Bioszféra

Bocs ha kellemetlenséget okoztam Neked vagy bárkinek, eredetileg "teljes" hsz-nek szántam, de ilyenkor, különösen ha szöveghosszban elszalad velem a ló, eszembe jut hátha nem tetszik valakinek filózásom, OFF-ba szürkítem azzal a szándékkal, ha valakinek felkeltette a figyelmét, csak kiböngészi
Ui: a diótörõ varjú esete érdekes... látható, nem olyan "hülyék" azért õk se

OFF: Nagyon érdekes gondolatok. Az emlõsök feljebb vannak az evolúciós ranglétrán, nem tudom ilyen szempontból van-e különbség a madarakkal szemben, de Lessie (jól írom?) nem lét- vagy fajfentartás miatt ment haza nem tudom hány száz mérföldet. Akinek volt kutyája, macskája, lova az tudja, ha ránéz egy állatra, hogy vannak érzelmei, (persze ez összefügghet az általad is említett komfortérzéssel) örül, szomorú, féltékeny stb. A másik: Én már láttam Varjat (nem csak TV-ben), hogy az autó elé dobta a diót, hogy majd az megtöri. Automatizmus?
Az éneklõ madár meg a naplemente...ehhez madárnak kéne lennem. Lord! Ha ilyen hosszú szöveget írsz "off"-ban, írd ki az elejére, hogy "off", azt jól van. Lehet, hogy a jószemûeknek nem probléma olvasni ezt a halvány szöveget, de nekem kigúvad a szemem.

Noli ismételten köszönöm (Kérésed parancs, avatart cserélek)
Felmerült bennem egy jó ideje motoszkáló kérdés, igaz teljesen szubjektív észrevételen alapul. Ez a kis tollas is akkor énekelt, amikor a Nap már a látóhatár alá kezdett süllyedni, a Nap felé fordulva, csivitelõ nem cifrázott dalával kísérte lenyugvását. Két másik énekesmadárnál is megfigyeltem (az egyik rigó volt, a másikat nem ismertem fel) amint a Nap lenyugvását ki-ki tudása szerint kicifrázott "Nap-himnusszal" kíséri Lehet persze hogy egyszerû túlzó emberi beleérzés, de a véletlennél gyakoribb látvány. Minden esetben egyedül teszik, a környéken nem látni nem hallani más madarat és egyértelmûen a Nap felé fordulva énekelnek amíg az el nem tûnik a horizont alatt. Érdekes és nem találok rá objektív magyarázatot, csak költõi/emberi hasonlatokat A madarak éneke elvileg terület-/párkeresõ jelzés, de ez a fajta napnyugtát kísérõ ének olybá tûnik számomra mintha a Napnak énekelnének. Fizikailag, az alkonyatban a legszebb hangú jelenlévõ énekes rákezdi, a hallókörzetben lévõ többi madár elhallgat (felvételen is csak a széllökés, kutyaköröm-kopogás és ebbõl eredõen fojtott káromkodás hallható). Ahogy megfigyeltem, amint horizontot érinti a Nap, az "ügyeletes énekes" rákezdi és csivitel, fütyül amíg a napkorong eltûnik a horizont alatt.
Ornithológusok van vélemény avagy az egész csak túlzott empátia? Elvégre a primitív élõvilágot nem irányítják elvont érzelmek-gondolatok, csak a fizikai ingerekre adott automatikus válaszokkal reagálnak a külvilágra Bizonyára van valamiféle komfortérzetük (melyet tán "életérzésnek" is lehet tekinteni) mely cselekedeteiket befolyásolja (éhes/magot keres fázik/elbújik) de pld. a legutóbb látott "dróthajlítás" is automata cselekvés? Ez persze messzebbre is elvezethet. Nem mondom hogy testvéreink az állatok (bár törzsfejlõdési értelemben mégis azok) de kérdés hol kell megvonni a határvonalat emberre jellemzõ tudatos és a reflexszerû "automatikus válaszadó" állati cselekvés között? Az állat/ember kategorizálás nagyon emlékeztet az aktuális korszakok etalonjai alapján rögzített primitív_vadember/civilizált_ember behatárolásához. Végül is miben különbözik az emberi tanulási folyamat az állatidomítástól? Tán annyi hogy az ember tudatosan vállalja az "idomítást" és felhasználja szerzett/bevésett ismereteit problémamegoldáshoz és képes addig nem létezõ újat is alkotni. De hány olyan embert ismerhettek Ti is, aki szerzett ismereteivel nem képes újat alkotni pusztán elõdei bonyolultabb/egyszerûbb magatartásmintáját utánozza gépiesen, ami nevezhetõ automatizmusnak is. Hol a határ? Korábban említettem, sztem minden élõlénynek van a maga idegi szervezõdésének bonyolultságához mért, "komfortérzeten" alapuló "éntudata" ha mégoly halvány is. Erre utalnak az olyan állattól szokatlan "újat alkotó" cselekedetek melyek nehezen magyarázhatók átörökítéssel. Felvetõdik, rendben, az ilyesmi pusztán az átörökítés reflexszerû automatikus ismételgetése - de a sor elején álló lény vélhetõen "magától jött rá" arra amit átörökített utódaira. Persze bizonyára véletlen (akár a villámcsapás okozta tûz felhasználása) de egy "tehetséges állat" felismerte és megtanulta a folyamatot, majd írásbeliség hiányában génjeiben õrizte meg és adta tovább. DE az ilyen véletlen miben különbözik pld. az emberi kísérletezéstõl? Azért emberi mert az megtervezett és bonyolultabb szinten zajlik? A kiemelt védelem alá helyezett delfinekrõl azt rebesgetik intelligenciájuk megközelíti az emberekét, de sok helyen megeszik. Nézzük le az egyszerû élõlényt, irtsuk/tapossuk el mert primitív, nincs fennkölt emberi tudata? De ez tabu, mert évezredes hagyományokat/beidegzõdéseket borogat és könnyen elvezet az emberi párhuzamhoz... A szellemileg/testileg erõsebb lénynek joga van a gyengébb adottságú lények felett korlátlanul uralkodnia? Ez csak a dzsungel törvénye, halált szenvedést és pusztulást hoz, értelmes emberhez méltatlan Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten, talán elõbb-utóbb felnõ hozzá az embernek nevezett csúcsragadozó Bocs a "kávé+pipa" filóért

Ez miért volt off??? :-)
Tegyél már tavaszi kabátos képet az avatarodba :-)))

Szép Én is elég régóta dédelgetem magamban, egyszer csak elkövetek ilyesmi felvételt

Link
Virágnyílós timelapse

A védett növényeket nemcsak leszedni tilos, hanem átültetni is, így a kertben nem szabadna lenni. Persze, a hóvirágok nagy része is a védetté nyilvánítás elõtt került be, illetve vannak neki is botanikai hibrid változatai, amelyeket lehet venni kertészetben (anyósnál ilyen van, jóval nagyobb virágú, mint a "vad"). Téltemetõbõl is van ilyen ma már, de sztem még nem jellemzõ a vásároltak terjedése.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.

Védett növény nem lehet kertben? Hóvirágos udvar még több van, de azok már akkor ott voltak, mikor még nem volt védett. Jaurinum azt mondta (írta), hogy a Téltemetõ kerti dísznövény, de szabadban is elõfordul.

Le is rajzolják a friss hajtásokat minden évben.

Kõszegen vagy 270 éve jegyzik a szõlõ Szent György napi állapotát a Szõlõ jövésének könyvébe - más növényekkel ne lehetne? Annak, aki kinn él a földön, annak nem jelent plusz terhet feljegyezni ilyesmit, ahogy tették is ezt eleink.

A kérdés komoly volt, csak siettem, és nem tudtam kellõen jól megfogalmazni.
Szóval, adott növényfajok virágzási idõpontját hogyan határozzák meg pl.?
Minden tavasszal valaki bejárja az országot és megvizsgálja?
Vagy megkérdezik a helyi illetékeseket?
Megint sietek, csak lehet, legközelebb jövõ héten leszek net elõtt, így gyorsan összecsapom.

Az igaz, amit írsz, de egy falusi kertben lévõ ültetett növény, vagy egy gyümölcsfa azért lehet mérvadó.
Persze külön kell venni a talajból, vagy idõjárásból fakadó elõnyöket és hátrányokat, vagy legalábbis ezek milyenségébõl adódó eltéréseket helyén kell kezelni.

Helyesbíteném, nem csíz, hanem zöldike (közeli rokon). A képrõl továbbra sem azonosítható, bármennyire is mindent megtettél :-(

Elég furi, hogy kertben láttad, elvileg ugye nem szabadna ott lakniuk, lévén erõsen védettek. Viszont nagyon szépek!

Szinte fáj ez a hihetetlen de nagyon is jellemzõ gyakori, unalomig ismétlõdõ probléma Link
Bocs az OFF-ért

Madárfészek 3 fiókával Link
(A The IT Crowd sorozatból, bocs-bocs-bocs. Pár éve láttam, most épp újranézem és jókat derülök, azt ne mondjam röhögök Asszem sokaknak ismerõs a szöveg akár baráti akár munkaköri szinten: "Újraindította a gépet és nem indul újra? Nem lazult ki a csatlakozó? Bedugta és mûködik? Szívesen!"

Több udvarban is láttam ezeket a Téltemetõ virágokat itt Sárbogárdon. Jaurinumot kérdeztem meg, mi a neve, mifelénk nem láttam (Oroszlány) Link Elnézést a minõségért!

A kérdést gondolom komolynak szántad, de én mégsem tudom annak venni.
A "tavaszodás" teljesen relatív fogalom, az átlagemberben fõként az õt ért vizuális élmények és nagy idõjárási események hatására alakul ki az érzete. Definíciószerûen meghatározni az idõpontját nem lehet.
Erõsen élõhelyfüggõ a "tavaszodás": a természetet elõbb látjuk "ébredni" pl. egy zalai lomberdõben, melynek alját a fák kilombosodása elõtt tömegével borítják el a geofitonok, markáns tavasz-érzetet keltve. Máshol, pl. egy kultúrsivatagban vagy ártereken, száraz gyepes vidékeken ilyenkor még nyomát sem látni az "életnek", a zöldellõ gyepnek, virágoknak, a nép nem látja a kitavaszodás jeleit, esetleg el is könyveli, hogy "nálunk késõbb tavaszodik". Holott csak más táji és vegetációs környezetben él, mint az ugyanazon éghajlati adottságokban élõ honfitárs.

Még egy fraktálokkal és a káosszal kapcsolatos gondolatsor -
Lorentz 1964-ben (Feigenbaum nemlineáris egyenletei nyomán) vizsgálta, létezik-e éghajlat illetve az idõjárás sosem tart valamilyen átlaghoz? A parabola egyenletét vizsgálta, az eredményt grafikusan ábrázolta. A kimenet egy számsor, mely két érték között ingadozott, majd káoszba fordult. A fluktuációknak kellene, hogy átlaguk legyen de az egyenletek nem lineárisak. Maga az átlag is instabil módon ingadozik, elég a paraméter parányi változása, a földi éghajlat sosem igazodik valamilyen hosszútávú átlagos viselkedéshez. Jelentkezhet olyan állapot is, mely hosszú idõn át átlagos, majd minden látható ok nélkül áttér egy másfajta viselkedésre. Lorenz is eljutott az egyenlettel az iterációkon keresztül a káoszhoz.
DE: de bármilyen rendezetlenség néhány közös alapelv révén mintázatokba szorítható Bocs a filóért KV+pipa idõ van

Valamiféle "zenei fraktálok" ismerhetõk fel a madárénekben, melyek bár nem nem teljesen azonosan, de ismétlik önmagukat. Elvégre a világ minden jelenségében ott lappanganak a fraktálok, még az idõjárásban, a felhõképzõdésben akár hókristályok kialakulásában is

Köszönöm Noli
Kis reggeli filó - a madárka, általában az énekes-madarak füttysorozatának további "résztrillákra" bontató (majd ismét tovább bontható) egyedi füttyei hallatán a Mandelbrot-halmaz ismétlõdõ ábrái jutnak eszembe

Hang alapján talán csíz

Link

Megjött az elsõ gólya, Tüskevárra, most beszél Vasuta Gábor a rádióban. :-))))

Bocs még mindig madárhang Játszogatok vele, nekem tetszik, remélem nem untatom a fórumot. A csatolásban egyetlen összeolvadó rövid trillát húztam szét idõben a hangmagasságot megtartva. Madáréneknél nem meglepõ hogy az emberi fülben összeolvadó trilla idõben széthúzva további, szünetekkel elkülönített "résztrillák halmazára" bomlik. Akinek érzékeny a füle vigyázzon - legalábbis az én fülemnek - hihetetlen éles majdnem metszõ szinte fémesen csengõ "üveghangot" hallani Link Megismétlem, az alapfelvételen ez a másodpercnyi részlet emberi fül számára hallható szünetek nélküli, egyetlen trillába olvad össze. Fantasztikus torkuk és hangképzésük van a madaraknak

Még egy utsó mentegetõdzés a madárhoz, bocsi. Az automata fókusz a lombok elõterére fókuszált, manuális fókuszáláshoz pedig már kevés volt a látómezõ fényessége (ISO400-nál is) ezért lett homályos a madár körvonala
Ui: persze elfeledkeztem egy trükkrõl: ha átváltok vaku üzemmódba akkor a kijelzõ a koromsötét képet is felerõsíti kivilágosítja (persze csak egy határig, ami jól használható még, de aztán a kijelzõn is szaporodnak a vörös/fekete hõzajpöttyök, nemcsak a képen)

Eltérõ látószögû (ágakon lemérhetõ) képekrõl kivágott madársziluett (környezete a korábbi hsz-kép)

Sajnos sötétedett, különféle ISO-fényerõ-expo próbálkozásokkal se sikerült, nem is javítható egyik sem Ahonnan jött a hang, õ volt az egyszem látható madár a lombok sûrûjében.

A hangból csak kiderül :-)

De gyönyörû!!!!!!!!!

Ma mondta zirci kolléganõm, hogy nála is nyílik a kertben a hóvirág.

Krókuszok egyszerû falusi házak kertjeiben Link Link Link Link
Tõzikék Tormaföldén Link Link Link Link Link Link

Pedig ugyanarról a madárról készültek a képek, csak sajnos kevés volt már a fény Megpróbálom értelmezhetõbbre felerõsíteni a képeket.

A képen nekem 3 eltérõ madár látszik.. Hangot majd otthon hallgatok.

Jaaaaaj Áki :-)))))))))))

Tegnap ez a kis tollas ült a fán, nézte a lenyugvó napot és feltûnõen erõsen csivitelt

Hangja nyers felvételen: Link (3,5 Mb fölött)
Széllökést_kutyaköröm-kopogást és ezek miatti fojtott káromkodást kiszûrve: Link

Biza jó is volt az a kis kirándulás.

A letaposott havak nagyon lassan engednek, a környék focipályái közül is van olyan, ami inkább életveszélyes(pedig már 10 napja hogy minden nap bõven pozitív, 5-10 fokos hõmérsékletek vannak) , meg a városokban lévõ óriási jeges hókupacok szerintem még néhány hét múlva, bõven benn a márciusban, vagy akár még áprilisban is meglesznek még.

Jaurinum!
35-40-50 évvel ezelõtt még sehol sem voltam, így nem is sóhajtoztam, mégis azokban az években is, meg elõtte is rendszerint innen lehetett prezentálni az elsõ ébredõ geofitonokat.
Bár lehet hogy akkor meg más sóhajtozhatott
Tényleg, ha már itten vagy!
Hogyan állapították meg azt a szakemberek, hogy melyik országrészben mikor tavaszodik, mikor nyílnak a virágok?

Érkeznek a varjak a költõhelyükre, ami a házsorunk elõtti parkos rész.
Ültek sokan és károgtak, közben a farktollukat emelgették és nyitogatták. Majd jött még egy csapat, ekkor elkezdtek mégjobban sajnálkozni ( kár-kár ), majd arcpirító jelenetek következtek. Ezután rohantam a kameráért, de már csak egy két fészkét gallyazó egyed üldögél. ( Ez biztos olyan dolog, mint mikor az emberek rágyújtanak utána )
Még majd figyelek.

Itt a Balatonnál még az ujjadat is elfogadják, ha nem vagy elég gyors etetéskor. :-) Klassz képek, de a repülõs változatuk még jobb!

Több bütykös hattyút fotóztam ma du. a Tiszán, nagyon éhesek voltak. Kézbõl is elfogadták a kukoricát. Pár hete vannak itt.
Link

3 éve februárban:
0207 anyós kertje

0210 Látóhegy

0216 Színházkert

Na hasonlítsuk az idei februárt a 3 évvel ezelõttihez...

Ma elolvadt a hó az erkélyen a virágládámban, így már látni a felfelé törekvõ hagymásaimat. :-)

A sok sóhajtás párás melege beindítja a fõhajtást, így könnyû prezentálni az elsõ ébredõ geofitonokat.

Kereken 3 éve 30 virágzó fajt számláltam össze a Mecseken: Link
Ettõl most valamennyire el lehetünk maradva, Sopronban konkrétan még egy árva növényt sem láttam nyílni, csak a botanikuskerti hunyorok zöldes leple néz búsan le a föld felé.

Ott egy sárga kénvirággomba-csoport "zuttyan" össze éppen, a tintáknak kúpos-hengeres kalapjuk van, mire valamennyire kiterülnének, feketén "elcsöpögnek".

Nagyszerû! Köszönjük!

A Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója nagy fákat gyûjt, a hazai öreg fák helyét azonosítja, és tartja nyilván.
A www.dendromania.hu internetes oldal napi ezer fölötti látogatót számlál.

Tegnapi kapáslövés kocsiból: Link

Gyönyörûek a virágaid!!! Ejj, de jó is volt, amikor Nálad jártunk s megmutattad a tõzikést!

Kíváncsi leszek, nálam mikorra olvad el a hó, lenn a focipályán, ahol a kutyák letaposták, egy merõ jégtömbbé állt össze az egész, menni alig lehet rajta, s még a délelõtti napsütésben se nagyon olvadt...Jó 10 centi vastag átfagyott hóréteg van. Ahol olvadt, ott akkora a sár, hogy épeszû ember nem megy bele, mert a gyalogost is traktorral kell kihúzni belõle. Mi lehet ott, ahol talaj is van, nem csak 5 centi a dolomit tetején?

Ma délutáni bringatúra a Nagyerdõn.
Fák között - Link Link
Ágak felhõfoszlányokkal - Link
Elõtérben faóvoda - Link
Erdei úton - Link
Válaszút hómaradvánnyal - Link
Pocsolya tükörkép - Link közelebbrõl - Link
Mohás tönk - Link
Fakitermelés - Link

Sóhaj!
Valódi élõhelyén is nyílik a hóvirág Link Link Link
A tõzike is kikukucskált Link
És a többi Link Link
Még szerencse, hogy itt késõn tavaszodik Link

Már a leírásodból is sejthetõ volt, tengelicek. :-)

A ma délelõtti madárcsapat, kiemeltem néhány szárnycsapási fázist

Két szárnycsapás között behúzott szárnyakkal csupán testük felhajtóerejével siklanak akár a síugrók sáncugráskor. A lecsapás gyors, 1/2000s expoval készült a kép, így is elmosódott néhol a szárnykontúr
Nagyobb kép a teljes csapattal: Link JPG-be konvertált felére kicsinyített kép, így is több mint 2 Mb!

Télimádó vagyok, de mit mondjak igencsak kellemes, hogy felénk is beköszöntöttek az elsõ igazi tavaszi hangulatú napok. Ébredezik a természet,ezt egyenlõre a madárvilág "zsibongásából", és a tavaszias illatú levegõbõl érezni.