Bioszféra

Csillagászati észleléseim alkalmával - fõleg nyáridõben - megszokott "társaim" a fölöttem ide-oda röpködõ, csöndes denevérek. Érdekessé teszik a megfigyelések rövid szüneteinek egyhangúságát.

Ha esetleg a képstabi be van kapcsolva, mert nekem pl. halk cicergõ hangot ad.

Bocsi hogy csak most válaszolok! Most leltem meg hsz-edet.
Ez az egy edényben van, de majd ki lesz ültetve. Nemrég megrágta egy zöld hernyócska, és elvesztett 2 kisebb levelét.
1-2 kivételével megeredtek, kb. ekkorák, mint ez. Azt nem írtam korábban, hogy a dugványok nagy része még ketté lett vágva, úgy lett eldugva, több különbözõ helyre.
Majd gondoskodom a takarásról télen, hátha..

Sok filmben el is túlozzák a hangokat, hogy ijesztõbb legyen.

Egy oleánder levéltetû az erkélyemrõl:
Link
Azt hiszem, hoznom kell haza pár katicát a rétrõl. :-))

Több játékfilmben a menekülõk találnak egy barlangbejáratot, bemennek és felriadnak az alvó denevérek. Nem tudni kik ilyednek meg jobban, de a nézõ az biztos. Az elsõ link megteszi.

Milyen zajra gondolsz? És fõleg milyen filmre? Milyen denevérre? Stb. :-)
Amennyiben játékfilm, olyan hangot tesznek alá, amilyet akarnak. Ha természetfilm, akkor jó eséllyel lehet köze a valósághoz a hangnak. Talán szárnysuhogást tudok leginkább elképzelni, ami többezres tömegben azért elég nagy zaj lehet. Meg persze a sok csipogás is összeadódik sistergéssé.
Ilyenre gondolsz? Link vagy Link vagy Link

Felénk él lappantyú, de õket házak felé nem látom sose, csak külterületen. A földön fészkelnek, erdõket, ligeteket kedvelik.
Elõszeretettel homokfürdõznek a földutakon, vagy aszfalton melegednek. Ezért a forgalom veszélyes rájuk nézve.
Sokszor találkoztunk velük már földúton, az utolsó pillanatban repültek fel. Anyukám egyszer lefotózta, de nagyon rossz képek sikerültek.
A tücsökhöz hasonló, pirregõ hangját sokszor hallani, amint lemegy a Nap, ami aztán bugyborékolásba megy át. Vagy éppen "tapsol" a szárnyával a hím. Az MME honlapján meg lehet hallgatni, nagyon érdekes!
Link

Nem láttam én sem konkrétan, de ha a 7. emeleti erkélyrõl látom repülni, aztán meg hallom, akkor néhány m-en belül van valahol.
Még egy kérdés, aztán részemrõl lezárva e téma: Filmekben barlangokban, mikor felrepül egy denevérraj, iszonyú lármát csapnak. Ezek pedig minden nesz nélkül repülnek. Ennyire más a barlangi akusztika?

Látod, a villa-lábikó összefüggésre nem is gondoltam, de mennyire ilyen, tényleg!
Amúgy én is sok denevérrel vagyok körülvéve, sokszor, ha reggel (hm, normális esetben ez kora hajnalt jelent, épp csak kezdõdõ szürkületet értve alatta) kimegyek fotózni a focipályára, ott keringenek körülöttem, néha annyira közel, hogy tartok tõle, hogy lefejelnek. :-) Nem tudom, a fényképezõm ad-e ki vmi ultrahangot, de akkor szoktak közel repülni, amikor exponálok. Jópofik, nagyon csípem õket. És rémesen sok molyt meg szúnyogot felfalnak, így tényleg igen hasznosan is viselkednek velünk. :-)
Biztos, hogy itt is a panelek réseiben laknak, de ennyire közelrõl nem láttam, hogy hol bújnak meg. Nem is minden ház készül egyformára, a tízemeleteseknél vannak nagyobb rések (amit írtál, olyanok), itt a négyemeleteseknél nem nagyon. Amikor a Látóhegyen vagyok reggel vagy alkonyatkor, látni, hogy oda is a városból jönnek fel vadászni.

Egyébként se minden fajuk beszél olyan alacsony ultrahangon, amit meghallhatunk, de a legtöbbet simán hallom, ahogy "ciripel", a macskám is hallja, az uram már nem (neki a magas tartománya amúgy se jó).

Akkor az elsõ benyomásom volt a jó. És a hátsó villa a két lába. Fehérváron a barátnõmnél szoktak lenni denevérek. De ott megpihennek, elbújnak a panelek réseiben (az egymás alatti erkélyek oldalai nem érnek egymáshoz). Hangjukat akkor is hallottam, ha nem láttam õket.

Repülõ lappantyú: Link
Azonban õ rémesen rejtett életû jószág és nem panelok közt él, hanem erdõben, bozótosban. Meg nagy is (25cm hosszú, fél méteres szárnyfesztávval), a farka kimondottan hosszú. A röpte nem cikázó, hanem lassú siklásokból álló.

A fecske, aki még hasonló repülõmanõverekre képes, sose repül sötétben, alkonyatkor, mivel õ kimondottan nappal lát jól. A sarlósfecske, aki meg repül alkonyatkor (de éjjel soha), állandóan sivít repülés közben, s ráadásnak ezt csapatostól teszi, így kizárt, hogy ne vennéd észre, még füldugóval is hallanád.

Amit a leírásod alapján gondolok, hogy bizony denevér lesz. Egyszerûen tökéletesen leírtad a röptüket, a viselkedésüket, életmódjukat. :-)

Az emberek nagy része nem hallja...

Sok minden ráillik. Érdekes, hogy az utcai lámpák körül igen sok rovar repked, de õk inkább a panel mellett vadásznak. Az erkély és konyhaablak közti sarokban cm-ekre fordulnak meg a ház falánál. Ezt a konyhából üvegen keresztül egész közelrõl meg lehet figyelni. Az imbolygó de sebes repülést nehezen tudom elképzelni. (Amit v. Akit eddig láttam imbolyogni, egyáltalán nem volt sebes.) Ezek a madarak rendkívül jól manõvereznek, mint a fecskék is.

Esetleg lappantyú? Link

Nem találok éjjeli fecskét a neten, bár nem sokat kerestem. Igy néz ki: Link (levágtam egy villásfarkú szárnyát és farkát)

Szerintem õ lehetett Link

Hmm...
Nomajd a szakik jönnek és kiderül.

Felismerem a denevért, szürkületben már egyértelmûen madár. És egyszer nappal is, mint említettem. Semmi hangot nem ad.

Szerintem akkor is denevér lesz az. Cincogást esetleg nem hallasz?

Van egy éjjeli madár, gyorsan, cikázva repül. (Elõször denevérnek véltem, míg egyszer tavaly nappal is sikerült megfigyelnem.) Nem tudom ekkor miért borult fel a bioritmusuk. Azóta se láttam világosban. Egyszerûen nem lehet az erkélyen ûcsörögni, mert vagy a szúnyogok esznek meg, vagy ezek hozzák a frászt rám, mikor az orrom elõtt fordulnak meg 10 centire. Én valamilyen fecskére tippelek. Megerõsít ebben valaki?

Szép!
Edénybe van vagy ki lett ültetve?
Az összes dugvány megeredt?
Jövõre szép nagyot nõnek majd, ha nem fagynak el a télen.

Köszi!
Emlékeztem rá, hogy valamelyik szép nappali lepke hernyója lehet.

Nappali pávaszem, Nymphalis io. Ha megfigyeled, hol bábozódnak be, ha megszilárdult a bábbõr, az ággal együtt berakhatod a lakásba s 10-14 nap alatt kibújnak normál hõmérsékleten tartva õket. :-) Hajnalban szoktak kibújni, ha meg akarod figyelni, kb. napkeltétõl érdemes. MIelõtt kibújik a bábból, már elõtte nap láthatod, hogy áttetszõ lett a bábbõr, ebbõl tudni, hogy hamarosan kelés. :-)

A házikó elõtt van belõle pár tõ.

Van a képek között fekete hernyó-had, azt be tudnátok azonosítani, micsoda? Szõrösek voltak, és különös elõszeretettel ették a csalán levelét. Világos pöttyök voltak rajtuk. Ott voltak a kinõtt ruháik a szövedékekben.
Sajnos nem sikerült róluk közelebbi fotó, a gép nem szereti, ha árnyékban akarok makrózni.. 191 képet kattintottam, ebbõl csak kb. 70-et hagytam meg a sok próbálkozás miatt.

Sédkender.

Annyit hozzátennék, hogy szerintem még genus szinten sem határozható errõl a képrõl. A Noli által említett kis zengõlégyen kívül szóba jöhet még a a Scaeva és még pár hasonló nem. Nagyon fajgazdag család.
Ja, õket is züminek szokták hívni, mert olyan hangokat hallatnak repülés közben, meg úgy is néznek ki, mint egy "hitelesített" méhecske.
Ha az idõjárás is úgy akarja, holnap én is a környékre megyek hegyet mászni, fényképezni. Az alpesi rétek rovargazdagsága mindig lenyûgöz, az óriás termetû ernyõsökön, földibodzán napokra elegendõ fotótéma akad.

Köszönöm a korrekciót Neked is Akkó jó gondóttam, hogy nem zümi

A kertetek még mindig csodás!
Mi az a virág, amint a pókhálóslepkék eszegetnek???

Dávid és Góliát kisasszony:
Link

Õ egy zengõlégy, Eupeodes faj, de ennek a pontosságát a fenekébõl nem látni sajnos. :-)

Már régen hoztam nektek képet, most megtöröm a "csendet": Link
A 7. képet Floonak ajánlom.

Köfi, szóval nem méhecske

Zengõlégy szvsz.

Hoztam Nektek egy nemtudomkicsodát méhecskének néz ki elsõre, de ha nem az (mert vélhetõen nem az ), akkor Noli rámborogatja az asztalt Így hát majd Ti megmondjátok Link

Az elsõ tippem rabló volt, de engem a méret zavart, a rablólegyek nem egy centisek, hanem inkább 2-3. Legalábbis akiket eddig láttam, azok nagyok.

Igen hasonló megjelenésûek a tõröslegyek is, de nekik a fejtetõn összeér a szemük, nincs mélyedés közöttük, ellentétben a sokkal gyakoribb rablólegyekkel (Asilidae). Lord példánya is egy rablólégy, fajra megmondani azonban bajos dolog, a család fajait leginkább csak specialisták tudják azonosítani - preparálás közben.

Egyébként elég félelmetes kinézetûek tudnak lenni, jó példa rá Lord legye is. Gyakran látni õket a zsákmányukkal együtt, amint hosszú, tövisekkel sûrûn borított lábukkal maguk alá szorítva ölelik a prédát, legtöbbször egy méretes rovart. Láttam már a "markukban" legyet, cserebogarat, sõt, szitakötõt is.

Tõröslégynek nézem, Therevidae sp.

Egy nagyon nyugodt szárnyas, ezt a fajt errefelé eddig még nem láttam

Más szögben: Link
OFF mentegetõdzés: nem én kontrasztoztam el, direkt napfény+fehér asztal+távolabb sötét háttér összhatása auto módban

Az erkélyemen a csicsókán sok apró katicalárvácska jár-kel. Egy levelet behoztam megvizsgálni, s sikerült elkapnom, amint a katicababa (2. lárvastádiumban van, legalábbis elsõ nem lehet, mert a levetett elõzõ lárvabõre ott volt nem messze) kb. 1mm volt, a kis levélbolha-baba meg még kisebb, szabad szemmel nem is láttam a levél szõrös felületén...

Ja-ja, jelentem felfogtam.

Tehát újabban már nem DD, hanem EX, vagyis extinct, (természetben) kipusztult van a név mellett feltüntetve. Ezzel viszont magam nem sokat nyertem, örömöt biztosan nem.

Neked az a Királyok Könyve! Az utolsó részt nem teljesen kapisgálom, csak sejtem...

Nincs mit, újabban már a 2007-es VL-ból viszonyítunk. Tehát adatdeficites voltál. Nem túl nagy profit, hogy "nekem" már "EX" a jelzése..

Köszönöm az infót.Hamuvirág ügyben én meg "DD" jelzésû egyed voltam eddig. ...

A hamuvirágnak a Bátorligeti õslápon volt az egyetlen õshonos elõfordulása, de az néhány évtizede kipusztult, a Vörös Listán is "extinct"-ként szerepel. Néhány botanikus azonban szlovákiai populációkból visszatelepítette oda a 90-es évek végén..

Hm..a Gömör-Szepesi-karszt csodás világa mindig tartogat meglepetéseket..nem csodálom a kitörõ örömöt...a szibériai hamuvirág már teljesen kipusztult itthonról?.. ..az adatbázisokban még fokozottan veszélyeztetett dealpi reliktum fajként szerepel, nyír és fûzlápokban stb....
...a gyásztárnics némileg délebbre a Murányi-fennsíki élõhelyein is megtalálható, ami ugyan nem sokkal, de azért közelebb van hazánkhoz.Ennek fényében az egykori EU-s tanulmány egyre inkább félreinfónak tûnik (nem is csodálkozom)..az elérhetõ szlovák botanikai források nem említik a fajt a Slovensky kras-on...kár,hogy nincs idõ,lehetõség utána nézni, keresni a pontos történeti adatoknak..

Ha jól tudom, határainkhoz legközelebb éppen a Sztracenai-fennsíkba vágódott szurdokvölgyekben lakik, a Hernád felsõ folyása közelében. Magam is ott láttam elõször, ezelõtt 10 évvel, a Kysel-ben és Suchá belá-ban. Képzeletbeli, múltbéli újra-kirándulásaimból még egy, hasonló karakterû láplakó is eszembe ötlik, az egykor hazánkban is elõforduló szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), melyet egy mohapárnák kövér belsejébe rejtetten csörgedezõ erecske mentén láttunk, Dedinky közelében. Az öröm leírhatatlan volt..

Pontosan ugyanerrõl beszéltem alább, a gyásztárnics kapcsán.Populáció szerkezet, élõhely fragmentáció, izoláció, genetikai sztochaszticitás, káros recesszív allélek, reprodukció és fitness.Végtelen e témában a citálható technicus terminusok sora.A hegyi forráslápok, láprétek 80-90%-a közben pedig már a múltté.A XIX. századi viszonyokhoz képest biztosan.Számos biológusnak-ökológusnak e "wetlandok" kb. ua. jelentik, mint egyes klímakutató geomorfológus-geográfusoknak a glaciális és periglaciális területek.A veszélyzetett fajok száma sem véletlenül nõtt 110%-al a korábbi adatokhoz képest.Pusztulnak,degradálódnak az élõhelyek.
(Bõven meg lehet,hogy benéztem.Nem része a hazai edényes flórának.De sok évvel ezelõtti agyhomályomban kutakodva ugrott be, hogy egy 1890-es évekbeli Földtani Közlöny vagy Turisták Lapja aggteleki barlanggal kapcsolatos tanulmányában, mintha említették volna a faj hazai elõfordulását. Illetve valami 2000 körüli EU-s tanulmányban a PEEN korridorok (Aggtelek MAB kontra Gömör-Tornai Karszt) Land Cover térképezései kapcsán ütötte meg a szemem.De ezt neked kell tudnod 100%-ra, nem nekem.)