Bioszféra

No, egy kérdés erejéig emeljük tekintetünket az avarban és a fagyökerek között fejlõdõ ízletes csodák magasságából a faágak közé! :-)
Ti mikor kezditek etetni a madarakat?

Irgalmatlan mennyiségû gomba lesz ezen az õszön....

Attól még lehetett tejpereszke, a vastag hús mindenképp valami ilyesmire utal. Sok képen láttam domború kalappal is, sajnos élõben nem volt hozzá szerencsém.

Igen a másik tippem a tejpereszke volt, de abból én szedtem pár éve máshol, és az mind egy kicsit homorú volt vagyis tölcséres, de csak kicsit, nagy vaskos vastag fehér gomba, de egyik sem volt domború....
Ez a letenyei ez meg domború volt, és nagyon finom, de a furcsa hogy se elõtte se utána soha sehol nem találkoztam ilyen gombával.....

Hát igen akkor nem akácpereszke, mert ez tök síma volt!
Akkor éveken át abból csemegéztünk, csak sajna most odaépítettek egy strandot, tönkretéve ezzel a helyet.....
Fantasztikusan finom gomba volt....

Ha fehér volt és vaskos, akkor lehetett tejpereszke is, ahogy astral mondja, az akácpereszke rücsis nagyon, én egyszer, sok éve szedtem, na ha egyszer olyat lát az ember, azt nem felejti el. :-) Tényleg az a legjobb, ha lefényképezed, ha látsz megint!
Õzláb, ha sokat találsz, kiváló grillen megsütve kis fokhagymával.

Hát az akácpereszke kalapján vannak okkeres pikkelyek, meg a tönkön is. Illata hasonlít a májusi perszke lisztszagára. Úgy tudom nem olyan ritka, régen volt itt is. Fotózd le idén ha arra jársz azt a letenyei perszkét, hátha meg tudjuk határozni.

Rengeteg esõ esett, az erdö beázva, õzláb rengeteg lesz, évek óta nem volt igazi õzlábtermés errefelé az õszi esõk hiánya miatt, én úgy vetem észre az õzlábszezon erõssége nagyban függ a sok esõtõl, még ha hideg is van utána akkor is kirobban, mig szárazabb õsz mellett is akad 1-2 de nem tömegesen!
Most lesz rengeteg!

Egy kérdés a gombászokhoz!
Ki talált már akácpereszkét??
Letenyén volt hely ahol fantasztikusan finom perszke volt õsszel, én olyan féle-fajta pereszkét azóta sem találtam sehol, és fõleg hogy egyik fajtára sem illik rá a kinézete, tán az akácpereszke az amire inkább, vastag tönk húsos vastag kalap, az egész gomba hófehér és nagyon jó illatú, sima a kalapja....nagyon ritka gomba lehet....

De jó kis képek ezek!

Link

Nagyon nagy a csend az esõ miatt az erdõben. A nyári aszályban vegetáló csemetéknek ez mennyei felüdülés. A T nagyon alacsonyan tarja magát, a cserépkályha azért félgõzzel már zakatol!

hmmmm.....meg is éheztem. Ment a privi.
Bocs az off-ért!

Rántottás vargányáról...hmmmm!

Most ez a szél nagyon jól jön, a sok esõ után kicsit felszáritja a talajt, nem lesz sár az erdõben, igaz a hideg nem igazán jó a vargányának, de a sár mégkevésbé nem!
Vagyis ami ma estétõl lesz esõ az már nem vészes, bízom benne hogy a hétvégétõl aza 20 fokos napos idõ, reggelenként köddel párával tán sikerre viszi a dolgot!

Egy picit kiegészítve a tegnapi privit, nagyon gyatra itt is eddig a "gombatermés."
Sajnos a csapadékszegénység ebben is megmutatkozott. Ha ezután a front után lenne egy kis felmelegedés, minden bizonnyal beindulna. Addig is csak a remény a saját magad szedett és készített rántott vargányáról...hmmmm...

Off:Nincs semmi, de nagyon jó a zene arra!
Milán megy privi!Off vége.

De érdeklõdtök Királyrét után!
Csak nincs valami kötõdésetek oda?
Ja,Laci, megvan a kábel! 20m-est kaptam.

Igen, szívesen megnézném!

Ha nem is pontos de közelítõ érték lehet. Én 300 mm körüli csapadékról tudok.Hatalmas torrens áradások voltak.A Központi-Börzsöny radiális vízhálózatának vizeit levezetõ Csarna(Fekete)-patak völgyében, a 30-50 méter széles völgytalpon teljes szélességben zugótt lefele a Csarna-patak.Csak a hegyoldalon lehetett közlekedni.Bernecebarátin az erõs vasbeton hidat simán elvitte a Kemence-patak, de a hegység össze vízfolyása hatalmas erõvel tört ki a hegységbõl.
Nagy-Hideg-hegyen OMSZ klímaállomás, Tésán szintén, Kemencén, Diósjenõn,Királyréten OMSZ csapadékmérõ állomás az Erdészeteken.Ennyi mérés volt hegység szerte.Eddig!De majd ezuán!
Királyréti adatoknak talán utána tudok nézni ha érdekel, az 1988-1999 közti adatsorból.

Tényleg! Én akkor egy országos napilapban azt olvastam, hogy ott július 1-jétõl 12 nap alatt 374 mm esett. Nem tudod véletlenül, hogy hol s mivel mérték ezt? Mert ez meredeknek tûnik nekem még most is.

99 "kicsit" túlzás volt, azóta is emlegetik hegység szerte.Helikopterrõl mentették az embereket a Kemence-patak völgyébõl mert több méteres víz robajlott lefele a völgytalpon.

"99. nyarán felénk is hasonló volt a helyzet, a három nyári hónapban több mint 500 mm esõ esett, gomba pedig alig volt.

Ja "99 júliusában volt ez a Börzsönyben, bár igaz akkora csapadék volt ott akkor, hogy jó hogy egyáltalán talaj maradt, nemhogy még gomba is nõtt volna.

Ja ami már kibújt annak jó az esõ, annak nem jó szerintem ami még csak most áll össze a föld vagy avar alatt, szétmossa az esõ a gombafonalakat vagy a spórákat...ez csak igy saját vélemény, de mikor totál beázik az erdõ esik napokon át, namondom most ennyi esõ után tuti lesz gomba......és semmi....

Még nagyon picik, nõniük kell, de majd ha megnõnek, lesz nemulass

Egyébként nálatok már lassan egy hete kéne lennie vargányának, úgy látszik még nem hallottak az elméletemrõl

Ejj, tele az erdõ vargányával, te meg az októberi laskáról álmodozol? Ember...!

Én speciel nem a vargányáról beszéltem, hanem a laskáról, az viszont a meleg nedves helyeket szereti, s ha a jövõ héten jó idõ lesz, lehet hogy kimegyek felmérem a terepet.
Egyébként ha már megemlítetted a vargányát, a tölgyesünkben rengeteg apró példány bújik ki a földbõl, érdemes lenne majd még kinézni rájuk, úgy sem jár arra senki.

Igen...Valahogy mindig megvárja az esõs idõszak végét és a nyugodt idõben merészkedik elõ inkább. Az õzláb meg tényleg jön ész nélkül ilyenkor.

A munkatársam azt írja, hogy kivirágzott az almafája...

Én viszont úgy gondolom, megfigyeléseim szerint a sok esõ nem kedvez a vargányának, nagy esõk után sosenincs sok vargánya, a múlt heti után ha most csendes idõ lenne még ha hûvös is, jobban elõjönne mint ebben a sok esõben, a sárból mégsem bír kinõni a gomba....
Az õzlábnak viszont tutijó

Érdekes, minden esetre én a tikgombát az idén már hanyagolom, és egyre inkább a laskára öszpontosítok, már nem kell sokat aludni
A tavalyinál (61 kg) valamivel többre számítok, köszönhetõen az eddigi elég sok csapadéknak.

Hát, nekem meg az a tapasztalatom, hogy inkább a nyári melegben kélgyósodik meg...

Ha lesz is még tikgomba, az már majdnem mind kelgyós lesz, tapasztalatból mondom, a vénasszonyposzt meg inkább békén hagyom

Pöfetegekre használják, de inkább az elöregedett példányokra. Õrtilos környékén hallottam így is: banyafing Elnézést kérek

Öregasszony mijét?

Én igen! Addig azért még szedsz néhány tikgombát meg öregasszonyposzt

A hûvös csapadékos idõ lehet hogy elõbbre hozza a laskaszezont, október derekán szokott megindulni, de a hétvégén lehet kinézek, hátha már lesz valami.
Nem lepõdnék meg rajta!

Helyes, köszönöm a választ!

Edulis volt, erre mérget veszek. A kosárnyi vargánya nem a Gyõr környéki dombokon, hanem a Zemplénben volt, Telkibányánál, gyertyános-tölgyes alatt.

A jövõre nézve sacc/kb (3-4. 5-7, 9-11 év stb.) elméleteket, interpolált modellezéseket lehet szülni, vannak adott területre érvényes (egy adott erdõtag ismert termõhelyi viszonyai alapján, több évtizedes megfigyelések során) felállítható tapasztalati idõsorok stb.De biztos elõrevetítés a jövõ évi és azon túli makktermés viszonyairól nincs.A természet azt bármikor felülírja.
Vagyis ökológiai értelemben épp az a kompetítív elõny a klimax fajok számára ez esetben, hogy nincs szabályos ciklikusság.2-3 bõ évet követ pl. 4-5-6 nem bõ és ezer féle változat lehet.Úgy képzeld el, hogy ez a genetikailag kódolt szabálytalanság (mintegy véletlen generátor de persze nem az) az evolúciós keret vagy háttér, amit próbálkozások sorával alkotott meg a társulás, felújulásának megvédése érdekében.A specialisták, így populáció gradációkkal nem reagálhatnak a bõ makktermésû idõszakokra, majd a kevésbé bõvekre nem válaszolhatnak populáció összeomlásokkal, követve a fásszárú faj magtermésének hullámzásait.E kereten belül pedig a termõhelyi viszonyok, az adott állomány fiziológiai állapota, az idõszak ídõjárása, klímája stb pedig fontos mozaikkockák.
Épp a bizonytalanság az evoluciós biztonság pl. egy KTT állomány számára.Persze természetes, emberi behatás nélküli folyamatokat vizsgálva.Ebbõl a szempontból a makkoltatás mellékhaszonvétele annó óriási genetikai károkat okozott pl.
A szubjektív emlékezet, ahogy idõjárási események esetén sem, nem perdöntõ, csak egy input adat.Ha adott terület üzemterveit, erdõterveit, erdõtérképeit, erdészeti dokumentumait visszanyálazod vagy 150-200 évre visszamenõleg, akkor lehet biztos megállapításokat tenni sokféle erdõmérnöki kérdéskörben.De az is hosszadalmas kutatásokat és hosszú alapos elemzéseket kíván, lehetõleg prekoncepciók nélkül.

Köszönöm a dícsérõ szavakat, csodás nap volt, a sok gomba és tényleg a kikericses rét...olyan sétálni egy ilyen réten mint a mesében!

Tegnap délután Leányfaluról láttam egy hatalmas fecskecsapatot D-Dk irányában repülni. Nagyon magasan voltak, jóval magasabban, mint amikor nyáron rovarokat keresgélve repkednek. Viszont a csivitelésük jócskán lehallatszott. Vajon így hívják magukhoz a többieket, akik még a fák magasságában gyakoroltak? Vagy a csapatot tartják így össze? Tény, hogy ma nem hallottam fecskebeszédet (haza kellett jönnöm, így nem tudom, hogy csak ezen a napon voltak csendben, vagy pedig már többszáz kilométerre járnak innen azok, akik a környéken "nyaraltak"?).
Mindenestre integettem, és mondtam nekik, hogy jó utat, visszavárjuk õket tavasszal! :-)

A kökény meg a vackor nem lepett meg, de a kökörcsinen kiakadtam. :-)

IGEN! :-) Egyszer hozott fater, muter meg levest csinált belõle, vagy 25 éve, de emlékszem rá, hogy nagyon bejött!

Nos akkor eszerint a tanulmány szerint nem lehet gyakorlatilag megállapítani a tölgyek esetében sem a makktermés pericioditását - termõhelyi viszonyok függvényében.
De az vajon vissza,-ill. levezethetõ-e, hogy - mint írtam - emberöltõk óta nem volt itt ilyenre példa, tehát lehetséges, hogy a ciklikusság - hasamra ütök -, mondjuk 100 év múlva borul fel?

Köszönjük az illusztrációt a témához!

Ja igen, azt gondoltam, hogy Õ képben van.Ha lenne errõl vmi elérhetõ dolog, jó lenne látni a hegység egészére vetítve.Kiváncsi lennék!

Kiegészítve egy kis populációbiológiával Dávid véleményét:a reprodukciós fázis során a fás növényeknél jelentkezõ eltérõ mag(esetünkben makktermés ciklusok, az adott faj túlélési stratégiájával állnak összefüggésben.Az r startégisták(pl. nyír), gyors kolonizációra rendezkedtek be, a szukceszió (adott terület zárótársulásához vezetõ folyamatok összessége, egyszerûen beerdõsülése) elsõ fázisaiban jelennek meg.Ezekre a pionír fajokra jellemzõ inkább az éves rendszeres magtermés.A K stratégista klimax (záró) fajok (szukcessziós sorban, természetes folyamatoknál késõbb jelennek meg, mint pl. tölgyfajok, bükk stb.) magtermése már rendszertelenebb.Ez a szakaszosság valóban idõjárási, termõhelyi viszonyokra és a fásszárú növény fiziológiai állapotának tulajdonságaira vezethetõek visza.A klimaxfajok magtermése (pl. a tölgy makkja), valójában erõsen rendszertelen képet mutat, csak kb. tudjuk az egyes ciklusokat meghatározni.Evolúciós oka van a jelenségnek:az alapvetõen nagy energia és tápértékû magvakra specializálódott magkárosítók populációs ciklusai (felszaporodás stb.) nehezebben alkalmazkodnak így, ha nincsenek kifejezett törvényszerûségek a magtermésben.
Nincs együtt oszcillálás.Errõl Mátyás Csaba professzor írt azt hiszem bõvebben.

Szerintem van is valami hasonló róla, János imád ilyeneket csinálni. Majd vizsgálódok
Közben itt alszik a lányom rajtam, lassan tudok csak írni.