Ho-ho-hóváró

Mindegy, nagyon messze van. Meglepődnék, ha így történne.

A nyár további kérdése viharvadászként: lesz-e még szupercellás helyzet, vagy az elmúlt 10(?) év legszupercellátlnabb szezonja lesz?

GFS jól végigrakta esővel a várható "sivatagi" hetet... sosem fog kiszáradni a pince.

Ja, igazad van...erős ez a tokaji muskotály  A GFS fáklyán egyelőre csak 4-5 tag támogatja ezt a verziót.
Mindenesetre szívet melengető modell-futás volt ez az Ecm részéről. Jövő héten Obertauernből észlelek 4 napig, illetve a Dachstein-gleccseren mérek egyet. Sajnos a  20°C körüli T850 mellett ez nem lesz az igazi számomra...
Még egy közérdekű hír: Kutas 2018 néven működik a falusi észlelő állomásunk, mely az időképen érhető el, de maximális hiteles adatokkal, szemben sok minőségileg megkérdőjelezhető mérőhely adataival szemben.

Az jövő hét után van.

Szép lett a friss Ecm...jövő héten itt a kora-ősz?? (késő-nyár...)

Rezgett a léc, de végre megugrotta a T a 30 fokot, lassan összejön idén a tizedik hőségnap, mindez a sosemvoltmégilyenbrutális hőhullám idején

Speyeri naplemente 2 hete (saját): 

Eddig nem tapasztaltam meg a meleget, -22 fokba dolgoztam egész héten.. Na de majd jövőhéten.
A héten betaláltak a zivatarok is, 42mm a heti csapadék 3 zivatarból.

Délelőtt gomolyfelhős volt az ég, de hamar szétestek a gomolyok, nem esett semmi. Élénk keleties szél fújt néha.
T max 31.7 fok lett, de valahogy a szél miatt kellemesebb volt a levegő mint az elmúlt napokban.

Holnap folytatjuk ahol abba hagytuk, bár ahogy elnézem északon lehetnek zivatarok, a GFS inkább estére adja.  Aztán hétfőn, kedden egy árnyalatnyit a gyakoribb zivatarok frissíthetik a levegőt, majd szerdától dél, délnyugat felől érkező klasszikus hőhullám veszi kezdetét, de mondhatnám azt is, hogy a második, kicsit határozottabb felvonás következik. Immár a szélirány is déliesebb lesz. A csúcsok ebben a formában már a 33-37 fokos intervallumban mozoghatnak, az eddigi keleties meleg beáramlással szemben ez már extrémebbnek ígérkezik valóban.

Friss GFS elég tartósnak adja, a belátható időn belül számottevő lehűlésnek  országos kiterjedéssel nyoma sincs. Úgyhogy lehet vedelni a folyadékot, a nyár legkeményebb időszakai vannak mögöttünk és előttünk.

Nem vagy ezzel egyedül. Link  

Picccc! Link   Imádom

17 mm-t dobott le a délutáni zivatar, nagyon irigy vagyok hogy pont most nem voltam otthon :/ 

Az elviselhető meleg mellett egy másik nagy előnye lakóhelyemen ennek a folyamatos Ék-i áramlásnak, hogy a város Dny-i szélén lévő iszonyatos bűzt kibocsájtó formaöntöde szagát idén nyáron még nem is éreztük, pedig emiatt folyamatosan forrnak az indulatok bizonyos városrészekben, főleg nyáron.

Oké, végül is, ha már cicceg akkor 1-2 percet én is kibírok gugggolva (pótolva az előbb kimaradt g!)

Egyébként akkor jó egy timelapse, ha rajta van a csapadék is, és ahogy utána kiderül az ég

Velem már többször előfordult, hogy a környezetemben csapkodtak a villámok, de ezeket szerencsére a házon belülről hallottam / láttam. Gyerekkoromban nem féltem a villámoktól. Egyszer előfordult, hogy jöttünk haza a "rétről" a nagy széllel közelgő vihar elől, az eső még nem is esett, egyszer csak akkora csattanás, hogy majdnem a földre rogytunk. Tőlünk kb. 100 méterre egy ilyen föld alá ásható olajtartályba csapott bele a villám, ami iszonyatosat szólt.

Persze hogy akkor van zivatar az egész országban csak nálunk amikor elmegyek otthonról  hihetetlen. Ahogy nézem a térképen elég intenzív.

Na, ezen az "elektromágneses kisülés" kifejezésen elsőre fennakadtam. De utána gondolva igazad van. Aki fizikát tanult, emlékszik a szabályra:

-nyugvó töltés: elektromos tér
-egyenletes sebességgel mozgó töltés: mágneses tér
-változó sebességgel mozgó töltés: elektromágneses tér

Nos, ha megvan a kisülés, áram is keletkezik, méghozzá változó erősségű. Tehát elektromágneses hullámok keletkeznek. Nem véletlenül serceg középhullámon a rádió (de ki használ ma már középhullámot?) zivatar idején.

Egyszer, valamikor a 90-es években történt, hogy Győrzámoly mellett, a Mosoni-Duna átéri erdejében én is egy bokor alá bújtam, és ott majréztam vagy negyedóra hosszat. Olyan sűrűn villámlott, hogy a dörgéseknek nem volt idejük teljesen elhalni: összefüggő, hullámzó dübörgés volt a levegőben. Azóta is talán ha egyszer tapasztaltam ilyesmit. Elég ijesztő volt.

Egyébként ha már így szóba jött, én még múlt hónapban megfogalmaztam a "Zivipötty-tételt", ami kimondja, mikor nem csap bele a villám az emberbe (azt hiszem, ide még nem is írtam, legalább is visszakeresve nem találtam).

Tétel: Nem csaphat bele a villám abba, aki pozitív beállítottságú.
Bizonyítás: A villám elektromágneses kisülés, ami lehet pozitív és negatív töltésű.
a) Két azonos töltés taszítja egymást, tehát a pozitív beállítottságú ("töltöttségű") emberek taszítják a pozitív lecsapó villámokat.
b) A pozitív beállítottságú emberek taszítják a negatív hullámokat, és mivel a negatív lecsapó villám egy negatív töltésű elektromágneses hullám, ezért azokat is taszítják.

A múltkor írtam az júniusi esetről, amikor a Kab-hegyen, biciklizés közben kapott el egy zivatar erősen mennydörgős, mérsékelten lecsapós változata. Jobb ötlet híján bementem a sűrűbb, erdős részre (inkább, mint a tisztáson állni, villámfogóként kimagasodva), kerestem egy alacsonyabb fát és azalatt guggolva könyörögtem az életemért 20 percig. Aztán nem bírtam tovább idegekkel, és amikor picit alábbhagyott, akkor ezerrel tekertem hazafelé. Nyilván újra rázendített, de akkor már nem álltam meg. Azóta többször eszembe jutott az eset, amikor az erdőt járva öl vastagságú fákat látok középen széthasadva (amúgy egyáltalán nem ritka).

Én meg folytatom a videózást

Ahogy a kép tetején írják, leginkább akkor érdemes gyorsan ilyen pózba leguggolni, ha az ember érzékeli egy lehetséges közeli villámcsapás előjeleit (zizegés, felálló haj). Mondjuk az valóban jó kérdés, hogy ki tud olyan gyorsan leguggolni, ha mondjuk 1 másodperc múlva már oda is vág. És az is biztos, hogy senki sem tud sokáig ilyen pózban guggolni (nekem pl. gyakran már a sima guggolástól is zsibbadni kezd a lábam 5-10 perc után).
Én inkább maradok az eddig bevált módszernél, és megpróbálok hazaérni a biciklivel még a vihar érkezése előtt (mondjuk ha épp akkor kezdene alakulni egy tornádó, amikor már a közelben csapkod, azért lehet nem kapkodnék annyira).

Beszéljünk magyarul! Xanax az! Így mindenki jobban tudja.

Hát, igen!
Papíron mindig minden jól mutat, aztán az élet, a valóság felülírja a dolgokat. Ez van.

Jó ez a kép. Papíron jól mutat. Aztán ki lehet próbálni, hogy ezt ki mennyi ideig tudja fenntartani. Ha megvan a negyed óra, akkor jöhet a következő szint, esőben és széllökések között is ki lehet próbálni. Ha ez megvan, akkor jöhetnek az 1km-en belüli lecsapók. Ha kibírtad xanax nélkül, akkor menni fog a pusztában egyedül is

Toltam már haza biciklit búzamező közepéről fotózás után hátamon az állvánnyal, miközben közeledtek a lecsapók. Eszembe sem jutott legugolni.

Javítom a repülést encephalitisre.

Engem továbbra is vonzanak a zivatarok, mint 2004. óta mindig, de idén valahogy én is elkezdtem picit fosni tőlük.
Eddig semmi para érzetem nem volt zivatarok idején, de idén valami megváltozott, igaz csak egy kicsit.
Lehet öregszem már!?
Mostanság kétszer meggondolom, hogy közelebbi zivatar idején kimerjek-e menni a teraszra. De azért a kíváncsiság még most is erősebb, így kimentem pl. csütörtök reggel is a közelebbi lecsapók idején. A széltől is idén jobban parázok, mint a tavalyi évig. Amúgy a Pilisi kistérség egész jónak számít országosan villám-aktivitás szempontjából. 

2016. máj. 30-án éjjel 1 h körül volt életem egyik legbrutálisabb villámtevékenységével járó zivatara.
Multicellás rendszer volt, a legerősebb tagja talált be ide, és csak 10 percig tartott a cseresznye nagyságú jégverés, és felhőszakadás-szerű eső, erős széllökések, de fél órán át tartottak a lecsapók áradatai. Kb. 250 db villám csapott le akkor fél óra alatt Pilisvörösvár területére ( a város területe 25 km2, és az OMSZ km2-ként 10 db villámot mért a környéken ).

"Villámcsapás valószínűsége rendkívül csekély, ami nyilván nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. De persze ez olyan, mint a repülőn rettegni. Aki fél tőle, annak mindegy."

Azért tegyük hozzá, hogy ez főleg statisztikailag igaz. Mármint tegnap 4 embert ér villámcsapás, és 9.999.996 (jó, tudom, már nem vagyunk annyian) embert nem ért villámcsapás Magyarország lakosai közül. Töredék. De ennek főleg az az oka, hogy a kilencvenvalahány ezer négyzetkilométernek csak egész kis hányadán volt zivatar, és az is csak a nap egy rövid időszakában. Nyilván annak az esélye, hogy valakit úgy általában villámcsapás érjen, valóban egészen minimális. A Föld sok régiójához képest nagyon kevés zivatar van Magyarországon (másokhoz képest meg sok).

Ugyanakkor a kockázat, a veszély ugrásszerűen megnövekszik, ha a körülmények úgy alakulnak. HA elkap a zivatar strandolás közben, HA nincs ott az autó, HA nincs rendes épület se (Thermometer jól írta, hogy a kis bódék, sekély barlangok se védenek kellően), HA pont egy pulse-type zivatar alakul ki, nagyon erős töltésszétválasztódással, és rendkívül sok nagy energiájú lecsapóval, akkor bizony valódi ez a veszély, még akkor is, ha így is nagyon kicsi ez a valószínűség. Ettől nem kell rettegni, nem kell fóbiásnak lenni, de igenis nagyon fontos lenne, hogy legyen egy egészséges tartás az emberekben a zivataroktól, villámoktól, mert nagyon sok olyan eset van, hogy van választási lehetősége a későbbi áldozatnak aközött, hogy inkább hazamenni vagy legalábbis biztonságos helyre húzódni és aközött, hogy "ezt a kis esőt kivárjuk a fa alatt, úgyse lesz semmi". A repülés nagyon más, ott az utasnak SEMMI lehetősége nincs arra, hogy a saját biztonságát növelje vagy csökkentse, ez a villámra nagyon nem igaz. 

A villámvédelemnek a kockázatelemzés fontos része: lehet, hogy a bekövetkezési valószínűség nagyon kicsi, de ha a kár nagyon nagy (pl. halál), akkor igenis érdemes vele foglalkozni és az elvárható vagy reális lépéseket megtenni az elkerülése érdekében.

----

Mondom ezt úgy képmutatóan, hogy július 22-én, délután, amikor kihirdették a másodfokú viharjelzést, és a Balaton-Felvidék fölötti óriási, tornyosuló zivatarfelhőkből dübörgő, mély dörgés hallattszott, mentem vissza a Balatonba, hogy jobban lássam a felhőket, ne takarják el a fák.  (amúgy a víz se jó ötlet, nagyon nem)

Ahogy számítani lehetett rá, GFS a déli futásában "elfelejtette" az előző verzióban 168 óránál adott pokoli kis francia ciklont. Szombatra nála is bejön a magasban az 1 árnyalattal kevésbé meleg levegő (sajnos, csak átmenetileg)

Mint villámbuzi, és botcsinálta zivatarvadász, ezt a villámtémát már rég elengedtem. Villámcsapás valószínűsége rendkívül csekély, ami nyilván nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. De persze ez olyan, mint a repülőn rettegni. Aki fél tőle, annak mindegy.
Fa alá állni zivatar idején persze nem a legokosabb azért, mert HA egyszer belesap, akkor szinte tuti beszoptuk. 
És ott van még a rengeteg nem ismert dolog, ami ugyanannyi áldozatért felelős, mégsincs olyan ismertsége, mint a “ne állj soha fa alá”  Az upward leaderek, az eső elől függőleges lefutási felületek mentén menedéket keresők (teraszok, erkélyek, hidak stb), az oldalívek stb.
Ahogy Zsoci is írta, igazából csak a Faraday-kalitka a biztonságos ilyenkor. 

Szóval jöhet a 17 méteren belüli

"Vésd agyadba ember, amikor az ég zeng, gyorsan be a házba, legjobb odabent!"

Talán így adhatjuk vissza ezt a szellemes angol mondást. Tény, hogy a sok jó tanács ellenére (melyek egy része fizikailag helytálló, más részük nem) tökéletes biztonság a szabad ég alatt nincs. A villám kiszámíthatatlan, és veszélyes természeti jelenség. Azt is olvastam valahol, hogy kőfülkék belseje, barlangban a bejárathoz közeli pozició szintén kifejezetten veszélyes.
Boldogult ifjúkoromban nagyon nagy legény voltam, egyszer pl. csapkodó villámok közepette kirándultam a Középső Hajag tetején, Hárskút mellett (szegény feleségem, aki velem volt, majd' meghalt félelmében)
Most már sokkal óvatosabb vagyok, a szabadban kifogott zivatar erős aggodalommal tölt el. Tavaly Kapolcson, a Művészetek völgye fesztiválon kapott el egy heves délutáni zivatar. Az autóm az ideiglenesen kialakított parkolóban állt, a község Taliándörögd felőli végén, egy kopár domboldalon. Köröskörül hullottak a "bombák", azaz a lecsapók. Enyhe halálfélelemem volt. Igencsak megkönnyebbültem, mikor végül autón belül voltam.

Valóban, az un. "lépésfeszültség", azaz a talajjal érintkező testrészek közötti potenciálkülönbség fekve nagyobb, mivel nagyobb a távolság ezek között. Erre nem gondoltam.

A lefekvés az egyik legrosszabb, amit lehet ilyenkor tenni, mert akkor a test nagy felülete érintkezik a földdel, így egy közeli villámcsapás estén a potenciálkülönbség is nagy lesz a test két vége között. Ezzel pedig nagyobb az esélye, hogy ha áthúz rajtunk a villám, az halálos lesz  (lásd tehenek esete). Ehelyett le kell guggolni amennyire csak lehet, összehúzni magunkat, és mindezt úgy, hogy lehetőleg csak a talp elülső része érintkezzen a földdel, a sarkak pedig össze legyenek zárva. Így tesszük ki magunkat ugyanis a legkisebb potenciál-különbségnek, és ha így húz át rajtunk a villám, akkor csak a lábfejet érinti. Ha közvetlenül belénk csap a villám (amire azért elég kevés az esély, és itt jegyezném meg, hogy az is csak közhiedelem, hogy a villám nagyobb eséllyel csap kimagasló dolgokba), akkor is jobb a guggolás, mert úgy hamarabb átmegy rajtunk, és csak két lehetséges csatorna lesz, míg fekvésnél akármerre elágazhat a testben.
Link

Nem kimazsolázva a zöldebb és a kevésbé zöld hozzászólásokat, ökölszabályként kijelenthetjük:

Zivatar idején szabadban lenni nem biztonságos. Sehol.

Nyilván a kockázat önmagában nem nagy, de létező. Aki biztosra akar menni, az vagy autóba (járműbe) ül zárt ablakokkal, vagy épületen belül tartózkodik (és nem használ hálózatba kötött elektromos eszközt, vezetékes telefont és a vízvezeték elemeihez sem nyúl (nem fürdik, nem mosogat stb)). Mindenhol máshol meg van a veszélye a villámcsapásnak. A tárgy (test) helyzete, anyaga, mérete csak módosítja a valószínűséget, de nullára sose csökkenti. Lehet árnyalni, hogy a környezetéből kimagasló tárgy általában a magasságával azonos sugarú körben "véd" a villámcsapás ellen, de ez messze nem százszázalékos, garantált védelem, például pont a pozitív villámok ezt nem olvasták, és ők előszeretettel vágnak be a természetes (facsúcs) vagy mesterséges (villámhárító) felfogók vonzási terében más tárgyakba is.

"When thunder roars, go indoors!" mondja az amerikai, akinek ebben sokkal nagyobb tapasztalata van.

Borzalmasan sok tévhit él ezzel kapcsolatban, tegnap a gyenesdiási eset kapcsán nem meteorológiai oldalon olvasott kommentek özönét látva elborzad az ember.   A szerencse az, hogy Magyarországon nagyon kicsit a statisztikai villámsűrűség (persze ha több lenne, akkor jobban is tudnánk, hogy hogy is működik).

Elég jó gomolyok lövellnek felfelé.Persze gondolom kezdődő beetetés, nem nagyon lesz itt csapadék ma.

Igen, ezt minden iskolás tudja. És, ahogy az ábra mutatja, nem tévhitről van szó... Állítólag a nagy vízfelület is veszélyes, ezért villámláskor mindig ki kell jönni a partra. Agrometeorológiai  könyvem szerint különösen kockázatos a zivatar a pusztában, ahol nincs magasabb tereptárgy (fa és egyéb), hanem az álló ember emelkedik ki legjobban a terepből. Ilyenkor állítólag le kell feküdni a földre, mintha lőnének ránk.
A hegytetők értelemszerűen veszélyesek, viszont, mivel a villám a csúcsokat "keresi",  a negatív "csúcs", tehát egy körülírt bemélyedés (pl. egy mély völgy feneke) se biztonságos. Az írás szerint legjobb a hegyoldal középtája, sűrű erdőben.

A lakóhajom nekem is fém, illetve fém borítású a teteje is, de a benti burkolat fa, illetve szőnyeg. Az elektromosság "lusta", ahogy a villamos kollégák szokták jellemezni, tehát a nagy fémfeluletről a víz leföldeli. Viszont a villám azért ennél kicsit bonyolultabb, hiszen számos példa van rá, hogy annak ellenére mert fémfeluletbe csap be, gyujthatja a környező éghető felületeket. Háát nem tudom, nem tudok Jobbat, mint bízni a a az egyértelműnek tűnő földelt konstrukcióban. Külön élmény a fülkén az első, hátsó ajtó teli szúnyoghálóssá alakítható, így kellemes kereszthuzat van, ez a hőségek éjszakáin is egész kellemes komfortot biztosit. 
Egyébként az kis Átlagos vizmelysegű Tisza tóra most majdnem fölösleges menni horgászni, már 27 fok feletti vízhőfok, kagylódöglés. Legfeljebb telepített pontyok akadnak ilyenkor, a nagyobbakat gyakorlatilag lehetetlen horogra csalni. Azért este megjátszuk, baráti társasággal, a "jó hangulat" borítékolható. 

Balti tenger hőmérséklete lvl leves.
Jöhetnek a baltikumi ciklonok.
Link

A datolyát a napokban mint a sivatag szinonimáját hoztátok elő. - meg szeretném jegyezni,  hogy a datolya NAGYON vízigényes növény, és a rizshez hasonlóan csak kevés helyen érezné jól magát nálunk... tavakban, szikesekben.   - azt azért sajnálom,  hogy  Kunsági rizst újabban nem lehet kapni.
Viszont szépen jön fel a cirok - erdőgazdaságban,  szarvasok részére telepítik - és idén szép magas lett a tengeri is némely helyen.  Ha kölest vetett valaki, most idén szépen ráfordult az  idő  arra is. 
30 fokok, kevés délutáni felhő, sok nyári konvektív csapadék: a növénytársulástan valamiért ezt kontinentális nyárnak nevezi...  (szubmediterrán télnek meg azt,  hogyha száraz nyarat - koraőszt,  több csapadék követ november-március között,  +2 / 0 fokokkal.)
A szárazság és meleg megérkezhet akár hozzánk is Európából.  Talán ha a ciklon-előoldalak  megérkeznének,  és idepördítenék a meleget,  lenne meleg augusztusunk. - (és rekord napraforgó termésünk)

Vagy legalábbis 24 h -s időkorlátot lehetne bevezetni. 
Tehát, ha mondjuk egy esemény véget ér szept. 4-én este 6 h -kor, akkor ebbe a fórumba szept. 5 -én este 6 h - ig lehetne publikálni.
Ami 1 napon kívül esik, az meg mehetne a visszatekintőbe szerintem.
Ez az én javaslatom.

Azt aláírom, hogy hosszú lett az összefoglaló, de ilyen helyzet errefelé ritkán adatik meg, így nagyon kevés hasonló hosszúságú beszámoló fog várhatóan születni a továbbiakban tőlem.

Másik dolog, hogy hivatalosan csapadékot reggel 6 UTC - mérünk, így ha valaki, mint pl. én csapadék adattal is ki szeretném egészíteni az összefoglalót, mindenķéppen meg kell várni a reggelt.
Az emberek többsége viszont dolgozik, igy javarészt csak délután, este tudnak felkerülni az összefoglalók.

Egyébként én tartottam is az 1 napos időkorlátot, hiszen a 2 napos zivataros esemény aug. 2 -án csütörtök este ért véget, én pedig 1 nappal később, péntek este már publikáltam is.

Holnap szinte már szokatlan módon Ény felől jöhet a nedvesség és a labilitás, délutánra az ország északi fele megint szépen termelheti a zivatarokat.  Ugyan a nedvesség közel sem lesz olyan jó, mint a napokban, a modellek azért jócskán számolnak zivatarokkal, hajrá.

67,5 mm lett a vége. (OMSZ adat)

Igen, itt is egészen felfrissült a lakás, mondhatni kiindulási helyzetből várjuk a kánikulát. Az eddigi rekord tavaly volt 29,6 fokkal, el sem tudom képzelni, hogy lehet kibírni a 31-32 fokos lakást....egészségesen is embert próbáló.

De ha minden igaz, talán már csak egy hetet kell kihúzni.