Meteorológiai esélylatolgatások
Szerintem a meteorológia olyan tudomány, amely az óceán a mainál 1000-szer alaposabb ismeretein alapul. S addig, amíg az óceán és tengerkutatás nem tudja feltérképezni a világóceán különbözõ léptékû folyamatait és azok összefüggéseit, addig ez a fórum marad esélylatolgatás továbbra is.
Gondolkozz, íme egy példa: Erõs ciklon, erõs szél, jégképzõdés megáll, sõt, a meglévõ is széttöredezik.
A tenger fizikai paraméterei, az áramlások, a sópumpák, és maga a világóceán a víztömegével egy nagyságrendekkel stabilabb rendszer, mint a légkör, már csak sûrûségénél fogva is. Az oceanográfiában ezt úgy mondják: a tengerek, az óceánok és ezek áramlatai a föld légkörének hosszútávú memóriája.
Ezért kézenfekvõ, hogy alapvetõen nem a légköri folyamatok irányítják az óceáni folyamatokat, hanem fordítva.
Ezért kézenfekvõ, hogy alapvetõen nem a légköri folyamatok irányítják az óceáni folyamatokat, hanem fordítva.
Azt írod, hogy "A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinaimikai szempontból."
Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van.
Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van.
Közben megnéztem egy érdekességet: Az idei nov 1-i jéborítottságot összehasonlítottam a 80-as évek eleje 70-es évek végével (néhány évet figyelembe véve). Szóval úgy néz ki hogy a mostani jégborítottság megegyezik a 25-30 évvel ezelõtti okt 23-24.-i jégborítorttsággal. Azaz 6-7 napos eltérést lehet tapsztalni 25 évre visszamenõleg. Csak a nagyságrendek miatt említem meg.
Ezt szem elõtt tartva a télben is kezdésnek és befejezésnek +2X7 napot számolhatunk, azaz jó 13-14 nappal rövidebb éghajlatilag a tél, mint 25 éve.
természetesen ez csak egy fikciós becslés.
Ezt szem elõtt tartva a télben is kezdésnek és befejezésnek +2X7 napot számolhatunk, azaz jó 13-14 nappal rövidebb éghajlatilag a tél, mint 25 éve.
természetesen ez csak egy fikciós becslés.
A friss GFS-en végre látni a zonalitás jeleit, ami képes lehet azt a masszív kelet-európai anticiklont kimozdítani a helyérõl: Link Ez létfontosságú lehet egy esetleges lehûlés szempontjából, hisz ha csak gyenge ciklonok jönnek, akkor azok itt felettünk vsztegelhetnek majd, de számottevõ lehûlés ebben az esetben nem jönne, így gyakori esõs, ködös idõnek örvendhetnénk.
A GFS amúgy be is tette ismét a lehûlést, de nem tûnik túl acélosnak: Link Link
A GFS amúgy be is tette ismét a lehûlést, de nem tûnik túl acélosnak: Link Link
Köszönöm a kiegészítést!
Ketten egész jól körüljártuk a témát.
Így megerõsítve újra mondhatom megerõsítve (he-he), hogy a változás dinamikája a fõ szempont most, mert ahogy zengem egy ideje, masszív nagyon a jegesedés.
Ketten egész jól körüljártuk a témát.
Így megerõsítve újra mondhatom megerõsítve (he-he), hogy a változás dinamikája a fõ szempont most, mert ahogy zengem egy ideje, masszív nagyon a jegesedés.
Nos a koponyeg.hu Északnyugat-Magyarországra ad némi havat a hónap közepére.Link
Bár az idõ elõrehaladtával lehet kiszedik majd a szilárd csapit.
Bár az idõ elõrehaladtával lehet kiszedik majd a szilárd csapit.
Egy kis jeges téma akkor 
Az északi sarkvidéken a tenger szép "lassan" befagy az õsz kezdetével, és az arktikus tengeri jégborítottság megnövekszik.
Báremennyire is hihetetlennek hangzik a minimum után az ósz elsõ felében akár átlagosan 0,5-1 km2-nyi terület fagyhat meg 1 másodperc alatt. Hogy vajon igaz-e, azt könnyen kikalkulálhatja az ember.
Link
Ahogy az ábrán látható az idei év folyamán szeptember közepén-végén érte el a kiterjedés a minimumát úgy 4,5 millió km2-es értékkel. Október végére - durván 40 nappal késõbb - hozzávetõleg 9 millió km2-re hízott meg. Szóval 40 nap alatt - számítás egyszerûsége miatt legyen csak - 4 millió km2. Vagyis 1 nap alatt 100 000 km2 (Percenként közel 70 km2, vagyis az idei évben 1,2 km2/sec az említett idõszakban.). Figyelemre méltó, hogy a hízás sebessége szinte kétszer olyan gyors, mint amilyen átlagosan lenne.
1 hónap változása:
Link
Link
Utóbbin három nap változása látható - észrevehetõ, hogy egy közel magyarországnyi terület fagyott meg 3 nap alatt, ez durván 0,4-0,5 km2/sec sebességnek felel meg.
Hogy történik ez? Itt jön szerepbe a túlhûlt folyadék elve. Ha a víz nagyon gyorsan hûl le - zavartalan körülmények között, akkor a fagypont átlépését követõen nem fagy be hirtelen. Azonban ha bármi zavar történik - ez lehet egy kis szellõ is akár, azonnal beindul a fázis átalakulás és pillanatok alatt átfagy.
Szóval ilyen az õszi fagyás. Azonban egy másik gondolat kísérletben rájön az ember arra, hogy egy hullámzó tengernek - mondjuk amin méteres hullámok vannak éppen egy ciklon miatt, amelyben erõs, viharos szél fúj - nehezen képzõdik jég. Ugyanakkor a képzõdött jeget is valamennyire feltörheti.
Európától északra esõ területeken a jégborítottság sok minden elárul, de még többet a légköri folyamatokról és a dinamikai hatásokról. Spitzbergák (Svalbard) keleti oldalán egy hideg tengeráramlás helyezkedik el, nyugati oldalán pedig egy meleg tengeráramlás.
Link
Egyes kutatások szerint, elméletek szerint épp ebben a körzetben - Grönland és Spitzbergák között - van egy nyelõ, vagyis ahol az áramlat a mélybe bukik. (A másik Labrador-tengernél van.)
Ilyen szempontból Svalbardnál a jég kiterjedése egyúttal az áramlatok milyenségérõl is adhat felvilágosítást.
A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinaimikai szempontból. Azaz ciklonálisabb, vagy anticiklonláisabb az idõjárási helyzet. Ha gyakori a ciklon tevékenység arra, elég nehezen tud befagyni, ráadásul ha tartósan erõs ciklon elõoldalon helyezkedik el, akkor enyhébb léghullámok is áramlanak a térségbe. A kettõ együtt gátló tényezõt szabbhat a jégképzõdésnek. Viszont ha tartósan ciklon hátoldalra kerül mégpedik úgy, hogy a ciklon mögötti hideg levegõre anticiklon épül, lenyugszik az idõjárás, gyorsan hûl a levegõ, beindulhat a jégképzõdés. Viszont ha kialakul a jégpáncél a korábbi helyzethez képest akár több fokkal megváltozik a léghõmérséklet.
Ha nagy területen történik fagyás, az termikus hatások alapján segít megváltoztatni a légköri folyamatokat. Nagyjából úgy, ahogy egy kiterjedt havazást követõen Szibéria egyes vidékein gyakrabban épül fel anticiklon.
Egyik példa a folyamat megértésére a 2006-2007-es téli események. Januárban tartósan ciklon elõoldalban volt a térség - Barents-tenger, Kara-tenger -, illetve markáns ciklonok "rohangáltak" a térségben:
Link
Link
Link
Január végére azonban átkerül végre a hátoldalra de még ciklon hátoldalban volt zömmel és a hideg is lassan megérkezett:
Link
Link
Link
Február elején szép lassan kezdett megnyugodni az idõjárás, anticiklonálisabb, vagy sekély ciklonális idõjárás alakult ki zömmel:
Link
Link
Link
Link
A jégborítottság is érzékelte némileg a változást:
Link
Látszik, hogy Svalbardnál kezdett terjedni a jég, és a Skandináv-félszigetnél is megindult a képzõdés.
Viszont 8-án fejlõdött egy ciklon pont Novelja Z és Svalbard között, amely 9-én már szépen kifejletté vált:
Link
A ciklon elõoldalán N. Z. tõl közvetlenül északra, északnyugatra meggyengült kicsit a jégborítottság:
Link
2006-ban markáns déli, délnyugati áramlás uralkodott a légkörben az érintett térség felett, ezért nagyon jég nem is tudott képzõdni, inkább a képzõdött jég visszahúzódott:
Link
Link
Link
Link
A nagy hideg ugyanakkor a szárazföldön haladt tovább - miután a sarkvidékrõl lejött Nyugat-, Közép-Szibériába - Európa felé.
Így lehet, hogy a jégborítottság még siralmasabb álapotban volt január végén mint január elején azon vidéken:
Link
Utána sem tudott visszahízni abban a pár nap nyugodt idõjárásban mert újra elõoldalra került:
Link
Link
Viszont a hideg továbbra is jöhetett Európa felé.
Ugyanakkor jó, ha van ott jég, mert nem kis hideg tud felhalmozódni rajta, és akkor már hiába jön rá ciklon ha óriási területen be van fagyva és nagy mennyiségû hideg van rajta:
Link
Link
Link
Összegezve a dolgokat. Ahogy Snowhunter írta, nem közvetlen kapcsolat van és nem egyszerûek az összefüggések és Derick is szépen leírta, hogy nem szükséges és elégséges feltétel a jégborítottság. Lehet rendkívül hideg jégborítottság nélkül is - lásd 2006 januári farkasordító hideg egész Kelet-Európában -, de jöhet úgy is hogy van, mert ha abból az irányból jön a hideg légtömeg akkor onnan letudja rántani.
Én úgy fogalmaznék, hogy a lényeg, hogy ott legyen valahogy hideg, ahonnan "támadni" készül. Hogy ez pont északi, vagy északkeleti irány az már másik kérdés.
Remélem nem baj, hogy ideírtam, de így talán világosabbá válik milyen kapcsolat van a légköri, áramlási folyamatok között és a jégborítottság között.
Az északi sarkvidéken a tenger szép "lassan" befagy az õsz kezdetével, és az arktikus tengeri jégborítottság megnövekszik.
Báremennyire is hihetetlennek hangzik a minimum után az ósz elsõ felében akár átlagosan 0,5-1 km2-nyi terület fagyhat meg 1 másodperc alatt. Hogy vajon igaz-e, azt könnyen kikalkulálhatja az ember.
Link
Ahogy az ábrán látható az idei év folyamán szeptember közepén-végén érte el a kiterjedés a minimumát úgy 4,5 millió km2-es értékkel. Október végére - durván 40 nappal késõbb - hozzávetõleg 9 millió km2-re hízott meg. Szóval 40 nap alatt - számítás egyszerûsége miatt legyen csak - 4 millió km2. Vagyis 1 nap alatt 100 000 km2 (Percenként közel 70 km2, vagyis az idei évben 1,2 km2/sec az említett idõszakban.). Figyelemre méltó, hogy a hízás sebessége szinte kétszer olyan gyors, mint amilyen átlagosan lenne.
1 hónap változása:
Link
Link
Utóbbin három nap változása látható - észrevehetõ, hogy egy közel magyarországnyi terület fagyott meg 3 nap alatt, ez durván 0,4-0,5 km2/sec sebességnek felel meg.
Hogy történik ez? Itt jön szerepbe a túlhûlt folyadék elve. Ha a víz nagyon gyorsan hûl le - zavartalan körülmények között, akkor a fagypont átlépését követõen nem fagy be hirtelen. Azonban ha bármi zavar történik - ez lehet egy kis szellõ is akár, azonnal beindul a fázis átalakulás és pillanatok alatt átfagy.
Szóval ilyen az õszi fagyás. Azonban egy másik gondolat kísérletben rájön az ember arra, hogy egy hullámzó tengernek - mondjuk amin méteres hullámok vannak éppen egy ciklon miatt, amelyben erõs, viharos szél fúj - nehezen képzõdik jég. Ugyanakkor a képzõdött jeget is valamennyire feltörheti.
Európától északra esõ területeken a jégborítottság sok minden elárul, de még többet a légköri folyamatokról és a dinamikai hatásokról. Spitzbergák (Svalbard) keleti oldalán egy hideg tengeráramlás helyezkedik el, nyugati oldalán pedig egy meleg tengeráramlás.
Link
Egyes kutatások szerint, elméletek szerint épp ebben a körzetben - Grönland és Spitzbergák között - van egy nyelõ, vagyis ahol az áramlat a mélybe bukik. (A másik Labrador-tengernél van.)
Ilyen szempontból Svalbardnál a jég kiterjedése egyúttal az áramlatok milyenségérõl is adhat felvilágosítást.
A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinaimikai szempontból. Azaz ciklonálisabb, vagy anticiklonláisabb az idõjárási helyzet. Ha gyakori a ciklon tevékenység arra, elég nehezen tud befagyni, ráadásul ha tartósan erõs ciklon elõoldalon helyezkedik el, akkor enyhébb léghullámok is áramlanak a térségbe. A kettõ együtt gátló tényezõt szabbhat a jégképzõdésnek. Viszont ha tartósan ciklon hátoldalra kerül mégpedik úgy, hogy a ciklon mögötti hideg levegõre anticiklon épül, lenyugszik az idõjárás, gyorsan hûl a levegõ, beindulhat a jégképzõdés. Viszont ha kialakul a jégpáncél a korábbi helyzethez képest akár több fokkal megváltozik a léghõmérséklet.
Ha nagy területen történik fagyás, az termikus hatások alapján segít megváltoztatni a légköri folyamatokat. Nagyjából úgy, ahogy egy kiterjedt havazást követõen Szibéria egyes vidékein gyakrabban épül fel anticiklon.
Egyik példa a folyamat megértésére a 2006-2007-es téli események. Januárban tartósan ciklon elõoldalban volt a térség - Barents-tenger, Kara-tenger -, illetve markáns ciklonok "rohangáltak" a térségben:
Link
Link
Link
Január végére azonban átkerül végre a hátoldalra de még ciklon hátoldalban volt zömmel és a hideg is lassan megérkezett:
Link
Link
Link
Február elején szép lassan kezdett megnyugodni az idõjárás, anticiklonálisabb, vagy sekély ciklonális idõjárás alakult ki zömmel:
Link
Link
Link
Link
A jégborítottság is érzékelte némileg a változást:
Link
Látszik, hogy Svalbardnál kezdett terjedni a jég, és a Skandináv-félszigetnél is megindult a képzõdés.
Viszont 8-án fejlõdött egy ciklon pont Novelja Z és Svalbard között, amely 9-én már szépen kifejletté vált:
Link
A ciklon elõoldalán N. Z. tõl közvetlenül északra, északnyugatra meggyengült kicsit a jégborítottság:
Link
2006-ban markáns déli, délnyugati áramlás uralkodott a légkörben az érintett térség felett, ezért nagyon jég nem is tudott képzõdni, inkább a képzõdött jég visszahúzódott:
Link
Link
Link
Link
A nagy hideg ugyanakkor a szárazföldön haladt tovább - miután a sarkvidékrõl lejött Nyugat-, Közép-Szibériába - Európa felé.
Így lehet, hogy a jégborítottság még siralmasabb álapotban volt január végén mint január elején azon vidéken:
Link
Utána sem tudott visszahízni abban a pár nap nyugodt idõjárásban mert újra elõoldalra került:
Link
Link
Viszont a hideg továbbra is jöhetett Európa felé.
Ugyanakkor jó, ha van ott jég, mert nem kis hideg tud felhalmozódni rajta, és akkor már hiába jön rá ciklon ha óriási területen be van fagyva és nagy mennyiségû hideg van rajta:
Link
Link
Link
Összegezve a dolgokat. Ahogy Snowhunter írta, nem közvetlen kapcsolat van és nem egyszerûek az összefüggések és Derick is szépen leírta, hogy nem szükséges és elégséges feltétel a jégborítottság. Lehet rendkívül hideg jégborítottság nélkül is - lásd 2006 januári farkasordító hideg egész Kelet-Európában -, de jöhet úgy is hogy van, mert ha abból az irányból jön a hideg légtömeg akkor onnan letudja rántani.
Én úgy fogalmaznék, hogy a lényeg, hogy ott legyen valahogy hideg, ahonnan "támadni" készül. Hogy ez pont északi, vagy északkeleti irány az már másik kérdés.
Remélem nem baj, hogy ideírtam, de így talán világosabbá válik milyen kapcsolat van a légköri, áramlási folyamatok között és a jégborítottság között.
Ó, valóban! Köszi a választ! Próbálom értelmezni és megérteni...
(Olyan hosszú volt az írás, hogy nem vettem észre. )
(Olyan hosszú volt az írás, hogy nem vettem észre.
)
Részéletes kifejtettem a minap, íme: 54875.
Szibéria: Pedig már leírtam, he-he!
Szibéria: Pedig már leírtam, he-he!
Gondolom ez fontos szempont ahhoz, hogy télen nálunk is "igazi tél" legyen?!
Vagy nem?
Vagy nem?
köszönöm a tartalmas és magyarázó választ. Teljesen egyetértek,csak annyit szeretnék hozzátenni,hogy azért ez a minél tovább meleg van annál hidegebb jöhet, dolog az elmúlt 4 évben elég rendesen megbukott..Persze itt most nagyon nagy vonalakban szólva.Mivel nem jegyzek fel adatokat így csak a képek meg az emlékek maradnak,no meg a gfs archív. Ezekbõl pedig azt olvasom le,hogy 2006ban is nagyon light novembert egy még langyabb tél követett(átlagban). MIndenesetre senki sem tudja milyen lesz a tél,de azért nem néz ki szerintem olyannak mint a 90'es évek telei(átlagban),vagy 2003-as. Valahogy mostanában egy olyan periódusban, ciklusban lehetünk ami nem kedvez az Európai télimádóknak Ennek meg aztán 123 oka lehet.(Napfolt tev,klímaváltozás stb,tengeráramlás változás...)Egyelõre annyit tehetünk hogy várunk. A Kelet-európai- síkságon valóban elég stabilan kinéz a hideg idõ,hóval,ami nekünk eléggé hiányzott az elmúlt években.Mármint az onnan a mediterrán térségbe,vagy hazákba eljutó hideg levegõ.E nélkül máris 50%-kal csökkennének az esélyeink havazásra.
Ennek meg aztán 123 oka lehet.(Napfolt tev,klímaváltozás stb,tengeráramlás változás...)Egyelõre annyit tehetünk hogy várunk. A Kelet-európai- síkságon valóban elég stabilan kinéz a hideg idõ,hóval,ami nekünk eléggé hiányzott az elmúlt években.Mármint az onnan a mediterrán térségbe,vagy hazákba eljutó hideg levegõ.E nélkül máris 50%-kal csökkennének az esélyeink havazásra. 
Link
A friss OMSZ elõre!Péntektõl 12-17 fok.Ha utána is tovább csökken
akkor jó!Azomban november elejéhez képest ez a kicsi hõvisszaesés
gyenge.
A friss OMSZ elõre!Péntektõl 12-17 fok.Ha utána is tovább csökken
akkor jó!Azomban november elejéhez képest ez a kicsi hõvisszaesés
gyenge.
Azért elég tekintélyes már e felhalmozódás. Más kérdés, hogy épp európa van folyamatosan tartós elõoldali helyzetben, hiszen Skandinávia Északi részéig felhatol a malegnyelv. Ennek földrajzi és éghajlati okai vannak. Ez ellen nem tudunk mit tenni...Itt jön az Észak-atlanti áramlás hatása, viszont épp enek radikális megváltozása Nyugat-európában is nagy változásokat indít el, de ez már másik fórum, de ide is kapcsolódhat.
Link
Épp ezért a tartós melegoldal és a folyamatos felhalmozódás miatt (egymással ellentétes folyamat) valaki már irta, hogy egy hidegbetörés is teljesen átalakíthatja a mostani viszonyokat. lásd. 20-23 fokok ma.
Azaz nagyon gyorsan át tud alakulni az idõ.
Eszembe jutott errõl, hogy nov végén valamikor a 30-as években valamelyik nagyapám ment haza a misérõl este kiskabátban, majd a kocsmában megivott néhány felest és hazament. Közben a csizmája a méteres sárba ragadt a házuk elõtt.
Másnap reggel csákánnyal kellett onnan kiszedni , úgy belefagyott, a kiskabátról pedig meleg bundára kellett váltani másnap.
Fõleg úgy hogy Kelet-európára kacsintva jó eséllyel akár tartósabb hótakaró is kialakulhat már arra. Ha tendenciájában nézed a hófelhalmozódást egyre nyugatabbra jut és közben délebbre is.
Valahol van is ilyen link, de nem tudom hol van, ahol ezt szemléletesen lehet követni.
Link
Épp ezért a tartós melegoldal és a folyamatos felhalmozódás miatt (egymással ellentétes folyamat) valaki már irta, hogy egy hidegbetörés is teljesen átalakíthatja a mostani viszonyokat. lásd. 20-23 fokok ma.
Azaz nagyon gyorsan át tud alakulni az idõ.
Eszembe jutott errõl, hogy nov végén valamikor a 30-as években valamelyik nagyapám ment haza a misérõl este kiskabátban, majd a kocsmában megivott néhány felest és hazament. Közben a csizmája a méteres sárba ragadt a házuk elõtt.
Másnap reggel csákánnyal kellett onnan kiszedni , úgy belefagyott, a kiskabátról pedig meleg bundára kellett váltani másnap.
Fõleg úgy hogy Kelet-európára kacsintva jó eséllyel akár tartósabb hótakaró is kialakulhat már arra. Ha tendenciájában nézed a hófelhalmozódást egyre nyugatabbra jut és közben délebbre is.
Valahol van is ilyen link, de nem tudom hol van, ahol ezt szemléletesen lehet követni.
gfs egyre masszívabban tartja a langyos +okat felettünk...Azért egy hózápor kinézhetne már végre. Ami nagyon meglep hogy a hosszútávúban meg nem hogy halmozódna a hideg fenn,hanem inkább gyérül.....Reméljük csak elnagyzolt távoli futásról van szó,bár a tendencia egyértelmû
ennél még a tavaji "tél" is jobban indult,hisz ha máskor nem is de november elején már havazott
ennél még a tavaji "tél" is jobban indult,hisz ha máskor nem is de november elején már havazott
Tegnap frissítettem a szezonális elõrejelzésemet (QPW3):
Link
Jelentõsebb változás nem törtét: gyengült az õszre, kora télre adott anomália - gyengén negatívbõl, gyengén pozitívba ment vissza az oct-nov-dec idõszakra; továbbá erõsítette a Fekete-tenger környéki, kelet-európai-síksági pozitív hõmérsékleti anomáliát.
A késõbbiekben felvázol egy észak-északkelet-európai negatív anomália megjelenésének esélyét a tél végére, tavasz elejére, de az még messze van.
Viszont egy hosszú ideje munkálatok folynak az utódd, a QPW4-esen. Ez utóbbi - talán - annyival lesz jobb várhatóan, hogy nem egy szinten dolgozik. Minden egyse rácspont kalkulációjánál figyelembe veszi nem csak a szomszédos, de a felette és alatta lévõ szintek (850 hPa esetén a 925 hPa és 700 hPa) szomszédos rácspontjait is. A modell mostmár 15 szintre (17 szint adatát használva 1000 hPa-tól, 10 hPa-ig) és globálisan fog elõrejelzést készíteni. Mivel szinte az egész troposzférára készül anomália elõrejelzés, így esélyessé válhat hogy közvetett módon az 500-as szint geopotenciálja, valamint a tengerszinti légnyomási anomália is ily módon származtatható lesz..., de ez még távoli terv.
Szóval a 4-es 15 szintre tud majd elõrejelezni, és 10224 rácsponttal fogja lefedni a Földet - sarkok levágva. A bemenõ adat havi bontásban minden szintre 1948 januárjától mennek - ez az összes rácsponttal számolva egy szintre 7 és fél millió adatot jelentenek.
ELLENBEN folyik már a verifikáció és hát modnhatni elkeserítõ az eredmény. Vannak olyan körzetek a Földön, ahogy úgy látszik akár több hónapra elõre is lehet analógia módszerével prognosztizálni, viszont van ahol már 1-2 hónapra elõre sem, sõt van ahol teljesen ellentétes valósul meg 3-5 hónap múlva mint amit az analógia mondana. Viszont tanulságossá válhat ez a modell, olyan szempontból, hogy mit segít nekünk egy analógia módszer és mit nem. Azt is le kell szögeznem, hogy nagyon szezonális-idõjárási helyzet függõ ennek bevállása is. Pl. tegnap este az utóbbi 10 hónapra verifikáltam magyarországi rácspontra és meglepõdtem, hogy nagyon jó volt még több hónappal késõbbre is. Viszont ha már hosszabb idõszakot néztem látható volt hogy nem.
Mindenesetre a verifikáció hamarosan lesz - tervek szerint több szintre is: 850 hPa, 500 hPa, 200 hPa, 50 hPa.
Elsõ éles futása dec. elejére tervezem.
A mostani futás:
Analízis:
Link
Észlelt:
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, globális):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Analízis (Európa):
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, Európa):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Anno amikor elkezdtem ezzel foglalkozni arra voltam kíváncsi, mire is jó az analógia módszere. Mennyit lehet kihozni belõle. Mennyivel jobb, vagy rosszabb mint a dinamikus modellek által adott. Eddigi tapasztalataim alapján, figyelve és némileg verifikálva az NCEP és ECMWF szezonális elõréjét, nem igazán látok eddig jelentõs különbséget - eredményben - egy analógiai, vagyis statisztikus és egy dinamikus modell között. Viszont itt leszögezném - még mielõtt félreértõdnének a mondataim, cselekedeteim - véleményem szerint, meg eddigi verifikáció alapján szerintem nem jó még a QPW, legalábbis egy-két hónapra elõre talán használható, de hosszabb távon csak kifejezett körzetekben csak. Mindenesetre igyekszek végre a verifikációt is felhelyezni a honlapomra.
Link
Jelentõsebb változás nem törtét: gyengült az õszre, kora télre adott anomália - gyengén negatívbõl, gyengén pozitívba ment vissza az oct-nov-dec idõszakra; továbbá erõsítette a Fekete-tenger környéki, kelet-európai-síksági pozitív hõmérsékleti anomáliát.
A késõbbiekben felvázol egy észak-északkelet-európai negatív anomália megjelenésének esélyét a tél végére, tavasz elejére, de az még messze van.
Viszont egy hosszú ideje munkálatok folynak az utódd, a QPW4-esen. Ez utóbbi - talán - annyival lesz jobb várhatóan, hogy nem egy szinten dolgozik. Minden egyse rácspont kalkulációjánál figyelembe veszi nem csak a szomszédos, de a felette és alatta lévõ szintek (850 hPa esetén a 925 hPa és 700 hPa) szomszédos rácspontjait is. A modell mostmár 15 szintre (17 szint adatát használva 1000 hPa-tól, 10 hPa-ig) és globálisan fog elõrejelzést készíteni. Mivel szinte az egész troposzférára készül anomália elõrejelzés, így esélyessé válhat hogy közvetett módon az 500-as szint geopotenciálja, valamint a tengerszinti légnyomási anomália is ily módon származtatható lesz..., de ez még távoli terv.
Szóval a 4-es 15 szintre tud majd elõrejelezni, és 10224 rácsponttal fogja lefedni a Földet - sarkok levágva. A bemenõ adat havi bontásban minden szintre 1948 januárjától mennek - ez az összes rácsponttal számolva egy szintre 7 és fél millió adatot jelentenek.
ELLENBEN folyik már a verifikáció és hát modnhatni elkeserítõ az eredmény. Vannak olyan körzetek a Földön, ahogy úgy látszik akár több hónapra elõre is lehet analógia módszerével prognosztizálni, viszont van ahol már 1-2 hónapra elõre sem, sõt van ahol teljesen ellentétes valósul meg 3-5 hónap múlva mint amit az analógia mondana. Viszont tanulságossá válhat ez a modell, olyan szempontból, hogy mit segít nekünk egy analógia módszer és mit nem. Azt is le kell szögeznem, hogy nagyon szezonális-idõjárási helyzet függõ ennek bevállása is. Pl. tegnap este az utóbbi 10 hónapra verifikáltam magyarországi rácspontra és meglepõdtem, hogy nagyon jó volt még több hónappal késõbbre is. Viszont ha már hosszabb idõszakot néztem látható volt hogy nem.
Mindenesetre a verifikáció hamarosan lesz - tervek szerint több szintre is: 850 hPa, 500 hPa, 200 hPa, 50 hPa.
Elsõ éles futása dec. elejére tervezem.
A mostani futás:
Analízis:
Link
Észlelt:
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, globális):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Analízis (Európa):
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, Európa):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Anno amikor elkezdtem ezzel foglalkozni arra voltam kíváncsi, mire is jó az analógia módszere. Mennyit lehet kihozni belõle. Mennyivel jobb, vagy rosszabb mint a dinamikus modellek által adott. Eddigi tapasztalataim alapján, figyelve és némileg verifikálva az NCEP és ECMWF szezonális elõréjét, nem igazán látok eddig jelentõs különbséget - eredményben - egy analógiai, vagyis statisztikus és egy dinamikus modell között. Viszont itt leszögezném - még mielõtt félreértõdnének a mondataim, cselekedeteim - véleményem szerint, meg eddigi verifikáció alapján szerintem nem jó még a QPW
, legalábbis egy-két hónapra elõre talán használható, de hosszabb távon csak kifejezett körzetekben csak. Mindenesetre igyekszek végre a verifikációt is felhelyezni a honlapomra.
Nem is a hidegbeszivárgás miatt csökken majd a hõmérséklet, hanem ez az iszonyúan erõs mediterrán ciklon elõoldali hatás szûnik meg és ezért csökkenhet a hõmérséklet ilyen mértékben.
Azaz úgy csökken jelentõsen a hõmérséklet hogy nem lesz igazi hidegbetörés !
Azaz úgy csökken jelentõsen a hõmérséklet hogy nem lesz igazi hidegbetörés !
A java ÉK-Európát érinti,de minket csak a Kárpátok "mentenek" meg,hogy ne érintsen közvetlenül is minket a hideg.Így is hogy közvetetten érint minket, majdnem 10 fokkal esnek majd vissza a Tmaxok.Utánna pedig egyelõre bizonytalan a folytatás,de a mostanihoz hasonló meleg már nem valószínû és napról-napra nõ az esélye, a kora télies idõ megjelenésének... 
Nocsak, ez is elõkerült megint. Még szencse, hogy Borisz bácsi nem szerette a lekváros kenyeret, mert nyílván ráejtette volna az értékes adminisztrációjára.
Tényleg csak a vicc kedvéért tettem be. Tudományos alapja a cikknek: 0
Hello mindenkinek!
Csak az érdekesség kedvéért rakom be:
Link
(megtalálható az archívumban az október-december idõszak is)
Csak az érdekesség kedvéért rakom be:
Link
(megtalálható az archívumban az október-december idõszak is) 
Az Omsz visszább vett a jövõ hétvégi T csökkenésbõl. Ezek szerint a
ennek a hidegbeszivárgásnak a java elmehet K-nek. Egy újabb esélye látszik meghiúsulni egy komolyabb novemberi lehûlésnek. Amit pedig utána mutat a GFS, az nagyon bizonytalan. Mivel megint ÉNY felõl hozná a hideg levegõt, az is egy esélyes variáció, hogy megint mediciklon és elõoldal. Dehát ez még messze van. Fontos az is, hogy folyamatosan felveti a lehûlést.
ennek a hidegbeszivárgásnak a java elmehet K-nek. Egy újabb esélye látszik meghiúsulni egy komolyabb novemberi lehûlésnek. Amit pedig utána mutat a GFS, az nagyon bizonytalan. Mivel megint ÉNY felõl hozná a hideg levegõt, az is egy esélyes variáció, hogy megint mediciklon és elõoldal. Dehát ez még messze van. Fontos az is, hogy folyamatosan felveti a lehûlést.
NASA szezonális elõrejelzés:
Link
November-december-január átlagában ez sem vár jeletõs eltérést Közép-európában.
Sõt összességében nézve európában átlag alatti hõmérsékletek lehetnek az Õ modelljük alapján. Délkelet-európa lehet hidegebb és érdekes módon délnyugat-európa. Ez is elõsorban délkeleties, keleties áramlások esetében lehetséges. Illetve az azori maximum erõs voltára utal.
Maga a ciklonok tág melegszektora gyakrabban maradhat az óceán fölött, ott okozva enyhébb hõmérsékleteket. Természetesen ez is egy variáció, de a mediterrán térséget figyelembe véve több modell ugyanazt vetíti elõre, azaz gyakrabban lehetnek K-ÉK-i áramlások errefelé.
Ez nálunk gyakori Délkeleti áramlási felállást vetít elõre, ahol tõlünk keletre helyezkedna el AC, épp úgy ahogy a jövõ hét 2. felére azt elõrevetítik.
Link
November-december-január átlagában ez sem vár jeletõs eltérést Közép-európában.
Sõt összességében nézve európában átlag alatti hõmérsékletek lehetnek az Õ modelljük alapján. Délkelet-európa lehet hidegebb és érdekes módon délnyugat-európa. Ez is elõsorban délkeleties, keleties áramlások esetében lehetséges. Illetve az azori maximum erõs voltára utal.
Maga a ciklonok tág melegszektora gyakrabban maradhat az óceán fölött, ott okozva enyhébb hõmérsékleteket. Természetesen ez is egy variáció, de a mediterrán térséget figyelembe véve több modell ugyanazt vetíti elõre, azaz gyakrabban lehetnek K-ÉK-i áramlások errefelé.
Ez nálunk gyakori Délkeleti áramlási felállást vetít elõre, ahol tõlünk keletre helyezkedna el AC, épp úgy ahogy a jövõ hét 2. felére azt elõrevetítik.
Hogy a csapadékról is essen néhány szó:
Link
Itt a csapadékhiány van feltüntetve novemberre. okt 19.-én frissült. Bele lehet zoom-olni. Azért látható, hogy elsõsorban a mediterrán térségben számol csapadékhiánnyal, fõleg annak a keleti medencéjében.
Link
Itt a csapadékhiány van feltüntetve novemberre. okt 19.-én frissült. Bele lehet zoom-olni. Azért látható, hogy elsõsorban a mediterrán térségben számol csapadékhiánnyal, fõleg annak a keleti medencéjében.
Látod: ezért írtam be "hang nélkül". Mert amikor beillesztettem, akkor Pécsre 12UTC-kor -2°C-ot és havazást mutatott
Az OMSZ Egerre már 10 fok alatt várja a T maxot péntektõl, továbbá ÉK-i légáramlást. Úgy látszik lesz anticiklon és hidegbeszivárgás.
Bizony eszerint itt akár 10 fok alá is lehûlhet a hõmérséklet 10 nap mulva nappal !
Frissített anomália elõre.
Visszaraktam bele a novembert mert érdekes lehet szerintem, de az átlagban nincs benne. Link
Az elkövetkezendõ 2 hétben kétszer is várható,hogy É-Eu. -tól északra hatalmas méretû hidegmag-áthelyezõdés fog történni Grönland felõl..Az elsõ,-néhány nap múlva- csak Ék-K-Eu-át fogja érinteni,hozzánk esetleg Ac peremen fog kevés beszivárogni. A 2.,úgy 10 napon túl még bizonytalan,de már Eu nagy részét-KözépKelet-i részét is elérheti... 
Az talán látszik és kijelenthetjük, hogy nobember elsõ felében a hidegfelhalmozódás hatására többszöri hidegleszakadás valószínû Európára, ami azonban nem érinti a teljes kontinenst.
Nagyobb eséllyel kelet európát érhetik el. És most már tényleg azt mondom elérkezett az idõ, hogy ténylegesen leessen az elsõ hó az országban 20.-ig beszárólag azaz az elkövetkezõ 2-3 héten belül. természetesen elsõsorban nyugaton vagy/és északon.
Nagyobb eséllyel kelet európát érhetik el. És most már tényleg azt mondom elérkezett az idõ, hogy ténylegesen leessen az elsõ hó az országban 20.-ig beszárólag azaz az elkövetkezõ 2-3 héten belül. természetesen elsõsorban nyugaton vagy/és északon.
Igazad van 10-12 ig voltak nyári napok utána jött a lehûlés. A hsz-om lényegén azonban nem változtat.
Ez tetszik!
A térképed alapján többek között a Bermuda-háromszög, a Szahara és Alaszka viszonylatában is van "magyarázatra szoruló" korreláció a hazai idõjárással.
A térképed alapján többek között a Bermuda-háromszög, a Szahara és Alaszka viszonylatában is van "magyarázatra szoruló" korreláció a hazai idõjárással.
Azt megfigyeltem, hogy az elmut években ÉK európai partvonal, a balti tenger-finn öböl környéke nem nagyon jegesedett el - azaz ritkábban, pedig a régebbi atlaszokban be volt jelölve egészen Litvániáig a jég határa. Az ott élõk biztosan tapasztalják saját maguk ezt a változást.
Mivel többen érdeklõdtek ill. kételkedtek a jégborítottság egyik kulcsterületének hatását felröppentõ írásaimra, próbálom minél rövidebben kifejteni.
Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.
Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.
Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.
Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.
A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:
A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link
Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:
1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link
Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.
Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).
Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.
Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.
Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.
Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.
Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.
A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:
A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link
Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:
1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link
Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.
Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).
Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.
Megmondom õszintén ezzel én sem vagyok teljesen tisztában. Véleményem szerint igen egyrészt könnyebben alakulnak ki az AC a térségben másrészt lehetõvé teszi a nagy mennyiségû hideg levegõ felgyülemlését, és úgy tudom, hogy a nagy hidegbetörések ebbõl vannak ÉK felõl.
Hát, sajnos konkrétan (még mindig) én sem értem miért annyira fontos a jégborítottság..., de ha nagyon ragaszkodunk hozzá, akkor kereshetünk összefüggéseket (persze Derick már utalt a kapcsolat "erõsségére"):
Még mindig inkább a 2006-os állapotokhoz hasonlít a jég kiterjedése, persze hol egy picit kisebb most, hol egy picit nagyobb 2006-ban és fordítva, de az eltérés még mindig nem szignifikáns: Link , szignifikáns eltérés már az elejétõl fogva (3 hete is) a hóborítottság nagyságán mutatkozott be 2006. javára.
Valamint én a szezonális elõrejelzéseknek sem tudok örülni, ugyanis a Met Office igen bús jövõképet festett meg:
Nyomás, csapadék és hõmérséklet elõrejelzés: Link Link Link
Egy 2006-os példa: Link Link
Ez is egy kimenetel..., a modellek szerint a legvalószínûbb.
Az elõrejelzés lényege: Zonális magasnyomású híd Dél-Európa felett, északon erõs ciklonaktivitással, nálunk kevés csapadékkal és eseménytelen idõvel, persze nem biztos, hogy enyhével..., de ködössel.
Mielõtt valaki kiforgatná szavaimat ezen kívül nyílván elõrodulnak majd más makroszinoptikus helyzetek is. Sõt, az is lehet ez nem jön be.
Még mindig inkább a 2006-os állapotokhoz hasonlít a jég kiterjedése, persze hol egy picit kisebb most, hol egy picit nagyobb 2006-ban és fordítva, de az eltérés még mindig nem szignifikáns: Link , szignifikáns eltérés már az elejétõl fogva (3 hete is) a hóborítottság nagyságán mutatkozott be 2006. javára.
Valamint én a szezonális elõrejelzéseknek sem tudok örülni, ugyanis a Met Office igen bús jövõképet festett meg:
Nyomás, csapadék és hõmérséklet elõrejelzés: Link Link Link
Egy 2006-os példa: Link Link
Ez is egy kimenetel..., a modellek szerint a legvalószínûbb.
Az elõrejelzés lényege: Zonális magasnyomású híd Dél-Európa felett, északon erõs ciklonaktivitással, nálunk kevés csapadékkal és eseménytelen idõvel, persze nem biztos, hogy enyhével..., de ködössel.
Mielõtt valaki kiforgatná szavaimat ezen kívül nyílván elõrodulnak majd más makroszinoptikus helyzetek is. Sõt, az is lehet ez nem jön be.
Remélem mielõbb megtudjuk (vagy lehet hogy csak én nem tudom?) mitõl kulcsterület Novalja Zemlja , és jegesedése.(Csak tippelek: Hatással van a jegesedés a kelet európai síkság AC-s helyzeteire, ezáltal a hóborítottságra? Skandinávia idõjárására? Így van esély a Balti tenger befagyására? A Golf áramlást befolyásolná? Elnézést , ha sok hülyeséget kérdeztem.)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat