Kérdések és válaszok

Szia!

A régebbi honlap elérhetõ még némi cím módosítással, és itt még a archivált adatok elérhetõek:
Archivum: Link
Radar: Link

Sziasztok!

Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.).
Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez nehezen menne...

Elõre is köszi a választ!

Sziasztok!
Hol találom az elmúlt évek archivált észleléseit?

Sajna ez van. Tudom, hogy ez nem a fejlesztõs topic, de itt már negyedik napja kisebb-nagyobb megszakításokkal szitál a stratus. Más fajta csapadék azóta nincs, csak ez. Nem tudok mit tenni, be kell pipálni az esõ rubrikát. Amikor ez köddel párosul akkor azt is, vagy ha a talaj fagyos, akkor az ónost is. Az észlelõi felületen sincs szitálás, ha jól látom, ott szitáló esõt szoktam, mellé pedig a pontos szinoptikus jelenidõt.

Köszönöm a kimerítõ választ/válaszokat! Én is a St6-os eszmefuttatásból indultam ki, de inkább rákérdeztem. Mivel sajna nincs szitálás rubrika, akkor tényleg még ez a legjobb módszer itt a Metnet-es naplóban.

Persze, az tudom. Egy egész kódtartomány van biztosítva a jelenségnek.

De közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdezek, mert a szitálás az szitálás, nem pedig esõ. Ezen nincs mit beszélni

Ez csak a MetNet-en igaz, rendes észlelõs állomáson szitálást is lehet adni jelenségként.
Például: Link
Fórumhelyszín: Mór

Köszönöm a felhomályosítást! Mint említettem, sajnos nem vagyok feltöltõ, így nem volt számomra ismert a rendszer eme hibája. Tehát akkor a ködszitálást fagypont felett esõnek kell jelölni. Megérne egy misét a fejlesztésekben is ez a téma, mert így meg nem helyes Vagy igen? Mit mond errõl az Észlelõk Nagy Kézikönyve?

Köszönöm, erre gondoltam!

A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz ütközve megfagynak, akkor ónos szitálásról beszélünk. Szitálás az alacsonyszintû rétegfelhõzethez köthetõ. Amennyiben köd van és a hulló vízcseppekre az szitálásnál felsorolt kritériumok fennt állnak, akkor ködszitálásról beszélünk. Ködszitálás esetén is áll ami a szitálásra vonatkozik, azaz a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatti és amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajra érkezvén a talajon lévõ tárgyaknak ütközve megfagynak, akkor ónos ködszitálásról beszélünk.
Mivel az éghajlati naplóban nem áll rendelkezésre külön szitálás rublika, ezért a szitálást az esõ, az ónos szitálást az ónos, ködszitálást pedig az elõzõ kettõ valamelyikével illetve értelemszerûen a köd megjelõlésével javasolt feljegyezni. Célszerû ilyenkor a megjegyzés rovatban pontosítani a hulló csapadék formáját.

Ugyanebben a fórumban 11.23-án errõl volt szó, olvasd el.
Az akkori állásfoglalások alapján írtam az elõzõeket.

Szerintem ködszitálás csak St6-ból lehet. Esõ meg max St7-bõl, de ez most nyilván nem az a helyzet volt. Az a lényeg, hogy a jelenlegi csapadék mind St6-ból hullik, így nincs köze az esõhöz.

Persze én nem vagyk nagy feltöltõ, csak logikusan próbáltam megközelíteni.

Én nem így tudom. Errõl nem olyan régen beszéltünk.

Ha jól emlékszem, akkor arról volt szó, hogy az esõt kell bejelölni és megjegyzésként a ködszitálást. Ónos ködszitálásnál pedig az ónos esõt az ónos ködszitálás megjegyzéssel. Természetesen mindkét alkalommal a ködöt is be kell jelölni.

Szervusz!

Az utóbbi.

Sziasztok!

Ha ködszitálás volt egy adott napon, akkor az éghajlati naplóban az esõt is jelöljem be vagy csak a ködöt és megjegyzésként a ködszitálás tényét?

Eddig is volt domb és hegy, de ezek a dombság és a hegység, dombjai és hegycsúcsai

Kis hazánkban nincsnenek hatalmas hegyek, ezért sokszor az 500m alatti dombokat is hegynek hívják...

"Például Magyarországon a kb. 300-400 m magas Villányi-hegységet hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.
2 típust különböztetünk meg:
Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység.
Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység."

stb,

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység.
Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat, így egy átmenetet képeznek a definíciók egymást között.
Nálunk a fennsík hiába domb, mégis fennsík mert 268 méter a csúcsmagassága és egy jó része 200 méter felett van.

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között

hegy: 200 m felett ? hupikék törpikéknél lehet. Lász bácsi írta jól 500m felett középhegység...

Köszi Nyuli, hogy ezt leírtad ide nekünk így részletesen!
Szerintem szükség volt rá.

Ha hegyek, akkor jöjjön a Lila-hegy (300 méter) is. Link
A mi hegyünk, vagyis osztozkodik rajta Gyõrújbarát és Nyúl község.

A kép közepén lévõ magaslat a Lila. Nem összetévesztendõ a Pannonhalmi magaslattal- amin az apátság találhat- ami a kép bal oldalán van.

Nekünk is van hegyünk, Karancs a neve, 729 m magas. 2011. január 21-i kép a Karancsról a fürdõszoba ablakunkból: Link

Nekünk is van hegyünk, stílszerûen Kis-hegy a neve Link , a 310 méteres csúcsán csücsülõ csillagdával

Nekem a szívem csücske,mert a miénk. Meleg-hegy 352 m!
Link

A Heves-Borsodi-dombság (541 m), az Upponyi-hegység (454 m) és a Villányi-hegység (442 m) pedig szóhoz sem jut a döbbenettõl. A Velencei-hegységrõl és a Gellért-hegyrõl nem is beszélve.

A mostani csapadékból Szolnok környéke mennyi havat kaphat?

Erre a Nyírség buckái sértõdötten hümmögnek a pleisztocén homok alatt

Köszi szépen a kiegészítést, nagyjából emlékeztem erre, de így tiszta:-)

Plusz kritérium a maximum 6%-os lejtés Azaz 100 m-en belül 6 m lehet a szintkülönbség. Így meg belefér

A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. Csak a pontosság kedvéért kérdezem.

Ez így nem stimmel

síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség
ezen belül:
- mélyföld: síkság a tengerszint alatt
- alföld: síkság 0-200 m-en
- fennsík: síkság 200 m felett
halom: 0 - kisebb mint 30 m
domb: 30 m - kisebb mint 200 m
hegy: 200 m felett
középhegység: 500 m - 1500 m
magashegység: 1500 m felett

Csak a pontosság kedvéért

Igen, pontosan ezért van. Szívesen!

Köszi a választ! Akkor ezek szerint ezért nem jelenik meg a csapadéktérképen az adat?

Szia!
A kérdésedre íme a válasz:
Link

Köszi JoeJack! Így már értem is! Csak még azt szeretném kérdezni, hogy miért van kétszer Bucsa az éghajlati naplóban?

17-i csapadék: 17-e reggel 7 óra és 18-a reggel 7 óra között lehullott mennyiség. (Tehát jó, hogy a 9 mm-t tegnapra írtad be.)

17-i hóvastagság: 17-e reggel 7 órakor mért hóvastagság. (A naplóba csak naponta egyszer kell beírni a hóvastagságot, az elõzõ mondatnak megfelelõen.)

Az észlelési naplóban minden észlelésnél megadhatsz aktuális hóvastagságot a prof. felületen (már amennyiben van jogod használni).

Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni a klímaadat feltöltésével kapcsolatban. Ugye most December 18.-a van. Ma reggel 07 óráig 9mm csapadék esett. Én azt még 17.-ére írtam az úgy jó? A hóvastagságnál meg ahogy gyarapodik a hóréteg annyiszor be lehet küldeni? Miért kétszer van Bucsa az éghajlati naplóban? Mindenkinek köszönöm a segítségét.

Mélyföld: tengerszint alatt
Síkság: 0-200 méter
Dombság: 200-500 méter
Középhegység: 500-1500 méter
Magashegység: 1500 méter felett:-)

"A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is"

Szerintem az 500-as hegy, az nem domb.

Ugyan, semmi személyeskedés nincs, van némi ferde tükör, de én az elõzõ írásommal befejezettnek tekintem a témát!

A személyeskedést legyetek szívesek befejezni, és/vagy privát csatornán folytatni! Köszönöm.

Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél.
Az viszont, hogy Te folyamatosan ferdítesz az számomra eddig és ezután sem volt kérdés. Így a véleményed és gondolatod sem nagyon foglalkoztat, hisz ezek szerint a sok éves múlt amit az idõjárással töltöttél, nem volt elég, és igazából egy nagy adag kamuhalamazon kívül nem igazán ragadt rád más.
Az, hogy ilyen módon támadtál két hozzászólás miatt az megint azt támasztja alá, hogy amiben élsz az nem más mint önámítás, ne aggódj ezt már akkor tudtam rólad mikor beszéltünk személyesen vagy telefonon, így új nincs a nap alatt.
A másik az, hogy én nem úgy mûködök, hogy fotózok valamit és még csak véletlenül sem lehet meglátni a háttért a képen. Ilyen volt Iklódbördõce amíg ki nem derült, hogy az bizony fent van egy dombon egy bizonyos térszínen, mivel váltig állítottad, hogy a legdurvább fagyzug, pedig nem az ez tény többen láttuk voltunk fent a kert végében, igen szép a kilátás onnan:-)
A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is:-) Ja igen a 412 méteres térszín körül olyanok vannak, gyakran sokkal vastagabb hóval mint lent, és sokkal tovább is marad meg, így éves átlagban várhatóan még alacsonyabb lenne az értéke. Így ez megint bukó kissé:-) Nem gond tudok amit tudok, és ez a lényeg, azt, hogy mit állítasz az számomra mellékes, és nem foglalkozom vele, de véleményem szerint a nagyérdemû tisztelt olvasó tudja mirõl beszélünk, és el tudja dönteni, a szakmai megalapozottságot.

Az, hogy ki mióta és mit méreget, semmit nem jelent a fejlõdés szempontjából, ezt az omsz bizonyítja legjobban, hiszen már több, mint egy évszázada (amikor Te még meg sem születtél) méregetett, mégsem tart sehol a mai napig.
Ezt a témaindító hozzászólásokban foglalt tartalom fényesen bizonyítja, amitõl aztán szépen sikerült eltérni a szubjektivizmus irányába, köszönhetõen Neked.

"Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már DOMBI KLÍMA és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)"

"Tulajdonos: Lász Koordináták: Lat: 47.2600 , Lon: 18.1000 Észak-Bakony Tési-fennsík közelében az erdõ mélyén egy kis vadásztelepülésen, VÖLGYI FEKVÉSÛ 412 méter magasan."

Valóban tévedsz, bár a szándékos tévedést másképpen nevezik...
A többit hadd ne részletezzem...

Én is remélem, és rájönnek, hogy vagy képes ferdíteni a dolgokat, amit én nem szeretek.

Egyébként Neked, semmi közöd nincs a zalai mérésékhez, nem Te miattad és nem Te általad jót létre, hanem azért mert nagyon sok idõt töltöttem el azon a vidéken. Mikor kb a csapakódos lepkét toldat magad elõtt akkor én már méregettem ott kis túlzással:-)
Viszont ha nem fér bele a gondolatodba az igazság akkor nagyon sajnálom, nem tehetek róla, hogy saját magadat vezeted félre, viszont a mérések magukért beszélnek mindenki láthatja és azt is, hogy ki vezet félre kit és kinek van igaza!

Remélem ennek a két hozzászólásodnak a valóságtartalmát a fórum olvasói pontról-pontra ellenõrzik...
Te is nagyon jól tudod, hogy nincs igazad.
Ha olvastad a Toldi átköltött változatát, abból megtudhatod, hogy a nádorispán zavara leplezése érdekében mit volt képes elkövetni.
Ezt a jellemrajzot magadról viszont megspórolhattad volna.

Még valami, ráadásul Diósd ahol élek, hiába full fennsík, dombi klíma, mégis jóval hidegebb mint Szeged, pedig a Te megfogalmazásod szerint ez lehetetlen:-)
Igen szeles, hideg télen zord fagyos helyen lakom, pedig milyen durva domboldal:-)
Kertünkben már jó pár barackfa halt meg a jó dombi klíma miatt mert pl 1985-ben vagy a 1987-ben nem igazán csípték a -25 fokos hideget:-)) Nem kevés szõlõ és egyéb finomság nem kedvelte pl a 2002-03-as vagy a 2009-10-es telet sem:-)
Nem szabad egy oldalról vizsgálni a dolgokat csak ferdít és nem ad reális képet sem.