció. Azt is tudja szerintem mindenki, hogy hamis adatok állnak elõ, mégis abban a hiszemben teszik, hogy a kapott adatsor mégis pontosabb, mint homogenizáció elõtt (az adott feladatot tekintve).

Aztán lehet rosszul gondolom.

A mérési adatokkal való utólagos keveréstõl nekem is végigfut a hátamon a hideg.

A legfõbb veszélyforrás abban van, hogy ha tudom, milyen tendenciákat szeretnék kapni, akkor találok olyan eljárást, amellyel megfelelõen módosítható az adatsor.

Aztán amikor felhasználják az adatokat évtizedek múlva, lehet, hogy nem is derül ki, hogy módosítva lettek...

Szép kis köd van/volt. Link Link Link

Különbség-idõsorokból minden egyes mérési helyszínre és árnyékolási módra külön-külön kis részt kell készíteni. Az eltérések sorozatából csak azt kell figyelembe venni, amely évek adatai azonos helyszínrõl származnak.

Ha országosan 30-40 adatsort összegyûjtesz (van ennyi ), akkor minden egyes évpárra lesz több összehasonlító adat, és így legyártható egy havi, évszakos vagy éves középhõmérsékleti adatsor mindenféle bonyolult homogenizációs algoritmusok nélkül. Nincs szükség a hiányzó évek, hónapok utólagos pótlására sem, ami szintén becsapás, mert ahol nem történt mérés ott nem volt mérés és kész. Hiába pótolgatjuk utólag a hiányzó adatot, csak becsülni tudjuk a legvalószínûbb értéket, pontosan soha nem tudhatjuk meg mennyi volt Szegeden 1944 decemberében a havi középhõmérséklet ha a hadmûveletek miatt nem mérték meg.

Matematikai statisztikai szempontból tényadat ("data") csak közvetlen mintavételezéssel, megfigyeléssel birtokunkba került információ lehet. A pótolt, homogenizált "adatok" valójában nem adatok, ezek az eredeti adatok halmazának és valamilyen eljárásnak az eredményei (produktumai).

Semmi szükség a régi adatok különféle matematikai algoritmusokkal történõ utólagos módosítgatására. Ez bizonyos szemszögbõl nézve "adathamisítás" is lehet. Attól, hogy mindezt egyesek nem rossz szándékkal, hanem az összehasonlíthatóság kedvéért követik el, még az marad. Miért? Mert ha utólag levonok vagy hozzáadok 0.5 fokot egy 90 évvel ezelõtti mérési eredményhez, azzal minden kedves olvasómat becsapnám, hiszen akkor, azon a helyen nem azt a középhõmérsékleti értéket figyelték meg!

100-150 éves éghajlati idõsorok összeállításához semmi szükség a régi adatok megváltoztatására. Ha egy idõsort úgy akarunk elemezni, hogy a benne bekövetkezõ változásokat vizsgáljuk, akkor minden t-edik év adatából a t-1-ik év adatát kivonva kapunk egy ún. különbség-idõsort. Ezt az idõsort kell elemezni, nem pedig a mesterségesen elõállított, a valóságban nem létezõ, "homogenizált adatokat".

A Szegeddel kapcsolatos OMSZ álláspontot sem értem. Elõször is, bõséggel vannak Szegedrõl az évkönyvekben külterületrõl származó adatok 1950 elõttrõl. Ásotthalom mellett 1892-tõl a II. világháború alatt néhány hónap kihagyással az 1960-as évtizedik mûködött teljesen külterületi elhelyezésû állomás. Volt egy másik is kb. 1930-1960 között Újszegeden, a Mezõgazdasági Intézetben. 1870 és 1900 között pedig mértek nem városi körülmények között Makón és Szegeden.

Még valami: a városi hõszigethatás régen Szegeden nem volt olyan meghatározó, mint ma. Az 1940-es években nem volt ekkora energiafogyasztás, általában csak 1-2 szobát fûtöttek lakásonként, nem voltak aszfaltozott utcák és a maihoz hasonló ipartevékenység és autóforgalom. Emiatt az 1940-es években a Szeged-Belváros (az Egyetem háztetõs állomása) és a külterületi ásotthalmi tanya között 0,3-0,4 fok volt az évi középhõmérséklet eltérés. Ma ennél sokkal nagyobb a különbség a városi és a szabad felállítás között.

Nincs azzal baj. Hála istennek a csapokon is csavartak egy kicsit a megfelelõ irányba.
Idén elõször madárcsicsergésre ébredtem. Jókedvem lett tõle. Elkezdtem lelkesen várni a tavaszt!

Nem fanyalgok, mindössze nem tud lázba hozni egy 240 órára látható erõs elõoldali helyzet.

Velem lenne a gond?

Köszönöm!
Ez érdekes és hasznos.

Ne fanyalogj A keddi HF mögött jókora labilitású maritim hideg érkezhet a Kárpát-medencébe, jöhetnek az általam oly kedvelt télvégi hó, és graupelzáporok, esetleg kíséretében. Juhé

Most meglepõdtem, mert amiket most írtál, elég sok a közös vélemény.
Egy állomás adatsorának homogenizálása során kellenek külsõ állomások is, ha az áthelyezett állomásnál nincs párhuzamos mérés (átfedés). Persze, ahogy írtad, ez lenne a legkézenfekvõbb megoldás is. Különben honnan tudnánk, hogy miért van eltérés az átlagokban áthelyezés elõtt és után. Lehetne az is, hogy egy melegebbet egy hidegebb évtized követett, az is okozhat, nagy eltérést. Sokféle homogenizációs eljárás létezik egyébként meteorológiai adatokra, többrõl a neten is lehet találni információkat.
Sajnos a városokban az állomáselhelyezés többnyire nem úgy történt, hogy hol lenne jó helyen, hanem, hogy hol volt éppen hely neki.

Link
Aki már utálja a sok esõt, borút, napfényhiányt, annak ezt a zeneszámot ajánlom.
Különösen a refrént.
Bár csak ilyen egyszerû lenne minden.

A GFS és a GEM már 20 mm körüli csapadékot vár otthonra holnap délig, az ECMWF (+ALARO, Arome) és az UM viszont maradtak a 10-15 mm-es tartományban. Ha lejönne a 20 mm, már csak néhány mm hiányozna a 100 mm-hez, ami a hónap végéig jó eséllyel össze is jönne (tegnapelõtt 76,5 mm-nél tartottunk). A 10-15 mm-es esetben viszont azért kicsit neccesebb lenne a dolog.

Ebbõl fagyos? Mibõl?
Sokkal keményebbnek kinézõ helyzetekbõl sem lett semmi már hetek óta, és azok nem 240 órára voltak.
Ez az ingerküszöböt távcsõvel sem látja alulról.

Mc van annak a varázsa, hogy a nyugat Dunántúlon egy héten kétszer majdnem esik a hó, de hidd el van ahol nem túl izgalmas ez az egyébként is vérszegény felállás. No majd márciusban...

Rosszul közelíted meg a kérdést! (Bár lehet én meg a választ?! )

Amennyiben szisztematikus módon folyt volna az állomástelepítés és az adatfeldolgozás, akkor ez a probléma fel sem merül.
Ugyanis azokat az állomásokat, amelyeket hosszú adatsorok produkálásának céljával telepítettek, kimondottan figyelni kellett volna arra, hogy amennyiben áthelyezik õket, abban az esetben az elõzõvel analóg helyre telepítsék át õket, ami a lehetõ legjobban hasonlít az elõzõre.
A nagykanizsai állomás a múlt század elején a keleti városrészben volt dombon, azután nagyrészt fagyzugban volt, a Kanizsai-medence alján, igaz ott is volt az iskola udvarán, a repülõtéren, lassan 30-40 éve pedig már a Camping-úton van elhelyezve.
A pécsit is pakolgatták össze-vissza, belvárosból mélyebb fekvésbe, dombra, fennsíkra, ide-oda.
Miskolc is volt a reptéren fagyzugban, meg az Avason dombtetõn.
Ezeket hogy a csudába elemzed, homogenizálod?
A szegedi volt városban meg kint a reptéren, meg közben volt háztetõn az egyetem tetõteraszán, a talajtól 24 méter magasan.
Ugyanolyan, analóg fekvésbe helyezni könnyebb lett volna, mint egy fagyzugi, dombi meg városi állomás 100 éves adatsorát homogenizálni vagy csak egyszerûen elemezni, vizsgálni.

A feladatokra a válasz: a 0,8 fokos középhõmérséklet emelkedés az állomás fekvésébõl adódik, vagy a második 60 év annyival melegebb volt az adott hónapban?
Ugye ez könnyen kitalálható kontroll mérésekkel.
Vagyis mérni kell ugyanott, ahol volt az elõzõ állomás, és 1-2 év alatt kijön, hogy a 0,8 fokos különbségbõl mennyi a fekvésbõl származó különbség.
Persze figyelembe kell venni a két állomás fagylefolyásbeli különbségét, adott év jellegét, borultságát, szelességét, csapadékosságát, amennyiben van fagylefolyás, akkor a derült éjszakák számát.
Mert egy derültebb évben nagyobb különbség van a kisugárzási inverziós különbségek miatt, mint ha sokat borult az idõ.

Akármelyiket tekinted legmelegebbnek, ez csak játék a számokkal.
Szórakozásra jó.

Még itt is említést tesz róluk, viszont csak néhány mondatban. Link

30 fok március elején annyira nem izgalmas.

Miért?Ez nekünk kemény elõoldal nem?Ez a többi nyugati országnak lenne jó!

Kezdetben igen, de egy ilyen AC-híddal nálunk is gyorsan fagyos lenne a hangulat.

Németországra, Angliára, Franciaországra a hátoldalon

Nézem is, hátha még összejön ide :

Csodálkozom, hogy a friss ECM nem érte el a télkedvelõk ingerküszöbét, pedig ez nem lenne kutya: Link

"A másik érdekesség a tölgyfák : Rendszeresen megfigyelhetõ városban és erdõkben egyaránt, hogy a fák nem dobják le az összes levelet, sõt olyan is van amelyiken mind ott marad. Nem zölden, hanem kivétel nélkül barnán lógnak a fákon. Hidegtõl függetlenül enyhe és hideg teleken is több fa van melyeken rajta marad a levélzet.
És csak akkor hullanak le a barna levelek, mikor áprilisban elkezdenek rügyezni a tölgyek."


Üdvözletem!

Ajánlom figyelmedbe ezzel kapcsolatban Debreczy Zsolt a kiváló dendrológus remek cikkét.

Link

A GFS nyert.

Na melyik lehet az egyetlen nap, amikor nem esik Pesten semmi? Hát persze, hogy az elõrejelzési verseny napja.

Na ne, logikával, matekkal itt nem mész semmire, a meteorológia az a megérzések és az elbeszélések tudománya

Fecó!

Ki gondolta volna, hogy a mai melegfrontnak ilyen súlyos élettani hatásai lesznek? De vissza az idõ-álláshoz: mifelénk jó pár napja igen barátságtalan, felhõs, hochnebeles idõ van. Ezt meg sajnos - esõvel körítve - meg két napig ki kell bírni, utána kapunk vasárnap, illetve hétfõn egy kis ízelítõt a tavaszbol, mígnem jövõ keddtõl ismét egy hullámzó/veszteglõ front lehet jó pár napig a vendégünk, utána pedig sajnos úgy néz ki, hogy továbbra sem nyugszik meg idõjárásunk, ki tudja, mikor mászunk ki a ciklonok szorításából es a levitézlett telet felváltó Tavasz mikor tálal fel egy kis nyitni kékes gerincvelot

Merre mentek el a mára várt záporok zivatarok ? Volt ma csapadék valahol ?

Még a Cfs hiányzik!
De nem illene a képbe,mert azon a télnek nyoma sincsen!

Hosszútávúban én is erre hajazok mint te.

Ha mást nem: konvektív csapadékban gazdag, hüvõs, szeles hózáporos,záporos idõnk már régen volt. Kedves Thermo.
Jó lesz az a hónap legvége vagy akár a Március.

Ma szárnyal a színvonal a fórumban. Kiderült, hogy ez volt a Föld kerekség utolsó enyhe tele, ezután beköszönt a jégkorszak slusz-passz, majd teljesen biztossá vált, hogy márciusban és áprilisban lesz majd a tél, majd ez némileg indokolatlan módon egy pornó videóval meg lett fejelve.

Katasztrófa. De hát még ki tudja mi vár ránk.

Nekem anno a menyasszonyom mondta....folytatódik a szerelem...
Nem így történt
Ámen!..........

Link eltávolítva - Rudolfking.

A tél márciusban, áprilisban lesz
Ebben semmi meglepõ nincs!

Meg sem lepõdök ezen a hozzászólásodon.

Szerintük tovább folytatódik a szélsõségesen enyhe idõjárás:

Link

Itt erõs szitálás van a kék radarjelbõl,kerek 6 fokban.

Tegnap valami erõs MNSZ rõl volt szó. Az azt jelenti csekély tudásom szerint, hogy kevés besugárzással is létrejöhetnek emelt konvekciós zivatarok, nem? A radaron is látszik valami szöszmötölés. Reménykedünk

Epekedve várjuk, hogy mi akkor a jó megoldás? Két kis feladatra kérlek válaszolj!

1. feladat: Van egy állomás ahol 60 éven át mérnek, majd elkerül máshova (néhány km-re, szintkülönbség kisebb mint 20 m), ahol mérnek szintén 60 évet (1. és 2. állomás). A 2. állomáson 0,8 fokkal magasabb ugyannanak a hónapnak a középhõmérséklete. Hogy végzel elemzést a szélsõértékekre a teljes 120 évre?

2. feladat: Az alap ugyanaz. Van egy állomás ahol 60 éven át mérnek, majd elkerül máshova (néhány km-re, szintkülönbség kisebb mint 20 m), ahol mérnek szintén 60 évet (1. és 2. állomás). A 2. állomáson 0,8 fokkal magasabb ugyannanak a hónapnak a középhõmérséklete. Az 1. állomás maximuma 0,1 fokkal alacsonyabb az áthelyezés utáni adatosor (2. állomás) maximumánál. A teljes idõszak alapján az állomás kistérségére vonatkozóan az adott hónap legmelegebbikének melyiket tekintsünk és miért?

Szerintem nem!
Bar a muholdkepen latni azt a kepzodest a hochnebel felett Link , ami hivatott lenne berobbanni.
De amikor irtam rola hogy a januar kozepi jegzivatar es az elmult ket szerdai hozivatar utan a heten is lehet, akkor hozta akartam irni csak elmaradt, hogy a teli zivatarok 90 %-ban hidegbetoreshez kapcsolodnak.
Azaz eszaki szektorbol erkeznek.
Most deli-delnyugati aramlas van, ilyenkor nagyon ritkan van telen zivatar.
Meg nyaron is van hogy az agressziv felhokepzodes meggyilkolja a besugarzast es nyogvenyelos lesz a dolog.
Szoval logikusan gondolkodva nem nagyon varhattunk volna zivatart.

Felénk nem, az ország középsõ részén elvileg.

Lehet hogy én maradtam le valamirõl, de én nem tudok olyanról hogy ma van esély felénk zivatarra.

Egyik sem jó megoldás, két rossz adatsor vagy viszonyitási alap közül akármelyiket választod, egyik sem jó.
Ez olyan, mintha a kórházban összekevernék a vizsgálati eredményedet egy 80 éves bácsival vagy egy újszülöttel.
És azon filozofálnál, hogy melyik relevánsabb hozzád képest.

Én anno tényleg arra írtam, hogy milyen hozzászólások lesznek a fórumon. Annyi biztos, hogy január az inkább ÉK-rõl szólt ,mint Dny-ról. Még jó kis hózáporos/éjszakai havazásos szituk benne lehetnek, de már nagyon komoly lehûlés kellene egy nappali fagypont körüli megmaradó havazáshoz.