Kérdések és válaszok

A teszt sokat fog segíteni a szürésben, valóban. Már nem kell sokat várni (talán )

Ezt mondtam tegnap Borkának is. Csak így legyen lottó 5-ösöm. pedig nem nehéz kettõ idõpontot megjegyezni, csak írunk mint ha muszáj lenne és nézünk ki a fejünkbõl bután, ha küld valaki egy pü-t hogy arc ha már csinálod az rendben van, csak akkor csináld normálisan. Még megérteném ha nem lenne leírva és nem mondtuk volna el 100-szor legalább, te is, én is, és még sokan. Ráadásul beírjuk a észlelési naplóba is hogy reggel 7-ig mennyi esett, és este 7 elõtt állt be az a szerencsétlen Tmax, mert olyan az idõjárási szituáció. De nem igazán veszik figyelmbe ezt a kis "apróságot". Várjuk a tesztet!

Pedig csak el kéne olvasni, mit mikor kell beírni
Közel katasztrofális a csapadéktérkép...

Látom 17 ,16 mm után elfelejtett esni az esõ:-(

Elég lesz a hamarosan kelõ kapásoknak (kukorica, napraforgó), a gabonáknak (különösen a már a kalászát hányó õszi árpának) meglehet, hogy késõ, csak javít a helyzetén. A felsõ talajrétegek teljesen ki voltak száradva, simán befogadtak ennyi vizet, genetikai talajtípustól függõen persze. Már 20mm is elég lett volna egy hétre, a 31mm (Gyõrön belül feléd volt a legtöbb, itt bent 12-24mm a mennyiség) akár 2 hétre is biztosítja a gyümölcsök (szõlõ), szántóföldi növények tökéletes kelését, növekedését, terméskötését. Úgy vélem, 10-25cm-ig jól átnedvesedtek a talajok átmenetileg feléd. Hozzáteszem, mi nagyon jól jártunk, Óvár felé alig-alig volt esõ..

Elsõsorban Mezõgazdaságban jártas emberkéktõl kérdezném, hogy a nálunk most leesett 31mm áztató esõ milyen talajmélységig tudta a földet átnedvesíteni?

Már most kavarodás van, mára már több szép csapadék adat is be van írva. Sajnos errõl beszéltünk.

Köszi a bíztatást :-)

Mint sajnos mindig:-(

Természetesen mindenki segít a másikon ha tud, az a jó ha kérdezel, sokan sajnos nem teszik ezt, és ha bejön a csapadékos idõ, majd meglátod a napi adatoknál mekkora keveredések lesznek és eltérések két egymáshoz közeli észlelõ között is. Ezért lesz a teszt, tényleg mikkor lesz?

Köszönöm ismételten. Több kérdésem nincs (hm, egyelõre)... :-)
Na, akkor jöhet az esõ! :-)

A 21:00-s hõmérséklet térképeken vannak adatok Szécsény és Aggtelek/Jósvafõ környékérõl, de egér rátétel után nem látszódnak a részletek. Ha ezek hosszútávon rendszeres bejelzett észlelési helyszínek lennének rendszeres adatokkal, annak én tudnék örülni :-)

Az adott nap reggel 7-tõl másnap reggel 7-ig tart a csapadék mérés tekintetében. Pl: ha holnap reggel 7-ig esik nálad 132mm esõ azt mára kell beírjad. A tmax és a tmin meghatározásánál az elõzõ nap este7-tõl az adott nap este 7-ig mért legmagasabb és legalacsonyabb értéket kell figyelembe venned. Tehát a csapimérõ bilit reggel 7-kor üríted vagy nullázod, a hõmérõdet este 7-kor nullázod le, és olvasod le a min és a max értékeidet.

Természetesen.

Köszi. És a metnetes "napi adatokban" is e szerint kell megadni az értékeket?

Valójában 07:00:00-tól 06:59:59-ig mér.

Köszönöm.
Lenne még egy kérdésem :-)
Az adott nap, az 0-24h, vagy 07h-tól másnap reggel 07h-ig tart. És, ha az utóbbi, akkor a mérésnél melyik 7 óra, melyik naphoz tartozik?

Az is esõ, csak nem érte el a 0,1mm mennyiséget, ez csapadéknyomnak tekintendõ, de az a nap még így is csapadékosnak számít.

A csapadék nem mérhetõ akkor az álomás észlelõ jelzi az esõt, jó példa a kanizsai verseny fordúló mikor 2 órás esõ volt, de nem volt mérhetõ, illetve a szitálás 6 órán át is szitálás marad.

...és, amit mégcsak nem is mért a mûszer, mert csak csepergett? Vagy a szitálás esetében mi az irányadó?

Magyarán nem mennyiség hanem a minõség számít:-)

Esõ.

Folyékony halmazállapotban, 0°C felett hulló csapadék (lásd csapadék). A cseppek átmérõje 0,5 mm feletti. Az ez alatti cseppek okozta csapadékot már szitálásnak nevezik. Leggyakrabban az esõrétegfelhõbõl (nimbostratus, lásd nimbostratus) esik.
Szerzõ: MetNet

Esõ az nincs miliméterhez kötve szerintem ha 4 óra alatt nem jön össze 0,5 mm mert csak gyengén esik akkor az mi lenne?

Én úgy tudom, hogy esõnek azt a jelenséget nevezünk, ami viszonylag egyenletes intenzitású, hosszabb ideig tartó, 0.5 mm -t meghaladó csapadékot hagy maga után.
Rosszul tudom? Sokan a napi adatokhoz 0.2 mm -hez bepipálták az esõt.

Volna egy kérdésem?Milyen felhõ az amibõl 3 óra alatt 29mm-nyi csapadék letud hullani?Mert Ns-nek erõs.
Link

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Pont azért kérdeztem mert nemrég volt egy felhõ amit én Nimbostratusnak hittem, innen nem is nézett ki Cumulonimbusnak, de villámlás és dörgés is észlelhetõ volt belõle.

Árvaüllõ leírta a lényeget; még hozzátenném, ez a szabály olyannyira igaz, hogy ha homogén (ránézésre Ns-nek is vehetõ) szürke felhõzet van feletted, de akár csak egyetlenegyszer dörgést hallasz belõle, onnantól kezdve Cb-nek kell minõsíteni. (Kiterjedt rétegfelhõzetbe beágyazott Cb-k esetén megesik, hogy tényleg ez az egyetlen támpontunk.)

Megfigyelhetõ,sõt egyetemeken hidrológiai tanulmányokban oktatják is,hogy 7 éves ciklusok vannak,7 szárazabb után általában 7 nedvesebb év jön,tán erre irányul ez a "hét szûk esztendõ"....

Nekem is volna egy kérdésem. Mit tudtok a hét szûk esztendõrõl?

A nimbostratus az réteges esõfelhõ, ebben a nedves levegõ lassabban, hidegebb, és sûrûbb légrétegekre sodródva emelkedik, és folyamatosan csapódik ki nedvességtartalma. Nincs bennük potenciálkülömbség a viszonylag "vékonyabb" mivoltuk miatt, tehát nem okoz villámlást. A Cb k már vastagabb légréteget ölelnek föl (alacsony közép magasszintû felhõk övét) ezekben már jelentõsebb nedvesség halmozódik fel, viszonylag kissebb területre korlátozva, de mindaddig nem nevezzük a Cumulonimbus - ból származó csapadékot zivatarnak amíg nem történt kisülés. Nem minden Cb dörren be, ezek záport okozhatnak. l

Szerintem nem, mert azokban nincs elég feláramlás, és feláramlás nélkül nem nagyon van töltés szétválasztódás sem.

Viszont beágyazódott cb-k elõ szoktak fordulni.

Sziasztok!
Annyi lenne a kérdésem, hogy zivatar csak zivatarfelhõbõl (Cumulonimbus) eshet? Vagy esetleg Nimbostratus is okozhat villámlást?

Vagy felnézel a plafonra, és az eget látod

:-D

Esetleg a wind max értékbõl, vagy ha kinézel az ablakon

Persze. Már megy néhány éve, és menni is fog még egy darabig.

Sziasztok! Az lenne a kérdésem h ez az elõrejelzési verseny újraindul majd? Csak most vettem észre, de ha jól láttam vége is lesz 1 forduló múlva.:-(

:-)
. . .és még csak észre sem veszem.

Érdemes, mert 30 percenkénti szél adat nagyon kevés. Nem ad képet a napi szélerõsségrõl és szélirányról. 30 perc alatt egy tornádó is átszaladhat feletted

Köszönöm szépen! Szóval, érdemes sûrûbben lekérnem az adatokat, mint 30 perc. Remélem, hamarosan jó ok is lesz rá, hogy a csapimérõt is felszereljem a végleges helyére :-)

Én percenként mérek, a szél adatok miatt.
Az adataimat excelben tartom nyilván, ott 30 percenként szerepelnek a mért adatok, kiegészítve felhõzet, szign. jelenség stb. adatokkal.

Én 10 percenként mérek.

Kezdõ ws-es észlelõként annyiban pontosítanám a kérdést, hogy ha napi szinten szeretnék bizonyos jelenségeket érzékelni, akkor milyen idõközönként érdemes mérnem, hogy azért az adatok árjába se fulladjak bele :-)
Szóval, Ti hány percenkért kértek adatokat?
Ezek szerint erre nincs bevett gyakorlat (hiszen a mai mûszerek lehetõvé teszik a folyamatos adatgyûjtést is) hanem ez teljesen egyéni döntés?

Így van, az elektronikus adatgyûjtés elõtt a négy adat úgy jött össze, hogy a 19h-ai mérést kettõzték, most pedig az általad is említett 01-07-13-19h-ás metódus szerint.

Ha minden igaz, a "szabvány" a napi 4 adat (01, 07, 13, 19 óra). Ahogy Brett írta, ez azért alakult ki, mert sok helyen csak 3 vagy 6 óránként mértek ill. mérnek. Az "igazi" napi középhõmérsékletet persze az ennél sûrûbb adatgyûjtés mutatná meg. De ennél fontosabb, hogy egységesek maradjanak az adatsorok - ezért ott is a 6 óránkénti adatokkal számolnak, ahol ennél sokkal gyakrabban mérõ automata van.

Igazad van, hogy ezeknél az iciri-piciri számoknál szerencsésebb, ha nem a százalékokat nézem. Szociológiában mások a "méretek", én pedig azt szoktam meg. :-)
Köszi a kiigazítást :-)

Íme a különbözõ - abszolútértékekkel számolt - átlagok eltérése a 30 perces mintevételi gyakoriság adatainak átlagához képest (be szépre sikeredett mondat, most már így hagyom! :-) )
- 60 perces: 0,052 °C
- (Tmin, Tmax): 0,512 °C
- 6 órás: 0,316 °C

Függetlenül a napi átlagtól, a tizedfokra pontos, bekalibráltatott mûszereknél milyen gyakori adatgyûjtés a "szabvány"?

Ha egy kis kötözködést megengedsz: a pontosságról többet elmond, ha nem százalékban, hanem °C-ban adod meg az eltérést. (Ui. ha mondjuk 0,4°C-os eltérésed van, az 1°C-os hõmérséklet mellett 40%-ot jelent, a 20°C-nak viszont már csak 2%-a, pedig ugyanakkora hibáról van szó.) Persze a következtetéssel tökéletesen egyetértek, a WS meglévõ pontatlansága mellett ezek az eltérések beleférnek. Viszont ha egyszer bekalibráltatod a mûszert, és ezzel tizedfokra pontosítod az adatait, akkor már az sem lesz teljesen mindegy, hogy milyen idõközönként mérsz.