Meteorológiai esélylatolgatások

Na jólvan, mostmár tényleg menjetek át a másik fórumba!

A déli sarki, grönlandi jégminták vizsgálatánál is kiderült az amirõl írsz, néhány évtizeden belül zajlottak le egy - egy idõszakban rendkívül drasztikus éghajlati változások. Nem emlékszem pontos számokra, de közel kétszerese a jelenlegi légköri co2 koncentráció az elmult évezredek átlagához viszonyítva. Ezeket a felfoghatatlan méretû éghajlati változásokat pedig ezek okozták, a nap változása, vagy a galaxisban az elhelyezkedésünk egy egészen más idõlépték. Félelmetes ez az egész.

Valaszomat az éghajlatváltozási fórumba írtam az itteni beszélgetésekre, amelyek a jövõbeli téli éghajlatvltozást taglalják.
Nem reszortom, de kérhetlek titeket, hogy ott folytatódjon ha folytatódik?

Tehát két év alapján úgy tûnik , hogy az óceáni légtömegek dominanciájára kell számítanunk? És meddig? És ha a golf áramlás gyengül a sarki, grönlandi jég olvadása miatt a tengerbe jutó édesvíz miatt, ami mérsékelheti, sõt akár le is állíthatja a golf áramlat motorját? (A jövõ évszázad elejére ez bekövetkezhet egyes tudósok szerint...) Nem hinném, hogy neked kell ajálngatni Réthly Antal kiadványait, amiben krisztustól a XX. századig igyekezett összeszedni az adott idõszak idõjárási jellemzõit. Minden képzeletet felûlmúló enyhe idõszakot követett hasonlóan rendkívûli hideg idõszak akár néhány évtizedes idõ intervallumban, de több évtizedes igen meleg idõszakok is elõfordultak mindenféle co2 növekmény nélül is. Ezzel nem a globális felmelegedést akarom vitatni, sajnos túl sok jel utal rá. Számomra legmegdöbbentõbb az óceáni vízhõmérséklet növekedése miatt bekövetkezõ korallzátony pusztulások. Az az elgondolkodtató , hogy az ott élõ természeti népeknek még csak szavuk sem maradt fenn erre a "korallkifehéresedésre", bizony ez nem is fordulhatott elõ sok - sok évszázada!
A havas napok száma mutat valami csökkenést, de egyáltalán nem drasztikusat, az évtized eleji átlagok meginkább emelnének rajta.
Budapest: Link
Debrecen: Link

Egyébként már szó volt róla hogy gyorsabb a változás, mint ahogy számoltak vele.
A mostanihoz annyi, hogy régebben egységes hidegsapka volt a sarkokon...ez most is megvan, de erõsen fel van darabolva...egy egy erõteljes hõcserével ez a teljesen feldarabolt hidegmagok déli szélességekre buknak rá...viszont messze északon enyhébb légtömegek jelentõs hõemelkedést okoznak...és ez már nem álltalános.
Ezután is lesz tél csak gyakoribbak lesznek az enyhébb (mediterrán) telek.

A folyamat most fog begyorsulni, maga a légkör tehetetlenségénél fogva az elmult évtizedekben jól ellensúlyozta a változásokat...a óceán modellekre alpozva a CO2 egy részét még mindig fel tudja venni. Ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor vágnak ki egy fát...amíg a törzse bírja addig meg se mozdul, pedig a fûrész ott mozog a tövénél, de van egy pont amikor elõször lassan, majd egyre gyorsabban elkezd zuhanni...hát ilyan a hosszútávú változás is. 1980-as évek elején kezdett el erõteljesebben emelkedni a hõmérséklet magyarországon, de hasnonló volt a tendencia globál átlagban...még mindig a lassan emelkedõ stádiumban vagyunk, de a fûrész továbbra is mûködik és hamarosan kidõl a fa. Ráadásul az esetleges visszacsatolások lehetõségét még jobban visszaszorítjuk.

Azért ezzekkel a mondatokkal vitatkoznom kell!

"#49531. - szibéria (Tiszanána)
Elõzmény: meteoros (#49529.)

.....A hótakarós napok átlagos száma lecsökken 30-40 napról 10-20 napra.

Ez a tél és a tavalyi is beleillik a tendenciába."

Mikorra csökken le? Az évszázad végére sem biztos, hogy lecsökken annyira! A legujjabb éghajlati prognózis az évszázad második felére emkíti a több csapadékkal megáldott telet, és a határozottabb enyhülést.

Ha ez a tél , és fõleg a tavalyi ebbe a tendenciába beleilleszthetõ , akkor nagyon nagy a baj! 1906 óta vizsgált idõszakban nem fordult elõ, hogy a Tisza abszolut jégmentes legyen, hát 2006/2007 telén megtörtént! Rendkívûli a 2006/2007 telén tapasztalt, mindhárom téli hónapra jellemzõ pozitív hõmérsékleti anomália. Ehhez hasonló az ötvenes években volt utoljára, tehát ha ezt kell elfogadnunk mint tendenciát, akkor tényleg nagy gond van már most is. Szerencsére ez nem így van. Ha az északi félteke téli átlagait összegeznénk, és átlagolnánk, és össze tudnánk hasonlítani egy több évtizede jellemzõ átlaggal (ha létezne ilyen... a mérési helyek akkori hektikussága nemigen enged komoly összehasonlítást.), akkor sem igen találnánk a tudományosqan megállapított évszázados kb 1. c fokos emelkedésnél többet. Sokadjára a januári 24 napos átlag:
Link azóta amerika is zömében negatív felé tolódott, és nem volt számottevõ változás eurázsiában.
Vannak aggasztó adatok szép számmal, pl . az északi félteke átlagos hóborítottsága az utóbbi években 25%-kal csökkent. Ugyanakkor az északnyugati átjáró nemigazán lesz átjárható az idén, szerintem,.DDD

Szép AC híddal számol továbbra is a GFS: Link
Most sajnálhatjuk, hogy pont nem lesz hideg mag tõlünk Ék-re.
ECMWF is ezzel számol:Link
A nagy kérdés az,hogy képes lesz-e áttörni az Ac hidat a vihar ciklon.Ha áttöri még komolyabb dolgok is lehetnek.
Minden képen fontos szerepet játszik még a sarki AC-k helyzete, hogy Blockolják a ciklon, Keletfelé mozgását:Link

Igen egyébként ez az egyik megoldás, hogy nagyon régi könyveket elõveszünk és az abban leírt tényeket hasonlítjuk össze a mostanival.
Így derülnek ki olyan dolgok, hogy ugye milyen nehezen hihetõ az átlagos 40 napos hótakarós nap az ország nagy részén? Pedig a régi észlelõk sokkal precízebbek voltak a vizuális észleléseknél. Manapság ott tartunk, hogy még a lepelnyi havat/ vagy erõs hófoltokat is annak írjuk be holott õk lehet ezeket nem is vették figyelembe.
Ha pedig visszatérünk a jelenhez és úgy látom hogy az évtized elejei nagyobb teleit egy jó darabig jegelni lehet.
Telente inkább hullámokra lehet számítani, azaz nem nem tartós lesz a hideg és hó, de ahogy idén is volt lesznek 1-2 hetes hideg havas hullámok (bár ezt a hidegpárnának köszönhetjük), aminek azonban hamar vége.
Ami még kérdéses lehet az a mediterrán ciklonpályák esetleges módosulása, ez még döntõ hatású lehet ránk nézve. sajnos én tél rajongóként semmi pozitívat nem várok az elkövetkezõ években. Tulságosan ütközõzóna (mediterrán, óceáni, kontinentális) itt a kárpát medence ahhoz, hogy a várttól lassabban menjenek végbe a változások.
Most ugy tünik nekem, hogy télen az óceáni jelleg erõsödésére kell felkészülni.

Jó üzlet ez a csigagyár, az új futás is szépen rakja sorba egymás után az Atlanti-ciklonokat, amelyek a kínkeservesen kialakuló blocking helyzetet, két nap alatt átrendezik, és újra változékony idõt hoznak.

Na igen errõl is olvastam..Czelnay Prof foglalkozott részletesen a témával...Már mérhetõek a golf lassulásához vezetõ tényezõk módosulásai, ám ez fõleg Angliára lenne hatással. Egyébként az elkövetkezõ években fog eldõlni ennek a sorsa is.

Tendenciákat nézve, erõs kétségeim vannak.
Majd amikor a kevésbé sós víz miatt esetleg a Golf-áramlat............

Vajon lesz még választás a Duna jegén...? Ha befagyna még1-szer a Duna úgy mint Mátyás idején mondjuk 5-10 éven belül, sokan megnyugodhatnának talán.

Stasztikákat most nem tudok elõbányászni, de ha mindenképpen kell, akkor nekilátok.

Azt viszont nélkülük is elmondhatom, hogy az elmúlt 25 év teleivel itt Siófokon nagy "baj" nem volt. Lehet, hogy az általad említett 40 napos átlag /nekem kicsit soknak tûnik, de lehet/ nincs meg, de közelít hozzá.

Ha pedig a 70-es évek teleivel vetem össze, akkor azok átlagát egészen bizonyosan meghaladja. Így már a tendencia nem is annyira egyértelmû.

A háború elõtti Siófok idõjárási viszonyait összevetni a mostanival pedig nem nagyon lehet, lévén az akkori Siófok alig néhány száz lélekkel egészen más hõszigetet jelentett a mostani 20-on ezressel szemben, ami egy 0 fok környéki tartós hõmérsékletnél bizony nagyon befolyásolhatja a hótakarós napok számát.

Az általam említett 25 évben a hóréteg átlagos vastagságával se volt nagy gond.

Más helyszínt nem tudok említeni, de mályi adatait átnézve, /Snowhunter utólagos engedélyével..../ mind a hótakarós napok számánál, mind a hóvastagságnál nem látok rettenetes csökkenést az általad említetteket figyelembe véve.
Mindemellett természetesen az átlagos hõmérsékletekkel nem lehet vitatkozni, én csak arra szeretnék újfent rámutatni, hogy az eljövendõ évtizedek teleirõl ne beszéljünk kijelentõ módban.

Szerintem ez még belefér ("Mik a hosszútávú elõrejelzés nehézségei?"), mivel ez a kis vita (remélem csak vita marad! )is elõrevetíti, hogy is kell tekintenünk a következõ telekre.

Máris visszaesett: továbbra is konkrét emberekre és szakirodalomra hivatkozok:
Az alapkönyv: gondolom sokan ismerik: Péczely éghajattan (olyan 60-as években irhatta, azaz ettõl jóval korábbi adatokra támaszkodott) 280. oldal. Átlagos hótakarós napok száma: alföld déli része (pl Szeged)30-35 nap, északabbra 35-40 nap (itt van Siófok is 40 nappal), dunántúl nyugati része : 40-45 nap, Bükk Mátra 100-120 nap nap.

Hátha én most elõveszem az elmult 15 év statisztikáimat jó ha a fele összejön.Te is vedd elõ a te 15-20 éves statisztiáid add össze a hótakarós napokat és átlagold ki. Roppant érdekes dolgokra jössz rá.
De megnézheted a Bánkúti adatokat is. Nem tudom átlagosan ott is lemérhetõ e ez az 3,5-4 hónapig tartó hótakarós nap. És ez is átlag, azaz az akkori statisztikák szerint akkor gyakran elõfordult 130-140 napos hótakaró is a Bükkben (hány ilyen év volt az elmult 20 évben?!?!).

Úgyhogy ez már nem feltételes mód, hanem kijelentõ lehet nyugodtan. És a tendencia folytatódik. Ez nem vészkárogás ezek a tények.
De mondhatnám azt is hogy az akkori adatok szerint, a legszárazabb alfödön is az maximális hótakaró átlagos vastagsága 15-20 cm volt. Õszintén bevallom, én az elmult 20 év alatt jó ha 2X-3X mértem 20 cm fölötti hótakarót, és bár ezt nem vizsgáltam itthon, de saccom szerint most itt az elmult 20 évet nézve olyan 6-8 cm az átlagos maximális vastagság. Alföldi társaim kövezzenek meg ha nem így látják...hehe

Csak jelzem másik fórum.

Ha már ennyire élezzük a dolgot....

Olvasd vissza, mit is írtál. Nem azt mondtad, hogy csökkent a hótakarós napok száma az elmúlt 150 évben, hanem azt, hogy a felére fog visszaesni a következõ évtizedekben. Továbbra is komolytalannak tartok minden ilyen ex katedra kijelentést, ami a következõ évtizedek téli idõjárásáról kijelentõ módban beszél.

Az a mondat pedig, hogy a tavalyi és az idei tél pontosan megfelel a tendenciának, hát.... Az azt megelõzõ évek havas és hideg telei akkor minek felelnek meg? Két tél alapján -melyet megelõzött jó néhány átlag alatti!- tendenciáról beszélni.... (Mellékesen az ideinek még nincs vége....)

Teljes mértékben egyetértek veled. Sõt Észak Európában 8 nappal rövidebbek a Telek! (de lehet, hogy többel már?) Nálunk már 2 héttel hamarabb nyílnak a nárciszok és még sorolhatnám az efféle jelenségeket.
Egyértelmû, hogy rövidebbek lesznek a telek és egyre enyhébbek és csapadékban szegényebbek.
És aki azt állítja, hogy a globális felmelegedésnek semmi köze hozzá, adjon más magyarázatot.

Olyannyira komolytalan dolog, hogy az elmult 150 év adatsorain egyértelmûen kimutatható a hótakarós napok átlagos számának a csökkenére a hõmérséklet emeledése és a csapadék csökkenése. Jómagam Móvár, Kecskemét, Keszthely és Debrecen adatsorait vizsgáltam, de említhetnék másokat is.
Ha pedig ezek a kijelentések komolytalanok, akkor nagyon szomorú, hogy te Mika János, vagy éppen Domonkos Péter vizsgálatait tanulmányait is semmibe veszed.
Valamikor 8-10 éve a Péterrel más más városok adatsorait külön vizsgálva is ugyanazokat a következetéseket vonhattuk le.
Egyébként a hõmérséklet emelkedés már 95%-os szignifikanciaszintet is elérte, azaz reális. Merõ véletlenség, hogy a 10 legmelegebb év zöme az elmult 10 évben volt...Baromi nagy mázli kell hozzá. Na persze ez mind komolytalanág.
A trend egyértelmû, a következtések az elkövetkezõ idõszakokra jó eséllyel helyesek.

Valamelyest nõtt a blocking és az azt követõ hidegleszakadás esélye, bár az utolsó négy nyomás fáklyát elnézve Link
nem egyszerû a helyzet.
Most is ránkhúzódó AC.-t várok, a hidegöblítés után rögtön.
Jövõ hétvége hozhat meglepetést esetleg.

Elolvasva a tegnapi "komoly" látnoki képességgel bíró évtizedes elõrejelzéseket, csak csatlakozni tudok a véleményedhez.
Teljesen komolytalan dolog kijelentéseket tenni az elkövetkezendõ évtizedek teleinek milyenségérõl, esetleges nagyméretû enyhülésérõl.
Mellesleg -ha a tavalyi abszolút szélsõségesen enyhe telet kivesszük- egy átlagos környéki februárral az idei tél is bõven belefér a szignifikáns szórásba, éppúgy, mint mondjuk a 95/96-os, csak -sajnos- ellenkezõ elõjellel.

Hát,ECM...ismét 240h....itt is csak kezd alakulgatni valami...
Más: A tegnapi véleményeket olvasgatva néhány szaktekintéllyel is vitába kell szálljak:badarság kijelenteni évtizedekre,hogy milyenek lesznek a teleink...az,hogy egy-egy tél hogy alakul borzasztó esetleges-tudjuk,hogy döntõ tényezõ az Atlanti ciklonaktivitás.Ha ez erõs,akkor lõttek a télnek,de ez az "50-es években is ugyanígy volt bezony...Ha gyenge,akkor lõttek a tavaszias enyheségnek (lásd 1956.febr. 03.)ez csak egy véletlen példa a mai napra. A glob. felmelegedés 0,3-4-5-6°C-többletei nem hinném,hogy önmagukban determinálnák hazánk teleit. Tavaly is ,és idén is valamiért nagyon erõs az Atlanti ciklontevékenység,ennyi...lesz ez majd máshogy is.(bocs az offért)

Igaz, az összes 144 órán túl ellátó modell adja.
Ez Link szép kis felállás lenne. Most már kéne is, mert csak ilyesmivel lehet 40 centis havam (ha már betippeltem ugye

Az ott fog lenni, az AC híd stabilitásán fog múlni minden.

192h felett meg még nem tudja a GFS, hogy hol és mikor töri át a hidat a nagy ciklon.

13-a után pár tag lefele indult meg...
Na de majd meglássuk,nem látok 1 darabig komoly szilárd csapadékra esélyt..na majd ha 3-4napon belül lesz valami komoly akkor elhiszem

Már 130 óra után látszanak az elõjelei... de mondom, én csak 72 órán belül fogom elhinni

Érdekes, most nem teszi be/veszi ki folyamatosan a sok futás a Brit AC-t, hanem sorozatban a sokadik futás teszi be teljesen egyértelmûen. Link
Nincs igazság a földön ha nem jön létre ez a brit AC sem....

Az utolsó mondatoddal teljesen egyetértek

Amikor nálunk Decemberben -4 fokos Tmaxok voltak, a finneknél éppenséggel pozitív T rekordok dõltek, +7 +8 fokos Tmaxokkal. Az, hogy tõlünk északabbra éppen milyen idõ van, nem mindig ugyanúgy befolyásolja a mi idõjárásunkat.

SOHA nem írtam semmilyen idõjárásváltozásra, hogy "elkerülhetetlen", kérlek hogy ne állíts valótlant!

Egyébként simán van esélye annak, amit írtam, mégha vicces formában is. Minden, 1 hónapra kiterjedõ elõrejelzés semmi más, mint tipp, és nem szabad komolyan venni, még a tiédet sem!

GFS 150h-ra berakott egy egész tiszta blockingot ez meglepi: Link

Van az úgy, hogy néhány napon belül borul minden, és hamarabb ránkront a sarki hideg, mint ahogy azt most legmerészebb álmainkban gondolnánk. Szerencsére a modelleknek legalább január közepe óta nem érdemes hinni 4 -5 napon túl! Túl dinamikusak a légköri folyamatok, errõl nem a modellek tehetnek, egyszerûen most ilyen a bizonytalanság hosszabb távon. Abban egyetértek, hogy félelmetesen nem látszik semmi remény az igazi téli idõre.

Megeszem a kalapom, ha márciusba nem lesz nálam legalább egyszer hófúvás. (Nekem is megy, és én komolyan is gondolom, de csak abban az esetben, ha elmarad a februári keményebb lehülés.)

Esküszöm, hogy nem piszkálódni akartam, de tényleg OK, UÜT helyett írhattam volna, hogy "egy esetleges váltás a modellek szerint még olyan messze van, hogy addig még nagyon sok minden történhet, így a realitása igyen csekély" - de mennyivel kifejezõbb az UÜT!

Kissé piszkálódós lett a hangulat itten Elõször Donnie, aztán most Te is... D
Persze... "ultra-üveggömb-tartomány" mi?

Csak ha visszanézed az elõzõ évben január elején és február elején is leírtam a várt átlagomat, ami bejött nekem mind a két hónapra, míg te bizonygattad kintrõl, hogy micsoda lehülések látszanak amik elkerûlhetetlenek lesznek. Amúgy nézzünk fel északabbra látunk telet mondjuk a Finneknél? A Spanyoloknál viszont holnap is lesznek közel 20 fokok, akkor mit is várunk....
Maradjunk annyiban, hogy a hónap végére kiderûl.

Igen, a 9-10 körül aktuális makrováltást most már én is csak 7-én este fogom elhinni kb.

Jelen helyzetben amíg a szem reálisan ellát, azaz a jövõ hét második feléig, inkább a tavasz lesz a jellemzõ, tél nincs a láthatáron. A hosszabb, UÜT = ultra-üveggömb-tartományban persze vannak utalások esetleges télre, dehát...
Addig is, Ny-ÉNy, ahogy én látom: Link

Nagyon úgy tûnik, hogy a Február ismét hozni fogja a 2003-as és 1999-es formát. Sok helyen fog jelentõs hó esni, néhol akár 40-50 centi is. Erõs hófúvást is várok. Tartós hideg nem, de 1-2 napig -10 alatti tminek is lesznek sok helyen, az állóvizek mind befagynak, horgászok nagy bánatára. Egész március közepéig várni kell a +10 fokra.

megy ez nekem is!

Nem semmi látnoki képességekkel bírsz!... Mindezt Február 2-án leírni "kissé" merész dolog, nem gondolod?

Ezeket mire alapozod? A 20 fokra égen-földön semmi jelet nem látni...
Sõt... Link

Nagyon úgy tûnik, hogy a február hozni fogja formáját és 5-6 fok között lesz az átlaghõmérséklet a hónap végére. Ráadásúl még az éjszakák is fagymentesek lesznek nagyrészt, a nappali maximumok pedig elérik a 15 fokot, sõt néhány napon megközelítjük majd a 20-at is. Vizeink hõmérséklete is eléri a hónapban a 7-8 fokot a horgászok örömére.

Hát ez nem egészen van így, ahogy írod.
Sokkal lassabbak ezek az óceáni rendszerek, minthogy minden kipusztuljon a sarki tengerekbõl.
A kulcs jelenleg az óceáni modellek szimulációjában van a következõ módon.
Sajnos az óceáni modellezésben fõleg a kvázi egynesúlyi geosztrófikus örvények sokkal kisebbek, mint a légkör esetében
- Az óceán-modellezés egyik kulcskérdése, hogy (tudjuk,hogy a geosztrófikus örvények hiányoznak, vagy legalábbis kisebbek) a modellek mennyire képesek visszaadni a meridionális eloszlási és transzport tagokat. Ez utóbbiakat empirikusan csak közelítõen ismerjük, ilyen pontossággal az egyezés megfelelõ. Ugyanez mondható ám el a sókoncentráció meridionális illetve vertikális metszetérõl is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kvázi-geosztrófikus örvények szerepe a meridionális hõszállításban enyhén szólva sem elhanyagolható.
- A kapcsolt modellek másik sajátossága az úgynevezett hidegindítási hiba. Ennek lényege, hogy ha az üvegház-gázok jövõbeni hatását egyensúlyból indított modellben vizsgáljuk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a korábbi dúsulás hatását, amely pedig a légkört és az óceán felsõ rétegeit már elõmelegítette. Az óceán-modellek haszna a meteorológiában igazán akkor jelentkezik, ha össze lehet õket kapcsolni légköri modellekkel.
A kapcsolat a valóságban kétirányú. Ennek realizálását nehezíti, hogy az óceáni folyamatok sokkal lassúbbak (nagy a tehetetlenség), vagyis ugyanakkora változáshoz hosszabb idõre van szükség. Hogy ne "pörögjön" hiába az óceáni modell, kezdetben aszinkron módon kapcsolták össze a két alrendszert, vagyis sokkal hosszabb idejû futás történt az óceánban, s a változások miatti hatás - mint alsó határfeltétel - csak késõbb adódott át a légkörnek, amely rövid saját fej1õdés után már át is adta az óceán számára a felsõ határfeltételeket.
Az újabb klímamodellekben már szükség van a légkör és az óceán közötti kapcsolat szinkronizálása is.
A két alrendszer összekapcsolásakor törvényszerû, hogy az egyensúly csak igen hosszú idõ – ami akár több száz év is lehet - alatt áll be, amit legalább egyszer minden modell esetében ki kell várni. Ha ugyanis nem egyensúlyból indul a rendszer, akkor az így keletkez6 klimatikus eltolódás ("drift") hozzáadódik a külsõ kényszerek hatásához. Az viszont már nem természetes, hogy a kialakuló egyensúly gyakran igen különbözik a valóságostól. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a "fluxus-korrekció"-t, amely mesterséges korrekciót jelent a két közeg határán
Ha megnézzük a jelenlegi kapcsolt óceán-légkör modellek néhány sajátosságát többféle felsorolt változó globális átlagát tekintjük, a tapasztalt eltérések igen nagyok, mind a megfigyelt adatoktól, mind pediglen egymástól.
Az antropogén klímaváltozás vizsgálata mellett lehetõség van arra kapcsolt modelleken keresztül, hogy számszerûsítsük, mekkora az éghajlati rendszer belsõ változékonysága. Ha ezt összevetjük a tapasztalt változásokkal, akkor megítélhetõ, hogy azok elõállhattak-e csupán belsõ ingadozásból, vagy indokolt valamilyen külsõ kényszer hatását keresni? Ezen összevetés elõfeltétele, hogy a modell belsõ ingadozása megfeleljen a valóságosnak (ez elsõsorban az UKMO modell esetében látható) – vagyis ha van különbség. Ha e model külsõ kényszer nélküli futásainak lineáris trendjeit összevetjük a megfigyeltekkel, akkor látható, hogy annak valószínûsége, hogy a tapasztalt trendek csak belsõ változékonyságból eredjenek igencsak csekély, igazándiból néhány %.
Láthatod, hogy a te megállapításaidnál kicsit összetettebb a dolog.

Teljesen esemény és eredménytelen napok sorozata jönn legalább 10 napig...

Nem akarom az off hozzászólásokat gzdagítani mert nem ez a fórum az ahová ez való de érdemes az mellett Afrika nagy részét is megnézni.Szahara?!

Mire gondolhatnak eurázsia nagy területein? A globális felmelegedésre? (Svadász linkelte be pár napja a térképet a fórumra.)http://nimbus.elte.hu/~fzoliklima/2008JANSATA_2.jpg

Megvan bolondulva az idõjárás,be kell látni.
A jeges macik is ki fognak pusztulni északon a sarkörön.
Elfog tünni a sarki jégpáncél több mint a fele az elkövetkezõ 50 évben . . .

Nem magyarázható - véleményem szerint - egy-két éves enyhébb tél semmiféle tendenciával. Az évtized eleji hidegebb, havasabb teleket hová sorolod? ( Nem te szoktad hangoztatni, de szinte hallom a választ: Ez számított most olyannak, mint a negyvenes évek eleji kemény telek sorozata.) Tényként kezelik a hozzáértõk a globális felmelegedést, de roppant érdekes : Hasonló szinoptikus helyzet, tartósabb felállás, 80 éve is hasonló hõmérsékleteket produkált! Az lehet hogy egy picit hidegebb T-kel. Alapvetõen igaz lehet, hogy csökkenni fognak a felmelegedéssel a télen jellemzõ adatok (hótakaró tartósság, havas napok száma....), de nem hinném , hogy 3 -5 fokos pozitív anomáliás teleket kell gyakran megélnünk, mint pl. a tavalyi. Egyébként én is az enyhébb telek dominanciájára számítok a következõ években, a 95/96 óta fennálló hidegebb telek dominanciája után.

Jól mondod, csak éppen a Kelet-Európai síkságról szorul ki 200 órától az AC, Szibéria felé, így esély sem lesz tartósabb hidegre, blocking--> hidegöblítés-->AC ránk húzódik-->hidegpárna.
Szerintem.

Hehe! Nézd csak Szibéria! Bár te nem voltál itt az utóbbi idõben..., de mindenképpen érdemes megnézni a január 23. légnyomástérképet! Link
Itt van a mostani! Link

Kísérteties hasonlóság, DE nem azt mondom, hogy megegyezik, csak hasonlít. Talán a Kelet-Európai síkságon lévõ sekély teknõ nem odavaló! Egyébként majdnem....

Mindenki ismeri a végkimenetelt.... átmeneti hidegöblítés! Na nem baj, majd meglátjuk mi lesz belõle...., de akkoris ugyanez a szép blocking volt 180-210 óra között! Viszont pont a Kelet-Európai síkságon jelentkezõ kisebb elétések miatt valószínûsíteném kicsit nagyobb esélyét egy tartósabb blockingra..., közelebb van egy masszív anticiklon is az oroszoknál!

"Reméljük ilyen nem lesz mégegyszer,és a meleg jan. és febr.
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!"

Felénk jóformán csak ilyen van! Amikor a természet hetekkel elõrébb van az átlagosnál, a szokványos tavaszi fagyok nagy károkat csinálnak. A barack terméskezdemény korában fagyott el az idén. A sok féreg , ami a lágy tél miatt nem gyérül meg kellõen szintén komoly rizikó. (Az idei télen volt 15 centi körüli talajfagy, tehát nem "tavalyi szindróma"). Nyugat európa egyrészt emiatt nincs a fasorba se a kellõen hideg, és kellõen napos , meleg kárpát medencéhez képest a mezõgazdaság számos területét tekintve.