Bioszféra

Ez kemény hozzászólás lett tõled!

Nem nagyon. De a fákhoz egyáltalán nem értek... Olyan, mintha valami gyantagombóc lenne, ami már megszilárdult, persze ehhez jó lenne tudni, milyen fán volt, ill. mekkora volt a gombóc.

Miért lógsz a neten ilyenkor? Nem a talin vagy??? Ha én kinn lennék az erdõn, tuti egy kifeszített, megvilágított lepedõnél bámulnám a lepkéket...

Nem...
Mondtam volna, ha valakié lett .
Nem tudod mi lehet?

Hm, jajgató pasi nem volt a fán? :-)))))

Köszönöm!
Honnan a fenébõl tudtok Ti mindenre választ

Egy kép a legnagyobb compóról Link

Sziasztok!

Mit láttam az egyik fának a törzsén? Csak szeretném tudni...
Link
Jövök nemsokára, az bõséges, börzsönyi gombafelhozatal néhány szép példányával. Teljes a hozzá nemértés nálam, így kérlek nevesítsétek majd õket is.

Szívesen! De azért kíváncsivá tettek...

Hja, megnéztem a boon-on a hozzászólásokat, elég "érdekes" némelyik :-)) Köszönöm a tippet, jól szórakoztam!

Lehetek õszinte? Túl nagy csivitelést ne várj. A madarak leginkább tavasszal csivitelnek, párválasztáskor. Ilyenkor max. cseverészés folyik köztük, ami töredéke a tavaszi madárzsongásnak.
Ha meg akarod hallgatni, napkelte elõtt menj ki úgy fél órával, s várd meg, míg legalább 4-5 fok magasra megy a Nap. Akik reggel kelnek, azok ekkortájt kelnek.

Miskolcon a helyi újság internetes oldalán élénk polémia alakult ki a sorozatos földrengésekrõl. Egyre többen írják, hogy napok óta hallgatnak a madarak, nem lehet madárcsicsergést hallani...
Holnap reggel leellenõrzöm.

Noli, van letölthetõ magyar verzió Az élet értelme alapfilm, amibõl kivágható lenne a jelenet. Szövegértéshez nem éppen Monty-szinkron, de a szöveg összekapcsolható Link
A fóti Waldorf iskola 12.b. osztályának záróelõadása, ezen is jót nevettem

Ezt ismeritek?
Link
Avagy miért jön egy holland Magyarországra :-)

De édes pofa! :-) És milyen szép!
Õ is az: Link
Csak elfelejtett mintát növeszteni.

No, ráhibáztál, "fogtam" én is egyet ma, igaz, nem aranyvesszõn, hanem aggófüvön leskelõdött (az elõbbi képválogatásba nem került bele, de a kedvedért feltöltöttem):
Link

A Rettenthetetlen Kaszás? :-)
Link
(sajnos a magyar nyelvû verzió nincs meg...)

Egy dolog miatt szeretem õket: teli vannak Misumenops tricuspidatus-okkal. :-) Ezen kívül más hasznáról nem tudok...

Megvan tõle a Bakony nappali lepkéi c. füzet, de éppen nincs nálam. Ezt a cikket viszont nem ismertem, nagyon hasznos írás, köszi!

Igen, aranyvesszõ ilyen sok van. Egyértelmû, hogy dunántúli viszonylatban ma már a legtömegesebb özönnövényünk. S hogy pontosítsunk: a magas aranyvesszõrõl (Solidago gigantea) van szó, testvére, a kanadai aranyvesszõ is inváziós, de országosan valamivel ritkább, fõleg a Dunától keletre tömeges (Gyõr környékén az utóbbi 1-2 évben jelent meg, jelenleg 4 kisebb polykormonját ismerem a várostól K-DK-re). Elhanyagolt parlagterüleken, felhagyott szõlõkben, ültetett erdõkben néhány év alatt tömegessé válhat, mint látjuk, a lõtér egyes részein is. Viszonylag könnyû a védekezés ellene, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett kaszálással hamar visszaszorul - ám ha nincs ki lekaszálja..

Colias ügyben Dietzel-nek van egy érdekes cikke: Link

Aranyvesszõ ilyen sok van??? :-((( Érdekes, hogy a 70-es években nagymamámnak a kertjében (Veszprém belváros, ma a kórház egyik újabb szárnya áll a helyén) szenzációszámba ment a tõ, ami volt neki, vadon sose láttam, csak valamikor a 80-as években, pedig sokat jártunk kirándulni mindig. Az iszonyú az, hogy ahol pl. fenn a Bakony tetején az erdõt kivágják, ez, meg a szeder az elsõ, ami benövi az üresen maradt helyet...

Az õszapók barátságos, bátor madárkák, sokszor feltûnõen közel engedik az embert. :-)

Köszönöm a tanácsot s az utánajárást!
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.

A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)

Hoztam én is pár fotót a likócsi lõtérrõl: Link (11 kép)
Rengeteg volt a lepke, fõként az általad felsoroltakat láttam én is, a leggyakoribb egy Hipparchia-faj volt (meghatározni eddig nem sikerült), de bõven volt kéneslepke, répalepke és fekete szemeslepke, utóbbi igen szép színezetû, nagy termetû faj.
Egy õszapó-párral is találkoztam, örömömre mindössze 5 méterrõl volt szerencsém figyelni, ahogy csivitelve kergetõznek ágról-ágra.

Sajnos amennyire dekoratív, annyira nemkívánatos ez a nagy termetû növény a hazai flórában. Bíbor nebáncsvirág a neve, a távoli Közép-Ázsia magashegyvidéki területein honos, fõként a Himalája környékén. Botanikus kertekbe kezdték ültetni, majd innen kiszökve meghódította egész Európát. Elsõsorban patakok, folyók mentén, ártéri társulásokban gyakori nálunk is, különösen a Rába, Mosoni-Duna és mellékfolyói mentén. A legtömegesebb talán a Szigetközben, a puhafaligetek és nemesnyarasok alatt ilyenkor jóformán nincs is más lágyszárú növény..
Hatalmas termetébõl nem várná az ember, de egynyári faj, a késõ tavaszi csírázást követõen iszonyú gyorsan növekszik, virágzásra eléri a 2-3 méteres magasságot is. Annyira lédús az üreges szára, hogy ha átgázolunk az állományában, recsegve-ropogva törnek a szárak, miközben fröcsköl belõle a növényi nedv.

A leírásod a reggeli horgászatról nagyon hangulatos, klassz élmény lehetett.

Itt a Duna-parton (Fanyilas-sétány) zárható kapu, kerítés nélkül megoldották kidönthetetlen, mélyen leásott "betonbabákkal" vagy betonnal kiöntött derékig érõ erõs acélcsövek sorával, melyek között gyalogos-kerékpáros simán átfér, más nem. Aszfaltozott közútba torkolló végén mélyített árkon terepjáró sem tud áthajtani.
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom Javaslom, a névválasztásnál fontold meg, hazánk sok tájegységén van "Látó-hegy". Veszprémi lapok: Látó-hegy Link Csatár-hegy: Link Ha baráti segítségre is számítasz, kérdés mennyire tudod elkerülni a "szócsõvé" válást (egy jóbarát polg.m is kormány/pártérdekek súlya alatt nyög, kevés a saját mozgástere). Látóhegy megóvása- nem tervez valaki suttyomban lakóparkot esetleg felparcellázni hétvégi üdülõknek? (A Csatár-hegyen már 2001-ben 420 üdülõ volt. Szentendre Pismány-hegyen apám 1972-ben még erdõközeli telke mára messze került onnan. A B.szárszói rokonok közvetlen vízparti telke is szárazra került. Széles sávban feltöltötték elõtte a partot, "bungalókat" és szabad-strandot építettek rá. A rendszerváltás után felparcellázva eladták, most nádas helyett kétszintes épületek emelkednek.) Tizennyolc éve hallottam: nem az USA, Magyarország vált a korlátlan lehetõségek hazájává, de hozzátették ezentúl börtönöket és nem lakóházakat kell építeni mert nem lesz elég börtön a sok simlisnek.) Rákerestem területfejlesztési tervezetekre, ezekben szerepel a látóhegyi víztározó bõvítése, a vízelvezetõ árok környékének rendezése. A rendezés tág fogalom, sok minden belefér.
Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához
Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket

Tegnap reggel vargányásztunk, ma a horgászat jött!
Ködös napkelte a Mura egyik holtágán Link Link
Kisgyermekkorom óta erre a vidékre járunk horgászni, és elképesztõ varázsa van. Gyûlölöm azt a horgászati módszert, amikor mindenféle csodamasinákkal, csodabotok, csodahorgok, csodacsalik segítségével egy horgásztó (lényegében halastó) kiéhezett halaira horgászik a nép oly módon, hogy leülnek a tiszta, fa és bokormentes tópartra, behajítják a csalit 60-80 méterre a partól, felteszik a csilingelõ, fütyülõ vagy éppen akár zenét is játszó kapásjelzõjüket, és a kiéheztetett halakat kicsörlõzik a vízbõl.
Itt, a Mura holtágain, bányatavain, ahol a halak teljesen vadvízi körülmények között élnek, roppant módon érzékenyek a frontjárásra, szélre, a vízszint emelkedésre (mivel az összes holtág, bányató, folyó és patak mind-mind kapcsolatban van a Murával, így azok vizének szintje és minõsége a Muráéval szinkronban változik), itt halat fogni tudni kell.
Gyakran sûrûn benõtt vízpart van, a víz alatt növényzet, fák, faágak, a víz fölé fák hajolnak, külön mutatványokat kell gyakran végrehajtani minden bedobásnál, kivételnél vagy akár fárasztásnál.
Itt nehéz halat fogni, vannak olyan napok, amikor az idõjárás olyan feltételeket teremt, hogy egész nap ott ülhetünk, és egy darab halat nem fogunk.
Tudni kell, mikor kell menni. És hova. És hogyan.
Ez most egy compós hely volt, fogtunk is néhányat Link , a legkisebb fél kilós, a legnagyobb 1,20 körül volt.

Az ártéren van egy növény, ami ilyenkor, a nyár második felében virít, nagyon hangulatossá teszi a vízpartot, nagyon szép virág, csak nem tudom mi ez Link Link Link Link
Valaki szakértse meg lécci, köszönöm!

Gondolom jó fészekrakóhely, védett, macska nem tudja elérni õket. A muteréknál a vadszõlõbe szoktak fészkelni a rigók, fenn a falon. :-)

Köszi. Egymáshoz viszonylag közel -80-90 centire- bóbiskoltak a borostyánfalon.

A mintásabbik énekes rigó, a vörösebbik feketerigó gyerek.

Édes pofák, peeeersze.. Több, lábon kihordott törpeszívroham után bosszúból kaptam le õket. Az ember gyanútlanul bámészkodik a töksötét kertben, amikor mellmagasságból, fél méterrõl repül ki az orgonabokorból az édes pofa, ja. Amúgy kik õk? Seregélyek?

Köszönöm a tippet (saját munkahelyemen fogom a domaint regelni, mivel ilyen cégnél dolgozom)!

Szép reggelt kivánok!

tárhely..(3000MB)..stb...ingyenesen.....

Link

domain reg....:

Link

a domain árak nem vészesek ...

de elõször a ...domain- lenne a lényege

Metnetes repcsik :-))
A nappali pávaszemek áttelelõ nemzedéke mostanában kel ki a bábból, gyönyörû színesek, frissek még, ahogy azt a képeden is látni.
A szitakötõ Neked is igen szépre sikeredett! Egy alföldi szitakötõ lányról van szó (Sympetrum sanguineum), gyönyörû a színe!!!

De édes pofák :-))))

A szitakötõd gyönyörû!!!
A színjátszó meg mit csúfolódik, hogy öltögeti Rád a nyelvét? :-)))

Ág(y)rajáróink: Link Link Link

Link Link

Sziasztok!
Két repülõ csoda, Börzsönybõl a találkozó helyszínérõl...
Link Link
Mindkettõbõl, de fõként utóbbiból rengeteg van

Már alig várom, hogy láthassam.

Ó, gondolkozom én nagyon sok dolgon, csak túl gyorsan forog a Föld... Valamit úgyis össze kell raknom, ha megkeresem majd a leendõ p.m.-t, latohegy.hu még nem regisztrált domain, szóval lehet, be kéne vetnem magam, ez annyira nem húzós, legalábbis a regisztráció / fenntartási díj, de kell mögé tárhely is, az a húzósabb fele. Szóval köszönöm, hogy felhívtad a lehetõségre a figyelmemet!

Remélem, kinyílnak elõtted a kapuk.
Nem gondolkodtál egy honlapról, ami a Látóhegyrõl szólna? Nem hinném, hogy komolyabb gondot okozna egy színvonalas, tudományos alapokon nyugvó, érdekes és olvasmányos oldal összeállítása, és talán képekkel is tudnád illusztrálni.

Link
Nem t'om, miért, de a legemberibb érzésem ezen hír kapcsán még mindig az, hogy szegény bika... Nem, egyáltalán nem tudom sajnálni azt, akinek az jelenti a szórakozást, hogy egy kiszolgáltatott állat öncélú legyilkolását nézze végig.

Kösznöm! :-) Volt pár hasalás a fûben c. számom. :-)
Érdekes módon tavasz vége óta nem láttam kullancsot odafenn. Tavasszal brutál sok volt (mindenhol), igaz, nem is a nyár a fõ idõszakuk.

Az élõhely kapcsán a reményeimet kicsit táplálja, hogy jó eséllyel olyan emberke lesz az új polg.m. nálunk, aki gimiben évfolyamtársam volt. Kicsit talán nagyobb eséllyel tudok lobbizni majd nála a Látóhegy védettségéért majd. (és nem fogok foglalkozni a helyi term.véd. egyesülettel, mert azok egyáltalán nem term.védenek...) A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vízmû miatt az autók elõl nem lehet teljesen elzárni (esetleg kulcsos kapuval, de mint tudjuk, szemfüles a magyar...), pedig az lenne az elsõ dolog, amit lépni kellene... Már azon is gondolkodtam, hogy a helyi lappal és az ingyenes hetilappal együttmûködve lehetne egy olyan rovatot csinálni, ahol egy kis környezeti nevelést belecsempészve megpróbálnám bemutatni a környék élõvilágát, ami kapcsán elég sokan kapnának infót arról, hogy kik is vesznek minket körül. Legjobb lenne egy fotós könyv, de azt sokkal kevesebben olvasnák s messze nem jutna el annyi emberhez az ügy, mint a lapokon keresztül. Mondjuk egy jó fotókiállítás azért segíteni, amit lehetne vinni könyvtárba, iskolákba. De ehhez rengeteg pénz kell... :-( Lehet, lottózni kéne...

Nem is volt vagy 32 éve ilyen csapadékos az elsõ félév, mint most.. Persze, ebbõl nem következik feltétlenül, hogy minden növény tömegével virít idén, de úgy tûnik, a Scillának elõnyére vált. Ideális alkalom a tõszámbecsléshez. A kedvenc képem is csillagvirágos (32.), de gyönyörûek a dajkapók-fotók is. Fehér szemes errefelé sem gyakori, a homokon nem is láttam, csak a dombságban. A nyírfalepkéhez gratulálok!

Nem tudom, milyen szemes, mert nem bontogattam szét a gyûrött kis szépségemet. :-) S annyi idõm nem volt, míg megszárad és felpumpálja magát. (Amúgy se szeretem a szemeseket, nem engednek közel, hogy rendesen fotózzam õket, meg mind tök egyforma, de ha nem, akkor is egy fajon belül is hol kijön a minta egyes eleme, hol nem, szóval legalább olyan szivatós lepkék, mint a boglárkák.)

Ma délben, életem és egészségem kockáztatása árán jártam egyet a Látóhegyen (leégtem rendesen, remélem, napszúrás nem lesz...). Derékig jártam a lepkékben. Teleobi nélkül....
Ez a legkevesebb. ISZONYÚAN SOK ÕSZI CSILLAGVIRÁG van! Jóformán a hegy harmadát beteríti! 1982 óta járok fel, ennek immáron 32 éve, de soha eddig nem láttam ilyen szõnyeget belõle! (Máshol se, nem csak itt.) Eddig csak egy kis foltocskában szoktam látni. Most viszont az egyik ÚTON végig, a bakhátat borító növényzetben virít, meg mindenhol az hegy felsõ részén. Szóval sokezer tõ, nyílnak, virítanak, egyesével, csoportokban, tömegével! Végtelenül gyönyörû!
A lepkék közt a legizgalmasabb egy fecskefarkú mama volt, aki épp sorra járta a vadmuroktöveket s rakta le a petéit. :-))) Ezen kívül még egy nyírfalepke is megmutatkozott, ilyet sose láttam még, illetve egy fehéröves szemeslepke is volt, vele vagy 20 éve nem találkoztam (most is csak messzirõl.....) Voltak szénalepkék, szemeslepkék, millió boglárka, répalepkék, mustárlepkék, nappali pávaszemek (friss kelés, ragyogó, élénk színekkel), busalepkék, stb.
Manócskák is voltak, kékszárnyú sáskák, olasz sáskák, meg millió másféle sáska (külön élet kéne csak az itteni sáskák - szöcskék fajszintû felméréséhez).
Természetesen pókban sincs hiány, dajkák, darázspókok, mindenféle karolók, keresztesek nyüzsögnek, várakoznak, de a legtöbb eszegetett. :-)
Képek:
Link

Igen, az E-misszió példaértékûen dolgozik, nincs hiány tudásban, elszántságban és jogilag "harcolni" is jól tudnak.

Ja, ma a rengeteg különféle ízeltlábú megfigyelése mellett láttam egy keserûgyökér-nappalibaglyot, védett faj, eddig csak egyszer találkoztam vele a Sokoróban. Viszonylag észrevétlen, apró kis világosbarna lepke, nyugodtan üldögélt a Picris fészkén.

Õk még tán egész jól "nyomják": Link

Még ki sem kel az "ágyából" a homoki szemes (jól tippelek?), már lila õszi csillagokat lát s szívogat. Irigylésre méltó napkezdet.

Szerintem kb. országosan elmondható, hogy igencsak csendesek. Tisztelet a rémesen kevés kivételnek.
No meg a sok évtizede begyöpösödött hatalomelvû politika, a civilek, civil szervezetek bevonása nélküliség itt erõsen érezteti a hatását...

No és hol vannak azok az oknyomozó újságírók, akik egy ilyen nyilvánvaló stiklinek utána mernek járni? Persze õket nem a 2 éves gyorstalpalókról kikerülõ szöszik közt kell keresni, akikkel teli van a sok lap, netes médium.

Én a gyilkos galócát szoktam felrúgni, nehogy valaki véletlenül felvegye.
Ma pl. láttam egy olyan gyilkost, ami 4-5 szép galambica közé volt beékelõdve, a galambica is és a galóca is zöldes színû volt, a kevésbé jó szemû gombász véletlenül beleteheti a kosarába.
Azokat fel szoktam lökni.

A te mentalitásod kellene ide, errefelé igencsak csöndben "dolgoznak" a természetvédelmi aktivisták, ha léteznek egyáltalán.. Egy audi szintû cég simán lepaktál az állammal anélkül, hogy a szakhatóságoknak, az illetékes NP-nak bármiféle komoly ellenlépésre lehetõségük lenne.
Ma is kint voltam a katonai lõtéren, sétáltam, jegyzeteltem, figyeltem a rovarokat, a szélmozgást, szívtam a homokpuszta nehézkes, beteg lehelletét.. Holnap viszek fényképezõt is.

Szerencsés és csinos páros.
Lesz még pár képem.

Nálunk is elkezdõdött a vargánya szezon, ma jó 2kg-ot szedtem a Szárhalmi erdõben a Tómalom fölött. Hétfõn voltam fent a Lõverekben, de ott mindössze egy darabot találtam csak. Elég sokan járnak oda, sajnos meg is látszik, rengeteg gombát kirúgdaltak sajnos.
Szárhalmi erdõ szerencsére nem annyira ismert hely, mint a Lõverek. A gombászás mellett készítettem néhány szép képet a Kecskehegyi kilátóból:
Maga a kilátó: Link
Csodás kilátás: Link Link
Fertõ tó is szépen látszott, bár lehetett volna tisztább idõ is: Link
Sopronkõhida fentrõl nézve: Link
Íme egy vargánya: Link
A mai kis kirándulásom talán legszebb képe: Link
Ezen az utolsó képen, ahol ez a két gyönyörû vargánya van egymás mellett, itt kis területen 4db szép példányt találtam. Valaki esetleg felismeri, hogy milyen madárka hagyhatta ott a tollát az utolsó képen? A méretébõl ítélve elég nagy testû lehetett.
A mai gombászáshoz tartozik még, hogy gyakorlatilag nem is kellettem bemenni mélyen az erdõbe, sok olyan vargánya volt, amely közvetlen az erdei utak mellett meredezett. Sajnos itt is rúgdaltak fel gombákat, de messze nem olyan nagy számban, mint a Lõverekben. Nem tudom mi benne a jó, én még egyetlen egy gombát nem rúgtam fel, még akkor sem, amikor tudtam, hogy mérgezõ vagy nem ehetõ.