Kérdések és válaszok

Nem igazán kívánok tovább foglalkozni a témával, mert folyamatosan pörögsz rajta és tuti, hogy fogalmad sincs az egészrõl!
Akkor miért nem költözik fel az emberiség a Csomolungmára tömegesen, vagy a Csokmára? Ja mert nincs hely?:-)

Azért ez nem így van, ráadásul itt nem csak a hõmérséklet a lényeg hanem a többi paraméter is.
Máskülönben Te mindössze a belsõ göcseji térszín 2-3%-ról beszélsz annak is mindössze az 0,5-1 %-os térszíni hõmérsékletérõl! Ez nem igazán szignifikáns ugye?
Van mérés 183- és 265 méter közötti szinten, ott felétek. Páka és fent a dombi részen mindössze 1 fok az eltérés, most úgyhogy egyik májustól, a másik áprilistól van mérve. Így a téli idõszak nincs benne ami várhatóan ezt tovább fogja csökkenteni. De ezt ha fent mérek 317 méteren akkor várhatóan ez már alacsonyabb hõmérséklet fog eredményezni éves átlagban mint lent Pákán!
Tehát 265 méteren mérve van ekkor eltérés egy 200 méteres térszinthez képest, ha lejjebb viszem kb 20 métert és feljebb 40 métert máris más a leányzó fekvése.
Itt direkt nem térek ki Szentpéterföldére mert az extra klíma ez tény, de mint a dombi rész az sem szignifikáns, viszont közelebb áll a valósághoz, ahhoz ahol emberek élnek.
Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már dombi klíma és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)
Mondom, amirõl Te beszélsz és évek óta ezzel vagy elfoglalva az a terület kb 30 méteres vertikális tartománya, és éves szinten ez is kiegyenlített, nem beszélve arról, hogy lejjebb és feljebb már hûvösebb ennél. Ezt azért tudom mert 317 méteres csúcson még volt zúzmara a fák alatt, 265 méteren már nem tapasztaltunk ilyet, így feljebb az idõszak is jóval hûvösebb volt és lent pl Szentpéterföldén a minimumok tekintetében is.
Az is tény, hogy ez a gerinc nagyon jó fagylefolyású terület, de az emberek nem gyagyák azért van fent mûvelés, viszont mint írtam ez nagyon kis hányada a belsõ göcseji résznek így kijelenteni, amit Te elõszeretettel írsz, hogy ez a klíma Zalának ezt nem lehet és természetesen nincs így!
Tulajdonképpen tök feleslegesen koptatom a billentyût úgysem érted meg azt amit meg kell!
Viszont ha egy ilyen jön akkor tök mindegy, minden rommá fog fagyni, akár fent, akár lent, szerencsére ez ritka, de bekövetkezhet bármikor!
Link

Még nem.
De jobb is volt addig, amíg nem olvastam.
Hihetetlen!

Ezt is olvastad? Link [esõ]

(Mivel a met. társalgóban nagyon gyorsan elsüllyedne, ezért ide írom ezt a hozzászólást.)

Találtam egy írást a neten az éghajlati térképek szerkesztésének módszereirõl Link
Különösen a(z) "Interpolációs módszerek a meteorológiában" és a "Magyarország hõmérsékleti térképe" címû részleteket ajánlom azok számára, akik annak idején sokat veszekedtek velem, amiért (szerintük jogtalanul) bíráltam az omsz és úgy egyáltalán a meteorológia klímatérképeit és a begyûjtött adatok feldolgozási módszereit, illetve azoknak, akik olvasták a tanulmányomat (Mivel régebben önreklámozás vádjával illettek, most nem linkelem be a tanulmányomat, aki nem olvasta és most kíváncsivá lett, az privát üzenetben elkérheti a linket.), és ismerik az általam felsorolt érveket, ellenérveket.
Kivételezetten azok figyelmébe ajánlom, akik azóta megismerkedtek a Páka-Csokmahegy dombjára kihelyezett állomás hõmérsékleti adataival is.
Egy mondat a belinkelt irományból: "Mivel a levegõ hõmérséklete elsõsorban az Egyenlítõtõl és az óceánoktól mért távolságtól, valamint a tengerszint feletti magasságtól függ, hazánk legmelegebb területei az Alföld déli részei, míg a leghûvösebbek az Északi-hegyvidék legmagasabb hegyei. Éves átlagban minden kimagasló terület hûvösebb a környezeténél, így a Dunántúl hegyei és dombságai is. E jellemzõk ismeretében tekintsük át a különbözõ módszerekkel készült térképeket!"

Ez után a megállapítás után már tényleg csak tekintgetni lehet.

Sziasztok! szeretném megkérdezni, hogy többször és milyen esetekben megbízható a GFS elõrejelzési térkép és az ECMWF modell?

Igen, ez részben magyarázná a dolgot, de nyáron is elõfordul hasonló szituáció, persze magasabb hõmérsékleti értékekkel.Meg úgy alapjába véve az egész ország területén alig van eltérés 850 és 2m között, legalábbis GFS alapján.
Gondolom valami fõn-szerû ténykedés lehet.

A nagy kiterjedésû hófelszín, vertikálisan is kiterjedt nagy mennyiségû hideg levegõ. Erre csak felsiklani tud a meleg léghullám, persze ha van komolyabb átkeverés is a hófelszín+ meglévõ hideg levegõ egyszerûen felfalja azt. Hasonló jelenséget láthatunk a kelet európai síkságon, fõleg a tél második felében. Ezért lehet nagyon megtévesztõ a "micsoda enyhülés Moszkvában" címû történet: 0 fok közeli a T850, T 2 méteren meg ordas hideg az idõ.

Nagyon durva hely ez az Amerika. Link
Egészen északon megjelenik a 10+ 850-es izoterma, néhány napja meg a -20 nyalogatta õket.
De hogy lehet ezeken a területeken 10°C-os 850 és élénk délnyugati szél mellett fagypont alatti maximum?

Köszi a választ. Igen tudtam, hogy kézzel van mikrocsapadék mérés.

Az OMSZ mérõhálózatában a nem hulló (mikro-) csapadékokból származó mennyiséget nem vesszük hozzá a hagyományos értelemben vett napi, ill. havi csapadékösszegekhez, mivel az teljesen más jellegû dolog (tulajdonképpen nem is biztos, hogy a teljes mennyisége eljut a talajra, mert ha mondjuk sokáig van fagypont alatti T, akkor a zúzmara egy része elszublimálhat, a lassú olvadásnál pedig elpárolog egy része), és csak az észlelõs állomások tudják mérni.
Látom itt a Metnet adatbázisában összeadjátok a makro-, és mikrocsapadékokat, de tulajdonképpen ez is ugyanúgy jó, ha egységesen mindenki így tesz, csak megállapodás kérdése.

Köszönöm szépen! Bár én is egy hasonlót szerettem volna belinkelni, csak rossz linket adtam.. Azt meg tudod mondani, hogy mikor volt felénk utoljára ilyen Voejkov tengely? Talán 2003, esetleg 2005-2006 telén?

Igen, de ott írja a kifejezhetõ többi adatot is.
Elég a hõmérsékletet, a légnyomást és a páratartalmat beírni. De a páratartalmat láthatod úgy, hogy pl. 67% akkor osztod 100-al és azt írod be: 0.67

Hihi Nem én voltam?
Ugyan ezt kérdeztem mint Fetcroll de nem válaszolt senki. De már tudom.

Már mint ahogy nézem csak a harmatpontot kell kiszámolnom?

Parancsolj: Link
Jelenleg alulról a harmadik.

Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet azt a hõmérsékletértéket kiszámítani, hogy gomolyfelhõ képzõdjön?

Nem, ez a wetterzentrale gfs-fõoldala.

A Voejkov-tengely: Link

Egy fórumtársunk néhány hete mentette le ezt az egyébként épp holnapra szóló, nov.24-i GFS ûrtávlati modellkimenetet: Link
Most is kacérkodik hasonlóval a Gfs (nem véletlenül): Link
Gondolom erre gondoltál.
Igen, hasonló, ám annak fellépte hetekre szól.

Ezt nevezik Voejkov tengelynek? Link

Elmagyarázná valaki az AO indexen mi mit jelent, gondolok elsõsorban itt a négyféle szin jelentésére. Elõre is kösz.

Link
A kérdésem: mi okozza a mért (fekete vonal) és az elõrejelzett (piros vonalak) értékek közötti igen jelentõs eltérést?

Köszi

Itt más településeket is megtalálsz ezeken kívül: Link
Budapest, Debrecen itt: Link
Pécs itt: Link
vagy ECA&D: Link

1942. év tavaszának adataira lenne szükségem Tmin/max+csapi Pécs, Bp., Debrecen

Köszönöm az önzetlen segítségedet!

Ez esetben halo-t látsz. Igen, akkor bepipálhatod a halo-t az észlelésnél.

Szerk:
Szívesen!

Itt olyan van ami a legelsõ képen van. Akkor annyit kell tennem, hogy a bõvített észlelési felületen bepipálom a "halo jelenséget"?

Ez a halo:
Link
Ez a koszorú:
Link
Ha a felsõ képen látható jelenséget látod a fejed fölött, akkor halo-t látsz, ha a második képen látható jelenséget, akkor pedig koszorút.

Szia! Hatalmas a holdudvar. A felhõzetre köszönöm szépen a válasz már át is tanulmányoztam a felhõatlasz összes felhõfajtáját.

Szia!
Köszi szépen!
Igen, a holdudvar légköroptikai jelenség. Viszont a népnyelv a holdhalo-t és a holdkoszorút is holdudvarnak nevezi. Nem tudom pontosan, hogy halo-t vagy koszorút látsz-e. (Noli korrigál majd, ha esetleg tévednék.)
A stratus másnéven réteges felhõzet, tehát nem gomolyos. Link
Ha viszont a stratocumulusra gondolsz, akkor Sc a rövid kódja. Szóval ez ügyben is egy kicsi pontosításra lenne szükség.

Szia! Bocsi elfelejtettem átállítani. Te tudsz nekem választ adni a feltett kérdésemre?

Szia!
Nekem is lenne egy kérdésem feléd. Te Karcagon vagy Bucsán vagy jelenleg?
Az észlelésed Bucsáról küldöd, miközben Karcagon írod a hozzászólásod (egyazon idõpontban). Érzek némi zavart az univerzum rendjében.
Link
Köszönöm szépen!

Szép estét mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy a bõvített észlelési felületen a gomolyos szerkezetû Stratust melyik rövidítés jellemzi? A halo jelenségek közzé tartozik a nagy holdudvar is? Nagyon szépen köszönöm a segítséget.

Múltkor készítettem egy összefoglalót a zivatarokról, melyet belinkeltem a Met. Társalgóba, de ott hamar elveszett, így inkább beteszem ide is. Link
Az lenne a kérésem, hogy ha valaki ráér, kicsit légyszi nézzen rá, hogy szakmailag jó-e az, amit írtam/rajzoltam. Elõre is köszönöm.

Bal felsõ sarok: kattintás az infraredre és voalá: Link

Ezt ismerem, de viszont voltak olyan archivált mûholdképek is amik külön kárpátmedencét és néhány szomszédos államot mutatták.pl. mint ez Link (igaz most csak nagy feketeség).

Kösz!!

Találtam valamit. A kevés, de jellemzõ idõjárási adatok szerint a Gyergyói-medencében pénteken és szombaton reggel minusz 10 Celsius fokra, majd -9 Celsius fokra lehet számitani, mig nappal plusz 3-4 Celsius fokra melegszik fel a levegõ. Gyenge a légmozgás, a környéket tartós köd(réteg)felhõ üli meg. Forrás: www.vremea.meteoromania.ro/meteograma/143 Rá kell kattintani a "Transilvania", majd a megjelenõ térképen a "Gheorgheni" (Gyergyó) helységre.

Kis türelmet kérek: utánanézek, de csak majd csütörtök reggel (kérdésedre most bukkantam rá). Kikeresek egy néhány napos elõrejelzést. Jó éjszakát, kellemes pihenést kivánok!

Értem, köszönöm! Remélem egyszer kikerülnek, nekem például elég fontos lenne.

Sajnos a Met. társalgó archívuma nem érhetõ el. Ha jól tudom archiválva vannak, de egyenlõre nem érhetõ el.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a régi fórumok vannak e valahol archíválva, mert amit itt találtam az csak egy köszönés? Elõre is köszönöm!....a Met társalgó lenne lényeges

Itt lehet visszanézni: Link

Hogy lehet visszanézni a Sat24-es mûholdképeket magyarországra?Milyen URL-t kell begépelni?Tudom már volt régebben a met. társalgóban, de már nemtudom pontosan,hogy is volt.

Meg tudná valaki mondani, hogy mostanság milyen idõjárás van a gyergyói medencében?

hopp ezt a társalgóba akartam...

Ma reggelre zúzmarából, dérbõl és egyéb finomságokból 0,1 mm mértem, tehát meglett a csapadékos nap, mégsem hullott semmi sem. Mikrócsapadék, rubrika nincs neki de mégis fel kell írni.

Így sajnos nem 0,0 mm a hónap pedig, hogy gyúrtam rá:-) Még ilyen itt nem volt, legalábbis én nem mértem a mérhetetlent, és most sem:-)

Köszönjük a részletezéseket!
Nekem saját a bírásom után rohannom kellett dolgozni.

Megtörtént a kiegészítés.

Jelzem, hogy ellenben így hirtelen 6 csapadékos napom lett, mielõtt valaki értetlenkedne.

Köszönöm, világos!

Szerintem mivel nincsen a szitálásnak külön rublika, ezért a szitálást ( ködszitálás, szitálás) az esõhöz, az ónos szitálást (ónos ködszitálás, ónos szitálás) az ónoshoz kell bejegyezni. Ilyenkor célszerû a megjegyzéshez beírni a pontosítást, pl. ónos kipipálva + a megjegyzéshez beírni, hogy pl. reggel ónos ködszitálás volt.

Felmerült egy újabb kérdés: az ónos szitálást a naplóban az "ónos" rovatban kell kipipálni, vagy az csak az ónos esõre vonatkozik?

Ugyanis, ha kipipálom, akkor ezt csapadékos napnak veszi, ellentétben a köddel, miközben a kettõ közt (ónos szitálás vs. ködszitálás) igazi különbség csupán a halmazállapotban van.