Bioszféra

Akkor a vértesi Fáni-völgyben is biztos megindult már a hunyor virágzás.Lassan lehet figyelni a leánykökiket is a Haraszt-hegyen. Február végén a szártalan kankalin egy-egy hómentes, naposabb helyen bõszen virágzott a Magas-Bakonyban, a Gerence-völgy feletti gyertyános-tölgyesekben. Miközben 150-200 méter szinttel magasabban, a Kõris-hegy alatti bükk szálalóvágásoknál, a hajkoláshoz 70-75 cm vizes havat kellett ellapátolni a tönkök körül.

Agancshullatási idõszak van. Az illegális agancsgyûjtõk újra és újra meghajszolják az összeállt gím rudlikat a sûrû fiatalosokon keresztül, hogy leveressék a vadról az agancsokat. Ez a "szarvas vándorlás" - jól láthatóan menekülnek - is ezeknek a kedves embereknek köszönhetõ. Gyakorlatilag kimerítik az állatkínzás fogalmát a pihenõhelyére beállt vad folyamatos zaklatásával.

A Velencei-hg.-ben már megjelent a kisvirágú hunyor, sõt, virágzik és a húsos som is nemsokára virágzik!!

Azért lehet hogy egy alfajával találkoztam, nem volt csíkos-pöttyös a lába.
Link
Bár az ízeknél fehéredett.Lehet hogy a napfény majd be zebrásítja.

Engem tavaly a kertben megcsípett az arcomon. Hónapokig ott volt a duzzanat!!!

Az enyhe tél sajnos nem hinném hogy sok mindent tizedelt volna.
Mai képek egy teraszon pihent szúnyogról, a mai 10 fokban.
Remélem nem a hírhedt tigris szúnyog. (kiterpesztve kb. 2 cm. testhossza is olyan 15 mm.)
Link
Link

"Kártevõk": Amik meg nem fulladtak a talajvízben. A hörcsögállományból meg legfeljebb hírmondó maradhatott. Szerintem a víz a pockokat is megtizedelhette. Vagy legalábbis remélem.

Ez kékes rétihéja hím. A fakónak ék alakú a szárnyvégi fekete foltja. Jack, a 81-es hozzászólásodban a képen is kékes van. A kinézet mellett fontos, hogy a fakó Afrikában telel,a kékes meg itt van.
Na, azt meg nem is tudtam, hogy már a szarvasok is vándorolnak. Tényleg csudálatos látvány, fõleg az erdõfelújítóknak, a mezõgazdasági termelõknek, a gyümölcsöst-szõlõt-kertet mûvelõknek,a gyepgazdálkodóknak.
A múltkori boglárka-témára visszatérve. Szombaton a szõlõhegyen megtaláltam azt a 2 tõ réti bogit, ami túlélte a telet. Most is virágoznak. Teljesen jól elvoltak a hó alatt. Ahogy a "kártevõk" is, úgyhogy idén levegõ-föld rakétával kell ellenük védekezni, annyian lesznek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269835 - 2015-02-22 18:43:55)

Ha a Kékesen fotózta, akkor igen.

Jah, amúgy erre is eléggé hasonlít.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269834 - 2015-02-22 18:34:49)

Vagy kékes rétihéja Link Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269833 - 2015-02-22 18:32:23)

Ez természetesen igaz, a környezethez való alkalmazkodás módosíthatja némileg az adott madártani családba tartozó egyed(ek) tollazatának mintázatát, színeinek kontrasztját, de a domináns motívumok nem tûnhetnek el, illetve nem jelenhetnek meg teljesen újak. Márpedig a te madaradnak teljesen feketék a szárnyvégei, ami hóbaglyok esetében egyáltalán nem figyelhetõ meg. Másrészt, ha már mimikri.. miután a képed nem a tajgán, hanem az attól kategóriákkal hószegényebb Magyarországon készült, nem lenne logikus lépés "bagoly Úrtól", ha erre törzstollazatának teljes kifehérítésével válaszolna.. Ahogy Joejack is írta, igen nagy valószínûséggel egy fakó rétihéját ( circus macrourus) sikerült lencsevégre kapnod
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269830 - 2015-02-22 18:08:26)

Tudtommal a hóbagolynak nincsenek sötét színû szárnyvégei.

Szerintem ez nem is bagoly, hanem egy fakó rétihéja.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269828 - 2015-02-22 18:05:29)

Nos, így elsõ ránézésre nem tartom valószínûnek, hogy hóbagoly lenne, mivel ezen család képviselõinek nem fekete a szárnyvégük, továbbá az általad linkelt fényképen a törzs teljesen hófehérnek tûnik, ellenben a hóbaglyok esetében fekete-fehér "kendermagos" mintázat a jellemzõ.
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269826 - 2015-02-22 17:52:0

Két éve fotóztam Kondorfa határában ezt a baglyot (sajnos nem éles, gyorsan kellett s 24x zoom) azóta se derült ki.., hóbagoly volt-e.. Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269813 - 2015-02-22 13:39:16)

Nincs mese, közeleg a tél...
Link

Mentek keletre a Zselic felé. Inkább csudálatos mint félelmetes.

Ezek hova a csudába vonulnak?
Félelmetes!

Megint lefilmezték a "gnú-vonulást",most Lábodnál: Link

És mit kell tudni a pirosló hunyorról?
Hogy tavaszi virág, márciusban virágzik, aminek a kinyílásához hideghatás kell, majd enyhe idõben kinyílik akár télen is.
Mint ahogy a hóvirág is bimbózhat december végén.
De ez a boglárka nyári virág, nyár közepén virágzik.

Errõl csak egy jut eszembe. 2013. december 28-án pont a miskolci metnetesekkel túráztunk a Bükkbe. Bükkszentkeresztrõl át Répáshutára. Ahogy ereszkedtünk le a Hór-völgybe egy zárt, szûk völgyben, futottam bele egy már javában bimbózó pirosló hunyorba. Mindez December 28-án!

Pl Link

Pl.?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269447 - 2015-02-15 19:24:12)

1. Nekem gaz!
2. Nem is mondtam hogy téltemetõ
3. Ez nem réti, hegyi, mert szõlõhegyen volt....a viccet félretéve igen, boglárka
4. Akkor nem egyedi eset....és ez elgondolkodtató.
Amikor a kártevõk téli fagyhaláláról van szó a "Kell a minél nagyobb hideg a kártevõk miatt!" kapcsán, mindig tiltakozok, hogy ez nem ilyen egyszerû.
December 30 Link
December 31 Link
Január 1 Link
Február 8 Link
Nem túl nagy hidegek, a dombon nyilván nem volt ennyi, de két-három éjszaka ott is volt -11,-12 fok, meg esett hó, volt nappali fagy, enyhe tél volt, de hogy egy nyári virág télen átteleljen, azért annyira nem.
Ez annak köszönhetõ, hogy ha hó van, az alatt semminek semmi baja nem lesz.
Ezért hiába lenne két hétig -20,-25 fok, ha hó van mindenhol, a hó alatt a kártevõknek kutya bajuk sem.
Ha -11,-12 fokot kibír egy nyári virág, akkor a kártevõk is kibírják.

Nagyon veszélyes közlekedni most egyébként, nappal olvad a hó és vízátfolyások vannak, éjjel fagy, az olvadt hólé helyenként ráfagyva az útra....vigyázni kell!
Persze csak ahol van hó ami olvad

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269424 - 2015-02-15 13:58:36)

1. Nem gaz!
2. Fõleg nem téltemetõ.
3. Hanem réti boglárka.
4. Nálunk is megmaradt 2-3 tõ a szõlõhegyen.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269419 - 2015-02-15 12:52:56)

Nem téltemetõ az biztos, inkább valóban valami boglárka lehet!
Dr Hóvihar!
Igen, valami efféle lehet!

11 fok van csodaszép idõ van, megyek horgászni!

Zafir!
Boldog Névnapot!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269418 - 2015-02-15 12:41:51)

Õ rá hasonlít a legjobban: Link , de a lepellevél végén a szõrözöttség miatt lehet csalóka, bár táj jellegtõl függõen ezek könnyedén változnak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269414 - 2015-02-15 12:25:10)

Boglárka féle a virág.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#269404 - 2015-02-15 10:53:57)

Ezt a sárga virágot egy barátom fényképezte a csörnyeföldi szõlõhegyen Link Link
Tudja valaki mi ez a gaz?
Csak mert nem tavaszi virág, mert hosszú szára van, a tavaszi virágoknak rövid szára van jellemzõen.
Ezen a télen egész télen virágzik, a december eleji fagymentesség miatt nem ment tönkre, utána amikor fagyott akkor hó volt a talajon, hó nélkül meg -3,-4 foknál nagyon nem volt hidegebb.
Nem szokott ez télen virágozni, más kérdés, hogy ez jól bizonyítja hogy a talaj sem fagy meg egész télen.
Egy száraz -3,-4 fokos hidegpárna kinyírná, de az sincs.
Szóval tudja valaki mi ez a gaz?

Koszonom!

Mostanaban olvasgatva nehany erdeszeti szakkonyvet, arra kellett rajonnom, hogy az erdeszek a roviditesek buvkoreben elnek

Link

Az 5. oldaltól kell neked.

Tiszteletem!
Tudtok olyan oldalt javasolni, ahol megtalalhatoak a termõhelytipusok leirasai? (ESZTY, VFLEN, R stb.) Elore is koszi!

A "jéghaj" képzõdésérõl olvashattok itt.
Link

Szarvas: Gombászat: Állandó jellegû tettestársaim több kiló júdásfülét szedtek egy kevés laska mellé.
A kertemben megjelent az elsõ sárga krókuszvirág. A szomszéd lucerna tábla tömény egérbûzt áraszt. Pacallá van ázva minden, de még mindig egér- és pocoktömegen lakmározik a környék összes gémje, kócsagja.

Rókakoma. Link
Közel engedett magához, veszett lehetett? Bár nem viselkedett ellenségesen, amikor kb.2 méterre értem tõle, akkor szép komótosan elsomfordált.

Számomra a tavalyi év után ez már nem meglepõ. Tavaly január elsõ hetében fotóztam több ibolyát is a városban. 2013. Dec 28-án mikor Bükkszentkereszten túráztunk meg pirosló hunyor bimbózott, ráadásul nem is egy napos részen hanem bent egy szûk-völgyben ami ereszkedett le a Hór-völgybe.

Nálunk december közepén nyílt ki a hóvirág .Igen érdekesen mutatott a virágzó rózsa mellett.

Szarvas külterület: nyílik a hóvirág és az ibolya.

Olyan enyhe az idõ, hogy több helyen is láttam Egerben kinyílt hóvirágot! A tél sötétebbik felén túl vagyunk.
Az is meglehet, hogy itt a hidegebb fele is megvolt.

Szerencsére nem sokáig kellett nekik se böjtölni, ezt az enyhébb idõszakot könnyebben átvészelik majd szegénynek. Felénk is imádják a templomokat, és az elhagyatott magas házak tetõszerkezetét.

Ahogy sötétedett befelé az erkélyen végignéztem, amint köröznek a fülesbaglyok. A város fényei ezalatt gyönyörûek voltak, miközben a háttérben a Dóm kivilágított tornyai látszottak. Ezután megindulnak a fülesek az éjszakába kelet felé, a szántóföldekhez. Szegények nem is tudják, hogy 2 nap múlva már a hó között kell megkeresniük a rágcsálókat.
Nagy kár, hogy nem láthatjátok ezt az élményt. Valóságos csoda, ami itt történik nap mint nap...

A múltkor Szegeden én is éppen erre figyeltem fel valamikor hajnal kettõ tájékán, hogy több rigó is fújta, szinte nyári hangulatot teremtve az éjszakában. Érdekes volt.

Link
Kezdi beváltani a kirakott etetõ a hozzáfûzött reményeket. Nagyon gyorsan elfogy a kirakott táplálék, lehet, hogy õk is érzik a közeledõ hideget. Az udvarban 2 napja még láttam rigót is bogarászni a fûben. Mintha tavasz lett volna.
Az etetõ környéki fák tele van széncinkével, meg 1-2 verebet is láttam. Folyamatos a forgalom, ma már másfél méterre meg tudtam közelíteni a táplálkozó madarakat. Tegnap elõtt még csak 5 méterre engedtek elröppenés nélkül.

én egyszer egy nyári kerékpáros túra során futottam bele egy nagy fülesbagolyba. 3-an karikáztunk. egyikünk elõrement mi ketten a fõnökömmel lemaradtunk. Gurultunk volna át a 3-kõi elágazástól a bányaihegyi elágig. Ahogy megindultunk repült elõttünk keresztbe az út melletti fára az uhu. Mind a 3-an meglepõdtünk. Szép is volt. Soha addig nem láttam a nagy fülesbaglyot. Lenyûgözõ volt a mérete. Fõnökkel megpróbáltuk lefotózni, de a gyors döbbenet után odébbállt.

Itt viszont elég sok helyen vannak fülesbaglyok. Olyan helyeken is, ahol eddig még nem voltak. Talán éreznek valamit.
Baromi hangulatos õket a havas fenyõk között megpillantani.

Én amit furcsálltam, hogy hajnalban hallom a rigókat mikor megyek dolgozni.

Hajnalban kimentem begyújtani a kazánba. Majd egy cigi társaságában elmélkedve bambultam az erõsen felhõs égbolton a fel-felbukkanó csillagokat...
... és ekkor a közeli tónál elkezdtek brekegni a békák!

Naptár szerint december 20. van, a békák szerint még korábban járunk. Takt: 8.9°C!

Az 1970-es évek második felében a Kis-Kárpátokban, Pozsony fölött láttam ilyen kidöntött bükkerdõt. Kisebb ház nagyságú földtalpakat tépett ott fel a kidõlõ fák gyökérzete. Pokoli látvány volt!
Már akkor sejtettem, hogy az ágakra rakódó jég + a szél munkája a pusztítás.

Nem megerõsített hírek szerint a Börzsönyben, a Kemencei Erdészet területén cirka 20.000 m3, jellemzõen bükk bánta meg az ónos csapadékot. Hatalmas területek dõltek meg, fekszenek szegények egymáson, mint gyufaszálak a skatulyában.

Mivel mi vagyunk/voltunk az elsõ olyan erdészet, mely a legtermészetközelibben (szálalások és szálalóvágások kocsánytalan tölgyesekben is) kezdte meg a gazdálkodást Magyarországon, képben vagyok a holtfa jelentõségével. De holtfa bõségesen elegendõ mennyiségben van csak úgy "simán" is (1000 ha-ra levetítve napi szinten keletkezik kb. 20-40 m3), illetõleg a fakitermelések következtében is a természetben marad bõséges mennyiségû holtfa.
Nem kell mindent a holtfával és annak jelentõségével magyarázni, jóllehet, valóban kell az erdõkbe, de az a fent leírt esetek következtében "termelõdik" természetes (nem jégtörésre gondolván) és mesterséges módon is.
Megj.: Ha a hagyományos, vágásos üzemmódban dolgoznánk, akkor kissé máshogy állnék ehhez a kérdéskörhöz, de mi már rég kivezettük a véghasználatokat, tarvágásokat. Így effektíve folyamatos erdõborítás van erdeinkben, többféle fafajjal, többféle korosztállyal.

Igen, ott lesz a nyoma, de ez kell is, gondolj bele a holt fa jelentõségére, nagyszerû lenne ezeket a letört ágakat otthagyni, valamint, igen a tört felület valószínûleg fertõzõdni fog gombákkal, a gyengébb fákat el is pusztítja, de így a meggyengült felületek alkalmat nyitnak számos odúlakó madárnak az odúkészítésre, számos rovarnak, stb... Bizonyára te is ismered a nagy öreg fákat amelyek már vagy legyengült állapotban vannak, vagy már nem is élnek, de nyüzsög körülöttük, bennük az élet, nem pedig a fiatal szálfásban...