Bioszféra

Link ...

Hogyne érdekelne.. Bár nem vagyok nagy híve a naturalista irányzatnak.

Hátha valakit érdekel:Link

Link
Ez 23-án volt fent a hegyen, de most gondolom ennek is kampec, majd megnézem a hétvégén!
Az itthoni nekem már rég elszáradt, és lehullott!

Jut eszmbe, akinek esetleg nem házak között otthoni udvarban van kákija, vagyis a vadak veszélyt jelenthetnének rá, akkor mielõbb takarják be a törzsét, mert a nyúúúúl kedvenc kajája a kákikéreg, meg az õzek sem vetik meg...
Betakarni úgy kell, hogy lehetõleg tudjon azért levegõzni, és is vasárnap teszem meg, a törzse köré teszek valami mûanyagot vagy papírt vagy akármit, ami véd !

Lehullottak a kiwim levelei is.

Egészségetekre
Nem bírok reagálni, hulla vagyok...szép palacsinták

Reggel, mikor felmentem a Látóhegyre, ott se volt banánérlelõ idõ, még a galléromat is fel kellett hajtani a szél ellen :-) Sapkát nem szabad venni viszont, mert akkor nem hallom meg a madarakat. (azért egyszer megnézném kívülrõl, ahogy sietõs léptekkel haladva beszólok a bozótba a madaraknak, hogy "várjatok, várjatok!")

Kell bizony, a mai az volt. Sok képet azért nem készítettem, a metszõ fagyos szélben kétszer is meggondoltam, érdemes-e egy 2x másfél perces mozdulatsorra a felbukkanó téma.

Ahhoz, hogy az ember egy húszast lesétáljon (és közben fotózgasson is), kell a szabadnap... :-)

Én is láttam több virágzó növényt még, igaz, inkább a kertekben. Fent a hegyekben, a hólepel és az avar alatt már alszik a természet.
Jó nagyot? Nálam átlagos a 20. A szeptemberi 37-hez (Pécs-Komló-Pécs) képest meg egyenesen rövid táv.

Hari: Miejha?

Ejha!

Köszönöm a segítséget! Az lepett meg, hogy eddig sose vettem észre, hogy milyen gyönyörû bíborvörös lesz a levele õsszel a rózsácskának, s a havas füvön könnyû volt kiszúrni a rikító színét :-)
A cickafark és a repce mellett voltak még virágzó vajszínû ördögszemek is (sok), az egyébként egészen erõsen bírja a fagyot tapasztalataim szerint.

Jó nagyot sétáltál! Kíváncsi leszek a képekre!

Szia Noli!
Jaj lesz bizony, a 9 levélkéje elárulja. A szára pedig különösen ajjaj.
Szépek a többi képeid is, egész hasonló élményekkel tértem meg én is az imént. 20km-es nyugat-mecseki körutam során - sok más szépség mellett - láttam õszapócsapatot, befagyott erdei tócsákat. 400m felett még vannak hófoltok is. Képek jövõ hét végén.

Én asszem pöszén néznék, ha az ablakra kiszerelt etetõmre lecsapna egy karvaly... :-)

Viszont kissé eltorzította a képét némi talajközeli inverzió. Ha megnézed, olyan, mintha rezegne a széle, pedig nem, állványról készült, csak ennyit számít a Nap elõtti kis völgy, amelyben megül a hidegebb levegõ (na nekem se volt melegem...). Extrább inverziós esetekben olyan lesz a Nap, mintha palacsintákat raknának egymásra. ( Link vagy Link itt a lényeg: Link

Egyébként most vettem a Sparban 149-ért bazi nagy, keményen se fanyar típusú kákikat, azt falatozgatjuk az urammal meg a hülye macskámmal. :-)

Szép képek, nézegettem a napodat, de nincs rajta napfolt, csak a monitorom koszos

"Városszéli puhányok nyavalyások".....
Ilyenkor télen behúzódnak a karvalyok is a városok közelébe, de igaz ami igaz, ebbõl a szempontból nagyobb esélyem van, fõleg ha a madáretetõm is készen lesz
Amire még vadászok majd, az a varasdi síkon vércse reptében, szitálva....

Botanászok!
Ez:
Link
Link
Link
jajrózsa-é? Sarjhajtásnak látszott, tõle úgy 6-7 méterre volt egy "nagyobb" bokor, akit ismerek, õ jaj, ez csak arasznyi magasra nõtt. Nem markoltam bele, hogy megbizonyosodjam a jajságáról :-) Termést nem láttam rajta, hogy az segítsen azonosítani.
Ma reggeli képek:
Link

Mert nem városi nyavalyás vagy, mint én :-)

Természetesen jól kivehetõ, amúgy már láttam ezeket a képeket amikor lefotóztad régebbrõl.

Miért nekem?

A durva az hogy a Kanizsa melletti miklósfai halastavakon látták pár napig a pelikánt, és afrikai madár lévén nem értem mért nem a napfényes meleg Baranyába ment

Kimentem a hegyre napkeltét lesni, találkoztam kedves kis õszapócsapattal :-)

Kossuth Rádió. Oda van írva :-)

Ha valaki rádióközelben van, 107,85-ön (nem tudom, milyen adó ez) most beszélnek a pelikánról és az éghajlatváltozás egyéb hatásairól.

Bizony, én is szeretném lefotózni :-)
Szerintem Neked van nagyobb esélyed rá.

:-((
Ötletem volna: aki ezt kitalálta, annak a fejét kéne belülrõl kivilágítva rárakni a megépülõ lámpákra, mint a halloween-tököket, piszok jól mutatnának...
Normális országokban ilyen nem történhet. Néha (frászt néha, elég gyakran) teljesen úgy érzem, hogy az ötvenes években leragadt a vezetõink szellemi szintje... Mintha nem egy orszég vagy régió irányítása volna a cél, hanem egymásnak alátenni, egymás értelmes céljait, sikereit lerombolni. Elnézést, ha túl indulatos voltam, de ilyenkor mindig kibújik belõlem a terrorista...

Nem sokminden látszik belõle, de kivehetõ.. Link Link

Rengeteg varjú repült ma Ukrajna felõl DNY felé lehetett vagy 2-3 ezer, szép látvány volt.

Mutiiiiiiiiiii

Én egyszer a házunk elõtti fenyõfán fotóztam le egyet, éppen evett egy kisebb madarat.

Eccer én is szeretnék karvalyt fotózni, nagyon szép madár!
Röptében kissé nehéz feladat lekapni

Talán idetartozik ez a cikk. Link
Szomorú..

Csodálatos látványban volt ma rászem néhány másodperc erejéig! Jöttem haza melóból, s egy sikátorszerû kis szûk utcán másztam felfelé, lestem közben az ég kilátszó keskeny szeletét, amikor egy karvaly húzott el felettem úgy 10 méter magasan a galambok közt, nem tudom, hogy õket kergette-e, mert a szûk utcának köszönhetõen hamar eltûnt, sajnos sokkal hamarabb, mintsem a fotómasinámat elõvegyem a táskámból... Hihetetlen gyönyörû volt!
Remélem, látom még máskor is és nem csak valami betévedt vendég volt.

Nincs miért.

Itt jöttünk át mi is, a Hárs-tetõ felõl.Puli sehol nem volt, helyette villanypásztorok.

Maradjunk jelen idõben:vagyunk!
Valóban!Köszönöm, hogy szóltál!Ne kérdezd, hogy került Imre László helyére....

Hogy Heincz Lacit idézzem: "azok a filmrészek erõsek, ahol jönnek az emberek és jön a táj, és a kettõ együtt élõ egészet alkot!".
A dalról:"Szalaszendi dombtetõn, integet a szeretõm, selyem kendõt lobogtat, engem oda csalogat".Jól beletaláltál a Hernád-átkelés 79-es dalába.Minden folyóvizi átkelésen nekem is ez csendül fel.Máig elmaradhatatlanul felhangzik a sírnál való megemlékezéseken, borozgatás közben. Az olyankor nagyon idõszerû:"Most igyunk hát mert most van elég, nem verte el a szõlõt a jég" balaton-felvidéki szüretet megörökítõ kockák zenéje mellett.Épp ezekbõl a dalokból tartottunk "kóruspróbát", holdfény alatt, Püspökszentlászló utcáján szombat este, a másnapi megemlékezésre gyakorolva.

Végignéztem és végigolvastam. Olyanok, mint mindig.... Köszönet a további információkért is.

Gratulálok!

És mivel az egyik kép Kisújbányán készült, ráadásul egy kutyi részlete is feltûnik, nem állhatom megemlíteni idén áprilisi bioszféra élményemet: Kisújbánya határában, ezen gazdaság mellett Link egy puli közelített meg, én lazábban vettem a dolgot a kelleténél, aztán elszenvedtem életem elsõ kutyaharapását a kék négyzettel jelzett hivatalos túraútvonalon. Nem fájt egyáltalán, utána folytatódott a túra szakadt nadrággal, de aztán itthon fél nap telefonálgatásba került felkutatni a gazdit és megszerezni az oltási bizonyítványt, hogy elkerülhessem a horrorisztikus veszettség elleni oltás-sorozatot.

Köszönet a képekért és a leírásért, érdekes volt végignézni a résztvevõket is, azt hiszem sokan voltunk rajongói a sorozatnak. A püspökszentlászlói Szent László szobor mellé véletlenül a Szent Imre címke került: Link

Nola!
Az a köd-sugaras kép az kész....festõi...kész!

Nagyon klassz képek, nekem is a ködbe veszõ kanyar a kedvenc, talán a kanyarhoz közelebbrõl fotózott változata az igazán misztikus.

Köszönjük a képeket és emelem kalapom a szervezõk elõtt, hogy "nem hagyták annyiban" a dolgot.

..de említhetnénk még tucatnyi, mesterségét a maga sajátos világában bemutató falusi bácsit, nénit is. Némelyik annyira elõttem van, ahogy kalapálja az üllõt, vagy éppen keni a mézeskalácsot. Vagy egy ének, mindig ez jut eszembe, ha átugrom egy patakon: "Hernád vize de széles, a babám csókja de édes, kettõt kaptam belõle, szerelmes lettem tõle."
Szentkozmadombja és Gutorfölde nekem Szanticska és Pusztaszentpéter. Szegény Devecz Oszkár bácsi, akihez be kellett kopogni a kéktúrás füzetért, pár éve hunyt el. Idén nyáron hallottuk, egy lovaskocsin a kihalt falu felé zötykölõdve.

Nola, ezek lélekmelengetõ fotók, nagyon szépek! Családunknak különösen szívhez szóló a helyszín, hiszen anyukám, testvéreivel Sándorréten, az Ilonka-patak (õk csak így hívták melletti kis házban nõttek fel az "50-es években. Nagymamám mennyit szokott mesélni róla.. Igazi tanyasi élet volt.
2-3 évente meglátogatjuk a helyet, végigbandukolunk a nyílegyenes, vadgesztenyesorral határolt úton, aztán irány a Kékes.

Egy kicsit már is írtam!
Igazából kellene már egy méltón összszerkesztett Rockenbauer emlékkönyv is, biográfia.Szerintem nagyon.DVD-vel együtt, melyben riportok régi expedíciós filmek részletei (Levante vizein, Jöjj és lásd a Kilimandzsárót, Csipetnyi Antarktisz stb.) szerepelnének, megspékelve írásaival, újságcikkeivel, ritkaság számba menõ diákkal, képekkel.De egyelõre örülök, hogy ezt a rendezvényt keresztülhajtottam a Csapaton.Pali nagyon utálta az ilyesmit, õk se rajongták agyon magukat a gondolatért, de megértették miért fontos.Nem nekik, nem Palinak, nekünk!
A legnagyobb meglepetés a képeken Rozsdásként szereplõ férfiú megjelenése volt.1965-ben forgatták a Levante vizein címû filmet.Bejárták a mediterránum keleti felét.Libanon, törkök, Egyiptom.Tulajdonképpen tarhálás volt mert a TV nem adott keretet semmire, csak elengedte õket+némi technika.Ennek ellenére megcsinálták.Nagy siker lett.Nos a Mahart Szent István tengeri teherhajóján utaztak (és dolgoztak!) és Rozsdás azon a hajón volt matróz és Pali haláláig tartó barátja.Olajos Gábor akkori elsõ tiszt is ott volt tegnap a gesztenyésben.Tessék elolvasni, antikváriumban megvenni (pár száz forint) a Táncsics kiadónál megjelent "Szivességbõl a Mediterránumban" címû könyvét, abban minden benne van Rozsdásról is.És a "Csipetnyi Antarktiszt" is nagyon ajánlom!Remek olvasmányok Palitól.Mert nem csak filmet készíteni, de írni is nagyon tudott.

Épp Szentkozmadombját vagy Gutorföldét emlegettük a településnevek kapcsán!

Tolnai Ferenc vagy ahogy Pali mindenkit (és mindent) szeretve elnevezett, Firinc.Mindig és mindenkor õ tolta a számláló kereket.Amit egyébként a Pilisi Parkerdõ turistaútjainak felmérésekor használtak.Ha kellett át a vízesárkon vagy végig a vadvédelmi kerítés oszlopán.Ráadásul külsõsként csatlakozott a csapathoz, tehát nem hivatásos televíziós volt.
Tehát a Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), az És még egy millió lépés..(1986) és a Kerekek és lépések (1990) három sorozatának útvonalát öt ember járta végig teljes egészébenzabados Tamás, Stenszky Gyula, (operatõrök) Tolnai Ferenc (keréktoló ), Heincz László (világosító,technikus,rendezõaszisztens, térképész), Faludi Sándor (hangmérnök).+Péterfay Attila gyártásvezetõ, aki végig kíséret a csapatot.Õk a legendás lépésmilliomosok. Pali a 90-es filmet már nem élte meg, helyette Gyenes Károly fejezte be a Kék Kört, ahogy 86 végén/87 elején az És még egy millió utómunkálatait is.
Ezenkívül a 79-es filmbõl ott volt Petres Pál, Peták István és Sáfrány József is.
Remélem valamennyire sikerült tisztázni ki kicsoda.

Bizony, tessék szépen jó nagyot írni, szívesen olvassuk itt mindahányan, azt hiszem. Iszonyat nagy tudást adott át anno a tévésorozatokkal is, egy rakás kis falucska neve neki köszönhetõen nem hangzik idegenül a fülemnek.

Kíváncsian várom. Szerintem nemcsak én! :-)