Bioszféra

Itt a Mecsekben a trombitát is kaszálni lehetett a múlt héten, persze, ha a feketére gondolsz és nem a világítóra.

Örülök és köszönöm
Erõsen "OFF" vélemény következik, T. Modik megítélésetekre bízom esetleges törlését/eltávolítását innen.
Az említett kérdésben józan belátással kerülni kell a "sorok nyitását". Elsõsorban, NEM a Metnet tárgyköre és a "Társalgóban" sem ajánlatos mivel a nézetkülönbség könnyen parttalan vitává dagad és súlyosan elfajulhat tekintve hogy számtalan emberi-politikai-világnézeti-gazdasági érdek és ellenérdek feszül egymásnak.
Átgondolva, a migráns kérdésben ELEVE ÜTKÖZIK a minden jó érzésû emberben ott lakozó HUMÁNUM és a hétköznapi VALÓSÁG olykor kegyetlen racionalitása. Ki-ki vérmérséklete, intelligenciája és kifejezõképessége szerint sorolja saját szelíd vagy agresszív érveit. Akinek "nem futja" önálló véleményformálásra, az másoktól hallott "lózungokat" szajkóz.
A humánum és a racionalitás véleménykülönbségét pedig önös céljainak megfelelõen felszítja és kihasználja az ilyen-olyan haszonlesõk serege. Ez ellen tenni szinte képtelenség, különösen hogy a békés emberek alaptermészetük miatt kerülik az összecsapásokat ellenben a nyughatatlanok egyenesen keresik. Utóbbiakra nemegyszer helytálló a kocsmai bölcsesség:
"Vannak akik összetévesztik a jóindulatot a gyengeséggel, a bátorságot a szemtelenséggel".
Zavaros helyzetben a klasszikus kérdés nyújthat megoldást: "CUI BONO? ~azaz- Kinek használ?"
Innen, íróasztal mellõl nem oldjuk meg a problémát, elemezni értelmetlen és NEM ideillõ.
Tréfásan mondva, háromszor szólaltam meg a témában: "Elõször~Utoljára~Soha többé"
"Békesség a jóakaratú embereknek a földön!"

De, találtam pár darabot vasárnap. Azóta lehet több van

Szürke tölcsérgombát nem láttatok még? Az az egyik kedvencem.

Felénk nem lehet a teljes szezont "vizes"-nek nemvezni. Egyes helyeken 2 m-nél mélyebb repedések voltak augusztusban. Az elmúlt 30 nap 130 mm körüli csapadéka nem okozott belvizet felénk, nyilván volt hova "eltûnnie" a víznek.

2010-ben a környékbeli erdõk gombatermése nagyon jó volt, míg a réteken nyomokban találtam csak szezonális gombákat. Felénk az erdõk sem kevésbé sík területen vannak, mint a rétek.

2010 õszére gombász szempontból úgy emlékszem, hogy minden esõt szárító szél követett, nem a 2 m/s kategóriából. Akkor õsszel 1-2 kg lilatönkû pereszkét szedtem a szokásos pár mázsa helyett.
Az erdõknek részben felszíni szelet mérséklõ szerepe, részben víz pufferelõ szerepe is van, ami kedvezõ a gombáknak, az alföldi réteken több paraméternek kell összejönni, hogy jó gombatermés legyen.

Abban is van igazság, amit leírtál. Felénk a réteken a tapasztalatom szerint több száz (több ezer?) éves holtmedrek peremének környékén vannak a legjobb gombatermõ helyek. Nem jó helyek a zsombékos "fennsíkok", a medrek alja csak hosszabb belvízmentes idõszak után válik jóvá. Belvízkor a medrek aljáról teljesen kipusztul a gomba.

A vizes években (2010, 2015) minden gombász társam azt mondta, hogy a mélyebb, jó gombatermõ helyeken kevés nõtt: túl kevés levegõ maradt a talajban. Viszont a hegytetõkön, déli lejtõkön elõjött egy sereg mediterrán faj, termõre fordult a cseres- és molyhos tölgyes.

A Bükk most magas faj- és egyedszámmal dicsekedhet, találtam petrezselyemgombát, 30 cm-es kalapú nagy õzlábból egy csoportban vagy 20-at, ugyanez pirulóból is megvan, pöffeteg is elõfordul még; a gyûrûs tuskógombából és rokonaiból annyi van, mint a szemét, csiperke szintén irdatlan mennyiségben bújt elõ, mint ahogy gyilkos galócát is leltem, meg fakógombákat sokat, pénzecskegombákat, szürke pereszkét, stb. stb.
Pedig nem is gombázni mentem

Lassan a szezon összes gombájának kaszálható mennyiségben kellene megjelennie: Pacallá van ázva minden az országban, az egy héten belül várható átlagszél 2 m/s körüli, núdli,, ha a szárító széltõl félünk.

Az õszi gombákból a lilatönkû pereszke és a laska nulladik hulláma már leérett. Sajnos a száraz nyár miatt a "feltámadási idõ" meglehetõsen hosszú volt, minmális mennyiségû csiperke, szegfûgomba és érdestinóru volt a környékemen, mostanában pár kiló déli tõkegomba kárpótolt. Reggel munkába menet körülnézek a réten.

Trombitagombát egyet se láttam az idén. Általában bicskával a kézben, tisztítva szedem. Egyszer egy trombita "mezõ" közepén leültem az avarba és ott araszolgattam elõre, már a táskám lemaradt kb. 1 métert. Ott szöszöltem a soksok gombával (csuda szárítmány lett.) Mögöttem nem messze az út, elhaladt rajta egy házaspár. Odaszól a hölgy a férjének: Erde-spicc... láttad?

Én nem vagyok horgász, de sok horgásszal beszélgettem már (immáron velencei lévén), meg itt Dunaújvárosban a kollégákkal is és tényleg nagyon érdekes ez a dolog, senki sem tud magyarázatot találni a "fogós-nem fogós" idõszakokra. Mondogatják, hogy a nagy meleg nem jó, meg talán a légnyomás számít, szél, esõs idõ mintha jobb lenne, stb... de igazi magyarázat bizony nincsen.

Én arra gondolnék, hogy egyszerûen vannak idõszakok, amikor a halak jobban találnak táplálékot - mondhatni véletlen (gondolok itt a békésekre, ragadozókra egyaránt) és akkor késõbb nem annyira kapósak. És fordítva. Fene tudja...

Trombita nincs!
A pucolás kegyetlen dolog, én sem szeretem!
Mint a halnál sem, ha nem fogok semmit annak örülök hogy nem kell pucolni, ha fogok akkor örülök hogy fogtam, csak a pucolást ne kellene végigszenvedni.
Fõleg hogy általában délután, este horgászok, és a késõi halpucolás nem igazán fekszik.

Egyébként horgászok!
Mennyire ment az idén a hal felétek?
Felénk nem volt túl jó horgászszezon, mindenki panaszkodik, alig lehetett halat fogni!

Erre egy példa!
Volt egy horgászverseny a tornyiszentmiklósi tavon, 200 fõ részvételével.
A tó tele van tenyeres meg annál kicsit nagyobb méretû kárászokkal, fél kilóval bezárólag.
Annyit lehet fogni, hogy sokszor bele sem ér a csali a vízbe, már viszik.
Néhány óra alatt 10 kilókat lehet fogni.
A horgászverseny napján 200 horgász ebben a tóban ahol hemzseg a kárász, 3 kilót fogtak összesen!
A frissen betelepített pontyokon kívül alig-alig fogtak halat.
Elképesztõ ez a tulajdonsága a halnak, hogy képes egyáltalán nem kapni.
A csukára azt mondják falánk, volt hogy végigpergettem 4-5 órákat olyan vizeken, ahol egészen biztosan vannak csukák, és még egy utánafordulás sem volt.
Ebben a tornyiszentmiklósi tóban is hemzsegnek a csukák, de van hogy vért izzadva sem lehet elõbányászni egyet sem.
Máskor meg a horogról visszaesve elsõ dobásra újra megvan, volt hogy 4. alkalommal sikerült csak megfogni.
Volt hogy elharapta a zsinórt, bent volt a szájában a hármashorog, elõke, és ez félig kilógott a szájából, visszadobtam az újra felszerelés után, aztán elsõre meglett megint.
Máskor meg napokon, heteken át nem lehet kiimádkozni egyet sem a vízbõl!

Szarvas: Kb. két hete 50 - 100 egyedes daru csapatok repültek ÉSZAKRA. A múlt hét közepén 30 - 50 egyedes csapatok már délre repültek. A darvaknál nem tapasztaltam eddig, hogy õsszal - télen oda - vissza ingázzanak az észak - déli irányban, mint a vadludak.

Szerk: Sajnos mostanában többet tartózkodok kocsiban, mint a szabad ég alatt. Talán néhány nap múlva ismét kiköltözhetek a vízpartra.

Dehogy tagolod!
Akkor tagolnád az oldalt, ha pl. a migráns kérdésrõl nyitnál sorokat.

El is hiszem, én is egyszer totálisan ledöbbenve jártam a Bakonyt valamikor a 2003-2006 között õsszel (azt hiszem már november volt bõven) és amerre néztem mindenhol tuskógomba volt,szerintem aznap több tonnát is láttam. Trombitát nem láttál? Abban az évben rengeteget tudtam szedni abból is (igaz azt még 1 hónappal elõtte) 2-3 évre megvolt a vegyes gombalevesnek való, de mostanság sajnos nincsen annyi idõm, pláne a pucolásával, az kegyetlen volt.

Köszönöm Nektek a sok beszámolót a darazsakról! Na ez a hullaméreg kellett már csak ...
Én meg vígan letojom, ha hangyák csípkednek, de ezek szerint ezzel is vigyázni kell...

Én engedélyezném az adrenalin injekciót, mert az bizony menthetne életeket. Persze örökös félelemben sem lehet élni, de egy ilyen injekció, kis Betadine, Ca és simán nyugodt lehetne az, aki a darazsaktól tart, márpedig szerintem a lakosság legalább 20-30 %-a tart tõlük.

Bocs ha tagolom az oldalt, megjöttem a bringázásról, meghoztam az esõt is [esõ]
Még pár szó a bodobácsról. Miután belegabalyodott egy fiahordó pók Link gubancos primitív hálójába, komoly küzdelmet vívott a szabadulásáért (a lényegesen kisebb testméretû pók meglapult rejtekében). Mivel a pókfonál sokkal erõsebb mint az ugyanolyan átmérõjû acélhuzal, a bodobácsnak meg kellett dolgoznia szabadulásáért. Sikerült neki (nem úgy mint ennek a paránynak Link a ház falán) Érdekes még az "osonás" Link képén látható hogy "ormányát" a hasa alá hajtja menet közben. Ez félelmetes fegyver is lehet bár nem tolvajpoloska mint ez Link mely egyszerûen "megcsáklyázta" áldozatát. Magát a tolvajpoloskát fotóztam, de hirtelen "kiszaladt a képbõl". Kerestem hová lett, kissé távolabb álldigált zsákmányával és "nézte mit nézek".
A makrózáshoz nem elég egy jó gép (most pl. az OPPO mobilkamerája), sok-sok gyakorlás/fotó ("élõben" tízbõl egy lesz jó...) kell hozzá, a "makrós lelõhelyek" ismerete és A SZERENCSE. Ezt a képet pld. abszolut véletlen szerencsével kaptam el. A kicsi elöl a nagyobb rovar mögötte, álldogáltak egy levélen. Az exponálás pillanatában történt a támadás Link amire nem számítottam :-) Sajnos mindketten bemozdultak közben). Még a pókokra visszatérve, számukra kedvezõ helyzetben ha ügyesek és gyorsak, nem számít a méretkülönbség így a bodobács is lehetett volna áldozat. Néhány példa hogy kedvezõ helyzetben nem számít a testméret korábbi képeimbõl: Darázs Link "Kitinpáncélos" Link Hangyakirálynõ Link Álkaszás "uzsonnája" Link Üvegházi törpepók párzó kaszáspókokat öl Link Kis ugrópók fátyolkafélét zsákmányolt Link látható hogy a jelentõs testméret különbség ellenére egy gyors támadás után mind "ottvesztek". A kis ugrópók nála nagyobb testméretû rovarokat is megtámad, hátulról fejre támad (van errõl egy animGIFem de azzal már nem fárasztalak Benneteket, bár áldozata nagyobb nála, látható hogy támadása villámgyors és hatásos)

Elõosonását követõen Link szinte egyfolytában süt a Nap. Kitûnõ bringaidõ van, lassan elugrom pipatakarmányért amíg még ilyen

Eredeti méretben: Link (kissé pókhálós a háta, belegabalyodott kiszabadult végig videóztam)
Fejkivágat: Link
"Antennája és mászóvasa": Link

Egy kis érdekesség csak 08:30 körül még ködös szürke idõ volt, +10°C körüli hõmérséklettel, zárt rétegfelhõzet, igazi borongós szomorkás õszi jelleg.
Hõmérséklet leolvasásnál kinéztem az ablakon. Megláttam egy bodobácsot, a "verõköltõ bodobács" fajból. Csodálkoztam hogy kerül ide ilyenkor, ilyen idõben
Ez történt 08:30 körül. 09:30 körül kellemesen kisütött a Nap, fénye egyre erõsebb, a felhõk zöme elhúzód/ott/ik É-ÉK felé. Szél nincs. A "verõköltõ bodobács" nevét régi népi megfigyelés okán kapta. Megfigyelték, ha borús idõben elõbújnak, rövidesen kisüt a Nap. Amit érdekesnek találtam, a hõmérséklet nem emelkedett inkább tizedeket ingadozott fel le. Ráadásul a bodobács a mindíg árnyékban lévõ, nyáron is hidegebb "északi oldalon" jelent meg. Én nem érzékeltem a fényviszonyok változását. Vajon milyen receptora lehet hogy a bodobács "tudta", ki fog sütni a Nap. A ház keleti ablakain egyértelmû lenne megjelenésük. De az északi oldalon különösebb fény vagy hõmérséklet változás nélkül elõbújt és rá egy órára kisütött a Nap. Bizonyos hogy a fény- hõmérséklet- páratartalom változására reagál de hogy ennyire érzékenyek receptorai az meglepett :-) Egyik lehetséges oka persze hogy a hajnal óta itt ülõ gyenge köd percekkel a rovar megjelenése elõtt oszlott fel. Ez okozhatott fényviszony és páratartalom változást.
Mióta itt élek, tudom hogy érdemes a élõvilág reakcióit figyelni. Nekik sokkal kifinomultabb "szenzoraik" vannak mint nekünk és ha megtanuljuk felismerni az élõvilág idõjárásra adott reakcióit, nagypontosságú "ultrarövid távú elõrejelzõ mûszerek" birtokába kerülhetünk. Ha felismerjük, a madarak és rovarok kiváló jelzést adnak az elkövetkezõ órákban várható idõjárásra Idesorolom a sas "termikelését", egy adott páratartalomnál megszólaló tücsköket, "esõt kérõ" békakórust, a hálós pókok elrejtõzését vagy szorgos hálótelepítését és a "verõfényt felkeltõ" bodobácsokat is sok más rovarral együtt de még néhány növényt is felsorolhatnék bár a növények természetszerûen "lomhábban reagálnak" mint a madarak és rovarok, de megfigyelhetõk aránylag gyors reakcióik is. Korábban tettem fel fotót a fórumra egy "forgolódó" fáklyaliliomról mely fél órán belül többször is megváltoztatta virágzata - csak a virágfej - állásszögét. Gyakorlatilag "3D" forgolódott, legnagyobb kitérése vízszintesen 90 fok volt. Mindezt alig fél óra alatt.
Érdemes "nyitott szemmel" járni a Természetben, szerintem az élõvilág az egyik legpontosabb "bionikus mûszer" csak meg kell tanulni jeleinek felismerését. "Õk jobban tudják", ismerniük kell az idõjárás változásának emberi mûszerekkel szinte érzékelhetetlen finom jeleit mert életük és fennmaradásuk a tét

Szép szedés!
Most vegeztem a csiperke-ozlab rantassal, bepanirozva a fagyasztoba is ment.
A tobbit allok neki pucolni es ok is mennek a fagyiba porkoltnek.
Annyi tuskogomba van, hogy lassan nincs annyi tusko mint gomba!
Ma azon sem csodalkoztam volna ha az aszfaltbol is kino.

Mai gombaszedés eredménye: Link
Nem mindenért kellett elhagyni a kertet: Link
Tegnap 13,80 kg tuskó került a fagyba.

Erre felé már Szept.26-tól a Hf. után kavarognak a varjak. Érdekes megfigyelés; reggel nyugatnak tartanak, de estefelé keletnek. Az mezõgazdasági táblák adottak kelet-nyugat irányban de mégis érdekes a szokásuk. Régen Jánoshalmán is a reggeli vonulás nyugati irányban volt, kisebb csapatokban a borotai kukoricásokra, de estefelé még nagyobb felhõkben(500-1500 madár) vonultak keletre, un. terézhalmi-kunfehértói (5-8 km) erdõk felé.
Érdekes a csoportok összetétele is, a vénebb madarak tisztes távolságban repülnek, és majdnem szótlanok, néha van csak káárogás, a fiatalabb egyedek meg kis csoportban, élénk kács-kács hangon reppennek tovább.

3-4 napja már jönnek be a városba esténként, a hét elején figyeltem fel a lármázásukra.

Jön a lilatönkû pereszke, és mezei csiperkét is leltem még. Sajnos az októberi vargánya hullám nálunk a hideg idõ miatt elmaradt. Mondjuk ezt szokatlannak nem nevezném, sokéves gombász fórumos megfigyeléseim alapján a Dunántúl déli részén gyakrabban elõfordul e szerencsés felállás, ami a csapadék, de mindenképpen a hõtöbbletnek is köszönhetõ. ( Nyáriról , és bronzosról beszélek, sajnos az ízletes vargánya itt elég ritka, ellenben a somogyi, zalai dombokon gyakoribb. Ez egy hidegebb idõt kedvelõ vargánya, még novemberben is elõfordul jellemzõen..) A kevésbé savanyú talajokon ipari mennyiségben a begöngyölt szélû cölöpgomba, remélhetõleg senki nem vetemedik a vesegyilkosra. Érdekes hogy rizikét még nem találtam, eddig abszolút kimaradt ...

Egész évben itt vannak, honnan várod õket ?

Sziasztok.

Mikorra érkeznek meg tömegesen a varjak? Még ebben a hónapban?

Írtózatos mennyiségû gyûrûs tuskógomba van, óriási csokrokban, csoportokban burjánzik mindenfelé, láttam motorháztetõnyi telepet is.
Mondjuk nem csoda, ideális idõ ez neki.
1-2 õzlábgomba van szórványosan, csiperke már lement részben.
A pereszkék még nem jöttek elõ.

Most lesz péntektõl - vasárnapig a Corvinuson (Bp. XI. Ménesi út, Kertészeti Egyetem) a gombakiállítás, Bükkszt.keresztrõl is lesz pár szép ritka faj, gyertek!!

A fenyõt nem azonosítottam be, de még járok arra, és megteszem. Egy magántelken nõtt egyébként Miskolc-Tapolcán...

Hol volt a duglász-fenyõ hozzá? Elfogadta a lucot?

Én balga leszedtem egy fél szatyornyi számomra ismeretlen Suillus fajt, mint kiderült, egy nálunk nagyon ritka jövevényfaj, a duglász-fenyõ tinóru egyedei voltak... Egyrészt jó, hogy ilyen ritkaságot találtam, másrészt ha tudom, ott hagytam volna.

Lehet hogy fiatal cselõpók volt? (Lycosa syngoriensis)? Ha a kertben lyukban lakik, és a fiait a hátán hordja, akkor õ lehetett. Nagyon szép védett állat és ez nem mérges, inkább csak a rágóival "harap" de ritkán. Még nagyobbra is nõhet, értékes lakó a kertben. A másikra nincs tippem. Az 1,5 cm-es zömök, szõrös farkaspókok többször megharaptak álmomban, ezért mindig kirakom a kertbe ha látom õket. Bent 4-5 zöldkeresztes és 3-4 kaszáspók lakik, télen néha megeszik egymást, pedig szörp cseppeket is kapnak. - õk a szúnyog-és hangya-mentesítõk, a hálókat ha már koszosak, lesöpröm. - építsen másikat.

Szombaton két hatalmas pókot is találtam bent a lakásban, feleségem majdnem szívrohamot kapott mikor az elsõt feldezte. Az olyan tömör, kicsit rövidebb lábú, fekete pók volt, teste olyan bõ 2 cm hosszú, lábaival simán megvolt 5. Keresztespóknál nagyobb volt simán.
Mikor megfogtam (wc-papírral), jó keménynek és nehéznek éreztem. Nem félek amúgy tõlük, de ez durva volt!
A második még nagyobb volt, bár karcsúbb. A teste kb. 2-2,5 cm, de vékonyabb, lábaival ez lehetett 6-7 centis is simán.
Õt is kidobtam, de messzire kellett vinnem hogy tuti ne találjon vissza

Szerk: keresgéltem guglin, a második talán farkaspók lehetett, ilyesmi volt: Link

Az elsõ pedig ilyesmi: Link

Én a pókoktól is tartok kissé. Egyszer úgy csípte meg a bokám, hogy 1 hétig olyan volt mint a beton a lábam és szépen feldagadt. Az ágy egyik eldugottabb részében megbújt.

Elnézést hogy ismeretlenül (Lord Akela vagyok, most a 2004-es reg.nevemem jelentkeztem be) belekotyogok (nagyrabecsült LAM fórumkollegánkat is csak a Metnetrõl ismerem)
A neten ezt találtam a könyvrõl:
"A könyv alkalmas karácsonyi ajándéknak, oktatási eszközként, vagy csak azért, hogy ismereteket szerezzünk. Nézze meg és kövesse a facebook oldalunkat, vagy olvassa el a részletesebb ismertetõt! Írjon nekünk, ha felkeltettük érdeklõdését!"
"Hol lehet megrendelni" kérdésedre egy lehetséges válasz:
"A könyv kapható erdei boltjainkban (Katalinpusztán, Diósjenõn, Kismaroson, Nagymaroson) illetve a [email protected] email címen lehet megrendelni postai utánvéttel is!"
Forrás: Link a Nagybörzsönyi Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) gondozásában.
P.S. I. - T. LAM fórumkollega, értesítheted a weblap karbantartóját hogy a fenti ajánlásban van egy jelentéktelen, nem értelemzavaró elütés:
Katalinpusztán, Diósejnõn... utóbbi gondolom eredetileg Diósjenõ lenne.
P.S. II. Remélem nem kapok fejrekoppintást a T. Modiktól, nem (kéretlen) reklám akart lenni csak válasz egy tájékozódó fórumkollegánk kérdésére

Egy éve vadászom a könyvre! Könyörgöm, hol lehet megrendelni? ...

Az OMÉK-on voltunk a családdal, amikor a nap vége felé megláttam a jó vaskos köteteket az erdészetes standon. Azonnal tudtam, hogy ebbõl eggyel kevesebb lesz már ott 2 perc múlva. A hölgy is rásegített, mikor említette, hogy már csak százegynéhány van belõle, és amúgy sem lehet akárhol kapni.

A 35 szerzõ között pedig olyanok vannak, mint Karátson Dávid, egyik kedvenc egykori tanárom, aki egyébként "A magyar vulkanológus"... Szóval nagyszerû lett a könyv, bár még csak átfutottam rajta, de igen színvonalas. Gratulálok hozzá!

A bikáknak csak a távoli morgását hallottuk a szálloda erkélyérõl hajnali fél 5 körül, közben egy róka tévedt be az épület udvarába, tett-vett, majd tovahaladt. Arra lusták voltunk, hogy igazi helyszínre is kimenjünk.

Nocsak, a gyerök! .. ..
Forgasd haszonnal! Még éppen idõben szerezted be, mert a tavalyi október 3-i könyvbemutató után, egy év alatt szinte kifogytunk a 2000 példányos készletbõl. És ez komoly örömmel tölt el egy szerkesztõt, hiszen éppen ezért készítettük három hosszú éven át ..
Az a 35 szerzõs gárda azért önmagáért beszél a tartalmi minõség terén , ahogy valóban évtizedes hiányt (is!) pótol a nagy elõd, Láng akadémikus örökbecsû mûve után.

Ja és sikerült a bakonyi bikák orgonálását lefülelni?

Köszönet a jótanácsért Hozzáteszem, ahogy autón-motoron hordunk elsõsegélycsomagot, a természetben járva célszerû magunkkal vinni mindazt ("nem akkora pakk") amit felsoroltál. "A tüzet akkor kell oltani amíg még kicsi".
Hasznos orvosi tanács szükséghelyzetben. De ne szoruljunk rá, lehetõleg elõzzük meg óvatossággal figyelemmel.
Váratlan helyzetektõl eltekintve, jobb az elõrelátó megelõzés-óvatosság mint az utólagos "kármentés"

János ~ "Kaszabubu" én is örömmel olvasom/nézem soraid/képeid mellyekkel mint "õstag" Te is életben tartod a fórumot megmaradt régi és a METNET-et választó ÚJ fórumkollegáinkkal :-)
Örömmel látom egyes "régi nagy nevek" kitartását de sajnálom hogy elhallgatott Jaurinum, Noli és "eltünedezett" több, hiteles tudásukat bizonyító természetszeretõ fórumtagunk (a szakismereti spektrum széles: tudománymûvelõ, tanár, orvos, szakember, gazdálkodó, lelkész) akik régebben aktívak voltak és az élet szinte minden területérõl szerzett specializált tudásukat vagy értékes élettapasztalatukat (nem mellesleg fotóikat) megosztották velünk.
Voltak indulatos viták is de javaslom: az ellentéteket félretéve erõsítsük azt ami ÖSSZEKÖT bennünket: a Természet és élõvilága, meteorológia, általában A FÖLD szeretete "Gyerekek" gyertek vissza, üres a helyetek
(Magam is hosszú idõt hagytam ki mert súlyos magánéleti probléma miatt elkedvetlenedtem, de enyhülésével visszajöttem. Régi és új fórumkollegák, köszönöm hogy megõriztétek a Metnet/Bioszféra fórumot.)

Köszi András, Akela a részletezõ hozzászólásaidat, nagyon jók!

Óvatosság és Betadine, vagy Neomagnolos lemosás, vagy hidrogénperoxid 3% (a hajszõkítõ töménységben, 1-2 perc után ha jól pezsgett, le is kell öblíteni, mert mar) - ha azonnal a csípés idején jól kimossuk a sebet, azok az anaerob bacik, amelyek legveszélyesebbek, az oxidáló fertõtlenítõktõl elpusztulnak. Sajnos a talajban a Clostridiumok spórái elég gyakoriak, és 6-48 óra alatt rossz esetben sajnos gázödémát is okozhatnak, a sebészek réme. Jobb a dagadás jelentkezésekor mindjárt bemenni, hagyni hogy felnyissák, kimossák, pláne ha nem vérzik ki a seb magától.

Bölke köszönöm :-) "Rács mögül nézve mint a tigrist" nagyon szépek
A darázscsípést illetõen én is részesültem gyerekkori "védõoltásban"
Kölökkoromtól sokat jártam az erdõket télen-nyáron. Egy alkalommal véletlenül felriasztottam egy fészekalja darazsat. Azt hiszem egyéni rekordot döntöttem terepfutásban de a nyavalyások gyorsabban repültek ráadásul jó pár száz méter rohanás után is követett még néhány felbõszült darázs. Ingen keresztül kaptam annyi szúrást hogy nem is tudtuk összeszámolni. Mire hazaértem belázasodtam. Érdekes módon nem dagadtak fel csak viszkettek, reggelre elmúlt.
A szúrásoknál nem éreztem nagyobb fájdalmat mint amikor szederindába akad az ember bõre.
Itteni lakóhelyemen sok darázs él, beköltöznek ahová lehet, figyelni kell hová nyúlok. Pár éve a kertkapu zárnyelvének üregébe költöztek be. Nyitáskor nem vettem észre, amikor bezártam a kaput kézfejemen mintha beakadt volna a közeli vadrózsa indájába. Elhúztam a kezem de csak szúrt. Odanéztem, egy csapat darázs mászkált a kézfejemen. Nem fájt, fel sem dagadt a szúrások helye, hideg vízben kiáztattam, hamar elmúlt. Szerencsére immunis vagyok, azonban nem játék a darázscsípés. Tomi kutyám kaffog utánuk és megeszi õket, nem lett tõle baja sokáig. Egy alkalommal igen kedvetlenül sétált elém. Ránézek mi baja, nem ismertem a kutyámra, akkora "buci feje" lett hogy a szemei alig látszottak ki. Valamelyik darazsat "félrenyelhette". Azóta is kaffog utánuk de most már lecsapja, rájuk lép, úgy eszi meg õket. Ha nem is allergiás rá az ember, a darázs súlyosan megmérgezheti mert dögöt is esznek. Nekem kevés híján ráment a bal lábam. Tatai telkünkön lubickoltam a gyerekpancsolóban. Térdhajlatomban erõs szúrást éreztem. Egy darázs volt, lecsaptam, passz. Este visszamentem Pestre, másnap munka. Kis duzzanattól eltekintve még semmi bajom nem volt. Reggelre viszont feldagadt a térdem, nehezen hajlott bicegtem is, sebaj elmúlik. Délutánra már meghökkentõen feldagadt az egész lábam combtõig és nem tudtam behajlítani sem. Bekentem az ilyen esetekre ajánlott hisztamin kenõccsel, borogatást tettem rá, majd helyrejön reggelre. Éjjel 39 fokos lázam lett, reggelre a bal lábam elmerevedett hogy szinte mankó kellett a járáshoz. A kezdeti kis duzzanat helyén ronda és nagy seb keletkezett (nem részletezem, bõröm ijesztõen felrepedt "kinyílt mint a rózsa").
Hát ez már nem tréfa, elbicegtem a sebészetre. A sebet "élõ húsig" kitisztították. A tetanusz után jól letoltak hogy miért vártam vele (alig KETTÕ nap volt) ugyanis a teljes bal lábam az amputálás határán van, kb. 2-3 nap után meglátjuk. Nagy szerencsémre, aznap éjszaka lelappadt a lábam, a kiterjedt bõrpír is visszahúzódott. Bár még sántikáltam de már hajlott a térdem is. A lábam megmenekült az amputálástól. A dokik akkor mondták el hogy valószínüleg elhullott állat tetemén járhatott elõtte a darázs, hullaméreg került a sebbe. Ezzel kapcsolatban fontos hogy HANGYA is okozhat hasonló "hullamérgezést". Egyszer magas fûben kaszáltam mezítláb, hangyabolyba léptem. Nem törõdtem a marásokkal lesöpörtem õket. Estére az egyik marás helye feldagadt, kivörösödött. No persze elmentem tetanuszoltásra, de akkor a jobb lábfejem került amputálás közelébe. "Emlékét" ma is egy fekete csomó jelzi.
A sok évvel ezelõtti darázscsípés nyomtalanul begyógyult, lábam nem ment rá - DE érdekes módon, közel 30 éve a mai napig, évente 1-2 két alkalommal különösebb ok nélkül egy csalánkiütés jelenik meg térdhajlatomban, mindíg ugyanott a szúrás helyén. Talán túl sokat beszéltem, bocsi. Azonban fontosnak érzem hogy megosszam a történetkéket. Szerencsémre világéletemben makkegészséges voltam és vagyok (szívmûtétem és következményeit leszámítva) még náthás se voltam (40 éve volt egy lábon kihordott tüdõgyulladásom). Ennek ellenére kétszer is amputálás határán jártam darázs ill. hangyacsípés miatt. Esetem tanulsága, nem feltétlen csak a rovarméreg kiváltotta allergiás reakció sodorhatja életveszélybe az embert. A darázs és hangya "mindenevõ", dögöt is esznek. Emiatt rágóikon hullaméreg (pontosabban mérgekbõl és sokféle kórokozóból álló "koktél") lehet. Ha nem is allergiás az ember rájuk, jó az óvatosság mert a "háztáji" darázs/hangya is életveszélyes lehet. Ki tudja milyen dögrõl (pl. kis rágcsáló oszladozó teteme) jön éppen. Nem kell "rettegni" tõlük, de nem árt az óvatosság

Ehh. Én pár évvel ezelõtt már ugyanúgy jártam a Bükköt. Kinéztem egy helyet ahonnan szép panorámában volt részem, de nem volt jelzés, lényegében felmentem a fák között és ki is lyukadtam az erdõirtásra. Közben kialakult egy kisebb zápor. Egy darab nagyobb fa volt az irtás közepén, hát beálltam alá. Fél perc után mikor már két lódarazsat láttam megfordultam és akkor láttam hogy a törzsbe fészkelték be magukat. Na onnantól inkább áztam egy sort... Sétáltam egy kicsit kintebb erre egy másik méh vagy darázs fészket fedeztem fel a földben. Na ott szakadt a cérna, onnan gyors szaporában mentem vissza a jelzett részre.

Szerencsére egész ellenálló vagyok a darázscsípéssel szemben, de van egy klubtársam, aki allergiás rá, egy versenyen megcsípte egy lódarázs, és csak a gyors cselekvésnek köszönhetõen maradt életben: míg magánál volt, addig szaladt a saját lábán, aztán mi cipeltük, rángattuk ki a legközelebbi közúthoz, ahonnan a mentõ el tudta vinni. Míg engem 2 is megcsípett, és némi szívdobogáson meg viszketésen kívül nem lett bajom, addig õ elég komoly életveszélyben volt.

Egy másik versenyen meg a közeli építkezésen dolgozó munkások közül halt meg valaki, mert a száját csípte meg egy darázs, és allergiás volt rá, a segítség meg nem érkezett idõben.

Hogy a gyerekkori "hozzászoktatás" jelent-e valamit, nem tudom, mindenesetre elég gyakran csíptek meg emlékeim szerint (egyszer a szemem alatt), de komoly bajom sosem volt belõle. A minap térképet javítottam a Bükkben, és egy lódarázsfészek mellett haladtam el, amit nem vettem észre. Eddig azt hittem, a fészkük közelében nagyon agresszívak, most azonban jámborak voltak, és nem támadtak meg (igaz sprinteltem vagy 20-30 métert, mikor észrevettem õket - lehet nem ocsúdtak fel elég hamar). Szóval megleptek

A darázscsípésre frissen vágott vöröshagyma szeletet szoktam tenni (rányomni kicsit) - a fájdalmat gyorsan csillapítja, a csípés helye fel sem dagad. Legalább fél óráig rajta kell tartani. Rendszeresen használom, másokon is segített. Háziméh csípésre is jó.

Tegnap Solymáron nem csak rovarok jöttek be a házba: fiatal erdei siklót fogtunk a mosókonyhában. 30 cm hosszú, még õrizte a tarka mintázatát. Az öregek nálunk egérszürkék, alig mintásak, de ez a csodásan elegáns, soványka kiskígyó még élénk színû volt, a tarkóján fehér foltokkal. Nagyon örülök neki, hogy az új lenti betonkerítés ellenére visszatelepültek a kertbe, nem lesz vakondunk...

A méhek és darazsak két kategória. A méh-csípése néha sokkal kellemetlenebb, mivel neki fogazott dárdája van, és általában beleszakad a méreg zacskójával is a bõrbe, és ezért el is pusztul a méhecske.
A darázsnak csak sima szúró dárdája lehet, mivel szúrás után vígan tova reppen.
Én múlt hetekben kaptam egy posz-darázs csípést (apróbb sárga potrohú) a tenyerem hüvelyk új alatti izomba. Szedtem a szõlõt,és átfogtam a fürtöt lemetszés elõtt. Elõször csak égett-csípõ érzés volt, majd másnap és 2 napig nagyon viszketett, de nem dagadt fel.
Gyerek koromba én is kaptam "megelõzõ csípéseket" a méhektõl, az udvaron dagadóra feltöltött fél fenekû hordó tetején ittak a méhek, én meg lökdöstem bele õket a vízbe. Egyik pedig jól meg szúrta az új begyemet, lengett rajta a méreg hólyag is. Gyorsan gombostûvel aláástam, és kiemeltem a fogazott dárdát. Kinyomkodva másnap semmi baj se volt. Persze ha több méh, darázs csípett volna meg, lehetett volna komolyabb esemény. A méhészek- rovarászok azért is tartanak maguknál azonnal beadható calcium injekciót, hogy a vészes bedagadást, ödémát a légutakban megelõzzék.

De jó lett! Így sokkal barátságosabbnak tûnik, mint az úgymond általános méretarányban.

Bevallom, ha kéne mondani állatokat, amitõl félek, egyértelmûen a darázs lenne az elsõ. Szerintem kicsit jobban is aggódok, mint kéne, de nekem eléggé bedagad a csípésük helye, 4-5 nap gallyra vág. Meg sajnos elég sok rémtörténetet hallottam és a gyerekeket is féltem tõlük. Mindent engedek, hogy tanulmányozzák az állatokat, a kicsinek pl. a pók a kedvence (nekem is nagyon kedvesek) és mindig mondja, hogy milyen aranyosak. Viszont azt sem szeretném, ha rettegnének a darazsaktól, mert azzal sem segítek. Nagyon nehéz és szûk az a mezsgye, ami a leghatékonyabb felkészültséget jelent a darazsakkal szemben, ugyanakkor ne ragaszd át a parát a gyerekre, ugyanakkor neveld beléjük, hogy minden falat és korty elõtt nézze meg (fõleg augusztus.-okt. között), hogy ne kerüljön a szájába darázs, stb... 2 éve októberben csörgött a telefonom, hogy az összegereblyézett falevelekkel játszott a nagyobbik lányunk és megcsípte egy darázs, teljesen kész voltam, de hamar kiderült, hogy még csak meg sem duzzadt nagyon a szúrás helye.
Egyébként hallottam olyan elméletet is, hogy kb. 2 éves kor elõtt meg kell csípetni a gyereket darázzsal, és akkor nem lesz rá allergiás. Hát én ezt azért nem mertem még.. végül is a nagyobbik átesett rajta...

Ezek azóta már megtintásodtak (a határozás jó volt)

Sajnos nincs, de ha még meg van, ma készítek. Köszi az azonosítást.

Jobb lenne egy kicsit közelebbi kép, de nagy valószínûséggel kerti tintagomba (Coprinellus micaceus).