Meteorológiai esélylatolgatások

Mindig gyenge voltam földrajzból. Akkor Moszkva valahol félúton van Szabi?
Mert itt Link 27.-tõl le is hajlik, fel is hajlik. :-)

Egy kis elõrejelzés a Dél-Dunántúlra: Link

Mindenesetre az új fáklya is egyre stabilabban jelzi 27.,-tõl a makroszinop. váltást. Atlanti-vidék felfelé ,K-EU. lefelé hajló hõmérsékleti görbék.

Andris, köszönöm a kiigazítást, valóban így van, benéztem

Amugy a "metchek" nagyon megbizhatatlan.Ez tavaly is kijött,amikor ide várt 70-85cm havat és -10 fokos nappalokat.Helyette lett napos idõ,+10 fokokkal...
Szóval érdekes,de vicces...

Bár ,nem kizárt,hogy egy hónappal megelözte "magát" az idõjárás.Ha megnézük az elmult tavaszt,nyarat és õszt ,akkor találni egybeesést azzal amit irok.És ez nem tévhit,hanem meglátás.Saját,magánvéleményem.

Ha 180 óránál indítanánk el ugyanazokból az adatokból, akkor megegyezne, de ilyen "véletlen" nem létezik. Hiszen a bemenõ adatok, azaz az észlelések "0 óránál" kerülnek be, ahonnan a K-L ill. a fõfutás az eltérõ felbontás miatt különbözõ úton jut el a 180 óráig. Törvényszerû tehát, hogy ott már más-más helyzetképet fognak mutatni, vagyis más-más kiindulást adnak a további szakasznak.

Viszont a csapadékot kivette, így már nem is olyan irreális, amit mutat. [pedig havat kértem a negyedszázados születésnapomra (okt. 1.) Ac keleti peremén leszakadó száraz hideggel számolnak, ami tényleg meghozhatná az elsõ éjszakai fagyokat, de napközben azért meglenne a +10°C. Bár ezzel együtt sem tartom valószínûnek, hogy lesz belõle valami... Ez tipikusan egy olyan forgatókönyv, amivel a hosszútávú GFS szívesen dobálózik, aztán az idõpont közeledtével kiderül, hogy az a hideg levegõ messze keletebbre, és/vagy enyhébb formában zúdul le. Komolyan majd akkor érdemes vele foglalkozni, ha más modellek (NOGAPS, GEM) "látótávolságán" belülre kerül, és azok is utalnak rá...

Én is 3-400m felett 1-2 napig megmaradó hóról írtam, ami ennek meg is felelhetne. Majd meglátjuk azért nagyon nem szomorkodnék ha +20 fokos kellemes idõ lenne akkor még inkább, sõt...

Igyekeztem!
Ha jól értelmezem 180 órán fölül a kettõ közötti különbséget a 180 óránál várható bemenõ adatbeli különbségek adják csupán?
Tehát akkor, ha "véletlenül" 180 óránál a fõfutás és a K-L összes bemenõ adata megegyezne, akkor a 180-364-ig terjedõ idõintervallumban is megegyezne mind a kettõ?

Elbeszélünk egymás mellett. Az elõrejelzések a hauptlaufot használják általában, ami a legutolsó fõfutás (a vastag zöld). A kék színû Kontroll-laufot direktben nem szokták sehol máshol elõrenek jelezni, se közelre, se távolra.

Mellesleg... Link
Nemhogy "normalizálta" volna a magát a Kontrollauf, hanem egy rakás egyéb futás is "letévedt" hozzá. Még mindig messze van, de akkor is figyelemre méltó!

Örülök, hogy figyelmesen elolvastad, ezt a hibát ennek ellenõrzésére rejtettem el a szövegben. Te vagy az elsõ, aki felfedezte.

(Viccet félretéve, köszönöm az észrevételt, hamarosan javítom...)

Ez így, ebben a formában nem teljesen igaz. Két egymás utáni grafikont nézve láthatod, hogy a K-L-nek nincs köze a 6 órával korábbi fõfutáshoz... Mindegyik változat egyszerre fut le, eredendõen azonos kiindulási adatokból. A fõfutás és a K-L esetében ezen nem is módosítanak, míg a "mellékfutások" megkapják a kezdeti perturbációt. A fõfutás és a K-L között a különbséget az adja, hogy az elsõ 180 órában elõbbit 0,5 fokos, utóbbit 1 fokos sûrûségû rácsra futtatják le. Ezért idáig a fõfutás várhatóan pontosabb (és a gyakorlat is ezt igazolja). 180 óra után viszont már ez is 1 fokos rácson fut tovább, így abban igazad van, hogy kéthetes távon gyakorlatilag mindegy, melyiket választjuk. Itt már semmi értelme egyetlen görbét kiválasztani, és abból elõrét készíteni... Ha lehet is mondani valamit a 2 hét múlva várható idõjárásról, ahhoz az összes görbe által együttesen mutatott eloszlást kell megnézni. (Bár legtöbbször ezek is annyira széttartanak, hogy az éghajlati valószínûségekhez képest nem adnak több információt.)

Köszönöm! Egyébként csak egy kis észrevétel: a kontrol-lauf magyarázatánál szerintem vastag sötét kék görbét kellett volna írni vastag zöld helyett.

ÉK-EU-t viszont 10 nap múlva Tél-betörés érheti... Nálunk a nappali fagy kizárt síkvidéken még ilyenkor.

8-10 napon belül nem érdemes napra, mikrorégióra lebontott elõréket kiadni. Hetekre, hónapokra latolgatni szerintem leginkább a svadasz által ezen a fórumon többször felvázolt módszer alapján lehetséges. A >20 fokos ingadozások tipikus idõszaka egyébként az április - többször elõfordult már, hogy 25-26 fokból késõ télibe váltott az idõjárás, és fordítva. Szeptember végén, október elején az ilyesmi viszont igen ritkán fordul elõ, pláne síkvidéken. Az elsõ, akár átmenetileg megmaradó hótakaró legkorábbi idõpontja szerintem síkvidéken október 20 (+/-3 nap).

Ezt nem értem.

A modell természetesen ugyanaz. Itt ráadásul mind a kettõ perturbálatlan. Csak a K-L 6 órával korábban futott le, míg a hauptlauf a legutóbbi, friss bemenõ adatokból számolt futás. De ettõl függetlenül a "pontossága" 380 óra múlva mindkettõnek ugyanannyi (azaz rossz). Tehát tökmindegy melyiket nézed.

Donnie baba én még az elsejét is vállalom!

Ravasz vagy, hiszem elsejére írják, nem 30-ra

Ez teljesen irreleváns, nyilván rövidtávra ugyanazt használják, mint hosszúra. Itt viszont már nem mindegy, ugye...

Hát ha itt 30.-án hóesés lesz és nappali fagy akkor elmegyek vattacukrot árulni Kamcsatkij Vlagyivosztokba!

Ilyen távolságban ugyanannyi értelme van mint a hauptlaufnak!

#37245 - rögtön kiszúrtam én is, hogy a metcheck a Kontroll-Lauf alapján dolgozik... fura, a Hauptlauf (zöld vastag) alapján több értelme lenne, nem?

Lehetségesnek-lehetséges, ám nem az általad felvázolt ok-okozati viszony alapján, hisz a talajhõfok nem befolyásol semmit, hisz néhány fokkal ugyan alacsonyabb, ám nem fagyközeli állapotban van és amíg fagypont alatt van a hõfok, és nincs napsütés, addig megmarad a hó (pl. 2003 októberében).

Egyébként szeptember legvégén-október elején nem rendkívüli középhegységeinkben több napos Tél, évtizedenként akár többször is van rá precedens.
Most az elrugaszkodott kontrollfutás alapján készült az említett prognózis, ám a nagy távolság és különösen nagy szórás ( Link ) egyelõre okafogyottá teszi a várakozást.

Én úgy tudom, hogy a K-L az elõzõ futás perturbálatlan tagja (avagy az elõzõ futás fõfutása), a fõfutás pedig az épp jelenlegi modellkimenet perturbálatlan tagja.
Ejj, Jóska, már megint egy elõzés

Íme a magyarázat:
Link

Hát ezt pontosan én nem tudom, de biztosan van itt valaki aki el tudja korrektül mondani....
Véletlenül a Hó+Zivilesen fórumba tettem, de talán inkább ide aktuális:

Hát végül is nincs kizárva, hogy +25 fokok és 0 +5 fokban havasesõk, a hegyekben nagy havazások váltják majd egymást idén õsszel... Ha megnézzük, hogy a 41 fokos Tmaxok után egy héttel már negatív T rekord volt, valamint hogy alig 2 hete megintcsak negatív T rekordok dõltek meg... egy Október eleji hasonló erejû hidegfront+mediciklon bizony lehozhatná akár 3-400 méterre is a havazás határát.
Szeptember elején 900-1000m között volt a hóhatár - 1 hónappal késõbb egyáltalán nem lehetetlen akár a síkvidéki látványhavazás, és a hegyekben pár napra vastag hóréteg sem. A talaj úgyis elég jól lehûlt...

Mit gondoltok?

Érdekesen egyre több modell pártol ahoz a lehetõséghez, miszerint szeptember végére újból nyitott lesz felettünk az északi áramlás, így mediterrán ciklonokat okozva. Izalnd térségére pedig valamivel huzamosabb anticiklonos idõjárást jelez. Azonban ez még közel sincs eldõlve, ezekben a napokban tisztázódikle. De ha valóban így lesz, akkor elég hideg napokkkal fog kezõdeni az október.

Hello!
A "Kontroll-Lauf" miben különbözik a Fõfutástól?

LOL A "Metcsek" mindig is a legelrugaszkodottabb oldal volt, de ez az Október eleji fél méternyi havazás ez tényleg komoly

Mondjuk a GFS ensemblén a kontroll-lauf is kb. ezt adja, nade uraim.... mindent a helyén kezeljünk ugyebár?

Link

A hónap vége talán meghozza a következõ nagyobb arányú makroszinoptikus váltást?
A fákly-diagram alapján ez körvonalazódik... Az Atlanti térség hõmérséklete emelkedik (tartós Ac-hatására?) Ék-K-Eu.viszont idén elõször markánsan hûlni látszik...
E hétre pedig fõleg Dny-ra egyre biztosabban nagy csapit jeleznek a modellek.

Majd gondoskodom róla ! Köszönöm !

A modellek elõrejelzése szerint Kelet és Közép-Szibériában a jövõ hét elsõ felében kiterjedt havazások lesznek, egy ciklonnak köszönhetõen, és ezt követõen anticiklon fog kiépülni ezen havas tájak fölött, általánosan 850hpa-n -10 fokos hõmérsékletekkel.
Az ECMWF pedig érdekesen pár napja 21-23.-tól észak/északnyugatról ciklon leszakadásokat, és késõbb pedig mediterrán ciklonokat ígér.
Reméljük Szibéria felett a jövõ héten már kialakul egy rendes hótakaró.

Hú, örülök, hogy jó kis eszmecserét indítottam el.

András: A nagy hõmérsékleti kontraszt az Atlanti-Óceánon akkor segítheti a zonalítás erõsödését, ha ez Izland környékén van, ám most a Norvég-tenger produkálja ezt, ez a Zoli által leírt folyamatokat segítheti, és ezt átadva a szárazföldnek jöhet a hûtõszekrény-effektus, ha Szibéria is beindul (nyugi Zoli, be fog a hó végével)
Egyébként a Grönland keleti partja menti vizek hideg mivolta (október közepi-végi állapot) is figyelemreméltó.
Egyszóval a jelek megvannak, várjuk a folytatást.

Ebben az õszi idõszakban ha hidegebbé válik az óceán vízhõmérséklete az átlagosnál a Norvég-tenger térségében, az az anticiklonok kézõdéséhez segíthet hozzá, mellyel északról hideg légtömegek szakadhatnak le, hacsak nem épül össze a szibériai Ac-val, hidat képezve.
Igaz, hogy jó kis hótömeg képzõdjön Európa északkeleti részein aktív ciklon tevékenységre van szükség. Azonban, a Szibéria felett erõsödõ anticiklon erõsíti az Atlanti-óceán feletti ciklon tevékenységet is.

Ilyen leszakadásra mostanság kicsi az esély. Egyre inkább anticiklonálisabbá válik Európa felett a makroszinoptikus helyzet.
Legalább elkezdõdne már a hófelhalmozódás Szibériában, mert kicsit gyengélkedik, finoman szólva:
Link
Kanada délebbi területeire se tört még rá nagyon a hideg a sarkvidékrõl.
Kíváncsi leszek mikor kezdi el az elsõ komolyabb nyomulását Szibériában és Kanadában.

Én is úgy vélem, hogy a Földközi-tenger hõmérséklete közvetlenül nem befolyásolja az itthoni telet. Áttételesen már igen - viszont könnyen lehet, hogy épp a melegebb Földközi-tenger adna esélyt nálunk több hóra. Hiszen a melegebb víztömeg fölé érkezõ hidegleszakadások elvileg erõsebb mediciklonokat generálhatnak. Igaz, így az elõoldalukon magasabb is lenne a T... de hó szempontjából ez sokat nem számít (az elõoldalon így is, úgy is jobbára folyékony a halmazállapot).

Az Atlanti-óceán (ill. az Északi- és a Norvég-tenger) anomáliájának hatása sem tûnik egyszerûnek. Elvileg a hidegebb óceánvíznek segíteni kellene a szárazföld hûlését... de nem lehetséges, hogy egyben növeli is az óceáni irányítás esélyét (valahogy úgy, mint a "Medárd-idõszakban")? Ha pedig az óceáni irányítás válik uralkodóvá, az akkor is enyhíti a telünket, ha a vízfelszín 1-2 fokkal épp hidegebb a szokásosnál...

Persze a tél még odébb van: szeptember-októberben nagyon is jól jöhetnek a szárazföld lehûtéséhez (ill. északon, északkeleten hótakaró kialakításához) a hideg Északi-tenger felõl érkezõ légtömegek. Ahogy Snowhunter is írta, ez lehet a döntõ a mi telünk szempontjából, ha eljön az ideje...

Mondjuk azért annyi hozzátartozik a képhez, hogy három masszív és erõs hideg-leszakadás volt, és nem sokon múlt, hogy kettõ beterített minket (egy Bajorokat, egy a Lengyeleket kapta el), mindjárt más lett volna a megítélés és anomália (ill. a folyomány), ha ezek bejutnak hozzánk.

Van némi sanda gyanúm, hogy az északi sarki jégtakaró erõs felolvadásából származó hideg tengervíz áramlása lehetett az egyik fõ szereplõ a légáramlás mellett a térség vizeinek hûtésében. Ez persze sanda gyanú csak.

Ha tartósabban fennáll a negatív vízhõmérsékleti anomália, gyengítheti a ciklon képzõdés esélyét a következõ hónapokban. Habár Grönlandtól délre azért még szépen tartja magát már egy jó ideje a pozitív vízhõmérsékleti anomália - igaz kisebb területre korlátozódva, mint elõzõ õsszel.

Az elmúlt télen El Nino volt éppen a figyelem tárgya.
Az elõzõ tél, pontosabban szólva az õsz végétõl tavasz elejéig tartó tartós anomália, köztük a téli nagy meleggel nem igen volt elõre jósolható. Õszintén szólva engem ez az ami a legjobban zavar. A nyár várható volt, hogy meleg lesz. Sõt lefogadnám lesznek még jó kis hõségnapos nyarak a köv években.
Ellenben a téli kilengés nagyon is érdekes számomra, hogy vajon mi eredményezhette. Lehet, hogy csak az amúgyis pozitív fázisban lévõ AMO és az El Nino együttes hatása + még pár tényezõ eredményezte ezt?!
A téli idõszakban a Földközi-tengernek fõleg a mediterrán ciklon képzõdésre lehet hatása, akkor is ha megfelelõk a makrocirkulációs viszonyok.
Utóbbival egyetértek, de volt már olyan, hogy kvázi fontosabb tényezõt töltött be az észak-atlanti térség erõs légnyomási blokkingja a hideg kialakulásában - vagyis erõs északi irányítással tartós hideg levegõ áramlás a sarkvidékrõl.

Ne felejtsd, hogy nem mindegy, hogy mikor alakul ki az El Nino-La Nina páros, és az se jelent biztos valamilyen irányú kimenetelt, szükséges az Atlanti vizek milyensége is a dologhoz.
A Földközi-tenger csak mint figyelemre méltó jelenségként lett megemlítve, az Atlanti-vizek vannak a fókuszban.
Valóban a kelet-európai síkságon esetlegeses felhalmozódó hó okozta "hideggenerátori-hûtõszekrény-jelenség" a fõ motor, ám annak is lehetõság kell, ennek egyik elõidézõje lehet az óceán.

Köszi a reflektálást!
Akkor egyszerre lepõdtünk meg, he-he !
Az igaz, hogy tartós volt az északkeleti áramlás az Észak-Atlanti térség felett, ám az erõs anomália csak az elmúlt két-három hét alatt épült ki, ez a figyelemre méltó (ahogy valóban a Földközi-tenger lehülési üteme is).

Van benne valami (utolsó mondat), ám én inkább csak a "télies tél" elõjeleként szoktam ezt venni, az "össz-õszi" makroszinoptikus felállásnak is ezt megtartónak-erõsítõnek kell lenni, igaz a Norvég-tenger erõs anomáliája ezt elõsegítheti.

Az a baj ezzel, hogy az elmúlt télen is amikor már kezdett elúszni a hajó, valami hasonló La Nina lehetõségben látták egyesek a tél eljöttének a kezdetét. Aztán tudjuk a végét.............
A Földközi-tenger vízhõfok anomáliája szerény véleményem szerint megint csak nincs komoly kihatással a téli évszakunkra.
Egyben biztos vagyok, a kelet-európai síkságon kialakuló hóréteg mennyisége, hûtõ hatása és anticiklont kiváltó képességén viszont nagyon-nagyon sok minden múlhat.
Bocs, hogy beleszóltam :-)

Szia!
Meglepõdve vettem észre, hogy valóban igen erõsen lehûlt a tengervíz hõmérséklet a Norvég-tenger, Izland térségében a Norvég partok mentén.
Link
Érdemes azt is megnézni, hogy másfél hónap alatt milyen gyorsan lehûlt a Földközi-tenger vize is (van ahol 3-4 fokot hûlt).
Habár egész nyáron erõs északkeleti áramlás volt az észak-atlanti térség felett, így nem csodálom az erõs lehûlést, de mégis meglepett - lévén, hogy vagy két hete nem néztem.
A telek (legyen az átlagos, vagy hidegebb) könnyebben alakulhatnak ki talán az európai kontinens középsõ területein, ha a kontinenst övezõ tengervíz hõmérséklete az átlagosnál alacsonyabb. Mit gondolsz errõl?

Mostanában (elmúlt egy-két hét) nem nagyon figyelem a hosszútávú lehetõságeket, ma újra kicsit nézelõdtem, ám más fronton, az óceánfronton.
Az sem egy elhanyalgolható tényezõ, hogy La Nina felállás van a Csendes-Óceán felett (ez nekem jó elõjel télre, az elmúlt néhány ilyen idõszak nagy százalákkal hozott havas telet), ám ami igazán szemet szúrt, az az Észak-Atlanti vizek erõs (elmúlt néhány év legerõsebbje) negatív anomáliája, ill. a Grönland keleti partja mentén a tengervíz okóber közepi-végi stádiumú mivolta, ami az elmúlt hetek gyors eredménye, augusztusban ezeknek még nyoma sem volt.
Ezek nem rossz elõjelek, Zoli megerõsíted ?

A jövõkép most számomra egy tartósabban;ugyan viszonylag csekély, de negatív anomáliájú idõszakot sejtet, tõlünk nyugatra, északnyugatra elhelyezkedõ anticiklonnal, újfent hátoldali irányitással. Úgy gondolom, hogy a régen várt makroszinoptikus váltás szeptember elején megtörtént, úgyhogy én egy tartósabban hûvös periódusban reménykedem. Már csak az éghajlati anomáliák kiegyenlítõdése végett is.

"Az elõrejelzett értékközök 50%-os valószínûséget reprezentálnak"

Vagy bejön vagy nem,ergo ez szinte olyan mintha semmit se mondtak volna :-)

Érdekességnek jó,de ez csak szintiszta "szám-misztika".

Link