Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Épp ma nézegettem ismét a szegedi adatokat. A napi 4 adatból számolt átlag az elmúlt 26 napban 6.28°C, 24 adatból számolt átlag 6.36°C.
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!
5 házzal felettem az utca mellett van egy gyönyörû bokor csoport ( fogalmam sincsen mi a neve ), gyönyörû rózsaszínû virágok borítják be tavasszal, aztán már csak a gyönyörû zöld, majd egyre sötétzöldebb, barnásodó levelek maradnak rajta.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.
Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.
Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.
De rajtra készen, duzzadtan várakoznak a rügyek már azért, vannak olyan fák ahol nem sok kell majd a kipattanáshoz.
A napállás Zivipötty! 
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.
Január 27-ike óta ma reggel fagyott újra elõször itt a dombon -0,2 fokkal. Város mélyebben fekvõ területen persze többször volt fagy. Kedvencem a múltkori eset, amikor a völgyben vastagon deres volt minden, de itt a dombon lévõ füves területen egy árva dér sem volt, csak harmat. Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél.
Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél. 
Remélem bejön az Ecm 20 fokos várakozása jövõ vasárnapra, bár még emelhetne a téten! 
Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit!
Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit! 
A mandula kivirágzik már januárban is, ha van néhány napos és enyhe nap, abból nem lehet kiindulni.
Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.
Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.
Ez az enyheség bõven kevés volt a legtöbb fajta gyümölcsfa virágzásának beindításához. Megfigyelésem szerint legkorábban a mandula virágzik. A gyõri hõszigetben nemegyszer elõfordult, hogy enyhe február-végeken virágozni kezdett egy bizonyos kertben. Mostanában nem jártam arrafelé, tehát nem tudom, kivirágzott-e. Szerintem határeset a mostani idõjárás ebbõl a szempontból. Mégpedig azért, mert a huzamos napsütés, és a 15 fok fölötti hõmérsékletek errefelé hiányoztak. A következõ etapban a barackfélék szoktak virágozni, de ehhez már valódi tavaszi melegek kellenek. A csopaki kertünkben március 15-e elõtt csak nagy ritkán virágzott az õszibarack, viszont annál többször volt olyan, hogy ekkor még csak nem is ébredeztek a rügyek. (A legjópofább eset 1996 márc. 15-én volt: a kapu elõtt akkora olvadó hófuvatag feküdt, hogy lapáttal kellett széthányni az autóval való behajtáshoz. Egész nap köd, szélcsend és +1 fok volt a Balatonnál. Ja, volt még jobb is 1976-ban: akkor márc. 15-e elõtt néhány nappal egész napos fagy, szinte összefüggõ hótakaró, és félig befagyott Balcsi fogadott. Haj, régi szép idõk!)
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.
Ha már szóba jött, ez az enyhe február egy valamire mindenképp jó volt, mégpedig az "enyhe idõben most majd jól beindul a vegetáció, aztán késõbb elfagy minden" kijelentések cáfolására.
A hónap márciusnak megfelelõ átlaggal, jó pár 5 fok feletti középhõmérsékletû nappal és kevés fagyos nappal zár, mégsem látni még egyetlen virágzó gyümölcsfát sem.
A hónap márciusnak megfelelõ átlaggal, jó pár 5 fok feletti középhõmérsékletû nappal és kevés fagyos nappal zár, mégsem látni még egyetlen virágzó gyümölcsfát sem.
Mindig mindennek meglesz a böjtje. Ezt még megemlegetjük. Na majd a következõ hetekben jön a hideg. Régen is volt ilyen. Ez csak egy rövid periódus. Letelt az egy gyenge tél, majd a következõ. Két gyenge tél teljesen belefér, na majd jövõre. Három gyenge tél teljesen természetes, na de majd most. Régen is voltak olyanok, hogy öt évig hó se volt.
Így telnek a napok a fórumon évek óta.
Így telnek a napok a fórumon évek óta.
Ahhoz képest, hogy február vége van, bár közel a tavasz, meteorológiailag is nemsoká itt van, az idõjárásnak köze nincs a téli felállásokhoz, bár ha a nyugati irányítást vesszük, oké, nyilván egész évben elõfordul, de februárban, márciusban nem ilyen formában. Frontok elõtt felhalmozódó labilitás, 15 fok feletti csúcsértékek, melyeket idõközönként dinamikus és szabályos frontátvonulás vet véget heves záporesõkkel, éles frontvonallal, néholi vagy elszórt zivatarokkal, majd pár napig ezt hûvösebb idõ követi, aztán kezdõdik minden elölrõl. Mint nyáron, egy nem épp hosszan elnyúló kánikulai idõszakokkal, hanem rendszeres frontátvonulásokkal. A különbség is csak annyi, hogy 15-20 fokkal alacsonyabb hõmérsékletek mérünk és MKR-ek nélkül éljük ezeket át. Nem rossz, csak egy kissé siet ezzel az idõjárás, nem tudom, hogy milyen kihatással, váltással ér véget. Valamint elég nagy az esélye egy tavalyinál csapadékos nyárra véleményem szerint az elmúlt idõszak igen csapadékos periódusai miatt, nagyobb lesz a párolgás, ezt egy viszonylag szárazabb tavasz tudná ellensúlyozni, hamissá tenni a felvetést. Persze ez nem törvényszerû, vannak kivételek, voltak évek, mikor egy csapadékosabb elõzményt száraz nyár követte, a légkör így akarta. Bár a nagyobb esély egyelõre, ha nem változik a helyzet, egy a tavalyinál valamivel (vagy az átlagnál) csapadékosabb nyárra lehet esély, logikailag ez helytálló. Aztán lehet rám cáfol meglepõ ellentéte, ami ugye nem példa nélküli. Ismerjük a mostanában zajló nyarakat, nem a hideg, hûvös idõrõl híresek, gyakori a szárazság. Ami a nyáron lehulló csapadékösszegeket illeti viszont jó esélyt látok rá, hogy egy 2013-as évhez közünk nem lesz, de azért egy 2010-eshez hasonlót viszont nem kívánok, ha változik a helyzet (amihez még meg van a lehetõsége az idõjárásnak, hisz még korán van), akkor talán szerencsére ilyentõl sem kell aggódnunk. Kiderül Nekem a tavaly nyári idõjárás tökéletes volt, soha rosszabbat, volt hõség, forróság és jópár mutatós zivatar is. 
Nekem a tavaly nyári idõjárás tökéletes volt, soha rosszabbat, volt hõség, forróság és jópár mutatós zivatar is.
Most látom: amíg mi itt bolond módon egymás nyakát szorongattuk, kint -1,5 fokra esett a hõmérséklet. Juhéjj!
Persze, egy 60 éves adatsorból se vonható le univerzális összefüggés. Lehet, ezek a maximum négy éves enyhedecember-sorozatok a véletlen mûvei, ezt se vitatom. Azonban a diagram tanúsága szerint az elmúlt 60 évben ez így ment, és ha hiteles az a bizonyos diagram, itt nincs min vitázni.
Teljesen más lapra tartozik, hogy ebbõl a ténybõl mennyire vonhatunk le következtetéseket a jövõre nézve.
Teljesen más lapra tartozik, hogy ebbõl a ténybõl mennyire vonhatunk le következtetéseket a jövõre nézve.
Felhozom ismét a régi példám, még a 90-es években (akkor még nem voltam ekkora szakember ) a márciusok jelentõs részén (10-bõl az utolsó dekád idõjárása nagyon hasonlóan zajlott le.
20-a környékén melegedés, majd 28-a (+- 1-2 nap) hidegfront és havazás is volt.
Az ember azt gondolhatta, hogy rátalált valami nagy összefüggésre, hogy március 28-án MINDIG jön a jó.
Aztán ez teljesen eltûnt.
) a márciusok jelentõs részén (10-bõl az utolsó dekád idõjárása nagyon hasonlóan zajlott le. 20-a környékén melegedés, majd 28-a (+- 1-2 nap) hidegfront és havazás is volt.
Az ember azt gondolhatta, hogy rátalált valami nagy összefüggésre, hogy március 28-án MINDIG jön a jó.
Aztán ez teljesen eltûnt.
Nekem ebbõl az egészbõl az jött le, hogy nincs mindennek meg a böjtje. Bár mondjuk ez eddig is felettébb gyanús volt.
Igen
Ráadásul már engem is belekevert a vattával. A mondat helyesen: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.
Na, be van fejezve. Dolgoznom kell tovább
Ráadásul már engem is belekevert a vattával. A mondat helyesen: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.
Na, be van fejezve. Dolgoznom kell tovább
Na, azt a zordulatot tényleg kár volt belekeverni, nem úgy gondoltam... Egyébként veled még nem fordult elõ, hogy elsõre nem tudtad precízen szavakba önteni, hogy mire gondolsz?
De remélem, második nekifutásra már sikerült világossá tennem a dolgokat, és Te is látod, nem össze-vissza beszélek.
Itt nagyjából kötetlen beszélgetés folyik, nem tankönyv/szakkönyv írása. Ennyi pontatlanság, ellentmondás még beleférhet a nyers verzióba, a "piszkozatba" Nem is értem, Nano-nak miért kell kellemetlen, krucifixes jogászként minden mondatba beleakadnia, mely a legkisebb támadási felületet nyújtja... Na, mindegy is.
Amit az átlag-emelkedés hatásáról írtál, az egyébként joggal feltételezhetõ. Csak remélhetem, hogy ilyen, jelentõsebb átlag-emelkedés a jövõben sem lesz.
De remélem, második nekifutásra már sikerült világossá tennem a dolgokat, és Te is látod, nem össze-vissza beszélek.
Itt nagyjából kötetlen beszélgetés folyik, nem tankönyv/szakkönyv írása. Ennyi pontatlanság, ellentmondás még beleférhet a nyers verzióba, a "piszkozatba" Nem is értem, Nano-nak miért kell kellemetlen, krucifixes jogászként minden mondatba beleakadnia, mely a legkisebb támadási felületet nyújtja... Na, mindegy is.
Amit az átlag-emelkedés hatásáról írtál, az egyébként joggal feltételezhetõ. Csak remélhetem, hogy ilyen, jelentõsebb átlag-emelkedés a jövõben sem lesz.
A 293-as megint csak vatta, és mondjuk szépen: szimpátiakeltési kísérlet.
Tehát akkor összefoglalnám: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször negatív anomáliájú december.
És még én hurcolom be szegény embert az arénámba. Minden világos!
Tehát akkor összefoglalnám: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször negatív anomáliájú december.
És még én hurcolom be szegény embert az arénámba. Minden világos!
Mivel az átlagok 10 évenként változnak, és egyszer sem volt eddig jelentõsebb változás, önmagától adódik, hogy nem volt túl sok enyhe tél egy-egy 10 éves periódusban. Ez viszont egyáltalán nem zárj ki, hogy a jövõben legyen - jelentõsebb átlagemelkedés mellett.
Abban egyébként igaza van Nano-nak, hogy egyáltalán nem innen indult el ez az egész. A "maximum 3-4 enyhe tél szokta követni egymást" és a "3-4 évenként visszatérnek a zord telek" teljesen más tartalmú kijelentések, és az utóbbi egyértelmûen nem igaz.
Abban egyébként igaza van Nano-nak, hogy egyáltalán nem innen indult el ez az egész. A "maximum 3-4 enyhe tél szokta követni egymást" és a "3-4 évenként visszatérnek a zord telek" teljesen más tartalmú kijelentések, és az utóbbi egyértelmûen nem igaz.
Határozottan az utóbbi miatt. Tudjuk mit tud mûvelni az egyébként is kellemetlen szél a hõérzettel.
Lassan, de biztosan cammogunk kifelé a pingvin évszakból. Sóhaj! Azt a 2 hét januári, némi hóval spékelt hideget leszámítva ez a szezon méltó testvére volt az elõzõ kettõnek. Ha a nyarak is ennyit virítanának elköltöznék Görögországba.
Lassan, de biztosan cammogunk kifelé a pingvin évszakból. Sóhaj! Azt a 2 hét januári, némi hóval spékelt hideget leszámítva ez a szezon méltó testvére volt az elõzõ kettõnek. Ha a nyarak is ennyit virítanának elköltöznék Görögországba.
Az átlag körüli ingadozás bennem is felmerült. Nagyon valószínû, hogy esetünkben errõl van szó.
De ez nem változtat azon, hogy -legalábbis az utóbbi 60 évet reprezentáló diagramon- nincsenek 4 évnél hosszabb enyhedecember-szériák. Ezzel egy pillanatig sem állítom, hogy ilyen nem fordulhatott elõ a kérdéses 60 éven kívül, és nem fog elõfordulni a jövõben.
Azt is készséggel megengedem, hogy a decemberi hõanomáliát nem lehet egy az egyben az egész télre alkalmazni, ez hozzászólásomnak valóban gyenge pontja.
Igazából az volt a szándékom az írásommal, hogy a most (egyébként majdnem joggal) sötét elkeseredésbe esett fiatal télkedvelõ barátaimat felvidítsam: saját tapasztalatom mellett a mérési adatok is azt mutatják, hogy 3-4 enyhe télelõnél több feltehetõleg kifejezetten ritkán fordul elõ egyhuzamban.
Remélem, így már érthetõ, mire gondoltam. Jobban én nem tudom elmagyarázni.
Egyébként az is látszik, hogy a jelentõsebb (legalább 1,5 fokos) negatív anomáliák egymáshoz képest maximum 10 év távolságra vannak. Azaz, a hidegebb fajta kora telek visszatérése belátható idõn belül az eltelt 60 évben eléggé biztos volt.
De ez nem változtat azon, hogy -legalábbis az utóbbi 60 évet reprezentáló diagramon- nincsenek 4 évnél hosszabb enyhedecember-szériák. Ezzel egy pillanatig sem állítom, hogy ilyen nem fordulhatott elõ a kérdéses 60 éven kívül, és nem fog elõfordulni a jövõben.
Azt is készséggel megengedem, hogy a decemberi hõanomáliát nem lehet egy az egyben az egész télre alkalmazni, ez hozzászólásomnak valóban gyenge pontja.
Igazából az volt a szándékom az írásommal, hogy a most (egyébként majdnem joggal) sötét elkeseredésbe esett fiatal télkedvelõ barátaimat felvidítsam: saját tapasztalatom mellett a mérési adatok is azt mutatják, hogy 3-4 enyhe télelõnél több feltehetõleg kifejezetten ritkán fordul elõ egyhuzamban.
Remélem, így már érthetõ, mire gondoltam. Jobban én nem tudom elmagyarázni.
Egyébként az is látszik, hogy a jelentõsebb (legalább 1,5 fokos) negatív anomáliák egymáshoz képest maximum 10 év távolságra vannak. Azaz, a hidegebb fajta kora telek visszatérése belátható idõn belül az eltelt 60 évben eléggé biztos volt.
Ez viszont nem más, mint az átlag körüli fluktuáció, ami önmagában megint csak teljesen véletlenszerû. Tehát az enyhébb teleket - hacsak az átlag nem változik számottevõen - elõbb-utóbb átlagos vagy hidegebb telek követik.
Na, ezzel a hozzászólásoddal már be is csöppentünk a Te arénádba, ahol én már semmiképp se gyõzhetek. 
Isten az atyám, megpróbáltam körüljárni, több oldalról megvilágítani, hogy gondolom a dolgot.
De ezzel a Te küzdõtereden csak egyre rosszabb pozícióba lavíroztam magam, mind jobban belebonyolódok a gladiátor hálódba.
Úgyhogy én itt abba is hagyom, semmi értelme a további erõlködésemnek.
Azért nem teljesen értem, mi van ezen nem érteni való.
Isten az atyám, megpróbáltam körüljárni, több oldalról megvilágítani, hogy gondolom a dolgot.
De ezzel a Te küzdõtereden csak egyre rosszabb pozícióba lavíroztam magam, mind jobban belebonyolódok a gladiátor hálódba.
Úgyhogy én itt abba is hagyom, semmi értelme a további erõlködésemnek.
Azért nem teljesen értem, mi van ezen nem érteni való.
"A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz."
Ez a gyönyörû mondat eleve egy farkába harapó kígyó, de ha nem is nézem az ellentmondást, és mondjuk lenne olyan szabály, ahol néha 1, néha 2, ... néha 4 évenként lenne zord tél, akkor sem válaszoltad meg, sõt, mint kiderült (valójában világos volt sokak számára), erõsen kétséges, hogy van ilyen, mert utána megint csak félrebeszéltél és most is azt teszed.
Igazából azt nem értem, hogy honnan jön neked elõ újra és újra a nagy kinyilatkozatásra való hajlamod? Eltervezed elõre? Vagy bekad a lemez, mint a fordított passzátosnak? Miért kell mindig valami marhasággal szerepelned? Népszerûség-keresésbõl, vagy miért?
Csak nem bírtam ki, a csába már!
De ha téged leköt, akkor újból megkérdezem, hadd tanulja én, akit nem köt le: mi a szabályosság a zord telek visszatértében? Mert ugye ez volt az állítás.
Ez a gyönyörû mondat eleve egy farkába harapó kígyó, de ha nem is nézem az ellentmondást, és mondjuk lenne olyan szabály, ahol néha 1, néha 2, ... néha 4 évenként lenne zord tél, akkor sem válaszoltad meg, sõt, mint kiderült (valójában világos volt sokak számára), erõsen kétséges, hogy van ilyen, mert utána megint csak félrebeszéltél és most is azt teszed.
Igazából azt nem értem, hogy honnan jön neked elõ újra és újra a nagy kinyilatkozatásra való hajlamod? Eltervezed elõre? Vagy bekad a lemez, mint a fordított passzátosnak? Miért kell mindig valami marhasággal szerepelned? Népszerûség-keresésbõl, vagy miért?
Csak nem bírtam ki, a csába már!
De ha téged leköt, akkor újból megkérdezem, hadd tanulja én, akit nem köt le: mi a szabályosság a zord telek visszatértében? Mert ugye ez volt az állítás.
Kötözködés helyett hasznosabb volna alaposan tanulmányozni azt a diagramot. Akit érdekel a teleink milyensége, enyhe és hideg kora teleink elõfordulása az elmúlt 60 évben, az nagyon sok mindent kiolvashat belõle. Persze lehet, téged ez nem nagyon köt le...
De hát senki sem beszélt itt szigorú szabályosságról! Csak annyit szerettem volna közölni, hogy megfigyeléseim szerint nincsenek nagyon hosszú enyhe teles szériák, és ezt a mutatott diagram -legalábbis a decemberek vonatkozásában- alátámasztani látszik. Nincs itt semmiféle "számmisztika" Lehet, hogy a mutatott 50 éven kívül volt 5 enyhe teles széria, vagy 10 teles is -mit tudom én. Az én életidõmben azonban ilyet nem láttam, és a diagram se mutat hasonlót.
Egy véletlenszerû adatsorban is lehet véges hosszú kváziszabályos mintát találni. Errõl szól a valószínûségszámítás egy jelentõs része.
Abban teljesen igazad van, hogy a demonstrációmnak nagy bibije, hogy csupán a december, és nem az egész tél hõanomáliáit hozza fel. De elég régóta figyelem már kifejezetten a teleket ahhoz, hogy megkockáztassam: a teljes télre is érvényes a dolog.
A zordságról: igazából nem erre akartam kihegyezni a mondandómat -lehet, az alábbiakban nem teljesen jól fejeztem ki magam. Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december.
A zordságról: igazából nem erre akartam kihegyezni a mondandómat -lehet, az alábbiakban nem teljesen jól fejeztem ki magam. Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december.
Ez egyszerûen hihetetlen... Kerek 15 perc alatt... +3.2 C fokról... -2.8 fokra hûlt.. És folyamatosan zuhan.. Mennyi lesz így reggelre?!?!
Kerek 15 perc alatt... +3.2 C fokról... -2.8 fokra hûlt.. És folyamatosan zuhan.. Mennyi lesz így reggelre?!?!
Még ha attól - az amúgy igen fontos - ténytõl el is tekintek, hogy a telet nem lehet a decemberek anomáliával jellemezni, úgy sem látok semmiféle szabályosságot itt.
Legyen mondjuk a -2 fokos vagy annál nagyobb anomália a "zordság" jellemzõje, ezek 1 és 15 éves közökkel követték egymást (a 15 év mostanra vonatkozik, hiszen 2001 óta nem volt -2 foknál hidegebb december). Ha -1 fokra szûkítem a "zordságot", akkor is 1 és 10 év között teljesen véletlenszerû a követési idõ. -1 fok alá már nem érdemes menni, mert az gyakorlatilag átlagos. Szóval a zord telek állítólagos 1-2-3-4 éven belüli visszatérését ez az ábra egyáltalán nem bizonyítja.
Legyen mondjuk a -2 fokos vagy annál nagyobb anomália a "zordság" jellemzõje, ezek 1 és 15 éves közökkel követték egymást (a 15 év mostanra vonatkozik, hiszen 2001 óta nem volt -2 foknál hidegebb december). Ha -1 fokra szûkítem a "zordságot", akkor is 1 és 10 év között teljesen véletlenszerû a követési idõ. -1 fok alá már nem érdemes menni, mert az gyakorlatilag átlagos. Szóval a zord telek állítólagos 1-2-3-4 éven belüli visszatérését ez az ábra egyáltalán nem bizonyítja.
Bár némileg provokatívnak érzem a kérdésedet, válaszolok rá. Ezzel:
Link
A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben. Az észak-atlanti nyomásanomáliákat reprezentáló kék és piros színt most ne vedd figyelembe, csak a hõanomáliákat nézd. Igaz, decemberrõl van szó, de kb. ugyanez jellemzõ a teljes tél vonatkozásában.
Igen jól látszik, amire rá akartam világítani. Az enyhe decemberek (telek) nemegyszer kettes, hármas, esetleg négyes csoportokban fordulnak elõ. Utána azonban mindig jön néhány hidegebb fajta december. Nincsenek 5-10, vagy még több évre kiterjedõ enyhe szériák -igaz, hidegek sem.
Link
A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben. Az észak-atlanti nyomásanomáliákat reprezentáló kék és piros színt most ne vedd figyelembe, csak a hõanomáliákat nézd. Igaz, decemberrõl van szó, de kb. ugyanez jellemzõ a teljes tél vonatkozásában.
Igen jól látszik, amire rá akartam világítani. Az enyhe decemberek (telek) nemegyszer kettes, hármas, esetleg négyes csoportokban fordulnak elõ. Utána azonban mindig jön néhány hidegebb fajta december. Nincsenek 5-10, vagy még több évre kiterjedõ enyhe szériák -igaz, hidegek sem.
Bocsánat mindenkitõl, nem feltétlenül ebbe a fórumba illik ez a klip, amit a sielok.hu-ról linkelek ide. Ebben a tél ínségben remélem a nyár fanok is szívesen néznek egy kis adrenalin bombát. Link Ja, öveket becsatolni!!!
Én arra emlékszem, hogy állítólag német szakemberek(?) valamikor a kilencvenes években azt a kijelentést tették, hogy 20-30 éven belül náluk (az Alpokat kivéve) már csak hírbõl fogják ismerni a havat...
Megmondom õszintén, én ezt harminc-egynéhány éves tapasztalatlan fõvel bekajáltam, fõleg, mert átéltem 1989 "nyári-téli" napfordulóját (még Gyõrben is 20 fokig emelkedett akkor a T), meg az utána következõ, szintén nem valami erõs teleket.
Emlékszem, mikor kiköltöztünk vidékre 1995 õszén, még sajnáltam is, hogy hiába a szép környezet, az erdõ, ha télen nem takarja majd hó. Hááát... Az 1995/96-os tél jól megtanított, talán az volt a legdidaktikusabb egész eddigi életemben.
Azóta tudatosult bennem, hogy 1-2, de akár 3 egymás melletti, botrányosan enyhe tél sem jelent semmit az utánuk következõ telek esetleges zordságára nézve.
Megmondom õszintén, én ezt harminc-egynéhány éves tapasztalatlan fõvel bekajáltam, fõleg, mert átéltem 1989 "nyári-téli" napfordulóját (még Gyõrben is 20 fokig emelkedett akkor a T), meg az utána következõ, szintén nem valami erõs teleket.
Emlékszem, mikor kiköltöztünk vidékre 1995 õszén, még sajnáltam is, hogy hiába a szép környezet, az erdõ, ha télen nem takarja majd hó. Hááát... Az 1995/96-os tél jól megtanított, talán az volt a legdidaktikusabb egész eddigi életemben.
Azóta tudatosult bennem, hogy 1-2, de akár 3 egymás melletti, botrányosan enyhe tél sem jelent semmit az utánuk következõ telek esetleges zordságára nézve.
Ezért írtam jövõidõben: ki kellene majd építeni egy megfelelõ pontosságút.
Én a felszíni méréseket is feltenném 2m-rõl 30-40m-re, a 2m-es mehetne a népnek, a 40m-es meg a modellekbe.
De mûholdas vagy drónos megoldás szerintem sokkal olcsóbb lenne, mint egy világméretû felszíni hálózat létrehozása.
Én a felszíni méréseket is feltenném 2m-rõl 30-40m-re, a 2m-es mehetne a népnek, a 40m-es meg a modellekbe.
De mûholdas vagy drónos megoldás szerintem sokkal olcsóbb lenne, mint egy világméretû felszíni hálózat létrehozása.
A távérzékelés sem sokkal jobb, mint a felszíni mérés, lévén a felszínborítottság - fõleg a ma már igen nagy területen jellemzõ kultúrtájakon - folyamatosan változik.
Nem emlékszel, amikor a 90-es évek végén - amikor zsinórban jöttek a nulla telek - megjósolták, hogy az új évezredben már nem várható Magyarországon síkvidéken megmaradó hóréteg.
Én azt mondom, hogy minél elõbb ki kéne dolgozni egy olyan mûholdas hálózatot, amely a Föld egészére nézve távérzékeléssel megfelelõ sûrûn és megfelelõ pontossággal képes adatokat szolgáltatni, és az éghajlati modellekbe kizárólag ezeket betáplálni.
Én azt mondom, hogy minél elõbb ki kéne dolgozni egy olyan mûholdas hálózatot, amely a Föld egészére nézve távérzékeléssel megfelelõ sûrûn és megfelelõ pontossággal képes adatokat szolgáltatni, és az éghajlati modellekbe kizárólag ezeket betáplálni.
Az utóbbi 4 évtizedben többször is voltak 2-3 teles semmitérõ, enyhe szériák. Emlékeim szerint 1974/75, 1975/76 majd 1982/83 és 1983/84 (február kivételével) azután 1987/88, 1988/89, 1989/1990 mind elég vacak volt. 1994/95 se volt valami döbbenet télies. Szintén "szólóban" jelentkezett, de annál enyhébb volt 1997/98 és 2000/2001. A 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 rossz szériára a fiatalabbak is emlékeznek.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Ez, ahogy mindig, csak azt jelenti, hogy az izlandi minimum eltûnik, és blocking helyzet lesz. Link Link Link Viszont, ahogy egy blocking sohasem garancia a hideg idõre, most sem lesz az. A jelenleg valószínû forgatókönyv szerint a kimélyülõ teknõ az Ibériai-félszigetre húzódna rá, így mi három-négy hûvösebb nap után 5-étõl elõoldalra kerülnénk.
Azért az ECM tényleg érdekes jövõhét csütörtökre. Nyugaton 1 fokba hóömlés, a Tiszántúlon 15 fok. 
Aztán szombat reggel nyugaton -10, keleten +6 fok.
Aztán szombat reggel nyugaton -10, keleten +6 fok.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat