Bioszféra

Bizonyára így van Noli, de errefelé ez a bölcs hallgatagság mostanában a rigókra és baglyokra (nomeg a kakukkra) igaz, a többi madár csivitel-cserreg-vijjog-burukkol reggeltõl estig, be nem áll a csõrük Annak idején a szentendrei telken (a Pismány széljárta kopár kiugró tetején) tényleg ritkán hallatszott madárhang ilyenkor még az erdõ felõl is (néha olyan csend volt hogy a Duna folyásának fémes morajlása felhallatszott), itt majdnem olyan a "madárháttérzaj" mint a pesti közlekedés monoton zúgása, annyi különbséggel hogy itt valódi "puha" csend lesz este, míg Pesten csak a zaj intenzitása csökkent. 54 évig hallgattam a zajt, örülök hogy eljöttem Pestrõl bár itt meg néha egy-egy motorcsónak zörög a víz felõl és a "nagyút" felõl az autók de szerencsére távolról és ritkán (ahogy mondják, ide "a madár is hátizsákkal jár")

Itt meg egész évben itt vannak a cinkék.Hallatják az összes féle hangjukat.Legtöbbet a "cserregõset" mondják.Aztán van itt sok rozsdafarkú és billegetõ is.Meg csuszka.(már felismerem a hangját )Nekem ez azért furi,mert nagyvárosban nõttem fel,ahol csak veréb volt,meg városi galamb,meg városi feketerigó.Ez is város,már ami a forgalmat és zajszintet illeti.De mégis nagyon sok a "vad" madár.Újabban pár hete a csilp-csalp füzikét hallani.Viszont ehhez és az eddigiekhez képest alig látni verebet.

Bennem ugyanúgy õszieket is, mert a háznál ilyentájt szoktak megjelenni, és tavaszig maradnak.

Alapvetõen csak akkor beszél egy madár, ha oka van rá, ellentétben az emberrel, aki bármikor képes jártatni a száját. A baglyok tán hallgatag sztoikus bölcsek, akik még az átlag madárnál is jobban meggondolják minden huhogásukat. Amúgy is inkább az jellemzõ, hogy párzási idõszakban beszélnek a madarak, illetve ha a területüket jelzik, védik, csak a csapatban élõk kommunikálnak egymással folyamatosan (lásd verebek, varjak, seregélyek, õszapók, stb.).

Kis cinkét én is hallottam tegnap, tavaszi emlékeket hozott elõ, ahogy lépkedtem a páratelt levegõben, sárguló fû között.

Én viszont ma hajnalban kuvikot hallottam, egész közel a házhoz.
Most meg cinege énekel valamelyik fenyõfán.

Ami a nádiposzáta gyakoriságát illeti, elhiszem hogy hazánkban gyakori, de bizton állíthatom errefelé eddig nem terjedt el általánosan. Hatodik éve lakom itt azóta még nem hallottam ezt a jellegzetes recsegõ/brekegõ/cserregést, csak pár napja zendített rá kedvenc helyén a barackfán, konzekvensen a délutáni órákban. A gyalogsétáimat lefedõ cca. 2 km-es sugarú körzeten (vízparton ahol nád is akad rendesen tehát nevéhez méltóan nádiposzátának is illene lennie tán) belül se hallottam, ahogy érdekes módon varjú se hallatta még errefelé a hangját. Nem tudom van e összefüggés a nádiposzáta hang megjelenése és aközött hogy baglyot nem hallok hónapok óta pedig nyár elején a hallókörzetemben több fajta hangját (köszönet Noli akkortájt a macskabagoly hsz-hez csatolt huhogásminta linkjének, segített a felismerésükben) lehetett hallani minden évben, mostanában nagyon csöndben vannak.

Fügefa Zalakaroson Link
Gyümölcsei Link Link
Ez utóbbi kinagyítva, az a csepp alakú "fügeméz", ami lóg le a fügébõl, az valami isteni finom Link Link

Én hallgattam, elsõsorban a gombaszakértõkrõl volt szó, meg a képzésrõl, meg a vizsgáikról, meg a bolondgomba-arányokról a bevizsgálni vitt anyagban. Semmi szívfájdító nem volt benne.

ÚÚ, mi tudnánk is aszalni.. Van egy jó meleg üvegházunk ahol mindig forróság van, ha süt a nap

Mai képek Csörnyeföldrõl!
Megaszalódott fügék fán Link Link Link Link és földön (betonon) Link Link
Az itt Link látható 8 db megaszalódott fügét a térkõrõl szedtem össze, mind a 8 elképesztõen finom volt, sokkal jobb volt, mint a boltban kapható aszalt füge, nagyon jó minõségû, csak be kéne csomagolni és mehetne a boltokba.

Ma 9 órakor a Kossuth rádióban a gombászatról lesz szó!!!!
Én nem biztos, hogy meg tudom hallgatni most.

Oké, összehozom valahogy még idén.
..
Na meg van csíkosfejû nádiposzáta. Volt hozzá, a foltoshoz és a nádirigóhoz szerencsém egy madárgyûrûzõ tábor alkalmával a Szelkó-tó mellett.

Nádiposzáta
"Nálunk gyakori a cserregõ nádiposztáta, valamint az énekes nádiposzáta, általánosan elterjedt a nádiposzáta: az énekes meg a cserregõ nádiposzáta."
A Belga biológiaórája.

Hm, tényleg.. egy esõpermetes szeptemberi napon..

Ha a "valamikort" még idénre tervezed, akkor ne várj sokáig, mert 1-2 hétig tartja már csak magát ilyen pompában.

Öröm bizony, fõleg az a nap, amikor a határban kóborolva, mit sem sejtve véletlenül megleltem e kis rétet. Az igazi látványosság és botanikai érték azonban nem is a szegfû, hanem az illatos hagyma, ami az országban csak errefelé (Hanság, Bakonyalja, Marcal-medence, Tata környéke) fordul elõ.

Sajnos, amikor mi a Bélaiban jártunk (2002 augusztusa), Zsgyár felõl a Monkova-völgyben (szintén a Kopa-hágó irányába) felfelé caplatva akkora köd és esõ volt, hogy a kapucniból résnyire kilesve csak a havasi bérclapu rózsaszín dísz-sorfalát érzékeltük.

Vicces

Ott láttam elõször eme szépséges virágot.
Csak nemrég tudtam meg hogy errefelé is elõfordul, igaz állítólag csak pár tõ, az Oláh-réten (amirõl múltkor linkeltem), el kéne menni megnézni valamikor..

Noli THX, akkor nádiposzáta lehet Nem tiszta békahang, de azt nagyon megközelíti, ráadásul mindig magas lombok közül hallottuk néhány bizonytalan madárformájú kisebb árnyéktól, melyek ha közelítettünk a gyerekekkel, mindíg felrebbentek, elsurrantak de lehetõleg a fa túloldalán az ellenkezõ irányba, így véletlen sem láttuk õket testi valójukban Tapasztalatom szerint a medencébe költözõ békák ha eltávolodunk tõlük ott folytatják a zajongást ahol abbahagyták, a fánál a szárnysurrogás halk nesze után csend lesz hosszabb ideig (de rendszeresen visszatérnek a barackfára "brekegni"), illetve más fajok csivitelnek (leszámítva a rigókat, melyek nyár óta szinte elnémultak, ritkán hallatják hangjukat, kivéve a "gerleüldözést" ami meglepõen perlekedõ volt) Elénekeltem a kölkeknek hogy "Kecskebéka felmászott a fûzfára..." ami ugyan nem fûzfa hanem barack és nem béka hanem madár Õsrégi vicc jutott az eszembe: "a Zsigulikat osztogatják!!! A hír igaz apró kiigazításokkal - nem osztogatják hanem fosztogatják és nem Zsiguli hanem Zaporozsec" Noli, köszi

A világ legvidámabb pókja (Theridion grallator):
Link

Ennyiféle színváltozata van: Link

Hawaii-n él, hegyi esõerdõkben, s a helyi neve is muris: nananana makakiʻi (képzeld el ezt egy szegény dadogós hawaii kissrác miként mondja ki biosz-órán :-))

Seregély nem lehetett? Az zajos is, mindenféle hangot kiad (tegnap reggel egy kb 200 fõs seregélycsapat ébredezett mellettem az alsóörsi kikötõ tenyérnyi nádasában, komolyan mondom, egy tíz hektáros arab piacon nincs akkora zaj, mint amit õk csaptak :-))
Békabrekegés-szerû hangja a nádiposzátának van, de az durván békahang, ha nem látod a tollast, sose jössz rá, hogy belõle jön ki a hang. :-) Bár a seregély ilynekor nem néhány fõs csapatban jár... Lehet, hogy valami átvolnulóban lévõ faj, aki csak pár napra megpihent Nálatok, talán van ott valami begyüknek kedves étek.
Egyábként a Balcsi mellett én is hallottam brekuszokat az este, szóval van még hangjuk, ha nem is olyan, mint áprilisban. :-)

Micsoda üde szépség sugárzik belõlük!

Mintha visszamennénk az idõben és ez itt valamikor a pestisjárványok idejében játszódó középkori tragikomédia lenne...

Meseszép a kis buglyos!Öröm lehetett a találkozás.
Kiszáradó láprétek..no igen itthon..odafenn a Bélai-Tátra ormai közt,a Kopa-hágóba vivõ út völgyének felsõ szakaszán, július közepén, lépni alig lehet a dolomit-törmelékes, hosszúfüvû alhavasi kaszálókon, réteken tõlük, ahogy finoman balettoznak a mindig fújó tátrai szélben...

A kiszáradó láprétek talán legszebb növénye a buglyos szegfû. Sajnos a meliorizáció és az özönnövények agresszív terjedése emiatt termõhelyei országosan is nagyon fogyatkoznak, degradálódnak. Gyõr környékén mindössze 3 ponton fordul elõ a faj, olyan egyéb ritkaságok környezetében, mint az illatos hagyma, kornistárnics, lápi sás, fehér zászpa, mocsári lednek, vagy a vidékünkön erõsen megritkult, országosan valamivel gyakoribb hússzínû ujjaskosbor, ördögharaptafû, csonkaír, koloncos legyezõfû, vérontófû, nyúlkömény, szibériai nõszirom, puha gólyaorr.
A Felpéc határában egykoron volt forrásláp és igen értékes élõvilága azonban már a múlté, bõ 50 éve lecsapolták a Sokorói-Bakony-ér mentének ingoványát..

Rigóilag:Az emberek között is vannak akik agresszívabbak fajtársaiknál..
Annyira nem valószinûtlen,én vasárnap délelõtt voltam részese egy jókora békakoncertnek.(Vagy a reggelre gondoltál?)
Fabéka

Húú, varázslatos az elsõ! :O

Lehet hogy gyakori jelenség de most figyeltem meg elõször - ma reggel egy feketerigó gerlét üldözött A kerti magas fûzfa lombjai közül "kirobbanva" gyors egyenes repüléssel haladtak legalább 100 m-t A gerle elöl, a rigó szorosan mögötte repült indulatosnak ható csiviteléssel mely a jellegzetes "esti-figyelmeztetõ" hangokra emlékeztetett. A gerle végül egy hirtelen balkanyarral berepült az útbaesõ fa lombjai közé, a rigó megperdült és visszarepült a kiindulási pont felé. Nem tudom milyen fát tett a tûzre a gerle, de emberi beleérzéssel mintha felbosszantotta volna a rigót, amely testileg jóval kisebb volt a gerlénél. Tudom hogy a rigó harcias bátor madár (tavasszal tettem fel fotót arról a rigóról mely Tomi kutyát futamította meg fiókája védelmében) de meglepett a gerle menekülése mert a gerlét is indulatos bátor madárnak ismerem amely képes frontálisan nekirepülni a nála nagyobb galamboknak is, ilyesmit már többször láttam amint pld. ablakpárkányról nekirepüléssel lelök egy nála jóval nagyobb testû galambot.
Ma reggel láttam három elkésett árva fecskét dróton ülve, csivitelve pedig a levegõben már napközben sem láttam õket bogarászni, mire kivittem a gépet fotóra elrepültek (a gyülekezõhelyük sajnos nem a környéken van így nem tudtam megfigyelni a távozó csapatok indulását)
Ornitológusok: pár napja ideköltözött egy sötétes tollazatú rigónál kisebb testû néhány fõs madárcsapat mely a fák lombjai között hallatja jellegzetes hangját, így testi mivoltában nem lehetett jól azonosítani, se fotózni. Békabrekegésre emlékeztetõ erõs hang, amíg be nem határoltam a falombok közé a hangforrások helyzetét, azt is hittem hogy béka, bár valószerûtlen ilyenkor. A kölkek kérdezték milyen madár, szégyen de sajnos nem tudom (mentségemre szolgáljon, ezt a hangot madártól most hallom elõször)
Jó hírnek vélem hogy újra látok termikelni ragadozómadarakat de áttelepültek a szántóföldek fölé ÉK irányban "feljebb" (Ráckeve-Klacháza-Apajpuszta háromszögbe) Korábban a Duna fölött szoktak, de idén nyáron eltûntek a légtérbõl, akkoriban írtam hogy gólyák/fecskék/sirályok jelentek meg elhagyott helyükön Okát nem tudom, tán felszaporodtak ott a rágcsálók. A rágcsálók felszaporodhattak mert Cira cica naponta többet is fog, korábban pár naponként hozott haza egyet (nem eszi meg csak megöli és odahordja õket elém ha a teraszon ülök, egyébként vagy Tomi kutya elé vagy meglepõ módon a saját etetõtáljába teszi az egér- pocoktetemeket, így megszámolható a zsákmány) Bocs a "kávé-pipa életképért" jó napot jó kedvet Bioszféra/MetNet

Link
Megint mellébeszélnek.Eszerûen jól felfújta az egész H1N1 dolgot a média és jó kis pánikot keltett!
Embertelenek az emberek.

Két két tegnapról a Marcal-medencébõl
Link Link

Tud olyan õsz lenni, hogy akár be is érhet, de tud olyan is lenni, hogy ilyen szép sárgán lepi be a hó

Vajon ez a repce be is érik idén?

Nagyon szépek! Ügyes pókotok van. :-))

Én most néztem a Pilisben és a Visegrádi-hg-ben is, de zéro a gomba helyzet (ez várható is volt), nem úgy, mint a Bakonyban, ott láttam szombaton büdös õzlábágbombát, gyapjas õzlábat, téglavörös susulykát, meg talán olajbarna susulykát, nyári laskagombát, porhanyósgombát is, de alapvetõen nincs sok ott sem.
És nem sok esõ lesz október elejéig-közepéig sem...

Évszakok egymás közt, avagy május szeptemberben Link Link Link

Nem tudom a Pilisben mennyi esett, erre nincsenek adataim. Dömping nem lesz semmiképp, annyi csapadék nem lehetett. Sajnos ez az õsz is beáll az elõzõek mellé, gombailag gyenge, és az esélyek rohamosan romlanak. Nemhiába nem tobzódok ittend...

Akkor négyes alá az osztályzat. Nagyobb, mint gondoltam.

Bioszférám szeletkéi: Link Link utolsó képeken leander virágokban megbúvó 2 karolópók zsákmányaival.

Pazar a makk-termés Lacikám, már-már túlságosan idillisztikus! Bár vegyük is le gyorsan a rózsaszín szemüveget, ugyanis a pálya túloldalán a disznók vannak, méghozzá fölényben...
Amióta az ún. pestisjárvány "pusztít" a disznók körében (ami szerintem már mese, jókora habbal), nem használhatjuk a legjobb állományapasztó módszerünket, az élve-befogást. Így fegyverrel kb. annyit érünk ellenük, mint erdõtûz ellen a vízipisztoly. Nem beszélve az anyagi oldaláról, mind bevételben, mind károkozásban. A kocák java idén kétszer is ellett, ami nem kevés disznót jelent, fõleg, ha 1 kocával 8-9 malacot lát szaladozni az ember. Jelenleg sem ritka az 5 kg körüli, csíkos!! malacka, amely makk-termés híján valószínûleg halálra lenne ítélve a közelgõ tél miatt, ám így még nekik is komoly esélyük van a túlélésre.
Sõt, kilövéseim statisztikája alapján nagyjából 75-80%-ra teszem a nõivarú idei malac ivararányt, így belegondolni is hátborzongató, mi lesz itt 1-2 év múlva, amikor is a mostani szaporulat ivarérett lesz... [esõ] Minden bizonnyal a szó legszorosabb értelmében elözönlenek a disznók bennünket...

Bevédés? Mekkora területen? Húú, ha tudnám rá a választ..., illetõleg a terület jókora, hiszen KTT-CS állomány fordul elõ leginkább az erdészet erdõrészeiben.
Ja, és a makk-termés csúcspontja: egy '90-es évek közepén-végén tarvágott erdõrészemben a jelenlegi újulat már terem makk-kot!!! Nem nehéz kiszámolni, 10-15 éves fákon makk található! Majd elájultam, mikor megláttam és Haraszti vezérhelyettesünknek is hasonlóképpen tátva maradt a szája.

Sajnos el kell keserítenem Téged, de nagyon üres az erdõ nálunk gombából kifolyólag. Itt nagyon szûken mérték az égiek a csapadékot az elmúlt idõszakban...

Gombákról tudsz valamit mondani?
A Mátrában szinte alig volt csapadék, a Pilisben volt elég, a Börzsönyben mi a helyzet?
Most ideális az idõ, volt esõ, nem fújja ki a szél a nedvességet a talajból, és nagyon meleg van.
Astral?
Holnap megnézek egy-két helyet a Pilisben.

Legközelebb majd csak agancsképet mutatsz be és állományfiziológiai elemzést tartasz belõle, forma, hossz, elágazások, villa, szín stb. alapján ..kb mint egy évgyûrûvizsgálat .apropó..makktermés...hogy álltok hektáronként?..milyen lesz az idei év?..hogyan és mivel véditek meg? mekkora területen?..jó évnek tûnik az idei..nagy az égbõl hulló kopácsolás az erdõn ..talán kevesebben tudják, milyen nagy jelentõsége van az erdõ felújulása szempontjából egy ilyen jónak igérkezõ makkos évnek..és mennyi munkával jár, hogy egyáltalán ez a csoda megtörténhessen..
Link

Harinak és mindenkinek egy jó kezdeményezésrõl:
Link

Jöhet Link

Ezt mi is nagyon reméljük, sõt, már alig várjuk.

Húú, Laci, köszi, hogy felhoztad: az etetõk természetesen roskadásig feltöltve finom, ropogós lucernaszénával. Magyarán: jöhet a tél, a vadak ellátva!

Hogy idén kiemelkedõ terméshozamuk van a tölgyeknek, azt én is meg tudom erõsíteni. Bár itt Gyõr környékén sajnos már csak töredékesen vannak jelen az egykori homoki tölgyesek vagy a folyók árterén a gyöngyvirágos-tölgyesek, ahol láttam fát, az jellemzõen dugig volt makk-kal. Néhány szemet-lelket gyönyörködtetõ Rába-ártéri õsöreg hagyástölgy csak úgy világított a roskadozó terméstõl.

Egyetértek. Egyrõl írunk, egy hullámhosszon.Ismét. De a képet azért nem ártott finomítani, bõvíteni, árnyalni és több dimenzióba helyezni.Milán meg reméljük továbbra is jelen lesz szép cserkelések természeti leírásaival,gyomorsav izzító vargányás kosarak, tálcák képeivel, hot line erdei tudósításokkal... és a vadgazdálkodás számos olyan komponensével, amelyek minden fórumozó számára érdekfeszítõek lehetnek...pl. az idei õszön, télelõn vajon mennyi szálas takarmányt fognak majd felenni az etetõkrõl a bõgésben (és másban ) megfáradt koronás erdei dalnokok...

Egyetértek!

Jól beszélsz, kedves Kollégám!
Pontosan, az elejtett vadat - úgy gondolom - óriási tisztelet övezi Királyréten, de csaknem beszélhetek az egész erdõgazdaságról is. A szájába - utolsó falatként - valamilyen lágyszárú növényt tépünk, leülünk mellé, beszélünk hozzá, simogatjuk..., köszönetet mondunk az égieknek. Ez egy rituálé.
Így utólag belegondolva tényleg erõs volt itt ezt a fotót bemutatni... , sajnálom...

Más: Pár perce értünk haza a családdal, vadetetésen voltunk kinn Széles-mezõn, a Szõlõ-hegy aljában, Alsó-Taxon és Vasfazékban. A disznók kukoricát kaptak, a szarvasoknak almával kedveskedtünk. Bár a disznók a jelenlegi makk-termés mellett nagy ívben tesznek a kukoricára...