Meteorológiai esélylatolgatások
Ahogy elnézem, egyelőre a modellek közép- és hosszútávon sem körvonalaznak különösebb változást időjárásunkban, ami - bár nem zárja ki a változás lehetőségét - eléggé elszomorító. Azért a makrováltásokat bőven meg szokta előzni egy kis "játék", felfedezgetés a modelleken, most egyelőre ennek semmi nyoma. Izland és a Brit-szk. között marad a markáns ciklontevékenység: Link ami igencsak lecsökkenti a "játszóterünket". A magyar fáklya ugyan alacsonyan fut, -2 és -3 közötti T850-eket produkálva, Link de ez legtöbbször ilyen rémes felállásokhoz kötődik: Link
Így aztán folyamatosan hullámzik be hozzánk az óceáni enyheség, csak azért fagy 850-en, mert ennyire délre szorult a fagy határa januárban... Szoktam nézetegni a nyomás- és T850-es térképeket animálva az északi féltekére Link tanulságos tud lenni, most is megfigyelhető, ahogy az Északi-sark egyszerűen átköldözik Kanada szigetvilága fölé.
A szibériai anticiklon meg tovább gyengül, ahelyett, hogy erősödne: Link (ugyanakkor az igaz, hogy ezzel a modellek mindig lekicsinylően bánnak és néha meglepik a modelleket). 300 óra, tudom, de nincs AC: Link míg 180 óránál még találni: Link
De hát a déli sarkon is 0 fok fölé emelkedik a T850, ez egy ilyen szezon: Link
Próbáltam keresni pár kapaszkodót: Nuuk (fagyasztó), AO NAO (sehol), fáklyák Kelet-Szibériában (ciklon)... Nem találtam. Vagyis de, egyvalamit:
A zonalitás, sok csapadék és eléggé délre szoruló T850 határ: Link a francia Alpokban igen méretes (méteres) havazásokat fog okozni 1500m felett. A meridionális, anticiklonos idő sokkal veszélyesebb az ottani hóviszonyokra, ld. tavaly, ami ott katasztrofálisan indult (vagy az 2 éve lett volna?). Ez pedig nekünk jó, mert jó hóalapot képez a január végi síelésünkre Aki pedig igazi havat akar látni, úgyis oda kell menni, mert nálunk soha nem fog 50-70 cm hó esni egy éjjel alatt, olyan intenzitással és megmaradással. Meg NAGYON kellemes érzés hagyni, hogy kint essen, és nem kell minden pelyhét levadászni. Úgyis nyomni fogja még reggel is 
Igazából valóban eléggé trutymó egy szezonunk van 2-3 éve, de az elmúlt évek tele voltak meridionális irányítással, anticiklonkkal, lehetőségekkel, csak béna vígjátékot megszégyenítő módon mindent kihagytunk. Idén még a lehetőségeket se kapjuk meg...
Végül persze az örök reménysugár azért most sem halványult el: 300 óránál és afelett szinte az egész Föld előrejelzett időjárása is képes teljesen megváltozni két GFS futás között, szóval bármikor, bárhol felbukkanhat a változás jele 240 óránál, érdemes figyelni a jeleket...
Így aztán folyamatosan hullámzik be hozzánk az óceáni enyheség, csak azért fagy 850-en, mert ennyire délre szorult a fagy határa januárban... Szoktam nézetegni a nyomás- és T850-es térképeket animálva az északi féltekére Link tanulságos tud lenni, most is megfigyelhető, ahogy az Északi-sark egyszerűen átköldözik Kanada szigetvilága fölé.
A szibériai anticiklon meg tovább gyengül, ahelyett, hogy erősödne: Link (ugyanakkor az igaz, hogy ezzel a modellek mindig lekicsinylően bánnak és néha meglepik a modelleket). 300 óra, tudom, de nincs AC: Link míg 180 óránál még találni: Link
De hát a déli sarkon is 0 fok fölé emelkedik a T850, ez egy ilyen szezon: Link
Próbáltam keresni pár kapaszkodót: Nuuk (fagyasztó), AO NAO (sehol), fáklyák Kelet-Szibériában (ciklon)... Nem találtam. Vagyis de, egyvalamit:
A zonalitás, sok csapadék és eléggé délre szoruló T850 határ: Link a francia Alpokban igen méretes (méteres) havazásokat fog okozni 1500m felett. A meridionális, anticiklonos idő sokkal veszélyesebb az ottani hóviszonyokra, ld. tavaly, ami ott katasztrofálisan indult (vagy az 2 éve lett volna?). Ez pedig nekünk jó, mert jó hóalapot képez a január végi síelésünkre
Aki pedig igazi havat akar látni, úgyis oda kell menni, mert nálunk soha nem fog 50-70 cm hó esni egy éjjel alatt, olyan intenzitással és megmaradással. Meg NAGYON kellemes érzés hagyni, hogy kint essen, és nem kell minden pelyhét levadászni. Úgyis nyomni fogja még reggel is Igazából valóban eléggé trutymó egy szezonunk van 2-3 éve, de az elmúlt évek tele voltak meridionális irányítással, anticiklonkkal, lehetőségekkel, csak béna vígjátékot megszégyenítő módon mindent kihagytunk. Idén még a lehetőségeket se kapjuk meg...
Végül persze az örök reménysugár azért most sem halványult el: 300 óránál és afelett szinte az egész Föld előrejelzett időjárása is képes teljesen megváltozni két GFS futás között, szóval bármikor, bárhol felbukkanhat a változás jele 240 óránál, érdemes figyelni a jeleket...
"...vajon a légnyomás, a bárikus képződmények határozzák meg a légtömegek mozgását -vagy épp fordítva, a különböző hőmérsékletű légtömegek, azok mozgása rajzolja meg a bárikus musztert? Már akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy valószínűleg is-is.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. "
Akkor a légnyomás.Vagyis nincs miről beszélni, ha az első lehetőség.
S a továbbiakban sem, elnézve a jelenlegi jövőképet hazánkban.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. "
Akkor a légnyomás.
Vagyis nincs miről beszélni, ha az első lehetőség.S a továbbiakban sem, elnézve a jelenlegi jövőképet hazánkban.
Nehéz objektíven nyúlnom a témához, hiszen én az igazi havas, hideg téli időt szeretem. Mégis, ezen a fórumon az igazat, és csakis az igazat...meg kell próbálni higgadtnak, tárgyilagosnak lenni.
Ennek előre bocsájtásával megmondom, hogy nekem első gondolatom az: hogy megszűnjön a jelenlegi, nyugati, délnyugati áramlásos verkli, sőt helyét zimankót hozó északkeleti, északi légmozgás váltsa fel (méghozzá tartósan), ahhoz drasztikus átalakulásnak, igazi makrováltásnak kellene bekövetkeznie a légkörzésben. Természetesen ez megtörténhet, az elvi esély megvan rá, sőt, még idő is bőven van rá (a hidegfelhalmozódások nagyon sokáig fütyülnek a naptárra, nagy tél még február végén, március legelején is lehet) Viszont abból kell kiindulnunk, ami van: az Európa térségébe folyamatosan enyhe levegőt szállító atlanti ciklonok létezése realitás, a makrováltás ellenben egyelőre csak feltevés.
Nézzük ezek után azt a pár halvány biztató momentumot, ami számításba vehető. Ezek egy része általános légkörfizikai szabályszerűség. Tél második felére rendszerint lassul a féltekei nyugati drift, mert északon már nem lesz sokkal hidegebb, viszont dél is lehűl: csökken a hőkontraszt. A hidegmagok emellett erősek, ez így együtt a hidegleszakadások felé billenti a mérleg nyelvét. Az olyan telek többségében is, melyek "lyukas" télközepet hoznak, megfigyelhető egy legalább mérsékelt lehűlés január második, ill. február első felében. Kérdés persze, hogy a tizenfokok után az éjszakai gyenge mínuszok, nappali gyenge pluszok mennyire hozzák lázba a télfan-t. Igaz, a vastag hótakaró, párosodva a Kárpát-medence jégverem effektusával, erős szállított hideg híján is komoly telet varázsolhat nekünk. De ilyen kimenetelhez már nem kevés szerencse is kell.
Ami még jól jöhet a későbbiekben, az a következő:
Link
Arra az irdatlan ciklonzónára gondolok, amely Délnyugat-Európától praktikusan Nyugat-Szibériáig húzódik. Ez jelenleg "szívás" nekünk, mert a hatalmas kiterjedésű alacsony nyomású rendszer déli oldala enyhe délnyugati, nyugati áramlásokkal lát el minket. De ne felejtsük, hogy míg az enyhe, nedves óceáni levegő hozzánk kora tavaszt hoz, addig ez tőlünk keletre, északkeletre havazást, méghozzá sok havat jelent.
Ha lassul majd a nyugati drift, és a ciklonok kevésbé érik el Kelet-Európát, itt könnyen kialakulhat hideg AC, hidegdóm a hómezők felett.
Az is jó jel, hogy a sarkvidék térségében, és kiemelten Grönlandon elég magas a légnyomás. Ez AO negatív állapotra való hajlamot jelent, ami a téli idő alapkelléke. Lehet ugyan, hogy középtávon kicsit gyengül majd az arktikus magas nyomás, de szerintem a tél második felében ez vissza fog térni, esetleg még kifejezettebb formában.
Hát, nagyjából ennyi az, amivel vigasztalni lehet azon embertársainkat, akik télen telet szeretnének. A következő kb. 10 napban rendkívül kevés az esély arra, hogy a valóban bebetonozódásra hajlamos, stabil makroképben lényeges változás történjen. Január közepe felé haladva esetleg már nyílik valami lehetőség, de most még ez is csak találgatás. Sajnos simán lehet, hogy különböző szerencsétlen felállásokkal megy ki az egész tél, és "feliratkozik" 1982/83, 1987/88, 1988/89, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007, 2013/14 és társai mellé. De, ahogy mondtam, a teljes váltás lehetősége is fennáll egyelőre.
Ennek előre bocsájtásával megmondom, hogy nekem első gondolatom az: hogy megszűnjön a jelenlegi, nyugati, délnyugati áramlásos verkli, sőt helyét zimankót hozó északkeleti, északi légmozgás váltsa fel (méghozzá tartósan), ahhoz drasztikus átalakulásnak, igazi makrováltásnak kellene bekövetkeznie a légkörzésben. Természetesen ez megtörténhet, az elvi esély megvan rá, sőt, még idő is bőven van rá (a hidegfelhalmozódások nagyon sokáig fütyülnek a naptárra, nagy tél még február végén, március legelején is lehet) Viszont abból kell kiindulnunk, ami van: az Európa térségébe folyamatosan enyhe levegőt szállító atlanti ciklonok létezése realitás, a makrováltás ellenben egyelőre csak feltevés.
Nézzük ezek után azt a pár halvány biztató momentumot, ami számításba vehető. Ezek egy része általános légkörfizikai szabályszerűség. Tél második felére rendszerint lassul a féltekei nyugati drift, mert északon már nem lesz sokkal hidegebb, viszont dél is lehűl: csökken a hőkontraszt. A hidegmagok emellett erősek, ez így együtt a hidegleszakadások felé billenti a mérleg nyelvét. Az olyan telek többségében is, melyek "lyukas" télközepet hoznak, megfigyelhető egy legalább mérsékelt lehűlés január második, ill. február első felében. Kérdés persze, hogy a tizenfokok után az éjszakai gyenge mínuszok, nappali gyenge pluszok mennyire hozzák lázba a télfan-t. Igaz, a vastag hótakaró, párosodva a Kárpát-medence jégverem effektusával, erős szállított hideg híján is komoly telet varázsolhat nekünk. De ilyen kimenetelhez már nem kevés szerencse is kell.
Ami még jól jöhet a későbbiekben, az a következő:
Link
Arra az irdatlan ciklonzónára gondolok, amely Délnyugat-Európától praktikusan Nyugat-Szibériáig húzódik. Ez jelenleg "szívás" nekünk, mert a hatalmas kiterjedésű alacsony nyomású rendszer déli oldala enyhe délnyugati, nyugati áramlásokkal lát el minket. De ne felejtsük, hogy míg az enyhe, nedves óceáni levegő hozzánk kora tavaszt hoz, addig ez tőlünk keletre, északkeletre havazást, méghozzá sok havat jelent.
Ha lassul majd a nyugati drift, és a ciklonok kevésbé érik el Kelet-Európát, itt könnyen kialakulhat hideg AC, hidegdóm a hómezők felett.
Az is jó jel, hogy a sarkvidék térségében, és kiemelten Grönlandon elég magas a légnyomás. Ez AO negatív állapotra való hajlamot jelent, ami a téli idő alapkelléke. Lehet ugyan, hogy középtávon kicsit gyengül majd az arktikus magas nyomás, de szerintem a tél második felében ez vissza fog térni, esetleg még kifejezettebb formában.
Hát, nagyjából ennyi az, amivel vigasztalni lehet azon embertársainkat, akik télen telet szeretnének. A következő kb. 10 napban rendkívül kevés az esély arra, hogy a valóban bebetonozódásra hajlamos, stabil makroképben lényeges változás történjen. Január közepe felé haladva esetleg már nyílik valami lehetőség, de most még ez is csak találgatás. Sajnos simán lehet, hogy különböző szerencsétlen felállásokkal megy ki az egész tél, és "feliratkozik" 1982/83, 1987/88, 1988/89, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007, 2013/14 és társai mellé. De, ahogy mondtam, a teljes váltás lehetősége is fennáll egyelőre.
Lassan letelik a meteorológiai tel első harmada, így úgy döntöttem, hogy kísérletet teszek egy szezonális latolgatast: Ami a tél első felet illeti, egyelőre nincsenek jó híreim. A mostani időjárási alaphelyzet (verkli) önfenntartó ereje elég jelentősnek látszik, ezt bizonyítja az ECM anomália kitekintése is, amely január első felet is a jelentős pozitív T anomália jegyében látja. Ebben persze erős nowcasting komponens is van, azonban amíg nem alakul ki tipikus téli blokkoló AC vagy Skandinávia , vagy pedig a Brit-szigetek felett, addig maradhatnak ezek a gyenge bepróbálkozások, ismételt melegedések által megszakítva, majd talán a tél második felében jöhetnek érdemleges hidegebb, havas epizódok, esetleg egy fehér Husvettal megspékelve, ám ez már kimondottan csak tapasztalati vagy részben statisztikai megközelítés. A tél súlypontja egyre inkább az évszak második felére tolódik át, nem lenne meglepetés számomra, ha az az idei télen is így lenne.
Most kivételesen nem az alább olvasható hozzászólásodra válaszolok, hanem egy Met. társalgóbelire. De a téma ide vág. Idézlek:
"Nem a hideg tesz be neki(k a ciklonoknak).
Azért kezdenek délebbi pályára mozdulni a ciklonok, mert az AO negatív fázisba billen. Nem
azért mert a hideglégtömeggel nem tud mit kezdeni. Hanem a megnövekedett
(magasabb) légnyomás az, ami betesz neki; a ciklonoknak.
A légnyomás átrendeződés a kulcs. "
Itt egy alapkérdést vetettél fel, amin én már huszonéves koromban sokat agyaltam. A probléma: vajon a légnyomás, a bárikus képződmények határozzák meg a légtömegek mozgását -vagy épp fordítva, a különböző hőmérsékletű légtömegek, azok mozgása rajzolja meg a bárikus musztert? Már akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy valószínűleg is-is.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. A légtömegek mozgása döntően úgy történik, ahogy a Buys-Ballot széltörvény azt előírja. A bárikus mező, az izobár-térkép, plusz az általános nyugati drift eléggé könyörtelenül megszabja a közeljövőt és a lehetőségeket. A mai napig azzal kezdem a makroszinoptikai tájékozódást, hogy megnézem a tengerszintre átszámított izobár-térképet. Ez a körvonalakat már mindenképp megadja.
Viszont néha nem abba az irányba mennek a folyamatok, amit az aktuális bárikus muszter sugall, és itt lép be a képbe a második lehetőség. Nem túl gyakori és feltűnő ez. Jó, figyelmes szem kell az észrevételéhez. Illetve, egy kivétel van, mikor a jelenség ordítóan szembeötlővé válik: télen, mikor nagy mennyiségű, igen hideg levegő halmozódott fel a közelünkben. Ekkor mit se számítanak a máskor tragikusan rossznak számító előoldali/zonális légnyomás-elrendeződések. Pár nap alatt teljesen átformálódik a bárikus mező, és a hideg leszakad ránk.
Feltételezem, hogy ennek hátterében a hidegdepó környékének nagy hőgradiense, az ebből kifolyó masszív ciklogenezis áll. Szerintem nagyobb összefüggésbe is kiterjeszthetjük a dolgot: itt általános makrocirkulációs törvényszerűségről lehet szó. Arra gondolok, hogy a féltekei légmozgások, a jet meanderezése egységes szisztémát képez, ahol az összes hullám hat valamilyen mértékig a másikra. Emiatt lehet, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások sem tudnak leszakadni, alacsonyabb szélességek felé tért nyerni. A hemiszféra más részei is beleszólnak a konkrét hely, szegmens folyamataiba úgy, hogy ott nem tud leszakadni a hideg. Például túl erős nyugati drift miatt. Ezen a helyen a bárikus muszter uralkodik a légtömegek elmozdulásán, mint általában.
Egészen más az eset, ha egy hidegmag a féltekén túlnyomóvá, egyeduralkodóvá válik. Akkor annak a környezetében feltehetően olyan erejű ciklonképzés indul, ami fütyül a hemiszférikus légmozgásokra, és megcsinálja a maga "külön bejáratú" bárikus elrendeződését. Ez pedig a hideg és meleg légtömegek elmozdulásával térben tovább terjed, és végül a hemiszféra jó részén kibillenti egyensúlyukból a mozgásokat, "felfejti a féltekei muszterek szövetét" Épp ezért neveztem el az ilyen hidegmagot a félteke 'vezér hidegpontjának'.
Jó példa erre a közelmúlt néhány történése. Észak-Amerikában brutális méretűre növekedett egy hidegmag. Megelőzően Kelet-Szibériában volt a félteke aktuális hidegpontja, az amerikai hidegraktár gyenge volt. Nyugat-Eurázsia szegmensében egyáltalán nem is lehetett hidegdepót találni. Ennek ellenére itt sorozatos leszakadás, teknőképződés volt tapasztalható, amit valószínűleg a nyugati drift gyengesége ( általános féltekei hatás!) tett lehetővé. Majd Észak-Amerika középső sávja kapott 2, egymást követő hidegelöntést, ami kiterjedt havazásokkal járt. Utána igen nagy területen AC épült ott fel, és szinte pár nap alatt kialakult a giga hidegfelhalmozódás. Ez aztán tovaterjedően átalakította a félteke légkörzését. Az addig renyhe atlanti "ciklongyár" felpörgött. Európa térségében ennek hatására felgyorsult a nyugati drift, a teknősödési hajlam erősen csökkent/csökken, zonális hajlamnak adva át a helyét. A távol-keleti hideg légtömegek folyamatosan nyugat felé vándorolnak. Látható, hogy az egész félteke hőmérsékleti és bárikus képe átalakulóban van. Lehet, ennek részjelensége a sarkvidéken emelkedő légnyomás, ami ez esetben tényleg lehet hideg légtömegektől független, pusztán aerodinamikai eredetű.
"Nem a hideg tesz be neki(k a ciklonoknak).
Azért kezdenek délebbi pályára mozdulni a ciklonok, mert az AO negatív fázisba billen. Nem
azért mert a hideglégtömeggel nem tud mit kezdeni. Hanem a megnövekedett
(magasabb) légnyomás az, ami betesz neki; a ciklonoknak.
A légnyomás átrendeződés a kulcs. "
Itt egy alapkérdést vetettél fel, amin én már huszonéves koromban sokat agyaltam. A probléma: vajon a légnyomás, a bárikus képződmények határozzák meg a légtömegek mozgását -vagy épp fordítva, a különböző hőmérsékletű légtömegek, azok mozgása rajzolja meg a bárikus musztert? Már akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy valószínűleg is-is.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. A légtömegek mozgása döntően úgy történik, ahogy a Buys-Ballot széltörvény azt előírja. A bárikus mező, az izobár-térkép, plusz az általános nyugati drift eléggé könyörtelenül megszabja a közeljövőt és a lehetőségeket. A mai napig azzal kezdem a makroszinoptikai tájékozódást, hogy megnézem a tengerszintre átszámított izobár-térképet. Ez a körvonalakat már mindenképp megadja.
Viszont néha nem abba az irányba mennek a folyamatok, amit az aktuális bárikus muszter sugall, és itt lép be a képbe a második lehetőség. Nem túl gyakori és feltűnő ez. Jó, figyelmes szem kell az észrevételéhez. Illetve, egy kivétel van, mikor a jelenség ordítóan szembeötlővé válik: télen, mikor nagy mennyiségű, igen hideg levegő halmozódott fel a közelünkben. Ekkor mit se számítanak a máskor tragikusan rossznak számító előoldali/zonális légnyomás-elrendeződések. Pár nap alatt teljesen átformálódik a bárikus mező, és a hideg leszakad ránk.
Feltételezem, hogy ennek hátterében a hidegdepó környékének nagy hőgradiense, az ebből kifolyó masszív ciklogenezis áll. Szerintem nagyobb összefüggésbe is kiterjeszthetjük a dolgot: itt általános makrocirkulációs törvényszerűségről lehet szó. Arra gondolok, hogy a féltekei légmozgások, a jet meanderezése egységes szisztémát képez, ahol az összes hullám hat valamilyen mértékig a másikra. Emiatt lehet, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások sem tudnak leszakadni, alacsonyabb szélességek felé tért nyerni. A hemiszféra más részei is beleszólnak a konkrét hely, szegmens folyamataiba úgy, hogy ott nem tud leszakadni a hideg. Például túl erős nyugati drift miatt. Ezen a helyen a bárikus muszter uralkodik a légtömegek elmozdulásán, mint általában.
Egészen más az eset, ha egy hidegmag a féltekén túlnyomóvá, egyeduralkodóvá válik. Akkor annak a környezetében feltehetően olyan erejű ciklonképzés indul, ami fütyül a hemiszférikus légmozgásokra, és megcsinálja a maga "külön bejáratú" bárikus elrendeződését. Ez pedig a hideg és meleg légtömegek elmozdulásával térben tovább terjed, és végül a hemiszféra jó részén kibillenti egyensúlyukból a mozgásokat, "felfejti a féltekei muszterek szövetét" Épp ezért neveztem el az ilyen hidegmagot a félteke 'vezér hidegpontjának'.
Jó példa erre a közelmúlt néhány történése. Észak-Amerikában brutális méretűre növekedett egy hidegmag. Megelőzően Kelet-Szibériában volt a félteke aktuális hidegpontja, az amerikai hidegraktár gyenge volt. Nyugat-Eurázsia szegmensében egyáltalán nem is lehetett hidegdepót találni. Ennek ellenére itt sorozatos leszakadás, teknőképződés volt tapasztalható, amit valószínűleg a nyugati drift gyengesége ( általános féltekei hatás!) tett lehetővé. Majd Észak-Amerika középső sávja kapott 2, egymást követő hidegelöntést, ami kiterjedt havazásokkal járt. Utána igen nagy területen AC épült ott fel, és szinte pár nap alatt kialakult a giga hidegfelhalmozódás. Ez aztán tovaterjedően átalakította a félteke légkörzését. Az addig renyhe atlanti "ciklongyár" felpörgött. Európa térségében ennek hatására felgyorsult a nyugati drift, a teknősödési hajlam erősen csökkent/csökken, zonális hajlamnak adva át a helyét. A távol-keleti hideg légtömegek folyamatosan nyugat felé vándorolnak. Látható, hogy az egész félteke hőmérsékleti és bárikus képe átalakulóban van. Lehet, ennek részjelensége a sarkvidéken emelkedő légnyomás, ami ez esetben tényleg lehet hideg légtömegektől független, pusztán aerodinamikai eredetű.
Az AO lefele szór, a Nao kevésbé.
Mi probléma?
Területi különbségek:
AO pozitív fázis idején: Link
NAO: Link
Odafent a Sarkkör vidéke felett nyomásátrendeződés zajlik. Valamint Európára nézve AC+ciklonnal karöltve jelentősebb hideglégtömegek indulHATnak el felénk. Eközben Észak - Amerikára hidegmag telepszik, ami USA északi és később középső és keleti vidékeire is meghozza a hamisítatlan telet. Űridőben valószínűleg ott Jan. első napjaiban ez lecseng, tehát lehetőség nyílhat óvatos becsések szerint az indexek alapján Jan. 3-4-től -15-éig bezárólag meridionális légkörzésre benne valahol blocinggal vagy félblockkal Európában. Ez ránk nézve előoldalon át az Ac időig vagy épp hátoldalig bármi lehet,mert az AO index Európára van jelentős hatással a télifélévben, nyáron nincs kapcsolat. Magyarország időjárásával meg kár összefűzni, mert hazánk időjárását az AO viselkedésén kivül egy sor más egyéb tényező is befolyásolja.
Annyi biztos(, s azért is írtam ide Hosszútávba, hogy ne vesszen el másutt) nyomás átrendeződés zajlik az Északi Sark vidék felett. Ez Európában lehet betarthat (jelentősebb) események nélkül az év legvégéig. Addig valószínűleg marad a várakozás és a tendencia nézegetés, aktuális futások érzelem hullámzásaival karöltve más topikban.
Kíváncsi leszek rá, hogy alakul a December. Mennyi lesz a havi értéke.
Még pedig azért is, mert az makrocirkulációs indexek adatsoraiban kikutatott tippjeim 5 közül: 4 -nél pozitív a december. Kettő erősen, kettő enyhe pozitív értékű.
Szem.megjegyz.: Ettől még csak az lenne a cifrább, ha januárt is sikerülne belőni, s nem lógna ki a +- 0.33-ból.
Mi probléma?
Területi különbségek:
AO pozitív fázis idején: Link
NAO: Link
Odafent a Sarkkör vidéke felett nyomásátrendeződés zajlik. Valamint Európára nézve AC+ciklonnal karöltve jelentősebb hideglégtömegek indulHATnak el felénk. Eközben Észak - Amerikára hidegmag telepszik, ami USA északi és később középső és keleti vidékeire is meghozza a hamisítatlan telet. Űridőben valószínűleg ott Jan. első napjaiban ez lecseng, tehát lehetőség nyílhat óvatos becsések szerint az indexek alapján Jan. 3-4-től -15-éig bezárólag meridionális légkörzésre benne valahol blocinggal vagy félblockkal Európában. Ez ránk nézve előoldalon át az Ac időig vagy épp hátoldalig bármi lehet,mert az AO index Európára van jelentős hatással a télifélévben, nyáron nincs kapcsolat. Magyarország időjárásával meg kár összefűzni, mert hazánk időjárását az AO viselkedésén kivül egy sor más egyéb tényező is befolyásolja.
Annyi biztos(, s azért is írtam ide Hosszútávba, hogy ne vesszen el másutt) nyomás átrendeződés zajlik az Északi Sark vidék felett. Ez Európában lehet betarthat (jelentősebb) események nélkül az év legvégéig. Addig valószínűleg marad a várakozás és a tendencia nézegetés, aktuális futások érzelem hullámzásaival karöltve más topikban.
Kíváncsi leszek rá, hogy alakul a December.
Mennyi lesz a havi értéke.Még pedig azért is, mert az makrocirkulációs indexek adatsoraiban kikutatott tippjeim 5 közül: 4 -nél pozitív a december. Kettő erősen, kettő enyhe pozitív értékű.
Szem.megjegyz.: Ettől még csak az lenne a cifrább, ha januárt is sikerülne belőni, s nem lógna ki a +- 0.33-ból.
( Elismerem túlzás volt. 
Elnézést. 
Jogos. Legközelebb igyekszem realitás talaján maradni, s nem holmi térképek alapján modani túlzó dolgokat. Inkább az indexek, csak számok, semmi eltúlzott saját vélemény. Ezt eltoltam. )
Elnézést. Jogos. Legközelebb igyekszem realitás talaján maradni, s nem holmi térképek alapján modani túlzó dolgokat. Inkább az indexek, csak számok, semmi eltúlzott saját vélemény. Ezt eltoltam. )
A hidegmagok növekedése nyilván egy más dolog (te a kifejlődést hoztad fel), de azt nagyban befolyásolja az őszi/téli légköri felállás is, miközben maga a folyamat is visszahat a légköri ciklusra. Pl. ha szeptemberben, októberben nem esik sok hó Szibériában, akkor hiába telepedik oda egy anticiklon utána, nem lesz olyan gyors a hidegmag kialakulása. Fordítva viszont, ha sok hó esik, de a légkörzés olyan, hogy nem tud kialakulni tartós anticiklon (mint most), akkor megint csak nem lesz erős a hidegmag.
A tavalyi ősz/kora tél egyébként tökéletes példája volt annak, hogy olykor valóban hátrányból is tud fordítani a szibériai hidegmag. Novemberre már beelőzte az észak-amerikait, igaz utána decemberben az is gyorsan kiterjedt.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A tavalyi ősz/kora tél egyébként tökéletes példája volt annak, hogy olykor valóban hátrányból is tud fordítani a szibériai hidegmag. Novemberre már beelőzte az észak-amerikait, igaz utána decemberben az is gyorsan kiterjedt.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Utána gondoltam a kérdésnek: lehet, nem is olyan egyszerű. Szeptemberi térképeket mutattál ugyebár, és azokon valóban nem látszott a szibériai hidegdepozició fórja a kanadaival szemben -sőt. A grönlandi jégmező közelségében, annak inicializáló hatására úgy tűnik, korán megindulhat a kanadai hidegraktár kiépülése a szibériainál még gyorsabban is.
De mi van akkor, ha ez a növekedés a későbbiekben lelassul a szárazföldi-szibériai növekedéshez képest, alkalmasint azért, mert a még be nem fagyott tengerrészek alulról nedvesítik a légtömeget, ezért nem tud rendesen lejátszódni az a kumulatív kifagyási-lehűlési folyamat, ami a szubarktikus hidegmagok kialakulásához, megerősödéséhez vezet. (Sőt, olyan színezete van a dolognak, hogy még a jégfelszín is szublimálása is számít. Ha megnézed, magában a jeges-tengeri medencében nemigen vannak erős hidegmagok. Hanem azok a környező szárazföldek fölött képződnek)
Az észak-kanadai tengerszorosok és öblök később teljesen befagynak, ezzel megkezdődhet a nagy hidegmag-képződés a napforduló táján.
Persze, ez csak egy ötlet. Érdemes volna végig pörgetni a következő hónapokat is, sokat meg lehetne ebből tudni.
De mi van akkor, ha ez a növekedés a későbbiekben lelassul a szárazföldi-szibériai növekedéshez képest, alkalmasint azért, mert a még be nem fagyott tengerrészek alulról nedvesítik a légtömeget, ezért nem tud rendesen lejátszódni az a kumulatív kifagyási-lehűlési folyamat, ami a szubarktikus hidegmagok kialakulásához, megerősödéséhez vezet. (Sőt, olyan színezete van a dolognak, hogy még a jégfelszín is szublimálása is számít. Ha megnézed, magában a jeges-tengeri medencében nemigen vannak erős hidegmagok. Hanem azok a környező szárazföldek fölött képződnek)
Az észak-kanadai tengerszorosok és öblök később teljesen befagynak, ezzel megkezdődhet a nagy hidegmag-képződés a napforduló táján.
Persze, ez csak egy ötlet. Érdemes volna végig pörgetni a következő hónapokat is, sokat meg lehetne ebből tudni.
Akkor ez lenne az a viccbeli eset, mikor az elmélet konzekvens, sőt frappáns, összhangban is van a megfigyelt tényekkel. Csupán egy kis probléma van vele: NEM IGAZ? Talán.
Viszont a linkelt térképeken a szűken vett Labrador, Hudson-öböl térség gyakran kissé le van maradva Észak-Szibériától a hidegraktár kiépítésében. Az Ellesmere-föld és az Északnyugati-átjáró vidéke már nem, az túl közel van Grönlandhoz. Persze lehet, ez már a határok önkényes tologatása.
Azzal viszont 100 percentesen egyetértek, hogy a grönlandi örök jég és hó kezdeményezi a lehűlés kezdetén a hidegtömeg felépülését, és az onnan kezd szétterjedni részint Eurázsia, részint Amerika felé.
Viszont a linkelt térképeken a szűken vett Labrador, Hudson-öböl térség gyakran kissé le van maradva Észak-Szibériától a hidegraktár kiépítésében. Az Ellesmere-föld és az Északnyugati-átjáró vidéke már nem, az túl közel van Grönlandhoz. Persze lehet, ez már a határok önkényes tologatása.
Azzal viszont 100 percentesen egyetértek, hogy a grönlandi örök jég és hó kezdeményezi a lehűlés kezdetén a hidegtömeg felépülését, és az onnan kezd szétterjedni részint Eurázsia, részint Amerika felé.
Arról az esetről is szót kell ejteni, mikor az eurázsiai hidegmag (Svalbard, Novaja Zemlja, Északi-Ural) gyenge, rosszul regenerálódó, vagy praktikusan nincs is (mint most, sajnos)
Feltételezhető, hogy minél gyengébb ez a hidegraktár, amellett minél erősebb más hidegraktár a féltekén (ez általában a kanadai szokott lenni, de az északkelet-ázsiai is szóba jön), azaz minél inkább ez a távoli hidegraktár a félteke vezér hidegpontja, annál rosszabb a helyzet nálunk leszakadás szempontjából. Ilyenkor szokott az lenni, hogy egy nyúlfarknyi tél eleji hidegebb intermezzó után boldogan zónázik fölöttünk a légkör heteken, sőt hónapokon át. Illetve folyton délnyugati, nyugati légpálya van fölöttünk, és legfeljebb január legvégén, februárban próbálkozik megint valami csenevész hideg. A lyukas tél lukja óriási!
Az elméleti eszmefuttatásokból visszatérve a konkrét esetünkre: sajnálatos módon egyelőre ez utóbbi eset látszik az idén megvalósulni. Túlfejlődött kelet-szibériai és kanadai hidegraktár, nyugat-eurázsiai hidegfelhalmozódás egyelőre sehol!
Link
Hogy még kellemetlenebb legyen a dolog, ez a kép egyáltalán nem most alakult ki, hanem jó ideje ilyen már. Sőt, ilyen is marad, ameddig a modell ellát. 180 óránál ez a kép:
Link
Bár itt nyugat Szibériában már mutatkozik némi lehűlés. Ez pedig átvezet minket a következő megfontoláshoz: a kérdés az, hogyan változhat meg a mostani áldatlan állapot. Kérdés, hogy keletkezik a nyugat-eurázsiai hidegmag. Priméren, helyben keletkezik, vagy valamelyik másik hidegraktár ide terjedése révén? Az utóbbi esetben honnan jöhet a ráterjedés? Grönlanból? Kelet-Szibériából? Mindkettő esélyes, és egyik sem.
Bár, a 180 órás kép mintha azt mutatná, hogy a kelet-szibériai hidegmag kiterjed nyugat felé. Kérdés, kifutja-e magát a folyamat.
Ha egyik sem következik be, túl sok jót az idei téltől nem várhatunk. Érdekesek lesznek időjárási szempontból a következő hetek.
Feltételezhető, hogy minél gyengébb ez a hidegraktár, amellett minél erősebb más hidegraktár a féltekén (ez általában a kanadai szokott lenni, de az északkelet-ázsiai is szóba jön), azaz minél inkább ez a távoli hidegraktár a félteke vezér hidegpontja, annál rosszabb a helyzet nálunk leszakadás szempontjából. Ilyenkor szokott az lenni, hogy egy nyúlfarknyi tél eleji hidegebb intermezzó után boldogan zónázik fölöttünk a légkör heteken, sőt hónapokon át. Illetve folyton délnyugati, nyugati légpálya van fölöttünk, és legfeljebb január legvégén, februárban próbálkozik megint valami csenevész hideg. A lyukas tél lukja óriási!
Az elméleti eszmefuttatásokból visszatérve a konkrét esetünkre: sajnálatos módon egyelőre ez utóbbi eset látszik az idén megvalósulni. Túlfejlődött kelet-szibériai és kanadai hidegraktár, nyugat-eurázsiai hidegfelhalmozódás egyelőre sehol!
Link
Hogy még kellemetlenebb legyen a dolog, ez a kép egyáltalán nem most alakult ki, hanem jó ideje ilyen már. Sőt, ilyen is marad, ameddig a modell ellát. 180 óránál ez a kép:
Link
Bár itt nyugat Szibériában már mutatkozik némi lehűlés. Ez pedig átvezet minket a következő megfontoláshoz: a kérdés az, hogyan változhat meg a mostani áldatlan állapot. Kérdés, hogy keletkezik a nyugat-eurázsiai hidegmag. Priméren, helyben keletkezik, vagy valamelyik másik hidegraktár ide terjedése révén? Az utóbbi esetben honnan jöhet a ráterjedés? Grönlanból? Kelet-Szibériából? Mindkettő esélyes, és egyik sem.
Bár, a 180 órás kép mintha azt mutatná, hogy a kelet-szibériai hidegmag kiterjed nyugat felé. Kérdés, kifutja-e magát a folyamat.
Ha egyik sem következik be, túl sok jót az idei téltől nem várhatunk. Érdekesek lesznek időjárási szempontból a következő hetek.
"Először valószínűleg a szárazföldibb környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki"
Idén nem.
Link
Tavaly nem.
Link
2015-ben nem.
Link
2014-ben nem.
Link
2013-ban nem.
Link
2012-ben nem.
Link
2011-ben nem.
Link
2010-ben talán elmegy döntetlennek.
Link
2009-ben döntetlen.
Link
2008-ban döntetlen.
Link
2007-ben nem.
Link
2006-ben döntetlen.
Link
2005-ben nem.
Link
2004-ben nem.
Link
2003-ban nem.
Link
2002-ben igen.
Link
2001-ben döntetlen.
Link
2000-ben döntetlen.
Link
Tehát 18 év alatt mindössze 1-szer volt ez így, de ez nem is meglepő. Amíg Grönlandon örök hó és jég lesz, addig ott hamarabb is kezd el hűlni, és a hideg onnan így hamarabb szét is terjed.
Idén nem.
Link
Tavaly nem.
Link
2015-ben nem.
Link
2014-ben nem.
Link
2013-ban nem.
Link
2012-ben nem.
Link
2011-ben nem.
Link
2010-ben talán elmegy döntetlennek.
Link
2009-ben döntetlen.
Link
2008-ban döntetlen.
Link
2007-ben nem.
Link
2006-ben döntetlen.
Link
2005-ben nem.
Link
2004-ben nem.
Link
2003-ban nem.
Link
2002-ben igen.
Link
2001-ben döntetlen.
Link
2000-ben döntetlen.
Link
Tehát 18 év alatt mindössze 1-szer volt ez így, de ez nem is meglepő. Amíg Grönlandon örök hó és jég lesz, addig ott hamarabb is kezd el hűlni, és a hideg onnan így hamarabb szét is terjed.
"A január kuka"
Bocs, az ilyenek nálam december 17-én olvasva instant görgetőgomb, aktivitást indítanak be.
Tök jók a hosszas elemzések, csak éppen ezzel nagyjából le is nulláztad.
Véleménynek ok, de tökéletesen komolytalan ezzel.
Bocs, az ilyenek nálam december 17-én olvasva instant görgetőgomb, aktivitást indítanak be.
Tök jók a hosszas elemzések, csak éppen ezzel nagyjából le is nulláztad.
Véleménynek ok, de tökéletesen komolytalan ezzel.
Boncolgassuk egy kicsit még a témát. Szerintem itt a hidegmagok és a nyugati drift jelentik a két főszereplőt a történetben. Külön csavar,
hogy e kettő még össze is függ egymással...
Hogy hidegmagok mikor és hol alakulnak ki, azt a félteke geográfiai
viszonyai eléggé meghatározzák. Először valószínűleg a szárazföldibb
környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki, ill. neki fórja van az
észak-kanadaiakkal szemben. Mivel a tengeribb kanadai (Hudson-öböl,
Labrador, Ellesmere-föld) terület a tél legelején még nem hűlt le
kellőképpen, az egész sarki hidegbázis összességében még gyengébb. Ezért
a féltekei nyugati drift is egyelőre relatíve lassú. Emiatt a
fejlődésben előbbre tartó szibériai (észak-eurázsiai) hidegmag (és
kapcsolt területei) viszonylag könnyen leszakadnak -ránk.
Ez lehet a magyarázata a nálunk tél elején gyakran tapasztalható hideg etapnak.
A napforduló környékén azonban az észak-kanadai hidegraktár általában rapid
fejlődésnek indul, hiszen ilyenkorra már kihűl, befagy ott a tenger.
Ezt a hidegmag-kifejlődést látjuk most a szinoptikai térképeken. A sarki
hidegbázis ezzel egészében is sokkal erősebb lesz, mint volt az ősz
végén, tél elején. Ebből kifolyólag a nyugati drift nagyon felgyorsul,
és ez már önmagában nehezíti régiónkban a hidegleszakadást. Ha ez még nem volna
elég, a megelőzően hidegleszakadásos, meridionális áramlási képű európai
térségben épp a meridionalitás nyomán le van nullázva a hőkontraszt, újabb
meridionalitás, hidegleszakadás már csak ezért sem keletkezik.
Felteszem, ez a karácsonyi hóolvadás, nyugati áramlás fizikai oka.
Január második felére, február elejére viszont az történik, hogy az eurázsiai
hidegmag regenerálódik, sőt tovább izmosodik (jó esetben), újra megnő
itt a hőkontraszt. A nyugati drift pedig lassul, hiszen ekkorra már a
félteke szubtrópusi területei is lehűlnek. Ekkor kaphatjuk mi a
hidegleszakadások második, immár masszívabb "felvonását" -januárban,
februárban.
Hihetőnek gondolom, hogy a 'lyukas közepű tél', 'szendvicstél' ebben leli magyarázatát.
Külön aleset, mikor az eurázsiai hidegmag a félteke vezér hidegpontja, de
legalábbis fejlettsége a napforduló táján is összemérhető a kanadaiéval
(ez az, ami most sajnos nincs) Ilyen esetben a tél közepi nullázódást
követően az eurázsiai hidegraktár nagyon gyorsan regenerálódik, és az
erős nyugati drift dacára is korán (már január elején) újra ránk szakad.
Gyakran brutálisan. Egy röpke "karácsonyi" zonalitás ilyenkor is van,
de lehet, csak egy hétig, 10 napig tart. Aztán csőstül jön újra a fagyos
levegő. Ilyesféle tél volt pl. 1978/79, 1984/85, és 1995/96.
hogy e kettő még össze is függ egymással...
Hogy hidegmagok mikor és hol alakulnak ki, azt a félteke geográfiai
viszonyai eléggé meghatározzák. Először valószínűleg a szárazföldibb
környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki, ill. neki fórja van az
észak-kanadaiakkal szemben. Mivel a tengeribb kanadai (Hudson-öböl,
Labrador, Ellesmere-föld) terület a tél legelején még nem hűlt le
kellőképpen, az egész sarki hidegbázis összességében még gyengébb. Ezért
a féltekei nyugati drift is egyelőre relatíve lassú. Emiatt a
fejlődésben előbbre tartó szibériai (észak-eurázsiai) hidegmag (és
kapcsolt területei) viszonylag könnyen leszakadnak -ránk.
Ez lehet a magyarázata a nálunk tél elején gyakran tapasztalható hideg etapnak.
A napforduló környékén azonban az észak-kanadai hidegraktár általában rapid
fejlődésnek indul, hiszen ilyenkorra már kihűl, befagy ott a tenger.
Ezt a hidegmag-kifejlődést látjuk most a szinoptikai térképeken. A sarki
hidegbázis ezzel egészében is sokkal erősebb lesz, mint volt az ősz
végén, tél elején. Ebből kifolyólag a nyugati drift nagyon felgyorsul,
és ez már önmagában nehezíti régiónkban a hidegleszakadást. Ha ez még nem volna
elég, a megelőzően hidegleszakadásos, meridionális áramlási képű európai
térségben épp a meridionalitás nyomán le van nullázva a hőkontraszt, újabb
meridionalitás, hidegleszakadás már csak ezért sem keletkezik.
Felteszem, ez a karácsonyi hóolvadás, nyugati áramlás fizikai oka.
Január második felére, február elejére viszont az történik, hogy az eurázsiai
hidegmag regenerálódik, sőt tovább izmosodik (jó esetben), újra megnő
itt a hőkontraszt. A nyugati drift pedig lassul, hiszen ekkorra már a
félteke szubtrópusi területei is lehűlnek. Ekkor kaphatjuk mi a
hidegleszakadások második, immár masszívabb "felvonását" -januárban,
februárban.
Hihetőnek gondolom, hogy a 'lyukas közepű tél', 'szendvicstél' ebben leli magyarázatát.
Külön aleset, mikor az eurázsiai hidegmag a félteke vezér hidegpontja, de
legalábbis fejlettsége a napforduló táján is összemérhető a kanadaiéval
(ez az, ami most sajnos nincs) Ilyen esetben a tél közepi nullázódást
követően az eurázsiai hidegraktár nagyon gyorsan regenerálódik, és az
erős nyugati drift dacára is korán (már január elején) újra ránk szakad.
Gyakran brutálisan. Egy röpke "karácsonyi" zonalitás ilyenkor is van,
de lehet, csak egy hétig, 10 napig tart. Aztán csőstül jön újra a fagyos
levegő. Ilyesféle tél volt pl. 1978/79, 1984/85, és 1995/96.
Link
Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre. +szerintem van ott egy főn is 850-en(pl. Brooks hg.ben 2699-es csúcs meg a többi alaszkai hegyek. Mt.Logan(6050m),Mt.McKinley(6194m) stb.
Csak szemléletesség képpen:
Link
Link
Ezt elnézve, ha ez bejönn. Meg a hidegmag Észak - Amerikára jobban rátelepszik.
Nálunk a legjobb esetbe is félblock maradhat vagy elkerülhetetlen zonázás vár ránk. Északi vagy a klasszikus. Leginkább karácsony után esetleg mázlival januártól. Februárban ahogy lenni szokás a túlcsordult hideglégtömegek és egyre masszívabb magasnyomásos új átrendeződés von maga után.(- Reméljük.) Szerintem ránk szakad az kontinentális lábas(száraz hideg). "Rosszabb esetben" blocking kúrát kap Magyarország és némileg havasabb kivitelű hónapban lehet részünk. 
Igy a tél kijöhet "átlagosra" kicsivel csapadékosabbra. A december meg a február lehet az. A január kuka.
Megjegyzés: Az Ao novemberi értéke: -0.078 lett. Kicsivel de mínuszba. Az 1990/91-es télfélév novembere meg 0.521! Szóval..ez még nem bukta szag, mert Ugye Aug,Szept 1952,1984,1990,2008 és 2013-ról volt szó.Októberre 1990 maradt ringben. +- 0.33-as értékkel számolva. A 2008-as novemberi adat "csupán" 0.092-vel. Attól félek decemberre kifogyok belölük,de ugy sejtem 2008 vagy 1984 enyhe plusszos decemberként belefog illeni a 0.33.as eltérési tartományba. Mindenestre kíváncsi leszek rá, ahogyan egy-két passzívan figyelő, nem írosgató "megszállott" is. 
Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre. +szerintem van ott egy főn is 850-en(pl. Brooks hg.ben 2699-es csúcs meg a többi alaszkai hegyek. Mt.Logan(6050m),Mt.McKinley(6194m) stb.
Csak szemléletesség képpen:
Link
Link
Ezt elnézve, ha ez bejönn. Meg a hidegmag Észak - Amerikára jobban rátelepszik.
Nálunk a legjobb esetbe is félblock maradhat vagy elkerülhetetlen zonázás vár ránk. Északi vagy a klasszikus. Leginkább karácsony után esetleg mázlival januártól. Februárban ahogy lenni szokás a túlcsordult hideglégtömegek és egyre masszívabb magasnyomásos új átrendeződés von maga után.(- Reméljük.) Szerintem ránk szakad az kontinentális lábas(száraz hideg).
"Rosszabb esetben" blocking kúrát kap Magyarország és némileg havasabb kivitelű hónapban lehet részünk. Igy a tél kijöhet "átlagosra" kicsivel csapadékosabbra. A december meg a február lehet az. A január kuka.
Megjegyzés: Az Ao novemberi értéke: -0.078 lett. Kicsivel de mínuszba. Az 1990/91-es télfélév novembere meg 0.521! Szóval..ez még nem bukta szag, mert Ugye Aug,Szept 1952,1984,1990,2008 és 2013-ról volt szó.Októberre 1990 maradt ringben. +- 0.33-as értékkel számolva. A 2008-as novemberi adat "csupán" 0.092-vel. Attól félek decemberre kifogyok belölük,de ugy sejtem 2008 vagy 1984 enyhe plusszos decemberként belefog illeni a 0.33.as eltérési tartományba. Mindenestre kíváncsi leszek rá, ahogyan egy-két passzívan figyelő, nem írosgató "megszállott" is.
Igen, sajnos már azt is látni pl., hogy az Alföld jól jöhet ki, de Dunántúlon inkább eső lehet. Persze ez is egy verzió. Lehet, érdemesebb lesz jövő héten nézegetni, addig csak küzdjenek meg egymással a fáklyák.
Én is tegnap nagy boldogan láttam azt, amit már jó pár éve nem, hogy könnyen fehér lehet a Karácsony. Igen, a délre tolás veszélye fennáll, mint mindig..., meg délebbre esőt mond, ami simán feljebb jöhet. Szóval kínáncsian várom, mi sül ki ebből, minden esetre a szánkóra nem pakolok már semmit... Én már egy 2 cm-nek is örülnék, a gyerekek azon már tudnak szórakozni.
A friss ECM, de részben GFS alapján is a Dunántúl jó része masszív havazást kaphatna egy hét múlva, amely után végre É-Ék-ies légpályák alapján "lábasabb" léghullámok árasztanák el országunkat!
Mégis szerencsénk lesz a karácsonyi időjárást illetően???
Mégis szerencsénk lesz a karácsonyi időjárást illetően???
Hogy a zóna mit tud majd alakítani ezen a télen, nem most fog eldőlni. A tartós zonalitás, ha beáll, inkább a napforduló idején esedékes, nem december elején. Oka talán az, hogy az északi sarki/szubarktikus öv tengeribb részei (jó sok van belőlük!) viszonylag későn, a tél közepére hűlnek le, a szubtrópusi tengerek viszont még melegek. Emiatt karácsony környékén rendszerint nagyon kiéleződik a hőkontraszt, nyomában felgyorsul a nyugati drift ( karácsonyi hóolvadás, szingularitás)
Amit a kézzel fogható jelenben látunk, az ez:
Link
Link
Látszik, hogy a minket érdeklő nyugati drift a mi szegmensünkben nagyon gyenge, de félteke szerte is gyenge. Mindenfelé feldarabolódott nyugati áramlási szalagot, emellett hidegleszakadásokat látunk. Ez nem is csoda: tulajdonképp egyetlen jelentős hidegdepó van, a kelet-szibériai. Az észak-amerikai hidegmag se nagyon acélos, Európa szegmensében pedig gyakorlatilag nulla a sarki hidegraktár. Ennek megfelelően szegmensünkben alig van nyugati drift, emiatt az említett nulla hidegraktár is ismételten leszakad. Az eredmény: sorozatos teknőképződés, erősebb hidegáramlások nélkül.
Hogy alakulhat tovább a szituáció? Hogy a félteke "vezér hidegpontja" Kelet-Szibériában van, nem most alakult ki. Hetek óta ez a helyzet, és az előrejelzési térképek tanúsága szerint ez a közeljövőben sem változik meg:
Link
Óriási ez a kelet-eurázsiai hidegtömeg (Dél-Japánban -10 fokos T850, nem átlagos dolog!) időjárásunkra esetlegesen gyakorolt hatása egyelőre meg sem becsülhető. Az összkép emellett eléggé hasonló a mostanihoz, talán csak a sarki-amerikai hidegmag erősödik némileg. Ha ez túlsúlyossá tudna válni, az elindíthatná a "csigagyárat" Illetőleg a távol-keleti hidegtömeg is tért nyerhet nyugat felé Szibériában. Legvalószínűbbnek azonban a jelenlegi az alap-hajlamok fennmaradása látszik a következő hetekben. Azaz túlnyomó meridionalitás, ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, Közép-Európában, továbbá a Mediterráneumban. Relatíve kevés hátoldali hideglevegő. Nálunk folytatódó változékonyság, hó szempontjából "pengeél" szituációk.
Szóval, nagyjából az, ami eddig is volt. Tél szempontjából nem olyan rossz ez, különösen, hogy számíthatunk a Kárpát-medence "jégverem" effektusára. A későbbiekben megerősödő Grönland környéki és szibériai hidegraktárak ünnepek környékére, január elejére módosíthatják a képet, de ez már a távoli jövő "zenéje"
Amit a kézzel fogható jelenben látunk, az ez:
Link
Link
Látszik, hogy a minket érdeklő nyugati drift a mi szegmensünkben nagyon gyenge, de félteke szerte is gyenge. Mindenfelé feldarabolódott nyugati áramlási szalagot, emellett hidegleszakadásokat látunk. Ez nem is csoda: tulajdonképp egyetlen jelentős hidegdepó van, a kelet-szibériai. Az észak-amerikai hidegmag se nagyon acélos, Európa szegmensében pedig gyakorlatilag nulla a sarki hidegraktár. Ennek megfelelően szegmensünkben alig van nyugati drift, emiatt az említett nulla hidegraktár is ismételten leszakad. Az eredmény: sorozatos teknőképződés, erősebb hidegáramlások nélkül.
Hogy alakulhat tovább a szituáció? Hogy a félteke "vezér hidegpontja" Kelet-Szibériában van, nem most alakult ki. Hetek óta ez a helyzet, és az előrejelzési térképek tanúsága szerint ez a közeljövőben sem változik meg:
Link
Óriási ez a kelet-eurázsiai hidegtömeg (Dél-Japánban -10 fokos T850, nem átlagos dolog!) időjárásunkra esetlegesen gyakorolt hatása egyelőre meg sem becsülhető. Az összkép emellett eléggé hasonló a mostanihoz, talán csak a sarki-amerikai hidegmag erősödik némileg. Ha ez túlsúlyossá tudna válni, az elindíthatná a "csigagyárat" Illetőleg a távol-keleti hidegtömeg is tért nyerhet nyugat felé Szibériában. Legvalószínűbbnek azonban a jelenlegi az alap-hajlamok fennmaradása látszik a következő hetekben. Azaz túlnyomó meridionalitás, ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, Közép-Európában, továbbá a Mediterráneumban. Relatíve kevés hátoldali hideglevegő. Nálunk folytatódó változékonyság, hó szempontjából "pengeél" szituációk.
Szóval, nagyjából az, ami eddig is volt. Tél szempontjából nem olyan rossz ez, különösen, hogy számíthatunk a Kárpát-medence "jégverem" effektusára. A későbbiekben megerősödő Grönland környéki és szibériai hidegraktárak ünnepek környékére, január elejére módosíthatják a képet, de ez már a távoli jövő "zenéje"
A most soron következő (blokkoló) anticiklon is ugyanott épül fel ahogyan a jelenlegi is tette, azaz Grönlandtól délre. Megint csak Nyugat - Európa kapja az első hidegzuhanyt, aztán ez menetel majd keletebbre. Viszont pontos részletei december 9-10-ei lehűlést körül még nem tisztázottak, jelentős még a szórás a modelleken.
Ha marad a jelenlegi "verkli" nem fogunk unatkozni december havának derekáig(dec.15).
Aztán később, hogy milyen irányba billenek a dolgok még kérdéses.
A makrocirkulációs indexek biztatóak, különösen az AO. Nem éppen zonálisra áll az időjárási muszter, csak ha az index előrejelzett görbéit nézem. Inkább meridionális hajlamra, még ha azért ebbe szerintem átmeneti 1-3napos zonázás is beleférne.
Ha marad a jelenlegi "verkli" nem fogunk unatkozni december havának derekáig(dec.15).
Aztán később, hogy milyen irányba billenek a dolgok még kérdéses.
A makrocirkulációs indexek biztatóak, különösen az AO. Nem éppen zonálisra áll az időjárási muszter, csak ha az index előrejelzett görbéit nézem. Inkább meridionális hajlamra, még ha azért ebbe szerintem átmeneti 1-3napos zonázás is beleférne.
Számomra teljesen egyértelmű, hogy ezekből az adatokból semmire sem lehet következtetni. De nem azért, mert kizárom a kapcsolatot, hanem mert tele van definiáltatlan fogalommal:
- mikortól számít vastagabbnak egy zsírréteg
- a zsírréteg vastagsága pontosan mivel áll kapcsolatban
- miért ezek a kategóriák : átlagosnál kissé/sokkal melegebb/hidegebb
- mi van akkor ha úgy lesz átlagosnál melegebb egy tél, hogy van 3 hét farkasordító hideg, viszont a többi rész extrém meleg: akkor az állatok a 3 hét alatt megfagynak, hiába átlagon felüli a tél:
-ezért eleve én egy zsírréteg - téli minimum kapcsolatot keresnék először
- de a nagy hideg itt a medencében úgy is lehet, hogy 1 hónapra beáll a hidegpárna, miközben a magasban vaskos pozitív anomália van...
-stbstb
Szóval szerintem ettől a túl egyszerű kapcsolattól semmit sem várhatunk
- mikortól számít vastagabbnak egy zsírréteg
- a zsírréteg vastagsága pontosan mivel áll kapcsolatban
- miért ezek a kategóriák : átlagosnál kissé/sokkal melegebb/hidegebb
- mi van akkor ha úgy lesz átlagosnál melegebb egy tél, hogy van 3 hét farkasordító hideg, viszont a többi rész extrém meleg: akkor az állatok a 3 hét alatt megfagynak, hiába átlagon felüli a tél:
-ezért eleve én egy zsírréteg - téli minimum kapcsolatot keresnék először
- de a nagy hideg itt a medencében úgy is lehet, hogy 1 hónapra beáll a hidegpárna, miközben a magasban vaskos pozitív anomália van...
-stbstb
Szóval szerintem ettől a túl egyszerű kapcsolattól semmit sem várhatunk
Ezen nincs mit túlspirázni.
Amit én a Makrocirkulációs Rendszerek Adatsoraiban felkutattam, nevezzük inenn akkor rövidítve MRA-nak, még mindig nagyon kevés adattal bír és közel se pontos, csupán hasonlóságokat ad. A "ringben" nekem lentebb taglalt ( Link ) 1990/1991 tele maradt októberre, de a soron következő leendő novemberi érték is Lász szerint plusszos lehet.
+- 0.33-al számoltam az eltérést. Szeptemberből több egyezést találtam. Nem írom le még egyszer.
Meg mondom öszintén nem a bélyegeket nézegettem/nézegetem, hanem csak számokat. Meg a Tabi Krisztián féle diplomamunkát. Figyelembe vettem az ENSO-t és a naptevékenység minimum felé közeledését.
Snowhunter "egy átlag körüli hőmérsékletű tél"-i tippével értek egyet.
Én átlagos, kissé csapadékosabb telet valószínűsítek. 1990/91 tele állna az ideihez legközelebb, de novemberi adat hijján nem igazán tenném rá az összes vagyonom. Mindenestre bízok benne mozgalmas, havas telünk lesz,de ugyebár ez nem kívánságműsor.
Szerk.: Ha megnézed Snowhunter 2012-es AO értékeket és a mostanit. Gyökeresen más fázisban volt akkor az AO mint most.
Link
2008/2009 tele is ringben lehet, ha kellően közel 0 körüli lehet majd a jelenlegi novemberi AO. Egyenlőre nincs mit tenni mint várni. Most amúgy is van/lehet min izgulni a jövőhét második felében. Ha kijönn a novemberi adat, akkor többet tudunk majd avagy pontosabb várható hasonlóságot, tél tippet.
Amit én a Makrocirkulációs Rendszerek Adatsoraiban felkutattam, nevezzük inenn akkor rövidítve MRA-nak, még mindig nagyon kevés adattal bír és közel se pontos, csupán hasonlóságokat ad. A "ringben" nekem lentebb taglalt ( Link ) 1990/1991 tele maradt októberre, de a soron következő leendő novemberi érték is Lász szerint plusszos lehet.
+- 0.33-al számoltam az eltérést. Szeptemberből több egyezést találtam. Nem írom le még egyszer.
Meg mondom öszintén nem a bélyegeket nézegettem/nézegetem, hanem csak számokat.
Meg a Tabi Krisztián féle diplomamunkát. Figyelembe vettem az ENSO-t és a naptevékenység minimum felé közeledését. Snowhunter "egy átlag körüli hőmérsékletű tél"-i tippével értek egyet.
Én átlagos, kissé csapadékosabb telet valószínűsítek. 1990/91 tele állna az ideihez legközelebb, de novemberi adat hijján nem igazán tenném rá az összes vagyonom. Mindenestre bízok benne mozgalmas, havas telünk lesz,de ugyebár ez nem kívánságműsor.
Szerk.: Ha megnézed Snowhunter 2012-es AO értékeket és a mostanit. Gyökeresen más fázisban volt akkor az AO mint most.
Link
2008/2009 tele is ringben lehet, ha kellően közel 0 körüli lehet majd a jelenlegi novemberi AO. Egyenlőre nincs mit tenni mint várni. Most amúgy is van/lehet min izgulni a jövőhét második felében. Ha kijönn a novemberi adat, akkor többet tudunk majd avagy pontosabb várható hasonlóságot, tél tippet.
Jó rég vállalkoztam hosszútávú dolgokkal, utoljára 2012-ben ( Link ).
Nekem egy 2012/13-asra hasonlító tél vetül elém a most következőre.
Azaz egy hektikus makrocirkuláció felállása, újabb és újabb blokk-helyzetekkel, amik közé újabb és újabb peremciklonok hozhatnak keveredési zónákat illetve egy.kettő cikloncsalád is betévedhet a kontinensre a télen, egy-kettő átmeneti enyhébb időszakot hozva.
Eredője egy átlag körüli hőmérsékletű tél, átlag feletti csapadékkal, az ország északi és nyugati megyéi nagyobb részben havat kapva, más, délkeletibb térségek kisebb részben.
Nekem egy 2012/13-asra hasonlító tél vetül elém a most következőre.
Azaz egy hektikus makrocirkuláció felállása, újabb és újabb blokk-helyzetekkel, amik közé újabb és újabb peremciklonok hozhatnak keveredési zónákat illetve egy.kettő cikloncsalád is betévedhet a kontinensre a télen, egy-kettő átmeneti enyhébb időszakot hozva.
Eredője egy átlag körüli hőmérsékletű tél, átlag feletti csapadékkal, az ország északi és nyugati megyéi nagyobb részben havat kapva, más, délkeletibb térségek kisebb részben.
Meglátásom szerint, itt nincs másról szó, mint a félteke cirkulációs jellegzetességének felméréséről a téli légkörzési rezsim
kezdetén. Ennek azért van jelentősége, mert e jellegzetesség nagyon gyakran fennmarad a meteorológiai tél első felében, de gyakran egész télen is, és alapjaiban meghatározza a telünk milyenségét. Erre a célra roppant alkalmas az AO index, ami éppen azt mutatja, ami minket az egészből érdekel: a hidegleszakadások lehetőségét. Egyébként éppen ezt mutatja a DAI is, csak"szűkebben", az Észak-Atlantikumra és Közép-Európa vonatkozólag (emiatt inkább a NAO-val függ össze, ami persze magában is az AO speciális, észak-atlanti esete)
A továbbiakban a következőket vegyük figyelembe:
1. Hidegleszakadások
Szerintem itt kettőn áll a vásár: a féltekei általános nyugati drift ereje, illetve a "helyi" hidegmag. Úgy gondolom, ezek antagonizmusban működnek.
Előbbi a leszakadás ellen hat, utóbbi segíti a stabil ciklonosodást, meridiába fordulást. Bonyolítja, ellentmondásossá teszi a képletet, hogya nyugati drift viszont, megakadályozva az é-d-i hőcserét, "hízlalja" a hidegmagot.
Egyébként a fentiekben látom az okát annak, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások se szakadnak le, máskor meg a "semmi" is leszakad.
2. Namias (szinoptikai) ciklusok
A meridionális hőkontraszt ciklikus megnövekedése és kiegyenlítődése, cirkulációs szempontból a zonális és meridionális képek (féltekei léptékű) periodikus váltakozása. Átlagos periódusideje 4-6 hét (de ettől nagyon
eltérő is lehet!)
3. A féltekei "vezér hidegpont" kérdése. Ez alatt a sarki/szubarktikus régiónak azt a területét értem, ahol a legjelentősebb hidegfelhalmozódás, hidegmag mutatkozik. A vezér hidegpont környezetében a félteke bárikus és légáramlási helyzetétől függetlenül le fog szakadni a hideg. Azaz, itt a "helyi" (vagy inkább regionális) hatások győzedelmeskednek. Ezt télen nemegyszer mi is tapasztaltuk már: előoldali és zonális áramlási képek képesek pár nap alatt semmivé foszlani a hatalmas sarki hidegtömeg környezetében, és akkor is hátoldalra kerülünk, amikor a hidegtömeg hiányában a ciklon hátoldalra kerülés belátható időn belül teljesen kilátástalan lett volna(lásd pl. 1979 jan. 1., 1979 dec. 30., 1996 karácsnyi ünnepek)
Ellenkezőleg: a többi hidegmagok leszakadását a vezér hidegpont nehezíti, gátolja
azon az alapon, hogy a félteke általános hőkontrasztjának növelésével
erősíti a nyugati driftet.
Nézzük most már a mostani helyzetet a fentiek fényében! Azt gondolom, hogy az AO-nál nemcsak az aktuális értékeket, hanem a görbe lefutását is figyelni kell. A görbe kilengései,hullámhegyei és hullámvölgyei a Namias ciklusoknak felelnek meg
(maximumok: zonális fázis, minimumok: meridionális fázis) A görbénken nagyon jól látszik a hullámzás kifejezettebbé válása szeptember második felétől, azaz a téli cirkulációs rezsimre való átállástól. Ennek oka a féltekei hőkontraszt megnövekedése. A nagyjából egy hónapos periódusidő is szépen kijön.
Link
Véleményem, hogy ennek a hullámzásnak a szabályos, vagy szabálytalan volta is alapvető jellegzetessége a félteke cirkulációjának. Ugyanis, ha nagyon erős a nyugati drift és/vagy nem nagyon vannak hidegmagok, akkor a hideg sokáig seholsem tud leszakadni,
a ciklus torzul. A Namias-óra akkor ketyeg szabályosan, ha nem túl brutális a nyugati sodrás, és valamilyen hidegmagok azért vannak. Éppen ezt a szabályosságot látjuk az aktuális AO görbén. Ugyanakkor az is látszik, hogy sokszor van pozitív tartományban a görbe, és a negatív fázisok (eddig) nem jelentősek. Véleményem, hogy ez a sarki hidegbázis viszonylag csenevész voltával áll kapcsolatban. Hogy ennek ellenére mégiscsak voltak meridiába fordulások (az első mindjárt szeptember
második felében), az annak a következménye lehet, hogy a nyugati drift viszont az idei téli félév elején igen gyenge.
Ha a későbbiekben is fennmarad ez az állapot, akkor épp az fog folytatódni, amit eddig láttunk a tél cirkulációs "stílusából": gyakori teknőképződés, jelentősebb hidegadvekció nélkül. Változékony, nem túl hideg, de nem is
kifejezetten enyhe téli idő. Bár azt hozzá kell tenni, a hidegmagok erősödhetnek, ahogy befele megyünk a télbe.
Ami a tél kedvelői számára jó hír, hogy a vezér hidegpont egyelőre Kelet-Szibéria
térségében található.
Link
Ha ez Észak-Amerika szubarktikus régiójában lenne, emellett erős volna a nyugati drift, akkor a hideg leszakadna Kanadára,
ill. az USA keleti felére. Hozzánk pedig folyamatosan érkeznének a nyugati sodrás által kelet felé "kihúzott", enyhe óceáni levegővel telt peremciklonok. A tartósan enyhe tél tökéletes receptje (lásd pl. 2013/14)
A mostani kép alapján ilyesmitől nem kell tartanunk.
kezdetén. Ennek azért van jelentősége, mert e jellegzetesség nagyon gyakran fennmarad a meteorológiai tél első felében, de gyakran egész télen is, és alapjaiban meghatározza a telünk milyenségét. Erre a célra roppant alkalmas az AO index, ami éppen azt mutatja, ami minket az egészből érdekel: a hidegleszakadások lehetőségét. Egyébként éppen ezt mutatja a DAI is, csak"szűkebben", az Észak-Atlantikumra és Közép-Európa vonatkozólag (emiatt inkább a NAO-val függ össze, ami persze magában is az AO speciális, észak-atlanti esete)
A továbbiakban a következőket vegyük figyelembe:
1. Hidegleszakadások
Szerintem itt kettőn áll a vásár: a féltekei általános nyugati drift ereje, illetve a "helyi" hidegmag. Úgy gondolom, ezek antagonizmusban működnek.
Előbbi a leszakadás ellen hat, utóbbi segíti a stabil ciklonosodást, meridiába fordulást. Bonyolítja, ellentmondásossá teszi a képletet, hogya nyugati drift viszont, megakadályozva az é-d-i hőcserét, "hízlalja" a hidegmagot.
Egyébként a fentiekben látom az okát annak, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások se szakadnak le, máskor meg a "semmi" is leszakad.
2. Namias (szinoptikai) ciklusok
A meridionális hőkontraszt ciklikus megnövekedése és kiegyenlítődése, cirkulációs szempontból a zonális és meridionális képek (féltekei léptékű) periodikus váltakozása. Átlagos periódusideje 4-6 hét (de ettől nagyon
eltérő is lehet!)
3. A féltekei "vezér hidegpont" kérdése. Ez alatt a sarki/szubarktikus régiónak azt a területét értem, ahol a legjelentősebb hidegfelhalmozódás, hidegmag mutatkozik. A vezér hidegpont környezetében a félteke bárikus és légáramlási helyzetétől függetlenül le fog szakadni a hideg. Azaz, itt a "helyi" (vagy inkább regionális) hatások győzedelmeskednek. Ezt télen nemegyszer mi is tapasztaltuk már: előoldali és zonális áramlási képek képesek pár nap alatt semmivé foszlani a hatalmas sarki hidegtömeg környezetében, és akkor is hátoldalra kerülünk, amikor a hidegtömeg hiányában a ciklon hátoldalra kerülés belátható időn belül teljesen kilátástalan lett volna(lásd pl. 1979 jan. 1., 1979 dec. 30., 1996 karácsnyi ünnepek)
Ellenkezőleg: a többi hidegmagok leszakadását a vezér hidegpont nehezíti, gátolja
azon az alapon, hogy a félteke általános hőkontrasztjának növelésével
erősíti a nyugati driftet.
Nézzük most már a mostani helyzetet a fentiek fényében! Azt gondolom, hogy az AO-nál nemcsak az aktuális értékeket, hanem a görbe lefutását is figyelni kell. A görbe kilengései,hullámhegyei és hullámvölgyei a Namias ciklusoknak felelnek meg
(maximumok: zonális fázis, minimumok: meridionális fázis) A görbénken nagyon jól látszik a hullámzás kifejezettebbé válása szeptember második felétől, azaz a téli cirkulációs rezsimre való átállástól. Ennek oka a féltekei hőkontraszt megnövekedése. A nagyjából egy hónapos periódusidő is szépen kijön.
Link
Véleményem, hogy ennek a hullámzásnak a szabályos, vagy szabálytalan volta is alapvető jellegzetessége a félteke cirkulációjának. Ugyanis, ha nagyon erős a nyugati drift és/vagy nem nagyon vannak hidegmagok, akkor a hideg sokáig seholsem tud leszakadni,
a ciklus torzul. A Namias-óra akkor ketyeg szabályosan, ha nem túl brutális a nyugati sodrás, és valamilyen hidegmagok azért vannak. Éppen ezt a szabályosságot látjuk az aktuális AO görbén. Ugyanakkor az is látszik, hogy sokszor van pozitív tartományban a görbe, és a negatív fázisok (eddig) nem jelentősek. Véleményem, hogy ez a sarki hidegbázis viszonylag csenevész voltával áll kapcsolatban. Hogy ennek ellenére mégiscsak voltak meridiába fordulások (az első mindjárt szeptember
második felében), az annak a következménye lehet, hogy a nyugati drift viszont az idei téli félév elején igen gyenge.
Ha a későbbiekben is fennmarad ez az állapot, akkor épp az fog folytatódni, amit eddig láttunk a tél cirkulációs "stílusából": gyakori teknőképződés, jelentősebb hidegadvekció nélkül. Változékony, nem túl hideg, de nem is
kifejezetten enyhe téli idő. Bár azt hozzá kell tenni, a hidegmagok erősödhetnek, ahogy befele megyünk a télbe.
Ami a tél kedvelői számára jó hír, hogy a vezér hidegpont egyelőre Kelet-Szibéria
térségében található.
Link
Ha ez Észak-Amerika szubarktikus régiójában lenne, emellett erős volna a nyugati drift, akkor a hideg leszakadna Kanadára,
ill. az USA keleti felére. Hozzánk pedig folyamatosan érkeznének a nyugati sodrás által kelet felé "kihúzott", enyhe óceáni levegővel telt peremciklonok. A tartósan enyhe tél tökéletes receptje (lásd pl. 2013/14)
A mostani kép alapján ilyesmitől nem kell tartanunk.
A jövőbeli trend átlaghoz közeli értékekket sugall. A jelenlegi GFS teccetős, ahogy december első napjaitól lopva becsempészi magát a tél.
Tetszik ez a nyugodt kezdés. Nem túl szélsőségesen, módjával, de jó az igy. 1990 november vége is mozgalmasan telt. Főleg az orszag ény.i harmadán.
Tetszik ez a nyugodt kezdés. Nem túl szélsőségesen, módjával, de jó az igy. 1990 november vége is mozgalmasan telt. Főleg az orszag ény.i harmadán.
Na de ezzel pont az ellenkezőjét akartam bizonyítani. Nem azt mondtam, hogy "jaj ne már, nem lehet, nem hiszem el", hanem összeszedtem az adatokat és próbáltam az összefüggéseket kicsit nagyobb képben mutatni: nem csak egy szögből, hanem még néhányból, ami sok ideje motoszkált a fejemben (hogy van-e más, múltbéli évszakkal összefüggés). Nem kaptam megerősítő választ, de azt vettem észre, hogy nem rosszabb, vagy nem sokkal rosszabb a kapcsolata a többi évszakkal, mint a várható téllel.
Matematikailag a korreláció nagyon gyenge (ha van), a 9 év időtartama rettenetesen kevés, ráadásul 9-ből 7-szer többé-kevésbé eltalálni egy anomáliát valószínűségszámítás szempontjából semmit sem mond. Hol lennének itt tények? Hol tagadok tényeket?! 7/9 az tényleg semmi, majdnem a várható érték (4.5). Hol van az abszolút hiba mérése? Nem számít, hogy esetleg mekkorát tévednek, csak az előjel számít? Ne már. Bukta a kicsit enyhébb helyett nagyon enyhe tél? Siker a kicsit enyhébb helyett kicsit hidegebb tél? Erre kitértem? Szándékosan nem, mert ezért tuti lehord majd mindenki (ahogy tetted most Te is), pedig egy kicsit konstruktív szerettem volna lenni.
Az, hogy adhatnak-e bizonyos mértékű támpontot, nos azt pont a megkérdőjelezések megválaszolásával, kritikus gondolkodással való hozzáállás igazolásával lehetne igazolni, mert ha ezeken nem áll meg az elmélet, akkor egyszerűen nem adhatnak semekkora támpontot. Érdekességnek, kutatási területnek jók és izgalmasak lehetnek még. Erre kitértem? Szintén nem.
Azt, hogy valóban úgy gondolom, hogy szerintem nem képesek az állatok "kiszagolni" a telet, teljesen félretettem, "beszálltam a játékba". És visszaolvastam ismét a hozzászólásomat, ehhez szerintem sikerült is tartanom magam. Kíváncsi lennék, akik ebben "hisznek", milyen kapcsolatrendszerek alapján gondolják az állatokról, hogy megérzik a telet, mi alapján tudnak következtetni a télre, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Mert ha van alapjuk, lehet be kéne építeni a szezonális modelljeinkbe. Ha nincsenek, akkor meg talán nem kéne.
Matematikailag a korreláció nagyon gyenge (ha van), a 9 év időtartama rettenetesen kevés, ráadásul 9-ből 7-szer többé-kevésbé eltalálni egy anomáliát valószínűségszámítás szempontjából semmit sem mond. Hol lennének itt tények? Hol tagadok tényeket?! 7/9 az tényleg semmi, majdnem a várható érték (4.5). Hol van az abszolút hiba mérése? Nem számít, hogy esetleg mekkorát tévednek, csak az előjel számít? Ne már. Bukta a kicsit enyhébb helyett nagyon enyhe tél? Siker a kicsit enyhébb helyett kicsit hidegebb tél? Erre kitértem? Szándékosan nem, mert ezért tuti lehord majd mindenki (ahogy tetted most Te is), pedig egy kicsit konstruktív szerettem volna lenni.
Az, hogy adhatnak-e bizonyos mértékű támpontot, nos azt pont a megkérdőjelezések megválaszolásával, kritikus gondolkodással való hozzáállás igazolásával lehetne igazolni, mert ha ezeken nem áll meg az elmélet, akkor egyszerűen nem adhatnak semekkora támpontot. Érdekességnek, kutatási területnek jók és izgalmasak lehetnek még. Erre kitértem? Szintén nem.
Azt, hogy valóban úgy gondolom, hogy szerintem nem képesek az állatok "kiszagolni" a telet, teljesen félretettem, "beszálltam a játékba". És visszaolvastam ismét a hozzászólásomat, ehhez szerintem sikerült is tartanom magam. Kíváncsi lennék, akik ebben "hisznek", milyen kapcsolatrendszerek alapján gondolják az állatokról, hogy megérzik a telet, mi alapján tudnak következtetni a télre, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Mert ha van alapjuk, lehet be kéne építeni a szezonális modelljeinkbe. Ha nincsenek, akkor meg talán nem kéne.
Ehhez csak néhány észrevétel: jómagam is elfogadom, hogy az időjárás alapvető jellemzője a kaotikusság. Ez - többek között - abból adódik, hogy olyan sok tényező, törvényszerűség, teremészeti/humán eredetű hatás, miegyéb, formálja - hacsak Európát vesszük - kontinensünk időjárást, hogy valóban rendkívül nehéz bizonyos bemenő tények, illetve adatok alapján használható következtetéseket a jövőre nézve levonni. Elég, ha csak a DAI tündöklésére és (részleges) bukására gondolunk. Mindennek ellenére óva intenék attól, ami egyfajta METNET-agnoszticizmusnak nevezhető. Tudom, hogy a kritikus gondolkodás alapja a kétkedés, sziklaszilárdnak hitt állítások, paradigmák megkérdőjelezése, hiszen enélkül nem lenne progresszió a tudományban. Ugyanakkor viszont a ´megőrizve meghaladni´ elv alapján igyekszem megközelíteni ezt a kérdést (is), azaz - minden szkepticizmus ellenére arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények jelen esetben, BIZONYOS MÉRTÉKŰ támpontot adhatNAK a soron következő tél alapvető jellegéről, természetesen, csak jelzésszerűen, nagy vonalakban. 9 év, tudom, nem túl sok, azonban ha ebből a 9 évből a várakozás 7 esetben többé-kevésbé bejött, emellett egy teljes bukta és egy részleges melléfogás az eddigi mérleg - nos ennek alapján ´nem meggyőző eredményekről´ beszélni nem egészen ´kóser´, hogy diplomatikusan fejezzem ki magam. Összefoglalva tehát: semmi bajom a megkérdőjelezéssel, a szkeptikus attitűddel, ahol viszont már ada kezd fajulni a dolog, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük, ezen a ponton már azt kell mondanom, hogy így ne, emberek! Semmi szükség bálványokra, ne adj ´ Isten tévhitek, babonák táplálására, de legalább a tények előtt próbáljunk fejet hajtani!
Snowhunter idei cikke az állatok által várt télről:
Link
Áthozom ide, amit írtam a mettársalgóban, mert ide talán még jobban illeszkedik ez a témakör és ne vesszem el oly hamar.
Snowhunter, ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)
Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.
Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.
Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.
Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).
Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.
Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.
ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...
Link
Áthozom ide, amit írtam a mettársalgóban, mert ide talán még jobban illeszkedik ez a témakör és ne vesszem el oly hamar.
Snowhunter, ismersz, én ezek hatékonyságában és használhatóságában erősen kételkedem. Ennek ellenére egy szóval sem mondom, hogy haszontalanok! Hiszen honnan lehetne máshonnan megtudni, hogy van-e összefüggés, ha már a vizsgálatát is elvből elutasítanánk?
Idén a sok károgás mellett azonban szeretnék feltenni és - megpróbálni - megválaszolni egy-két kérdést. Laikusként mire gondolnék (ha a saját étvágyamból indulok ki)?
* Nem lehet, hogy az állatok az aktuális időjárásból indulnak ki, és ha hideg van, zabálnak, ha meleg van, lustulnak és nem esznek?
* Nem lehet, hogy az állatok az előző tél időjárásából indulnak ki, és ha tavaly ráfáztak a henyélésre, idén inkább betáraznak, hátha durva lesz a tél, mint tavaly?
* Nem lehet, hogy csak úgy lomhán követik az éves anomália értékeit?
* Nem lehet, hogy az egész teljesen véletlenszerű, és ezernyi másik tényező szinte teljesen elnyomja az időjárási vonatkozást? (egyéb tényezőkre tippjeim: populáció, szaporodás alakulása, csapadék alakulása, egymás közti vetélkedések vagy ilyesmi, véletlen útvonalak használata, egyéb fertőzések/kórokozók/kártevők, megfigyelés hiányosságai, napsütéses órák száma, stb.)
Így hát készítettem pár grafikont, amit egyrészt a Te adataidból, másrészt az OMSZ képes adatbázisának leolvasásával nyertem. Nagyjából északkelet, azon belül is a Börzsöny-Bükk tengelyt próbáltam leolvasni a havi anomáliák vizsgálatakor.
Lássuk az első képet!
Link
Állatok várakozása és az adott évi évszak alakulása.
Gyors magyarázat: a tél az már ugye "jövőbeni", azaz, amit az állatok vártak, a másik 3 évszak az viszont "múltbeli". Az általam leolvasott adatok mellé bevittem Snowhunter értékeit is, látszik, hogy pici volt az eltérés, az is inkább a szemre becslésem miatt lehetett.
Értékelés: hát, szerintem a nyarat és az őszt (illetve az éves anomáliát) jobban követik le... De a hasonlóságok minimálisnak tűnnek.
Következő kép:
Link
Ez ugyanez, csak hónapokra bontva a grafikont. Értelemszerűen áttekinthetetlenebb, de ugyanúgy nehéz bármi anomáliát felismerni. Hozzátenném, messziről megint csak az látszik, hogy mindent "lekövetnek", azaz együtt mozognak az átlaggal. Persze a tél itt is "jövőbeni", azaz ha azzal is együtt mozognának, az sikert jelentene, hogy látják a jövőt. Ez annyira azért nem rajzolódik ki.
Ezután két kép jöjjön együtt:
Link
Link
Az első képen azt ábrázoltam, hogy az állatok az előző télhez képest (havi bontásban) hogy jósoltak, azaz pl. az idei jóslatuk (+1,5) a tavalyi/idei téllel került összevetésre, nem pedig a várható téllel. Kapcsolat (szerintem) nem sok van.
A következő ábra pedig tulajdonképpen az, amit Te is ismertettél: az állatok jóstehetségével veti össze a téli hónapok átlagát. Icipicit talán több kapcsolat látszik, de még mindig nem mondanám, hogy ez a két adatsor között bármi korreláció is lenne.
Ugyanez évszakokra összevonva:
Link
Hajszállal talán tényleg jobban illeszkedik a várható tél a jóslataikra, mint az előző évi télre (azaz a piros vonal jobban fedi a zöldet, mint a kéket).
Utolsó képem:
Link
Itt azt vetettem össze, hogy az aktuális nyár nem-e jobb indikátora az állatok viselkedésére, mint a várható tél és hát... Eszerint meg azt mondanám, hogy inkább a nyári anomália alapján raktároznak télre, nem a várható tél alapján.
Összfoglalva: engem nem győznek meg az eddigi eredmények, érdekességnek kiváló, én is elszórakoztam egy estét vele, és még biztos nagyon sokat lehetne kutatni a témát és csiszolni a technikát (pontosabb, mérhető értékelések az állatokról, több tényezővel történő összevetés stb.). Mivel ez az érdekes kérdéskör eszünkbe jutott, valószínűnek tartom, hogy sokan mások már sokat foglalkoztak a kérdéssel Lehet érdemes lenne egy kicsit online kutakodni különböző tudósok kutatásai iránt.
ui.: Durva, ennyire melegek lettek a nyaraink? A tél kivételével alig van néhány évszak, ami hoz negatív anomáliát...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368131)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368130)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#368129)
Extra hosszútáv.
Szigorúan a makrocirkulációs rendszerek adatsorai alapján.
A most felsorolt évszámok nem vehetők készpénznek, csupán az indexek, az elmúlt időszak értékei +- 0.33-os eltéréssel 1950-től napjainkig kerestem egyezéseket vagy finoman szólva - hasonlóságokat - a múltban.
A kezdeti igen kevés szeptemberi értékeket augusztusival együtt igyekeztem átnézni és a tavalyi NAO,SCA helyett inkább az AO-ra helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis a szakirodalomból jól ismert módon az AO index polárfronti aktivitással van kapcsolatban.
(Általánosságban elmondható: Erősen + pozitív fázis, akkor a poláris területeken az áltagostól alacsonyabb a légnyomás. A közepes szélességeken pedig magasabb. é.sz. 45’ fok környékén. Nálunk inkább a melegebb vagy átlagos hőmérsékletű az idő. Erősen – negatív fázis idején a poláris területek feletta normálistól magasabb, (anticiklon) az időjárás, míg a közepes szélességeken
alacsonyabb. Igy ránk nézve észak felől terjedő meridionális makroszinoptikai helyzetképpel kecsegtet, ami általában napokon belül hidegebbre és csapadékosabbra, változékonyabbra fordul időjárásunk.)
Az AO indexen fellelt összefüggések alapján +-0.33-al számolva, amit a AO-n 2017.08.-án 0.150= -0.18 és +0.48 között. 2017.09-én -0.492= -0.822 és -0.162 között az alábbi téli félévek jöttek ki találatként. Mindkét hónapban egyeztek az idei eddigi ősz, nyár vég helyzetével. 1952/1953, 1984/85,1990/1991, 2008/2009, 2013/2014.
Összevetettem az ENSO jelenségget az idei átlag értéket és a kapott 5 találattal. 1952/53=átlagos, 1984/85=átlagos majd októbertől mínusz,1990/91=átlagos, 2008/09= átlagos, novembertől mínusz. 2013/14=átlagos. ( Adatsora: Link )
Az idei eddig átlagos, s valószínű hogy az is maradHAT.
Októberre:
Az AO 2017.10 havi értéke 0.690 lett, igy a kezdeti 5 találatból 1990/1991 tele előtti októbere maradt "ringben" 0.660-al.
Érdekesség képpen felvetődött mint "új játékos" 10 hónaptól 1958 is. Azaz év még annyiban érdekes a többihez képest, hogy az ide októberi NAO index értéke +-0.33-as eltéréssel megegyezik 58 októberének értékével. Az SCA kicsiny plusszos túlzással +0.43-al több lett,de ott is akad némi egyezés. Másrésztől 1952 09. hónapja egyezik a NAO 2017.09 hónapjával még, a többi találaton nincs egyezés.
Persze rengeteg találatot indexekre, hónapokra bontva feljegyeztem egyenként a cetlikben, füzetemben nem csak a valós értéktől tértem el mínuszos vagy plusszos irányba 0.33-al hanem igyekesztem 0.40-el vagy a tavaly 0.50-es értékkel is számolni,de túl kesze-kuszás a kép. Ami összefüggést találtam azt vezettem fel most ide.
A naptevékenységgel kapcsolatban is párhuzamot próbáltam vonni a jelenlegi aktivitás és a korábbi 1950-ig bezárólag dokumentáltakkal kapcsolatban. Ezen a linken a nagyjából a mai és Link az elmúlt időszak tevékenysége áll. Nem sorolom most fel mind az 5 találatot, hogy melyik volt kiugróan erős vagy alacsony de a legközelebb a mostani aktivitáshoz az 5 közül 1952/53, 1984/85 és talán 2008/09 áll.
Mint mondtam ez nem útmutató, se nem Jelenések könyve, hogy ehhez igazítsa magát az ember, pusztán hasonlóságok makrocirkulációs indexek alapján...
Szigorúan a makrocirkulációs rendszerek adatsorai alapján.
A most felsorolt évszámok nem vehetők készpénznek, csupán az indexek, az elmúlt időszak értékei +- 0.33-os eltéréssel 1950-től napjainkig kerestem egyezéseket vagy finoman szólva - hasonlóságokat - a múltban.
A kezdeti igen kevés szeptemberi értékeket augusztusival együtt igyekeztem átnézni és a tavalyi NAO,SCA helyett inkább az AO-ra helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis a szakirodalomból jól ismert módon az AO index polárfronti aktivitással van kapcsolatban.
(Általánosságban elmondható: Erősen + pozitív fázis, akkor a poláris területeken az áltagostól alacsonyabb a légnyomás. A közepes szélességeken pedig magasabb. é.sz. 45’ fok környékén. Nálunk inkább a melegebb vagy átlagos hőmérsékletű az idő. Erősen – negatív fázis idején a poláris területek feletta normálistól magasabb, (anticiklon) az időjárás, míg a közepes szélességeken
alacsonyabb. Igy ránk nézve észak felől terjedő meridionális makroszinoptikai helyzetképpel kecsegtet, ami általában napokon belül hidegebbre és csapadékosabbra, változékonyabbra fordul időjárásunk.)
Az AO indexen fellelt összefüggések alapján +-0.33-al számolva, amit a AO-n 2017.08.-án 0.150= -0.18 és +0.48 között. 2017.09-én -0.492= -0.822 és -0.162 között az alábbi téli félévek jöttek ki találatként. Mindkét hónapban egyeztek az idei eddigi ősz, nyár vég helyzetével. 1952/1953, 1984/85,1990/1991, 2008/2009, 2013/2014.
Összevetettem az ENSO jelenségget az idei átlag értéket és a kapott 5 találattal. 1952/53=átlagos, 1984/85=átlagos majd októbertől mínusz,1990/91=átlagos, 2008/09= átlagos, novembertől mínusz. 2013/14=átlagos. ( Adatsora: Link )
Az idei eddig átlagos, s valószínű hogy az is maradHAT.
Októberre:
Az AO 2017.10 havi értéke 0.690 lett, igy a kezdeti 5 találatból 1990/1991 tele előtti októbere maradt "ringben" 0.660-al.
Érdekesség képpen felvetődött mint "új játékos" 10 hónaptól 1958 is. Azaz év még annyiban érdekes a többihez képest, hogy az ide októberi NAO index értéke +-0.33-as eltéréssel megegyezik 58 októberének értékével. Az SCA kicsiny plusszos túlzással +0.43-al több lett,de ott is akad némi egyezés. Másrésztől 1952 09. hónapja egyezik a NAO 2017.09 hónapjával még, a többi találaton nincs egyezés.
Persze rengeteg találatot indexekre, hónapokra bontva feljegyeztem egyenként a cetlikben, füzetemben nem csak a valós értéktől tértem el mínuszos vagy plusszos irányba 0.33-al hanem igyekesztem 0.40-el vagy a tavaly 0.50-es értékkel is számolni,de túl kesze-kuszás a kép. Ami összefüggést találtam azt vezettem fel most ide.
A naptevékenységgel kapcsolatban is párhuzamot próbáltam vonni a jelenlegi aktivitás és a korábbi 1950-ig bezárólag dokumentáltakkal kapcsolatban. Ezen a linken a nagyjából a mai és Link az elmúlt időszak tevékenysége áll. Nem sorolom most fel mind az 5 találatot, hogy melyik volt kiugróan erős vagy alacsony de a legközelebb a mostani aktivitáshoz az 5 közül 1952/53, 1984/85 és talán 2008/09 áll.
Mint mondtam ez nem útmutató, se nem Jelenések könyve, hogy ehhez igazítsa magát az ember, pusztán hasonlóságok makrocirkulációs indexek alapján...
Már napok óta nézegetem a szombati napot, hogy milyen időjárásra lehet számítani.
A pénteki HF után a középszint durván kiszárad, viszont az alacsonyabb légrétegekben és a felszín közelében is nedves marad a levegő. A magasban megindul a melegadvekció. A legtöbb helyen éjszakára legyengül, leáll a szél, úgyhogy sokfelé legalább átmenetileg párás-ködös időre számítok. NyÉNy-on reggel már beindul a légmozgás, napközben pedig egyre többfelé teret nyer a délies áramlat. Ugyanakkor az ország keleti harmadán még délután is lehetnek szélcsendes területek.
Úgy gondolom, hogy ez utóbbi tájakon tartósan, akár egész napra beragadhat a köd/stratus, így jó alacsonyan maradhat a Tmax (5-8 fok). Közben ÉNy-on egy kis főnös rásegítéssel a 17-19 fokot sem tartom kizártnak. Érdekes nap lehet.
A pénteki HF után a középszint durván kiszárad, viszont az alacsonyabb légrétegekben és a felszín közelében is nedves marad a levegő. A magasban megindul a melegadvekció. A legtöbb helyen éjszakára legyengül, leáll a szél, úgyhogy sokfelé legalább átmenetileg párás-ködös időre számítok. NyÉNy-on reggel már beindul a légmozgás, napközben pedig egyre többfelé teret nyer a délies áramlat. Ugyanakkor az ország keleti harmadán még délután is lehetnek szélcsendes területek.
Úgy gondolom, hogy ez utóbbi tájakon tartósan, akár egész napra beragadhat a köd/stratus, így jó alacsonyan maradhat a Tmax (5-8 fok). Közben ÉNy-on egy kis főnös rásegítéssel a 17-19 fokot sem tartom kizártnak. Érdekes nap lehet.
Hát igen, kb. így. A holnapi, valamint a hétfői záporos csapadékban lehet bízni, abból azért a magasabb csúcsokon kis látványhavazás összejöhet.
Hegyeink (elsősorban a Mátraerdő) hóesélyeit hogy látod? Most nekem úgy tűnik GFS alapján, hogy eláll addigra a csapadék, mire igazán elkezdene hűlni a levegő, így látvány havas esőn kívül más nem várható.
Sajnos nem nagyon szelídülnek a modellkimenetek a hétvégi, kvázi-viharciklonnal kapcsolatban. A peremciklon minden bizonnyal bemegy 975 hPa alá, és bár a 24/24-es kritérium nem jön össze, részben hozni fogja a hPa/órás fejlődési ütemet. Mondjuk egy 15/15 nem lehetetlen.
Úgyhogy Közép-Európa szerte - beleértve Dániát - borzalmas idő várható, síkvidéken is nagy területen erősen viharos széllökésekkel. Helyenként az orkán erősséget is meghaladják szerintem, a magasabb hegyekből pedig nagy eséllyel érkezhet pár 200+ fölötti adat.
Nálunk sem lesz rózsás a helyzet, ráadásul tartósan, sok órán keresztül fennáll majd, garantált a károkozás. Nagyon durva, ECM szerint lehet olyan időszak, amikor országon belül 15-16 hPa különbség alakulna ki a nyomási mezőben.
Úgyhogy Közép-Európa szerte - beleértve Dániát - borzalmas idő várható, síkvidéken is nagy területen erősen viharos széllökésekkel. Helyenként az orkán erősséget is meghaladják szerintem, a magasabb hegyekből pedig nagy eséllyel érkezhet pár 200+ fölötti adat.
Nálunk sem lesz rózsás a helyzet, ráadásul tartósan, sok órán keresztül fennáll majd, garantált a károkozás. Nagyon durva, ECM szerint lehet olyan időszak, amikor országon belül 15-16 hPa különbség alakulna ki a nyomási mezőben.
A napok óta egyre jobban összetartó NAO és AO tagoknak köszönhetően, a mérsékelten pozitív értékeket követően, most egyre inkább 0 és enyhén negatív tartományt súroló áramlási ciklusok jöhetnek.
Link
Link
Ez persze könnyen takarhat még zonális, akár félzónális vagy már meridionális helyzeteket is. ( Egyébként ilyenkor ez a 0 körüli érték tiszta pepita mint mindig. )
A bizonytalanságra némi támpont azért adódik, hogy míg Okt.22-23-tól hazánk időjárása is egyre nagyobb eséllyel változékonyabbra, csapadékosabbra fordulhat; a minket nyugatról elérő nedves és hűvösebb léghullámoknak köszönhetően, annál inkább boritékolhatónak tűnik egy korábban már - mások által - itt metneten felemlített hidegöblités várható iránya és helyzete.
Ez elsősorban NEM hazánkra hozna télbetörést, hanem Európa legészakkeletibb peremére az Urál hg. vidékeire valamint Szibéria nyugati részére a Nyugat - szibérai - alföldre 72-96 órán túl.
Mindkét model a GFS és az Ecmwf is támogatja ezt a várható verizot, de némi bizonytalansággal azért ez is terhelt. Ophelia maradványa ugyanis pont ebbe a teknőbe olvad bele, ami később hátoldalán egy anticiklonnal -5 majd foltokban -10 fokos értékeket rántana a terület fölé. Ez 168óráig még stimmel-ne(?) is, de azon felül, valamint az űridős tartományban - természetesen(!) - már teljes a fejetlenség.
S, hogy ránk nézve mit takar? Erősen kérdéses, különösen a teknő hátoldalán kiépülő anticiklon központi helyzete és erőségében vannak kételyeim. Mennyire lesz Kelet - Európai vagy túlzottan ellaposodik..itt még vannak kérdőjelek... A kérdés tehát nyitva marad. Egyenlőre.
Link
Link
Ez persze könnyen takarhat még zonális, akár félzónális vagy már meridionális helyzeteket is. ( Egyébként ilyenkor ez a 0 körüli érték tiszta pepita mint mindig. )
A bizonytalanságra némi támpont azért adódik, hogy míg Okt.22-23-tól hazánk időjárása is egyre nagyobb eséllyel változékonyabbra, csapadékosabbra fordulhat; a minket nyugatról elérő nedves és hűvösebb léghullámoknak köszönhetően, annál inkább boritékolhatónak tűnik egy korábban már - mások által - itt metneten felemlített hidegöblités várható iránya és helyzete.
Ez elsősorban NEM hazánkra hozna télbetörést, hanem Európa legészakkeletibb peremére az Urál hg. vidékeire valamint Szibéria nyugati részére a Nyugat - szibérai - alföldre 72-96 órán túl.
Mindkét model a GFS és az Ecmwf is támogatja ezt a várható verizot, de némi bizonytalansággal azért ez is terhelt. Ophelia maradványa ugyanis pont ebbe a teknőbe olvad bele, ami később hátoldalán egy anticiklonnal -5 majd foltokban -10 fokos értékeket rántana a terület fölé. Ez 168óráig még stimmel-ne(?) is, de azon felül, valamint az űridős tartományban - természetesen(!) - már teljes a fejetlenség.
S, hogy ránk nézve mit takar? Erősen kérdéses, különösen a teknő hátoldalán kiépülő anticiklon központi helyzete és erőségében vannak kételyeim. Mennyire lesz Kelet - Európai vagy túlzottan ellaposodik..itt még vannak kérdőjelek... A kérdés tehát nyitva marad. Egyenlőre.
Október közepe felé igen-igen valószínű egy magas nyomású, enyhén melegadvekciós, "vénasszonyok nyara" időjárás.
Természetesen ilyenkor már korántsem minden a magasban tartózkodó meleg levegő: az inverzió a talajon közbeszólhat.
Ilyen esetben szívesen cserélnék Pozsonnyal, mely a déli szélre nézve "árnyékban" van. A Kisalföld közepén ezzel szemben csak makrocirkulárisan teljesen "csendes" időben várható köd, ill. hochnebel.
Az pedig igencsak kérdéses, meddig tud kitartani a magasnyomású idő, már ha megvalósul. Jó lenne 2-3 hét távolhatások nélküli, inverzív, egyre párásabb/ködösebb, enyhe, de nem túl meleg idő.
Természetesen ilyenkor már korántsem minden a magasban tartózkodó meleg levegő: az inverzió a talajon közbeszólhat.
Ilyen esetben szívesen cserélnék Pozsonnyal, mely a déli szélre nézve "árnyékban" van. A Kisalföld közepén ezzel szemben csak makrocirkulárisan teljesen "csendes" időben várható köd, ill. hochnebel.
Az pedig igencsak kérdéses, meddig tud kitartani a magasnyomású idő, már ha megvalósul. Jó lenne 2-3 hét távolhatások nélküli, inverzív, egyre párásabb/ködösebb, enyhe, de nem túl meleg idő.
OFF: eszem ágában sem volt Hari Seldon, vagy más neves kutatók eredményeit megkérdőjelezni, hiszen - és köszönöm, hogy belinkelted Lász régebbi érdekes klimatológiai elemzését, melyben 4 csoportba sorolja hazánk, illetve, tágabb értelemben, a Kárpát-medence területén előforduló klímatípusokat. Szerinte ezektől (is) függ, hogy például a DAI történetesen úgymond működik-e, vagy csütörtököt mond. Ez sok mindent megmagyaráz-
ON: sebtében átfutottam a modelleket, és érdekes dolgok látszanak nagyjából a hónap közepéig: a középtáv elején igen markás lehűlés valószínű, amely bizony a 0 fokos izoterma ´benyalásával´ is együttjárhat (jövő hét elején), majd újabb gyökeres átrendeződés kezd körvonalazódni: a következő hidegleszakadás kint az óceánon játszódhat le, a hosszúhullámú teknő előoldalán határozott melegadvekció kezdődhet, amely pár napra (?) meghozhatja a hamisítatlan vénasszonyok nyarát - hacsak, a gyorsan rövidülő nappalok miatt - a magassági melegadvekció, főleg az arra hajlamos vidékeken - nem jár majd együtt Hochnebel-képződéssel. Ez attól is függ persze, hogy az erős déli/délnyugati áramlás telibetalálós lesz-e, vagy tőlünk nyugatra marad a fő iránya. Ez utóbbi esetben bizony elképzelhetőnek tartom a makacs ködök/magasköd kialakulásának veszélyét. Az általam felvázolt időjárási alaphelyzetet hosszabb középtávon jól tükrözi a két ´királyi´ modell ENS-átlaga is, úgyhogy október derekán egyre esélyesebbnek látszik egy kellemesen meleg időszak, hacsak a köd nem szól közbe
ON: sebtében átfutottam a modelleket, és érdekes dolgok látszanak nagyjából a hónap közepéig: a középtáv elején igen markás lehűlés valószínű, amely bizony a 0 fokos izoterma ´benyalásával´ is együttjárhat (jövő hét elején), majd újabb gyökeres átrendeződés kezd körvonalazódni: a következő hidegleszakadás kint az óceánon játszódhat le, a hosszúhullámú teknő előoldalán határozott melegadvekció kezdődhet, amely pár napra (?) meghozhatja a hamisítatlan vénasszonyok nyarát - hacsak, a gyorsan rövidülő nappalok miatt - a magassági melegadvekció, főleg az arra hajlamos vidékeken - nem jár majd együtt Hochnebel-képződéssel. Ez attól is függ persze, hogy az erős déli/délnyugati áramlás telibetalálós lesz-e, vagy tőlünk nyugatra marad a fő iránya. Ez utóbbi esetben bizony elképzelhetőnek tartom a makacs ködök/magasköd kialakulásának veszélyét. Az általam felvázolt időjárási alaphelyzetet hosszabb középtávon jól tükrözi a két ´királyi´ modell ENS-átlaga is, úgyhogy október derekán egyre esélyesebbnek látszik egy kellemesen meleg időszak, hacsak a köd nem szól közbe
Elsőre felejtsem el a DAI-t.
Valamint felvázolta az általa összehozott 4 klíma korszakot. Vissza is kerestem az archívumban. Említette is 2013 novemberét hosszútávban egyszer már leírta. Meg is kerestem. Íme: Link Ugyanakkor írta, hogy akkor tévedett, de azóta tovább gondolkodott.
Nem szeretnék idézni a beszélgetésből, nem titkos, de nem azért privált üzenet, hogy megosszuk.
Valamint felvázolta az általa összehozott 4 klíma korszakot. Vissza is kerestem az archívumban. Említette is 2013 novemberét hosszútávban egyszer már leírta. Meg is kerestem. Íme: Link Ugyanakkor írta, hogy akkor tévedett, de azóta tovább gondolkodott.
Nem szeretnék idézni a beszélgetésből, nem titkos, de nem azért privált üzenet, hogy megosszuk.
Alíghanem a zónális áramlási kép átmenetileg október első dekádját fogja jellemezni.
Ezt követően Közép Európában intenzív előoldallal (a modellek szerint már már "omegablokkal") fordul meridinalitásba az áramlás akár 4-5 napra is felébresztve a nyarat. Ezt követőn megint szép meridionális képünk lehet, vagy északnyugati irányítás hűvös, de nem feltétlenül télies idővel. Október végén megint lehet majd latolgatni a talányt, hogy november elején visszaáll -e még a zónális áramlási kép - azaz Márton nyara, ami a népi megfigyelések szerint is kemény télelei felütést sejtet (pl. 2003 nov, 1995 októberi "májusát" is idesorolnám az azt követő masszív hosszú téllel. ) Bár ezen is lehet vitatkozni, hiszen 2003 október 24-26 között milyen szép kis téli helyzetünk volt.
Ezt követően Közép Európában intenzív előoldallal (a modellek szerint már már "omegablokkal") fordul meridinalitásba az áramlás akár 4-5 napra is felébresztve a nyarat. Ezt követőn megint szép meridionális képünk lehet, vagy északnyugati irányítás hűvös, de nem feltétlenül télies idővel. Október végén megint lehet majd latolgatni a talányt, hogy november elején visszaáll -e még a zónális áramlási kép - azaz Márton nyara, ami a népi megfigyelések szerint is kemény télelei felütést sejtet (pl. 2003 nov, 1995 októberi "májusát" is idesorolnám az azt követő masszív hosszú téllel. ) Bár ezen is lehet vitatkozni, hiszen 2003 október 24-26 között milyen szép kis téli helyzetünk volt.
Vigyázat, a túl kifejezett ősz közepi meridionalitásnak nem kell nagyon örülni (már ha szép, télies tél(előt) szeretnénk)
A fejlett, hosszadalmas meridionális áramlási kép a nagytérségben lenullázza a hőkontrasztot, ami tartós zónába fordulást segíthet elő késő ősszel, tél elején. Erre volt példa a makroszinoptikailag gyönyörű 1979-es október. A rendkívül stabil, Európa középső részét remekül hűtő hatalmas skandi AC novemberre eltűnt, helyét délnyugati, nyugati áramlások vették át dec. legvégéig (igaz, akkor viszont ismét meridiába váltott az áramlás, szép tél jött egész januárban) Hasonló, sőt még rosszabb "katasztrófa-forgatókönyvet" hozott 1997 késő ősze és kora tele. Pedig milyen szép, télies október-vég volt abban az évben!
Szóval, legyen csak most kis zonalitás, kis félblokk. Véleményem szerint úgyis csakhamar begörbülnek újra a légpályák, visszaáll a meridionális uralom valószínűleg már október első felében.
A fejlett, hosszadalmas meridionális áramlási kép a nagytérségben lenullázza a hőkontrasztot, ami tartós zónába fordulást segíthet elő késő ősszel, tél elején. Erre volt példa a makroszinoptikailag gyönyörű 1979-es október. A rendkívül stabil, Európa középső részét remekül hűtő hatalmas skandi AC novemberre eltűnt, helyét délnyugati, nyugati áramlások vették át dec. legvégéig (igaz, akkor viszont ismét meridiába váltott az áramlás, szép tél jött egész januárban) Hasonló, sőt még rosszabb "katasztrófa-forgatókönyvet" hozott 1997 késő ősze és kora tele. Pedig milyen szép, télies október-vég volt abban az évben!
Szóval, legyen csak most kis zonalitás, kis félblokk. Véleményem szerint úgyis csakhamar begörbülnek újra a légpályák, visszaáll a meridionális uralom valószínűleg már október első felében.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat