Bioszféra
Csírázó magvak.
Hmmm, akkor gombák? Még bébi-csigára gondolok, bár, inkább az elõbbire hasonlít.
Hmmm, akkor gombák? Még bébi-csigára gondolok, bár, inkább az elõbbire hasonlít.
A tavalyi bársonyka töveket mind kint hagytam egész télen, amibõl rengeteg mag kiesett a talajra és ezek rendre kikeltek. Tetemes mennyiségû bársonya palántám van. Azért örülök, hogy a vetéssel nem kell törõdni csak a szétültetéssel.
Link Nálatok is kekelnek maguktól? De ugyanezt csinálja a csodatölcsér meg a krumpli is. Nem fagynak el a talajban, így amik ott voltak jóval hamarabb kelnek, mintha tavasszal vetném. Ennyi erõvel a burgonyát már a tél elõtt el lehetne ültetni nem?
De, elég termetes faj, 50-60cm-ig megnõ. Egy példány több hajtása látszik a képen.
Szárazgyepi kutyatejek közül majdnem mindegyiknek vörösödnek a levelei késõ nyáron, õsszel. A leggyakoribb a farkaskutyatej. Ha mutatnál képet róla, talán elõrébb jutnánk.
Szárazgyepi kutyatejek közül majdnem mindegyiknek vörösödnek a levelei késõ nyáron, õsszel. A leggyakoribb a farkaskutyatej. Ha mutatnál képet róla, talán elõrébb jutnánk.
A fényképen jó nagynak tûnik ez a kutyatejféle. A valóságban ugye nem olyan nagy? A fényképen több kutyatej látszik vagy egy növény ágai?
Végezetül: Nálunk, a "Zemplén" száraz gyepjeiben gyakori egy szép vöröses színû kutyatej. Az melyik fajta lehet?
Végezetül: Nálunk, a "Zemplén" száraz gyepjeiben gyakori egy szép vöröses színû kutyatej. Az melyik fajta lehet?
Meg a fotósé, aki a látásmódját is közvetíti felénk a témái válogatásakor.
4. Színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma), talán az egyik leglátványosabb kutyatejféle.
Tippeim:
1. Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
2-3.: Apró nõszirom 2 változata (Iris pumila)
4.: Kutyatejféle (másnéven fûtejféle, Euphorbia), de nem tudom, milyen.
1. Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
2-3.: Apró nõszirom 2 változata (Iris pumila)
4.: Kutyatejféle (másnéven fûtejféle, Euphorbia), de nem tudom, milyen.
Azok a sárgák nem valami lárvák?
Vagy pedig az egész valami gombaféle lehet, szerintem.
Vagy pedig az egész valami gombaféle lehet, szerintem.
Erdei nadálytõ = gumós nadálytõ = Symphytum tuberosum subsp. angustifolium. Elnézést, én csak a ritkább, de könyvekben szintén elõforduló nevén ismertem már régóta. Egyszer meghatároztuk, azóta ebben a hiszemben élek. Elég gyakori mifelénk.
Ja persze, nem figyeltem, elnézést, oda kicsinyítve kell linkelni az 512-es limit miatt, aztán itt meg meg sem néztem. De a képtárban is fent van.
Látom, közben Jaurinum megválaszolta. Kõrisbogarat még sose láttam...
Nem, ez talán kék korongcincér, de még utána kell nézzek, ám arra hajaz. Bár az mintha kövérebb fazon volna. Elég sokféle cincér van, ha megvan, jelzem.
A hernyócska meg nappali pávaszem ifjú gyermeke, jó korai a lelkem.
A hernyócska meg nappali pávaszem ifjú gyermeke, jó korai a lelkem.
Élõhelyi útmutatóba újonnan felveendõ.
Miért ilyen kicsiben linkeled? Így nagyjából élvezhetetlen, de ha az indexes képre rákattintasz, és kimásolod a címét, a nagy kép jelenik meg: Link
Ízletest idén még nem, de egyetlen egy darab Morchella steppicola-t tegnap találtam, löszös dombvidéki gyepben. Ott maradt, mert már szegény igencsak a végét járta.
Miért ilyen kicsiben linkeled? Így nagyjából élvezhetetlen, de ha az indexes képre rákattintasz, és kimásolod a címét, a nagy kép jelenik meg: Link
Ízletest idén még nem, de egyetlen egy darab Morchella steppicola-t tegnap találtam, löszös dombvidéki gyepben. Ott maradt, mert már szegény igencsak a végét járta.
Az orvosi füstike nem az illír bükkösök aljnövényzetének tagja. Laza, könnyen átmelegedõ talajokon (pl. szõlõkben, árokpartokon, útrézsûkön, temetõkben) áprilistól nyárig virágzó gyomnövény. Gyakorisága tájegységenként változó, a dunántúli löszös dombvidékeken általában elterjedt, de elõfordul másutt is.
Olyan, hogy "erdei" nadálytõ, nincsen, viszont ahogy Noli is leírta, gumós nadálytõ létezik, ezt fotózta Floo. Ez a növény egy domb- és hegyvidéki, gyakori lomberdei faj, ezekben a hetekben virágzik.
Olyan, hogy "erdei" nadálytõ, nincsen, viszont ahogy Noli is leírta, gumós nadálytõ létezik, ezt fotózta Floo. Ez a növény egy domb- és hegyvidéki, gyakori lomberdei faj, ezekben a hetekben virágzik.
Ez nagyon tetszik! Véletlenül Fickóról mintáztad? Szakasztott úgy néz ki, talán egy kicsit kevésbé mozgékony.
Nem, a cincéreknek még hosszabb csápjuk van, a hõscincér fekete szárnyfedõjû. A képen egy kõrisbogár van, ezidõtájt orgonán, fagyalon lehet látni.
Én is arra gondoltam, igazából nem értek hozzá, de lehet hõscincér?
Köszi! Igen. Ebbõl a témából írom a szakdogámat, ahhoz csinálgatom.
Azok a nagyon moníliaérzékeny kajszik ugye nem oltottak?
Egyébként a mi kis kajszink még mindig javában virít, úgyhogy nem vagy alig érte fagykár
Egyébként a mi kis kajszink még mindig javában virít, úgyhogy nem vagy alig érte fagykár
Ez nagyon jó!
Láttam, van még egy pár alkotás a galériában. Azokat is Te csináltad?
Láttam, van még egy pár alkotás a galériában. Azokat is Te csináltad?
Na ez a bajom nekem is a kesztyûvel.
Engem zavar ha száraz a bõröm, kellemetlenül húzódik, fáj, ég.
Engem zavar ha száraz a bõröm, kellemetlenül húzódik, fáj, ég.
Nekem, ha sebes, akkor betekerem a sebet egy zacskóval, a többit meg használom. Nem tudok fogni kesztyûben egyáltalán. Télen se hordok. Nejlonharisnyát általános iskolás korom óta nem voltam hajlandó felvenni, úgyhogy nem baj, ha száraz a kezem. Amúgy is nagy kezem van, rövid ujjakkal, nagy tenyérrel, mit kínozzam azzal, hogy nem arra használom, amire való. :-) Télen, ha nagyon kirepedezik a bõre, körömvirágos krémmel bekenem, másnapra összeáll rendesen. Évmilliókon át nem kényeztette semmi nõ a kezét, mégse halt ki az emberiség. :-)
Én párszor volt hogy gumikesztyûben mosogattam, mert annyira száraz volt a kezem, meg friss seb is volt rajta, hogy hiába kentem bármivel.. Nem vagyok egy kényes fajta, de néha muszáj.
Mondjuk én se értettem soha, hogy egyes nõlények hogy tudnak kesztyûben mosogatni, jajnehogykiszáradjonakezük... Én maximum 5 tonnás kõedényeket mernék kesztyûben megfogni, nem tányért meg poharat... :-)
Az nem számít, szoktam nagy munkáskesztyûket hordani, ha olyat csinálok. Bár sose szerettem igazán kesztyûvel dolgozni, mert nem annyira érzem benne a kezemet, meg a fogást se.
OBI-ban lehet kapni 200-300 Ft-ért olyan munkáskesztyût, aminek a tenyér oldala hasított bõr, ebbe tuti nem akad bele úgy, mint egy kötött kesztyûbe. Nem egy nõies viselet, de ilyesmihez elengedhetetlen.
Hát nem igazán.
Azaz lett volna, de ahhoz jobban ragadt volna, mint a kezemhez.. Úgyhogy 2 napig "bolyhos" volt a bõröm utána. De kenegettem, helyrejött. Szúrni annyira nem szúr már, hiszen tavalyi termés, megpuhult. Csak a horgok..
De nem is mindig a kezemmel szedtem, hanem a gombócot fogtam, ahhoz ragasztottam az újabb terméseket, így gyarapodott.
De nem is mindig a kezemmel szedtem, hanem a gombócot fogtam, ahhoz ragasztottam az újabb terméseket, így gyarapodott.
Háziméhet én se sokat láttam még, de vadméhfajok, fõként a kis termetû Andrena méhek tömegével járnak, posz is van bõven.
Egy viszont biztos, alapvetõen SOKKAL kevesebb a rovar, mint szokott ilyenkor lenni. Lepkét szinte még nem is láttam idén... (errõl nem a tél tehet, hanem a "növényvédelem" meg az elmúlt hetek rendkívül csapadékos idõjárása).
Egy viszont biztos, alapvetõen SOKKAL kevesebb a rovar, mint szokott ilyenkor lenni. Lepkét szinte még nem is láttam idén... (errõl nem a tél tehet, hanem a "növényvédelem" meg az elmúlt hetek rendkívül csapadékos idõjárása).
A sarlósok jóformán csak városban vannak meg, ott találnak maguknak a sziklafalakhoz hasonló épületpárkányokat, ahol költhetnek. Vidéken maximum átrepülni szoktak. Nálunk Veszprémben viszonylag sokan szoktak lenni, imádom õket hallgatni nyár közepén, ahogy 20-30 fõs kötelékben köröznek vijjogva!