Meteorológiai esélylatolgatások
Jövõ hét közepe, illetve vége felé szép meleg nyári idõnk lesz (GFS ide akár 22fokos T850-et vár, de hát így szeptemberben nem tudom lesz e abból 37 fok, erõsen kétlem), kissé túl meleg így szeptember elején, amire ha rájön egy erõs HF, szép kis viharokkal búcsúzhatunk a nyártól. Hmm.
Szibériával egyetértek, 8-9.-e táján jöhet az évszakváltó front, már ha létezik ilyen.
Mindenesetre hûvösebb lesz jócskán, legalábbis a jelen állás szerint. De ha jól emlékszem, a fáklya régóta pedzegeti a lehûlést.
A mostani fáklya alapján (08083112) tényleg jó esély van 4-tõl 8-9-ig a nyár utolsó komoly dobására, ezután esélyes a váltás, persze még korántsem 100%
4 és 9 között, pontosabban 6-án, 7-én délen jó esély van a napi országos rekord Tmax megdöntésére is...ill. másutt is simán megdõlhet az aznapi rekord, ami ha jól emlékszem 35-36 fok körül alakul. Min. maximuma rekordról nem is beszélve, sanszos lehet majd a 2-3 napos hõségriadó is 5 és 8 között, persze addig még változhat a dolog...
4 és 9 között, pontosabban 6-án, 7-én délen jó esély van a napi országos rekord Tmax megdöntésére is...ill. másutt is simán megdõlhet az aznapi rekord, ami ha jól emlékszem 35-36 fok körül alakul. Min. maximuma rekordról nem is beszélve, sanszos lehet majd a 2-3 napos hõségriadó is 5 és 8 között, persze addig még változhat a dolog...
Link
Ez egy délnyugat fáklya a CAPE és a Theta-e értékekbõl, átlagban meglesz az 1000 J/kg ... emellé 60hoz közelítõ T-e... gyanús a dolog.
Ez egy délnyugat fáklya a CAPE és a Theta-e értékekbõl, átlagban meglesz az 1000 J/kg ... emellé 60hoz közelítõ T-e... gyanús a dolog.
Persze nagyon messze van még, tehát csak zárójelben, de a hétvégi strandidõ biztosnak tûnik.. Link 37°C Dél-Magyarországon, 39°C Bácskában és Szerémségben..
Igen hasonló a helyzet mint akkor csak most még jobban fent van a 20°C-os izoterma.
Link
Ekkor melegrekord is kialakult 35,1°C volt Szegeden és 36,1°C volt Kisteleken szeptember 14-én.
Most annyi az eltérés, hogy picit korábban és a modellek szerint picit erõsebb ciklon elõoldalán áramlana a meleg így magasabb lehet a max, 1987-ben ezen idõtájt is száraz idõ volt ezért alakult ki a nagy hõség, most is van esély rá. Persze messze van még de nem lehetetlen és több kimenet is ezt támogatja. Kiderül, mindenesetre izgalmas idõszak elé lehet nézni fõként, hogy nem július van hanem szeptember.
Link
Ekkor melegrekord is kialakult 35,1°C volt Szegeden és 36,1°C volt Kisteleken szeptember 14-én.
Most annyi az eltérés, hogy picit korábban és a modellek szerint picit erõsebb ciklon elõoldalán áramlana a meleg így magasabb lehet a max, 1987-ben ezen idõtájt is száraz idõ volt ezért alakult ki a nagy hõség, most is van esély rá. Persze messze van még de nem lehetetlen és több kimenet is ezt támogatja. Kiderül, mindenesetre izgalmas idõszak elé lehet nézni fõként, hogy nem július van hanem szeptember.
Semmi kifogásom a jó idõ ellen, csak nem kívánom a 30 fok feletti meleget!
Pedig amíg a jet így fog hullámzani addig igen jó esély van nyárias idõre. Hozzánk csak kullogni fognak a hidegfrontok, inkább csak súrolják térségünket. A Brit-szigetek és Izland között a ciklonok folyamatosan uralják a területet. Északról egyre fagyosabb levegõt rántanak be, míg délrõl afrikai meleg levegõt szállítanak Európára, a kettõ hatása újra és újra felerõsíti egymást ezért továbbra is nyárias száraz meleg idõ lehet számítani szinte szeptember közepéig vagy esetleg tovább is. Egy-egy hátoldali hideggel ami nem kizárt, hogy fagyokat is okozzon sajnos pont a száraz levegõ hatására. Addig nem látok lényeges változást ameddig egy erõsebb hidegfront ki nem generál egy ciklont a környéken és nem rendezi át a Európa nyomási térképeit. A száraz meleg levegõnek köszönhetõen lehet 35°C-os max jövõhét végén a Balkánon esetleg nálunk is. Egy abszolút szeptemberi meleg rekord kialakulása sajnos nem valószínû, szép lenne egy 38,2°C feletti érték:-)
Hú, de király lesz! Megyek strandolni az tuti! Az elõzõ futás nem volt ilyen meleg, ez lehet már tényleg kicsit túlzás, de én szeretem az ilyen meleget..., az meg pláne jó ebbe, hogy ezután következik egy "évszakváltó" front, ahogy Szibéria is mondta... abból még az utolsó heves események is meglehetnek az éven.
Sajnos "esélyes", hogy az Alföld ismét kap egy hõhullámot a jövõ hét folyamán. Én az évszakváltó frontot továbbra sem látom (ismét sajnos).
A friss futás is tartja ezt, sõt még erõsíti is. Ráadásul ez a ciklon nekünk is igen jó helyen lenne, felénk is benézne a 20-as izoterma 850-en. Nem akarom elkiabálni, de itt eddig 32 fok volt a legmelegebb májusban, és most ugyanennyit tett be a GFS vasárnapra (szombatra meg 31 fokot). Link Azért az nem lenne semmi, ha itt tavasszal és õsszel lenne a legmelegebb.
Délkeleten meg 37-38 fok, ez is durva: Link
Persze ez a futás szerintem ki fog lógni, de azért már az elõzõ fáklyán is több tag 20 fok körül szóródott (itt nyugaton). Link
9.-e körül jöhet az a bizonyos évszakváltás, amikor már a magy meleg nem tér vissza, hála az északi sarki légtömegeknek.
Nagyon hosszabb távra tekintve (szept közepe), a GFS térképeken is bizony megjelenhet a -10-15 fok is 1500 m körül:
Link
Ott megkezdõdik a tél, és elkezd hízni a jég is.
Nagyon hosszabb távra tekintve (szept közepe), a GFS térképeken is bizony megjelenhet a -10-15 fok is 1500 m körül:
Link
Ott megkezdõdik a tél, és elkezd hízni a jég is.
Ja mármint a jövõhét után várom az északnyugati-nyugati irányítást! Mielõtt valaki félreértené!
Oké! Kösz szépen a válasszt! Én már várom a szép õszi idõt 15 fokos maxal
240 óráig nézve nem valószínû, hogy fagyzugoknak kedvezõ idõjárás alakulna ki, mérsékelten meleg vagy éppen hûvös idõt várok, nyugati-északnyugati áramlás fog beállni... viszont ezek már bizonytalannak tünnek.
A jövõhéten északon várható csapadék, a melegadvekció elég biztosnak tünik, és az is, hogy vlamikor jövõhét elején jöhet változás, ami után valószínûleg tartósabb nyugatias irányírás várható..., kérdés persze, ami az ENS-en szerepel, hogy a britek felé beáll egy anticiklon, ami majd északkelet felé vándorolhat.
Elszoktam a hosszútávú elõrejelzésektõl, lassan vissza kell majd szoknom hozzá sajnos
A jövõhéten északon várható csapadék, a melegadvekció elég biztosnak tünik, és az is, hogy vlamikor jövõhét elején jöhet változás, ami után valószínûleg tartósabb nyugatias irányírás várható..., kérdés persze, ami az ENS-en szerepel, hogy a britek felé beáll egy anticiklon, ami majd északkelet felé vándorolhat.
Elszoktam a hosszútávú elõrejelzésektõl, lassan vissza kell majd szoknom hozzá sajnos
Hú gyerekek, a következõ héten és hétvégén elég király nyári idõ lehet, megyek strandolni az tuti!
Valami eszméletlen hûvös, ami leszakad a Nyugat-Európai vidékre, tõlünk délre és keletre pedig elég makacsul tartani fogja magát az anticiklon, így egy-két napra leragadhat tõlünk nyugatra egy hullámzó frontrendszer, ami elõtt ismét beköszönt a 20-as izoterma 850 hPa-n, okozva ezzel akár 35 fok körüli hõmérsékleteket is..., persze ennek már kicsi az esélye, viszont 32-33 fok még reális lehet.
A front utána se tünik túl dinamikusnak, talán majd jövõhét utáni hétfõn kezdõdhet valami érdekesebb dolog, akkor talán markánsabb hidegfrontot is kaphatunk, mindenesetre jelen futásban nem érkezne túl jó szögben ahoz, hogy heves zivatarokat kapjunk belõle.
Valami eszméletlen hûvös, ami leszakad a Nyugat-Európai vidékre, tõlünk délre és keletre pedig elég makacsul tartani fogja magát az anticiklon, így egy-két napra leragadhat tõlünk nyugatra egy hullámzó frontrendszer, ami elõtt ismét beköszönt a 20-as izoterma 850 hPa-n, okozva ezzel akár 35 fok körüli hõmérsékleteket is..., persze ennek már kicsi az esélye, viszont 32-33 fok még reális lehet.
A front utána se tünik túl dinamikusnak, talán majd jövõhét utáni hétfõn kezdõdhet valami érdekesebb dolog, akkor talán markánsabb hidegfrontot is kaphatunk, mindenesetre jelen futásban nem érkezne túl jó szögben ahoz, hogy heves zivatarokat kapjunk belõle.
Ugyanazt, lényegesen nagyobb a jégtakaró kiterjedése majdnem az 365 napján át 25-30 éve.
Nekem a 80-as évek elejérõl valahogy az az érzetem van, hogy akkoriban nálunk rengeted volt a ködös nap...gyakran egész télre csak a ködre emlékezem. 2000 után már közel sem volt ilyen az érzéseim alapján. Mondom ezek csak érzetek, a ködöt amúgy is nehéz megfogni.
A 2 kép között annyi a különbség, hogy a hótakarót csak 2005-tõl tüntetik fel ezen a térképeken !
Nekem a 80-as évek elejérõl valahogy az az érzetem van, hogy akkoriban nálunk rengeted volt a ködös nap...gyakran egész télre csak a ködre emlékezem. 2000 után már közel sem volt ilyen az érzéseim alapján. Mondom ezek csak érzetek, a ködöt amúgy is nehéz megfogni.
A 2 kép között annyi a különbség, hogy a hótakarót csak 2005-tõl tüntetik fel ezen a térképeken !
Relatív, hogy mi az optimistán...
Ha azt vesszük figyelembe, hogy a következõ egy-két évtizedben az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete elvben lassan hûlhet, illetve hogy a téli idõszakban hamarosan újra a meridionális légköri áramlási rendszer kiépülése lesz gyakoribb, azt lehet sejteni, hogy talán nem fog olyan rohamos ütemben csökkeni a késõbbiekben majd a jégborítottság...
Ha azt vesszük, hogy talán a következõ években egy-két évtizedben rekord gyorsasággal fog olvadni tovább - vagyis nem perdiktált módon, ami azt jelentené, hogy valami más miatt (is) fogy gyorsabb ütemben a jég, mint ahogy azt a modellek jósolták, illetve a feltételezések állították. Szóval ha ez így történik akkor biza "great switch".
A nagymennyiségû - eddig fagyott édesvíz - belekerülve a hidegáramlatokba eljutva az Atlanti-óceánbe gyengítheti a tremohalin cirkulációt, amely azt eredményezné hogy az AMO negatív fázisába kerülnénk - a sebességtõl függõen akár elég hamar.
Súlyosbíthatja a helyzetet, hogy eleve esedékes lenne az AMO negatív fázisába való áttérés. Nos a gigszer itt jönne. Ugyanis a kettõ együtt akár rendkívüli módon is felerõsítheti egymást. Pl. lásd egy radikális a szokásosnál erõsebb olvadási tendencia a hagyományos, normális hûlési folyamatot erõsebb hûlésre indukálhatja. Ez olyan, mint mikor egy kártyavár szép lassan elkezd dõlni egyik irányba és mi lassan de egyre határozottabban elkezdjük abba az irányba peckelni, vagy fújni. Egy idõ után eldõl és gyorsabban mint peckelés, vagy fújás nélkül.
A helyezetet még az is rontja, hogy nem csak a nagyobb mennyiségû édesviz termohalin cirkulációba való kerülése játszana ilyen váltó szerepet, de a légkörzés is. Ugyanis a már említett elõttünk álló idõszakban könnyen lehet, hogy a meridionális felé hajlik el a téli cirkulációs gyakoriság, ami bizony azt eredményezi hogy a szelek hajtotta ármalatok lanyhábakká válhatnak a téli szezonban is.
Viszont, ha megtörténik a "nagy váltás" (amely egy évtized alatt lepereghet, de az 5 éven sem lepõdnék meg) legalább utána talán javulhatna a jégborítottság, persze sok olyan dologgal járna amit sokan nem várnának.
Most jut eszembe, hogy ez talán éghajlatváltozás fórumba is illik. Végülis hosszútáv - mi lehet a következõ egy-két évtizedben
(A "nagy váltás" valószínûleg együtt járna az AMO, NAO, AO váltásával természetesen és még sok minden mással...)
Ha azt vesszük figyelembe, hogy a következõ egy-két évtizedben az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete elvben lassan hûlhet, illetve hogy a téli idõszakban hamarosan újra a meridionális légköri áramlási rendszer kiépülése lesz gyakoribb, azt lehet sejteni, hogy talán nem fog olyan rohamos ütemben csökkeni a késõbbiekben majd a jégborítottság...
Ha azt vesszük, hogy talán a következõ években egy-két évtizedben rekord gyorsasággal fog olvadni tovább - vagyis nem perdiktált módon, ami azt jelentené, hogy valami más miatt (is) fogy gyorsabb ütemben a jég, mint ahogy azt a modellek jósolták, illetve a feltételezések állították. Szóval ha ez így történik akkor biza "great switch".
A nagymennyiségû - eddig fagyott édesvíz - belekerülve a hidegáramlatokba eljutva az Atlanti-óceánbe gyengítheti a tremohalin cirkulációt, amely azt eredményezné hogy az AMO negatív fázisába kerülnénk - a sebességtõl függõen akár elég hamar.
Súlyosbíthatja a helyzetet, hogy eleve esedékes lenne az AMO negatív fázisába való áttérés. Nos a gigszer itt jönne. Ugyanis a kettõ együtt akár rendkívüli módon is felerõsítheti egymást. Pl. lásd egy radikális a szokásosnál erõsebb olvadási tendencia a hagyományos, normális hûlési folyamatot erõsebb hûlésre indukálhatja. Ez olyan, mint mikor egy kártyavár szép lassan elkezd dõlni egyik irányba és mi lassan de egyre határozottabban elkezdjük abba az irányba peckelni, vagy fújni. Egy idõ után eldõl és gyorsabban mint peckelés, vagy fújás nélkül.
A helyezetet még az is rontja, hogy nem csak a nagyobb mennyiségû édesviz termohalin cirkulációba való kerülése játszana ilyen váltó szerepet, de a légkörzés is. Ugyanis a már említett elõttünk álló idõszakban könnyen lehet, hogy a meridionális felé hajlik el a téli cirkulációs gyakoriság, ami bizony azt eredményezi hogy a szelek hajtotta ármalatok lanyhábakká válhatnak a téli szezonban is.
Viszont, ha megtörténik a "nagy váltás" (amely egy évtized alatt lepereghet, de az 5 éven sem lepõdnék meg) legalább utána talán javulhatna a jégborítottság, persze sok olyan dologgal járna amit sokan nem várnának.
Most jut eszembe, hogy ez talán éghajlatváltozás fórumba is illik. Végülis hosszútáv - mi lehet a következõ egy-két évtizedben
(A "nagy váltás" valószínûleg együtt járna az AMO, NAO, AO váltásával természetesen és még sok minden mással...)
Bocsi a késõi válaszokért.
Dark74
Nem feltétlen kell negatív hõmérsékleti anomáliának lennie a Skandináv-félszigetnél, Szibériában, vagy az Arktiszon ahhoz, hogy pl. a Kárpát-medence térségében negatív legyen az anomália télen.
Ezt okozhatja az is például, hogy tartósan itt kavarog egy ciklon és hátoldalán helyezkedünk el, illetve északi részén miközben a kontienens más részein "meleg levegõvel kitöltött" anticiklonok helyezkednek el.
Itt megjegyezném, hogy télen lehet olyan anticiklon amely fogcsikorgató hideg levegõt tart magában, de lehet olyan is, hogy semmi extra csak beködöl az idõ és semmi más - vagyis hideg és meleg anticiklonok.
Zooltán
Igen határozottan "egybevág" azzal.
Nem elfelejtendõ, hogy a QPW3 egy statisztikai módszereken alapuló nem dinamikus modell. Az NCEP és ECMWF-esek pedig dinamikus modellek.
Fél éve leálltam a fejlesztgetésével, pedig lenne pár ötletem hogyan lehetne talán javítani még rajta. Pl. egy energiamérleget is belevinni, illetve az óceánnal összekötni, peremfeltételeket valahogy megadni stb... na de ez nem a hosszútávhoz tartozik
Johnas
Rendszerint mikor erõs zonális áramlás alakul ki az atlanti-európai térség felett, ilyenkor Grönland nyugati része, Labrador térsége a ciklonok hátoldali részére kerül. Ilyenkor tartós hidegadvekció érinti ezeket a területeket és nem egyszer komoly havazásokat okozva. A 80-as évek végén, 90-es évek elején rendkívül zonális áramlású telek alakultak ki rekord havazásokat és hidegeket okozva Kanada keleti részén a labradori térségénél... talán nem túlzás, ha minijégkorszaki idõ köszöntött ott be néhány télen akkoriban. Igy nem csoda, ha a tenegri jégborítottság is "fejlettebb" volt.
Érdékes dolog egyébként, hogy a téli tengerijégborítottság milyen kapcsolatot mutat a légköri áramlási típusok, légköri áramlási viszonyok változásai között.
P kapitány
Valamilyen esemény tolódása nem csak szezonális szinten de magában az idõjárásban is gyakori. Ami nem feltétlen jelenti azt, hogy nem lesz
Én speciel jobban örülök neki, ha tolódik. Ugyanis a negatívba váltás várható - és szeritnem be is következik - és mivel nem nyár végén, õsz elején érkezik hanem talán õsz közepén, végén, így esély lehet, hogy a télig "kihúzódik", magába öleli majd a telet is. Esélyt adva igy egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek.
Ahogy telik az idõ én annál inkább hajlok az átlagosnál inkább (lehet hogy csak kissé) hidegebb tél felé - majd meglátjuk mi lesz, egyenlõre még én is figyelem a jeleket, számolgatok és stb...
, de sejtésem és eddigi infok alapján van már forgatókönyvem 
Én még a nyáron írtam, hogy annyiban hasonlít az idei szitu a tavalyihoz, hogy a pozitív hõmérsékleti anomália után az õszi idõszakra egy negatív anomáliába hajlás jöhet, ami lehet tél kezdetére véget is ér, de ha késõbb érkezik, akkor esélyes, hogy az egész tél abban maradjon. Azóta látszódik, hogy szerencsére nem nyár végén, õsz legelején érkezik várhatóan ez a negatívba esés, hanem kicsit eltolódva a tél felé.
Dark74
Nem feltétlen kell negatív hõmérsékleti anomáliának lennie a Skandináv-félszigetnél, Szibériában, vagy az Arktiszon ahhoz, hogy pl. a Kárpát-medence térségében negatív legyen az anomália télen.
Ezt okozhatja az is például, hogy tartósan itt kavarog egy ciklon és hátoldalán helyezkedünk el, illetve északi részén miközben a kontienens más részein "meleg levegõvel kitöltött" anticiklonok helyezkednek el.
Itt megjegyezném, hogy télen lehet olyan anticiklon amely fogcsikorgató hideg levegõt tart magában, de lehet olyan is, hogy semmi extra csak beködöl az idõ és semmi más - vagyis hideg és meleg anticiklonok.
Zooltán
Nem elfelejtendõ, hogy a QPW3 egy statisztikai módszereken alapuló nem dinamikus modell. Az NCEP és ECMWF-esek pedig dinamikus modellek.
Fél éve leálltam a fejlesztgetésével, pedig lenne pár ötletem hogyan lehetne talán javítani még rajta. Pl. egy energiamérleget is belevinni, illetve az óceánnal összekötni, peremfeltételeket valahogy megadni stb... na de ez nem a hosszútávhoz tartozik
Johnas
Rendszerint mikor erõs zonális áramlás alakul ki az atlanti-európai térség felett, ilyenkor Grönland nyugati része, Labrador térsége a ciklonok hátoldali részére kerül. Ilyenkor tartós hidegadvekció érinti ezeket a területeket és nem egyszer komoly havazásokat okozva. A 80-as évek végén, 90-es évek elején rendkívül zonális áramlású telek alakultak ki rekord havazásokat és hidegeket okozva Kanada keleti részén a labradori térségénél... talán nem túlzás, ha minijégkorszaki idõ köszöntött ott be néhány télen akkoriban. Igy nem csoda, ha a tenegri jégborítottság is "fejlettebb" volt.
Érdékes dolog egyébként, hogy a téli tengerijégborítottság milyen kapcsolatot mutat a légköri áramlási típusok, légköri áramlási viszonyok változásai között.
P kapitány
Valamilyen esemény tolódása nem csak szezonális szinten de magában az idõjárásban is gyakori. Ami nem feltétlen jelenti azt, hogy nem lesz
Én speciel jobban örülök neki, ha tolódik. Ugyanis a negatívba váltás várható - és szeritnem be is következik - és mivel nem nyár végén, õsz elején érkezik hanem talán õsz közepén, végén, így esély lehet, hogy a télig "kihúzódik", magába öleli majd a telet is. Esélyt adva igy egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek.
Ahogy telik az idõ én annál inkább hajlok az átlagosnál inkább (lehet hogy csak kissé) hidegebb tél felé - majd meglátjuk mi lesz, egyenlõre még én is figyelem a jeleket, számolgatok és stb...
Én még a nyáron írtam, hogy annyiban hasonlít az idei szitu a tavalyihoz, hogy a pozitív hõmérsékleti anomália után az õszi idõszakra egy negatív anomáliába hajlás jöhet, ami lehet tél kezdetére véget is ér, de ha késõbb érkezik, akkor esélyes, hogy az egész tél abban maradjon. Azóta látszódik, hogy szerencsére nem nyár végén, õsz legelején érkezik várhatóan ez a negatívba esés, hanem kicsit eltolódva a tél felé.
Link
Ehez mit szólsz? 1979 Dec 24 van összehasonlítva 2007 Dec 24-el
Ehez mit szólsz? 1979 Dec 24 van összehasonlítva 2007 Dec 24-el
Igen is! Akkor nem optimistácskodok itt össze-vissza.
Bár eddig nem vettem észre, h optimista lettem volna, csak tényeket próbáltam közölni.
(Ámbár vannak olyan vélemények, h az olvadás egy határ után annyira felgyorsul, h már visszafordíthatatlan és akár néhány év alatt összeomlik a sarki tengeri jégtakaró a nyári hónapokban...ez vezérelt abban, h azt írtam, h ez az év remélhetõleg nem lesz negatív rekord jégborítottság szepmpontjából) Az, h milyen lesz a telünk ill. h lesz-e arról nem mondtam semmit, továbbra sincs halovány lila gõzöm róla.
(Ámbár vannak olyan vélemények, h az olvadás egy határ után annyira felgyorsul, h már visszafordíthatatlan és akár néhány év alatt összeomlik a sarki tengeri jégtakaró a nyári hónapokban...ez vezérelt abban, h azt írtam, h ez az év remélhetõleg nem lesz negatív rekord jégborítottság szepmpontjából) Az, h milyen lesz a telünk ill. h lesz-e arról nem mondtam semmit, továbbra sincs halovány lila gõzöm róla.
Nem tudom ebben ki milyen évszakváltót lát: Link
Én azt látom, hogy akkora a bizonytalanság, hogy értelmetlen beszélni róla.
Elõbb-utóbb jön az biztos, csak kérdés mikor, a modellek összevissza tologatják... Megmondom õszintén, hogy belátható idõn belül én csak naptárilag várok évszakváltást.
Én azt látom, hogy akkora a bizonytalanság, hogy értelmetlen beszélni róla.
Elõbb-utóbb jön az biztos, csak kérdés mikor, a modellek összevissza tologatják... Megmondom õszintén, hogy belátható idõn belül én csak naptárilag várok évszakváltást.
Azért túlzás az "álom" kategóriába sorolni, hiszen szeptember közepén simán bejöhet egy ilyen verzió is. 
Sõõõt, minél inkább kitolódik az "évszakváltó", annál nagyobb "durranás" lesz (lehet). Mind hõmérséklet visszaesés tekintetében, mind az esetleges zivatarok tekintetében. Úgyhogy nem is bánom.
UI.: tudom ez nem vigasztalja az allergiásokat...
Sõõõt, minél inkább kitolódik az "évszakváltó", annál nagyobb "durranás" lesz (lehet). Mind hõmérséklet visszaesés tekintetében, mind az esetleges zivatarok tekintetében. Úgyhogy nem is bánom.
UI.: tudom ez nem vigasztalja az allergiásokat...
A GFS most szeptember második hetének végétõl mutat jóval hûvösebb és csapadékosabb idõt. 14-re például csak 12-14 fokot mutat. Sajnos ez egyenlõre csak egy szép álom...
Ugyan még kicsit messze van, de továbbra is úgy tûnik, hogy szeptember elsõ dekádja elég zivataros lehet (fõként itt nyugaton). Ha minden igaz, elõször egy hidegfront halad át felettünk 4-e, 5-e környékén, majd a mediterrán térségben keletkezhet egy újabb ciklon, melynek elõoldalán ismét meleg, labilis levegõ érkezik fölénk, így a jövõ hét végén újból lehetnének elszórt zivatarok.
Összehasonlítva 1979-80-as évekkel akkor már nagyon szomorú a kép:
Link
Ez kb egy jó 1/3-os csökkenés 28-30 év alatt ! No comment. Hosszabb távú következtetések levonása nem nehéz. A 80-as 90-es évek egyikében sem volt ezen a napon olyan kicsi a jégborítás, mint jelenleg ! Úgyhogy annyira nem kell optimistácskodni.
Link
Ez kb egy jó 1/3-os csökkenés 28-30 év alatt ! No comment. Hosszabb távú következtetések levonása nem nehéz. A 80-as 90-es évek egyikében sem volt ezen a napon olyan kicsi a jégborítás, mint jelenleg ! Úgyhogy annyira nem kell optimistácskodni.
Ha egy-két hónapot visszamegyünk,akkor ezen az elõrejelzésen még az volt,hogy augusztus már az átlagostól hûvösebb lehet. Ehhez képest most már szeptemberre is az átlagosnál melegebb idõt mutat. Nem lenne rossz,ha az átlagosnál hûvüsebb idõszak egy kicsit csúszna az eddig vártakhoz képest és pont télre esne,de nem lenne jó ha mindig csak tolódna tavaszig...
A GFS-t és a fáklyát nézegetve nekem egyre inkább úgy tûnik, hogy még a 7-e körül érkezõ hidegfront sem lesz igazán évszakváltó. A GFS 10-e után ismét délies áramlást, és ezzel felmelegedést vár, 25-30 fok közötti maximumokkal. Igaz a fáklyán még nagy a szórás, de a futások átlaga végig 10 fok felett marad. Link A hõmérsékleti fáklyán pedig átmeneti lehûlés után ismét 25 fokig emelkedik az átlag szeptember közepén. Link
Link Hát a mindenit! Nagyon úgy néz ki, hogy fogunk mi még DK-en 35 fokot mérni idén. És az is nagyon valószínû, hogy ezt csak mi mondhatjuk majd el
Azért én már meglennék nélküle, annyira élvezhetõek ezek a hûvös reggelek és 26-28 fokos délutánok...
Azért én már meglennék nélküle, annyira élvezhetõek ezek a hûvös reggelek és 26-28 fokos délutánok...
Sokat latolgattuk pár napja a hétvégi hidegleszakadás esélyeit: úgy tûnik, tényleg a köztes megoldás válik valóra. Azaz nem sokkal kerül el minket a hideg levegõ fõ tömege kelet felé: Link - de a Kárpátok "megvédi" a medencét az igazi õsztõl. Érdekes, hogy határainktól alig 100-150 km-re, a hegylánc külsõ oldalán a szombati maximumok már 15°C alatt maradhatnak! Link
Jó lenne egy fekete-tengeri ciklon, csak egyre emlékszem ezidáig, valamikor 15 éve lehetett, a Kárpátokat megkerülve DK felõl szivárgott be a hideg.
Lehet, hogy elsõ hallásra paradox-nak tûnik, de szerintem a Kisázsiai térség erõs pozitív anomáliája, hozhatja meg nekünk a hideget.
Link Az ábrán jól látható, hogy a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger de még a Földközi-tenger keleti medencéjének a vízhõmérséklete is eléggé magas. A kelet európai síkságon rendszerint akadálytalanul le tud jutni a hideg délre. Ahogy a hideg légtömegek a meleg vízfelszín felé érnek, erõs ciklogenezis indul be. Ezért én ebben a térségben az áltagosnál erõsebb ciklon-tevékenységet várok. Ennek az egyenes következménye lenne nálunk a tartós keleties áramlás.
Ez csak egy gondolat, lehet, hogy így ebben a formában semmi sem lesz belõle. Mindenesetre az északi tájak pozitív anomália is jól jöhet a kemény tél szempontjából, oly módon - hogy erõsebb ciklontevékenységet indukál - ami segíti a légtömegcserét (a hideg levegõt délebbre juttatni)
Link Az ábrán jól látható, hogy a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger de még a Földközi-tenger keleti medencéjének a vízhõmérséklete is eléggé magas. A kelet európai síkságon rendszerint akadálytalanul le tud jutni a hideg délre. Ahogy a hideg légtömegek a meleg vízfelszín felé érnek, erõs ciklogenezis indul be. Ezért én ebben a térségben az áltagosnál erõsebb ciklon-tevékenységet várok. Ennek az egyenes következménye lenne nálunk a tartós keleties áramlás.
Ez csak egy gondolat, lehet, hogy így ebben a formában semmi sem lesz belõle. Mindenesetre az északi tájak pozitív anomália is jól jöhet a kemény tél szempontjából, oly módon - hogy erõsebb ciklontevékenységet indukál - ami segíti a légtömegcserét (a hideg levegõt délebbre juttatni)
Sõt nem csak Pécsett és környékén, hanem erre Bács megyében is volt bõven hó, hideggel. Itt Soltvadkerten volt 25 centis hótakaró is, 2-3 hétig 0 fok alatti T-vel.
Egyetértek, habár csak két hétig, de komoly téli idõ volt Pécsen és környékén tavaly.
Végig néztem ( laikus szemmel, így nem feltétlenül mérvadó ) az elmúlt 30 év jégfedettségét és az emlékezetes teleket, mind pozitív minf negatív értelemben, de nekem nem tûnt komoly összefüggés a sarki jégtakaró kiterjettsége és a Kárpát medence idõjárása között. Talán egyetlen dolog volt amit megfigyeltem, Grönland nyugati része, a Labrador tenger és a Hudson öböl jéggel borítottsága mutat valami összefüggést, de miután nem lehet általánosítani, -több kivétel is van- így még ezt sem nevezném szignifikánsnak.
Végig néztem ( laikus szemmel, így nem feltétlenül mérvadó ) az elmúlt 30 év jégfedettségét és az emlékezetes teleket, mind pozitív minf negatív értelemben, de nekem nem tûnt komoly összefüggés a sarki jégtakaró kiterjettsége és a Kárpát medence idõjárása között. Talán egyetlen dolog volt amit megfigyeltem, Grönland nyugati része, a Labrador tenger és a Hudson öböl jéggel borítottsága mutat valami összefüggést, de miután nem lehet általánosítani, -több kivétel is van- így még ezt sem nevezném szignifikánsnak.
Azért a 850-es hõmérséklet anomália térképbõl még nem sok minden következik, hiszen egy tartós északi anticiklon esetén nálunk simán lehet a talajon -10°C, míg felettünk és északabbra jelentõs pozitív anomália lesz. Ugyanígy egy tartós zonális - erõs nyugat keleti áramlásból kijöhet átlagos vagy annál hidegebb 850-es hõmérséklet, s közben a talajon meg melegrekordok dõlnek meg...
Az egész különösen igaz a téli hónapokra...
Az egész különösen igaz a téli hónapokra...
Majd meglátjuk,de az én véleményem is az,hogy nem valószínû,hogy a szeptember átlagosra sikerül