Meteorológiai társalgó

Ne haragudj, de amit írsz, az nem felel meg a valóságnak. 2015 januárjának végén még a Kisalföldön is jóval 10 cm fölötti, több napig megmaradó hótakaró alakult ki. A Vértesben a hótakaró vastagsága meghaladta a 30 cm-t is. Lehetetlennek tartom, hogy ugyanekkor Veszprém környékén ne lett volna 24 óráig megmaradó, számottevő hó.

Hát akár hogy is nézem, továbbra se látni normális tél esélyeket. Hogy azt keljen vadászni h összehozunk pár nap negatív maximum hőmérsékletű napot hóval v akár hó nélkül, akkor szerintem nem is kell semmi többet mondani h mindenki számára világos legyen milyen az eddigi tél, és milyennek igérkezik a tél hátralevő része legalább is januárban.

Január 8-tól kialakul tőlünk északra az AC, de egyszerűen azt a kevés hideget is amit leteker megtorpan a Kárpátokon. Az is igaz h alacsonyabb szinteken is szivárogni szokott a hideg amit a modellek nem látnak, meg az egész egy hossszabb folyamat, de hát nem tom ez vérszegény sajnos.
Egyszerűen nincs mibe kapaszkodni h lehessen bízni egy normális téli periódusban.

Miért kizárt? 24 órán át megmaradó hóról beszélek (havas napról)! Az bizony több, mint 1500 napja nem volt nálunk. Ha arányaiban figyelnénk az ország területét, bizony az jönne ki, hogy a havas napok aránya elenyésző télen. Ez az idő meg miért lenne szélsőséges? Az elmúlt 10-15 év teleit vizsgálva mely telek aránya a nagyobb?  Meg mi az az átlag amihez viszonyítasz? Az sem mindegy... Mert a jelenlegi átlagolás, az új évezredben bizony teljesen más értéket mutat.

A téli hónapok középhőmérséklete a Havasalföldön mégis alacsonyabb, mint nálunk. Moldvában meg főleg, az talán jobb példa, mert az É-D irányban nyitott.
Gondolom, ha nem lennének Kárpátok, azon múlna a téli időjárás milyensége,  hogy éppen a kontinentális vagy az atlanti hatás erősebb (mint pl. a német-lengyel síkságon).
A mostani tél biztos jó gyík lenne.

Ez jó nagy kamu.

Az összes felsorolt esetben hazánkat is ugyanúgy elárasztotta a hideg.

Hidegebb teleink lehetnének,ha nem lenne itt a Kárpátok,ami gyakran akadályozza az hideg beáramlást észak-északkelet felől. Hamarabb lehetne halmazállapot váltás enyhébb levegőnél is esőről-hóra mediterrán-ciklonok esetében.
A Román-alföldet könnyebben elárasztja a hideg,mint a Kárpát-medencét:
2012.február,Román alföld:
Link
2014.január,DK Románia:
Link
2016.január,Román alföld:
Link
2017.január,Délkelet-Románia:
Link

A mediterrán térségben fordul elő, hogy négy évig nem esik hó (ha a viszonylag közelebbi térségeket nézzük.) A mai kommunikáció (média)  egyik nagy szemfényvesztése az állandó szenzáció hajhászás, a nagyobb disznóságokra most nem térnék ki. Geobbels is belepirulna amit művelnek. Szegény Bari nyolcvan év után két évben is behavazódott, viszont szinte minden esetben arról van szó, hogy kis területen, hol itt hol ott esik hó a mediterrán térségben. Arról hogy ugyanott tíz (vagy még több) évig nem látnak újra havat, már mit sem tud a hírt befogadó, csak azt látja, hogy a mediterrán térségben állandóan nagy havak esnek. 
Igazán gazdag információkkal vagyunk ellátva, a kilencvenes években még nem volt csak időjárás és vízállás jelentés, a valós idejű infókat az utinformból lehetett kapni. (éppen merre havazik). 

"Ha nem lenne a Kárpátok, és ennek köszönhetően a hidegpárna mint téli
jellegzetesség, akkor Magyarországon valószínűleg egyik téli hónap
középhőmérséklete sem lenne negatív, ami minden csak nem kontinentális
jelleg."
Merész kijelentés. Havasalföld?

Szép volt Dani. Igen igaz ott a pont, egy tasli a tarkómra.
Ennek ellenére a 4 év se nagyon reális.

1500 nap az csak 4 év, de természetesen az is túlzó.

Ezek szerint nálatok több mint 10 éve nem volt hó... Fussunk neki mégegyszer.

"szerintem" vs "valóban"...
Értembén a csalódottságodat, na de akkor is...

3 hatás van.Kontinentális,mediterrán és óceáni.Nem minden télen érvényesül a kontinentális hatás vagy ha igen nem mindig tartósan.Tavaly érvényesült...A mediterrán térséget több ciklon hátoldal is érint,de érdekes lenne ha nem így lenne mivel ott alakulnak eleve ki a ciklonok..A pályájuk miatt pedig van hogy évekig nem talál be egy nagy vad...ennyi!

Vagy csak egyre többször tudunk róla, ahogy terjednek az okostelefonok és az internet.

Csupán az a nagy szám,hogy szerintem egyre gyakoribb jelenség a nagy havazás ilyen déli részeken. Eközben Magyarországon egyre gyatrább telek vannak sajnos.

Melyik részében?

És ez miért olyan nagy szám? Ahogy az előbb írtam, ahol nagyobb víz van, ott mindig lesz ilyen, ha épp oda szakad le a hideg. A Nagy-tavaknál pl. télen olykor hetente ez van.

De honnan vették azt nem tudom, ez talán csak a jégkorszakban volt így errefelé.

Igen, ezen hangosan felröhögtem

Télen hó formájában hull a legtöbb csapadék. LOL   

Azért csak volt olyan időszak amikor jellemzőbb volt a szárazföldi behatás teleinkre,hisz az OMSZ oldalán is így írják le :
 A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.

Aztán ,hogy mostanság mi van az más tészta.Lehet pár dolgot finomítani kellene.

Nagyon-nagyon rövid ideig volt csak kontinentális hatás az említett teleken-akkor a pontosság kedvéért.

Nem 50 éve. Szinte évről-évre. De ez van az utóbbi években a görög,török,stb mediterrán részeken is. Török tengerpart,2016.január 24.:
Link

Hüje 

Zivi: igen, a Kárpátok nagyjából tényleg csak a hidegpárna szempontjából hatásos, nélküle ugye nem lenne medence.

Ez sem igaz! Az utóbbi telek szinte mindegyikénél volt kontinentális hatás! Az utóbbi években általában kevesebb az átlagosnál, és kész is van az enyhe tél. 

Egyébként, ha a Balaton így lenne, lenne itt is lake effect:
Link
De még ebben sincs szerencsénk.

Ha lemegy odáig a -10 fokos T850, akkor nem csoda.
Link

Ez olyan, mint a lake effect snow a Nagy-tavaknál, ha elég hideg van viszonylag meleg víz felett, akkor nem nehéz összehozni akár nagyobb havazásokat sem a tengerparton. Magyarországon ehhez egy dolog hiányzik, de az nagyon, a tenger.

Nyuli: Igen, elég szomorú, hogy még most is ezek a nyilvánvaló hülyeségek kerülnek bele a tankönyvekbe, amik igazából sohasem voltak igazak. Ha nem lenne a Kárpátok, és ennek köszönhetően a hidegpárna mint téli jellegzetesség, akkor Magyarországon valószínűleg egyik téli hónap középhőmérséklete sem lenne negatív, ami minden csak nem kontinentális jelleg.

Igen,tudjuk,nem tisztán kontinentális,hanem mediterrán és óceáni hatás is érvényesül a magyar télben.   Na,de hogy 5-ből csak 1 télen tud a kontinentális hatás felülkerekedni,és a legtöbb tél pozitív hőmérsékleti anomáliával telik el,sőt több fokkal melegebb az átlagnál az igencsak abnormális jelenség.

Most ez van... Ajánlott irodalom : Magyarország nagyvárosainak százéves adatai ; Réthly kötetei.  
Nincs új a nap alatt, ilyen időszakok több száz éve is előfordultak. (Én se vagyok elragadtatva ettől ) 
Ebből aztán pazar folytatás is lehet(ne), de sajnos másfajta is. Link
A keletkező Izland térségi ciklonok valamerre nyomulni fognak, valahol utat találnak,vagy elnyomják az skandi Ac - t keletre. Túl nagy az izlandi aktivitás sajnos... 

Az előtt, megesett 50 éve.

De az utóbbi teleken sokkal több hó esett a mediterrán térségekben,mint pl.a magyar alföldön. Szicília tavaly január vagy februárban:
Link
Link

Hát igen, pontosan itt a baj... meg itt (Magyarország éghajlata 5. osztály): "Hazánkra a szárazföldi vagy kontinentális éghajlat a jellemző. Négy évszak (tavasz, nyár, ősz és tél) váltja egymást. A tél hideg, a nyár meleg, és évente 400-800 mm csapadék hullik. Télen hó formájában hull a legtöbb csapadék, és gyakori a köd. A tavasz a legváltozékonyabb hónap. Ekkor a hideg és a meleg, az esőzés és a havazás akár órákon belül is válthatja egymást. Nyáron a gyakori napsütés miatt 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Az ősz beköszöntét a rövidülő nappalok és az egyre hűvösebb hajnalok jelzik. Gyakori a köd és a dér. November végén, decemberben a fagyos, havas tél jellemzi éghajlatunkat"
No comment 

Magyarország téli éghajlata sohasem volt kontinentális.

Nem a mediterrán térségben esik több hó, hanem tőlünk délre és ennek oka, a kedvezőbb domborzati viszonyok és a mediterrán ciklonok. Ha a Kékes Zalában, vagy Somogyban lenne, jó kis síparadicsom lehetne.

Mégis több hó esik sok mediterrán térségben,mint Magyarország nagy részén az utóbbi 5 évben. Ez akkor mégis milyen éghajlatú  "tél",ami eddig volt ezen a télen (meg 2013.-14.-15.-16-os telek nagy részében is volt)?     Mert,hogy nem kontinentális az biztos.  A hótakarós napok számával is van egy "kis" lemaradásunk az éves átlaghoz képest.
Link

Ez csak azért van így egyelőre mert az AC izobárvonalai nem érnek minket el normálisan,de aztán ha ránk húzná akkor átbukna az a Kárpátokon ahogy illik

Igen most ECM 240 óránál nagyon jó képet fest...Utána ebből így lehet Voejkov-tengely is lehetne,de űridő ez is még

Nincsenek olyan síkvidéki helyek a mediterrán térségben, ahol +2, +3 fok körüli lenne bármelyik téli hónap átlaghőmérséklete, annál sokkal magasabb.

A december az ország legnagyobb részén 15-25 fagyos napot hozott.

Űridő.
A következő lehetőségek vannak: 1. az ordas nem jön, és nem is marad  2. az ordas jön, és visszamegy  3. az ordas jön, és marad is

Vagy hozzánk:
Link
Link
Bármi lehet még, de végre jó irányba mennek a dolgok.

Az ordas eljut a Kárpátokig, aztán pánikszerűen kelet felé vissza húzódik. 
Link

A kérdés az hogy hová érkezhet a tél ? Nagy-Britanniába érkezik ismét...Skandináviába is és a Ruszkikhoz is... 

A tartósan havas időszak (több hétig) valóban nem jellemző, azonban még a nagyon enyhe, pocsék 2013/2014-es télen is volt egy hideg havas hét, itt több cm hó hullott egy mediciklonból. Télen nálunk az anticiklonok tudnak akár tartósabb hideget is okozni,mivel nálunk gyakori a hidegpárna kialakulása. Magyarországon (síkvidék) 30 nap körüli az átlagos hótakarós napok száma télen.

Na igen...Ez pont tipikus északkelet felől érkező kontinentális eredetű levegő volt szóval nem érdemes összekevernie a -5 -6 fokos északnyugat felől érkező óceáni levegővel...

Ma estére az összes modell blokkingos lett, 10.-től jöhet a tél.

Sajnos előfordulhat, hogy az idei telünk végül teljesen gagyinak bizonyul, hasonlóan több, elkeserítő időjárást hozó múltbeli társához.
De tekintetbe véve, hogy a napfoltminimum környéki időszak, valamint a tavalyi kifejezetten zord télközép külön-külön sem kedvez egy ilyen enyhe szezonnak, együtt meg végképp nem, egyelőre én is valószínűbbnek tartom fagyos, zord időszak(ok) januári, februári eljövetelét.
Persze, ez nem garancia. Az időjárás mindig képes meglepni az embert. Azt hozzá kell tenni, hogy a dinamikus délies légmozgású nagy enyheségek nem a legjobb előjelek.

Az tényleg rossz vicc kategória,hogy az eredeti mediterrán térségekben több hó esik telente,mint Magyarországon. Nem is tudom milyen éghajlati kategóriába lehetne  besorolni  ezeket a semmit érő magyar enyhe teleket.  Minotaur nevű metnetes hozzászóló írta nem rég erre,hogy: csicska-mediterrán éghajlat.Igen,ez a megfelelő kifejezés.

Szerintem kora tavasszal már mindenképpen kell lábas hideg egy normális hóhelyzethez. (Látványhóhoz, főleg a Dunántúlon nem biztos hogy kell.) 
Volt lábas hideg 2017.04.19-20.-án a csapadék idején, az általad említett területeken.
Link
Link

Link
Link
Link

Nem néztem utána, de van egy olyan érzésem, hogy egész hónapban a Kékesen hótakaró volt decemberben. De más hegyeinkben is komoly havak voltak. Tavaly a hideg januárban vagy akár februárban és decemberben alig esett csapadék, így nem hiszem, hogy egész télen a hideg ellenére 30 napnál tovább volt a hegyekben hó, ha volt is csak pár centis. Tehát ha hazánkat nézzük egészen más viszonyok vannak a domb és hegyvidékeken ill. az alföldi hőszigetelt városokban. Aki nem Pesten, hanem egy legalább 300-400 m magas helyen él, lehet, hogy többre értékeli ezt a langyosabb telet, mint a tavalyi farkasordítót. Mire megy egy síelő. szánkózó hóágyú nélkül a télen  -10 fokokban, ha a havi csapadék 6 mm  ? Igaz, a korisoknak a Balatonon nagyon jó, de a fűtésen elveszítjük, amit a természetes jégpályán megspórolunk. Szerintem a mostani télen a magashegységekben hóarmageddon van és jobb a síterepeknek, mintha a medencében megül a hidegpárna és egy hónapig köd és fagy van, a hegyekben meg pluszokban süt a nap és egy deka hó sem esik.   
   Egy gleccsernek sem az használ, ha a télen -20 fokban 10 cm hó esik, hanem az, ha -2 fokban 10 m.

Ez így nem egészen igaz!
Ez az enyhe téli időszak gyakori teleinken, ha az egész tél ilyen enyhe, az szélsőséges.
A hószegény telek sokkal gyakoribbak, mint a hóban gazdag telek.
A vicc az egészben, hogy miközben azt írod, hogy ez a mi telünk a síkvidéki mediterrán télnek fele meg, addig pl. a mediterrán Olaszországban már síkvidéken több alkalommal havazott ezen az őszön-télen.