2026. augusztus 12., szerda

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#55040
A fölrengés más tészta! Ott azért vannak legalább feltételezések (infrahangok, a nagy mechanikai feszültség hatására keletkezõ elektromos töltések, különbözõ gázok stb) No de egy 1-2 hónap múlva bekövetkezõ idõjárási eseménynek mik azok a jelei, amelyeket egy állat észlelhet?! Õk is csak ugyanazokat érzékelik mint mi, csak persze összességében jóval bõvebb tartományban. Ahogy említettem, azért a mi hátunk mogött is van pár millió év evolúció, ahol ezeket az "ösztönöket" bõven magunkra szedtük.
#55039
Lehet hogy éheztetve voltak elõtte,és most nekiestek mindennek ami él és mozog nevet nevet

Pontosabban amit csak találnak,hiszen a széna nem él,de még csak nem is mozog.
#55038
Ezt most találtam.Érdekes cikk lehet: Link nevet
#55037
Nem tudom, hogy miért ették meg akkor, de át- illetve belegondolva, nem tudok elképzelni logikus magyarázatot adni rá, hogy miként lehet megérezni elõre egy több hónappal késõbbi eseménysorozat kimenetelét, amikor én úgy gondolom, ebbe a borzasztóan összetett rendszerben, ha holnapután az egyik összetevõje megváltozik, az a két hónappal késõbbi történéseket alapjában változtathatja meg.

Én szkeptikus vagyok, tudományosan nekem megmagyarázhatatlan ez a dolog.
#55036
Erre én csak annyit mondok, h nagyon sok olyan dolog van ami létezik, de mi nem tudunk róla, sõt ha esetleg tudunk is, akkor sem tudjuk felfogni ill. megmagyarázni a jelenleg ismert fizikai, kémiai stb. törvényekkel.
#55035
Én érzem. laza
Legalábbis van egy olyan sejtésem, hogy decemberben (november legvégétõl) elég télies idõnk lehet. vidám
#55034
Oké, de az 55033. hsz-omat mivel magyarázod? A véletlen mûve? 3-szor is?
#55033
Igen, én is sokkal jobban szeretem, ha az élõvilág elemzi ki nekem a helyzeteket..., de nyilván õk sem tudják megmondani a tutit...
Számtalan hasonló észrevételt tudnék tenni eme témában, de nem szeretnék fárasztani senkit sem.
Egy azonban biztos: idén tavasszal és 1 évvel ezelõtt tavasszal a rohadt szénát szedtük ki az etetõkbõl, tudjuk is, milyenek voltak ezek a telek, azonban az ezeket megelõzõ tavasszal, mit tavasszal, Karácsonykor már üresek voltak az etetõk. Akkor töltöttük fel újra szénával és január végére ismét "csontüresek" voltak. Akkor mértünk 140 cm havat Nagy-Hideg hegyen, vmint Királyréten -25 °C-ot.

Na, basszus, ez meg visszatekintõs lett! szomoru

Snowhunter: A pajorok - véleményem szerint - még biztosabb "elõrejelzõk" bármilyen élõlénynél! kacsint
#55032
Na majd most köveznek meg, de nem hiszek az állatok elõrejelzésében.
A fecskék sem tudtak elmenni szeptember közepén, pedig jött a hideg. nem csak a kicsik a nagyok sem. Egyszerûen nem volt itt az idõ, nem éreztek azok semmit, csak azt, hogy még nem kell menni, és rá is fáztak.

Hogy mûködne az, hogy a két hét múlva érkezõ hidegleszakadást "megérez" valami, valaki?

Tavaly és tavalyelõtti télen is többször volt a varjakkal kapcsolatos hsz., hogy jön a tél mert látták a varjakat. Az eredményt tudjuk.
#55031
Az állatok a földrengéseket is képesek megérezni,míg az emberek nem.Ez az idõjárásnál is így van.
#55030
Na de mi mondja az állatnak, hogy többet egyen?! Nem beszélve arról, hogy mi is állatok vagyunk biológiai szempontból, én mégsem érzem a nagy telet.
#55029
Ezen én egyáltalán nem mosolygok, sõt örülök neki, h ide írtad! Én az évek alatt már nagyon kiábrándultam a havi és szezonális elõrékbõl, a természet szava ilyen távon nekem többet nyom a latba a bugyuta elõréknél. Remélem nem köveznek meg érte nevet
#55028
A "jószág-meteorológiához" kapcsolódva csak annyit írnék (és írok is), hogy a napokban került elõ egy 1 évvel ezelõtt, november elején készült fénykép a két kutyámról. A kutyáknak idén jóval vastagabb a bundája (lihegnek is rendesen...).
#55027
Gondolom a város felé nagy csapatokban repülõ varjak is ilyen jeleknek tudhatóak be.
#55026
Jó helyen van, biológiai vetülete ellenére.
Egyáltalán nem mosolyogtató, hanem figyelemreméltó eme tapasztalás.
Az élõvilág sokszor jobban prezentál 10-15 napra, ha pl. a fáklya még nagyon szór, ill. a közelgõ télre is lehet következtetni (a kert ásásakor is pajorlárvák mélyre húzódása sem véletlenszerû), ám ahhoz hozzáértõ szem kell (a Tiétek az).
#55025
Olyan hosszú távra beírni hõfokokat meg égképeket badarság.
Igen komoly szakember nem rakna ilyet be, de mindegy, engem nem zavar.

Akkora távolságra valamit is magára dó elõrejelzõ, egy szélesedõ skálájú tendencia jelzõ "fáklyával" mutat irányt estleg.
#55024
Ezt bóknak vettem. nevet

Szerk.:anya mondta ma telóba,hogy otthon a kutya meg a macska igen sokat eszik az utóbbi napokban,valamit sejtet ez is.
#55023
Bár kicsit bioszférás jellegû a hozzászólásom, mégis ide írom! Ha gondoljátok, tegyétek át! nevet

Modellek, "huszonfokok" ide vagy oda, az élõvilág is felhívta figyelmét a közelgõ változásra, mely az elmúlt 1-2 évhez képest "drasztikus" lehet...
A szarvasok részére kitett széna - mely átlagos esetben kitart egész télen és mindig ugyanakkor tesszük ki - már a felére! kopott, a vaddisznók - szintén az utóbbi évekkel ellentétben - még a földet is megeszik, vmint a muflonok - akik az év ezen, ill. ezt megelõzõ idõszakában vígan a hegység É-i oldalán szoktak lenni és az elsõ hóval jönnek át a melegebb, D-i oldalra - már 1 hónapja a déli részen vannak és számuk - becsléseink szerint - folyamatában nõ!
Mi, erdészek és vadgazdák úgy gondoljuk, ez intõ jel lehet a tél milyenségére, vmint közelségére.
Persze, lehet ezen mosolyogni, sõt jókat derülni, mert ez aztán tényleg minden szakmai (meteorológiai értelemben) alapot nélkülöz, de mindenesetre érdekes és figyelemfelkeltõ a tél kimenetelének szempontjából (szerintünk).
#55022
Javíthatatlanok vagytok.
#55021
Ezzel egyetértek. Itt az elsõ dekád átlaga kb. 11-12 fok lesz (most van 12,7 °C), ami 7-8 fokkal magasabb a havi 4 fokos átlagnál. Ez ha jól emlékszem még a szeptemberinél is nagyobb pozitív anomália (legalábbis itt nálunk). Valóban igen hidegnek kéne lennie a hónap második felének, de erre én nem sok esélyt látok. Az egy-két napos hideg erre nem lenne elég. Ráadásul ha csak átmenetileg is bejön a nyugati áramlás (a korábbi GFS futások erre is láttak esélyt), az itt megint fõnös helyzetet, vagyis meleget okozhat.
#55020
Jó estét!
Olyan ember jelez elõre az általad említett oldalon aki nálad jóval nagyobb tudással bír.Sokkal többet tud az idõjárásról ,mint te.

Idõjárás:
folytatást nézve a tavaszias néhol kora nyárias õszbõl szépen haladunk a hûvös igazi novemberi idõ felé.Aminek itt az ideje
#55019
Ha jön a hó,8-10 fok alatt lesz a T és meglehet az átlagos november. nevet
#55018
Kétségem sincs, hogy jön a lehûlés, de nehéz lesz ebbõl átlagosat kihozni, ezt mondom.

Egyébként a hónap közepi 8-10 fok az csak az átlag mindig.
#55017
A hónap közepén elindulnak a nagy változások. A JMA már napok óta jelzi a változások elõjelét. Ma már miden modell jelzi a lehûlést, ráadásul csapadék is valószínû azaz lehullhat az elsõ hó novemberben valahol az országban. Ma Kelebián még 23,8 fokot mértek. November közepén 10 fok alá zuhan a hõmérséklet.
#55016
"Igen sanszos egy átlag körüli november"

Erõs kételyem van, hogy ezt a hónapot sikerül-e átlagosra hozni.
Olyan elõnnyel indulunk a hónap elsõ dekádjában, hogy azt a másodikban egy átlagossal megspékelve a harmadikban brutál hidegnek kellene lenni
Persze bármi lehet, de .........
#55015
Teljes mértékben osztom a véleményed.A gfs fõfutása, nameg az elmúlt néhány nap fáklyája alapján igen sanszos egy átlag körüli november, a sokat emlegetett NOAA erõsen pozitívba hajló várakozásaival ellentétben. Amúgy szinte tuti,hogy amint egyre inkább realizálódik a határozott, tartós lehûlés lehetõsége, az említett modell is visszahût minket átlagosra, urambocsá talán még az alattira is..
Várakozásaim szerint az elsõ téliesnek(hangsúlyozom:nem télinek..)mondható periódus november idusa környékén kezdõdik majd el. A fáklyán is látszik, hogy miután a T850hPa fokozatosan átlagra csökken, jelentõsen megnõ a szórás, ám immáron többségben vannak azok a tagok, melyek átlagos,vagy az alatti T-kel számolnak.Ez pedig 2m-en jó esetben is 10 celsius körüli T-ket eredményezne országos átlagban, reggeli fagyokkal.Az ezt követõ idõszak alakulása sok kérdést rejt még magában, az viszont egyre inkább körvonalazódik,h. 20környékére felépül egy Ac Izland térségében Link ami magában rejti egy esetleges komolyabb hideg betörés lehetõségét a hónap végére.Ennek részleteirõl viszont egyenlõre kár beszélni a horrorisztikus táv miatt.
#55014
Csak egyszer legyünk hidegoldalon ,aztán jön a hó majd dögivel. vidám
#55013
Szerintem egyeltalán nem rossz a helyzet:
A fákján is láthatjuk,hogy November 10-ig szórás nélkül csökkentik le a hõmérséklet átlag körülire.
Az hogy utána mi lesz még nem lehet megmondani,fõleg hogy addig akár az ellenkezõjére is változhat. vidám - havazas
#55012
Egyre inkább úgy néz ki, hogy a következõ napokban is csak egy kb. 5-7 fokos lehûlés lesz a hét második felében, a GFS ide már nem nagyon mutat 10 fok alatti maximumokat.
De hosszabb távon sem számítok jelentõs lehûlésre. Igaz, hogy most a GFS 13-a után "erõsebb" lehûlést tett be, de ez is csak átmeneti lehet (ha lesz egyáltalán). 20-a környékén pedig már több futáson látszik egy újabb lehûlés lehetõsége, mely azonban az eddigi futások alapján (amit láttam) inkább Nyugat-Európát érhetné el, mi pedig az elõoldalra kerülhetnénk megint.
#55011
81% beválási esélyt jósolnak neki,ami azért nem rossz.A hszek meg megint érdekesek.Link Ott is elég komolyan foglalkoznak a várható folytatással.
#55010
Itt van Link
#55009
Horvát fáklya: Link királyul néz ki... micsoda egybetartás! Milyen furcsa, hogy a csapadék brutálisan ingadozó, emellett a T850 sima....! Ritkán látni ilyet!

Jó, a 20 fokos Tmaxok már tényleg túlzásnak számítanak, de akár 15 fok nem is annyira lehetetlen! nevet
Tök jó volt pólóban mászkálni délután, egyáltalán nem volt kellemetlen az idõ..., nem kell a csúnya õsz nevet
Egyébként benne van a helyzetben november közepére a látványhavazás is, de biztos nem azért, mert a köpönyeg.hu azt mondja! nevet Egyáltalán ki jelez ott elõre vagy mi fán terem az az oldal? Valaki tud róla valamit?
#55008
Én kizártnak tartom,hogy november közepén ismét min.20 fok legyen az országban.És az is elég bátor dolgot tesz,aki hónapokra elõre mond elõrejelzést.A mostani adatokból szerintem még nemnagyon lehet az idei tél milyenségére következtetni.Pár nappal ezelõtt utaltam már rá,hogy 15-e körül eshet hó az országban.Most 3 nappal ezután szintén maradt a szilárd csapi a koponyeg.hu elõrejelzésében.
Link laza
#55007
"EGY hidegbetörés" vidámvidámvidámvidám

Viszont ha már enyhe lesz idõ, akkor legyen 20-22 fok..., hogy lehessen szabadtéri programokat rendezni.... nevet Az az EGY hidegöblítés meg legyen olyan, hogy legalább 5 cm hó esik belõle, ami nappal elolvad! nevet

Kicsit visszatérve a komolyabb témákra, a GFS ensemble elõrejelzését megnézve... a következõ idõszakra kicsit elnapolja a kontinentális hidegbetörés lehetõségét, és valamennyi ensemble tag az északi, északnyugati, valamint nyugati irányítás lehetõségét adja meg.
Néhány perturbált tag ismét hosszúhullámú teknõ elõtti melegadvekcióval számol... vajon ugyanúgy bejön mint most november elején? Azért extrém lenne november közepén egy jó 20 fokos idõszak ismét! nevet

Az ECMWF verziója egyelõre nagyon szép, abban megint lesz zivataresély is, igaz hasonló durvulatra, mint október 30-án nem kell számítani.
#55006
Szerintem december végéig marad a lagymatag idõ, majd januárra egy hidegbetörés, és lassú, elhúzódó tavasz. Csak hogy optimista legyek... nevet
#55005
Lehet, h meg kellene változtatni a címét Hosszútávú reménykedésekre, legalábbis "télen" laza vidám
#55004
Pár napja még úgy nézett ki, a Kelet-Európai-síkságon végre normalizálódik a helyzet és átlagos körüli hõmérsékletek köszöntenek be, Moszkvába megérkezik a kora télies idõ.

Nos, most az látszik, hogy egy nagyon rövid, erõs lehûlést követõen tartósan visszamelegszik az idõ, legalább 10 fokkal az átlag feletti T850 várható kb. 1 héten át. Utána elkezd szórni a fáklya, de a tagok zöme továbbra is jóval a megszokott értékek felett fut... Link

2002 novembere: hidegbetörés Link hónap közepén erõs visszamelegedés Link majd végül felhalmozódás Link
Szeretném, ha decemberhez közeledve így nézne ki a dolog... havazas
#55003
Lassan el lehet gondolkodni rajta, hogy mire való ez a fórum? vidám
#55002
Sokadszorra is csak ismételni tudom: vicc-kategória, egy elmélkedõ gondolatot is kár vesztegetni rá.

Persze arra jó, hogy idõnként reménykedni lehessen, azután pedig elkeseredni (kinek-kinek igénye szerint)....
#55001
Március Április pedig a hógolyózásról fog szólninevet
Tolhatjuk alrébb az ünnepeket is hehe.
#55000
Pedig én már lassan kezdem megszokni,hogy havat csak webcamerán látoknevet
#54999
Egyetértek. Az égadta egy világon semmi értelme nincs(majd biztos, lesz sok fejlesztés és év múlva). Egy dolog tény, a melegedõ ternd ami már évek óta általánosságban igaz térségünkre. Ez meg itt bohóckodik velünk nyár óta. Egyszer kicsit hûvösebb, majd átlag körüli, most meg már jóval átlag feletti, áhh kabaré, pedig még nincs is csütörtök.
#54998
Ez alapján decemberben nyithatnának a strandok az országban nevet
#54997
Nem is komolytalan: Link , most ugyanazt mutatja, mint a Met Office (ECMWF ensemble). Link

Ráadásul csapadékban is hasonlót mutat..., sok-sok zonalitás!

Sokkal érdemesebb nézni a 3 hónapos szezonális lebontást, ezt figyelve az utóbbi 1 hónapban körülbelül 0.5-1.0 fokos pozitív anomáliában táncol a tél..., ez így nem valami nagy ingadozás.

Bár meg kell jegyeznem, hogy hónapos lebontásban tényleg sokkal melegebbnek néz ki.
#54996
Jól befûtött!
Link

komolytalan......
#54995
Szerintem felesleges azon vitatkozni, hogy minek van nagyobb szerepe, mert csak egészében lehet nézni.
Ha a víznek lenne, akkor a sarki jég nem alakulhatna ki, hiszen a fûtõhatás ellensúlyozhatná a légköri hûtõt. Ha a jégmennyiség nem számítana, akkor az ebbõl származó hûtõhatás nem jelentkezne márciusban. Mert az akkor bekövetkezõ hidegbetörések már nem kontinentális eredetûek, hanem sarkvidéki.
Egyébként a sarki jégtakaróban nem látok érdemleges eltérést a megszokottól. Legfeljebb a Hudson-öböl északi részén érzek lemaradást, de az nem tudom mennyire befolyásol bennünket. Legeljebb a churchilli mackók aggódhatnak. kacsint
#54994
Az gyenge és kicsi szerep a légkör esetében, hogy képes a "wind-driven" ("szélhajtotta") Észak-atlanti-, illetve Golf-áramlatot, a termohalin cirkulációt módosítani, gyengíteni, vagy erõsíteni?

Én nem vitatom azt, hogy a víznek nagy a hõkapacitása, illetve hogy egészégében véve irgalmatlan nagy tömegben van víz a Földön.
Nem vitatom azt, hogy az óceán befolyásoló szerepe nem kicsi. Magam tudnék számos példát arra hozni, hogyan hat az óceán a légkörzésre.

Én csak azt nem tudom "elhinni", hogy a légkörnek ne lenne fontos szerepe abban, hogy az óceánok és tengerekben milyen folyamatok zajlanak le - elsõsorban a felszínen (itt nem biológiai folyamatokra gondolok persze, hanem légkör és óceán között zajlódó, dinamikai, hõtani folyamatokra, fizikára).

Viszont utólag visszaolvasva hogy fogalmaztam:

"Azt írod, hogy A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból. Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van."

Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy fogalmaznék:
A tengeri jégborítottság változásában - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - fontos szerepet - de nem kizáró szerepet - játszik, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból (áramlási viszonyok, hõtranszport stb...).
#54993
Teljesen egyetértek Johnassal!
Megmondom õszintén, eddig nem nézegettem hónapokra elõre az elõzményeket a 2003-as téllel kapcsolatban, de most visszanéztem az archívumban. Azok bíztató elõjelek voltak...
Egyelõre én sem látok rá lehetõséget, hogy téli beköszönés forduljon elõ. Megkockáztatom, hogy a november elmúlik enélkül.
#54992
"Szóval véleményed szerint a légkörnek nincs hatása, befolyásoló szerepe az óceánokra, tengerekre, vagy az nagyon kicsi?"

Igen. Az óceánok és tengerek hõkapacitása nagyobb sûrûségénél fogva nagyobb, mint a légköré. Ezért törvényszerû, hogy az alapfolyamatokat a légkörben az óceánok és tengerek fizikai állapota determinálja. Nem vitatom a visszacsatolási folyamatokat, de azok nagyságrenddekkel gyengébbek a tengerek és óceánok által generált folyamatoknál.

Az El Nino és La Nina is ugyebár a Csendes óceánban kezdõdik...

A mondandóm lényege tehát, hogy ha légköri folyamatok okait kutatjuk, akkor 10 okból 9 a tengerekben és óceánokban rejlik és csak 1 a légkörben.
#54991
Az ilyen hsz.-ok után mindig egy kicsit szomorú vagyok...fikarcnyit sem tudok a meteorológiáról nevet

A november elsõ fele nem néz ki túl eseménydúsnak. Fokozatos lassú lehûlés a jövõ hét elejéig, utána pedig végig az átlag körül mozognak a tagok a fáklyán. Max. a fagyzug-téma idõnkénti fellendülése fog néhány embernek (köztük nekem hideg ) témát adni. Még szerencse, hogy van elõrejelzési verseny, ott azért 1-2 fok ide vagy oda nagy extázist jelenthet.

Utolsó észlelés

2026-08-12 09:23:53

Szeged - Szõreg

24.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

162814

Hírek, események

Mi történt Európa éghajlatával?

Érdekességek | 2026-08-11 11:42

pic
Abban szerintem meglehetősen nagy egyetértést mérne egy reprezentatív felmérés a Kárpátokkal ölelt hazánk népeinek körében, hogy valami megváltozott az éghajlatunkban.