Ho-ho-hóváró

Ami biztosnak latszik, az a med elõoldalan bekövetkezõ átmeneti erõteljes felmelegedés, majd lehûlés. Az ECM hosszútávú (3-hetes) tartós kettéosztottsagot helyez kilátásba, az átlagosnál hidegebb Nyugat- es az átlagosnál melegebb Kelet-Európára. Magyarország a kettõ között helyezkedhet el, ami keveredési zónákra, folytatódó csapadékos jellegre utalhat. Február igen magasra tette a lécet T szempontjából, csodálkoznék, ha ebben az új hónap nem hozna ideiglenes megtorpanást/visszaesést, hiszen lineáris melegedés eseten mar májusban röpködnének a >35 fokok, ami aligha fog bekövetkezni

Ha úgy vesszük, igazából január vége óta jellemzõ a márciusi idõ, hiszen 28-án is voltak már 15-17 fokok az országban. Ehhez képest csak 1-2 fokkal volt melegebb tegnap (kivétel az ország északkeleti harmadán, ahol a korábbi melegedések még nem voltak olyan nagy mértékûek, bár február közepén ott is voltak 15 fok körüli maximumok). A melegebb csúcsok között viszont nem nagyon voltak 5 fok alatti maximumok, illetve több helyen alig, vagy egyáltalán nem volt fagyos nap. És ezek azok, amik nem engedték lecsökkenni az átlagot, hiszen kiemelkedõen meleg (15+ fokos) nap nem is volt olyan sok. Olyan nap, amikor legalább 5 mérõállomáson megvolt legalább a kerekített 15 fok, január 25-étõl csak 8 volt a maival együtt, és ezek mind 1-3 napos meleg "idõszakokban" oszlottak meg. Ezért is irreális egyébként a tartós 20-25 fokos várakozás márciusra.

Utálunk!

Azért nem fog mindig bejönni neki.

Jól látod: ha nagyon szõrösszívû lennék, azt mondanám, az eddigi mérések jelentõs része - következtetés és viszonyítás szempontjából - simán mehet a kukába.

Észrevettem,hogy rohadna meg.. A fehér autóm, sárga volt az esõ után.

Ezek a mérési keszekuszaságok más problémákat is felvetnek : pl.az éghajlatunk változékonyságának vizsgálatánál és globálisan is,egy-egy terület éghajlati adatainál. Több tizedes eltérések lehetnek az országonként eltérõ módszerek illetve a mérések kezdete óta változó metódusok miatt.

Felütöm pl.Európa idõjárási atlaszát és nézegetem az egyes városok havi és éves éghajlati adatait,átlagait. Megnézem Stockholm,München és Budapest hõmérsékleti jellemzõit ,csakhogy ezek az átlagok az adott országok számítási módszereinek eltérése miatt nem feltétlenül összehasonlíthatók,legalábbis nem egy az egyben.

És akkor még a megfigyelõ állomások ide-oda áthelyezgetésérõl nem is beszéltünk..

Szép vörös szinte egész Európa a következõ hetekre is, nem szûnik a "gyulladás". Ezt tartogathatta volna nyárra is az idõjárás-tervezõ, bár lehet hogy akkor sem változtat a tervein.

Tõlem keletre is volt már egy szikra, hátha lesz még egy-kettõ.

Ha tartja ezt a tendenciát az idõjárás akkor júliusra eljutunk a 50-55 fokig is.

Viccen kívül, március elsõ idõszaka hûvösnek tûnik, összességében meg valamennyi stagnálás biztos, hogy lesz a melegedésben, bár ha "csak" a mostani szintet hozza márciusra is, gyengén még talán az is kijön pozitívra...

Részben az elõzõhöz is kapcsolódik, de inkább új hozzászólásba írom. Tegnap ígértem a március elejével kapcsolatban valamit, és ez nem más, mint a Rudolfking javaslatára készülõ T850-es fáklya a GFS 0Z-s és 12Z-s futásaiból, Egyházasrádóc térségére (a legközelebb esõ egész izotermára kerekítve). A GFS most már ellát 10-éig (bár 6/7-e utánra még csak pár futás óta, így ott nem annyira használható), ezért esett mostanra az idõzítés.
A fáklya a másikhoz hasonlóan itt érhetõ el (alul), 2-3 naponta igyekszem frissíteni. Link

És, hogy az elõzõre visszautaljak, bizony nem látszik rajta az az eget rengetõ tavasz, a 0 fok feletti értékek inkább csak fél-egy napos fõnös bemelegedések voltak eddig (illetve volt néhány futás, ami a február végi mediciklonnál kicsit tovább elõoldalon tartott minket).

Az átállás és a hagyományokhoz ragaszkodás mellett is hosszasan lehetne érvelni.
Mivel folytonos mérés nem létezik, csak idõpillanatokban tudunk mérni, bármennyire is kis idõközt választunk, elméletileg mindig van olyan köztes idõpont, amikor más mért értéket kaphatunk. A meteorológiában a hõmérsékletnél ugyanakkor a 10 perces mérésköz is bõven elégséges lenne napi középhõmérséklet tizedfokos meghatározására. Az más kérdés, hogy nincs olyan mérõeszköz, ami mérésének a hibahatára kisebb lenne, mint 0,1 fok. Még a platina ellenállás hõmérõ legnagyobb pontossága is csak +/- 0,1 fok (20°C-on), minden más hõmérsékleten ennél csak nagyobb.
"Manapság az amatõr mûszerek nagyobb pontossággal, és részletességgel tudnak mérni, mint a mérések kezdetén a profi hõmérõk." Ez nem igaz! A mai amatõr mûszerek többsége +/-0,5 foknál nagyobb hibahatárral rendelkezik. A higanyos hõmérõk pontossága az elmúlt 250! évben érdemben nem változott, mintegy 0,4-0,5 fokos pontossággal mérnek. A higanyos hõmérõket már 250! éve is kalibrálták 0 fokra (és 100 fokra emellett). A régi hõmérõk talán egyetlen egy problémája a nullponteltolódás volt, amit már több mint 150 éve kiküszöböltek. Az 1800-as évek elsõ felében laboratóriumi vizsgálatok során ~+0,3 fok/~40 év nullponteltolódást állapítottak meg. Ezt azonban a gyakorlatban nem sikerült bizonyítani, csak bizonyos lassú nullpontelodóást, ami pozitív és negatív elõjellel egyaránt elõfordult. Az 1830-as évek végén a mûszerek nullponteltolódására Hohenpeißenbergen végeztek vizsgálatokat. Kiderült, hogy a nullponteltolódást a hõmérõ üvegének anyagában bekövetkezõ lassú elváltozás okozta. A XIX. század közepén ez meglett oldva, (úgy emlészem, de ebben nem vagyok biztos), hogy valamilyen anyaggal lett szennyezve az üveg. Az azóta is készült ilyen higanyos hõmérõk, amik külön hivatalos meteorológiai mérésekhez készültek rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy optimális körülmények közt tartva (pl. megfelelõen karbantartott angol hõmérõházban, nem "dobálva" a hõmérõt) a pontosságát és kalibráltságát elvileg korlátlan (értsd ezalatt, hogy több mint 100 évig) ideig megõrzi.

A napi középhõmérséklet számítására sok módszer van, országa válogatja vagy fejleszti ki a saját formuláját.
Ahogyan néhány országban számítják a napi középhõmérséklet (nyári idõszámításnál mindenhol +1 óra):
Magyarország:
Az 1901 elõtti sokféleséget most nem részletezem.
1901-1965-ig (T07+T14+2*T21)/4
1966 óta (T01+T07+T13+T19)/4

Németország:
1870-1878-ig és 1901-2001.03.31-ig: (T07+T14+2*T21)/4
2001.04.01. óta: (T00+T01+T02+T03+....+T23)/24

Svédország: (ez a kedvencem, talán a legösszetettebb is) Link
A svédek az Ekholm-Modéns formulát használják. Maga a formula 1914-es, de 1947-tõl használják a napi középhõmérséklet számítására:
1947 óta: (a*T07+b*T13+c*T19+d*Tx+e*Tn)/100
A formulában:
-T07, T13, T19 a 7 (nyár idõszámításkor 8 ), 13 (14), 19 órakor (20 órakor) mért hõmérsékletek
-Tx a napi maximumhõmérséklet (elõzõ nap 18 UTC-tõl aznap 18 UTC-ig)
-Tn a napi minimumhõmérséklet (elõzõ nap 18 UTC-tõl aznap 18 UTC-ig)
-a, b, c, d és e a földrajzi hosszúsági foktól és hónaptól függõ súlyok (a+b+c+d+e=100)

Március elsõ dekádja nagy valószínûséggel hûvös lesz, akár még a februári átlagnál is hûvösebb. A fáklya tartósan 0 fok körül, illetve alatt szór, ráadásul a csapadékhajlam is megmarad, ezek együtt pedig nem éppen azt valószínûsítik, hogy röpködni fognak a 10-15 fokok. Utána persze van még két dekád, ami hozhat "brutális meleget" is, ez nem lehet tudni.

Azt egyébként nem állítottam, hogy nem fog kitavaszodni, csupán azt, hogy nem várok a márciusi középhõmérséklettõl nagy mértékben eltérõ idõt (mondjuk +1,5 foknál magasabb anomáliát). Az átlagos maximum a hónap végére már eléri a 14-15 fokot, ami meg is szokta hozni a kitavaszodást.

Na, ezt én is kihagytam volna az életembõl, a több mint 1,5 hónapig tartó kora tavaszt. Tulajdonképpen a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: Pál nap után már rövid idõre se tért vissza a tél (eddig)
A március természetesen kérdéses. CFS (ami ugye, nem is prognózis) január végén még pozitiv hõanomáliát adott erre a hónapra, ha nem is olyan vaskosat, mint februárra.
Benne van a pakliban, hogy sasmadarunk vágya teljesül, és késõ áprilisi márciust kapunk. De jöhet alapvetõ, és tartós makroszinoptikai fordulat is hidegebb irányba. Az elvi lehetõség erre is biztosan megvan. Mindamellett nem hiszem, hogy a márciusi februárt februári március követné -pedig nekem aztán nem lenne ellenemre. Természetesen a sokévi átlagtól durván el nem térõ idõjárás a leghihetõbb a következõ hetekben.

Nincs nagyon szükség a perces adatokra, elég szerintem a 10 perces is.

Végignéztem több év perces adatsorát: a perces és a 10 perces adatsorokból számított átlag közt +-1-2 % az altérés, a maximum/minimumhõmérsékleteknél 1 évben 3-4-szer fodul elõ, hogy a 10 perces mérés nem tartalmazza a maximumot, akkor is 0,2°C a maximális eltérés .

És miért gondolod, hogy márciusban nem fog rendesen kitavaszodni? A március is lehet olyan betegesen meleg, mint amilyen a február és lehetnek tartósan 20-25 fokok.
Én nem hinném, ha már ilyen meleg volt a február, hogy nem fog tovább melegedni az idõ.

Délután jöttem hazafelé, az a kis sárga góc pont elkapott, csurom víz minden, viszont dörgés-villámlást nem észleltem belõle. Viszont nagyon szép gomolyos szerkezete volt, tipikus tavaszi cb.

Nekem marad a 3 erre az évre eddig, ez elmegy alattam.

Éééés igeeeen!
Itt a 4. zivataaar!
Villámlott majd egybõl dörgött is.
Közben meg süt a nap.
Extáziiis!

Nagyon jól megfigyelhetõ volt ma, hogy az esõvel szaharai homok is érkezett. Aki ma használta az ablaktörlõjét, vagy megnézett egy esõ után leszáradt autót az jól megfigyelhette.

Most jön a szenvedés, amikor egy márciusi február (és tulajdonképpen január vég) után át kell élni még egy márciusi márciust is, arra várva, hogy rendesen kitavaszodjon.

Ha lenne még hó, akár a hegyekben, akár a síkon (legyen az csak egy fél napig megmaradó pár cm), de úgy, hogy azt meg is tudjam nézni/át tudjam élni, azt azért én nem venném zokon. De szigorúan csak március 15-ig, utána már a zivatarok jöjjenek.

Szép gócok vannak délen, csodálkozom, hogy eddig nem dörrent be. Na de majd ez a kis piros Floo-nál, mert hát Zala az Zala. Link

Nekem egyáltalán nem hiányzik egy pehely hó sem.Jöjjön csak a jó idõ.Ha tehetném, és lenne egy tekerõ gomb amivel az idõt lehet tekerni, már április közepén járnánk...
Egyébként ma sem volt olyan rossz idõ.Viszonylag kellemes hõmérséklet, kevés csapadékkal.Most pedig elõ-elõ bukkan a nap, szépen besüt a felhõzet alá, ami ilyenkor jó komoran néz ki.Szinte várom mikor villámlik...

Kiskõrös és Soltvadkert környékén elég jól néz ki a radar.

Kiöntött már régen a Balaton. Balatonmáriafürdõ környékén homokzsákok akadályozzák meg a kerítések mellett a még nagyobb bajt, de mivel belvíz is van, elég húzós a helyzet. A Zala árad, hiába van nyitva a Sió az utóbbi héten volt amikor ezzel együtt emelkedett a vízszint.

A 2013-at kár emlegetni, az olyan rendkívüliség volt (hóorkán porhóval, -5, -6 fokos hõmérséklettel március közepén!) amit az ember egyszer ha lát életében. Jó, ha matuzsálemi kort ér, lehet, kétszer is. De többször aligha.
Viszont a(z olvadó) márciusi hó egyáltalán nem megy ritkaságszámba. Igen könnyen lehet, hogy tényleg fogunk vele találkozni idén is.

Van egy olyan érzésem, hogy nem lesz ez így jó a továbbiakban! Link
Egyrészt már teljesen telített a talaj, száraz idõ kéne, de a fáklya tele van csapadékkal! A Balaton lassan kiönt már, és nem úgy tûnik, hogy elzárják a csapokat! A másik az enyheség, a szõlõben kezd beindulni minden, félõ, hogy márciusban visszatér még a tél! A fáklya is ebbe az irányba kezdett elmozdulni! Amiket írtam mind csak megérzés, de szerintem nem ette még meg a kutya a telet! Ha nem is 2013-as viszonyok lesznek, de látunk még havat márciusban!

Mondhatjuk: ez a tél rosszul indult, és katasztrofálisan végzõdött.
De a két penészes fél zsemle között azért volt egy egész jó parizer szelet kis vajjal: a január.
Negatív szendvicstélnek, egyakciós télnek mondanám. Volt már ilyen máskor is.
Ez a három, zsinórban egymás után jött rossz tél azért nem jelenti ám, hogy itt a világ vége.
1974 óta legalább 4 ilyen enyhe szériát megéltem -utána mindig visszatértek a fagyos, havas telek.

Komoly dolgok lehetnek este Link

Lassan már egy hónapja, hogy véget ért a kevesebb, mint két hónapja érkezett tél.

Na, ez a GFS futás egész jó lett. 180 óránál ilyen közel "szédül" hozzánk a -10 fokos T850:

Link

Aztán, bár ez már az ûrtávlat határa, mégis megmutatom. 252 óra:

Link Link

Ha megvalósulna, a Dunántúlon még hóömlés is lehetne (úgyse fog)

Jo erõsen esik az esõ!
Kinéztem az ablakon, hogy van-e benne hó?!
Aztán a fejemhez kaptam hogy 14 fok van
Csak annyi esõbõl hóba váltás volt mostanában, hogy megszokásból kerestem a hópelyheket.

Nyáron ez igen jó helyzet lenne.

Ezen agyalok én is, GFS egész jó cape-vel számol, mellé vár konvektív csapadékot is délután/este felére. Hát jöjjön aminek jönnie kell, épp itt az ideje az év elsõ zivatarának.

Én sem tudom, hogy melyik része izgalmas, mert havazásban és konvekcióban is többszörösen megbukott a fõváros környéke. A búza tényleg jó viszont.

Végül is teljesen releváns dolog, hogy a régi fals adatokat összehasonlítjuk a mostani és elkövetkezõ fals adatokkal. Így az egész nem ér semmit.

Azét ezzel vitatkoznék. Szép, tiszta, gyönyörû vidékek azok is.
Nem beszélve a Magyarországi viszonyokat megszégyenítõ nyári brutál MKK, MKR-rõl, és a komoly viharciklonokról, meg a maritim hidegbetörésekrõl, pofás hózáporokkal, havazásokkal. Gyakran szeels az idõ.
És néha több hó esik ott mint Magyarországon. Pl. tavaly Koppenhága 60 c mhó.

A nyár pedig ezen vidékeken normális kategória, és lehet strandolni ott is.
Nem a fejet leégetõ hajszárítózás és a 35-40 fokos a jellemzõek mint dél-Európában. Igaz ezekre is van példa ott néha. Pl. tavaly németeknél július 6-7. körül 36-38 fok sokfelé.

Nem is az alpesi-mediterrán vidékekre gondoltam. Sõt, még Itália se rossz az Appeninekkel, ott is rohadt nagy havak tudnak néha esni. Az igazán rongy éghajlatú helyek Európában: Nagy-Britannia (a Skót-felföld kivételével) Észak-Franciaország, a Benelux államok, Észak-Németország, Dánia, Dél-Svédország. Azok a helyek, ahova az izlandi minimum által szállított enyhe légtömegek rutin szerint teszik be a pofájukat. Ráadásul a felsorolt helyek többnyire unalmas alföldi vidékek, legfeljebb ha dombságok. Ja, és délkelet-európai fogalmak szerinti nyaruk sincs.

Szerintem is ideje volna átállni arra, hogy függvény alatti területtel meg lehet tizedre pontosan határozni a napi középhõmérsékletet.(sõt ez sima átlagszámítással a perces adatokból is meglehet) Szórakozunk itt 4 fõ méréssel, miközben minden percre tizedre pontosan megvannak a mérések. Át kellene állni végre, hogy ha már van számítógép, akkor használjuk is, mert akkor 20-40 év múlva a mostani generáción fognak röhögni, hogy megtehettük volna az átállást, de tököltünk a hagyomány miatt az elavult mérés mellett.

Véleményem szerint a napi középhõmérsékletet pontosan csak az összes perces adatból lehet pontosan megadni, minden más középhõmérséklet számítási mód torzít. Nevetséges, hogy ebben a digitalizált világban még errõl kell vitázni, hogy 4 mérésbõl számítanak napi középhõmérsékletet. Manapság az amatõr mûszerek nagyobb pontossággal, és részletességgel tudnak mérni, mint a mérések kezdetén a profi hõmérõk.

Ha úgy számolunk mérünk mint régen, akkor a korábbi mérésekkel való összehasonlításnak van nagyobb értelme szerintem.

Konvektív ablak nyílt? Hétágra süt a nap. Délután zivatargyanúsnak tûnik...

Amúgy meg ideje volna már átállni integrált középhõmérséklet számításra, hogy ténylegesen megkapjuk a valódi középértéket. Mintha nem is a számítógépek korában lennénk. Mostani csak egyszerû átlag számítás.

Tök jó, hogy te ilyen mértékben imádsz mindent a Kárpát medencében. Én közel sem vagyok ennyire kibékülve vele. Sõt... Minden további nélkül arrébb pakolnám Magyarországot. Bõven van annak hátulütõje, hogy egy medencében csücsülünk!

Antibulvárnak volt egy remek összefoglalója, hogy napi hány mérésnél, melyik hónapban mennyi az eltérés a 24 adatos méréshez képest.

Ha itt van, betehetné, én kinyomtattam magamnak még anno.

Na,akkor vegyük alapul(az összehasonlíthatóság kedvéért és a Meteorológiai Világszervezet ajánlását figyelembe véve) ezt a két adatot : (7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C

Ezek alapján is elég esélyes,hogy megdõlhet az 1925-ös eddigi ,6.4°C-os szegedi februári rekord.
A külterületi állomás rekord meg egészen biztosan!

Szerintem jó esély van rá,hogy ezen szezon utolsó hópelyheit január 23.án láttuk meg Gyõrben.Példátlanul pimasz enyhe februárunk van.Elismered?

Melyik részrõl?

Valaki legyen kedves nekem linkelni egy olasz radart ugyanis szakad az esõ ülünk a hüttében és ha egesz nap ilyen idõ lesz skkor elindulunk haza [esõ]

Azért egy dél-francia kellemes kis borvidéken fekvõ mediterrán városka rongy éghajlata nem annyira rossz egy rövid úttal megközelíthetõ módon az Alpokkal, vagy a tengerrel.

Kétszer jártam arra, az utópisztikus bakancslista elsõ helyén van, tartósabban is eljutni arra.

Nem is értem, miért probléma a pontos napi közép meghatározása a mikroprocesszorok korában. Ha egy elektromos elven mûködõ hõmérõt csatlakoztatunk a számítógéphez, akár azt is beprogramozhatjuk, hogy egymillió mérést végezzen naponta, és abból számítson középértéket. Ez már tökéletesen elhanyagolható hibát hordozna.

Az 1, 7, 13, 19 helyett a 19/1-et lehet helyettesíteni két 21-gyel. A 13 és 14 között pedig nincs nagy difi.

Az a magyarázata, hogy jobban közelíti a valódi közepet. A három, négyadatos számítási módok közül a valódi középhez a négy fõterminusi átlag áll a legközelebb.

galervin: Azért 21 óra, mert akkor már lement a Nap, de senki se akart éjjel méregetni (kényelmesség). Önmagában a 22 órási jobb volt, mint a súlyozott 21 órás. Másrészt a 21 órás féltávon van a 18 és 0 UTC-s fõterminusok között, mellékterminus.

Néhány hosszabb ideig használt átlagszámítási módszer a szegedi 2016-os februárra (1-22-ig):
Valódi (24 órás): 6,55°C
(7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C
(7+14+22)/3: 6,72°C
(1+7+13+19)/4: 6,45°C

Link "1901-tõl 1965-ig..." Könnyebb volt embert "kiállítani", mint automatát.
Hosszabb adatsorokat vizsgálva a 7, 14 és 21 órás adatok közül minden bizonnyal a 21 órási mutatja a legerõsebb kapcsolatot egy "hipotetikus éjszakai" értékkel.